Az iskolákban megvalósított tudományközpontú oktatás semmiképpen nem zárhatja ki a vallásos nevelést, amely természeténél fogva felülemelkedik a tapasztalati és tudományos kereteken - olvasható a Közoktatás /Bukarest/ júliusi számában. Ki kellene dolgozni az iskolai vallásos nevelés alapvető didaktikai elvrendszerét. Ennek azonban egyelőre még mindig akadálya az a vallást lekezelő, tudományoskodó pedagógiai hozzáállás, az államszocializmus öröksége. /A Közoktatás a vallásos nevelésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

"Bartha Zoltán, a Tinivár Kiadó /Kolozsvár/ igazgatója ismertette a kiadó tevékenységét. Ha ma Romániában egy magyar nyelvű könyv hétezer példányban jelenik meg, az már csoda: egyetlen jó nevű kiadó sem reszkíroz ekkora példányszámot, még ha az erdélyi magyarság egészét célozná is meg. Egy-egy verseskötetet kb. 500 példányban, szépirodalmat pedig 1000-1200 példányban adnak ki. 1991 decemberében jelent első termékük, a 32 oldalas Tinikoktél. Az első számot 10 ezer példányban adták el, majd átmeneti pénzhiány miatt a negyedik szám után felfüggesztették a kiadását. 1992-től indították útjára a Diákabrakot, ami most már a VIII. évfolyamában jár. - Három évvel ezelőtt adták ki a Kilencedikes leszek című szöveg- és nyelvtani "példatárat" a felvételizni szándékozó nyolcadikosok számára, s az eredeti 5500-as példányszámra majdhogynem rá kellett duplázni, 8000 fogyott el. Az Elődeink című válogatás ötezres példányszámát is még kétezerrel meg kellett toldaniuk, Diákévkönyvekre jelenleg 4500- 5500 körül van igény, a tavaly kiadott Árpád-vér című ifjúsági regény - III. Béla király regényes életrajza - 7000 példányban került piacra és mostanra mind elkelt. Hasonló sikere volt minden kiadványuknak, az óvodásoknak készített kifestőkönyvektől Szilágyi Domokos eddig kiadatlan verseinek gyűjteményéig, vagy a portugál-baszk-galego mesefordításoktól a románul és magyarul kiadott Dsida-kötetig, az ifjúsági regényektől a szórakoztató francia nyelvtani összeállításig. Nemcsak fiataloknak szóló könyveket adnak ki. Sikeres volt dr. Molnárfi Tibor tanulmánya a Szent Koronáról, a Kós Károly egyetemessége című válogatás, Solymár József mitológiai elbeszélésgyűjteménye, Horváth Arany riportkötete, Veres József sci-fi-regénye és mások. Az igazgató szívéhez legközelebb álló két könyv Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság története című négykötetes összefoglalója, valamint az idén ötödjére megjelent Maturandusok című kiadvány, melyet kordokumentumként fognak nyilvántartani nemcsak itthon, hanem mindenütt, ahol magyarok élnek. Készülő könyvek között van az angol-magyar diákszótár, folytatják új folyóiratuk, a Géniusz kiadását. /Molnár Judit: Tinivár Kiadó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./"

Ifj. Csűry István lelkipásztor, a Harangszó /Nagyvárad/ főszerkesztője adott számot a folyóiratról. A Királyhágó-melléknek 1989 előtt egyáltalán nem volt önálló református sajtóorgánuma. 1990-től a református egyház indított egy sor kiadványt, például a Református Híradót /Nagyvárad/, de az 1997-ben megszűnt. A Harangszó első száma 1990 februárjában jelent meg. Abban az időben egy szerkesztőbizottság állította össze a Harangszót, melynek elnöke Gavrucza Tibor, főszerkesztője Farkas Antal volt. 1990 nyarán a főszerkesztő kivált a szerkesztőbizottságból, Gavrucza Tibor állt a helyére 1994 májusáig, azóta Csűry a főszerkesztő. Gondot jelent a lap terjesztése, ami sokszor a lelkipásztor vagy az esperesi hivatallal kapcsolatot tartó személy lelkiismeretén múlik. /Fábián Tibor: Kiért szól a harang? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 24./

Idén is sikerült az IKE-tábor megszervezése Lelében: a 135 fiatal és 15 Kolozsváron és Sárospatakon tanuló teológus jól érezte magát. /IKE-tábor volt Lelében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 24./

