"A szomszédos országokkal ápolt gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről, a határon túli magyar befektetésekről rendezett vitát az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány (EÖKK). A fórumon részt vettek a külügyi, a pénzügyi és a gazdasági tárca és más olyan szervezetek, pénzintézetek, alapítványok képviselői. Törzsök Erika, az EÖKK kuratóriumának elnöke szerint a júniusban létrehozott közalapítvány a kormány döntéseinek előkészítését segíti. Az EU-tagság közeledtével mind sürgetőbbé válik olyan kisebbségpolitika kialakítása, amely nem a történések után kullog, hanem elébük mutat. Ebben kiemelt helye van a gazdaságnak, azon belül a támogatási rendszer fejlesztésének. A kisebbség sokkal kevésbé tud élni az új lehetőségekkel, mint az adott ország többségi nemzete. Nehezebben jutnak információkhoz. A fórum résztvevői számos javaslattal segítették az EÖKK munkáját. Pongorné Csákvári Marianna, a GKM helyettes államtitkára fontosnak mondta a szomszéd országok befektetési, kedvezményi és adórendszerének tanulmányozását s a megszerzett ismeretek továbbadását az érdekelteknek. Többen említették a SAPARD-, a PHARE- és egyéb uniós pályázatokra vonatkozó ismeretek átadásának fontosságát. Keresni kell a kapcsolatot olyan nyugati cégekkel, amelyek az adott országban befektetni szándékoznak, mert a közös fellépés sokkal hatásosabb lehet. (A Népszabadság nyomán) Piacgazdaság. Fórum a határon túli befektetésekről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./"

"Bársony András külügyi államtitkár azt vágta az Erdély elszakításának budapesti ünneplését sérelmező magyarok fejéhez, hogy ne feledjék, melyik ország lobbantotta lángra a világot 1914-ben. Pontosan Magyarország, ugye. Tehát mégsem a szarajevói pisztolylövés okozta a világégést? - A dec. 15-ét követő bukaresti sajtó szerint Budapesten románellenes tüntetést rendeztek. A tüntetők transzparensein az volt olvasható, hogy vesszen Medgyessy. A magyar miniszterelnök tehát román. Vagy legalább románérzelmű. "Nem is csoda, hiszen 23 millió román vendégmunkás vállán vonult be hivatalába, és azóta minden igyekezetével azon van, hogy lélekben legalább a létező 20 millió román miniszterelnöke legyen." - írta Nits Árpád. /Nits Árpád: Bársonyos nemzetiszocializmus. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 24./"

