Tőkés László észak-amerikai körútja befejezésekor látogatást tett Washingtonban. Az RMDSZ tiszteletbeli elnökének hivatala közleményben tájékoztatott arról, hogy Tőkés László washingtoni látogatása során Hámos Lászlónak, a Magyar Emberjogi Alapítvány elnökének társaságában ápr. 15-én a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium különböző tisztségviselőivel, így tanácsosokkal, államtitkár-helyettesekkel, igazgatókkal találkozott. Tőkés László a megbeszéléseken röviden jellemezte a jelenlegi romániai helyzetet. Csalódottságának adott hangot a romániai demokratikus kormányzat másfél éves teljesítményét illetően, mind az általános demokratizálás üteme, mind a kisebbségi vonatkozású ügyek rendezése tekintetében. AZ RMDSZ kormányzati részvétele nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A tanügyi törvényt és a helyi közigazgatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletek parlamenti jóváhagyása nem tűnik valószínűnek, állapította meg, továbbá a jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatása terén semmi előrehaladás nem történt. A vallásügyi törvényt immár hét év óta elszabotálják, a kisebbségi egyházakkal szemben diszkriminációt alkalmaznak. Tőkés László szerint a további belpolitikai fejlemények függvényében az RMDSZ kormánykoalícióban való részvételét mihamarabb felül kell vizsgálni. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Egyesült Államok kormányzatának gyors és hatékony közbenjárását kérte a romániai demokratizálás megmentése, illetve a kormány által megígért, jogos kisebbségi követelések teljesítése érdekében, továbbá azt, hogy az amerikai kormány szelektív módon támogassa a hiteles román demokratákat Susan Braden nemzetbiztonsági igazgató a romániai fejleményekkel kapcsolatban szintén csalódottságának adott hangot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

"Metz A. Márton a kommunista időszak módszereinek újraéledését látta a Demokrata Párt fellépésében, a pártnak a restitutio in integrum elleni küzdelmében. Először zavart és bizonyságot keltettek /lásd Adrian Severin kémhistóriáját!/, nyilvánosan ellentmondtak Ciorbea kormányfőnek /privatizálandó vállalatok listája/, végül kivonultak a kormányból /de a koalícióból nem!/, stb. Jött az új kormány, amely ugyanolyan, mint a régi. Traian Basescu harmadszor kaparintotta meg a közlekedési tárcát és alig pár nappal az új kormány beiktatása után, ápr. 16-án bejelentette: az államosított házak bérlői "az igazságszolgáltatás áldozatai". Basescu az 1994-es, Iliescu idején hozott, 1994-es törvényre hivatkozott: a bérlők a bérelt házakban maradhatnak 1999-ig. Ez világos beszéd, figyelmeztetés a parasztpárti miniszterelnök számára: bánjék csínján az ingatlanok visszaadásával. A cél nem lehet más, mint olyan helyzet teremtése, hogy a koalíció életképtelen legyen. / Metz A. Márton: Meg sem száradt a tinta. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./"

Ápr. 23-án véget ért a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója. Az elhangzottak alapján a hazai felsőoktatás és kutatás színvonalának emeléséhez javaslatokat tartalmazó ajánlás készül a kormány számára - tájékoztatott Kecskés Mihály professzor a háromnapos budapesti tanácskozás végeztével. A világtalálkozó résztvevői által megbízott szerkesztőbizottság két hét múlva készül el az ajánlások kidolgozásával, amit az itthon és a külföldön élő, összesen mintegy 2000 magyar professzorhoz is eljuttatnak. A javaslatok főként a felsőoktatás és kutatás finanszírozását, minőségét, a különböző országok intézményei közötti együttműködési formákat érintik majd. /MTI/

Ápr. 20-án, a temesvári Máltai Szeretetszolgálat új szociális étkezdéjének átadásakor hálaadó szentmisét tartottak a józsefvárosi katolikus templomban. Az étkezde száz idős embernek biztosít naponta meleg ételt. Dr. Bárányi Ildikó, a Máltai Szeretetszolgálat helyi vezetője elmondta, hogy a létesítmény elkészülése után húsz idős embernek ad otthont, további harmincnak lesz napközi otthona. A Németországi Máltai Lovagrend 50 ezer márkával segítette a létesítmény megépítését. A szentmisén részt vett dr. Bárányi Ferenc, a Máltai Szeretetszolgálat országos alelnöke, egészségügyi miniszter is, olvasható Pataki Zoltán tudósításában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23., 24./

"Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta alapító kongresszusát Gheorghe Funar új pártja, a Szövetség a Románok Egységéért /SZRE - Alianta pentru Unitatea Romanilor - ezt a párt szervezői az AUR betűszóval rövidítik, aminek a jelentése "arany"/. Funar kolozsvári polgármester azért hozott létre új pártot, mert korábbi pártja, a Román Nemzeti Egységpárt, amelynek 1992-től elnöke volt, 1997-ben felmentette e tisztségéből és helyébe Valeriu Tabara volt mezőgazdasági minisztert választotta, majd kizárta tagjai sorából. A kongresszuson Funar bejelentette, hogy eddig 26 ezer személy jelezte aláírásával csatlakozási szándékát új pártjához. A tanácskozás 604 küldötte 30 román megyét képviselt a 41-ből. A korábbi RNEP-képviselők közül mindössze három vett részt a SZRE kongresszusán. Funar, akit lelkes ünneplésben részesítettek, ismertette az új párt programját. "A SZRE célkitűzése a román nemzeti egység újjáépítése az egység, a jólét és az istenhit", s "a román nemzeti identitás szilárd támogatása" révén. Egy másik meghatározás szerint "Románia a román nyelv hazája, azoké, akik románok lévén a keresztény hitben születtek, éltek és élnek". Az alapszabály szerint a SZRE "nemzeti irányzatú" párt, amely mindennél fontosabbnak tartja "Romániának, mint nemzeti, szuverén és független, egységes és oszthatatlan államnak a védelmét". A párt egyik céljaként nevezték meg a nemzeti (azaz az ortodox) egyház parlamenti képviseletének biztosítását. Funar szerint az ortodox egyháznak nem szabad semlegesnek maradnia, hanem meg kell jelölnie a nemzet számára a megfelelő választási döntést. Az új párt főtitkára Liviu Medrea lett, aki Funar legközelebbi munkatársa és elvbarátja Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27., Brassói Lapok (Brassó), máj. 1./"

"Molnár Gusztáv, a Közép-Európa Intézet munkatársa adott interjút a Bihari Naplónak. Molnár Gusztáv a térség helyzetét elemezte. Kelet-Európában, a volt kommunista országokon belül belső határvonal körvonalazódott. Az egyik kategóriába tartoznak az ún. visegrádi országok - Lengyelország, Magyarország, Csehszlovákia - , ebbe a csoportba visszakerülhet Szlovákia, ha az ottani politikai helyzet megváltozik. Ezek az országok gyakorlatilag már bent vannak a NATO-ban és néhány év múlva bekerülnek az Európai Unióba. Van egy másik oldal, Molnár Gusztáv újfajta választóvonalat említett. Ettől a vonaltól keletre egyfajta "szürke zóna" keletkezett. Románia jobb helyzetben van, mint Ukrajna vagy Jugoszlávia, de nincs annyira jó helyzetben, mint ahogy azt a román politikai elit elképzeli. Irreális az a román elképzelés, hogy 1999 áprilisában meghívást kap az ország a második körbe. Romániának be kell rendezkedni öt-tíz évre a határon kívüli létre. Molnár Gusztáv szerint az erdélyi magyarságnak nincs ok a kétségbeesésre. A kettős állampolgárságot nem tartja megfelelőnek, inkább a tíz évre szóló vízum híve, ezt magyarok és románok is megkapnák. - Van egy komoly probléma, ezzel Romániában nem nagyon foglalkoznak, ez pedig egyfajta belső dezintegrálódás veszélye. A nyugati kapcsolatrendszer Erdélyben hangsúlyozott, a kelet-európai, a FÁK-országok felé Moldvában, a balkáni tájékozódás Munténia, Olténia vidékén erős. Bukarest tele van arab meg török kereskedőkkel, cégekkel. Ezt a kérdést regionális decentralizálással lehetne megoldani, mégpedig felülről jövő kezdeményezéssel. /Wagner István: Jövőfürkészés, politológiai elmélet és mindennapi gyakorlat. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 25-26./"