A Határon nevű projekt a szegedi József Attila Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének együttműködésén alapszik. Az irodalomtörténet Interaktív Elmélete nevű program 1996-2001 között fut. Ennek keretében Romániában előadás- és szeminárium sorozatok folynak, Szegeden a kolozsvári hallgatók továbbképzése történik, a nyári irodalmi tábort 1997-ben Parajdon, tavaly, illetve idén augusztusban a szovátai Teleki Oktatási Központban rendezték meg. Az előadások között volt például Hárs Endre: Hermeneutika és dekonstrukció. /Virginás Andrea: Határon - Szovátán? = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Megszakításokkal több mint 20 éve képzőművészeti alkotótábor működik a Maros megyei Makfalván. Oda igyekezett két évtizeddel ezelőtt a Nagy Pál festőművész vezette kis csapat is: Varga Katalin, A Hét, és Kemény Zsuzsa, az Új Élet munkatársai. Nem érkeztek meg, autóbaleset áldozatai lettek mind a hárman. Az idei táborzárás névadói ünnepség is volt, az alkotóműhely felvette Nagy Pál nevét. /S. Muzsnay Magda: Nagy Pál Alkotóműhely Makfalván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Három évvel ezelőtt volt Ippen a képzőművészek első táborozása. Az ott készült alkotásokat kiállították, a kolozsvári bemutatók immár hagyományossá váltak. Az idei tábor augusztus 20-án, az ippi általános iskolában rendezett kiállítással zárult. A munkák egy része az augusztus 29-én Zoványban megrendezett tárlatra kerül, a szilágysági képzőművészek közös kiállítására. Ekkor fogják bemutatni Major Miklós Szilágyzovány című falumonográfiáját. /Ipp Art III. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Kovács Jenő polgármester tárgyalt annak a nagyváradi cégnek a vezetőjével, amelyik augusztus 20-án rádióadást indított be Nagykárolyban, és abban állapodtak meg, hogy az itteni stúdió a románon kívül (a műsoridő felében) rövidesen magyar, illetve német nyelvű adást is fog sugározni. Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy kereskedelmi adóról van szó. Magyar nyelvű rádióadás lesz Nagykárolyban. /Magyar nyelvű rádióadás lesz Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 27./

A gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye Caritas-szervezetének mezőgazdasági részlege Gyergyószentmiklóson működik. Az Agro-Caritas Transilvania Alapítvány 1993. március 3-án alakult meg Bálint Lajos érsek kezdeményezésére. Az elmúlt évek eredményeiről adott képet a Szabadság. A gépkörök mezőgazdasági információs és közvetítőirodák. György Károly állattenyésztési mérnök, a gyergyószentmiklósi gépkör alapítója és menedzsere elmondta, hogy bajor mintára próbáltak elindulni. Kis- és közepes gazdák szövetkezése a gépkör Bajorországban. A bajor mintát alkalmazni Erdélyben nem lehetett, mert itt az emberek a kollektív után nem akartak közösen dolgozni, minden családnak külön gép kellett, amit nem tudott kihasználni. A gyergyószentmiklósi gépkörnek 238 tagja van. Összegyűjtik a mezőgazdasági jegyeket (az úgynevezett kuponokat), vetőmagot, műtrágyát, vegyszereket vásárolnak, és önköltségi áron juttatják azokat a gazdáknak. Tanfolyamokat szerveznek, szakemberek előadásokat tartanak. Igény szerint használt mezőgazdasági gépeket, pótalkatrészeket hoznak be Németországból jutányos áron. 1997-ben PHARE-támogatással korszerűen felszerelték az irodát, az információs hálózatot fejlesztik. A Caritas mezőgazdasági részlegéhez tartozik a Szent Benedek Tanulmányi Ház. Szeptemberre befejezik a három előadótermet, nyolc vendégszobát fürdőszobával magába foglaló létesítményt, tájékoztatott Kastal László, a tanulmányi ház aligazgatója. - 1993-ban kezdődött a fiatal gazdák képzése. A képzés után hat hónapra Bajorországba, illetve Svájcba mennek mezőgazdasági gyakorlatra a fiatal gazdák. A külföldi gyakorlat idején ösztöndíjat kapnak. 1993-ban - hét fiatal gazda ment Bajorországba, 1998-ban már százhúsz. 1993-tól összesen négyszáz fiatal gazda volt kint gyakorlaton. A fiatal gazdák hazatérve hasznosítják a külföldön tanultakat. Baráti, üzleti kapcsolat alakul ki a fogadó gazdával. /Schuller Mária: A katolikus Caritas a gazdákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Az új oktatási törvény fordítását közölte a Romániai Magyar Szó júl. 8-i száma, eszerint a 8. szakasz értelmében minden helységben működtetnek román vagy adott esetben kisebbségi tannyelvű osztályokat. Ezt az RMDSZ Operatív Tanácsának közleménye is a pozitívumok között említette. Valójában a törvény szövegében a vagy helyett és szerepel, tehát továbbra is kötelező minden helységben román osztályokat indítani, mellettük lehetnek anyanyelvű osztályok is. /Borbély Zsolt Attila: Sajtóhiba? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 28. - Erdélyi krónikás rovat/

