"Kallós Miklós nyugalmazott egyetemi tanár, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke elmondta, hogy Kolozsváron a holocaust előtt erős zsidó hitközség létezett, amely körülbelül 18 000 lelket számlált. A deportálásból és a munkaszolgálatból mindössze nyolc százalékuk tért haza. A hazatértek megpróbálták újrakezdeni a hitközségi életet, de jött a kommunizmus, mely újabb kivándorlási hullámot eredményezett, ennek következtében nemcsak itt Kolozsváron, hanem az egész országban rendkívüli módon leapadt az izraelita vallásúak száma. Jelenleg országszerte mintegy 12-14 ezerre tehető a zsidók lélekszáma. A kolozsvári hitközségnek jelenleg mintegy ötszáz tagja van. Közülük nem mind zsidó, ugyanis meglehetősen sok vegyes házasságot kötöttek. A hagyományos vallási kritériumok alapján Kolozsvárott nincs több, mint háromszáz zsidó, 80 százalékuk hetvenen felüli. - A hitközség a hagyományos zsidó értékeket ápolja. Az amerikai JOINT (Nemzetközi Zsidó Szervezet) közreműködésével a hitközség rendszeres segélyeket biztosít 35-40 tagjának. - Romániában egyre több a szennylap, mely a zsidó közösséget mocskolja. Vannak kimondottan legionárius kiadványok is, és nemrég jelent meg az Atac de Cluj, amely szintén tele van antiszemita cikkekkel. A "Mein Kampf" a főügyész beleegyezésével jelent meg, ami hihetetlen dolog. - A kolozsvári zsidó hitközség két ingatlant kap vissza. Az egyik a volt uszoda épülete, a másik a valamikori zsidó imaház. Bár a visszaszolgáltatásra vonatkozó rendelet a Hivatalos Közlönyben megjelent, nem történt semmi, ugyanis bírósági döntésre van szükség. /Nánó Csaba: "Leggyakrabban temetéseken találkozunk" Beszélgetés Kallós Miklós nyugalmazott egyetemi tanárral, a Kolozsvári Zsidó Hitközség elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

Eredményt hirdettek Marosvásárhelyen, a Színművészeti Egyetem színészképzés- valamint a dramaturgia román és magyar tagozatán. Kovács Levente, a Szentgyörgyi István tagozat /magyar tagozat/ vezetője arról tájékoztatott, hogy marosvásárhelyi fiatalokból senki sem került be a tizenkilenc jelölt közé. Kovács Levente amióta itt van, közel negyven éve ilyet nem tapasztalt. Ez annak kulturális mélyrepülésnek a következménye, amely az itteni középiskolás és líceumi életet jellemzi, következménye az ifjúsági és diákszínjátszás teljes hanyatlásának. Szomorú tény, hogy amikor a színházi élet valamelyes fellendülést mutat, ugyanakkor a pálya iránti érdeklődés éppen abban a városban csappan, ahol gyakorlatilag három magyar társulat is működik. A legnagyobb tömbmagyarsággal rendelkező városról van szó. - Újdonság a rendezői szak indulása, amely a budapesti főiskolával közösen szervezett osztály keretében indul. A négy helyre tizenhárman jelentkeztek.- Idén végzett az első teatrológus osztály. Fontos terület, mert nincsenek színikritikusok, nincsenek gyakorló dramaturgok, színháztörténészek és nincsenek művészmenedzserek. /Lokodi Imre: Vásárhelytelenség. Példátlan a Szentgyörgyiben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Negyedik alkalommal találkoztak szept. 4-5-én Nagyenyeden az erdélyi történelmi családok tagjai. Az idei rendezvényt a Castellum Alapítvány és a katolikus plébánia védnöksége alatt szervezték. A Castellum Alapítványt egy évvel ezelőtt az erdélyi történelmi családok leszármazottai hozták létre. A találkozókat 1993-ban Papp László akkori enyedi plébános indította el. A rendezvényt Apor Csaba, az alapítvány kuratóriumi elnöke és Csávossy György, az ügyvezető bizottság elnöke ünnepi beszéde nyitotta meg, majd a Mustármag közösség (a nagyenyedi tanítóképzős diáklányok egy csoportja) énekelt. Kötő József államtitkár előadásában a romániai magyar művelődési intézményekről beszélt. A megjelentek látogatást tettek a Bethlen Könyvtárban. Györfi Dénes könyvtáros ismertetőt tartott a 60.000 kötetes könyvtár ritkaságairól. A Castellum Alapítvány tagjai közgyűlésükön új tagokat vettek fel, így lélekszámuk 126-ra bővült. /Bernád Ilona: Erdélyi történelmi családok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Életem a rácsok és fények világa volt - írta a 70 éves Csiha Kálmán püspök Fény a rácsokon című könyvének bevezetőjében. A püspök a Romániai Magyar Szóban életútjáról beszélt. Gyermekkorában a tanyáról bejártak vasárnapi istentiszteletre Érmihályfalvára, ahol Sas Kálmán tiszteletest hallgatták, akit a diktatúra idején kivégeztek. Csiha Kálmán Debrecenben kezdte a gimnáziumot, majd Nagyváradon érettségizett, közben szüleit kényszerlakhelyre vitték. 1949 márciusában egy éjjelen az egész országban összeszedték és kényszerlakhelyre hurcolták a földbirtokosokat. Ez a romániai földbirtokosság számára 14 éves meghurcoltatás és szenvedés kezdetét jelentette. Csiha szüleit Csíkszeredába hurcolták kényszerlakhelyre. Minden héten jelentkezniük kellett a rendőrségen, és nem volt szabad elhagyniuk a várost. Csiha Kálmán azért maradt ki ebből, mert azon az éjszakán nem volt otthon. Csiha elvégezte a teológiát. A püspök mindegyik gyülekezetére, amelyben szolgált, sok szeretettel emlékszik vissza. Csiha Kálmánt alaptalan vádak miatt, koncepciós perben, tíz év börtönre ítélték. A börtönben verseket kezdett írni és ott írta meg a doktori disszertációját is - gondolatban, hiszen nem volt szabad írni, sőt papírt vagy írószert sem birtokolni. A börtönben része volt az éhezésben, a betegségben, a hideg elviselésében, a megaláztatásokban, a kényszermunkában. A börtönben a hit segítette, Isten szava: ne félj, mert én veled vagyok, s megsegítlek téged. Hat és fél év után az általános amnesztiával szabadult. - 1989 karácsonyán - úgy tűnt - a rácsok végleg lehullanak, de nem így történt, jött 1990 márciusa: véres események Marosvásárhelyen. 1990. június 29-én következett dr. Csiha Kálmánt püspöki beiktatása. Az azóta eltelt évek is csak harcot jelentettek. 1989 óta tíz év telt el, de az egyházi javak még mindig a hatalom kezében vannak, az 500 felekezeti iskola ma sem működhet, nincs önálló magyar egyetem. Ez a szélmalomharc mérhetetlen sok energiát emésztett fel. - Az elmúlt kilenc év alatt megoldódott a lelkészhiány, református kollégiumok indultak be, templomok, szeretetintézmények, gyülekezeti otthonok épültek. - A vásárhelyi események után újabb kivándorlási hullám indult. A hajó ura azonban mégis Jézus Krisztus, vallja a püspök. Súlyos probléma a kivándorlás és a természetes szaporulat hiánya. Minden évben háromezerrel többet temetnek, mint amennyit keresztelnek, s ez az elmúlt kilenc-tíz évben már 26 ezer lelket jelent. Az utóbbi két évben lassan ugyan, de emelkedni kezdett a születések száma. A püspök a feladatot így összegezte: összeszedni a maradékot. A püspök tevékeny, sok előadást tart, ott van a templomszenteléseken, prédikációs kötetet adott ki, az 1995-ben Budapesten magalakult Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának (MRETZS) lelkészi elnöke és egyben liturgiai bizottsági elnök. A püspök a jövőt a lelki megtisztulásban látja. /Somogyi Botond: Össze kell szedni a maradékot. Beszélgetés a 70 éves Csiha Kálmánnal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