"Kolozsváron a Megyei Küldöttek Tanácsának /MKT/ ülésén a részt vevők a Bolyai Egyetem Kolozsváron való létrehozásának fontosságát hangoztatták. A Bolyai Egyetem ügyében benyújtott interpelláció sorsáról folytatott vita után az MKT arról döntött, hogy az ügy megtárgyalására rendkívüli MKT-ülést hívnak össze, melyre Markó Béla szövetségi elnököt is meghívják. Az utóbbi időben kisebb sajtóvitát kiváltott kettős állampolgárság kérdésének megvitatását követően - melyen részt vett Takács Csaba RMDSZ ügyvezető elnök is - az MKT kiadott egy nyilatkozatot, melyben arra kérte a szövetség vezetését, "egy ideig ne nyilatkozzék" a kettős állampolgárságról, és a kérdésben kérje ki a területi szervezetek véleményét. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 27., 78. sz./"

"Az Erdélyi-Múzeum Egyesület (EME) ápr. 25-én tartotta tisztújító közgyűlését. Az újraválasztott elnök, Benkő Samu azt hangsúlyozta, hogy a hazai magyar tudomány az EME-re és az állami segédlettel létrehozandó teljes magyar oktatásra kell támaszkodjon. Véleménye szerint az utóbbi időben előszeretettel hangoztatott "multikulturalitás" elmélete mögött "kimondatlanul a magyar nyelv fölöslegességének a gondolata húzódik meg". /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 27., 78. sz./"

Idei tizenegyedik és tizenkettedik kötetével jelentkezett a Mentor Kiadó /Marosvásárhely/. Kiadói vélemények szerint ezek az év legfontosabb könyvei. Az egyik a Szigetek a Holttengeren - mezőségi antológia. Nagy Pál válogatása, a szerzők között van Orbán Balázs, Berde Mária, Nyírő József, Makkai Sándor, Szabédi László, Wass Albert és Sütő András. A másik könyv /Barabás László: Forog az esztendő kereke/ Sóvidékről szóló néprajzi munka. /Új könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

"A román politikai közéletben nagy port kavart fel és egyre csak erősödik az ún. "cigaretta-botrány", melyet a múlt héten robbantott ki a sajtó és az utóbbi napokban legfőbb helyen foglalkozott vele. Az eddig kiderítettek szerint április 16-án este az Air Sofia bulgár légitársasághoz tartozó, ukrán személyzetű IL-76 repülőgép technikai leszállást kért az Otopeni-i katonai reptéren. Leszállás után a repülőből három nagykapacitású teherautóba pakoltak 13 milliárd lej értékű cigarettát, majd elhajtottak velük. Az ügyről egy névtelen telefonáló értesített több újságszerkesztőséget, a lapok által kezdeményezett kivizsgálásokat követően a vámügyőrség lefoglalta a csempészárut, az ügyészség pedig elindította a nyomozást a felelősök kiderítésére. A leleplezést követő rövid időn belül elkezdődtek a letartóztatások is, első áldozatok voltak Ioan Suciu, a katonai reptér parancsnoka, Dumitru Balan százados, a reptér ellenőrző központjának főnöke és egy cégtulajdonos. Az ügy súlyosságán az is emelt, hogy az egyik látszólagosan érintett személy a legfelsőbb hivatalosságok védelmét ellátó Õr- és Védelmi Szolgálat, a SPP /az egyik titkosszolgálat/ egyik tagja, Gheorghe Trutulescu ezredes, akit felfüggesztettek tisztségéből. Az ügyészség és a rendőrség mellett az ügyben nyomozást rendeltek el a parlament két háza, a hadsereg és a szállításügyi minisztérium is. Az egyébként is zavaros és egyre szerteágazóbb ügyet csak tovább zavarta Emil Constantinescu a Legfelsőbb Védelmi Tanács április 25-i ülését követő nyilatkozata, mely szerint az egész akció meg volt rendezve, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ így akart leleplezni egy csempészhálózatot. A legtöbb sajtótermék szerint a rendelkezésre álló adatok alapján viszont ez közel sem lehet igaz, az esemény csak kis része egy régóta működő csempészetnek, melynek szálai a hatalom legfelsőbb szintjeiig érnek. /Romániai Sajtófigyelő, ápr. 27./"

