Gavrucza Tibor /sz. 1946. április 25-én, Nagyvárad-Velence/ született, a székelyhídi református egyházközség lelkésze, egyben a községi RMDSZ elnöke is. Lelkipásztori pályafutását Szatmárnémetiben kezdte segédlelkészként, majd onnan Diószegre, aztán a várad-újvárosi templomba került. 1978 óta Székelyhídon lelkész. 1990-ben a Harangszó református folyóirat elindítója. Érdekli a képzőművészet, Tiszadobon évente egyszer ökumenikus festészeti táborban vesz részt. /Dérer Ferenc: Elöljárók papucsban. Képzőművésznek készült, de lelkipásztor lett. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./

Az UNESCO-n belül működő Camera egyesület évente adományoz díjat a világ legjobbnak ítélt kulturális televíziós csatornájának. Ezt az elismerést az idén a Duna Televízió érdemelte ki. A díjat szeptember 23-én adták át Párizsban, az UNESCO Palotában. A párizsi díjátadáson a televíziót Sára Sándor rendező-operatőr, a Duna Televízió elnöke képviselte. /Rangos nemzetközi elismerés a Duna Televíziónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

Técsőn a református egyház új parókiáját Makovecz Imre tervezte. Técső 4000 lelket számláló magyar közössége ünnepre készül, a Hollósy Simon magyar gimnázium kollégiumának átadási ünnepségére. A kollégium a Felső-Tisza vidéke magyar diákjainak biztosítja a bentlakást és a korszerű tanulási lehetőségeket. A vendégek között volt Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye is. A Svájcban élő Vitéz Técsői Móricz Éva adományozta a kollégium. Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében beszélt, kifejtve, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb feladata, a határon túli magyarok identitásának megőrzése, kultúrájuk támogatása. - Técsőn a Báthory-emlékművet, a fejedelem portréját ábrázoló domborműves emléktáblát Tóth Emőke zsennyei szobrászművész készítette. A templomkert másik emlékműve Hollósy Simon festőművész mellszobra, szintén Tóth Emőke remekműve. - Nemrég jelent meg dr. Szöllősy Tibor könyve A kígyó önmagába mar címmel, amely Magyarországon nagy feltűnést keltett. Az ünnepségsorozat befejezéseként a kollégium udvarán dr. Antall Józsefné és Vitéz Técsői Móricz Éva leleplezte a bronz képmást, amely Antall Józsefet ábrázolja. Alkotója Domokos Béla érdi művész. /Técsői jegyzet. Múlt és jelen Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

Szept. 26-án tartotta választmányi ülését Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A tanácskozáson meghívottként részt vett Sebesi Karen Attila, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének művelődési alelnöke és Bartunek István, a szövetségi elnök személyi titkára. A választmány tagjai, többek között, jóváhagyták az augusztus 29-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvét, Csicsó Antal elnök ismertette a csángómagyar szövetség időszerű szervezési kérdéseit. A megbeszélés során különös hangsúlyt kapott a klézsei és a pusztinai csángóház létrehozása. Ugyanakkor a választmány megbízottat nevezett ki, Zöld Péter tanár személyében, aki a különböző erdélyi településeken tanuló csángó gyerekek iskoláit fogja rendszeresen felkeresni, állandó kapcsolatot tart azokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27. - 1566. szám/

Szept. 26-án, vasárnap ünnepelték Szovátán a református templom fennállásának hatvanadik évfordulóját. Az ünnepségre a magyarországi Mezőtúr-testvérgyülekezet, a nagyvárad-olaszi gyülekezet, valamint volt szovátai lelkészek is hivatalosak voltak. A templomépíttetőkre emlékezve kopjafát állítottak és emléktáblát lepleznek le. Baczoni Szilárda, lelkésznő a templomnak dr. Dávid László, segesvári lelkipásztor leírása alapján összeállított művészettörténeti jellegét és értékeit ismertette. Ezt követően, a templomkertben a Király Csaba által faragott kopjafa illetve az emléktábla előtt tisztelgett a gyülekezet. /Járay Fekete Katalin: 60 éves a szovátai református templom. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