Sok magyar szülő nem íratja gyereküket magyar tagozatra. Ennek legfőbb oka az a krónikus bizonytalanság, ami nagyon sok magyar jellegű tanintézmény felett ott lebeg. Az állandó bizonytalanságnak /beindul vagy nem indul be a tagozat, lesz elég gyerek vagy nem lesz, van tankönyv - nincs tankönyv, van tanár - nincs tanár, engedélyezik - nem engedélyezik/ a napokban több tucat magyar áldozata volt. Az egyik iskolában az első osztályban nem volt elég magyar nyelvű tankönyv. A másik helyen kiderült, hogy a keresett óvónő kirándult Magyarországra, s azzal a két-három gyerekkel nem valószínű, hogy az idén is lesz magyar tagozat. Désen viszont a szülők nem tudták megérteni, hogyan történhet meg: nem tisztázott procedurális okok miatt nem tudják szülővárosuk líceumának magyar tagozatára beíratni gyerekeiket! /Kokárdás rendetlenség. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./

"A Kolozsvárhoz közeli, másfél ezres lélekszámú színmagyar Györgyfalván, az iskolaudvaron modern, új játszótér van, a zwollei-i holland testvérgyülekezet segítségével épült, tájékoztatott Kiss Sándor iskolaigazgató. Nemcsak a 38 óvodás örvend ennek, hanem a nagyobbak is. Idén megnőtt a diákok száma, sőt Györgyfalvának idén húsz újszülöttje van, eddig legfeljebb tíz gyerek született évente. A fiatalság elvándorlása ugyanis leállt, és ezzel párhuzamosan megkezdődött a kolozsváriak "beköltözése". /Izmosodik a Györgyfalvi Iskola. Több a magyar gyerek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./"

Külföldieknek munkát vállalni Magyarországon csak engedéllyel lehet. A magyar Munkaügyi Minisztérium 7/1991 számú rendelete értelmében külföldi személy magyarországi munkavégzése csak a foglalkoztatás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) munkaügyi központ által kiadott munkavállalási engedély alapján lehetséges. Külföldi munkavállalását csak akkor engedélyezik, ha a munkáltató a munkaerőigényét legalább két hónappal megelőzően bejelentette, és a munka elvégzésére magyar munkaerő nem áll rendelkezésre. A kérelmet a külföldit foglalkoztatni kívánó magyarországi munkáltató nyújtja be, megjelölvén a külföldi munkavállaló adatait, az ellátandó munkakört, a munkavégzés helyét, várható kezdő és befejező időpontját, a külföldi személyi alapbérét, valamint az alkalmazás részletes indokait. A kérelemhez csatolni kell a külföldinek a munkakör ellátásához szükséges szakképzettségét igazoló okirat hiteles másolatát és hiteles magyar fordítását, valamint a külföldi munkaköri egészségügyi alkalmasságáról szóló igazolást, külföldről származó igazolás esetén ennek hiteles másolatát és hiteles magyar fordítását. A munkaügyi központ az engedélyt a magyar munkáltatónak küldi meg. A munkavállalási engedélyt legfeljebb egy évre adják, hosszabbítás iránti kérelmet az illetékes munkaügyi központnál kell benyújtani. A Romániával kötött vízummentességi megállapodás a turista vagy látogatási célú, rövid tartamú utazásokra vonatkozik. - A munkavállalási vízum az abban meghatározott idejű, de legfeljebb 90 napi tartózkodásra jogosít. A helyi rendőrkapitányság ideiglenes tartózkodási engedélyt adhat ki, ha a külföldi tervezett tartózkodási időtartama nem haladja meg az egy évet, a megyei (fővárosi) rendőr- főkapitányság pedig huzamos tartózkodási engedélyt adhat ki, ha a tervezett tartózkodás időtartama az egy évet meghaladja. A tartózkodási kérelem benyújtásakor a külföldinek rendelkeznie magyarországi megélhetést biztosító anyagi eszközökkel, magyarországi lakással és a visszautazást biztosító feltételekkel. A magyarországi lakás meglétét tulajdonjogi okirattal, lakásbérleti szerződéssel, egy Magyarországon élő családtag közjegyzői okiratba foglalt szállás biztosítására vonatkozó nyilatkozatával, vagy a fogadó vállalat vagy intézmény által biztosított elhelyezésről szóló igazolással lehet bizonyítani. A tartózkodás engedélyezése esetén a külföldit huzamos vagy ideiglenes tartózkodási engedély elnevezésű igazolvánnyal látják el, és az engedélyezett tartózkodás idejét az útlevélbe is bejegyzik. /Dr. Guias József jogtanácsos: Külföldiek munkavállalása Magyarországon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