Constantin Daicoviciu, a kolozsvári egyetem rektora, a kolozsvári Történeti Intézet igazgatója 1973 májusában halt meg. A halála előtti hónapban összehivatta a tudományos munkatársakat és kifejtette, hogy a dákoromán elmélet nem megalapozott. Nem fogadta el Ion Nesztor történész kollégájának állítását, hogy a dridu műveltség azonos az ősrománok műveltségével. A dridu műveltségnek ugyanis a későbbi fejlődési szakasza van Romániában, a korai szakasza Bulgáriában. Aki tehát elfogadja, hogy a dridu műveltség az ősromán, annak azt is el kell fogadnia, hogy a románok délről észak felé vándoroltak. A jelen levő román történészek óriási felhördüléssel fogadták Daicoviciu bejelentését, emlékezett vissza az akkori megbeszélésre dr. Ferenczi István régész, hozzátéve: fel kellene kutatni Daicoviciu akkori nyilatkozatát, végrendeletét. /Constantin Daicoviciu politikai-történettudományi végrendelete. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./

A Művelődés /Kolozsvár/ folyóirat felkarolja az erdélyi hagyományos írásbeliséget és kultúrát. Szabó Zsolt, folyóirat főszerkesztője elmondta, hogy a legkeményebb diktatúra korszakában is voltak próbálkozásai az akkori és mai szerkesztőknek, hogy a lap sajátos arcélét kijelöljék. A Művelődés helytörténetből, művelődéstörténetből és a hagyományokból kíván bemutatni egy szeletet, amit érdemes beépíteni az aktuális kultúrába. Ez a nemzeti önazonosság kérdésével is összefügg. A Művelődés volt az egyetlen lap a diktatúra idején, amely feltételek nélkül az ősi, hagyományos, erdélyi szóbeli és írott magyar népi kultúrát karolta fel. - Most dolgoznak egy szász-magyar kapcsolatokat felelevenítő munkán, megkísérelik feldolgozni a magyar-cigány kapcsolatokat is. /Kisgyörgy Réka: A népművelés útjain = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

Másodízben tartották meg az úgynevezett nem kormányzati szervezetek megyei fórumát Zilahon. Az alapítványokról, egyesületekről, nem kormányzati szervekről nincs pontos kimutatás. A fórumon kiderült, hogy a nem kormányzati szervezetek nagyobb részét még mindig külföldi finanszírozók segítik: az Európa Unió, Világbank és különféle követségek. A Szilágyságban ezzel a lehetőséggel sem éltek a lehetőségek szintjén. Nagyobb hiba az, hogy az információs források szegények. Alapvető információk sincsenek, amiben a helyi média is hibás. A mostani fórumon Dialógus Csoport alakult, amely két fórum közötti időszakban negyedévenként foglalkozik helyi gazdasági-társadalmi fejlesztési tervek készítésével, segítséget nyújt pályázatok elnyerésére. /Civil szervezetek fóruma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28-29./

Aug. 26-án a Debrecenben, a 10. alkalommal rendezett Ady Akadémia záróünnepségén Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Comeniust idézte, miszerint a bűnök között a legnagyobb az anyanyelv elvétele. Mint mondta: határon túli honfitársaink az elmúlt 80 évben számtalanszor a saját sorsukban tapasztalhatták meg a comeniusi gondolat igazságát. Ahhoz - mondotta -, hogy a határon túli magyarok nemzeti közösségként maradjanak fenn, olyan saját intézményrendszer kiépítése szükséges, amely magában foglalja az oktatási, képzési és művelődési intézmények hálózatát az óvodától az egyetemig. Az Ady Endre Akadémiának idén minden korábbinál több, összesen 300 hallgatója volt. A résztvevők 75 százaléka Erdélyből érkezett. /Véget ért az Ady Endre Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

"Aug. 28-án, születésének 90. évfordulója közelében a költő és író Horváth Istvánra, Magyarózd szülöttjére emlékeztek a szülőfaluban. Az emlékező gyülekezet állta körül a sziklatömböt, melybe Jékely Zoltán verssorait véste a kőfaragó: "Kire ficánkoló autó tiport,/ Nyugtasson a falud,/ Szegény Költő-Tiborc!" A református templomban megtartott ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Dr. Bustya Dezső, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese és Czirják Árpád kanonok, érseki helynök. Horváth Istvánra a Budapestről érkezett Pálfy G. István és Fábián Gyula író emlékezett. A költő lánya, Horváth Arany felolvasta a Horváth István Alapítvány szándéknyilatkozatát. Az ünnepség a Horváth István emlékháznál folytatódott, ahol Sütő András beszédében hangsúlyozta: "Látszólagosan az elmúlt esztendőkben a magyar irodalomnak egy egész hatalmas nagy szellemi vonulata hallgatott el, hallgattatták el, vagy hallgatnak róla, mintha nem lett volna. Ezek közé tartozik többek között Illyés Gyula, ide tartoznak mindazok, beleértve Veres Pétert, Sinka Istvánt, akik Horváth István szellemi családját, szellemi fénykörét alkották. Ez viszont csak átmeneti csöndesség és érdeklődés annak a világnak a részéről, amely fázik, hogyha népiséget hall, amely fél, ha nemzetről beszélnek, amely retteg, hogyha az kerül szóba, hogy a költőnek nem mindenekelőtt való feladata a lepkefogás a virágos mezőkön, hanem az, hogy a nemzete a lelkéből szakadt gondolatokat, vágyakat öntsön örök formába(...) Úgy halt meg Horváth István, valójában meggyilkoltan, mint nem egy magyar költő, gondoljunk Szabédi Lászlóra, a költő barátjára, aki ugyanolyan csalódottan halt meg vonatkerekek alatt, viszont a kéz, amely őt oda taszította, a parancs, amely belőle a lelket kikergette, az éppen ugyanannak a diktatúrának volt az ereje, amely Horváth Istvánt is üldözöttként találta élete utolsó esztendeiben. Az a Horváth István halhatatlan, aki az Én vándorlásomon indult, és akinél ennek a falunak, de talán Erdély falvainak is az ő könyvénél - A Magyarózdi toronyaljára gondolok - gyönyörűbb szellemi katedrálist senki nem állított. Ilyen gyönyörű szellemi katedrális építője előtt hajtom meg itt most fejemet magam is...". /Lokodi Imre: Átmeneti csöndességben. Magyarózdon, Horváth István tornácán. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30., (M.J.): Horváth István emlékünnepség Magyarózdon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Horváth István /Magyarózd, 1909. okt. 9. - Kolozsvár, 1977. jan. 5./ emlékezetes munkája a Magyarózdi toronyalja /1971/ című falurajza. Rendőrautó gázolta halálra. "

