Szeptember 2-án megalakult Kolozsvárott az RMDSZ Nemzetépítő Platformja (NÉP), egyelőre Beszterce-Naszód, Bihar, Kolozs és Maros megyei RMDSZ-tagok részvételével. A platform ideiglenes vezetését Vekov Károly (elnök), Izsák Balázs és Pápay Zoltán (alelnökök) látja el. Dokumentumaikat a szeptember 18-án esedékes ülésen terjesztik a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. A sajtónak előzőleg eljuttatták a platform zászlóbontó szándéknyilatkozatát, programtervezetét, valamint Vekov Károlynak A tanügyi törvények című terjedelmes elemzését az érvényben lévő, a magyar nyelvű oktatást és önálló intézményépítést korlátozó, a jelenlegi RMDSZ-vezetés hathatós közreműködésével megszületett jogszabályokról. A Romániai Magyar Szó szeptember 8-ai számában támadás jelent meg a születőben lévő kezdeményezés ellen, Fey László tollából. A Nemzeti Platform szándéknyilatkozatában kifejtette, hogy elégedetlen a tíz év mérlegével, a koalíciós kormányzati időszak eredményeivel és az RMDSZ teljesítményével is. Megmaradásunkat és ittmaradásunkat őseink földjén csak akkor látjuk biztosítottnak, ha változtatunk eddigi politikánkon - olvasható. A platform az RMDSZ programjának megfelelően a nemzeti érdekek egyértelmű megjelenítését és érvényesítését tartja elsőrendű feladatának. A platform a kereszténydemokrácia elveire és értékeire épül, mintegy jelezve: az RMDSZ-ben jelenleg nincs hiteles megjelenítője ennek az értékrendnek és politikai irányzatnak, hiszen a Hajdú Gábor, Nagy Benedek, Bárányi Ferenc stb. nevével fémjelzett Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártnak sikerült mára a láthatatlanságig belesimulni a balkáni tájba. /Zászlóbontás a nemzeti oldalon. Újabb platform az RMDSZ-ben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 14./

Hosszú évek óta csupán egy-két temetés alkalmával szólaltak meg Érhatvan református templomának harangjai. Évtizedekkel ezelőtt még százhat református lélek élt a faluban. Azóta a gyülekezet egyre fogyott, ma már csak hárman vannak. Templomukat az idő kikezdte. Sokan összefogtak, hogy segítsenek. Most megújítva várja felszentelését. Új toronytetőt kapott, és a harangokra új kötél került. Az elnémított harangok újra hívogatnak. A szeptember 19-én kezdődő ünnepélyen megújítva visszavár a templom! A kevésre is szükség van! A három is értékes. A maradékot is össze kell szednünk, mint régen aratás után a szegények az ott maradt tallózni való kalászokat. /Balogh Sándor tiszteletbeli esperes: Érhatvan. Elnémított harangok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 14./

Szept. 13-án volt a felvételi Csíkszeredában a Megyei Művészeti Népiskola szaktanfolyamaira. Körössy Orsolya, az intézmény igazgatója tájékoztatójából kiderült, hogy Csíkszeredában több kurzus indul: zongora, hegedű, szintetizátor szak, fúvós hangszerek, balett, grafika-festészet, kirakatrendezés, s természetesen fafaragás. Székelyudvarhelyen az idei évtől a meglévők mellett két új szaktanfolyam indul: a népi tánc és a színjátszás. Gyergyószentmiklóson a felsoroltakon kívül ének, vonószenekar, blockflöte szak is működik. Maroshévízen gitár, zongora, ének kurzusok indulnak, a két kihelyezett fafaragó tanfolyam Szentegyházán és Székelykeresztúron fog tevékenykedni. Idén összesen 350-en látogatják a tanfolyamokat. Egyik bevételi forrásuk a tandíj. A megyei költségvetésből is kapnak támogatást. A végzettek oklevelet kapnak. A népfőiskolai oklevelet sok esetben figyelembe veszik. Többen egyetemi előkészítőnek tekintik a tanfolyamokat, s be is jutnak a különböző szakokra. /Holnap kezdődik az oktatás a művészeti népiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban az elmúlt hét végén a Nők az egyházban címen Bodó Márta, Keresztény Szó szerkesztője tartott előadást. A Keresztény Szó munkatársaként rengeteget járt terepre, falvakba, kisvárosi templomba járó emberekhez. Azt érzékelte, hogy pontosan a hagyományos és tömbben élő katolikus vidékeken az emberek túlságosan elégedettek hagyományaikkal. Úgy látja, hogy érzékelni kellene az idők jeleit. Például amikor falusi plébániai közösségéből felkerül valaki a kolozsvári egyetemre, akkor elvész a nagyvárosi forgatagban, mert azokat a népegyházi kereteket a nagyvárosi életformában nem lehet megtartani. Egy újfajta, reális modellt kellene a szülőknek a fiatalok elé állítani. /Nők az egyházban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./