"Radu Vasile miniszterelnök ápr. 27-én Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét kinevezte helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak. Kolumbán Gábor feladatköre a közigazgatásra, a regionális fejlesztésre, az Európai Unió és a román kormány szakértői által a PHARE-program keretében tavaly kidolgozott "Regionális Fejlesztés Zöld Könyvében" szereplő feladatok megvalósítására, így az ehhez szükséges törvényes szabályozás - regionális fejlesztési törvény, a területfejlesztési törvény - előkészítésére terjed ki. Az államtanácsosi feladatkörbe tartozik az eurórégiók témaköre is, így annak a nyolc makrorégiónak a fejlesztése, amelyre Románia területét felosztották, illetve az olyan speciális régiók, mint Moldova, a Zsil völgye, a Duna deltája, Hargita és Kovászna megye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./ Kolumbán Gábor Székelyudvarhelyen született 1959. szeptember 30-án. A Bukaresti Egyetem Fizika fakultásán szerzett diplomát 1984-ben, majd 5 évig, 1989 decemberéig a székelyudvarhelyi Matricagyár laboratóriumában dolgozott. 1989-90-ben az ideiglenes helyi tanács elnöke, 1990-91. között az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, 1991-93: az RMDSZ szervezési kérdésekkel megbízott országos alelnöke. 1994-1996 között független menedzsment és fejlesztési tanácsadó (Novorg consulting). 1992-től a Hargita megyei Tanács költségvetési és fejlesztési kérdésekkel megbízott alelnöke, 1996-tól a Hargita Megyei Tanács elnöke. Részt vett az EU által 1994-ben Bukarestben szervezett, helyi demokrácia és fejlesztés témakörű konferenciának előkészítő munkacsoportjában. Az EU PHARE-programjának keretében kezdeményezte egy kisvállalkozás-fejlesztő központ létesítését Csíkszeredában és egy PAEM-központot Székelyudvarhelyen. A Civitas Alapítvány alapító tagja és kuratóriumi elnöke. Elvált, három fia van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 28., 1254. sz./"

"Markó Béla, az RMDSZ elnöke a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva jogosnak nevezte az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének tanácskozásán elhangzott igényt, hogy a szövetség vezetősége konzultáljon a területi szervezetekkel a kettős állampolgárság kérdéséről. Ugyanakkor fenntartotta azt a véleményét, hogy kollektív megoldásként ez nem képezhet kiutat a kétmilliós romániai magyarság számára. A bukaresti rádióban azért kérdezték meg a témáról Markót, aki a kolozsvári tanácskozás idején külföldön tartózkodott, mert az ápr. 27-i, hétfői román lapok nagy terjedelemben foglalkoztak a kérdéssel és több esetben olyan értelmezésben ismertették a témáról a Kolozsváron lezajlott vitát, mintha az ottani szervezet állást is foglalt volna amellett: a "schengeni határ" majdani bevezetésével várható vízumproblémák elkerülésére a kettős állampolgárság bevezetését kellene szorgalmaznia az RMDSZ-nek. A kolozsvári Szabadság ápr. 27-i beszámolója szerint a kolozsvári határozat-tervezet arra kérte a felső vezetést, hogy ne foglaljon állást a kettős állampolgárságról, az eddigi nyilatkozatokat nyilvánítsa magánjellegűnek és kérje ki a területi szervezetek véleményét. Markó szerint az RMDSZ ügyvezető elnöksége és ő maga is konzultálni szándékozik a témáról, nincs szó RMDSZ-en belüli konfliktusról. A kérdés felvetődése mögött, mutatott rá, az a jogos aggodalom húzódik meg, hogy a körülmények nehezebbé válhatnak a schengeni határ létrejöttével, mind a határátlépés tekintetében, mind más kérdésekben. Ezt nem szabad megengedni, mondta, és ezzel kapcsolatban vetették fel egyesek azt, hogy a kettős állampolgárság megoldást jelenthetne. Azt a beállítást azonban félrevezetőnek nevezte a szövetség elnöke, mintha létezne valamilyen hivatalos javaslat a két millió romániai magyarnak szóló kettős állampolgárság megadására, és csak az RMDSZ-en múlna, hogy ezt elfogadja vagy visszautasítsa. Ilyen javaslat a magyar kormány, a magyar politikusok részéről nem volt, a Magyarok Világszövetsége részéről történt ilyen felvetés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./"

