Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2002. november 15.
"Ion Iliescu államfő nov. 14-én elnöki üzenetben idézte fel a brassói munkások 1987. nov. 15-i lázadásának emlékét. A Zsil-völgyi bányászok 1977. évi sztrájkja mellett a brassói munkások tizenöt évvel ezelőtti lázadása előkészítette az 1989. decemberét, a Ceausescu-féle totalitarizmus és a román kommunizmus megdöntését- mutatott rá az elnöki üzenet. 1987-ben a sok tízezer tiltakozó elözönlötte a város főterét és megrohamozta a megyei pártszékházat, ahonnét kidobálták és elégették a diktátor képeit, szétverték az önkényuralmat jelképező épület berendezéseit. "Ugyanolyan szegények, kisemmizettek és félrevezetettek vagyunk, mint akkor voltunk. Az elmúlt 15 évben csak arra voltunk jók, hogy csúfot űzzenek belőlünk azok, akik akkor meghurcoltak, kínoztak és elítéltek bennünket, mert ők időközben még a parlamentbe is beültek" - idézte Florin Postolachinak, az 1987. november 15. Egyesület elnökének szavait a legjelentősebb politikai napilap, az Adevarul nov. 14-i száma. A román lapok megírták: a brassói lázadás megtorlásában annak idején számos mai román közméltóság, politikus és rendőrtiszt is részt vett. A sajtójelentések szerint Ristea Priboi, Adrian Nastase kormányfő egykori tanácsosa, a külföldi hírszerzést felügyelő parlamenti bizottság volt elnöke, a jelenlegi kormánypárt (PSD) egyik képviselőházi tagja, valamint Alexandru Ionas, mai rendőrtábornok, nemrég még a szervezett bűnözés elleni harcra bukaresti székhellyel létrehozott délkelet-európai SECI-központ egyik volt vezetője annak idején személyesen is részt vett a brassói tüntetők meghurcolásában és bántalmazásában. /A brassói lázadás évfordulója. Ion Iliescu üzenete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 15./"
2002. november 18.
"A Szilágy Társaság, az EMKE helyi szervezete, valamint a magyar baptista közösség szervezésében tartották meg a XIII. Zilahi Nemzetiségi fesztivált nov. 16-17-én. A rendezvény keretében dr. Sütő Zoltán (Miskolc) Az erdélyi köznemesség szerveződése és transzilván öntudata a XIV. század végén címmel tartott előadást; az ugyancsak miskolci Simon Zoltán pedig Identitásvizsgálat a nyárádkarácsonyi görög katolikus közösségben címmel. /Nemzetiségi fesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ "
2002. november 19.
"Elhunyt Halász Anna /Nagyvárad, 1928. jan. 6. - Bukarest, 2002. nov. 15./ MÚRE- és Aranytoll-díjas újságíró, színi- és filmkritikus. Lánygyerekként került Nagyváradról Bukarestbe, az akkori Romániai Magyar Szóhoz, sokad magával. Később A Hét munkatársa volt. A fordulat után szabadúszóként rendszeresen jelen volt a Román Rádió bukaresti magyar adásában, cikkeket közölt az RMSZ-ben és másutt. /Gyarmath János: Búcsú Halász Annától. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ Mindenhez hozzá tudott szólni, irigylésre méltó volt olvasottsága. Elbeszélései tették hitelessé a holokausztból átmentett zsidó kultúra értékeit. Januárban töltötte volna a 75. életévét. /S. Muzsnay Magda: Halász Anna (1928-2002). = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./"
2002. november 19.
"Tőkés László szerint Románia alkotmányának tervezett módosítása során ki kell venni az alaptörvényből az egységes nemzetállam meghatározást. Ezt azon az ünnepségen mondotta, amelyen a Szalajka-völgyben felavatták a Kárpátok őre elnevezésű szobrot, az egykor Kolozsvárott állt emlékmű pontos mását. A püspök hangsúlyozta: Románia egységét nem vitatják és határait sem kérdőjelezik meg, nem nemzeti, hanem többnemzetiségű állam. A napirenden lévő magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban Tőkés László tolmácsolta az RMDSZ Reform Tömörülése által megfogalmazott javaslatot, miszerint a magyar alkotmány rendelkezzék tételesen a határon túli magyarság különleges státusáról. Javasolják továbbá: az alkotmányban ne az szerepeljen, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget érez, hanem az, hogy felelősséget vállal a határon túli nemzetrészekért. Egyúttal azt üzente a Magyar Állandó Értekezleten ülésező politikusoknak, hogy ne csonkítsák meg a státustörvényt. /A Kárpátok őre - ezúttal Szilvásváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "
2002. november 19.