Nagyszalontán, a Csonka-toronyban berendezett Arany János Múzeum centenáriumának ünnepségén. Zub Imre, a múzeum jelenlegi igazgatója felidézte, hogy a múzeumot mint intézményt száz évvel ezelőtt, 1899. aug. 27-én avatták fel. A háromnapos rendezvény aug. 27-én kezdődött. Arany János Rózsa és Ibolya című művét láthatták az érdeklődők a kolozsvári Puck Bábszínház feldolgozásában. Aug. 28-án tudományos konferencián emlékeztek a város két híres szülöttjére, Arany Jánosra és fiára, Arany Lászlóra. A húszperces előadásokban Arany János és Arany László nagyszalontai és nagykőrösi életéről, az emlékmúzeum történetéről, a két költő irodalmi munkásságáról, irodalomelméleti és nyelvészeti kérdésekről, Arany János irodalmi lapjának, a Koszorúnak a megszűnéséről, valamint levelezéséről értesülhetett a közönség. Az előadók voltak: Németh G. Béla budapesti egyetemi tanár, Novák László Nagykőrösről, Zub Imre, az Emlékmúzeum igazgatója, Nyilasy Balázs budapesti egyetemi tanár és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vendégprofesszora, Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatója, Varga Pál debreceni egyetemi docens, Kecskés András budapesti egyetemi professzor, Szajbély Mihály szegedi professzor, Tóth Ferenc debreceni egyetemi tanár, Koronpay János, Új Imre, és Dávidházi Péter budapesti professzorok. Délután grafikakiállításon, könyvbemutatón és képtári megnyitón vehetett részt a közönség, majd bemutatták Dánielisz Endre Csonkatorony nyúlik a felhőbe... című könyvét. Ünnepélyesen megnyitották a Kölcsér Képtárat. Aug. 29-én ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd megkoszorúzták Arany János szobrát. A rendezvénysorozatot irodalmi műsor zárta. /Valkai Krisztina: Százéves a nagyszalontai Arany János Múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű szabadelvű vallásos fiatalok keretszervezeteként működő Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) augusztus 19-22. között Székelyderzsen szervezte meg a XXIII. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát, 390 fiatal részvételével. /Erdélyi unitárius ifjúsági konferencia. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 30./