A tervek szerint 2000. augusztusában, Marosvásárhelyen tartja IX. Anyanyelvi Konferenciáját a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a tudományos tanácskozáson az anyanyelvűség és a nemzeti identitás az integrálódó Európában témakört elemzik - jelentette be Komlós Attila, a társaság ügyvezető elnöke. A marosvásárhelyi rendezvénynek az Anyanyelvi Konferencia alapításának 30. évfordulója, és a határon túli helyszín is kiemelt jelentőséget biztosít. Az eszmecserén várhatóan 200 résztvevővel képviselteti magát a társaság magyarországi, nyugati, valamint a szomszédos országokban élő tagsága. Az elnökségi ülés a konferencia előkészítésén túl foglalkozott a társaság idei munkájával is. Pomogáts Béla elnöki beszámolójában úgy fogalmazott: fontosnak tartaná, ha a kormányzat által elismerésre méltó módon létrehozott Magyar Állandó Értekezlet a jövőben bevonná munkájába az egyetemes magyar művelődésben szerepet játszó nagy múltú szervezeteket, köztük a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságát is - közölte az ügyvezető elnök. A társaság felvállalja a szórvány magyarság nyelvi és kulturális gondozásának ügyét, a jövőben találkozót szervez a magyar szervezetek számára - erről is döntöttek az elnökségi ülésen. /Anyanyelvi Konferencia 2000-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektora kifejtette: nagy előrelépésnek tartja, hogy a tanítóképző líceumok átalakulhatnak felsőfokú intézményekké. Az egyetem eddig öt magyar és hét román tannyelvű pedagógiai líceumot vett át, ezek a jövőben az egyetem kollégiumaiként működhetnek. Idén a magyar hallgatók számára több mint nyolcszáz ingyenes, és majdnem ugyanannyi tandíjas helyet tudnak biztosítani. Így az első éven körülbelül 1500-ra tehető a magyar nemzetiségű hallgatók száma. Azonban a jogon és a közgazdasági szakon a magyar nyelvű oktatást nem sikerült beindítani. Szilágyi hangsúlyozta, fő célkitűzésük az önálló magyar tagozat létrehozása. A kormánynak határozatban kellene rögzítenie a kolozsvári tudományegyetem szerkezetét, ennek keretén belül pedig a magyar karok és tanszékek létét. Szilágyi elképzelhetőnek tartja, hogy a jogon bizonyos előadások magyar, míg mások román nyelven folynának. A jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló magyar egyetem létrehozását, a romániai magyarságnak meg kell találnia azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a hiányszakokat pótolhatja. Ezért csak üdvözölni tudják az egyházaknak az erdélyi magyar magánegyetem létesítésére vonatkozó kezdeményezését. A magyar egyetemnek csakis Kolozsváron lehet a központja, hiszen egyetlen erdélyi városban sincsenek meg azok a feltételek, amelyek biztosítani tudnánk a megfelelő szintű felsőfokú képzést. /Papp Annamária: Legfőbb célunk az önállósulás Interjú Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület tisztújító közgyűlésén Dánielisz Endre tiszteletbeli elnök üdvözlő szavai után Nagy György József elnök köszöntötte a tagságot. Beszámoló hangzott el az egyesület tavalyi tevékenységéről. A közgyűlésen újraválasztották elnöknek Nagy György Józsefet, aki elmondta: idén decemberben szobrot szeretnének állítani a város másik nagy szülöttének, Zilahy Lajosnak. Terveik között szerepel, hogy az Arany-emlékegyesület jogutódaként visszaszerezzék a Csonka-toronnyal szomszédos palotát. /Szobrot Zilahy Lajosnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./

A hét végén kétnapos tanácskozást tartottak a Maros megyei civil szervezetek. A fő cél az volt, hogy Marosvásárhelyen létrehozzák a nemkormányzati szervezetek támogató központját. A tanácskozás keretében a Nyílt Társadalomért Alapítvány küldötte olyan pályázati lehetőségekről, programokról számolt be, melyek keretében némi anyagi támogatást is kaphatnának a civil szervezetek. Figyelemre méltó az Alpha Trasilvania Alapítvány programja, melynek célja otthonukban ellátni a mozgássérült, krónikus beteg, rokkant embereket. Mint kiderült: Maros megyében 13 ezer ilyen egyént tartanak nyilván. A Pro Európa Liga az alternatív polgári nevelést szorgalmazta. /Civil szervezetek tanácskozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