"Nov. 16-án Nagyváradon jelképesen birtokba vették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonát képező régi alma matert. A napokban ugyanis újabb épületszárnyat vehetett át az Andrei Saguna püspök nevét viselő szakközépiskolától a református közösség. Tolnay István tanügyi előadótanácsos közölte, hogy 2003 szeptemberéig teljes egészében megkapják az ingatlant, amelynek visszaszolgáltatásáról kormányhatározat döntött. A hatalmas épületben kibővített oktatást terveznek, első osztálytól érettségiig kívánják megszervezni a tanítást. Az épületrészt rossz állapotban, üresen kapták meg, felújítása sokba kerül, az egyházkerület levelében adakozásra szólított fel minden reformátust. A koraősszel megkapott másik épület felújítása elkezdődött. Lelkészeket avattak, utána pedig kiosztották a Pro Partium és a Pro Eclessia díjakat. Kristófi János festőművészt, Várad megfestőjét tüntették ki Pro Partium díjjal és Boros Zoltánt, televíziós munkásságáért. Pro Eclessia díjaban a vámfalui, a nagyszalontai, a borosjenői egyházközség részesült, Orosz Árpád esperes post mortem kapta meg, továbbá az alsóvalkói Sziszik László és Dieter Brandes, a Gustav Adolf Werk szervezet németországi főtitkára, Szekernyés János temesvári író, illetve az Élesdi Gyermek és Ifjúsági Központ. /(Balla Tünde): Birtokba vették a Lorántffy-épületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "
2002. november 19.
"Műemlék temploma felújításához kezdett Nagyvárad hatszáz fős evangélikus közössége. Kicsi, de nagyon tevékeny a váradi lutheránus közösség, amely jövőre méltóképp szeretné megünnepelni temploma felépülésének és felszentelésének centenáriumát. Mátyás Attila evangélikus elmondta, hogy az itteni gyülekezet hivatalosan 1812-től létezik, amikor bejegyezték az egyházközséget. Az evangélikusok 2000 szeptembere óta óvodát is működtetnek Nagyváradon /jelenleg 65 gyermekkel/. /Balla Tünde: A centenáriumi ünnepségre új köntöst kap a régi templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "
2002. november 19.
"Ötödik alkalommal rendezett irodalmi estet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az a Castellum Alapítvány, mely a régi erdélyi nemesi családok mai leszármazottait tömöríti magában. Eddig Bánffy Miklósra, Wass Albertre, Vita Zsigmondra, Kemény Jánosra emlékeztek. Nov. 15-én báró Kemény Zsigmond volt a téma, és olyan személyiségek idézték alakját, műveit, mint Sütő András, Csávossy György és mások. A kiváló marosvásárhelyi Farkas Ernő tanár értékes, a Kemény-kutatás számára nóvumot is felvillantó előadást tartott az íróról. Csép Sándor Sütő Andrással, Csávossy Györggyel és Nagy Pál irodalomtörténésszel beszélgetett Kemény Zsigmond életéről és munkásságáról. Sütő András - a birtokában levő halotti bizonyítvány alapján - tisztázta, hogy 1875. december 22-én hunyt el az író Pusztakamaráson, és 24-én temették. Nagy Pál elmondta: egy évvel a halála után Marosvásárhelyen már létrejött a Kemény Zsigmond Társaság, de nem valósíthatta meg fő célkitűzését: az író regényeinek kiadását. Sütő András szerint Kemény Zsigmondnak drámai gyermekkora, élete volt. Zárkózott, betegeskedő, a magányt, az éjszakát kedvelő ifjúként ismerték. /Máthé Éva: Castellum Irodalmi Esték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "
2002. november 19.
"Tizedik alkalommal szervezi meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület nov. 19-23. között. A rendezvény Baróton, Olaszteleken, Nagyajtán, Vargyason Erdőfülén és Nagybaconban zajlik. Baróton Simó Erzsébet sepsiszentgyörgyi textilművész kiállítását nyitják meg, Szilágyi Domokos-est lesz. Olaszteleken Benkő Levente tart előadást az 1944-es internálásokról, Dénes István geológus pedig a barlangok világáról. /X. Erdővidéki Közművelődési Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "
2002. november 19.