"Szept. 12-én, halálának tizedik évfordulóján Újvárossy Ernőre, a temesvári ellenállás hősi halottjára emlékezett a helybeli református gyülekezet. A zsúfolásig telt templomban Tőkés László püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után az Újvárossy Ernőről elnevezett gyülekezeti teremben emlékeztek a hősi halált halt építőmesterre. A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Újvárossy Erzsébet, a gyülekezet vértanújának 84 éves, Kolozsváron élő édesanyja is. Tőkés László, a száműzött lelkész és Újvárossy Ernő szinte egyszerre kerültek a vegetáló temesvári gyülekezetbe, amely Tőkés László hívására új életre kelt. A harc kezdetét 1988 őszén a falurombolás elleni állásfoglalás jelentette, majd 89 áprilisában kiéleződött a küzdelem: Tőkés László felfüggesztése elleni tiltakozásul a gyülekezet több mint 700 aláírást gyűjtött össze. Újvárossy Ernő többedmagával Nagyváradra utazott, hogy a püspökségen Tőkés László igazáért kiálljon. 1989 nyarán, miközben Tőkést, Újvárossyt és társait meghurcolták, kihallgatásokra hívták be, Tőkés László megjelent a Panoráma műsorában. Újvárossy Ernő ekkor már tudta, hogy az életével játszik, de nem futamodott meg, a végsőkig kitartott. Tőkés László kijelentette: meg van róla győződve, hogy Újvárossy Ernőt meggyilkolták. Ez alkalommal Gazda Árpád újságíró, a tíz évvel ezelőtti események egyik résztvevője javasolta, hogy a gyilkossági ügyben ismeretlen tettes ellen tegyenek feljelentést a rendőrségen. Tíz évvel ezelőtt Kovács Miklósnak, a budapesti Keresztény Ökumenikus Társaság egykori elnökségi tagjának köszönhetően , - aki annak idején Tőkés László ügyét is felvállalta - Újvárossy Ernő halálhíre egészen Amerikáig eljutott. Kovács Miklós a Mikes Kelemen Kör hollandiai rendezvényéről üzent a temesváriaknak: "Újvárossy Ernő halála bizonyult a döntő fordulatnak." "1989. szeptember 15-ig hallgathatott a zsarnok állam, mondhatták zsoldosai, kérem, semmi közünk ehhez a kálvinista belviszályhoz, csak Temesvár egyik kis gyülekezete civódik püspökével. De mert ellenállása kiszabadult, szellemét már nem voltak képesek palackba másképp visszagyúrni, elvették Újvárossy Ernő életét." "Az Országgyűlés akkori elnöke, Szűrös Mátyás azokban a napokban Amerikába tartott. A telefaxon utána küldött dokumentumokat a világ elé tárhatta. Ha voltak még illúziók a zsarnokot és rendszerét illetően, ezek most szertefoszlottak." 1989. szeptember 15-én érkezett meg a püspöki körlevél: Tőkés Lászlónak el kell hagynia temesvári állását és szolgálati lakását. A temesvári református gyülekezet hősiesen ellenállt. - A mostani emlékezésen Péterffy Lajos nagyváradi színművész szavalta el Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének egy részletét és Reményik Sándor Ahogy lehet című versét. Kudor István fafaragó művész /Bánffyhunyad/, a monumentális kopjafa alkotója is beszélt. /Ez Temesvár titka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./"