Ápr. 28-án a Képviselőház elfogadta Kerekes Károly Maros megyei képviselő törvénykezdeményezését, amely megszünteti a földműves nyugdíjasok esetében is azt a korlátozást, ami szerint külföldön tartózkodásuk idejére felfüggesztik a nyugdíj folyósítását. Ugyancsak újdonság számba menő előírása a törvénykezdeményezésnek az, hogy nem részesülhet utódlási nyugdíjban az a személy, akit eltartója ellen elkövetett olyan bűncselekményért ítéltek el, mint emberölés, emberölési kísérlet, halált okozó bántalmazás. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 28., 1254. sz./

A székelyudvarhelyi televízióban kialakult helyzet miatt több magyar kolléga kénytelen távozni munkahelyéről. A két székelyudvarhelyi televízió egyesülése, a Digital 3 Rt megalakulása óta a tulajdonos beavatkozik a szerkesztésbe, cenzúrát gyakorol. Többek között több hete nem engedi, hogy a képernyőn feltűnjön a város polgármestere, Szász Jenő. Többen közleményt adtak ki, tiltakozva a cenzúra miatt, amellett szolidaritásukat fejezték ki a kollégákkal és kérik a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete állásfoglalását. /Közlemény a tisztességes, cenzúramentes sajtóért. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 28./

Hetedik alkalommal szervezik meg Nagyváradon a Varadinum rendezvénysorozatot, idén máj. 3-10-e között tartják meg, melyre Tőkés László püspök, Tempfli József püspök és Varga Gábor RMDSZ-elnök hívott meg mindenkit. /Meghívó. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 28./ A lap közli a Varadinum részletes programját, melyből látható, mennyire színes, sokrétű a tervezet. Lesz több kiállítás, egyházzenei koncert, könyvbemutató, tudományos történeti szimpózium, történelmi vetélkedő, előadóest, hangverseny, végül máj. 10-én, vasárnap a hagyományos Szent László-ünnepi szentmise és körmenet, melyen Pénzes János szabadkai római katolikus püspök celebrálja a szentmisét. /Varadinum. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 28./

Érmihályfalva lapja, az Érmihályfalvi Figyelő akkor jelenik meg, ha alkalom és pénz van hozzá, kiadója a helyi RMDSZ és a Bihari Napló Rt. A helyi lap 1997-ben indult, az idei 2. szám húsvétkor látott napvilágot. Az írások fontosak, hasznosak. /Felfigyeltünk a Figyelőre. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 28./

Ápr. 28-án Markó Béla elnökletével került sor az RMDSZ-vezetés szokásos heti tanácskozására a szövetség kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök, a parlamenti frakciók vezetőségei, több szenátor és képviselő. Markó Béla rövid politikai helyzetelemzése után a részvevők a kormányzati munkában felmerülő problémákról cseréltek információt, különös tekintettel a kormányzati struktúra folyamatban lévő átszervezésére, hatásköri változásokra és ennek a folyamatnak a mindennapi munkában észlelhető kihatásaira. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1255. sz./