"Szept. 7-én Bukarestben sajtóértekezletet tartott Eckstein-Kovács Péter nemzeti kisebbségügyi miniszter. Elmondta, hogy Turnu Severinben is megnyílt a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal területi irodája, amely főleg e vidék legnépesebb nemzeti kisebbsége, a romák kérdésével foglalkozik. A miniszter sürgősségi kormányrendelet-tervezetet terjesztett a kormány elé a 118. számú törvény-rendelet módosítására. A törvény-rendelet a múlt rendszer üldözötteinek nyújtandó kárpótlásról szól. A módosítás beveszi a kárpótlásra jogosultak közé az 1940. szeptember 14. és 1944. augusztus 23. között üldözött személyeket is, így a Transznisztriába deportált romákat és zsidókat. Kb. 2000 személy részesülhet majd ebből a kártérítésből. A miniszter beszámolt az állami televízió nemzetiségi adásainak szerkesztőivel folytatott beszélgetésről. Eckstein-Kovács Péter nem osztja az egykori külügyminiszter, Teodor Melescanu véleményét, miszerint a külügyminisztérium hivatalos irataiban csak cigányoknak szabad nevezni a romákat. Az Európa Tanács irataiban kettős megnevezést használnak: "roma/cigány", az lenne a helyes, ha ezt a gyakorlatot követnék. /(Zsehránszky István): Kisebbségvédelmi hivatal Turnu-Severinben is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./"

Az anyanyelvi oktatás egészét tekintve az RMDSZ elégedett a jelenlegi helyzettel. Az elmúlt évekhez képest sikerült elérni a helyek számának növelését a szakoktatásban is - nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek Nagy István, az RMDSZ oktatási alelnöke. Az RMDSZ képviselői szerint 1989 után először tapasztalható a magyarul tanuló diákok számának növekedése. Az 1999-2000 tanévben Kolozs megyében körülbelül 550 magyar diák részesül az elméleti oktatásban, a szakiskolákban pedig 125 helyet sikerült biztosítani. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: annak ellenére, hogy számos megye szakiskoláiban sikerült magyar osztályokat indítani, a meghirdetett helyekre alig jelentkeztek diákok. Véleménye szerint ennek a korábbi években megszüntetett osztályok, valamint az anyanyelven történő szakoktatás iránti bizalmatlanság az oka. Hozzátette: hiányoznak a tankönyvek. - A Babes-Bolyai Tudományegyetemen /BBTE/ tanító magyar tanárok elégedettek a felsőfokú magyar oktatás helyzetével, de úgy látják, hogy szükség lenne az anyanyelvi oktatás további fejlesztésére a jogi és közgazdasági karokon. Az 1999-2000-es egyetemi évben a jogon a nemzeti kisebbségek számára 45 helyet biztosítanak /ebből 10 fizetett/, a közgazdasági karon pedig több tantárgyat anyanyelven oktatnak. Az 1999-2000-es egyetemi évre a Babes-Bolyai Tudományegyetemen és a kihelyezett kollégiumokban a magyar fiatalok számára 780 helyet biztosítottak. Szilágyi Pál, a BBTE ideiglenes rektora elmondta: a magyar fiataloknak fenntartott helyek száma megfelel a szükségleteknek. Ennek ellenére a BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karok létesítéséről. /Az RMDSZ elégedett az anyanyelvi oktatás helyzetével A BBTE-n tanító magyar tanárok nem mondtak le az önálló magyar karokról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

"Tőkés László püspök bejelentette a humán profilú partiumi keresztény magyar egyetem elindítását, a magyar törvényhozás jövőre 2 milliárd forintot szánna "egy erdélyi magyar egyetem megteremtésére". Erre jegyezte meg Markó Béla, hogy "a rendeltetés körül még vannak tisztázatlan dolgok". A Népújság a marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzort szólaltatta meg, hogy beszéljen az által szorgalmazott magyar műszaki egyetem létrehozásáról. - Dr. Hollanda indította el a Petru Maior felsőoktatási intézményt. Hollanda felismerte, azért hozták létre Marosvásárhelyen a műszaki almérnökit, hogy a pedagógiai főiskolát megszüntessék. Dr. Hollanda pontos, részleteiben kidolgozott tervet készített a marosvásárhelyi önálló magyar műszaki egyetem létrehozására. 1994-ben felmerült, hogy Marosvásárhelyen Aranka György Egyetem létesüljön, azonban az előkészítetlenség, a kellő megfontolás hiánya miatt ez is csak terv maradt. Hollanda 1997-ben Markó Béla RMDSZ-elnökéhez fordult, s megegyeztek abban, hogy létrehozza az egyetemi oktatást támogató Hollanda Alapítványt. Alapítóként 10 millió lejt tett le az 1998-as bejegyzéskor. Később nyíltan támadta őt Birtalan Ákos, amikor Székelyudvarhelyen összehívták a székelyföldi egyetem ügyének szentelt tanácskozást. Nagyvárad lépett, s ez már kész tény, amit csak elfogadni lehet. A kezdeményezést engedni kell kibontakozni. - Marosvásárhelyen a műszaki egyetem létrehozásához meg kell vásárolni a területet és el kell készíteni az egyetem épületeinek a tervrajzait. Pályázatot nyújtottak be az Apáczai Közalapítványhoz, amelyre várják a választ. Hollanda szerint olyan tanári kar állhat össze, amely garantálja az egyetem akkreditálását. /Makkai János: Egyetem-ötlet a tehetetlenség útvesztőjében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./"