Idén a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem különböző karaira 4812-en jutottak be, ebből 700-an magyar nemzetiségűek. Az egyetemen 15 455 egyetemistával kezdődik el az új tanév, figyelembe véve a magánegyetemi helyek jócskán megduzzadt számát. /Ötezerrel csökkent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Szept. 10-én Andrei Marga közoktatásügyi miniszter meglátogatta a gyergyószentmiklósi főiskolát, ahol megbeszéléseket folytatott Dombay Istvánnal, a főiskolai kar vezetőjével és dr. Garda Dezső parlamenti képviselővel. A megbeszéléseken fölmerült annak lehetősége is, hogy a gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozat új szakkal bővüljön. A miniszter felajánlotta, hogy amennyiben 3-4 napon belül kézhez kapja a szükséges kéréseket, az új szak már e tanévtől beindulhat. Dombay István földrajz-idegen nyelv tanári szakot kezdeményezett, dr. Garda Dezső erdészet- környezetvédelem szakot, végül kivitelezési nehézségek miatt a lehetőség jövőbeni terv maradt. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő a turisztikai főiskolát végzők ügyében a brevet kérdését vetette föl, de a miniszter jelezte, hogy ebben nem tud segíteni. /Gál Éva Emese: Miniszter a gyergyói egyetemen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 15./

Határokon túli arányait tekintve határokon túl többen hallgatják nemcsak a Határok nélkül című műsort, hanem a Kossuth Rádiót is, mint az anyaországban. Nagyon fontos szerepük van a magyar nyelvű televízió-adásoknak is. Magyari Tivadar média-szociológust kolozsvári otthonában kérdezte Gecse Géza /Kossuth Rádió/ a legfrissebb közvélemény-kutatásokról.- Magyari elmondta, hogy helyi kutatást végeztek székelyudvarhelyi mintán, és ott a Príma Rádió áll az első helyen. Viszont a második a Kossuth Rádió. - Székelyföldön igazából a Kossuth Rádiót nem nagyon lehet fogni. Igen, de valószínű, hogy valamennyire behallatszik, mert a Kossuth Rádió elég jól jelen van, főleg a hírműsoraival. - A Príma Rádió magyar nyelvű kereskedelmi adó, ami nem régen kezdte meg a sugárzást a Székelyföldön. Főleg Székelyudvarhely területén és a hozzá tartozó falvakban fogható, ez 45 ezer embert érint. - A romániai magyar hallgató leginkább magyar nyelvű rádióadásokat hallgat, hiszen a tv meg a sajtó esetében inkább folyamodik román forrásokhoz.- Székelyföldön 3-4 kereskedelmi rádió működik - Az erdélyi magyar közösségek magyar nyelvű tájékoztatásában rendkívül nagy jelentősége van a magyar nyelvű televízióknak és a Kossuth Rádiónak is. Úgy néz ki, a Kossuth Rádió az élvonalas, a televíziózásnál viszont érdekes dolgokat lehet megfigyelni. Székelyföldön, például Székelyudvarhelyen a TV3 vezeti a tévézés toplistáját. Ugyanakkor erős konkurense a Duna Televíziónak, és egy idő óta az MTV-2-nek az egyik legnagyobb román kereskedelmi televízió, a Pro TV, amelyet a szórakozásra éhes néző igényel a leginkább. - Sepsiszentgyörgyön a legtöbben a Duna Televíziót helyett kérték a Pro TV felvételét a kábelszolgáltatások sorába. A kereskedelmi tévék szórakoztatóbb, könnyebb műsort adnak, és ilyen szempontból a székelyföldi ember sem különbözik sem a magyarországitól, sem az amerikaitól. - A Partiumban, például Szatmáron vagy Nagyváradon megint elég nagy arányú a magyar lakosság a nagyvárosokban, de a kisebb városokban is. Ott megengedik maguknak a kábelesek, hogy több magyar televíziót is feltegyenek a kínálatukba. - A pénzügyileg, gazdaságilag rosszul álló Duna Televízió meg a közszolgálati televíziók általában nehezen tartják a lépést az akár román, akár magyar kereskedelmi tévékkel. - Tartósan Közép-Erdélyben a Duna Televízió és az MTV-2 lesz és marad a fő magyar televízió az itteni magyarok számára. Székelyföldön nagyon erős konkurenciát jelentenek a magyar kereskedelmi televíziók. Székelyföldön az emberek szeretik a Szív Tv-t, a TV-2-t, a TV-3-at. - Határok nélkül c. műsor, Kossuth Rádió (1999. augusztus 19.) /Mit hallgatunk, nézünk? - Interjú Magyari Tivadar média-szociológussal. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 15./