Április elején az Adevarul bukaresti napilap azt jelentette, hogy Csapó I. József szenátort az RMDSZ valószínűleg kizárja soraiból. Ezzel kapcsolatban készített interjút a szenátorral Józsa Tímea. Csapó I. József elmondta, hogy huzamosabb ideje véleménykülönbség van közte és némely kolléga között. A szenátor határozott álláspontja, hogy az RMDSZ programja szerint érdekvédelmet gyakorol, jogköveteléseket jelenít meg. Az RMDSZ programjára hivatkozik és nem a választási programra. Csapó kezdettől összeegyeztethetetlennek tekintette, hogy az RMDSZ a kormánykoalíció részese legyen. Az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy az RMDSZ kormányban való részvétele olyan önkorlátozásra kényszerítette az RMDSZ-t, melyek jogfosztó rendelkezések formájában jelentek meg. A földtörvényt módosítása például jogfosztó intézkedéseket tartalmaz az egyházakkal szemben. Ezt Csapó nem szavazta meg. A tanügyi sürgősségi kormányrendelet távol esett az RMDSZ-programtól, ugyanúgy a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájától is, ezért a szenátor 63 szakaszból álló módosítást terjesztett elő. A frakcióban viszont arra akarták kötelezni, hogy szavazza meg a sürgősségi kormányrendeletet, az által javasolt módosítás nélkül. Csapó erre nem volt hajlandó. Ezután hangzott el egyesek részéről, hogy felül kell vizsgálni: Csapó tagja maradhat-e az RMDSZ-frakciónak. Erre nem került sor, nem igaz tehát az Adevarul híre, különösen nem igaz az Adevarul tálalásában, hogy az RMDSZ-ben szélsőségesek vannak. Nem igaz a román lap állítása, hogy az RMDSZ Bihar megyei szervezete elítélte a szenátor tevékenységét. / Józsa Tímea: Csapó I. József szenátor visszaveri a szélsőségesek vádját. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

Ápr. 26-án érkezett Bukarestbe hogy Poul Thomsen, a Nemzetközi Valutaalap Romániával foglalkozó felelőse, tárgyalásai 29-én értek véget. Május végén visszatér Bukarestbe, hogy egy új megállapodásról tárgyaljon a román kormány illetékeseivel. Thomsen azért jött Romániába, hogy megismerkedjen az új kormánnyal. Poul Thomsen Radu Vasile miniszterelnökkel és több miniszterrel tárgyalt. Májusban jár le a készenléti hitel két utolsó részlete, melynek előírásait Románia nem tudta teljesíteni. A konkrét intézkedések ugyanis társadalmi ellenállásba ütköztek. Radu Vasile miniszterelnök a Thomsen-látogatás előtt úgy nyilatkozott, hogy Bukarest szeretné módosítani a költségvetéssel kapcsolatban még a Ciorbea-kormány és a Valutaalap által kidolgozott koncepciót. /Rövid távú szerződés készül az NVA-val. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 30./

A Hunyadi Mátyás Munkaközösség a Corvinus Library honlapjára 1997 óta több könyvet vitt fel, köztük van Matias Carp: Holocaust in Rumania, Dupka Gy.: Genocide - The Tragedy of Hungarians of Transcarpathia, Kincses Előd: Black Spring, Kocsis-Hodosi: Hungarian Minorities in the Carpatian Basin. A munkaközösség további könyvek felvitelét végzi. /A Holló (Hunyadi Mátyás Munkaközösség, Hamilton, Canada), ápr. 30./

Javier Solana, a NATO főtitkára, aki ápr. 1-jén érkezett Bukarestbe, tárgyalásai során biztosította a román vezetőket, hogy a NATO továbbra is a nyitott ajtók politikáját folytatja és a szövetség nem fogja elfogadni a bővítési folyamat befagyasztását. Ugyanakkor Solana nem volt hajlandó többet elárulni a bővítés további menetéről, arra hivatkozva, hogy a jövő áprilisi NATO-csúcson, amelyen a szervezet alapításának 50. évfordulóját ünneplik, újra értékelik a helyzetet, amint azt már a tavalyi madridi csúcstalálkozón leszögezték a szövetség vezetői. Solana találkozott a szenátus és a képviselőház elnökével, Petre Romannal és Ion Diaconescuval, megbeszélést folytatott Gavril Dejeu ügyvezető és Radu Vasile kijelölt miniszterelnökkel, illetve Emil Constantinescu elnökkel. Solana nagyra értékelte Románia szerepét a térség stabilitásának megőrzésében. Köszönetet mondott Románia erőfeszítéseiért, amelyeket a boszniai béke érdekében tesz egyrészt békefenntartóinak jelenlétével, másrészt javaslataival, diplomáciai erőfeszítéseivel. /MTI/