Szept. 4-én szimpóziumot rendezett a Tarisznyás Márton Múzeum Gyergyószentmiklóson Műtárgyrestaurálás Hargita megyében címmel. Pál Árpád polgármester köszöntő beszéde után Lukács Mária, a múzeum igazgatónője röviden beszámolt az egri Dobó István Múzeum szakemberei segítségnyújtásáról, amely révén a gyergyói múzeum teljes anyagát sikerült fertőtleníteni. Ehhez anyagi támogatást az Illyés Alapítvány nyújtott. Benedek Éva, a csíkszeredai múzeum restaurátora az 1985-ben a csíksomlyói Ferenc-rendi kolostor falából előkerült középkori kódexek restaurálási munkálatairól beszélt: a kódexekből 77-et gyönyörűen restauráltak Bukarestben, 33-at menthetetlennek nyilvánítottak, míg 15-öt még restaurálhatónak. Bakayné Perjés Judit előadásában kitért arra, hogy a 33 menthetetlennek nyilvánított könyvet a Széchényi Könyvtár szakembere menthetőnek tartotta, de nem sikerült államközi egyezménnyel sem átvinni azokat Budapestre. Kovács Petronella /Budapest/, a restaurátor szak tanára diákcsoportjával restaurálta a székelyudvarhelyi múzeum céhládáit, majd festett bútorait. A szimpóziummal párhuzamosan kiállítás nyílt a Hargita megyében az elmúlt években restaurált tárgyakból. /Gál Éva Emese: Műtárgyrestaurálás Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Szept. 6-án kuratóriumi gyűlést tartott a szilágysomlyói Báthory István Alapítvány. Az alapítvány elnöke, Széman Péter elmondta, hogy az idei Báthory-napok /szept. 25-26./ programját véglegesítették. Az idei Báthory-napok csúcspontja Lőrincz Lehel szobrászművész alkotásának, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király mellszobrának felavatása lett volna. Maga a szobor - dr. Surányi József, Szilágysomlyóról elszármazott budapesti lakos ajándéka - készen is van, de a polgármesteri hivatal - arra hivatkozva, hogy a városnak nincs érvényes városrendezési terve - nem adta ki a szobor felállításához szükséges építési engedélyt. A szobrot a római katolikus plébániatemplom kertjébe akarták felállítani. Sem az alapítvány kuratóriuma, sem a város magyar lakossága nem mond le a szoborállításról. A Báthory-napok alkalmából bemutatják a szobrot, és leteszik az alapkövet. /Szabó Csaba: Szilágysomlyó - Báthory-napok 1999. Nem engedélyezik Báthory István szobrának felállítását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

A Gyilkos-tónál idén a legnagyobb számú - főleg átutazó - vendég fordult meg. Páratlanul nagy volt az itt hagyott szemét mennyisége is. Sok a gond, bővítésre vár a víz- és szennyvízrendszer, megoldásra vár a szemétszállítás. Fogy a tó, nő a láp, látható az algásodás. A Gyilkos-tónál sürgős munkálatokhoz kellene pénzt keríteni. /Veszélyben a Gyilkos-tó. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

Néhány éve a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/ az ugródeszka szerepét tölti be. A színészi ambíciókkal rendelkező fiatalok itt kezdik a pályafutást, innen indulnak a főiskolára, és többnyire sikeresen vizsgáznak. Idén is öt Figurás indult a felvételin. Szabó Tibor igazgató csak két színésszel maradt. Annak függvényében, hogy az öt emberből hányat vesznek fel a főiskolára, teszi függővé, hogy a társulatához kell-e versenyvizsgát hirdetni, vendégművészeket hívni. Közös produkciót is szeretnének a marosvásárhelyi főiskola végzős évfolyamával, várják a főiskola vezetőségének válaszát. Úgy gazdálkodtak a pénzzel, hogy őszre is maradjon, és úgy néz ki, hogy amennyiben a városnak lesz pénze és kiutalja a nekik járó összeget, anyagi gondjaik nem lesznek. Szabó Tibor úgy látja, nem jelent hátrányt, hogy Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában is lesz színház. /Új évad a Figuránál. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 9./

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy az RMDSZ-nek pontosan kidolgozott stratégiája van a romániai magyar nyelvű egyetemi oktatás fejlesztésére, s ehhez a stratégiához lehetne illeszteni azt a rendkívül komoly támogatást, amelyet a magyar kormány tervez az erdélyi egyetemi oktatás számára. Markó emlékeztetett arra, hogy a tervezett magyarországi támogatás körül vannak bizonyos nézeteltérések és viták. Az RMDSZ stratégiája több pilléren nyugszik. Nagyváradon a Sulyok István Főiskolára és annak egyetemi intézménnyé tervezett átalakítására kell támaszkodni. A legfontosabb pillér: Kolozsvár, ahol az állami egyetemen belül létező magyar anyanyelvű oktatás kiterjesztése, illetve az ennek megfelelő struktúrák - karok, tanszékek - létrehozása az elsődleges. Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetemen az első évfolyamon összesen mintegy 1400 hallgató számára indulhat magyar anyanyelvű oktatás. Marosvásárhelyen jelenleg magyar nyelven orvosképzés folyik az Orvostudományi és Gyógyszerészeti Intézetben és színészképzés a színművészeti főiskolán. Itt az orvosképzésnek megfelelő struktúrákat kell megteremteni az egyetemen belül. Másrészt Marosvásárhelyen vannak fontos elképzelések új karok, külön intézmény létrehozására. Nyárádszeredán távoktatással működik a budapesti kertészeti egyetem kertészmérnöki képzése. Az RMDSZ szerint ennek a centruma Marosvásárhelyen lehetne, s emellé élelmiszeripari szakot már akár most be lehetne indítani, mert megvan a megfelelő szakember gárda. Ezt egészítené ki egy műszaki szak, így a városban egyfajta kertészeti, műszaki-élelmiszeripari képzést lehetne beindítani. "Felmértük, erre van értelmiségi potenciál, s ez nem kerülne szembe sem kolozsvári, sem másfajta elképzelésekkel" - tette hozzá az RMDSZ elnöke. Székelyföldön gondolni kell arra az elképzelésre, amelyet sokan székelyföldi egyetem néven emlegetnek, amely tulajdonképpen egy szórt főiskolai hálózatot jelentene. "Tisztázni kell, hogy mit akarunk állami oktatás keretén belül elindítani, mit tudunk elérni, mire vagyunk képesek az elkövetkező időszakban. Itt a minőséget kellene támogatni." "Ha mi alapítványi magánegyetemekre gondolunk az egyházakkal egyeztetve, mert az egyházak részvétele nagyon fontos, akkor szintén gondolhatunk egy ilyen több központú elképzelésre" - hangsúlyozta Markó Béla, kifejtve az RMDSZ erdélyi egyetemi oktatási stratégiáját. /Gózon István: Markó Béla az erdélyi magyar egyetemi pillérekről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 10./"