"Tizenkét fős burgenlandi csoport érkezett szept. 12-én Sepsiszentgyörgyre, egyhetes háromszéki ismerkedésre. Õrségi magyar diákok jöttek két tanárral a tartomány - és Ausztria - egyetlen olyan iskolájából, ahol van magyar nyelvű oktatás. A Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium ezen a nyáron vette fel a kapcsolatot a sepsiszentgyörgyi Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolával. Farkas Béla tanár vezetésével a nyáron tíz diák tartózkodott Felsőőrön (Oberwart). A kezdeményező őrségiek azért tartják fontosnak a kapcsolatfelvételt, mert "mind a két város a magyar nyelvterület peremén van, és az őrvidéki határőr elődeink is a székely törzstől származnak". /Burgenlandi magyarok Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./"

"Szept. 14-én sugározta a Duna Televízió a Haláltábor Földváron című dokumentumfilmet, amelyben több székelyföldi (szárazajtai, olaszteleki, köpeci, hídvégi stb.) volt földvári fogoly mellett három börvelyi és egy kaplonyi is tanúvallomást tesz arról, ami 1944 végén, 1945 elején a hírhedt lágerben velük és sorstársaikkal történt. /1997-ben a Szatmári Friss Újság több még életben lévő volt földvári fogoly visszaemlékezését, tanúvallomását közzétette./ Ugyanezen a napon, 14-én Szilágy megye két "a román nemzet mártírhelységeinek" nyilvánított falujában, Ipen és Treznean - az egyik román megyei lap szerint - "az 1940. szeptember 9-14. között elkövetett, cirka 250 emberéletet követelt, elképzelhetetlen horthysta atrocitások 59. évfordulója alkalmából jelentős nemzeti részvétellel széles körű megemlékezéseket tartottak". - A földvári haláltáborban becslések szerint 35 ezer, elhurcolt magyar, illetve német fordult meg, akik közül az embertelen bánásmód miatt, amelyben román fogva tartóik részesítették őket, több ezren lelték halálukat. Szenvedéseikről és pusztulásukról évtizedeken át beszélni sem volt szabad, ez a több ezer ember ma is jeltelen sírokban nyugszik Földváron, sőt a román hatóságok idén júliusban még azt is megakadályozták, hogy obeliszk készüljön az emlékükre. /Boros Ernő: Megemlékezések - ellenkező előjellel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./"

"A harciasan magyarellenes Cotidianul román napilap szept. 15-i számában azt írta, hogy "Orbán Viktor magyar miniszterelnök leleményes fiú: Magyarország új kolozsvári főkonzulja egy kém". Az újság szerint Gheorghe Funar kolozsvári polgármester hevesen támadta a román külügyminisztériumot és Radu Vasile miniszterelnököt, mivel "anélkül járultak hozzá Alföldi László főkonzuli kinevezéséhez, hogy ellenőrizték volna a diplomata életrajzát". A lap azt állította, hogy Alföldi László 1988-ig alkonzul volt Kolozsváron, amikor "egy kémbotrány nyomán Ceausescu ürügyet talált arra, hogy bezárassa a konzulátust". /Sajtótámadás az új magyar főkonzul ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./"

A Nyugat potenciális konfliktusforrásnak tekinti a Balkánon Gheorghe Funart - derült ki az Egyesült Államok Védelmi Főosztályának interneten közzétett jelentéséből. A jelentés beszámolt a kolozsvári polgármester ténykedéseiről: magyar sajtókiadványok betiltásáról, idegen nyelvű - elsősorban magyar - utcai feliratok betiltásáról. A világ minden részén ismertté váltak azok az 1992. december 1-jei események, amikor csak a közfelháborodás tudta megakadályozni a Mátyás-szobron található latin felirat románra való kicserélését. A jelentés rámutat arra, hogy Kelet-Európában gyakoriak az ilyen feszültségek, mivel a régióban több országban élnek kisebbségi népcsoportok. /Nyugat véleménye: Funar konfliktusforrás a Balkánon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Szept. 11-12-én harmadízben tartottak Szilágycsehben Tövisháti Napokat. Vida Katalin, a Tövishát Társaság titkára elmondta, hogy az építő munka eredményeit számba vették. A Magyar Ház belső felújítása utáni avatóját is most tartották. A Magyar Házban a város huszadik századi alakulását bemutató fotókiállítás nyílt. Bajusz István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa a Szilágyság volt várairól, a tájegység középkori történelméről tartott előadást. /Fejér László: Tövisháti napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