"Riasztó hírek jelentek meg idén a Kárpát-medencei magyarság demográfiai helyzetéről. Az 1980-as években megindult egy nagyobb kivándorlási hullám, amely az 1990-es években tetőzött, és öltött - így Horvátország és Szerbia esetében - olykor drámai méreteket. A szülőföldet elhagyók nagyobb része az anyaországba költözött, s mint a 2001-es népszámláláskor kiderült, valószínűleg ennek köszönhető, hogy Magyarország lakossága nem csökkent tízmillió alá. Sebők László, a Teleki László Intézet demográfus-térképésze szerint a szomszédos országokban élő magyarok bevándorlása révén Magyarország nyeresége az utóbbi bő tíz évben legalább kétszázezer ember volt. A szomszédos országokban élő magyarok összlétszáma jelenleg 2,5 millió körül lehet. Úgy tűnik, a kisebbségben élő magyarok csökkenésének megállítására minimális az esély. Romániában az előzetes népszámlálási adatok szerint idén márciusban 1,435 millió személy vallotta magát magyarnak a 21,7 millió összlakosságú országban. A magyar nemzetiségű lakosok aránya a lakosságon belül (az 1992-es 7,1 százalékról) 6,6 százalékra esett vissza. A csökkenés csak azért nem nagyobb, mert az ország lakossága egymillióval zsugorodott az utóbbi tíz évben. Szlovákiában 1991 és 2001 között 47 ezerrel csökkent a magyarok száma. Az országnak 11 éve 5,274 millió lakosa volt (ebből 567 296 magyar nemzetiségű), tavaly már - a májusi népszámlálás szerint - 5,379 millió, amelyből 520 528 állampolgár vallotta magát magyarnak. Gyurgyik László szlovákiai szociológus három fő okra vezeti vissza a felvidéki magyarság számának a csökkenését. Az első: a vegyes házasságok folyamatos növekedése, a második: a közigazgatási (megyei) felosztás, amelynek révén az adott területek többségében a magyarok aránya - a nyolc megyéből kettő kivételével - mindenütt jóval 20 százalék alatti, a harmadik: a meciari időszak (1993-1998) nacionalizmusa és a dél- szlovákiai régióknak nyújtott állami támogatások drasztikus csökkentése. Egyre több szlovák telepedik le a magyarlakta vidékeken, ezzel megváltozhat a magyarság aránya a helyi lakosságon belül, és felgyorsulhat a szórványban élők asszimilációja. A Vajdaságban ugyanakkor a nem magyar anyanyelvűek tömeges bevándorlása (lényegében a Milosevics-rezsim által támogatott tervszerű betelepítése) a fő oka a nemzetiségi arányok teljes átalakulásának. A 1990-es években a délszláv térségben dúló háborúk nyomán csaknem 250 ezer (boszniai, horvátországi és kisebb részben koszovói) szerb menekült vagy telepedett le a jugoszláviai tartományban. A vajdasági magyar kisebbség riasztó fogyatkozásának azonban más okai vannak. Bár Szerbiában 2002 áprilisában tartottak népszámlálást, a nemzetiségekre vonatkozó adatok még nem készültek el. Az már kiderült, hogy miközben Szerbia összlakossága 1991 és 2002 között 2,5 százalékkal (7,47 millióra) csökkent, a Vajdaságban élők száma ugyanakkor 3 százalékkal nőtt. A mintegy 2 millió lakosú tartományban a magyarok számát csak becsülni lehet. A Vajdaságban a számlálóbiztosok 1991-ben 339 ezer magyart regisztráltak (akkor még ők alkották a tartomány lakosságának csaknem 17 százalékát), az idén feltehetően már csak 240-260 ezret vehettek nyilvántartásba. A drasztikus változás okai: menekülés az 1991 és 1995 között dúló háborúk okozta problémák (katonai behívóparancsok, harctéri szolgálat, örökös rettegés), a szociális- gazdasági kilátástalanság és a létbizonytalanság elől, valamint a katasztrofális népszaporulat. Horvátországban ugyancsak a Szlobodan Milosevics volt szerb/jugoszláv elnök nacionalista rezsimje által megindított háború volt a fő oka a magyarok elmenekülésének szülőföldjükről, ahová sokan máig nem tértek vissza. A 2001-ben tartott horvátországi népszámlálás adatai sokkolóak a magyarság szempontjából: számuk ugyanis az 1991-ben regisztrált 22 355-ről 16 500-ra apadt, ami 26,2 százalékos csökkenés. A függetlenségét ugyancsak 1991-ben elnyerő Szlovéniában vélhetően nem történt ilyen arányú népességfogyás a magyarság körében az elmúlt évtizedben. Igaz, a Trianon óta eltelt időben a szlovéniai magyarok lélekszáma már csaknem megfeleződött. Az 1991-es népszámláláskor 8 499-en vallották magukat magyarnak Szlovéniában; többségük (7 636-an) a Muravidéken élt. Az ország alkotmányban őshonosként elismert - parlamenti képviselettel rendelkező - magyarok ma valószínűleg kevesebben vannak. A Muravidéket 1991 óta sok magyar a (mező)gazdasági és megélhetési gondok miatt hagyta el. A szlovéniai magyar népesség csökkenésének másik oka az asszimiláció. A magas fokú asszimilációs hajlandóság az ausztriai (burgenlandi) őshonos magyarságra is jellemző. Ennek ellenére Ausztria (de nem Burgenland tartomány) akár üdítő kivételnek is nevezhető: 1991 és 2001 között ugyanis - egyedüliként a szomszédos államok közül - itt nőtt a magyarok száma. Igaz, ez elsősorban a bevándorlásnak köszönhető. Ausztriában a tavalyi népszámláláskor 40 583 személy nevezte meg érintkezési nyelvként (Umgangssprache) a magyart; nagy többségük nem őshonos, hanem bevándorló. Ausztriában 7 124 fővel (21,29 százalékkal) él több magyar, mint az előző (1991-es) népszámláláskor, amikor a megvallott nyelvhasználat alapján 33 459 magyart vettek nyilvántartásba. Ukrajnából viszont inkább elvándorolnak a magyarok, akikről nem tudni hányan vannak, jóllehet tavaly decemberben népszámlálást tartottak az országban. Optimista feltételezések szerint akár 200 ezer fős is lehet az ukrajnai magyar közösség, de ezt hivatalos adat nem támasztja alá. A szovjet időkben tartott legutóbbi (1989-es) népszámláláskor Ukrajnában 164 ezer magyart írtak össze, közülük 155,7 ezret Kárpátalján. Becslések szerint az ukrajnai magyarok száma az utóbbi 13 évben jelentősen csökkent; elsősorban az elvándorlás miatt. /(A Népszabadság nyomán) Kiürülőben a Kárpát-medence. A határon túli magyarok elvándorlása megállíthatatlannak tűnik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./"