Kovászna megyében igen jó a LADO, az Emberjogvédő Liga és a sajtó kapcsolata. Remélik, hogy következő megbeszélésük a politikai pártok vitája helyett az emberi jogokat felvállaló állami és civil szervezetek vagy a jogsértés gyanújába keveredett hivatalos intézmények vezetőinek párbeszéde lesz. Sajnálattal említették, hogy a korábbi tanácskozás után kiderült, a Román Hírszerző Szolgálat egyik tisztje felkészült arra, hogy a magyar irredentizmus megyei megnyilvánulásairól tájékoztassa az összegyűlteket, de a hosszúra nyúlt politikai vita miatt ez elmaradt. Fekete László nyugalmazott bíró a sajtó támogatását kérte az állampolgárokat, kisebbségeket megillető jogok alaposabb ismertetésében, hiszen mai napig is olyan kérdésekről folyik több szinten politikai vita, mint például az anyanyelv használata, a kétnyelvű feliratok kérdése, az anyanyelvi oktatáshoz való jog, amelyet hazai vagy nemzetközi dokumentumok jó ideje szavatolnak, s kétségbe vonásuk, folyamatos megkérdőjelezésük sokat árt Románia nemzetközi megítélésének. /Sajtótájékoztató a LADÓ-nál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

Szept. 7-én kezdődtek a felvételi vizsgák a turisztikai főiskolán Gyergyószentmiklóson, összesen 170-en jelentkeztek, háromszoros a túljelentkezés. A turisztika-idegen nyelv magyar tagozatán 24 hallgató kezdi meg az első évet, míg román tagozaton 12, ezenkívül e szakon van 11 fizetéses magyar, és öt fizetéses román hely is. A kartográfia szak magyar tagozata 20, míg román tagozata 10 diákkal indul, a fizetéses helyek száma öt. Másoddiploma megszerzését van öt-öt hely. Dombay István, a főiskola helyi igazgatója a főiskola tanári karáról tájékoztatott: még két fiatal gyakornok, egy informatikus mérnök és egy angol szakos tanárnő szerződött a főiskolához, a Gyergyószentmiklóson élő tanárok: két docens, dr. Garda Dezső és dr. Jakab Gyula, ő, valamint Magyari Zsolt, Horváth Alpár és Pállfy Elvira gyakornokok. A többi kolléga Kolozsvárról jár ide tanítani. Egy 65 férőhelyes amfiteátrummal, és három laboratóriummal bővült az épület, egy másik épületet most véglegesítenek a Csíky-kertben, a tanév végéig megnyitják az ásványtani múzeumot, amelynek anyagát dr. Jakab Gyula bocsátja a főiskola rendelkezésére. 2000 júniusában összesen 43-án végeznek a turisztikán, és ebből 20-nak már van állása. A végzősök az állami diploma mellé működési engedélyt is kapnak, s azonnal állást vállalhatnak a turisztikában, szállodáknál, turisztikai irodáknál stb. /Gál Éva Emese: Új évfolyam a Gyergyószentmiklósi főiskolán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

Szept. 9-i ülésén a kormány elvetette a román ortodox egyház azon módosító javaslatát, hogy az ortodox egyház visszanyerje a két világháború közötti államegyházi státusát. A magyar történelmi egyházak azonban továbbra is elégedetlenek a kultusztörvény-tervezettel, mivel az nem rendezi az elkobzott egyházi javak helyzetét. Szept. 10-én a Vallásügyi Államtitkárság és az egyházak képviselői a lelkészi fizetéseket szabályozó 142. törvényről tárgyaltak, amely ugyancsak diszkriminatívam érinti a kis egyházakat. Mikó Lőrinc, az unitárius egyház jogi képviselője elmondta, hogy a kultusztörvény-tervezet biztosítja az alapvető jogokat, de nem szabályozza az egyházi javak visszaszolgáltatását, illetve nehézségeket okoz az egyházi jellegű tanügyi intézmények finanszírozása terén. Ezért a magyar történelmi egyházak a kultusztörvény tervezetét nem tartják kielégítőnek. Tőkés Elek vallásügyi államtitkár a hivatal és a történelmi egyházak képviselőinek találkozójáról számolt be. A lelkészi fizetéseket szabályozó törvény előírja, hogy a fizetéseket az állam folyósítja. A találkozón azonban kiderült, hogy a lelkészi fizetést a költségvetési keret és a népszámlálási adatok függvényében szándékoznak folyósítani. Ez a rendelkezés rendkívül érzékenyen érinti a kis egyházakat. Gyakorlatban azt jelenti, hogy csupán a lelkészek fele kap állami bért, és középfokú végzettségű papi fizetést is előirányoz minden felekezet számára, holott a történelmi egyházaknál ilyen kategória nem létezik. /Gál Mária: A magyar történelmi egyházak elégedetlenek a kultusztörvény-tervezettel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