Aug. 2-9-e között rendezte meg a III. Sajtótábort a kolozsvári Tinivár Kiadó és a Millenium Alapítvány Inaktelkén. Hét megyéből gyűlt össze a tettre kész diákcsapat, előadásokat hallgattak a világsajtó helyzetéről és mindenről, ami a sajtóval kapcsolatos. Megismerhették Dáné Tibor Kálmánt, a Géniusz diáklap főszerkesztőjét, Dávid Gyula irodalomkritikust, az EMKE országos elnökét, Magyari Tivadart, a kolozsvári rádió főszerkesztőjét is. /Szántó Tünde, Szilágysomlyó: Sajtótábor Inaktelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

A legtöbb Szatmár megyei vidéki iskola pedagógusi gondokkal küzd. Mircea Moldovan szaktanfelügyelő elmondta, ez krónikus tünete a jelenlegi oktatásnak. Tanító nélkül maradtak többek között a kisgércei, a pettyéni, a gelui, a kiskolcsi, valamint az avasfelsőfalui általános iskolák. A tanfelügyelő elmondta, a hasonló helyzetek október elejére kivétel nélkül rendeződnek, így a szülőknek idén sincs mitől tartaniuk. /Szatmár megyei iskolák, tanító nélkül. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 16./

Szept. 16-18-a között rendezik meg Csíkszeredában a III. Erdélyi Orvosnapokat a Megyei Kórház és a Martoni Alapítvány közös szervezésében. Mintegy 150 résztvevőre számítanak. A háromnapos rendezvény programjában előadások, szekcióülések, valamint szabadidős tevékenységek szerepelnek. A rendezvénysorozat keretében ünnepi megemlékezésre is sor kerül, abból az alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt létesült Csíkszeredában a szervezett szülészet-nőgyógyászati osztály. /Holnaptól Csíkszeredában III. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./ Szept. 15-én tartják a hivatalos megnyitót. Dr. Bokor Márton és dr. Szatmári Sebestyén referátumát hallgathatják meg a résztvevők. Szekcióülések zajlanak, ahol a szülészet, nőgyógyászat különböző területein folytatott kutatások, tapasztalatok eredményeit mutatják be a helybéli, valamint a Bukarestből, Brassóból, Marosvásárhelyről, Budapestről érkezett előadók. /III. Erdélyi Orvosnapok. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 16./

"Szept. 16-án a kormány legújabb sürgősségi rendeletéről tartott sajtótájékoztatót Nagyváradon a Jobboldali Erők Szövetségének (JESZ) Bihar megyei szervezete. Aurel Brazda, a Háborús Áldozatok és Deportáltak Szövetségének megyei elnöke bejelentette, hogy a kabinet sürgősségi rendeletben egészítette ki a kárpótlásról szóló rendelkezéseket: immár azok is részesülhetnek némi elégtételben, akiket etnikai vagy faji hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetés ért, szankcióknak voltak kitéve az 1940. szeptember 14. - 1944. augusztus 23. közötti időszakban. Brazda kijelentette, hogy a romániai zsidók és romák nem voltak hátrányos megkülönböztetésnek kitéve, sőt még azt is bizonygatni akarta, hogy romániai holocaust sem volt. Antonescu diktátort is idézte, majd azt állította, hogy "a zsidók a szovjetekkel működtek együtt, és később állami vezetőkként tértek vissza Romániába". "A zsidók közül kerülnek ki az ország legnagyobb ellenségei. Nem deportáltak senkit, csak néhány közösséget evakuálni kellett." A tájékoztatón részt vevő Celus Apostol nagyváradi városi tanácsos is megszólalt: "Kötelező ismernünk a történelmi tényeket, a valóságot, hogy az új generáció ne kövessen el olyan tévedéseket, amilyeneket mi." /Szeghalmi Örs: Zsidóznak a jobboldaliak. Nem volt romániai holocaust?! = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./"

Sok év után először az idén egészségügyi asszisztenseket is képeznek magyar tannyelvű osztályban állami oktatási intézetben Nagyváradon, tájékoztatott Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes. /Posztliceális nővérképzés magyarul. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 17./