"Kossuth születésének 200. évében a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület és a Székely Nemzeti Múzeum közös szervezésében nov. 22-én ünnepi megemlékezés lesz Sepsiszentgyörgyön. Ez alkalommal leplezik le a Kossuth Lajos utcában, a városi művelődési ház előtt, a Varga Mihály készítette Kossuth-mellszobrot, melyet a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület állíttatott. /Kossuth-szobrot avatnak Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "
2002. november 20.
"Egyházkerületi jogi szakértők tanácskozására került sor nov. 20-án Bukarestben Markó Attila helyettes államtitkár hivatalában. A tanácskozás a tíz nappal korábban az RMDSZ és a történelmi magyar egyházak között Kolozsváron tartott megbeszélés folytatásaként zajlott le, és célja egyrészt a folyamatos kapcsolattartás az egyházak képviselői és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő kormánybizottság között. A résztvevők áttekintették a tulajdonjogot igazoló iratok körét. Markó Attila kérésére felleltározták a korábban különböző kormányrendeletek mellékleteiben foglalt ingatlanok jelenlegi helyzetét. /Tanácskoztak az egyházkerületi jogi szakértők. = RMDSZ Tájékoztató, nov. 20., 2332. sz./"
2002. november 20.
"Nov. 18-án Kolozsváron dr. Benjámin Lya bukaresti történész mutatta be a Hasefer Kiadónál megjelent kötetét: Evreii din Romania in texte istoriografice. Antologie [A romániai zsidóság történelmi szövegekben. Antológia], Bukarest, 2002. A neves bukaresti történész olyan monumentális köteteket állított össze, mint például az 1940-1944 közötti romániai zsidóellenesség törvénytárát és az ugyanabban az időszakban a román minisztertanácsban a zsidókérdéssel kapcsolatban elhangzottak gyűjteményét, ezúttal 19 szerzőnek a munkáját tömörítette kötetbe. Az erdélyi zsidóság múltját vizsgáló két komoly tanulmány is bekerült a könyvbe. Az egyiket Eisler Mátyás, a 19-20. századforduló híres kolozsvári neológ rabbija, a másikat pedig Marton Ernő kolozsvári újságíró, publicista, főszerkesztő és politikus, az erdélyi cionista mozgalom egyik vezéregyénisége írta. Bekerült a kötetbe a bánsági zsidóság neves történészének, Singer Jakabnak az egyik tanulmánya is. /T. Sz. Z.: Forráskötet a hazai zsidóság múltjáról. Benjámin Lya könyvének bemutatója az Egyetemi Könyvtárba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"
2002. november 20.
"Napvilágot látott Móricz Zsigmond Barbárok /Kriterion Könyvkiadó, Bukarest/ című elbeszéléskötete. A Kriterion Kincses Könyvtár sorozat ezzel folytatja az Áprily Lajos, Jékely Zoltán, Jókai Mór, Kármán József, Kölcsey Ferenc, László Gyula, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Tompa Mihály és Vajda János köteteivel fémjelzett hagyományt. /Ö. I. B.: Újabb Móricz Zsigmond-kötet a polcokon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./"
2002. november 20.
"Tőkés László püspök kifejtette, hogy a kivándorlással szétszakadozik az erdélyi magyar kistársadalom, az egyéni cselekedet kihat a közösségre, a gyülekezetre, a falura, városra, egész Erdélyre. "Receptet nem tudok nyújtani, csak bíztatást, hogy ott ahol vagyunk, mindent meg kell próbálnunk a helyzet jobbra fordítása érdekében", hangsúlyozta. "Nemcsak a hit, hanem az emberi életösztön forrásai is elapadtak." Hirdetni kell az Evangéliumot, az emberek nem találják a visszavezető utat a tiszta forráshoz. A nemzedékek közötti folytonosság megszakadó félben van. /Nagy Ágnes: Gyógyítható-e a kivándorlás betegsége? Beszélgetés Főtiszteletű Tőkés László püspök úrral, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "
2002. november 20.