"A magyar tévések egy csoportja Erdélyt járja. A Szovátán jelen volt Belénessy Csaba, az MTV Regionális, Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztőségének vezetője, Bornemissza Eszter, a Határon túli Műsorok Szerkesztőségének vezetője, Dömölky János, a Magyar Televízió elnökének tanácsadója, és még jó néhányan az MTV stábjából. Jelen voltak az erdélyi, vajdasági, felvidéki, ukrajnai magyar tévések is. A vita arról folyt, hogy szegények a határon kívüli tévések, stúdiók, hogy szükség van a határon túli tudósításokra, csak éppen nincsenek hozzá eszközök, meg az a mód sincs kidolgozva, ahogyan a tudósítások, riportok gyorsan és biztonságosan eljuthatnának az MTV-hez. Egy ideje az a hír járja, hogy az MTV is nyitni készül a határon túli magyarsággal kapcsolatos témák felé. Talán a legnyilvánvalóbban ez majd az MTV híradójában mutatkozik meg, mely eddig nemigen jeleskedett a határon túli helyzet tálalásában. Szovátán megjelent Horváth Szilárd, az MTV híradójának főszerkesztőjét is, aki elmondta: támogatja azt, hogy a hírműsor ne csak magyarországi, hanem "magyar híradó" legyen. - Az MTV-nek szeptember elsejétől bukaresti tudósítója van, B. Nagy Veronika. Horváth Szilárd nemrég lett főszerkesztő, furcsának tartja, hogy a híradónak eddig egyetlen határon túli városban sem volt tudósítója. Bornemissza Eszter arról tájékoztatott, hogy a Határon túli Műsorok Szerkesztőségének vezetősége évente összeül a határon túli munkatársakkal. Tavaly elmaradt ez az összejövetel, az idén meg nagyon aktuálissá vált. - Szept. 24-én az MTV munkatársai Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkárral, találkoztak. Jelen volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke munkatársaival /Bálint- Pataki József, Bátai Tibor/. A tévés csapat Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen folytatta körútját. /Stílusváltás az MTV-nél? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./"

A budapesti Terra Stúdió Kft. vezetésével alakult konzorcium megkezdte a magyar-román határrégió fejlesztési koncepciójának és programjának elkészítését, melynek megvalósítását az Európai Unió is támogatja - hangzott el a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés múlt hét végi, Nyíregyházán tartott ülésén. Brüsszel PHARE-alapjából 70 millió forintnak megfelelő eurót ad a két ország egymással szomszédos területeinek gazdasági együttműködését erősítő program elkészítésére. Az érintett négy magyar megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg együttesen 11,5 millió forinttal járul hozzá a tervezési költségekhez. A szabolcsi önkormányzati képviselőtestület úgy döntött, hogy az idei költségvetéséből 1 millió, míg a jövő éviből 1 millió 125 ezer forinttal járul a tervezés kiadásaihoz. A program elkészítését a központi költségvetés is támogatja, ugyanannyi forrást - 11,5 millió forintot - biztosít, mint a négy érintett megyei önkormányzat. /Magyar-román határrégiós fejlesztési terv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

Szept. 18-án megkezdte a tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett, tanítóképző-angoltanári főiskolai tagozata. A megnyitón dr. Bura László, az évfolyam felelőse mondott beszédet. A vezetőség célkitűzése az, hogy élő kapcsolatot tartson fenn a másik négy itteni és határon túli, hasonló profilú felsőoktatási intézménnyel. Azt is elmondta: az egyetemnek szándéka, hogy jövőre újabb karokkal bővítse a szatmárnémeti főiskolai oktatást. Idén a 25 ingyenesen tanuló hallgatón kívül tizenkilencen fizetéses rendszerben tanulhatnak. Osztálytermük a Kölcsey Kollégium pincehelyiségében van. /Tanévnyitó a tanítóképző főiskolai tagozaton. Mérföldkő a szatmári oktatás terén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./