Bár huszonöt településen vannak tagjai a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének, alig fél tucat faluból érkeztek résztvevők aug. 29-én, vasárnap Bákóban tartott szövetségi közgyűlésre, ami így nem lett több választmányi gyűlésnél. A jelenlévők többsége szervezeti tisztségviselő vagy a szövetség helyi közösségeinek vezetője. Sokadszor és mindig ugyanazok az arcok, ugyanazok a lelkes, de időnként elcsüggedő, sértődékeny, fáradt emberek, többségükben túl az ötvenen vagy annak határán. Az a néhány fiatal, aki tenne, tervezgetne a szervezet körül és annak életében, még bátortalan, nincs meg a kellő képzettsége. A frissen megválasztott szövetségi elnök, a klézsei Csicsó Antal jellemezte úgy a csángóüggyel törődők táborát, hogy abban helye van (lenne) a szívvel, valamint az ésszel közelítőknek is, a tapasztalt, idősebb és lelkes fiatal nemzedéknek is, csakhogy a kerék előre forogjon. Idén február óta nem találkoztak ügyeik megbeszélése végett a klézsei, pusztinai, lészpedi közösségi szervezők - csak ebben a három faluban van helyi szervezete a szövetségnek, máshol elszórtan jegyeznek összesen 180 tagot -, akiknek munkájában igen fontos mozgatóerő a gyimesfelsőloki iskolapélda, személyesen Deáky András igazgató állandó jelenléte a csángószövetség találkozóin. Moldvában egyedül Klézsén indult kezdeményezés az anyanyelv oktatására, de mindeddig eredmény nélkül. A gyűlésen Sánta Attila Kötő József államtitkár tanácsosaként képviselte az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelő osztályát, aki az ügyben azt nyilatkozta, csak abban az esetben tud a tárca és annak kisebbségi osztálya tenni a klézseiekért, ha a kérvényezők betartanak minden törvényes lépést, határidőt, és egyik beadványtól a másikig nem csökken a felére, utóbb negyedére az igénylők száma. Duma András, a klézsei magyar oktatás ügyintézője nem értett egyet azzal, hogy a szülőket lehetne vádolni a szabályos eljárás be nem tartásáért. - Ne kérje tőlem számon senki - szögezi le Duma András -, hogy meggyőzzem a szülőket arról, annyi megfélemlítés után ötödször és hatodszor is nyújtsák be kéréseiket, hol ez, hol az hiányzik a kérésekből, vagy éppen nem iktatják azokat, és nyomtalanul eltűnnek. Nem sikerült pontos és tiszta képet kapni arról, mi történt a hazai kezdeményezésekkel, a csíkszeredai és más erdélyi városokban indított, de mára már megbukott csángóoktatással, kik foglalkoznak a moldvai magyarok számára anyaországi egyetemeken, főiskolákon felajánlott helyek elfogadásával, arra sem kaptak választ, hogy igaz-e az a közgyűlésen elhangzott állítás, miszerint az RMDSZ nem támogatja a csángó diákok Magyarországon való tanulását, mert eddigi tapasztalat szerint igen nagy a lemorzsolódás, így azt javasolja, inkább tanuljanak itthon, hazai egyetemeken. A gyűlésre a meghívásnak egyetlen RMDSZ-tisztségviselő sem tett eleget. Csicsó Antal keserűen jegyezte meg, az RMDSZ csúcsvezetése 1995-től nem képviseltette magát a csángószövetség közgyűlésein. Nyisztor Tinka felvetette, szükség lenne egy saját erőből megszervezett népszámlálásra. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság tagja támogatásával nyújtottak már be erre vonatkozó pályázatot, amit elutasítottak, pénz nélkül pedig még néhány falura méretezett mintán sem lehet ekkora munkát elvégezni. - Közel 100 olyan szervezetről tudnak, melyek foglalkoznak csángóüggyel, de közülük csak nyolccal van kapcsolatuk, a többivel éles versenyben vannak a pénzekért. A pénzügyi beszámolóban elhangzott, a szövetség egyetlen állandó támogatója az RMDSZ, irodafenntartásra 150 dollárnak megfelelő összeget és két igen alacsony fizetést utal át a csángószervezetnek. Havonta legkevesebb 1,5 millió lejjel rúgnak többre a folyó költségek, ez csak növeli a 22 millió lejnyi adósságot. A jelenlegi vezetés a három évvel ezelőtti elnökséget hibáztatja azért, mert nem volt naprakész könyvelés, kilenc évre visszamenőleg kellett elkészíteni az elszámolást, ami több mint ezer dollárba és közel ötmillió lejbe került. A szövetség eredménynek tartja, hogy a Bákóba költözött székház rendelkezik számítógéppel, telefonnal, faxszal, naponta bárhonnan hívható, információ kérhető vagy továbbítható. A tagok közül többen nehezményezték, hogy a szövetség kapcsolatot tart az egész világgal, csak éppen a környező falvakbeli csángósággal nincs állandó kapcsolatban. A tagdíj kérdésében annyit döntöttek, pénz hiányában egyelőre csak ideiglenes igazolványokat készítenek, azzal keresik fel a tagokat. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége az önrendelkezés megvalósítását programjának tartja, miként azt is, hogy a magyar kormánnyal és a Magyarok Világszövetségével való kapcsolatban a moldvai csángó-magyarok törvényes képviseletére tart igényt. Ezt az újonnan megválasztott elnökség (Csicsó Antal elnök, Róka Szilvia ügyvezető elnök, az oktatási, művelődési, gazdasági, szociális és pénzügyi felelősök) is magáévá teszi. A szövetség legfontosabb idei tevékenységi tervei közé sorolta három területi RMDSZ-szervezet megalakítását Bákó, Suceava és Karácsonkő (Piatra Neamþ) központtal, valamint a csángószövetségnek mint RMDSZ-platformnak a besorolását. A közgyűlés tiszteletbeli szövetségi elnököt is választott Nyisztor Tinka személyében, aki mintegy a szervezet utazó nagyköveteként képviselheti a moldvai csángó-magyarok ügyét, elsősorban oktatási ügyekben. /Fekete Réka: Moldvai Csángó-magyarok bákói találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat augusztusi számában Benkő Levente beszélgetett Kisgyörgy Zoltán hidrogeológussal, pályafutásáról és sokrétű kutatási munkásságáról. Kisgyörgy Zoltán Kriza család genealógiájáról írt, Gazda József a Székelyföld XX. századi történelméről. A folyóirat közölte Demeter Béla jelentését az 1944-45-ös, háború utáni észak-erdélyi gazdakörök helyzetéről. /Augusztusi Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./