"Másfél évvel ezelőtt alakult meg a Csíki Közbirtokossági Erdészet, tájékoztatott Tőke István, a vezetőjük. Átvették a csíkszentdomokosi közbirtokosságot 4000 hektárral. 2001-ben eljutottank a hétezer hektáros területig, mert Domokos mellé felzárkózott Csíkdánfalva és Csíkmadaras. Jelenleg a kezelt terület 19 000 hektárra növekedett, a jövő év első negyedére elérik a 35 000 hektár erdőt. Jelenleg az erdészetnek 47 alkalmazottja van, ez kizárólag szakmai személyzetet jelent. Mindenféle szolgáltatás elvégeznek, az ültetésen kívül: bélyegzés, fakiadás, őrzés, erdővédelem. /Daczó Dénes: A közösségünk érdekeit szolgálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "
2002. november 20.
"Pakó Benedek plébános épített kápolnát, cigány közösségi házat, ifjúságszervező házat, fiú- és leánykollégiumot árvaházat, ingyenes étkezdét, szociális népegészségügyi központot klubbal, ingyenes gyógyszertárral, orvosi rendelővel, hangzott el az 1945-ben született római katolikus plébános, címzetes kanonok laudációjában a Mocsáry Lajos-díj átadásakor, nov. 9-én Budapesten, a 10 éves Mocsáry Lajos Alapítvány jubileumi ünnepségén. A plébános elmondta, hogy a házi-beteggondozás kialakításakor egy németországi rendszert vettek át. Sikerült megnyerniük egy európai uniós pályázatot, melynek révén az egész régiót le tudják fedni. Maros megyében Régenen kívül egyelőre Marosvásárhelyen van házi- beteggondozó szolgálat. Az egyház öt éve működő fiú- és lányinternátusában 90 gyermeket tudnak fogadni, de az igény ennek többszöröse. Vannak a kollégiumban református, evangélikus, görög katolikus és ortodox vallásúak is. Most épül egy új, félszáz férőhelyes kollégium, ahol elsősorban árva gyerekeket akarnak elhelyezni. Vidéken is építkeznek: Abafáján cigány közösségi házat, Görgényszentimrén oktatói és kollégiumi központot hoztak létre. Utóbbit nov. 3-án avatták fel. /Guther M. Ilona: Helytállásról, közösségszolgálatról hitelesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "
2002. november 20.
"November 16-án a Nagyváradi Ady Társaság és a Várad folyóirat szavalóversenyt szervezett, a résztvevőknek Ady Endre Még egyszer című kötetéből kellett választaniuk. Az Ady-megemlékezések sora Váradon november 21-én folytatódik a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központban, ahol a tíz hónapja tartó Olvassuk együtt Adyt címmel szervezett sorozat zárul. November 22-én Nagyváradon Ady-emlékkiállítás nyílik a Kőrösvidéki Múzeumban és bemutatják a Nagyváradi Ady Társaság által újra megjelentetett Még egyszer című Ady-kötetet és dr. Corneliu Craciun egyetemi tanár Adyról írt román nyelvű monográfiáját, majd emlékülés kezdődik a színházban. /Balla Tünde: Ady költészetével "megfertőzötten" Nagyszabású évfordulós ünnepség Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./ "
2002. november 21.
"A magyarság ma egyféle "szigettengeren" él, írta tanulmányában Pomogáts Béla. A szigettenger kontinentális központja a jelen Magyarországa, illetve azok a kisebb területek, amelyek a trianoni ország határai mentén /Biharban és Szatmárban, Beregszász környékén, Csallóközben, Mátyusföldön és Gömörben, végül Vajdaság északi felében és a Tisza mentén/ etnikai tekintetben az anyaországgal összefüggésben helyezkednek el. Vannak azután nagyobb magyar többségű területek, de más népek által lakott vidékekbe ékelve: ilyen a Székelyföld területe, amelyen vagy nyolcszázezer magyar él, ilyen a kalotaszegi magyar falvak füzére Kolozsvártól nyugatra, és ezzel vége. Minden más magyar, így Kolozsvár, Temesvár, Újvidék, Ungvár vagy Kassa magyarsága is valójában szórványban él, Természetesen diaszpórában élnek a nyugati világban szétszóródott magyarok. A jelenleg érvényesnek tekinthető statisztikai adatok szerint Erdélyben legalább hét-nyolcszázezer, az egész Kárpát-medencében /Szlovákiában, Kárpátalján, a Vajdaságban, Horvátországban, Szlovéniában és Burgenlandban/ nagyjából további négyszázezer, a nyugati világban pedig körülbelül 