A Berettyó gáterősítési munkálatai során koraközépkori, XI. századi temetkezési helyre, illetve egy kolostor alapjaira bukkantak. Borzási Gyula berettyószalárdi református lelkipásztor műkedvelő régész azonnal a helyszínen termett, de nem egyedül, hanem harminc tanítványával. 75 csontvázat, két, egyébként Nagy Lajos, illetve Károly Róbert idejéből származó ezüstérmét és egy rézcsatot találtak, nem is beszélve a már említett építmény maradványairól. /A Berettyó feltárja titkait. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

"Ferenczi Géza a Moldvában ma már két nagyobb tömböt alkotó, kétségbevonhatatlanul a magyarság egyik, a történelem viszontagságai következtében immár elszakadt, de az ómagyar nyelvet máig megőrzött csángók ősibb rétegének az eredetével és nevének az értelmezésével foglalkozott jelen tanulmányában. Az elmúlt évtizedek folyamán a ma is vitatott felfogásoktól eltérő elképzeléshez jutott. Régészeti, történelmi, levéltári, művészettörténeti kutatásaira támaszkodva vázolta föl a csángók Moldvába telepítésének a folyamatát. Ferenczi nem fogadta el Horger Antal és utána, tőle átvéve, mások ismételte alábbi vélekedését: "a székelyek eleinte talán csak tréfás gyúnyolódásból először a moldvai magyaroknak számos nyelvjárási eltérése miatt bizonyos mértékben furcsán hangzó beszédmódját jelölték vele." Szerinte - helytelen a tárgyalt szó kései időhöz kötött magyarázata. Ezért is kísérelt meg új úton indulni. /Kedei Zoltán. A moldvai ősibb csángók. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11., Múzsa mell./"

A nagykárolyi Kastélylakók nevű együttes /Karácsonyi Zsuzsanna, Karácsonyi Júlia és Antal Hajnalka/ legújabb kazettája most jelent meg. A nyolcvanas években végigjárták az összes erdélyi városokat, a különböző fesztiválokat, megnyerték a Megéneklünk, Románia díjait, de máshol is mindig díjat kaptak. Azután jöttek a videoklipek, meghívások, tévészereplések, a Román TV Turnul Babel című adásának toplistáján elsők lettek. Az első kazetták karácsonyi dalok és saját szerzemények szerepelnek. Zsuzsanna zeneszerző, Júlia írja a szöveget. 1996 karácsonyán Székelyföldön négy dalukra videoklippet készítettek. Közben a nagyváradi konzervatóriumot végezték. Következtek a külföldi szereplések: Németország, Magyarország. Magyarországon nagyon megkedveltek őket. A filmezésbe is belekóstoltak. Júlia első dokumentumfilmje együttese, a Kastélylakók 36 éves történetét dolgozta fel. Újabb filmjei, melyek fesztiválokon szerepelnek: A nagykárolyi kastélykert, A város napja /1997 óta Szatmáron az 1970-es árvíz napján, május 14-én megrendezik a város napját, s ez a film a nagy árvíz emlékére készült/, Kis Kastélylakók /a jelenlegi gyermekegyüttesről riportfilm/, és a Cigányok. /Országos viszonylatban a legnagyobbak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./

"László Gerő /sz. Gyulafehérvár, 1928/ Kolozsváron végezte a Színművészeti Főiskolát 1950-ben. A kolozsvári színházban kezdett és a társulattól pályája folyamán nem vált meg. 1992-től a színház örökös tagja, 93-ban pedig átvehette a Szentgyörgyi István díjat. - A versmondást imádtam, jelentette ki, az Ady-kötetnek 90%-át kívülről tudta és kívülről mondta. József Attilát, Arany Jánost, a magyar irodalom gyöngyszemeit mind szerette és szavalta. Õk annak idején úgynevezett realista színházi nevelést kaptak (a Sztanyiszlavszkij módszert). A mai fiatalok már nem a lélektani hitelességre koncentrálnak, hanem inkább a mozgásra, a külsőségekre. Ez európai divat. László Gerő 51 évig volt megszakítás nélkül a kolozsvári társulat tagja. /"A színésznek a feladata a közönség szolgálata" Beszélgetés László Gerő színművésszel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./"

"Szept. 11-én Bukarestben megnyílt a Európa Tanács 1999/2000. évre szóló kiemelt programja, az "Európa, közös örökségünk" elnevezésű kontinentális rendezvény-sorozat. Szept. 12-én, vasárnap Nagyszeben a kampány fő rendezvényének színhelye. A megnyitón felolvasták a jaltai találkozón való részvétel miatt távol maradt Emil Constantinescu román államfő üdvözletét, majd a rendezvény alkalmából hivatalos romániai látogatásra érkezett Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára mondott beszédet. Az ET-főtitkár hangoztatta: a kulturális örökséget nem szabad önkényesen felhasználni egyedi identitások dicsőítésére vagy nacionalista felfogások hirdetésére. Nagyszebenben a Brukenthal Múzeum volt a színhelye az "Örökség és emlékezet: az együttélés tervei" témájú kollokviumnak, amelyen Ion Caramitru és Andrei Plesu miniszterek mellett részt vesz Raymond Weber, az ET nevelési, művelődési és sport igazgatója és José Maria Ballester, az ET kulturális örökség hivatalának vezetője is. /Kontinentális rendezvénysorozat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./"

A balti- és a fekete-tengeri térség országainak együttműködését elősegítendő, kétnapos konferenciára hívta az érintett államok vezetőit Leonyid Kucsma ukrán elnök. A tanácskozás címe: A 21. század elválasztó vonalak nélküli, integrált Európája felé. A szept. 10-11-i eszmecsere résztvevői hasznosnak s tovább fejlesztendőnek tartották az összefogást egymással és az európai integrációs szervezetekkel. Szó volt a nemzetközi szervezett bűnözés, a környezetszennyezés elleni közös küzdelemről, a távközlési, közlekedési és energetikai összekötő hálózatok kiépítéséről, a gazdasági kapcsolatokról. Az észak- és délkelet-európai államférfiak megerősítették, hogy nem lenne kívánatos új elválasztó vonalak kialakítása az euroatlanti szervezetek keleti terjeszkedése nyomán. Ezzel kapcsolatban a román és a magyar elnök négyszemközti megbeszélésén jó példaként említették, hogy a kétoldalú kapcsolat semmit sem változott Magyarország NATO-ba lépését követően, ami bizonyítja a viszony megalapozottságát és sokrétűségét. Emil Constantinescu megköszönte a nemzetközi fórumokon Budapest által országának nyújtott támogatást, Göncz Árpád pedig emlékeztette kollégáját a még megoldatlan ügyek, így a kisebbségi kérdés és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása rendezésének szükségességére. /Román-magyar csúcstalálkozó Jaltán. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

"Teoctist pátriárka, ortodox egyházfő levélben tiltakozott Radu Vasile miniszterelnöknél az új kultusztörvény tervezete ellen: "megdöbbenésének" adott hangot amiatt, hogy a kormány nem fogadta el a tervezet véglegesítésekor azt a javaslatot, hogy a jogszabály szövege egyértelműen mondja ki: Romániában az ortodox a nemzeti egyház. Megszólaltak a görög-katolikus, valamint a római katolikus egyház képviselői is. A médiában kifejezésre juttatott álláspontjuk szerint senki sem vonja kétségbe, hogy a románok többsége az ortodox vallás híve. Ez azonban távolról sem jogosíthatja fel az ortodox egyházat arra, hogy követelje törvényes nemzeti egyházzá nyilvánítását, hiszen sok román nemzetiségű állampolgár a görög katolikus, a római katolikus vagy más egyházak és felekezetek híve. - A kérdés világi szakértője, a bukaresti egyetemnek a témában illetékes professzora is kifejtette: az 1991-ben elfogadott alkotmány előírásaival és idevágó nemzetközi normákkal is ellenkezik az ortodox egyház kizárólagossági igénye. /Teoctist pátriárka kizárólagosságot igényel. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./"

A román történelem és földrajz magyar nyelvű tanítása Románia EU-csatlakozásának függvénye - hangoztatta Andrei Marga oktatásügyi miniszter szept. 10-i csíkszeredai látogatása során. Andrei Marga kijelentette: a román történelem és földrajz magyar nyelvű oktatásához szükséges tankönyvek kidolgozására az Európai Unióval való együttműködés keretében kerül majd sor, mégpedig közös román-magyar szakbizottságok segítségével. /Tanügyi halogatás. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./

Szept. 10-én a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson tartották meg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete rendezvényét, mintegy félszáz újságíró jelenlétében. A műfajelmélet kérdéskörét járták végig. Benkő Levente, a MÚRE területi megbízottja köszöntötte a kollégákat. Gáspár Sándor, a szervezet ügyvezető elnöke tartott vitaindítót Műfajok az idő szorításában címmel. /Wagner István: Sajtótábor Árkoson. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ Szó esett a hírügynökségek, a rádió és televízió, az írott sajtó és az internetes újságírás jelenlegi helyzetéről, lehetőségeiről, a technika előnyeiről és csapdáiról, stílusról és stílustalanságról. A beszélgetések zöme a Szentkereszthy-kastély halastaván ringatózó tutajon zajlott, így a résztvevők - szerényen - a médiahajó mintájára médiatutajnak nevezték. A műfajról, stílusról folyó vita mellett szó esett a Határon Túli Magyarok Hivatala információs kínálatáról és szükségletéről /előadó dr. Bátai Tibor/, illetve a résztvevők tudomást szerezhettek az Illyés Közalapítvány képviselőitől /dr. Veress László és Tibád Zoltán/ az új pályázatokról. /Médiatutaj Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 13./

"Szept. 10-11-én ünnepelte Nyárádtő a falu első írásos említésének 735. évfordulóját. Tudományos ülésszakkal folytatódott a megemlékező ünnepség: kizárólag román történészek, tanárok, mérnökök referáltak Nyárádtő történetéről. A vasárnapi istentiszteleten a hat pap között egy magyar sem volt. A Maros Művészegyüttes folklórműsort mutatott be. A községháza előtti téren felállított emlékművet leleplezték. Alsó részén, a fehér márványból készült hatszög (hat falu, a községközpont, Nagycserged, Kiscserged, Malomfalva, Székelysóspatak és Vidrátszeg tartozik Nyárádtőhöz) oldalaira az első és második világháborúban elesett személyek nevét véste a helybeli Poptamas Victor. A több mint 150 katona között egy magyar sem szerepel. Ezt követően 17 személyt neveztek ki post mortem díszpolgárnak. Közöttük tanárokat, polgármestereket, papokat és kitűnő eredményeket elért sportolókat találunk. A község díszpolgárává vált Nyárády Erasmus Gyula botanikus is. A programfüzetből kiderült, 1918 óta a települést vezető húsz polgármester közül mindössze egy volt magyar, 1940 és 1944 között, Bartis János. Ugyanezen ismertetőben olvasható, hogy az első írásos említés 1264-ből származik, V. István király adománylevelében. Az 1332-i és 1334-i pápai okiratokban a helység a "sacerdos Nagradyu" valamint "Naragtu" elnevezés alatt szerepel. /Nagy Annamária: 735 éves Nyárádtő. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./"