Nagyváradon a Szigligeti társulat bemutatta Tamási Áron életművének kiemelkedő darabját, az Énekes madarat. Az évadnyitó előadás létrejöttében több neves magyarországi vendég is részvett. A rendező a budapesti Jászai-díjas Gali László, a főszerepben az ugyancsak budapesti színművész, Oze Áron lépett fel. A Magdót alakító Gajai Ágnes idén végezte el a kolozsvári színművészeti főiskolát. /Évadnyitó Tamásival. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

Szept. 25-26-án tartották meg Bogdándon az erdélyi tájházak fejlesztésének lehetőségeiről tartott konferenciát, melyet a Kriza János Néprajzi Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, valamint a Partiumi Műemlék és Emlékhely Bizottság szervezett. Neves hazai és magyarországi szakemberek tartottak előadást a különböző vidékek tájházairól. A két ország között ezen a téren is óriási a különbség: Magyarországon a tájházak többségét a helyi önkormányzatok hozzák létre és üzemeltetik, Romániában leginkább helyi civil szervezetekre hárul ez a feladat. Ritkább esetekben az állam is besegít. A helyi kezdeményezés és az állami segítség jó példája a Bogdándi Magyar Múzeum. - A Kriza János Néprajzi Társaság elsősorban szakmai segítséget tud nyújtani mindazoknak, akik ezt igénylik. /Néprajzi konferencia Bogdándon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./

Megjelent a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja legújabb kiadványa Ismerős terepen /ProPrint Kiadó, Csíkszereda/ címmel. Gagyi József, a könyv szerkesztője elmondta, hogy ez a kötet korábbi írásaikból készült válogatás. A könyv a társadalomtudományokat tanuló fiataloknak, a társadalomtudományok, főként a kulturális és szociál-antropológia, annak módszertana iránt esetleg érdeklődőknek készült. Összegezve: a kötetben antropológiai leírásról van szó és ez azt jelenti, hogy az idő és tér folyamatosságából kiemelünk egy meghatározott helyzetet, és azt megvizsgáljuk, körbejárjuk. Ez a leírás egyrészt tényszerű, tehát rögzíti mi és hol történik, másrészt értelmezés, választ ad arra, hogy miért történik. A történésen túl mindig valamilyen szabályszerűséget kell keresni, azt, hogy mi működteti a vizsgált emberi csoportot, társadalmat. /Az apró részletektől a monografikus igényig. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

Ravasz László püspökre emlékeztek Bánffyhunyadon a róla elnevezett emlékházban, a Pro Kalotaszeg és a Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében. Az emlékesten jelen voltak a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorának szerkesztői és tudósítói. Gecse Géza főszerkesztő ismertette a szerkesztőség munkáját és céljait. Elmondása szerint a legutóbbi közvélemény-kutatás eredménye elég aggasztó. Az erdélyi hallgatottság az anyaországinak körülbelül 17%-a, az utóbbi időben a sugárzás erőssége is csökkent, és anyagilag egyre rosszabbul állnak. /Bánffyhunyadon járt a Magyar Rádió. Ravasz László püspökre emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