1,2 vagy 1,3 millió magyar él szórványban. Ez együtt közel 2,5 millió ember, vagyis minden hatodik magyarnak idegen nyelvű népesség között kell leélnie életét. Ez a szórványmagyarság folyamatosan ki van szolgáltatva az asszimiláció hatásának, csak töredékesen vannak magyar intézményei, a kétnyelvűség körülményei között él. A magyarság közép-európai tévesztésében nagy szerepet játszott a máig folyamatos népszaporulatbeli deficit. Vagy másfélszáz esztendővel ezelőtt nagyjából egyforma nagyságú nép élt, úgy nyolcmilliós lélekszám körüli: a magyarság a maga országterületén és a románság több államban /a két román fejedelemségben, Magyarországon, az Ausztriához tartozó Bukovinában és a cári Oroszország tartományát alkotó Besszarábiában/. Azóta a Kárpát-medencei magyarság létszáma, amely az első világháborúig erősen emelkedett, nagyjából mindössze hatvan százalékkal növekedett, a románságé pedig /Romániát és a Moldvai Köztársaságot tekintve/ nagyjából megháromszorozódott. A népszaporulatban folyamatos deficit, az ugyancsak folyamatos szórvány magyar beolvadás, /és az állandósult kivándorlás és emigráció/ nélkül a románok lélekszámához hasonlóan ma mintegy huszonnégymillió magyarnak kellene élnie a Kárpát-medencében. Ehelyett tovább halad a szórványosodás. A szórványmagyarság kérdésének felvetését nem lehet időszerűtlennek tekinteni. A magyarországi politika a magyar kisebbség védelmét célzó stratégiáját szinte kizárólagosan a magyarság etnikai tömbjeinek gondozására alapozták. Nem volt erőteljes érdeklődés a szórványgondozás iránt a kisebbségi magyarok politikai életében sem, kivéve talán a moldvai csángók kulturális gondozását, ahol mindig gyülekezett néhány intézmény és önkéntes még Magyarországon is /például Beke György író, Halász Péter néprajztudós vagy Atzél Endre jogász./ Erdélyben működik Vetési László református lelkész irányításával egy egyházi jellegű szórványalapítvány, melynek a Kárpátoktól délre is vannak eredményei. Azonban a szórványmagyarok helyzetének puszta felmérésre sem történtek kísérletek. Ezért jelentős, hogy az Anyanyelvi Konferencia /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága/ a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatásával hozzáfogott egy szórványgondozási program kidolgozásához. A magyar "szigettenger" igen veszélyeztetett. A történelmi erők a szórványmagyarság lassú eltűnését készítik elő. A szórványmagyarság helyzetével, jövőjével foglalkozni kell. A szórványmagyarság kiszolgáltatott az integrációs folyamatoknak. Az integrációból kimaradott országokban minden bizonnyal erősödni fog az etnokratikus gondolat és az idegengyűlölet. Az integrációs folyamat később kiterjedhet Szerbiára, Ukrajnára azonban csak hosszabb idő elteltével. Felvetődik tehát a gondolat, hogy a kárpátaljai és a vajdasági magyar szórványokat miként lehet szülőföldjükön megtartani. Nem lesz könnyű feladat, továbbá számolni kell azzal, hogy mind a Vajdaságból, mind Kárpátaljáról folyamatos a Magyarországra történő áttelepülés. A szórványmagyarság megtartása alapos stratégiai felkészülést igényel. Ennek a stratégiának a valós helyzet felmérésére kell épülnie. Az elmúlt évtizedben nagy társadalomtudományi, demográfiai kutató- és elemzőmunkára került sor, ennek ellenére csak töredékes képünk van a magyar diaszpóráról. A szórványmagyar vidékek nagy részén nincsenek szervezett magyar iskolák, esetleg csak elemi iskolák. Ezeket az iskolákat tankönyvekkel, tanítási eszközökkel kell támogatni, emellett létre kell hozni a hétvégi magyar iskolák átfogó rendszerét. Leghasznosabb volna ezeket egyházközségekben megszervezni. A szórványban volna elsőrendű szerepe a magyar rádiós és televíziós adásoknak, ezen belül a távoktatásnak. A szórványvidéken élő gyermekek számára új tankönyvcsaládokat kellene kidolgozni. A kisközösségek anyanyelvmegtartó ereje mindennél fontosabb lehet. /Pomogáts Béla: Magyarok a szórványban. = A Hét (Bukarest), nov. 21./"
2002. november 21.