Szept. 25-én Csernátonban megünneplik a helyi múzeum létezésének 25. évfordulóját. Az ünnepség keretében leleplezik a múzeumalapító Haszmann Pál emléktábláját, beszédet mond Bölöni Dávid, Csernáton község polgármestere, Haszmann Pál, a negyedszázados művelődési intézmény vezetője, Kónya Ádám, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, Jánó Mihály, a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség igazgatója, Sylvester Lajos újságíró, valamint Orbán Árpád, a Kovászna megyei tanács elnöke. /Ünneplő múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Szept. 15-én kezdődött Szentlőrincen az Első Magyar-Román Polgármester Találkozó. A magyar és román polgármesterek határokon átnyúló kézfogása váljék a két ország értékes közéleti hagyományává - írta Göncz Árpád köszöntő levelében. A köztársasági elnök sorait a húsz romániai és húsz magyarországi település elöljáróinak részvételével megrendezett hagyományteremtő fórumon olvasták fel, melyen az önkormányzati demokrácia és a kisebbségi együttélés kérdéseit vitatták meg. A fórumon közkinccsé tették a magyarországi kistérség-, illetve régiószervezés tapasztalatait is, melyek az Európai Unió régiópolitikájában megfogalmazódó követelmények teljesítésében segíthetik a romániai települések vezetőit. A résztvevők elhatározták, hogy jövőre Romániában rendezik meg következő fórumukat. Szept. 16-án az önkormányzatok kisebbségekkel kapcsolatos teendőiről tanácskoztak, majd a társaság aradi tagjainak kezdeményezésére magyar és román nemzeti színekkel díszített koszorúkat helyeztek el Pécsett, a tizenhárom mártír-tábornok mellszobrainál. Szept. 17-én az üdülőfaluba, Orfűre látogatnak, ahol az idegenforgalom települést átformáló hatásait tanulmányozhatják. /Magyar-román polgármester találkozó Szentlőrincen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Alsóhomoród, Erdőd, Felsővisó, Mezőpetri, Nagybánya, Szatmárnémeti után Nagykárolyban is működik már a szatmári Caritas keretén belül idősközpont. Szept. 9-én szentelte fel az újonnan rendbe tett Szent Teréz Idősközpont nevet viselő épületet Reizer Pál római katolikus püspök. Az újonnan avatott betegápoló központból és nyugdíjasklubból álló épület sokrétű ingyenes szolgáltatást biztosít a kevés nyugdíjjal vagy semmi jövedelemmel sem rendelkező idősek számára. A beteggondozó részleg helyben vagy házi beteggondozás keretén belül biztosít injekcióadást, kötözést, masszázst, vérnyomás és vércukorszint ellenőrzését, az ágyban fekvő vagy krónikus betegségben szenvedők számára vállal bevásárlást, takarítást, mosást, főzést, stb. A nyugdíjasok klubja, hétfőtől péntekig reggel 8-tól délután 4-ig van nyitva. Biztosítják a zenehallgatást, újságolvasást, teadélutánokat. /Nagy Ágnes: Idősközpont létesült Nagykárolyban is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése közleményében arról tájékoztatott, hogy a platform nyolc alapító tagja közül öten kiléptek a tömörülésből. A közlemény aláírói Bitay Ödön közgazdász, dr. Csucsuja István egyetemi tanár, Nagy Károly egyetemi adjunktus, dr. Pálfalvi Attila és dr. Péter György egyetemi tanárok. A közlemény szerint már 1997 tavaszán kibékíthetetlen ellentét támadt köztük és a tömörülés akkori vezetősége között. A vezetőség antidemokratikus változtatásokat eszközölt, tiltakozásul a jelzett antidemokratikus módszerek s az alapszabályzat puccsszerű módosítása ellen, elhagyták az értekezletet. /Kibékíthetetlen ellentét az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésében. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

"Három hét múlva Koltón, Nagybányán és Máramarosszigeten tart előadást a kolozsvári Tarisznyás zenekar. Az együttes tíz évvel ezelőtt alakult és közel három éve működik jelenlegi felállásában. Előadásaikon és a táncházakban elsősorban hiteles, paraszti, erdélyi magyar népzenét játszanak. Magyarországi, szlovákiai, lengyelországi, svájci, svédországi és németországi turnék után az együttes tagjai tavaly határozták el, hogy egy előadássorozattal Erdély szórványmagyar településeit felkeresik. Az előadás címe: Vereckétől Doberdóig (Ezer év történelme a magyar nép zenéjében). /Vereckétől Doberdóig - zenével. Máramaros megyében a kolozsvári "tarisznyások" = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17-23. - 647. szám/"

A gelencei római katolikus műemlék templom 2000-től már nem szerepel a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékeit tartalmazó névsoron. Előzőleg négy évig ott szerepelt/, viszont jegyzékre került egy másik jelentős erdélyi műemlék, a bonchidai Bánffy-kastély - derül ki a World Monuments Watch (WMW), New York székhelyű világszervezet jelentéséből. A gelencei templom szerkezeti megerősítését és a vízelvezetést ugyanis időközben elvégezték. A bonchidai kastély állagvédelmi munkálatok elkezdésének költségeit a Románia és Magyarország közötti kulturális egyezmény alapján a két állam közösen fedezi. /Műemlékvédelem. Gelencétől Bonchidáig. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