Õszre két országos és egy regionális magyar nyelvű napilap indulását is tervbe vették különféle befektetői csoportok. Kolozsvárra, Marosvásárhelyre és Csíkszeredára tervezik a szerkesztőségek székhelyét, a magyar magántőke pedig több mint egymillió dollárral vesz részt a vállalkozásokban. A román sajtópiac egyik meghatározó napilapját, a Ziuát jegyző Omega Press Investment S. A. az egy évvel ezelőtt A Nap címmel kiadott magyar nyelvű hetilapját szeretné napilappá alakítani, marosvásárhelyi szerkesztőséggel, Kolozsvárott pedig már egy hete készülnek a Krónika próbaszámai: a 82 százalékban magyar tulajdonban levő lap várhatóan október 8-án kerül a standokra. A Ziua magyar nyelvű heti kiadványa 1998 augusztusban jelent meg először, román napilapból lefordított cikkekkel, az internet segítségével a magyar sajtóból tallózott anyagokkal és kevés saját információval. A lapot elsősorban a szórványban elő magyarok vásárolják, elsősorban azért, mert a tömbmagyar vidékek sajtókiadványai gazdasági okok miatt nem jutnak el hozzájuk. A Ziua magyar napilapjának indulásához még közel százezer dollár hiányzik. A lap nagy előnye a kitűnően felépített saját terjesztőhálózat. A Krónika eredeti indulását már tavaly decemberre ígérték, akkor még Keleti Újság néven. A romániai tulajdonos, a Scripta Kiadó. A Krónika főszerkesztője,Stanik István, a szerkesztőbizottságában jeles erdélyi magyar közéleti személyiségek (Sütő András, Kántor Lajos, Kányádi Sándor) vannak. A Napi Magyarország szerint közel egymillió dollárnyira tehető a magyar fél befektetése. A vállalkozásban érdekelt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor is. Utóbbi miatt az RMDSZ úgynevezett radikális szárnyához tartozó politikusok aggódásukat fejezték ki, attól tartva, hogy a szenátor túl nagy befolyással bír majd a romániai magyar társadalomban zajló folyamatokra. A Krónika a tervek szerint ötvenezer példánnyal indul. - A csíkszeredai Novos Lapkiadó Részvénytársaság korábban már próbálkozott az erdélyi sajtópiacon: Új Sport címmel sportnapilapot, ifjúsági hetilapot és egyéb kiadványokat adott ki, ám ezek váratlanul megszűntek jó néhány évvel ezelőtt. A tulajdonos, Péter László vitatott személyisége a romániai magyar közéletnek: erdélyi lapok szerint az elmúlt években börtönben volt, miután hamis útlevéllel lebukott a román- bolgár határon. A kiadó most közel tízmilliárd lejes beruházással (kb. 150 millió forint) előbb egy tizenöt erdélyi megyében terjesztett hirdetési újságot, majd - jövő év márciusától - várhatóan Erdélyi Magyar Napló címmel egy regionális napilapot akar beindítani a Hargita, a Kovászna és a Maros megyékben élő, 720 000 főt számláló magyar célközösségnek. A novemberben induló kétnyelvű hirdetési újság Erdélyi Hirdető - Anuntul Ardelean címet kap. A lap központja Balánbányán lesz - bezárásra ítélt bányái miatt a közelmúltban ezt a térséget hátrányos övezetté nyilvánították, így az itt indított vállalkozások tíz évig adómentességet élveznek. A jelenlegi magyar országos napilap, a Romániai Magyar Szó megjelenése jó ideje a támogatásoknak köszönhető, példányszáma pedig - meg nem erősített adatok szerint - három- és ötezer körül mozog. A romániai magyar sajtóban szinte kivétel nélkül csak a megyei napilapok nyereségesek, tizenöt-huszonöt ezer körüli példányszámukkal. /Lukács Csaba: Egymillió dollárnyi magyar tőkebefektetés. Napilapdömping Erdélyben: két országos magyar nyelvű lap indul. = Udvarhely Szék (Székelyudvarhely), szept. 29./

Szeptember 25-én a gyergyószentmiklósi Gazdasági Iskolaközpont ünnepélyes keretek között fölvette gróf Batthyány Ignác volt erdélyi püspök nevét. Gróf Batthyány (1741, Németújvár - 1798, Kolozsvár) Grázban és Rómában végezte teológiai tanulmányait, egri kanonok, majd 1780-tól Erdély püspöke. Hittudományi és történelmi műveket írt, feldolgozta a Vatikán könyvtárának és levéltárának magyar vonatkozásait, e munkája később történelmi forrásértékkel bírt. Gyulafehérváron ő alapította a róla elnevezett könyvtárat és csillagvizsgálót. Püspöksége idején ő adományozott egyházi területet iskolaépítésre ott, ahol ma a Gazdasági Iskolaközpont épülete áll. Az ünnepséget Farkas Zoltán iskolaigazgató nyitotta meg, majd dr. Jakubinyi György római katolikus érsek méltatta elődje munkásságát. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, történész az iskola történetét ismertette. Leleplezték gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök domborművét, amelyet egyelőre gipszváltozatban készített el Burján G. Emil szobrász, s amelynek bronzba öntését tervezi az iskola. /Névadó ünnepség a Gazdasági Iskolaközpontban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22., Névadó ünnepség Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