"Azokról is szólni kell, akik az 1956 utáni években be sem kerülhettek az egyetemekre, szüleik társadalmi hovatartozása vagy politikai tevékenysége miatt, figyelmeztetett olvasói levelében Ortenszkyné Gyenge Ildikó. Külön felvételi vizsgát vezettek be azok számára, akiknek jó volt a származásuk: a pártaktivisták, kollektíva-tagok és munkások gyermekei, más, könnyebb tételeket kaptak, és a helyek nagyobb része külön nekik volt fenntartva. Egy-két héttel a rendes felvételi előtt rendezték meg számukra a vizsgát. Eztán a felvételi után következett a rendes felvételi vizsga, a megmaradt helyekre. Erre is azok jelentkezhettek, akik az első vizsga során nem jutottak be. Az évek során (mert ez 4-5 évig tartott) ez a praktika odáig ment, hogy már minden szemrebbenés nélkül a második felvételin is azokat vették fel, akik az elsőn kiestek. Sőt, 1959 után a felvételiztető tanároknak ki volt adva a parancs, hogy a listán megjelölt fiataloknak nem szabad jó jegyet adni, akármilyen jól felelnek is! Azokat a tanárokat, akik mégis igazságosan osztályoztak, aznap délután már a Szekuritáté vagy a pártbizottság elé hívták. Elgondolkodni is rossz, hány és hány tehetséges, jó képességű fiatalnak váltak semmivé tervei. Ez is 56 következménye volt. A levélíró szerint ezt még nem tették szóvá. Kérte azokat, akik tudnak erről, vagy áldozatai voltak ennek a felvételi-rendszernek, jelentkezzenek. /Ortenszkyné Gyenge Ildikó, Kolozsvár: Ezt is el kell mondani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., Postafiók rovat/ "
2002. november 21.
"Dr. Bárányi Ferenc önéletrajzi regényének /Égbenyúló kockakövek, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest/ második kiadása jelent meg - az elsőt az akkori hatalom nem engedte piacon megjelenni. Ebben a marosvásárhelyi egyetemista évek elevenednek meg. A regény széles méretű korrajza a múlt század ötvenes éveinek. /Ö. I. B.: Égbenyúló kockakövek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./"
2002. november 21.
"Olvasók megkérdezték az újságírót: miért balos az RMSZ, miért támogatja csak a Markó-csoportosulást, mely immár szinte diktátorként viselkedik? A megosztottságért nem a sajtó okolható, hiszen a romániai magyar médiát végső soron a támogatások határozzák meg. A kolozsvári Metro Media Transilvania közvélemény-kutatása szerint egy most tartandó általános választáson az RMDSZ a voksoknak csak 4 százalékát szerezné meg, ami nyilván azt is jelenti, hogy nem jut be a parlamentbe. Ez az adat figyelmeztető, gyakrabban kell szólni a tagsághoz. /Ferencz L. Imre: Öt százalék alatt az RMDSZ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ "
2002. november 21.
"Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány megbeszélést tartott az identitás megőrzése és az integráció témában. Pillich László a Heltai Közalapítvány elnöke Polgári önszerveződésünk erdélyi helyzetképe című előadásában tipologizálta a civil szervezeteket. Megállapította, hogy a pályázati összegek elosztási módja szubjektív: az értelmiségi elit jó része egy személyben pályázó és pályázati elbíráló, a támogatási összeg nagyrésze politikai befolyásolás eszköze, politikai hűségpénz. A vita során Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke elmondta, a magyar kormány partneri viszonyt ajánlott fel a magyarországi civil szervezetek számára. Ezzel az erdélyi civilszervezetek magyar kormánytámogatást kapnának. /Csomafáy Ferenc: Üzenet civil szervezeteknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ "
2002. november 21.
"Szatmárnémetiben a Református Gimnáziumban Szilágyi Éva igazgatónő tájékoztatása szerint a tehetséges falusi gyermekeknek indult V. osztályban 12 kisdiáknak sikerült teljes ellátást (bentlakást és étkezést) nyújtó ösztöndíjat biztosítani a Királyhágómelléki Református Egyházmegye püspöksége, az Amerikai Magyarok Kulturális Egyesülete, az Ausztráliai Magyar Kisebbségi Alapítványa, Varga Attila és Pécsi Ferenc parlamenti képviselő és mások adománya segítségével. /(Sike Lajos): 12 ösztöndíjat kapott a Nyilas Misi osztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ "
2002. november 23.