"Fél évszázados hagyományt újítottak fel a Beszterce-Naszód megyei Magyarnemegyén, dec. 22-én, vasárnap, Szabó Attila református lelkész kezdeményezésére két betlehemes játékot mutattak be a kultúrotthonban. A több mint 50 óvodás és tanuló alkotta csoport saját készítésű jelmezekben elevenítette fel Jézus születését. A beléptidíjból begyűlt pénzt kiegészítve az októberben előadott Lakodalmas során összegyűjtöttel, tavasszal honismereti kirándulásra indulnak. A több mint ezres magyar közösségben az utóbbi két évtizedben megbénult a művelődési élet. A nyár elején idekerült új lelkész és felesége első lépésként megalakították a gyermekek művelődési csoportját. Szándékukban áll a két évtizede megszűnt ifjúsági színjátszó csoport újraindítása is. /Betlehemesek Magyarnemegyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ "

"Közel két évvel ezelőtt folytak a viták Avram Iancu szobrának nagyszalontai elhelyezéséről. Végül idén dec. elsején felavatták Avram Iancu márványtalapzaton álló bronzba öntött mellszobrát, Cornel Durgheu szobrászművész alkotását, Nicolae Marian ortodox pap tervei szerint. Tódor Albert Nagyszalonta polgármestere méltatásában hangsúlyozta: Románia nemzeti ünnepe és a Iancu szobor avatása mérföldkő a település történelmében. Iancu és Kossuth szobra a város, Szalonta parkjában szinte "kéznyújtásnyira" egymás mellett állnak, hirdetvén a nemzetiségek egymás melletti élésének békés eszméjét. /Sára Péter, Nagyszalonta: Avram Iancu Nagyszalontán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ "

"Dec. 28-án ismeretlen személyek Erdély függetlenségét követelő szórólapokat osztogattak a város központjában. "Mi erdélyi románok és magyarok önálló, független Erdély akarunk. Bukarest éljen meg nélkülünk. Nekünk nincs szükségünk sem Bukarestre, sem Moldvára, sem Havasalföldre. Az erdélyi vegyes lakosság meg tud élni egymás között békében. A szegénységet Bukarestnek köszönhetjük, mert elviszik minden pénzünket, amit mi keserves munkával keresünk." - áll többek között a szórólapon. A szerzők azt szeretnék elérni, hogy dec. 31-én a fentiekkel egyetérők menjenek ki az utcára és kiáltsák: Erdélyt akarjuk! Teodor Pop-Puscas városi rendőr-főfelügyelő beszámolt arról, hogy a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) karöltve információt gyűjtenek az akció szervezőinek azonosítására. Sabin Gherman, az Erdély-Bánság Liga elnöke elhatárolódott az akciótól. /K. O.: Kolozsvári provokáció a független Erdélyért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"

"Az idei esztendőt, amely teljes nyitottságot hozott a román-magyar kapcsolatokban, méltán lehet a két ország közötti diplomácia csúcsévének nevezni - jelentette ki Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete. Mádl Ferenc magyar államfő hivatalos romániai látogatása mellett két miniszterelnöki találkozó volt, Kovács László magyar külügyminiszter kétszer járt Bukarestben, s több más miniszteri találkozót is tartottak. A nagykövet szerint a kétoldalú kapcsolatokat nem befolyásolják, hogy Magyarországon tiltakozások voltak amiatt, hogy Adrian Nastase román kormányfő Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel együtt vett részt a román nemzeti ünnep alkalmával rendezett budapesti fogadáson. /Elégedett a budapesti román nagykövet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./"

"Dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke összegezte a 2002-es év fő megvalósításait: a Bolyai Farkas Líceum elindult a "visszamagyarosodás" útján; év végére 82-85 %-os lesz a birtoklevelek kiadásának aránya. A sikertelenségek között említette: nem sikerült elérni, hogy a Calarasilor utca visszakapja Kossuth Lajos nevét, bár több mint egy éve döntött erről a városi tanács. A 2003- as év feladatai közé sorolta, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen és a Petru Maior Tudományegyetemen végre létrejöjjenek az önálló magyar szakok. Borbély László országos alelnök, parlamenti képviselő számolt be arról, hogy lezárultak az RMDSZ kongresszusi jelölő gyűlések. Az alapszabályzat-módosító bizottság véglegesítette jelentését, látványos változások nem lesznek, de mindenképpen javaslatot tesznek a belső választások és a tiszteletbeli elnök helyzetének rendezése ügyében. Január 15-e után széleskörű vitára bocsátják a módosító javaslatokat. Borbély szerint az idei protokollum 89 pontjából 80 megvalósult, viszont Kolozsváron és Marosvásárhelyen rendezni kell az egyetemek ügyét. Az orvosi és gyógyszerészeti egyetem rektorátusával tárgyaltak, eredmény még nincs. A Petru Maior Egyetem rektora "még gondolkozik"... (Immár 13 éve gondolkozik, és többször nyilatkozott arról, hogy nincs szükség magyar oktatásra az egyetemen.) /Máthé Éva: "Nem vagyunk a Romániai Magyar Mazochisták Szövetsége!". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./ "

"A legnagyobb eredmény a Bihor-Bihar eurorégió létrehozása. A megyei szervezet 20 ezer tagkönyvet adott ki, ennyien újították meg idén RMDSZ-tagságukat. /Balla Tünde: Évzáró konklúzió: A Bihar megyei RMDSZ jól működő szervezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./"