"Szept. 28-án nyitotta meg idei "évadját" az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör. Dr. Brauch Magda Gyuláról tartott előadást. /A Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), szept. 30./"

Szatmárnémetiben Crest Nonprofit Szervezetek Forrásközpontja CONTACT '99 néven civil társadalmi fórumot szervezett. A kétnapos tanácskozáson mintegy 130 különbözõ alapítvány és számos társadalmi szervezet képviselõje vett részt. Dr. Héjja Botond, a CREST igazgatója kijelentette: a fórum elérte célját. Kiderült, hogy a Szatmár megyei alapítványok és más civil szervezetek mûködése jobb, mint az országos átlag. Sok szó esett a kormányzati szervek és a civil szervezõdések kapcsolatáról. Az alapítványok képviselõi elõtt még mindig nehezen nyílnak meg a hivatalosságok ajtai. /Civil szervezetek fóruma Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

A megyeszékhely színházalapítása példaértékű, a Csíki Játékszín önkormányzati létrehozása a mostani idők egyik legkiemelkedőbb kulturális gesztusának számít. /A Csíki Játékszín bérletrend-változása. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./

"Integráció és a Kárpát-medence, Esélyek és veszélyek címmel szept. 30-án kezdődik Balatonszemesen az Európai Ifjúsági Akadémia első tábora. Az Akadémiát az Alapítvány a társadalmi párbeszédért, Magyarország jövőjéért, a Kisebbségvédelmi Egyesület, és az Összefogás Egyesület hozta létre azzal a céllal, hogy meghatározott időközönként más-más helyszínen ifjúsági-szakmai táborokat rendezzen. Az első balatonszemesi táborba Romániából a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, az Országos Magyar Diákszövetség, az Ifjúsági Keresztyén Egylet és a Romániai Magyar Diákújságírók Egyesülete kapott meghívást. Képviseltetik magukat a szlovákiai, kárpátaljai és délvidéki magyar ifjúsági szervezetek is. A politizáló fiatalok azzal a céllal jönnek össze, hogy együtt keressenek válaszokat a közép- és kelet-európai államok euroatlanti integrációja során felmerülő kérdésekre. A tábort Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke; Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és dr. Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, a Magyar Kisebbségvédelmi Egyesület elnöke nyitja meg. Göncz Árpád köztársasági elnök köszöntőlevelet küldött a résztvevőknek. /Európai Ifjúsági Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 30./"

A Project on Ethnic Relation (PER) megrendelésére és támogatásával a kolozsvári Interetnikus Kapcsolatokat Kutató Központ márciustól májusig az intézet munkatársai 13 erdélyi megyében és a fővárosban monitorizálták a román és magyar újságokat. Az elkészült tanulmányt Marius Lazar kolozsvári szociológus mutatta be Marosvásárhelyen. Az ismertetéskor a bukaresti és vásárhelyi román újságírók több kijelentés miatt felhördültek. Például azért, hogy a lapok túlságosan kötődnek bizonyos ideológiákhoz, pártokhoz. A magyar kérdést pedig főleg azok a megyei napilapok kezelik rosszindulattal, melyek a volt pártlapokból nőttek ki. A sajtótájékoztatón jelen levő Márványi Péter, a Kossuth Rádió munkatársa a kolozsvári főkonzul, Alföldi László esetén keresztül világított rá a román sajtó - szerinte - legfőbb hibájára: a Cotidianul első oldalon világgá kürtölte, hogy Alföldit 1988-ban nemkívánatos személynek nyilvánították Romániában. Ezt a hírt ellenőrizetlenül egy egész sor román lap átvette, leközölte, anélkül, hogy a magyar követségen, vagy a román külügyminisztériumban ellenőrizték volna az információt. Majd miután Alföldi sajtótájékoztató keretében ezt megcáfolta, sokkal kisebb méretű cikkben, eldugott helyen a Cotidianul megcáfolta saját állítását. De ugyanezt már nem tette meg a többi újság. - Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi irodájának vezetője elmondta: a PER abban a megtiszteltetésben részesült, hogy az Európa Tanács tanácsadójává nevezték ki. Október hónap folyamán a PER történelemtanárokkal szervez találkozót a hazai történelemoktatásról, különös tekintettel a kisebbségi kérdéskörre. /Máthé Éva: Szakszerűtlenség, magyarellenesség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

"A hatvanéves Pál-Antal Sándor /sz. Karcfalva, 1939. szept. 26./ történelemtanári képesítést szerzett Kolozsváron. Első önálló munkája A papirosmalmok története /1967/. Társszerzője számos kötetnek, ezek között van: A székely felkelés 1595 - 1596 /Bukarest, 1979/, Levéltári útmutató /Bukarest, 1984/. Tudományos tevékenysége az 1990-es évtől bontakozott ki: Backamadaras 600 éve (szerk. és a történeti, népmozgalmi fejezeteket írta, Székelyudvarhely, 1992); Csíkmadaras. Egy felcsíki falu hat évszázada (koordinálta, a történelmi, népmozgalmi és névtörténeti fejezeteket írta, Marosvásárhely, 1995); Marosvásárhely helynevei (1996), Marosvásárhely utcanévtörténete (1998). Szerkesztette Szabó Miklóssal A Maros megyei magyarság történetéből című tanulmánykötetet (1997) és a Marosvásárhely történetéből című tanulmánykötetet (1999). Pál-Antal Sándor az országos levéltáros szakosító iskola tanára 1981-től. Itt magyar paleográfiát (régi magyar írástörténetet) ad elő. A román levéltárosokat készítik fel Kiss Andrással és Zsemlyei Jánossal a magyar nyelvű dokumentumok tanulmányozására. - A levéltárosképzést a belügyminisztérium irányítja, oda magyart nemigen vettek-vesznek fel. Pál-Antal Sándor szakmájának utolsó mohikánja. Nemcsak levéltáros, elsősorban a helytörténetkutatás, a székelység, a magyarság történetének a kutatása izgatja. Pál-Antal Sándor összeállította a romániai magyar történészeknek, az aktív történészeknek a lajstromát: azt vette számításba, akinek legalább egy tudományos dolgozata megjelent szakkiadványban. 83 személy került ebbe a keretbe. A kutatóknak több mint 43 százaléka nyugdíjas. A jelenlegi aktív, fiatal történész gárda még nagyon halvány; csak három személyt találtam, aki már közölt is valamit. Az aktív történészek zöme: a hatvan-hetvenéveseké. Az idős történészeknek nem is volt alkalmuk utánpótlást nevelni. Most pedig, egyszerűen nincs kit. Az utánpótlás most kezd kialakulni. A falura került történelemtanár, az rendszerint eltűnt a süllyesztőben. A falutörténetek zömét nem történelemtanárok írták meg. Jobbára tanítók, irodalomtanárok, lelkes lokálpatrióták, közöttük biológiatanárok is. /Bölöni Domokos: A szakma utolsó mohikánja. Beszélgetés a hatvanéves Pál-Antal Sándorral. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./"

A Tudóstalálkozó - 2000 a milleneumi ünnepségek szerves része lesz. Ennek előkészítését szolgálja a szept. 15-i programadó konferencia. Az előadók között van Benkő Samu akadémikus, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/ aktívan részt vesz az előkészítésben. - Megjelent a Firka idei 1. száma, a fizika, a kémia és informatika tárgyköréből vett tanulmányokkal. /EMT Tájékoztató (Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság kiadványa, Kolozsvár), szept. - 9. sz./

Hajdu Győző saját folyóiratában, az Együttben ünnepeltette saját magát 70. születésnapja alkalmából. Jellemző, hogy hajdani társa - szolgatársa -, Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költője írt hozzá köszöntőt, ezt közölte olvasók nélküli folyóiratában. Hajdunak van budapesti híve is, Baranyi Ferenc költő, akinek az Együttben olvasható verses köszöntője. - Hajdu Győző évtizedeken át volt az erdélyi magyar irodalmi folyóirat, az Igaz Szó főszerkesztője. A leleményes Hajdu sok-sok idézetet hozott az elmúlt évtizedekben hozzá /főszerkesztőhöz/ írt levelekből. /Együtt-Imreuna (Bukarest), augusztus-szeptember - IX. évf. 8-9.sz./