"Nov. 22-én ünnepelték Temesváron a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiós együttműködés létrehozásának ötödik évfordulóját. Ez alkalommal ülésezett az eurorégió vezető testülete, az Elnökök Fóruma. A résztvevők megszavazták a DKMT Közhasznú Társaság magyarországi bejegyzését, amely az Eurorégió jogi személyként való működését biztosítja. A jobb ügyintézés érdekében munkacsoportokat hoztak létre. A harmadik, humán erőforrásokkal foglalkozó munkacsoport vezetését Bodó Barna, Temes megyei RMDSZ tanácsosra bízták. /(Pataki Zoltán): Évfordulós eurorégiós tanácskozás Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ "
2002. november 23.
"Szente László, az RMDSZ Brassó városi elnökének meghívására Brassóba érkezik a Klézsei Hagyományőrző Csoport, a Csángó Napok alkalmából. November 23-24-én lesz az a hagyományteremtő esemény. A klézsei vendégek műsorukban Lakatos Demeter csángó költő verseitől Petőfi Sándorig szavalnak, zenélnek tilinkával, sötővel, furulyával, énekelnek, táncolnak, guzsalyost mutatnak. Becslés szerint körülbelül 5000-re tehető a Brassóban élő, többnyire már csak vallásában eredetét őrző itt letelepedett csángó. /(Tóásó Áron Zoltán): Csángó napok Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ "
2002. november 25.
"Nov. 23-án George Bush amerikai elnök Romániába látogatott. Több tízezer ember gyűlt össze a bukaresti Forradalom téren, ahol a két államfő rövid beszédet mondott. Mindkét elnök többször emlékeztetett arra, hogy ez volt az a tér, ahonnét 1989. dec. 21-én a kommunista diktatúra vezetője elmenekült, amikor a támogatására összehívott nagygyűlés a diktatúra elleni tüntetéssé változott. - Románia a múlttal való végső szakítás és az új kezdetének történelmi pillanatát éli át most - jelentette ki Ion Iliescu román államfő. Leszögezte, hogy Románia határozottan folytatni fogja a megkezdett utat, az északatlanti szövetség szilárd, megbízható partnere kíván lenni. George Bush, akinek minden mondatát hatalmas üdvrivalgással fogadta a tömeg, örömét fejezte ki, hogy Bukarestben személyesen is bejelentheti: Romániát az északatlanti szövetség felkérte a csatlakozásra, így a leendő új NATO-tagot köszöntheti. "Nem könnyű a szabadság útja, amit Románia választott, de csak ezt az utat érdemes követni. Románia ezen a történelmi úton a gyűlölet helyett a türelmet, a szomszédos országokkal való romboló rivalizálás helyett a megbékélést, a diktatúra helyett a bölcs és működő demokráciát választotta. A meghívással a NATO bizalmat szavazott Romániának" - hangoztatta. Az amerikai elnök szerint Románia azzal is erősíti majd a szövetséget, hogy hidat képez az új Oroszországhoz. "Oroszországnak nincs mit tartania a NATO bővítésétől, stabil és békés szomszédai lesznek - mondta. Néhány órás bukaresti látogatása során George Bush megbeszélést folytatott Ion Iliescuval, aki a legmagasabb román állami kitüntetést, a Románia csillaga a lánccal érdemrendet adományozta neki. /Bush amerikai elnök bukaresti látogatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ "
2002. november 25.
"Nov. 24-én Szatmárnémetiben sajtóértekezletet tartott a magyar országgyűlés és a román parlament képviselőinek egy csoportja. Pécsi Ferenc megnyitója után az újságírók kézbe kapták azt a közös nyilatkozatot, melyet 23 román és 34 magyar honatya írt alá és ad át a hét elején a két kormánynak, hogy az a napokban sorra kerülő Nastase-Medgyessy kormányfői találkozón a tárgyalandó témák közé kerülhessen. Mind Pécsi Ferenc, mind dr. Veres János magyarországi képviselő hangsúlyozta: olyan ügy közös felvállalásáról van szó, melyben pártállástól függetlenül egyetértés van. A közös nyilatkozatot megtárgyalják azon a találkozón is, amelyre a hét elején a két ország törvényhozói testülete közt kerül sor. Az erdélyi autópálya megépítése legalább annyira fontos, mint Bukarest-Konstanca, illetve a Bukarest-Brassó sztráda. Amennyiben a két ország közösen nyújtja be a pályázatot, akkor pénzt is könnyebb szerezni megépítésére. /(Sike Lajos): Nastase és Medgyessy asztalára teszik az erdélyi autópálya ügyét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ "
2002. november 25.