"A Neue Zürcher Zeitung című független svájci lap dec. 31-i száma tudósítója, Andreas Oplatka egész oldalas írását közölte Magyarországról és a határon túli magyarságról, jelezve, hogy e cikkel Oplatka befejezte kelet-közép-európai tudósítói tevékenységét. A szerző széles, a Habsburg-kor kezdetéig visszanyúló történelmi áttekintést adott. A kelet-európai gondolkodásmód a nyugat-európainál sokkal inkább történelemorientált. Az 1920-ban kötött, 1947-ben megerősített béke a vesztes megbüntetésére irányult, és nem volt alkalmas arra, hogy a térség megbékélésében érdekeltté tegye Magyarországot. Marosvásárhelyen erőszakos cselekmények voltak, a frontok azóta alig kevésbé merevek, mint akkor. A kétoldalú kapcsolatok korrektek, felszínesen barátságosak. Amikor Orbán Viktor kormánya hozzányúlt a kisebbségi kérdéshez, a szomszédos országokban felszakadtak a félelmek. . Jugoszlávia és Ukrajna - ahol szintén nagyobb magyar kisebbség él - nyugodtan vette tudomásul a kedvezménytörvényt, de Szlovákia kikérte magának a beavatkozást, Románia pedig felmorzsoló hadviselésbe kezdett, amelynek végén úgy tűnik, csak kevés marad a törvényből. Az elutasító magatartást bátorították a nyugati állásfoglalások, amelyek csekély megértéssel voltak a magyar elképzelések iránt. Magyarországon remélik, hogy az EU-tagság gyógyír lesz a magyar nemzet feldarabolására. Elképzelhető: a közös EU-tagság lassan majd megváltoztatja a gondolkodási mintákat. /Neue Zürcher Zeitung: Együttélés a Kárpát-medencében, azaz Oplatka búcsúzik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./"

"Marosvásárhelyen január elsején a Petőfi-szobornál emlékeztek a költő születésének évfordulójára. 2000-től, a Hunyadi László alkotta szobor fennállása óta mi minden évben, január elsején itt vagyunk, mondta Ábrám Zoltán. Fodor Imre, a város alpolgármestere számba vette a magyar közösség legutóbbi eredményeit: Bocskai István református tanulmányi ház létesült - öregek otthonával; ismét az egyházé a református leányiskola; a Sapientia Egyetem az óévben két új szakkal bővült, templomfelújítások zajlottak, és új templomok épülnek, egyházi diákotthon létesült, jelentős évfordulós ünnepségek zajlottak a Bolyai János bicentenárium kapcsán. Dec. 31-én Csató Béla római katolikus főesperes meghirdette, hogy Marosvásárhelyen újra beindul a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium. A kis ünnepség szavalatokkal, kórusművek eléneklésével, koszorúzással folytatódott. /(Máthé Éva): Petőfi-ünnepség Marosvásárhelyen. A világszabadság és a nemzeti értékek jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./ "

"Kuszálik Péter ismét megindítja a lapban Morfondír sorozatát. Folytatja régi gyakorlatát: kiáll az RMDSZ-vezetés mellett és kigúnyolja az ellene fellépőket. /Kuszálik Péter: Morfondír. Ismétlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./ "

"A bukaresti parlament az a fórum, ahol az RMDSZ-nek jelen kell lennie, és megjelenítenie a romániai magyarság mindennapjainak célkitűzéseit - mondta Verestóy Attila szenátor. Szerinte jó esztendőt zártak: a romániai magyarság a szülőföldjét egyben a saját birtokának is mondhatja. A történelmi egyházak számára is elkezdődött az egyes ingatlanokért folyó esetenkénti küzdelem, melyek megvívása után visszaszerezhetik jogos tulajdonaikat. Verestóy szerint jelentős jogszabályok törvénybe iktatása igazolja a protokollum szükségességét, akkor is, ha hagyott kívánnivalót maga után a teljesítés. A parlamentben máig sem veszett ki egészen a magyarellenesség, idén már senki nem élhet meg ebből, mi több, számos esetben hatástalan marad. /Bágyi Bencze Jakab: Enyhülő magyarellenesség a bukaresti parlamentben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./"