Barót háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 775. évfordulóját. A vidékfejlesztés szükségessége összekapcsolja Erdővidék településeit székvárosukkal, Baróttal. Jelen volt és köszöntőt mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tamás József római katolikus segédpüspök, dr. Szabó Béla bukaresti magyar nagykövet, Zirc testvérváros küldöttsége, továbbá Gheorghe Tatu prefektus, Kelemen Hunor államtitkár is. Az ünnepségen egyúttal emlékeztek a dalárdamozgalom 125 éves évfordulójára is. /Barót ünnepe. Erőgyűjtő múltba tekintés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

A jövõ év júniusában szeretnék leleplezni James C. Rosapepe nagykövet jelenlétében Szinérváralján azt a faragott kopjafát és haranglábat, amely Zágonyi Károly múlt századi magyar-amerikai szabadságharcos személyének állít majd emléket. Szept. 27-én ülésezett a helyi RMDSZ a szervezet felújított, átalakított székházában. Szilágyi Béla helyi RMDSZ-elnök elmondta: idei elsõ rendezvényükként februárban kulturális mûsort szerveztek a '48-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának emlékére. A Zágonyi Károly emlékmû elkészítéséhez márciusban fogtak hozzá. Az emlékmû elkészült kopjafa-részét a március 15-i emlékünnepség során leplezték le a város református temetõjében. Szinérváralján a létszámhiány miatt megszûnéssel fenyegetett magyar nyelvû elsõ osztály - nem utolsó sorban Sike Mária aligazgatónõ meggyõzõ munkájának köszönhetõen - 11 gyerekkel mégiscsak beindult. - 2000 júliusára - remélhetõen - az épülõfélben lévõ, emeletes, többtermes református gyülekezeti ház is elkészül. Így a helybéli magyarságnak végre lesz egy olyan központja, ahol összegyûlhetnek. Szóba került a kétnyelvû helységnévtábla, feliratok ügye is. /A magyar feliratokra még várni kell... Zágonyi-emlék és református gyülekezeti központ épül Szinérváralján. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 1 - 7. - 649. sz./

"Máramarosszigeten az RMDSZ-tanácsosok tervezik Szilágyi István mellszobrának visszahelyezését a református templom kertjébe, valamint a Prielle Kornélia emléktábla felújítását és elhelyezését a volt szülőház helyén épült úgynevezett Szabó Aurél-ház falára. - Szilágyi István volt a máramarosszigeti művelődési élet vezetője. Főműve, a "Máramaros vármegye monográfiája", a mai napig a legátfogóbb tanulmány a régi Máramaros történelméről, földrajzáról, népességéről. - Remélik, a millenniumi évre a "Máramaros ezer éve" című tanulmánykötet is elkészül, amelynek szerkesztői közösségét Mazalik Alfréd nyugalmazott történelemtanár irányítja. /Feladat előtt az Iza-parti tanácsosok. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 1 - 7. - 649. szám/"

"Negyedszer volt Magyarláposon Nagybánya-alkotótábor. Véső Ágoston festőművész, a telep művészeti vezetője elmondta, hogy a koltói Teleki kastélyban szeptember elejétől állandó tárlat mutat be tizenkettőt a láposi műalkotásokból. Véső Ágoston gyakran veti a művészettörténészek szemére, hogy szinte kizárólag csak Nagybánya múltjával foglalkoznak és nem a jelenével. Nem állunk olyan jól nemzeti kultúrkincseinket illetően, "hogy a nyugati divatok, a mesterséges, romboló célzattal működtetett ultramodern, posztavantgard irányzatok ellenében ne mentsük meg a menthetőt, s mindenekelőtt azt, amit Nagybánya képvisel, ami a magyar képzőművészet egyik legkimagaslóbb teljesítményének minősíthető." - Hamarosan Budapesten is kiállítás nyílik az elmúlt négy esztendő magyarláposi anyagából. - Pozitívum, hogy a tábor összetétele évről évre egyre jelentősebb művészekkel gazdagodik, ezúttal Németországból, Magyarországról, a Vajdaságból, Erdélyből és Hollandiából érkeztek kiváló művészek. /Nagybánya-képtár a Teleki-kastélyban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 1 - 7. - 649. szám/"