Az 1948-ig létezett Hangya Szövetkezet jelentőségére hívta fel a figyelmet Guzs Ferenc, egyetértve a folyóirat előző számában megjelent, Máthé László RMGE-alelnöktől származó írással: Újraszervezni a Hangyaszövetkezetet! A mostani szövetkezeteket az emberek nem érzik magukénak. Ezeknek a szövetkezeteknek nincs közösségformáló erejük. A Hangya idejében viszont a szövetkezeti vagyon teljes egészében a faluközösségé volt. Érdemes lenne ezt a rendszert felújítani. /Guzs Ferenc: A százéves Hangya. = Erdélyi Gazda (Kolozsvár), aug./

A Látó (Marosvásárhely) szépirodalmi folyóirat mostani számában a Magyar Lettre Internationalból vett anyagokkal mutatta be a budapesti folyóiratot. A válogatást a Láthatatlan Kollégium /Kolozsvár/ hallgatói végezték. Az egyes anyagok elé lelkes bevezetőt írtak. Néhány cím: Edward Saiddel: Bevezetés a posztkoloniális diskurzusba, Orbán Jolán: Konstrukció és dekonskrukció, Stanley Fish: Butik-multikulturalizmus, vagy miért képtelenek a liberálisok a gyűlölet beszédéről gondolkodni. /Látó (Marosvásárhely), aug./

Aug. 28-án Temesváron, római katolikus Dómban felszentelték a 94. temesvári római katolikus püspököt, Szent Gellért első csanádi püspök utódát (Trianon után a csanádi püspökség területét országhatárok szabdalták szét, ezért külön Szeged-csanádi és külön temesvári egyházmegye jött létre), Roos Mártont. A felszentelést dr. Jean Claude Périsset bukaresti pápai nuncius végezte Gyulai Endre Szeged-csanádi megyéspüspök és dr. Johannes Kreidler, a Rottenburg-Stuttgart-i egyházmegye kormányzója kíséretében. Roos Mártont a pápa június 24-én nevezte ki megyéspüspöknek. A négy nyelven tartott (magyar, német, román, latin) szertartás kezdetekor felolvasták a hivatalos kinevezésről szóló pápai okmányt, majd Kräuter Sebestyén püspök felkérte a nunciust, szentelné fel a temesvári egyházmegye új püspökét. Az új püspök átvette elődjétől a hivatali jelképet, a XVIII. századi pásztorbotot. Az új püspök Emitte Spiritum Tuum (Küldd el Szentlelkedet) jelszó jegyében kíván tevékenykedni. /Fölszentelték a Szent Gellért-i egyházmegye 94. püspökét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Brassóban aug. 26-29. között idén is megrendezték a hagyományos Nemzetközi Vásárt. A rendezvény keretében üzletember-találkozó - Magyar-Román Élelmiszeripari Kontakt Nap - is volt. A Szegedi Konzervgyár kereskedelmi igazgatója, Novákné Halász Anna elmondotta: a húsipari termékekre kirótt 45 %-os behozatali vám akadályozza az együttműködést, de bízik abban, hogy ez a magas vám valamikor megváltozik. /Nemzetközi Vásár Brassóban. Továbbépíteni a meglevő kapcsolatokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