"A 2001 decemberi ukrajnai népszámlálás nyilvánosságra hozott adatai szerint Kárpátalján a vártnál kisebb mértékben: 2,7 százalékkal csökkent a magyarság lélekszáma az 1989-es, még a Szovjetunióban tartott utolsó népesség-összeírás óta. A 2001. december 5-i állapotoknak megfelelően Ukrajnában 156,6 ezren vallották magukat magyarnak, ami 4 százalékos csökkenést jelent az 1989-es népszámlálás eredményeihez képest, amikor 163,1 ezer volt az ukrajnai magyarok lélekszáma. Kárpátalján, ahol az ukrajnai tömbmagyarság él, 151,5 ezren mondták magukat magyar nemzetiségűnek, vagyis 2,7 százalékkal kevesebben, mint 1989-ben - akkor 157,1 ezer magyart írtak össze a számlálóbiztosok. Ez a vártnál jobb eredmény, hiszen 1989 óta - becsült adatok szerint - mintegy 25-30 ezer kárpátaljai magyar települt át az anyaországba, ráadásul évről évre romlik az ukrajnai magyar kisebbség népesedési helyzete. A magyarok Ukrajnában a hatodik legnépesebb kisebbség: az összlakossághoz viszonyított arányuk 0,3 százalék, szemben az 1989-es 0,4 százalékkal. Kárpátalján viszont a megye összlakosságához mért 12,1 százalékos aránnyal a magyar messze a legnagyobb létszámú nemzetiség (1989-ben ez a mutató 12,5 százalék volt). /(Varga Béla / MTI): Népszámlálás után a kárpátaljai magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./"

"Vízumköteles irodalom? címen virtuális konferenciát szervez Balla D. Károly kárpátaljai író. A felkérésére válaszolók között van irodalomtörténész, nyelvész, író, költő, újságíró, Kolozsvártól Krakkón át Torontóig. Balla további félszáz szakmabelit kért fel, hogy bekapcsolódjanak a disputába. Kántor Lajos írta a konferencia nyitó szövegét, megjelent a világhálón a tucatnyi előadás. Balla D. Károly honlapja /www.hhrf.org/ungparty/ egyszemélyes, egymaga készíti. A honlapon belül a Pánsíp viszont szabályos irodalmi folyóiratot képez (ez az 1993-ban alapított nyomtatott lap világhálóra mentett folytatása). /Gergely Tamás: Vízumköteles irodalom? Interjú Balla D. Károllyal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ "

"Dec. 27-én tartotta az évzárót a máramarosszigeti népfőiskola. A népfőiskolának a Hollósi Simon Kulturális Egyesület biztosított otthont. Az év során magyar történelmi, környezetvédelmi témák is elhangzottak. Az évzárón a Hollósi Simon Vegyeskórus karácsonyi dalokat adott elő, a nemrégen alakult felsővisói Reményik Sándor Kulturális Egylet A nagy Heródes címmel betlehemi játékot mutatott be. /Farkas E. Zoltán: Év végi ünneplés a máramarosszigeti népfőiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ "

"Szabó Emese tanítja az egyre fogyó torockói gyermekeket, diplomásként nem nyerhette el versenyvizsgán a néprajzi múzeum vezetőjének tisztségét, azt egy szakképzetlen kapta. A múzeum átrendezését szeretné elérni, de ötleteit nem hallgatták meg. /Győrfi Dénes: Mi lesz veled Torockói Múzeum? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ "

"Románia számára Magyarországon át vezet az út Nyugat-Európába - jelentette ki jan. 6-án Mircea Geoana külügyminiszter a közszolgálati rádiónak adott interjújában. A magyar kedvezménytörvény módosításával kapcsolatban szerinte "túlságosan sok politikai energiát fordítottunk egy olyan kérdésre, amelyet most meglehetősen könnyen megoldhatunk". "A problémát Kovács László magyar külügyminiszter legutóbbi bukaresti látogatása során megvitattuk, s a mi szempontunkból a dolgok állása világos." /Mircea Geoana: a jövőre kell gondolni. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./ "

"A Terasz c. irodalmi weblapon (www.terasz.hu) Erdélyből - Erdélyről felcímmel több tucat szöveg olvasható. A magyarországi internetportál szerkesztője, Onagy Zoltán elmesélte, hogy a hetvenes években előfizetője volt az Utunk című hetilapnak, ő K. Jakab Antalon, Szilágyi Istvánon szocializálódott, meg Bálint Tiboron, Köntös-Szabón és Bodor Ádámon. /(Gergely Tamás): Helyszíni tudósítás a Teraszon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./ "

"Amennyiben valamely iskolában a nem-ortodox vallású tanulók többségben vannak, római katolikusok vagy reformátusok, akkor a megyei tanfelügyelőség módosíthatja a húsvéti vakáció időpontját, hogy húsvét ünnepét ezek a tanulók is zavartalanul megülhessék. /Vallásuknak megfelelően kaphatják a húsvéti vakációt a tanulók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "

"Veres János hozzászólt Szabó József Kiürülőben a Kárpát-medence című cikkéhez, melyet a Romániai Magyar Szó karácsonyi száma közölt /átvéve a Népszabadságból/. Egyetért azzal, hogy az elvándorlás elsősorban gazdasági eszközökkel akadályozható meg, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy sokan azért hagyják el szülőföldjüket, mert veszélyeztetve érzik magyarságuk jövőjét. A létszámcsökkenés okai között fontos szerep jut a mai napig is létező irányított asszimilációnak, amely most már a tömbmagyarság helyzetét is veszélyezteti. Veres János hangsúlyozta, hogy Székelyföldnek területi autonómiára van szüksége. A területi autonómia kérdésével szinte minden utódállamban működő fontosabb magyar érdekképviselet foglalkozott, illetve foglalkozik. Az RMDSZ-ben Csapó József szenátor dolgozott ki egy tervezetet. Az RMDSZ jelenlegi vezető politikusai nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. /Veres János, Temesvár: Javaslat az utódállamokban élő magyarok létszáma folyamatos csökkenésének feltartóztatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "

"Nagyon sok magyar fiatalnak a katonaságot büntető munkatáborban kellett töltenie a kommunista rendszerben. Jáger Sándort sokadmagával Resicabányára vitték lapátos munkaszolgálatra. Ősztől tavaszig nem száradt meg rajtuk a pufajka, a hajszától állandóan gőzölgött rajtuk. A rossz munkakörülmények miatt gyakoriak voltak a balesetek, volt olyan időszak, amikor hetente meghalt vagy súlyos sérülést szenvedett egy-két ember. Egyszer lezuhant egy tartógerenda, hatan maradtak alatta. Amíg nem teljesítették a normát, nem kaptak ebédet vagy vacsorát. Elsősorban partiumi és székelyföldi magyar fiatalok voltak ebben a táborban, mintegy háromezren lehettek. Az 56-os forradalom után újból feltöltötték a tábort magyarokkal. Jáger Sándor hazatérése után gyógykezeltette a hátgerincét, emellett reumás lett. Egyszer találkozott egy resicai munka- és szenvedőtársával, aki már tolókocsiban volt. Megszületett a munkaszolgálatosok kárpótlására hozott törvény, ebben lényes az ingyengyógyszer. Jáger Sándor több hónapja leadta a kérvényt a szükséges bizonylatokkal. Eddig nem kapott választ. /Sike Lajos: Egy munkaszolgálatos emlékezik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "

"A Duna Tévé január 13-án két dokumentumfilmmel, a Sára Sándor által jegyzett Pergőtűzzel és A 2. magyar hadsereg a Donnál című, korabeli híradókra épülő dokumentumfilmmel emlékezik a II. világháború egyik meghatározó, számunkra katasztrofális fordulatára. A kommunista időszakban nem lehetett emlékezni a sok ezernyi magyar katonára, mert az áldozatokat bűnösökként kezelte az akkori politika. Csak 1972-ben tört meg a jég. Nemeskürty István Requiem egy hadseregért c. történelmi analízise igyekezett igazságot szolgáltatni az ártatlan áldozatok emlékének, nem hallgatva el a felelősök nevét sem. Sára Sándor a nyolcvanas évek elején dokumentumfilmet készített a túlélők közreműködésével a negyven évvel korábbi eseményekről. Sorozata a magyar filmriport legmonumentálisabb vállalkozásává nőtt. Előbb 25 részes tévé-sorozatként kezdték vetíteni, de a magyarországi cenzúra (nem utolsósorban a szovjetek tiltakozására) leállíttatta az adásokat. Csak jóval később volt látható a teljes sorozat. Sára ötrészes moziváltozatot is készített az anyagból, azt 1983-ban mutatták be. A háborút megelőző évtized híradóiból, a Magyar Film Iroda által készített dokumentumokból vett összeállítással az ötrészes film mintegy bevezeti a nézőt a 30-as évek végének magyarországi hangulatába. Pontosabban ama világba, melyet a filmhíradó tükrözött. /Hova lett a sok vitéz? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "

"Jó ütemben halad az erdélyi magyar egyházaknál az ingatlan-visszaigénylési dossziék összeállítása. Az egyházak számára a telekkönyvi kivonatok megszerzése a legnehezebb feladat. A hivatalok ugyanis az irat kiállítsa helyett a telekkönyv fénymásolatát ajánlják, amelyen viszont magyar nyelvűek. Az egyházak olyan esetekkel is szembesültek, hogy egy-egy értékes épület telekkönyvének nyoma veszett a hivatalban. Komáromi Attila, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye jogtanácsosa elmondta, körülbelül 525 ingatlant igényelnek vissza, de még egyetlen dossziét sem juttattak el Bukarestbe. Az érsekségre e napokban futnak be az utolsó iratcsomók, amelyek alapján Gyulafehérváron töltik ki a visszaigénylési nyomtatványokat. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület területén is találkoztak hasonló esettel. Máthé Edit jogtanácsos elmondta, már két évvel ezelőtt észrevette, hogy egy államosított református ingatlan telekkönyve eltűnt a hivatalból. Hosszú procedúra végigjárásával bírósági úton harcolta ki a telekkönyv visszaállítását, és legnagyobb meglepetésére, ekkorra az eredeti példány is visszakerült az archívumba. /Gazda Árpád: Készülnek a restitúciós iratcsomók. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./"