Baróton szeptember 24-26. között ünneplik a város első írásos említésének 775. évfordulóját. Az idei rendezvénysorozat keretében egyebek mellett emlékünnepséget tartanak Erdővidék kórháza fennállásának 85. évfordulója alkalmából, és a korábbi hagyományokat folytatva megrendezik a VI. Erdővidéki Orvosi Napokat. Emléktáblát avatnak a baróti Beke család nagyjainak tiszteletére, a baróti dalárdamozgalom 125., a dalárdazászló felszentelésének 105., valamint a Rozmaring kórus megalakulásának 5. évfordulója alkalmából ünnepi műsort tartanak, s lesz még népi-, régi-, fúvós- és latin-amerikai zene, rockbuli és utcabál. Helytörténeti, képzőművészeti és fotókiállítást, könyvbemutatót, tudományos ülésszakot terveznek Erdővidékről, illetve a városról, emlékünnepséget Baróti Szabó Dávid születésének 280., valamint halálának 180. évfordulóján. A polgármesteri hivatal kezdeményezésére Pro Invest Barót címmel nemzetközi tanácskozást tartanak a befektetési lehetőségekről romániai, magyarországi és szlovákiai polgármesterekkel és vállalkozókkal. /A műsor elkészült. Barót - 775. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

"Técsőn számtalan helybéli, és a környékről összesereglett, ünneplőbe öltözött ember igyekezett a Hollósy Simon nevét viselő magyar tannyelvű iskolába. Ambrus Pál igazgató felolvasta az ukrajnai Oktatásügyi Minisztérium határozatát, amely szentesítette a Hollósy Simon nevét viselő magyar tannyelvű gimnázium és kollégium megnyitását, s megköszönte a magyar és ukrán kormány támogatását, az Illyés Alapítvány anyagi segítségét, mindazon helyi és anyaországi szervezetek és személyek önzetlenségét, akik hozzájárultak ezen első és egyedülálló intézmény létrehozásához. László Károly esperes átnyújtotta a hivatalos iratot, miszerint az egyház örökös használatra a tanintézet rendelkezésére bocsátotta az otthonául szolgáló épületet. Viski János ungvári magyar főkonzul Göncz Árpád köztársasági elnök levelét olvasta fel, aki gratulált az igazgatónak, a tanári karnak és a tanulóknak, "a magyar nyelvhatár végváraként" emlegetett Técső minden lakosának, kifejezve reménységét, hogy a gimnázium-kollégium "az identitás, a hazaszeretet példaértékű bástyája" lesz a jövendőben. Ezután többek között Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának kárpátaljai referense, Kincs Gábor, a kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnöke, Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének elnöke méltatták az esemény jelentőségét. Dr. Antall Józsefnét: leleplezte az épület falát díszítő emléktáblát. A fekete márvány kompozíción ? melyet az Antall József által 1993-ban kiöntött és az alapító-levelet tartalmazó tégla fölött helyeztek el a néhai magyar miniszterelnök bronzba öntött képmása látható (Domokos Béla érdi művész alkotása), és a kétnyelvű felirat: "dr. Antall József tiszteletbeli igazgatónk emlékére, 1999. augusztus 28." Az emléktáblát elborították a tisztelet és megemlékezés koszorúi és virágcsokrai. Díszelőadás következett, a gimnázium színjátszó-, tánc- és énekcsoportja, valamint a ruszin vendégek közreműködésével. /Levél Kárpátaljáról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 17-23. -647. szám/"

Szept. 17-én kidöntötték Kolozsváron a Szent Mihály-templomot körülvevő vaskerítés több oszlopát, a Közterület-Fenntartó Vállalat munkásainak szándékos tettéről van szó. Gulyás László, a plébánia jogtanácsosa elmondta: az ügy kivizsgálása érdekében értesítik a rendőrséget, és perbe fogják a Közterület-Fenntartó Vállalatot. /Megrongálták a Szent Mihály-templom körüli kerítést. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