"A Tasnád Közösségfejlesztési Civil Egyesület, illetve teleház Teletinik elnevezésű, Jager Enikő és Tóga Judit által irányított 19 tagú gyermekszínjátszó csoportja nemrég szórakoztató műsort mutatott be előbb Szilágypérben, majd Börvelyben, de ugyanezzel a produkcióval rövidesen Mezőfényen, majd más Szatmár megyei településeken is vendégszerepelnek. Tóga István városi tanácsos, a tasnádi teleház vezetője arról tájékoztatott, hogy sikerrel pályáztak az Illyés Közalapítványnál a színjátszó csoport számára szükséges hangosító felszerelés beszerzéséhez. A kiszállásokat két mikrobusszal bonyolítják. A csoport másfél évvel ezelőtt alakult. /Kinál György: Turnézó tasnádi gyermekszínjátszók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./ "
2002. november 26.
"Kolozsvárért, jövőnkért címmel civil kezdeményezést indítottak útjára kolozsvári értelmiségiek. A prioritások között van a politikumra való hatásgyakorlás - a helyi román értelmiséggel való összefogással - Gheorghe Funar kolozsvári polgármester leváltásáért. Kötő József, az EMKE elnöke javasolta a város fejlesztésére szánt Kolozsvár Alap létrehozását, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány pályázataival megszólított helyi magyar vállalkozók bevonásával. /Salamon Márton László: Civil fórum Kolozsvárért. = Krónika (Kolozsvár), nov. 25./ November 24-én Kolozsvár Társaság néven új civil szervezet létrehozását kezdeményezte neves magyar értelmiségiek egy csoportja Erdély szellemi fővárosa, Kolozsvár egykori hírnevének visszaállítása érdekében. A kezdeményezés a Kolozsvárért, jövőnkért című találkozón született. A kezdeményezők - Balázs Imre József, Benkő Samu, Egyed Ákos, Farkas Mária, Horváth Andor, Jakab Gábor, Kántor Lajos, László Ferenc, Salat Levente, Tibád Zoltán, Tibori Szabó Zoltán, Vetési László és Visky András - nyilatkozatukban hangsúlyozták: lépésüket a magyarság fogyása miatti aggodalom vezérelte. /(Gózon István): Kolozsvár Társaság alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "
2002. november 26.
"Markó Béla szövetégi elnök az RMDSZ alapszabályzatának, illetve programjának módosítása kapcsán nov. 25-én Bukarestben megbeszéléseket folytatott a Nemzetépítő Platform elnökével, Vekov Károllyal, majd a Reform Tömörülés vezetőivel, Toró T. Tibor elnökkel és Szilágyi Zsolt alelnökkel. A Reform Tömörülés vezetőivel folytatott megbeszélés során megállapodtak abban, hogy a továbbiakban folytatni kívánják a kétoldali egyeztetéseket. /Egyeztetés a belső ellenzékkel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./ "
2002. november 26.
"Marosvásárhelyen közgyűlést tartott a múlt hét végén az EMKE Maros megyei, immár önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezete. Dáné Tibor Kálmán elmondta: a marosvásárhelyi fiókszervezet az országban a legeredményesebb. A dr. Ábrám Zoltán elnök vezette ernyőszervezet negyven különböző egyesület, tagszervezet laza szövetsége, emellett még kb. 60 néptáncegyüttest, népi zenekart fog össze. Egy év leforgása alatt a Maros megyei EMKE 147 millió lej fölött rendelkezett, ennek jó részét a magyar kormánytól és magyarországi alapítványoktól kapta. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester önkényesen lefaragta ama 25 millió lej jó részét, amit a városi képviselői testület szakbizottsága az EMKÉ-nek megszavazott. Az EMKE marosvásárhelyi székházának ügye évek óta megoldatlan. Az EMKE vezetősége és tagjai nem értik: miként létezik, hogy a magyar elnökkel rendelkező megyei tanács, melynek fennhatósága alá tartozik a Kultúrpalota, nem volt képes megoldani ezt az ügyet. /Máthé Éva: EMKE-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "