"Kérdésessé vált az Európa Tanács jogi és emberjogi bizottságának nov. 25-i párizsi ülése után, hogy a magyar státustörvényről készített jelentés a testület januári parlamenti közgyűlése elé kerülhet-e. A tanácskozás ugyanis úgy foglalt állást, hogy Erik Jürgens jelentéstevőnek a dokumentum véglegesítése előtt még találkoznia kellene a budapesti, a pozsonyi és a bukaresti kormány képviselőivel, valamint az érintett magyar kisebbségek vezetőivel. Jürgens új jelentése magyar szempontból egyoldalú és méltánytalan megfogalmazásokat tartalmazott. Tabajdi Csaba (MSZP), a bizottság magyar tagja szerint a tanácskozás jól végződött, hiszen az új Jürgens-jelentést a bizottság nem terjesztette szavazásra. Tabajdi tájékoztatta a bizottságot, hogy a státustörvényt minden érintett párt egyetértésével módosítani kívánja az Országgyűlés, és esély van a megegyezésre a szlovák és a román kormánnyal is. Ezt a tájékoztatást a bizottság tudomásul vette, ugyanígy azt a magyar felvetést is, hogy a készülő jelentésnek nem kellene leragadnia a magyar jogszabálynál, hanem az európai kisebbségi gyakorlat áttekintését kellene középpontba állítani. /További haladék Erik Jürgensnek? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"Tőkés László püspök fellebbezést nyújt be az ítélet ellen. Tőkés László októberben panasszal fordult a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottságához, valamint a Bukaresti 2. Kerületi Bírósághoz az RMDSZ-en belüli belső választások ügyében. Az SZSZFB meghozott határozata kitért az ügy érdemi elbírálása elől, és - gyakorlatilag - az állami igazságszolgáltatásra hárította a döntés jogát, amely végül elutasította a püspök panaszát. Tőkés László kifejtette, szeretné elérni, hogy nyolcvan év után, történelmében először, a romániai magyarság általános, közvetlen és titkos választások útján beleszólhasson saját sorsa alakításába, és maga választhassa meg hiteles képviselőit és vezetőit. /Tőkés László fellebbez. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./"

"55 éves a bukaresti magyar napilap, a Romániai Magyar Szó /elődjét, az Előrét is beleszámítva/. Az évforduló alkalmából a lap bővített terjedelemben ünnepelt. Rengeteg a lapot dicsérő írást, emlékezést közöltek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ "

"Máthé Éva is emlékezett lapja múltjára, az 55 évre. Járom városomat, írta Marosvásárhelyről. Tizenhét évnyi önként vállalt bukaresti száműzetés után városa kommunista vezetői nem akarták visszaengedni, meg akarták tiltani, hogy ott éljen, ahol született: Marosvásárhely zárt város, nem költözhet bele akárki. Marosvásárhely főterén "a hajdani Kossuth-szobor és Bodor-kút helyén az ortodox katedrális hirdeti (állítólag Erdélyben a legnagyobb): kinek áll feljebb. Előtte Avram Jankó ugratja lovát." Nincs olyan ismerőse, kinek családjából ne mentek volna néhányan külföldre. Marosvásárhely történetében először került kisebbségbe a magyarság. Vajon lesz ki imádkozzon a magyar egyházak templomaiban a huszonegyedik század végére? /Máthé Éva: Ötvenöt mínusz egy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ "

"Rákosfalvy Zoltán emlékezett a nemrég elhunyt Halász Anna bukaresti újságírónőre, akivel hetente találkozott. Halász Anna kikiáltotta, hogy ő magyar zsidó. "Harcosabb magyar kiállást sem költőinktől, íróinktól nem hallottam" - írta róla Rákosfalvy Zoltán. A tévében és a rádióban Kertész Imre irodalmi Nobel-díjas kijelentette: "én olyan szavakkal, mint nemzet és haza, nem tudok mit kezdeni." Halász Anna - bár Ő is megjárta a holokausztot - tudott. /Rákosfalvy Zoltán: Siratom Halász Annát. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 28./"

"Megjelent a Romániai Magyar Évkönyv 2002-es kötete. Szerzői között a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanárai, kutatói mellett intézmények irányítói, oktatásügyi, művelődésügyi szakemberek, politológusok, szociológusok vannak. A kiadvány szerkesztője Bodó Barna, akit a Bakk Miklós, Dávid Gyula, Kötő József, Somai József alkotta szerkesztőtanács segített. A kötetben jelen vannak az előző két évkönyvben is fellelhető rovatok. Az Évkönyv ezzel a harmadik megjelenésével lépést tett az intézményesülés felé. Az Évkönyv betekintést nyújt az elmúlt év eseményinek folyamataiba. Nemcsak hírek, adatok, hanem értékelések és értelmezések is helyet kapnak a kiadványban. A szerkesztők a 2001. évben az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozását tekintik "az év eseményének". A Magyar nyelvű oktatás és művelődés című fejezet a kötet legterjedelmesebb rovata. Ez a kötet is Kronológiák, dokumentumok rovattal zárul. /Veres Károly: Évkönyv az intézményesülés útján. Romániai Magyar Évkönyv 2002. = A Hét (Bukarest), nov. 28./"

"November 24-én Gyergyóditróban a helyi Lovag Takó János cserkészcsapat cserkésztalálkozót szervezett, amelyen részt vettek Gyergyóújfalu és Borszék cserkészcsapatai is. A találkozónak a nyáron felavatott Idősek Klubja adott otthont. A ditrói Jézus Szíve nagy templom építőjéről, Lovag Takó Jánosról elnevezett cserkészcsapatnak ötven tagja van. /Gál Éva Emese: Búcsúünnep és cserkésztalálkozó Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ "

"Adrian Nastase román kormányfőt, aki a magyar miniszterelnök meghívására tett hivatalos látogatást, nov. 29-én Budapesten fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Medgyessy Péter miniszterelnökkel délelőtt találkozott az Országházban. Ezt követően tartottak közös sajtótájékoztatót. A román küldöttséggel érkező Mircea Geoana külügyminiszter megbeszélést folytatott Kovács László külügyminiszterrel. A két kormányfő elsősorban a kedvezménytörvény tervezett módosításáról egyeztetett. A nov. 26-i szlovák egyeztetés teljes csődje, főleg Mikulas Dzurinda miniszterelnök kategorikus nemje a kedvezménytörvényre az újságírókat is meglepte. Külföldi sajtókommentárok Dzurinda állásfoglalását diplomáciai botrányként is emlegetik. Dzurinda az elmúlt hetekben többször méltatlankodott, mondván, hogy a kedvezménytörvény ügye sok idejét és energiáját felemésztette. A szlovák elutasítást követően megszólalt Günter Verheugen EU- bővítési biztos szóvivője, Jean-Christophe Filori, aki az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy az Európai Bizottság mind a magyar, mind a szlovák kormányfővel érintkezésbe lépett, miután Szlovákia elutasította a kedvezménytörvény területén történő alkalmazását, és az EB szükség esetén kész segítséget nyújtani a probléma rendezésében. A román és a magyar kormányfő találkozóját követő sajtótájékoztatón Adrian Nastase bejelentette: a kisebbségi kérdés nem egyedüli problémája a két országnak, ennek megoldása elsősorban azon országra tartozik, melynek területén a kisebbségek élnek, betartva az európai normákat. Örvendett, hogy a munkavállalási fejezet kikerült a kedvezménytörvényből, de maradtak még bizonyos kívánságok, melyeket kifejtett magyar partnerének. Medgyessy Péterrel abban állapodtak meg, hogy a következő héten a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést. Bejelentették: a két miniszterelnök nyilatkozatot írt alá a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a 21. században. Adrian Nastase átnyújtotta magyar partnerének az 56-osokról szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét, hogy ezzel is hangsúlyozza a közöttük lévő kölcsönös bizalmat. Medgyessy Péter miniszterelnök elmondotta: tárgyaltak integrációs, stratégiai partnerségi kérdésekről, a közös nyilatkozat kérdéséről, a határaikon belüli kisebbségek kérdéseiről, ennek keretében pedig a kedvezménytörvény módosításáról. Terítékre került még a Szabadság szobor ügye, a Gozsdu-örökség kérdése, magasfeszültségű távvezeték, gázvezeték és autópálya kérdése, közös vállalkozások létrehozása, víz- és környezetvédelem. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./ "

"Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök nov. 29-i budapesti találkozója után sajtótájékoztatót tartottak. Adrian Nastase kormányfő a kedvezménytörvényről leszögezte, hogy a kisebbségi kérdést fontosnak tartja, de nem ez az egyedüli téma, amiről tárgyalnia kell a két félnek. Álláspontja, hogy a kisebbségek helyzetéért elsősorban azon ország kormánya tartozik felelősséggel, melynek területén élnek. Örvendetesnek tartja, hogy kikerülnek a törvényből a gazdasági és társadalmi jogokra vonatkozó kitételek, de továbbra is vannak még bizonyos elvárásaik, melyeket nemzetközi fórumokon is kifejtettek. Abban állapodtak meg, hogy a román és a magyar külügyminiszter véglegesíti az egyeztetést a kedvezménytörvényről. Medgyessy Péter szerint a változtatási javaslatok az európai normákkal összhangban vannak. A román kormányfő szerint mindkét országban szorgalmazni kell a korszerű, európai értékeken alapuló magatartásforma rögzülését. Nyilatkozatot írtak alá "a magyar-román stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században". Medgyessy Péter örömmel konstatálta, hogy a NATO-ba törtét meghívás után a román magatartás ugyanolyan maradt, mint előtte volt. Adrian Nastase átadta magyar partnerének az 56-osokról, valamint Nagy Imréről szóló 49 kötetes levéltári dokumentumcsomag első kötetét. Jelezte, hogy ez év végéig átadják a magyar kormánynak a teljes dokumentációt. Nastase bejelentette, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében új javaslatokat, ötleteket tartalmazó jegyzéket is átnyújtottak a magyar miniszterelnöknek. Tárgyaltak egyebek között még az Arad és Szeged közötti gázvezeték, illetve a Nagyvárad és Békéscsaba közötti, 400 kw-os magasfeszültségű vezeték megépítésének kérdéséről. Medgyessy megemlítette, hogy örömmel nyugtázták a magyar katonasírok bukaresti kezelésének a kérdését, és a közös gondolkodás meglétét számos más kulturális kérdésben, mint például a Gozsdu-örökség vagy az aradi emlékmű. Nastase az aradi emlékmű kérdésével kapcsolatban megállapította, hogy az általa kifejtett, múltbéli történésekből kiinduló álláspontja nem egyezik az aradiakéval. Abban maradtak a magyar miniszterelnökkel, hogy gondolkodni fognak egy olyan emlékmű közös megvalósításának a lehetőségéről, amely ne csak a múltat, hanem a jövőt is jelképezze. Nastasét fogadta Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Adrian Nastase megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel pártjaik - a Román Szociáldemokrata Párt és a Magyar Szocialista Párt együttműködéséről, majd Salamon Berkowitz főrabbi meghívására részt vettek a hanuka alkalmából tartott gyertyagyújtáson az Országház előtt. Találkozott továbbá Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével, aki megbeszélésüket összegezve jelezte, hogy Dorneanu román parlamenti elnökkel a közeljövőben együttműködési nyilatkozatot fognak aláírni. Délután ünnepélyesen megnyitották Budapesten Románia idegenforgalmi külképviseleti irodáját. /(Guther M. Ilona): Adrian Nastase Budapesten. Magyar-román partnerség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ A Nyilatkozat a román-magyar stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században címet viselő dokumentum egyebek között kitér a katonai együttműködés Románia NATO-csatlakozása utáni továbbfejlesztésének, a gazdasági kapcsolatok erősítésének és a kisebbségi kérdések jövőbeli kezelésének területére. A gazdasági együttműködésben egyebek között a két fél kiemelt jelentőséget tulajdonít az egymás országaiban megvalósuló kölcsönös tőkebefektetéseknek, a kis- és középvállalatok együttműködésének, az energetikai, távközlési és közlekedési infrastruktúrák összekapcsolásának. A nyilatkozat szerint a két ország állampolgárai utazási feltételeinek könnyítése céljából megújítják a vízummentességről szóló megállapodást, modernizálják a konzuli intézményhálózatot. A kisebbségek helyzetének javítása érdekében kötelezettséget vállalnak a kétoldalú egyezmények teljesítésére és a nemzetközi normáknak való megfelelésre. A dokumentum szerint a felek megteszik a szükséges lépéseket a korábban közösségekhez, egyházakhoz és más jogi személyekhez tartozó javak visszaszolgáltatására, kárpótlására. /Partnerségi nyilatkozat: felújítják a vízummentességi megállapodást. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./"

"Románia és Magyarország stratégiai partnersége mellé az RMDSZ is természetes módon oda tud állni, mivel ez a partnerség a romániai magyarságnak is érdeke - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a román és a magyar miniszterelnök budapesti tárgyalásait követően, hangsúlyozva: a Budapesten tárgyaló hivatalos román küldöttségben az RMDSZ vezetőségének két tagja, a szövetség két parlamenti csoportjának vezetője is helyet kapott. Markó Béla szerint a most aláírt partnerségi nyilatkozat igen fontos elvi egyetértést fejez ki azzal kapcsolatban, hogy a két ország stratégiailag, tehát hosszú távon alapvető kérdésekben - például a kisebbségi kérdések megoldásában, vagy a gazdasági kapcsolatok folyamatos fejlesztésében - együtt kíván működni. /A partnerség az erdélyi magyarság létérdeke is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ "

"Az RMDSZ számára kiemelt feladat és felelősség az, hogy Románia 2007-re ütemezett Európai uniós csatlakozásáig az erdélyi magyarságot képessé tegye a felzárkózásra, és ebben jelentős mértékben utánpótlásra; fiatalos szemléletre és korszerű szakértelemre van szüksége - hangsúlyozta Markó Béla nov. 29-én, Kolozsváron a magyar politológus-hallgatókkal folytatott találkozóján a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Politológia és Közigazgatás-tudományi karán. Hangsúlyozta: az RMDSZ kiemelten számít arra, hogy a tanintézményből kikerülő fiatal szakemberek a jövőben nagyobb számban vesznek részt a szövetség szervezeti életében. /Markó Béla magyar politológus hallgatókkal találkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ "

"Kertész Imre sajtóértekezletet tartott a párizsi Nemzeti Könyvtárban, nov. 29-én. A Nobel-díjas magyar író francia tolmácsolással németül válaszolt a kérdésekre. Fejtő Ferenc történész magyarul kifogásolta, hogy egy Nobel-díjas magyar író, egy magyar európai nem saját nyelvén szól a különleges esemény résztvevőihez. Kertész elmondta: a jelenlegi átmeneti időszakban, amely a rendszerváltás óta tart, a legalapvetőbb élménye az volt, milyen hirtelen gyorsasággal törtek felszínre Magyarországon (is) a régi problémák, köztük például a trianoni trauma. "Úgy gondolom, hogy a magyar társadalom máig nem dolgozta fel saját megrázkódtatásait, nem vizsgálta meg a múltját, a kommunizmus negyven éve erre nem adott lehetőséget." Kertész szerint felvetődik a kérdés, nem valamiféle nemzeti adottság-e a minden körülmények közötti túlélés képessége: egy kicsit kollaborálni, egy kicsit elfogadni, egy kicsit együttműködni másokkal a szolgálásban, és az a magatartás, amely kérdésessé teszi, kell-e valóban beszélni a bűnökről és a vétkekről. "Nálunk minden esetben, amikor ezekkel a kérdésekkel konfrontálódtak az emberek, jött egy másik diktatúra, s valamennyi feldolgozatlan kérdést megint a szőnyeg alá söpörtek. Magyarországon ma is ez hat az emberek mentalitásában, hisz sosem éltek igazi, működő demokráciában, s úgy látom, hogy az oda vezető út megtétele még előttünk áll" - jelentette ki. /Kertész Imre sajtóértekezlete a párizsi Nemzeti Könyvtárban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ "

"Gazda László országgyűlési képviselő, akit pár hete a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökévé választottak, az elmúlt napokban Szatmárnémetiben járt. Mindkét félnek fontos a Vállaj - Csanálos határátkelő mielőbbi megnyitása, a Csengersima - Pete határátkelő felé vezető út mielőbbi korszerűsítése, a vasúti forgalom újraindítása (akár Ágerdőmajornál, akár Csengernél). Lehetőséget lát a közös vizek szabályozása és hasznosítása, kisrégiók közös vízellátása és szennyvíztisztítása, a termálvizek és más természeti, valamint néprajzi értékek, népi hagyományok hasznosítása, valamint az erre épülő kerékpáros és lovas turizmus területén. A jól felszerelt nyíregyházi felsőoktatásnak lehetősége volna mezőgazdasági, környezetgazdálkodási vagy más kihelyezett tagozatot létesíteni Szatmárnémetiben, ám ehhez a befogadási igénynek nyilvánvalóbbnak kellene lenni az itteni magyarság részéről. /Sike Lajos: A Szabolcs-Szatmár Megyei Közgyűlés elnöke szerint: Nyíregyháza támogatná a szatmárnémeti magyar felsőoktatást! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ "

"November 26-án Antal Imre gyimesfelsőloki festőművész képeiből nyílt kiállítást Gyergyószentmiklóson, s ugyanakkor mutatta be a Pallas Akadémia Könyvkiadó a Műterem sorozat 7. könyveként megjelent, a festőművész munkásságáról szóló albumot, Székedi Ferenc munkáját. /Gál Éva Emese: Antal Imre festőművész a Pro Art Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ "

"Újabb per indult az RMDSZ ellen a bukaresti bíróságon, dec. 2-án az első tárgyalási fordulót dec. 16-ra halasztották el. Ezúttal Ölvedi Zsolt nyújtott be keresetet, amelyben az RMDSZ belső parlamentjeként működő Szövetségi Képviselők Tanácsa október végén tartott legutóbbi ülésén hozott határozatok megsemmisítését kérte. Ölvedi korábban az RMDSZ Maros megyei szervezetének alelnöke, a Maros megyei ifjúsági szervezet vezetője volt. Ölvedi azzal indokolta lépését, hogy a jelenlegi SZKT törvénytelen összetételben működik, ezért egyetlen határozatát sem lehet érvényesnek tekinteni. Az egyetlen esély az RMDSZ számára az, ha a román bíróság kényszeríti a mostani vezetőket a belső választások megtartására - mondta. /Újabb kereset az RMDSZ ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./"

"A Pro Minoritate kisebbségpolitikai folyóirat /Budapest/ idei második száma nemrég jelent meg. A tartalomból: Magyar Sándor "Magyarbarát" románok 1848-1849-ben címmel közölt történelmi dolgozatot, Nagy Levente írásának címe Nyelvművelés, nemzetkép és hamisítás, s benne a 19. századi "tudós nyelvész, románszakértő" (valójában gátlástalan szöveg- és okmányhamisító) Kemény József dicstelen pályafutását foglalta össze. A Kisebbségi autonómiák blokkban két tanulmány olvasható: a Rainer Bauböcké Területi vagy kulturális autonómiát kapjanak a nemzeti kisebbségek? és az Apáti Zsófia-Győri Szabó Róbert szerzőpárosé Devolúció és nemzeti identitás: Skócia, Wales címmel. Végül Kovács Péter nemzetközi jogász, miskolci egyetemi tanár mutatta be Adrian Nastase és három bukaresti szerzőtársa nemrég megjelent, külföldnek szánt propagandakönyvét, amely a romániai kisebbségvédelmet magasztalja úgy, hogy közben a magyar kedvezménytörvény eurokonformitását próbálja minduntalan kétségbe vonni. A Protecting minorities in the future Europe. Between political interest and international law című angol nyelvű kiadvány tudományos igénnyel készült munka számos vonatkozásában magyarellenes. /Lapszemle. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 3./"

"A romániai magyarság abban érdekelt, hogy a kétoldalú román-magyar kapcsolatok minél sokrétűbbek, szorosabbak és gazdagabbak legyenek - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az RMDSZ nov. 3-i bukaresti sajtóértekezletén. Az RMDSZ elnöke különösen nagy jelentőségűnek nevezte a magyar és román kormányfő által aláírt stratégiai partnerségi nyilatkozatot. Markó megelégedéssel nyugtázta és ma már természetesnek mondta, hogy a Budapesten járt román kormányküldöttségnek tagjai voltak az RMDSZ parlamenti csoportjainak vezetői is. A román kormányfő budapesti megbeszélései sem szorítkoztak csupán a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos kérdésekre, ami nagyon jó jel - mondta Markó. Az RMDSZ kongresszusi előkészületeivel kapcsolatban Markó Béla sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a szövetség tíz platformjának egyike, a Reform Tömörülés (RT) úgy döntött, hogy nem képviselteti magát a tanácskozáson. Bár az RT súlyos belső megosztottsága miatt sem volt képes reális alternatívát felvázolni az RMDSZ számára, a kongresszuson készek figyelembe venni a tömörülés minden ésszerű javaslatát - hangoztatta Markó Béla. /Markó Béla a román-magyar viszonyról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./"

"Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök dec. 3-i bukaresti sajtóértekezletén kifejtette, meggyőződése szerint Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök legutóbbi tárgyalásai a gazdasági kapcsolatok terén is konkrét eredményekkel jártak. Nagy jelentőségűnek nevezte az RMDSZ elnöke a két kormányfő által aláírt stratégiai partnerségi nyilatkozatot. Markó természetesnek találta, hogy a Budapesten járt román kormányküldöttségnek tagjai voltak az RMDSZ parlamenti csoportjainak vezetői is (Verestóy Attila szenátor és Kelemen Atilla képviselő). Markó kifejtette, a kedvezménytörvény létezik, s mivel azt az európai követelményeknek megfelelően módosítják, továbbra is érvényben marad. /Sokrétűbb kétoldalú kapcsolatot. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"

"Varga Gábor nagyváradi vegyészmérnök, író, politikus, több dráma- és novelláskötet szerzője legutóbb Az úr kutyája /Pallas-Akadémia Kiadó/ című kötettel jelentkezett. Ez az írása a 80-as években született, amikor a közösségi cselekvés utolsó műhelyei is bezáródtak, és amikor úgy nézett ki, hogy minden összeomlott, megindult meg az óriási kitelepedési hullám, amely lefölözte a nagyváradi értelmiséget, akkor az utolsó menekülés az írás maradt és az olvasás. Könyve 1989 előtt nem jelenhetett meg, utána pedig Varga Gábor az RMDSZ Bihar megyei elnöke lett, majd, immár több mint négy éve, Bukarestben az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal államtitkára. Varga Gábor rájött, hogy a könyvében megírt világ megint aktuális kezd lenni. Ez nem okoz örömet. /Antal Erika: A menekülés kalandja. Interjú Varga Gábor nagyváradi íróval. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./"

"A Románia nemzeti ünnepe alkalmából rendezett budapesti fogadáson való részvétele miatt bírálta Medgyessy Péter miniszterelnököt Gémesi György (MDF) képviselő dec. 3-i napirend előtti felszólalásában. "Önök a megbékélésre hivatkozva csapják arcul mindazt, amit szívós, a magyar nemzeti érdekeket elsődlegesnek tartó diplomáciával elértünk" - hangsúlyozta. A történteket elfogadhatatlannak tartják és mélységesen elítélik. Kovács László külügyminiszter reagálásában leszögezte: a nemzeti ünnepek gyakran keltenek ellentétes érzelmeket különböző országokban; március 15-e sem olyan emlékeket idéz egyes szomszédos országokban, mint Magyarországon. Különben is, Erdélyt nem 1918. dec. 1-jén csatolták Romániához, akkor az erre irányuló román igényt nyilvánították ki. Kovács jelezte: a budapesti fogadáson az RMDSZ képviselői is jelen voltak. A megbékélés szellemét szerinte azok szolgálták, akik ott voltak és nem azok, akik tüntettek. Csurka István kérte az ellenzéket, a polgári köröket: ne működjenek többé együtt a kormánnyal. "Nemzetárulókkal, hazaárulókkal nem lehet együttműködni - fogalmazott. Azzal, hogy részt vett a Kempinski Szállóban tartott ünnepi fogadáson, amely a román függetlenségi nyilatkozat diadalünnepe, "teljes mértékben leleplezte magát". /Kempinski Hotel és környéke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ "

"Két esztendővel ezelőtt megalakult a Magyarok Székelyföldi Társasága /MSZT/, székhelye a Csíkszeredában található, akárcsak a Julianus Alapítványnak, mindkettőnek Beder Tibor tanár az elnöke. Szintén 2000-ben alakult meg a Kárpát-medencei Fórum, amely összehangolja a medencében létező magyar civil szerveződések kulturális tevékenységét. A fórum keretében évente közös találkozóra kerül sor. 2000 végén e találkozót Szatmárnémetiben, 2001-ben a szlovéniai Alsólendván, most Kassán szervezték meg. A Kárpát- medencei Fórum tagjai: a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület, a felvidéki Csemadok, Erdélyből az MKE - Magyar Kulturális Egyesület -, a kolozsvári Heltai Alapítvány és az MSZT, Délvidékről a Délvidéki Magyar Kulturális Egyesület, Horvátországból az Eszéki Magyar Kulturális Egylet, Szlovéniából a Muravidéki Kulturális Egylet, Kárpátaljáról az ungvári Értelmiségiek Egyesülete. Minden szerveződés beszámol a megelőző évben kifejtett tevékenységéről, ugyanakkor bizonyos témakörök kapcsán vitafórumot tartanak. Az MSZT nevében Beder Tibor a Lármafa találkozókról számolt be, ugyanis ettől az évtől kezdődően e rendezvény megszervezését az MSZT átvállalta a Julianus Alapítványtól. Dec. 13-15-én lesz a Julianus Alapítványnál a Julianus-díj odaítélésének ünnepsége Csíkszeredában. Ebben az évben meghívták az ötven eddig kitüntetett személyt a díjkiosztó ünnepségre. Az idei kitüntetettek: Ali Kabul, a rodostói Rákóczi-múzeum igazgatója, Jan Mulder holland politikus, üzletember, közéleti személyiség, Lauer Edit, a Magyar Amerikai Társaság elnöke, Konkoly Thege István, a Johannita Lovagrend kancellárja, Havadtői Sándor egyesült államokbeli református lelkész. Az ötödik személy Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, ő pünkösdkor veszi át, szintén a csíkszeredai református templomban a kitüntetést. /Forró Miklós: Megmaradásunkért, jövőnkért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ "

"A Cenk mindig is szimbóluma volt Brassónak. 1896 augusztusában felállították a Cenk tetején Jankovics Gyula budapesti szobrász munkáját, Árpád fejedelem egyik harcosát ábrázoló szobrot, amely a köztudatban Árpád-szoborként élt. A szobor talapzatát az első világháború előtt dinamittal robbantották, emiatt 1913 decemberében a szobor ledőlt. A keleti határon őrködő szoborkatona feje éveken át a Brassó Megyei Történelmi Múzeum pincéjében volt, idén került ki onnan Szente László városi RMDSZ-elnök, egyházgondnok és Orosz József vegyészmérnök közbenjárásának köszönhetően, és megtekinthető az Evangélikus Egyház brassói központi hivatalában. Ennek udvarára szeretnének emlékparkot létesíteni, ahová kiállíthatnák a szobormaradványt. /Tóásó Áron Zoltán: Még megvan az Árpád-szobor helye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./ "

"Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke januárra budapesti tanácskozásra hívta meg a határon túli magyar képviselőket. Erről a Bukarestben tartózkodó magyar parlamenti küldöttség tájékoztatta az RMDSZ-es képviselőket. Miután a múlt hét végi budapesti Medgyessy-Nastase találkozón a magyar és a román kormányfő stratégiai partnerségi szerződést írt alá, dec. 5-én a két parlament közötti stratégiai együttműködésről tárgyalnak Bukarestben. Dec. 4-én hivatalos látogatásra a román fővárosba érkezett az Országgyűlés Interparlamentáris Unió csoportjának magyar-román baráti tagozati küldöttsége. A delegációt Kovács Tibor (MSZP), a tagozat elnöke vezeti, a küldöttség tagjai között van Csapody Miklós (Fidesz-MDF) titkár is. A háromnapos látogatás során a küldöttség megbeszéléseket folytat a román parlament magyar-román baráti tagozatával, találkozik a román parlament vezetőivel, az RMDSZ parlamenti csoportjának tagjaival és a Külügyminisztérium vezetőivel. Kovács Tibor, a delegáció vezetője elmondta, a látogatásnak kevésbé van politikai jellege; elsősorban gazdasági, infrastrukturális fejlesztési, a civil szférára vonatkozó, valamint környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak. "Egyezség született arról, hogy a jövőben évente többször tartsunk határ menti találkozókat a határ menti megyék román, illetve magyar parlamenti képviselőinek részvételével, mint ahogyan néhány nappal ezelőtt Szatmárnémetiben történt, ahol közös állásfoglalás született az Erdélyen keresztülvezető autópálya érdekében" - nyilatkozta Kovács Tibor. /Salamon Márton László: Újabb stratégiai partnerség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 5./"