Az idén elérheti a 600 millió dolláros forgalmat a magyar-román kereskedelem - hangzott el ápr. 8-án Nyíregyházán a két ország gazdasági kapcsolatairól rendezett tanácskozáson. Befektetőként jelentek meg Romániában a nagyobb magyar cégek is, így például a Mol Rt., amely a közelmúltban már a huszadik üzemanyagtöltő állomását nyitotta meg Bukarestben. A Dunapack Rt. Sepsiszentgyörgyön létesített papírgyárat, a Zalakerámia Rt. pedig Bukarestben hozott létre üzemet. A TVK Rt. ugyancsak Sepsiszentgyörgyöt választotta beruházóhelynek, megvásárolva a helyi műanyaggyárat. A Caola Rt. Szatmárnémetiben alakított ki gyáregységet. /MTI/

Emil Constantinescu román államfő ápr. 9-én nyilatkozatban szögezte le, hogy semmilyen helyzetben nem fog olyan lépést kezdeményezni, amely az 1989 decemberi eseményekkel kapcsolatban a hadsereg egyes katonáinak ügyében folyó vizsgálatok leállítására, tények vagy bűnösségek elfedésére irányulna. Constantinescu hangsúlyozta, hogy míg 1997 szeptemberéig a katonai ügyészség egyetlen ügy kivizsgálását sem fejezte be, az azóta eltelt időben már 16 vizsgálatot lezárt és a vádiratot átküldte a bírósághoz, három vizsgálat pedig befejezéshez közeledik. Ugyanakkkor Emil Constantinescu hangsúlyozza, hogy meg kell védeni az ország egyik alapvető intézményét alkotó hadsereg becsületét. Egyik vizsgálat sem kérdőjelezheti meg a hadsereg, a parancsnokság, a tiszti kar hazafiasságát, eleve ki kell zárni a kollektív bűnösséget vagy az intézmény elleni vádakat, és meg kell hallgatni a katonák véleményét is. Constantinescu továbbá olyan törvény elfogadását sürgeti, amely a jövőre nézve kizárja a hadsereg belekeverését szociális vagy belső politikai konfliktusokba. Az államfő technikai kérdésnek nevezi, hogy miután a vizsgálatok befejezése kideríti az igazságot, az elítélés után kollektív kegyelmet gyakorolnak majd vagy amnesztiát alkalmaznak, de véleménye szerint a katonai becsület arra kötelezi az összes érintett tisztet, hogy ragaszkodjék a vizsgálatok véghezviteléhez. /MTI/

"Ápr. 13-án Radu Vasile kijelölt miniszterelnök ismertette a kormányprogramot, amely két részből áll, az első rövidtávú, idén foganatosítandó intézkedéseket tartalmaz, a második hosszabb távra, 1998-2000-re vonatkozik. A képviselők rendelkezésére bocsátották a kormányprogramot. A tervezet nagy vonalakban a Ciorbea-kormány 1997 évi programját követi, ugyanakkor több konkrét részletet tartalmaz. Az államosított házak kérdésében az igazságos kártérítés elve érvényesül, amely a bérlők tényleges védelmével párosul. Két törvénytervezet szolgálja ezt a célra, az egyik az elkobzott ingatlanok visszaadásáról vagy a megfelelő kártérítésről szól, a másik a lakók védelméről. Az erdők és földek visszaszolgáltatása ugyanazon elvek alapján történik majd, de a részleteket egy különleges törvény kidolgozásakor szögezik le. A rövidtávú program intézkedései között szerepel a Romtelecom távközlési társaság privatizálása, a RENEL, a Villamosművek szerkezetátalakítása, a privatizálási törvény módosítása, május 30-ig, a parlamenti mentességi jog módosítása december 30-ig és több más konkrét intézkedés. Az emberi jogokkal, a felekezetekkel és a kisebbségekkel foglalkozó fejezetben szerepel az alapítványokról, valamint ezek anyagi javainak visszaszolgáltatásáról szóló törvény kidolgozása, beleértve a kisebbségi javak visszaszolgáltatását is, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó törvény elfogadása, az európai kisebbségi és regionális nyelvek chartájának ratifikálása, a 22-es és 36-os sürgősségi kormányrendelet parlamenti elfogadása, a Kisebbségvédelmi Hivatal tekintélyének megerősítése /ez a hivatal lesz az egyetlen szerv, amely a kisebbségi kérdések koordinálására illetékes, elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása, kutatóintézet létrehozása a kisebbségi problematika tanulmányozására, a nemzeti kisebbségi szervezetek pénzügyi támogatása. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ A kormányprogram kisebbségekre vonatkozó fejezete szerint "az állami felsőoktatás intézményes keretének kiszélesítését multikulturális egyetemek és, a szükséglettől függően, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek révén", valamint azt, hogy "kidolgozzák és jóváhagyják azokat a normákat, amelyek alapján a hatóságok támogatják a hivatalosan elismert egyházak laikus oktatási struktúráit, a 36/1997-es oktatási sürgősségi kormányrendeletnek megfelelően". /MTI/"