"Első kiállítását nyitotta meg jan. 7-én a Magyar Fotóművészek Világszövetsége Marosvásárhelyen, a Bernády-központban. A tavaly megalakult Magyar Fotóművészek Világszövetsége elhatározta, tavalyi budapesti tárlatának anyagát Erdély, Felvidék, és más magyar tájak városaiban is bemutatja. A kiállításon erdélyi, jugoszláviai, szlovéniai, szlovákiai, kárpátaljai és más magyar fotósok munkái láthatók. (Erdélyi Magyar Hírügynökség) /Megnyílt a II. nemzetközi magyar fotóművészeti kiállítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ "

"Az Európai Unió művészeti rendszerében rendhagyó intézmény alakult év elején Hollandiában, Rotterdamban, az Európai Kulturális és Művészeti Akadémia, melyet a Keresztény Művészek Európai Szövetsége, a kontinenst behálózó 29 kulturális szervezettel közösen alapított. Jakobovits Márta nagyváradi keramikusművész nemrég tért haza az európai kulturális "elitfórum" január 4-i rotterdami alapító üléséről, amelyen az akadémia vezetőségi tagjaként a kelet- és közép- európai művészetek megjelenítését és képviseletét vállalta fel. Az Európai Közösség Socrates-programjában létrehozott intézmény célja a keresztény értékekre alapozva támogatni a művészeteket, megteremtve a jogi hátteret és struktúrát. Jakobovits Márta 1969 óta számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt kerámiáival. Az Európai Kulturális és Művészeti Akadémiának zenei, mozgásművészeti, vizuális-és médiaművészeti, illetve általános kulturális problémákkal foglalkozó szakosztályai vannak. /(Balla Tünde): A kelet- és közép-európai kultúra nagyváradi követe az Unióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ "

"Az RMDSZ elvileg 2003-ban is folytatná az együttműködést a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), jelentette ki jan. 10-én Markó Béla, bukaresti sajtótájékoztatóján. Markó Béla szerint az RMDSZ azt szeretné, hogy a 2003-as protokollum "jóval nagyobb hangsúlyt" fektessen az erdélyi regionális és infrastrukturális fejlesztésre, az oktatásra, illetve magyar nyelvű katedrák és karok létrehozására a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. "Az állami magyar egyetem létrehozása továbbra is az RMDSZ egyik célkitűzése marad, és meggyőződésünk, hogy előbb-utóbb sikerül ezt megvalósítani", mondta a szövetségi elnök, azonban utalt rá, hogy ez a cél nem fog szerepelni az idei protokollumban. "2003-ban azt akarjuk megvalósítani, ami 2002-ben nem sikerült, azaz magyar nyelvű katedrákat és karokat a kolozsvári BBTE-n", fejtette ki Markó. A szövetségi elnök rámutatott, az RMDSZ prioritásnak tartja a földek, erdők és egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdését, hangoztatva, hogy ennek a folyamatnak idén 100 százalékos arányban le kell zárulnia. Markó szerint az RMDSZ és az SZDP közötti 2002-es protokollum "hasznos volt, és jelentős megvalósításokat hozott". /Idén is lesz RMDSZ-SZDP együttműködés. A protokollum nem fogja tartalmazni az állami magyar egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"Az 1986-ban elhunyt Mircea Eliade vallástörténész feltette a kérdést: Sámánizmus a románoknál? De la Zamolxis la Genghis-Han című művében. (Bukarest, 1980.). Válaszként kifejtette: a románságnál a sámánizmus egyetlen meghatározó eleme sem szerepel. Mircea Eliade Györffy István 1925-ben, az Etnographia XXXVI. számában megjelent tanulmányára hivatkozott, amelyben a magyar kutató a moldovai katolikus egyház 1644-1650-ben közigazgatói tisztségét is betöltő Bandinus X. Ince pápának küldött jelentését közölte. Bandinus beszámolója szerint a moldovai bűbájosokat ugyanolyan tisztelet övezte, mint az olaszországi legelmésebb, szentséges tudósokat. Bandinus leírta a táltosoknak révületből visszatérő lassú eszmélését, hogy "álmukat" jóslatként adták elő. Eliade szerint "a sámánizmus egyetlen alkotóelemét sem erősítik meg a román tartományok varázslói és "vrák"-jai, sőt az elragadtatás (eksztázis), amelyről Bandinus beszél, Románia egyetlen más vidékén sem létezik. Ezek miatt hisszük, hogy azok a bűbájosok (incantatores), amelyekkel Bandinus Moldovában találkozott, nem románok voltak, hanem csángók, a moldovai Kárpátok magyar lakossága." /Kabay Lizett: Hogyan bizonyítja Mircea Eliade a csángók magyarságát? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./"