"George W. Bush elnök bukaresti látogatása napján a bukaresti közszolgálati rádió aznapi műsoraiból kihagyták a magyar nyelvű adásokat, vagyis a látogatás napján nem volt szabad magyarul megszólalni a közszolgálati rádió műsoraiban. Ezzel kapcsolatban Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselő kérdést tett fel az Országos Audiovizuális Tanács elnökének. A képviselő szerint törvénytelenség történt. A rádió vezetősége megsértette a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó, és az 504/2002-es audiovizuális törvény 10-es cikkelyét. Kerekes írásbeli választ kért az Országos Audiovizuális Tanács vezetőségétől. /(Máthé Éva): Törvénysértés történt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Faxüzenetében Ion Iliescu államelnök köszöntötte az idén 55. évét töltött Romániai Magyar Szót. Az évforduló - áll az üzenetben - alkalmat nyújt az államfő számára, hogy elismerését fejezhesse ki a szerkesztőségnek a lap szakmai színvonala, hitelessége és hírneve okán. /Az államelnök köszöntötte az 55 éves Romániai Magyar Szót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Dec. 5-én nyílik a bukaresti Petőfi Házban Szabó Orsi bukaresti műépítészhallgató, amatőr művész - eladással egybekötött - képzőművészeti kiállítása. /Szabó Orsi tárlata a Petőfiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"Kovács László magyar külügyminiszter dec. 5-én azt javasolta a Budapestre látogató Erik Jürgens ET-raportőrnek, hogy addig ne zárja le a kedvezménytörvényt elemző jelentését és ne terjessze az illetékes bizottság, illetve az Európa Tanács közgyűlése elé, amíg folynak a magyar-szlovák és a magyar-román konzultációk a jogszabályról. Erről a magyar diplomácia vezetője a csütörtöki budapesti találkozó után beszélt az MTI-nek. Erik Jürgens nem kívánt nyilatkozni az újságíróknak, mint ahogy Pozsonyban sem tette, és ígérete szerint Bukarestben sem teszi. Kovács László hangsúlyozta, hogy az új magyar kormány hivatalba lépése után rögtön hozzálátott a kedvezménytörvény módosításának előkészítéséhez. Kiemelte: a kormány mindvégig ragaszkodik ahhoz, hogy a módosított törvény is megőrizze az eredeti jogszabály céljait, vagyis biztosítsa a határon túli magyar kisebbség számára a szülőföldjén való megmaradást, nemzeti, kulturális és nyelvi identitásának megőrzését. Kovács László közölte: még nem sikerült kölcsönösen alkalmas időpontot találni arra, hogy találkozzon Mircea Geoana román külügyminiszterrel. Erik Jürgens megbeszéléseket folytatott Tabajdi Csaba szocialista képviselővel, a magyar ET-küldöttség vezetőjével, Szabó Vilmossal, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkárával és Bálint-Pataki Józseffel, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével is. /Jürgens megvárja az országok közti konzultációt. Romániába is ellátogat az ET-raportőr. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./"

"A Bolyai Társaság a héten találkozót hívott össze az erdélyi magyar állami felsőoktatás képviselőivel és a magyarországi felsőoktatást támogató alapítványok képviselőivel. A meghívottak, akikre számítottak, vagy kimentették maguk vagy nem is jelezték, miért maradnak távol a tanácskozástól. (Kivétel: a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztályának főosztályvezetője, Zilahi László.) Wanek Ferenc elnök tájékoztatott: olyanokat hívtak meg, akikről úgy gondolták, hogy a magyar támogatói szándék részéről illetékesek. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar prorektora, Kása Zoltán és Néda Árpád jelen voltak, akárcsak a Bolyai Társaság részéről Péntek János választmányi tag, illetve az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke Sípos Gábor. Miután a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem beindult, a Magyarországról származó pénz támogatások a Sapientiához mentek és az erdélyi magyar állami felsőoktatatás háttértámogatása háttérbe szorult. Szerettek volna megoldást találni arra, hogyan lehetne támogatni az állami keretek között folyó felsőoktatási képzést. Sajnálatos, hogy az ifjú oktatók fizetéskiegészítésének programja leállt. A tanár lakások programjai leálltak. A diák- tanár közös kutatási programok háttérbe szorultak. /(Csomafáy Ferenc): Tisztújítás küszöbén a Bolyai Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ "

"Erik Jürgens holland raportőr Bukarestbe érkezett. Erik Jürgens véleménye szerint a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos problémák nagy részét a tervezett módosítások megoldották - közölte Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután megbeszélést folytatott az Európa Tanács jelentéstevőjével. Markó hangsúlyozta: Erik Jürgens elsősorban a törvény előkészítésének és elfogadásának módját kifogásolta. Az RMDSZ vezetője a találkozón leszögezte: a törvény módosított formájában megfelel a román álláspontnak. Markó Béla szerint Erik Jürgens nem kifogásolta a nemzeti kisebbségnek nyújtott anyaországi támogatás elvét. /Erik Jürgens Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 7./"

"Tóth Zoltán magyar alezredes a román katonai létesítményekben tett szemle után Nagyváradon megjegyezte: ha már úgyis katonai szövetséges lesz Magyarország és Románia, a bukaresti katonai illetékeseknek el kellene gondolkodniuk azon, hogy elköltöztessék a katonákat a magyar határ közeléből. Egy ilyen lépés megtétele száz év román katonai doktrínájával jelentene gyökeres szakítást. Román szempontból a legfőbb potenciális ellenség mindig is Magyarország volt, a román hadsereg védelmi stratégiája mindig is egy nyugatról érkező támadás kivédésére épült. A nyugati határszélen a legnagyobb a román katonai jelenlét, és Székelyföldön épülnek az újabb és újabb laktanyák. /Balogh Levente: Stratégiai hátraarc. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./"