"A sajtó hírül adta, hogy "a magyar kormány 9 millió dollárt (csaknem két milliárd forint, azaz kb. 144 milliárd lej) irányzott elő egy erdélyi magyar egyetem megteremtése céljából". Markó Béla RMDSZ-elnök erről a hírről kifejtette, hogy ezt az összeget a magyar kormány illesztette be a költségvetésbe, és mindenképpen a magyar Országgyűlésnek kell megszavaznia. Markó többször is tárgyalt e kérdésről Orbán Viktor miniszterelnökkel, Németh Zsolt államtitkárral és Martonyi János külügyminiszterrel. A magyar miniszterelnöknek az volt a szándéka, hogy a magyar kormány jelentős összeget szánjon jövőre egy romániai magyar egyetem alapítására. Markó tud arról az igényről, hogy ezt a pénzt kizárólag a Nagyváradra tervezett, Partiumi Egyetem alapítására fordítsák. Markó a magyar vezetőknek elmondta, hogy az RMDSZ-nek készen áll az egyetemfejlesztési stratégiája, és ebben egyáltalán nem zárják ki egymást a magán- és állami egyetemek. Székelyföldön is kellenének főiskolák, Marosvásárhely egyetemi hálózatát is meg kell erősíteni, Kolozsvárt pedig mindenképpen meg kell őrizni a romániai magyar tudományegyetem centrumaként. - Most az legsürgősebb, hogy lépések történjenek Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül új magyar karok létrehozására. Ezenkívül Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szintén jelentős struktúrafejlesztésre lenne szükség, hiszen gyakorlatilag az csak hangzatos címke, hogy az orvosin létezik magyar tagozat. Külön beiskolázási szám kellene, mert ehhez lehet hozzákapcsolni az egyetemen belüli struktúrák kiépítését, ami meghatározott számú oktatót jelent. Továbbá idén Erdélyben öt tanítóképző /Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Nagyenyeden, Kolozsváron és Szatmárnémetiben/ jön létre, ezek a hároméves főiskolai képzők azt jelentik, hogy az illető városokban megjelenik a főiskola mint fogalom. Ezek minőségét biztosítani kell. - Marosvásárhelyen nincs magyar nyelvű műszaki egyetemi oktatás. Markó szerint ha az állami Petru Maior Egyetemen tanuló diákok kérik a magyar oktatást, akkor ezt kötelező módon létre kell hozni. Marosvásárhelyen az elképzeléseket magánegyetem formájában is meg lehet valósítani. Nyárádszeredában jól működik egy kertészeti egyetem, Magyarországról kihelyezett részleg. Az idén több mint nyolcvan diplomát honosítottak. Markó szerint ezt kellene Marosvásárhelyre telepíteni, hogy hazai diplomát adó intézménnyé váljon. Ehhez társulhatna egy élelmiszeripari tagozat, no meg az, amit Hollanda Dénes egyetemi tanár és társai a műszaki oktatásban elképzeltek. /Máthé Éva: Markó Béla szövetségi elnök a hazai magyar egyetemi oktatás anyagi támogatásáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./"

Csíkszeredában önálló színházat szeretnének a városnak, ennek hátterében a csíkszeredai polgárok összefogása áll. Olyan időszakban történik ez, amikor sok város tehernek érzi színházát, a költségek miatt. Amikor Parászka Miklóst felkérték erre, akkor tisztában volt azzal, hogy nehéz egycsapásra megteremteni azt a szellemi-művészi színvonalat, amit egy rangos színház igényel. Első lépésként különböző színházak általa sokra tartott színészeihez fordult, a szatmárnémeti Harag György társulat művészeit pedig kollektíven kérdezte meg, érdekli-e őket ez a vállalkozás. Két fontos színészegyéniség eredeti társulatától megválva csatlakozott a csíki elképzeléshez: Hunyadi László és Bíró József, mellettük sokan jelezték időleges, szerepekre szóló együttműködési szándékukat. Parászka végül, hét színészt szerződtetett Csíkszeredába. Az új színház alapítása mögött széles társadalmi kezdeményezés állt. A város szolgálati lakásokkal is segít, a régi művelődési ház felújításával jelentős beruházás indult el. Egyelőre a csíki színház és a Harag György társulat színészei együtt játszanak, az első évadban. Három produkciót ikertársulatként mind a két helyen előadnak. - Szatmárnémetiben mindenki aggódik a színházért, és a megmentéséről beszél. Parászka szerint olyan színházat kell létrehozni, amit a megye működtetni képes. Az örökölt megyei színházak nagyobbak, mint amit egy megye képes eltartani. Szeptemberben fogják kifizetni a júliusi béreket. Két éve nincs aláírt szerződésük a megyei tanáccsal a költségvetés tisztázatlanságai miatt. - Jelenleg minden romániai színház: válsággal küzd. /Népszerű évaddal kell nyitni. Beszélgetés Parászka Miklóssal, két színház igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

"A Bánság-Románia Európa Unió Egyesület és a Friedrich Ebert Alapítvány újabb találkozót szervezett az elmúlt hétvégén Temesváron. A regionalizmus, a föderalizmus és a multikulturalitás volt a téma. Adrian Severin ex-külügyminiszter szerint Romániára nem nehezedik nyomás a föderalizálás ráerőszakolása irányában, ami esetében a széteséshez vezethetne. Románia fiatal nemzetállamnak számít, ahol a föderalizálási folyamat érzékeny sebeket szakítana fel, magyarázta. Az európai integráció érdekében azonban Romániának el kell fogadnia az Európai Unióban létjogosultságot nyert elveket, mint a szubszidiaritás, szolidaritás, pluralista demokrácia, részarányos demokrácia stb. Aki nem tud kikecmeregni a nacionalizmus csapdájából, "nem ad jogokat a kisebbségeknek, az területeket fog leadni", jelentette ki Adrian Severin. Florin Medelet történész rámutatott arra, hogy 1930 táján még 50 különböző nemzeti közösség élt a régióban, ezek egy része időközben felszámolódott. A bánsági multikulturalitásról szóló vita során a Diaszpóra Alapítványt képviselő Bodó Barna arról beszélt, hogy hamis a temesvári városháza reklámkiadványában idézett szólás, miszerint "a Bánságban a kutyák is négy nyelven ugatnak". A bánsági soknyelvűség immár a múlté. Bodó Barna javasolta: a román gyerekek az iskolában tanulják a regionális nemzetiségek nyelvét és kultúráját, akkor nem fordulhatna elő, hogy az általuk ismert egyetlen magyar zenészként (Bartók Béla szűkebb hazájában) Daniela Győrfyt írják be egy kérdőívbe. /(Pataki Zoltán): A Bánságban a kutyák is négy nyelven ugatnak? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./"