"Manipulálják, hamisítják a népszámlálásokat Romániában, figyelmeztetett Benedek Gyula. Idézte Alexandru Radocea, az Országos Statisztikai Bizottság elnöke szavait: "azt sem akarjuk kimutatni, hogy Romániában csak másfél millió magyar él. Tudjuk vagy sejtjük, hogy több. Ha másból nem, az 1990. május 20-i választások eredményéből". Ezt a kijelentést az RMDSZ vezetőinek észre kellett volna venniük annak idején. 2001-ben Romániában ismét népszámlálás lesz. Erre készülni kell. Segíteni kell az illetékeseknek, a román statisztikának, a kormánynak. Ennek érdekében be kell mutatni az 1992-es népszámlálás hibáit, szervezni kellene egy pályázatot: "Milyen legyen a 2001-es romániai népszámlálás" témakörben. - Több helyen is kimutatható, hogy az 1977-es népszámlálásban Ceausescu "értékes útmutatásai" alapján bekerült utasításokat változatlanul vagy csekély módosításokkal betették az 1992-esbe. /Benedek Gyula: Manipulálják, hamisítják a népszámlálásokat Romániában! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./"

"Szept. 11-én a Partiumi Keresztény Egyetem létrehozásának támogatására tartottak nagygyűlést Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület dísztermében. Az esemény ünnepi jellegét emelte az, hogy a királyhágómelléki egyházkerület 9 évi pereskedés után véglegesen visszanyerte székházát. Az 500 fős hallgatóság előtt Tőkés László püspök hangsúlyozta, hogy a jelenlegi politikai helyzetben egyedül az egyházaknak van esélyük megteremteni az önálló magyar erdélyi egyetemi oktatást. Kiemelte, hogy az Orbán-kormány által az erdélyi magyar felsőoktatás támogatására felajánlott kétmilliárd forint nem kizárólag Váradnak szól, ezért vissza kell utasítani minden olyan kísérletet, mely Erdély és a Partium összeugrasztására irányul. Dr. Csapó I. József szenátor emlékeztetett: immár 40 éve, a Bolyai Egyetem önállóságának megszüntetése óta tart a jogfosztás. Tempfli József katolikus püspök, a Pro Universitatae Partium alapító tagja közölte, hogy szept. 15-én Bukarestben találkoznak a történelmi magyar egyházak vezetői, és az induló egyetem ügyét is megtárgyalják. Bejelentette: amennyiben a katolikusok visszakapnák az egykori premontrei gimnázium épületét, akkor azt felajánlja a Partiumi Egyetem részére. Szilágyi Éva, a Szatmárnémeti Református Gimnázium igazgatónője szerint az önálló felsőfokú magyar oktatási hálózat hiánya veszélyt jelent az általános és középiskolai szintű anyanyelvi oktatásra is. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora, dr. Kovács L. Attila szerint örömmel kell üdvözölni a váradi egyetem életre hívásának szándékát, ami az átmeneti időszak fontos bástyája lehet, hiszen "Kolozsvártól nem szabad elszakítani az önálló magyar állami egyetem ügyét". Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke arra emlékeztetett, hogy Tőkés László újra a "temesvári logika szerint cselekedett", és munkatársaival együtt, szembefordulva a sors-örökséggel ismét a tettet választotta. Az új felsőfokú tanintézménynek azt kívánta, hogy "társa legyen Európa minden küldetéses egyetemének". Dr. Kötő József államtitkára, az asszimilációmentes lét nélkülözhetetlen eszközének nevezte a teljes vertikumú anyanyelvi oktatási rendszert. Dr. Kincses Előd, a Maros megyei RMDSZ elnöke szerint ha 500 ezer aláírással megerősített jogos elvárást a román politika továbbra sem veszi figyelembe, akkor lépni kell, ezért üdvözlöm a váradi egyetem létrehozását és a magyar kormány hatékony segítségét. A Partiumi Keresztény Egyetem a tervek szerint az 1990-ben létrehozott Sulyok István Református Főiskolából születik majd, székhelye a Királyhágómelléki Református Egyházkerület most visszakapott székháza lesz. A nagygyűlésen bejelentették, hogy ötezertől 500 ezer lejig terjedő értékben "téglajegyeket" adnak ki, amelyek megvásárlásával mindenki, aki akarja, segítheti a Partiumi Magyar Egyetem ügyét. Ebből az első napon több mint 100 millió lej gyűlt össze. Tőkés László közölte: levelet intéztek Orbán Viktor magyar és Radu Vasile román kormányfőhöz. Utóbbi figyelmét felhívták arra a törvény adta lehetőségre, hogy az államnak módjában áll magánegyetemek támogatása. /Nagyváradi nagygyűlés a visszakapott székházban. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13., Szűcs László: Zászlóbontás és birtokbavétel. Partiumi egyetemet Temesvár szellemében. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 13./ A nagygyűlés után rendkívüli sajtóértekezletet tartottak, amelyen dr. Kovács Béla, a Sulyok István Főiskola rektora, Tolnai István, a nagyváradi püspöki hivatal tanügyi előadója és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke válaszolt a sajtó képviselőinek kérdéseire. Tőkés László elmondta: amennyiben sikerül október elejéig bejegyeztetni a Pro Universitatea Partium Alapítványt, az oktatási paletta a filozófia szakkal bővülhet már ebben a tanévben. A 2000-2001-es tanévben pedig, a jogi kar beindítása mellett, várhatóan agrártudományokat és alkalmazott matematikát is oktathatnak majd. A szükséges szellemi hátteret az eddig a főiskolán tanító tanárok fogják biztosítani, a jelenlegi akkreditációs törvényeknek megfelelően. Az egyetem rektora várhatóan dr. Kovács Béla lesz. Az intézmény vezetői évi hárommilliárd lejes költségvetéssel számolnak, és mint ismeretes, a magyar kormány kétmilliárd forintot különített el a költségvetésből az egyetem támogatására. Körülbelül ugyanekkora támogatást várnak a román államtól is. Amennyiben pedig még idén októberben beindul az egyetem, az Orbán-kormány az Apáczai Közalapítványon keresztül látná el anyagiakkal az intézményt, amelyiknek költségvetéséből mintegy 50 millió forint van elkülönítve erre a célra. /(princz): Partium Egyetem - már októbertől? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./"