Az universitások közti együttműködés nyomán nyílt lehetőség arra, hogy már a következő, 2000-2001-es tanévtől meginduljon a párhuzamos képzés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem /Budapest/, a kolozsvári illetve a pozsonyi tudományegyetem jogi karai között. Ennek eredményeképp a hallgatók hat év alatt megszerezhetik a magyar mellett a román illetve a szlovák jogi diplomát. A katolikus egyetem és a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem rektora idén nyáron aláírta a két intézmény közti együttműködésről szóló keretmegállapodást. A párhuzamos képzés eredményeképpen két nyelven és két jogrendben is otthonos jogászok szerezhetnek majd diplomát, tíz helyett hat év alatt. Ez a végzettség a diplomáciai, a közigazgatási és az igazságszolgáltatási pályán is nagy lehetőségekkel kecsegtet, tájékoztatott Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja. /Jobbágy András: Duplán államvizsgázó hallgatók. Kétnyelvű jogászképzés Budapesten és Kolozsvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

A 105-ös számú kormányrendeletet módosítja és kiegészíti a kommunista rendszer politikai üldözöttei, a politikai foglyok, a deportáltak és a volt hadifoglyok kárpótlási jogait előíró 1990. évi 118-as számú törvényrendeletet. A kiegészítés szerint kárpótlásban részesülnek azok a személyek is, akiket 1940. szeptember 14. és 1944. augusztus 23. között az akkori rendszer etnikai és faji okokból üldözött vagy deportált. Kerekes Károly képviselő szerint szenzációszámba menő ez a történelmi igazságtételt nyújtó rendelkezés, hiszen köztudott, hogy Romániában utcákat neveznek el, szobrokat állítanak Antonescunak, a zsidóüldözésért felelős személynek. Valószínű, most már engedni kellett a külföldi nyomásnak. Tiltakoztak is parasztpárti körökben Sőt korábban olyan javaslat is született a 118/1990-es számú törvényrendelettel kapcsolatban, amelyet a szenátus április 19-én el is fogadott, hogy véget vetnek az újabb kárpótlási igényeknek. Ha a képviselőház is jóváhagyja az említett javaslatot, akkora 105-ös kormányrendelet nem ér semmit, a nagyon megcsappant számú romániai zsidóság nem részesülhet kárpótlásban. Kerekes emlékeztetett: az 1944. augusztus 23-át követő időszakban a romániai magyarságot több súlyos sérelem is érte: internálótáborokba hurcolás, Maniu-gárda terrorakciói, földvári haláltábor például. Minél több ilyen személyes vallomásra lenne szükség, hogy felvethessék a parlamentben a meghurcolt magyarok kárpótlását. /Kerekes Károly parlamenti képviselő: Lesz-e történelmi igazságtétel? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./

"A 80 éves Imreh István /sz. Sepsiszentkirály, 1919. szept. 12./ a közgazdasági karon végzett, majd Kolozsváron a - Teleki Pál szorgalmazására - született Erdélyi Tudományos Intézet munkatársa, tanársegéd, egy év múlva az intézet aligazgatója. Imreh István megvédte a székely közbirtokosságokról írott doktori tézisét. 1948-tól a Bolyai Tudományegyetemen előadótanár a közgazdasági és jogi, majd a történelem karon. Korjelzővé vált, hogy megszüntetett intézményekben dolgozott. A MÁGISZ-nál volt közgazdász, de ez azután jellegét vesztette. A Móricz Zsigmond Kollégiumot /Kolozsvár/ tanárfelelősként igazgatta: megszüntették. Az Erdélyi Tudományos Intézetnek dolgozott, amelyet megszüntettek. A magyar Bolyai-egyetem is a múlté, az Erdélyi Múzeum-Egyesület szétverése után annak a levéltárát igazgatta, de azután a levéltárat is elvették. - Imreh István neve a mai magyar történettudományban elválaszthatatlan a székely (de nem csak a székely) faluközösség kutatásától. Ezeknek Tamási Áron szavaival "mint egy balladának, olyan szigorú a formája. De emberi számítás szerint legalább biztos, megtartó és erős." Imreh Istvánt 1977-ben tiszteleti tagjává választotta a Magyar Néprajzi Társaság, 1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává avatta, Entz Géza-díjat kapott, és tiszteleti tagja lett az EME-nek. Megjelent az ünnepelt tudós új tanulmánykötete: Erdélyi eleink emlékezete (1550-1850) /Polis Könyvkiadó és a Teleki László Alapítvány/. /Dávid Gyula: "Igyekeztem jó tanár lenni, s igazat írni" Születésnapi beszélgetés Imreh István professzorral. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 18./"