Erdei Líviusz Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, az oktatásügy terén az anyagi gondok megmaradtak. Alapítványi forrásokat kell találni a számítástechnikai berendezések biztosítására. Az idei költségvetés jóformán a telefonköltség kiegyenlítésére sem elég. Ilyen körülmények között az iskolaigazgatónak elsősorban menedzsernek kell lennie. Nemrég új iskolai szabályzatot hagyott jóvá a minisztérium. Új értékrendet kell felállítani, ezt nem várhatjuk mástól. Eddig oktatáspolitikai irányítás erőteljesen központosított volt. A jelenlegi koalíció felvette a harcot a polgári értékek terjesztéséért. Folytatni kell az alkohol-, dohány- és drogellenes kampányt a középiskolákban. Erdei szerint van jövője a kisebbségi oktatásnak. /A megyei főtanfelügyelő-helyettes a tanévkezdésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

Szatmár megyében negyven magyar család, gyerekük sikeresen letett pótképességi vizsgája után, Szatmárnémeti valamelyik magyar tannyelvű elméleti líceumába szerették volna őket íratni, ahol azonban már beteltek a helyek. Ezért kérvényezték a Megyei Tanfelügyelőségen, hogy a Református Gimnáziumban, a Hám János Katolikus Iskolaközpontban és a Kölcsey Ferenc Kollégiumban indítsanak további magyar osztályokat. Az iskolákban mindenütt pozitív visszajelzést kaptak az új osztályokat illetően, az igazgatók, igazgatónők, mindenütt arra kérték a szülőket: nyújtsanak be kérvényt. Az iskolák tanárai is arról biztosították a szülőket, hogy nagyon szívesen tanítanák az új jövevényeket is. A tanfelügyelőségen egy órát kellett Erdei Líviusz főtanfelügyelő-helyettesre várni, aki kijelentette: neki nincs ideje ezzel foglalkozni. Ez az eset megyei szinten akár több száz gyereket is érinthet, akiknek szülei azonban valószínűleg nem tudnak arról, hogy kérvényezéssel esetleg meg lehet oldani a problémájukat. A szülők panaszaira Erdei Líviusz elmondta, hogy a jelenleg hatályos törvények értelmében nincs lehetőség arra, hogy újabb líceumi osztályt létesítsenek. Szerinte a kérvények benyújtása teljesen felesleges volt. Tizennégy szakiskolai osztály indul magyar tagozaton ebben az évben, oda kellene íratni a gyerekeket. /Ebben a tanévben egyetlen iskola sem fog újabb osztályt nyitni Szatmár megyében. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 1./

A Nagykároly és Vidéke hetilap augusztus 25-i számából az olvasó értesülhet a szűkebb pátria társadalmi-, kulturális- és sporttörténéseiről. A Szövetségi Figyelő (RMDSZ-hetilap), augusztus 19-i száma ismertette, hogy a Közoktatásügyi Minisztérium rendelete, mely szerint a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Középiskola keretében működő református osztályokból önálló jogi személyiséggel rendelkező, magyar oktatási nyelvű középiskola jöjjön létre, milyen körülmények közt válhat valósággá. /Õsz elején ... lapszemle. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./

Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár Budapesten az MTI-nek nyilatkozott. A Tőkés László püspök által felvetett partiumi keresztény egyetem nagyon fontos szerepet tölthet be a romániai magyar felsőoktatásban - mondta. Az erdélyi magyar szakértőknek és a magyarországi kormányzati szerveknek az elkövetkező hetekben kell konzultálniuk az erdélyi egyetem létrehozására felhasználható kétmilliárd forint hasznosításáról. Szeptemberben és októberben ülésezik majd a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) újabb ülésének előkészítését végző hét szakértői bizottság, melyek elnökeit a magyar külügyi tárca vezetése már kijelölte. A MÁÉRT februárban alakult meg, s második ülésére várhatóan az idén novemberben kerül sor. A kulturális bizottságnak Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára, az oktatási bizottságnak Gál András Levente miniszteri biztos, a gazdasági bizottságnak Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, az egészségügyi és szociális bizottságnak Õry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, az állampolgársági és önkormányzati bizottságnak Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, az európai uniós integrációval foglalkozó bizottságnak pedig Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának helyettes vezetője lesz az elnöke. A Magyar Állandó Értekezletre továbbra is azok a szervezetek kapnak meghívást, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. /Németh Zsolt nyilatkozata. Kétmilliárd az erdélyi magyar egyetemre? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./