"Az utóbbi időben keveset lehet hallani a különböző román titkosszolgálatokról. Megfigyelőcsoporttal rendelkezik a Belügyminisztérum (UM 0962), a katonaság (DIA - Directia de Informatii a Armatei) és természetesen az ilyen jellegű munkára szakosodott Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A berevoiesti-i dokumentumkiásás, a Ziua című bukaresti napilap újságíróinak, illetve Sabin Gherman volt újságíró, az Erdély-Bánát Liga elnökének megfigyelése óta mintha kevésbé zaklatnák az értelmiségieket. Kiss Olivér saját tapasztalatát mondta el. Homoródfürdőre utazott. Szilveszter éjszakája előtt néhány órával csengett a mobil. Corpodean úr azt állítja, az amerikai nagykövetségtől telefonál, hogy Kiss Olivér pályázatot nyert, fél évet az Egyesült Államokban fogok tölteni. Ki dolgozik ilyenkor a külképviseleten, hitetlenkedett Kiss. Azután azt mondta a telefonáló: a Soros Alapítvány megbízásából hívott, a pénzt a nagykövetség adja. A Soros Alapítvány már nem létezik, válaszolta Kiss. Erre a telefonáló módosított: a Nyílt Társadalomért Alapítvány részéről hívott, de ez nem fontos. Még aznap alá kell írni a szerződést, és nyomatékosan kérdezte: hol tartózkodik. Amikor megtudta, hogy Kiss hol van, már nem volt annyira fontos. Újra telefonált, hogy január 3-án megkeres, sikerül halasztást kieszközölnie. Kiss azóta nem hallottam felőle. A szilveszteri bulin feltűnt egy fekete színű, rövid ujjú atlétatrikó, hátán Nagy-Magyarország térképpel. Utólag derül ki, hogy emiatt is keresték őt. Ugyanakkor feltűnt az állandóan a nyomunkban levő Konstanca megyei rendszámú kocsi. Január másodikán buszra szálltak. A CT jelzésű Dacia követte őket. A vonaton is jött velük ugyanaz az ember. A titkosszolgálatokhoz közel álló román újságíró kollégája barátian megsúgta: felhívta a megyei rendőr-főparancsnok, és afelől érdeklődött, hogy Kiss hol szilveszterezik. Hogy miért ő? Mert állítólag valaki azt mondta, hogy Kiss végezte a december 28-i röpcédula-osztogatást (független Erdélyt akarunk! stb.). Ez magyarázza a telefonhívást, még a szüleit is megkeresték.Kiderült, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kolozsvári tagszervezetének elnökéről, Böndi Szabolcsról van szó. Miatta indult el az egész, ő az, akivel egy fülkében utazott Kiss Székelyföld irányába. Böndit december 28-a óta követik. Jan. 5-én egy ügynök jegyzéket mutatott Kiss Olivérnek, amelyen nevek, címek, születési dátumok, személyi számok, barátok, illetve barátnők neve volt feltüntetve. Nem hivatalos kihallgatás, csak konzultáció. Egyértelművé válik, hogy provokációról van szó, semmi köze a mozgalomhoz. Jan. 6-án állandóan követték Kisst, aki egy amerikai diplomatával találkozott, és részletesen beszámolt a fiatal magyar értelmiségiek zaklatásáról. Másnaptól lenyugodott a helyzet. Böndi Szabolcs lemondott tisztségéről. Valaki viccből azt mondta a megyei rendőrfőparancsnoknak, hogy Kiss Olivér áll a szórólapozás mögött. Eddig nem sikerült rábizonyítani a vármegyésekre, hogy valóban ők állnak a szórólapozás mögött. Mi több, a titkosszolgálatokhoz közel álló személyek szerint az akciót a Nagy-Románia Párt szervezte épp az HVIM-stílusú magyar csoportosulások lejáratására, ezek vezetőinek megfélemlítésére. A forrás szerint Dan Brudascu nagy-romániás képviselő a szórólapok szétosztása előtt már tiltakozó közleményt juttatott el a sajtónak... Tiszta szerencse, hogy a HVIM-es fiatalok ártatlanoknak bizonyultak, hiszen ellenkező esetben akár 25 év börtönbüntetéssel is sújthatók. /Kiss Olivér: Kispályás titkosszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./"

"Csupán a Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó ellen folytatott perben hozott ítéletet fellebbezte meg a Kriterion. A bukaresti könyvkiadó a hasonló nevű alapítvány ügyében benyújtott keresetét már nem vitte a Legfelsőbb Bíróságra. A Kriterion Könyvkiadó tavalyelőtt név- és jelképhasználati pert kezdeményezett a csíkszeredai Pallas -Akadémia, a kolozsvári Polis Könyvkiadó, valamint a csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány ellen. A kiadó szerint az intézmény korábbi alapítója és vezetője, Domokos Géza által létrehozott alapítvány törvénytelenül vette fel az erdélyi magyar olvasók számára közismert elnevezést. A Hargita Megyei Törvényszék és a marosvásárhelyi ítélőtábla mindkét perben elutasította a felperes keresetét, megállapítva, hogy az alperesek nem követtek el törvénysértést a Kriterion által jelzett esetekben. /Rostás Szabolcs: Elcserélték a Kriterion-dossziékat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 11./"