Több mint másfél millió románt, azaz az ország felnőtt lakosságának 10 százalékát figyeltette a Securitate, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor titkosrendőrsége - jelentette az AFP Ticu Dumitrescu román kereszténydemokrata párti szenátor egy pénteki televíziós nyilatkozatát idézve. A román közvélemény számára érzékeny adatokról beszámoló szenátusi tag a Pro-Tv magánállomásnak elmondta: majd 2 millió titkosrendőrségi aktát vizsgáltak át, és ezek közül 1 millió 600 ezerben találtak utalást a rendőrségi megfigyelésről. Az újabb adatok arra is rávilágítottak, hogy a Securitate 486 ezer embert szervezett be. A román tömegtájékoztatás eddig 150 ezer informátorról tudott. /MTI/

A magyar diplomácia azért lobbizik, hogy Románia - Szlovákiához hasonlóan - vízummentességet kapjon az Európai Unióban, de egy tíz évre érvényes és korlátlan belépésre jogosító vízum is megoldást jelentene a román (magyar és nem magyar) állampolgárok számára - jelentette ki Kovács László külügyminiszter a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának ápr. 18-i adásában. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői - a miniszter mellett szomszédos országok magyar szervezeteinek vezetői, valamint Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke - mérleget vontak az elmúlt négy év külpolitikájáról, a nemzetpolitika szemszögéből. A kettős állampolgárság megadásának felvetése - érzelmileg akármennyire is tetszetős és rokonszenves - nem lehet megoldás kétmilliónyi erdélyi magyar számára - jelezte Markó Béla. Az RMDSZ elnökének nézete szerint az ideális megoldás az lenne, ha Románia és az Európai Unió között nem lenne vízumkényszer, miként Szlovákia esetében sincs. Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke úgy vélte, hogy a schengeni szindrómán egy európai dimenziójú törvénnyel lehet segíteni. Lényegesnek tartotta a Magyarországon kívül élő honfitársak magyarországi státusának a meghatározását, hogy ne idegenként kezeljék a határon túl élő magyart, aki ugyanannak a nemzetnek a része. Kasza Józsefnek, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetőjének az az álláspontja, hogy nem szabad elvetni a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. - A kettős állampolgárság mögött meghúzódó szándékkal a Fidesz a maga részéről egyetért - közölte Németh Zsolt. A Fidesz - kormányra kerülése esetén - magas szinten működő intézményes párbeszédes keretet teremtene a határon túliakkal. Az ellenzéki politikus nehezményezte, hogy Budapesten a napokban az integrációról tartott magyar-magyar konzultációra az ellenzék képviselői nem kaptak meghívást. Kovács László a meghívás elmaradását azzal indokolta, hogy a korábbi csúcstalálkozót az ellenzék politikai célokra, a kormány elleni támadásra használta fel. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség vezetője nehezményezte, hogy az integrációs előkészületekről tartott konzultáción a magyar kormányzat magas rangú tisztségviselői nem voltak jelen, amikor a kisebbségi vezetők előadták gondolataikat. Duray Miklós a következő kormánytól - legyen az bármilyen összetételű - elvárja, hogy a határon túli magyarság ügyét a kormányzati struktúrában magasabb, azaz miniszteri szintre emelje. Olyan határ menti régiók kialakítását szorgalmazta, amelyek jogi státusszal is rendelkeznek, és megtalálhatnák a gazdasági együttműködésnek a legmegfelelőbb szálait az anyaország területein. A felvidéki politikus az alapszerződésről szólva úgy vélte, hogy annak betartásában igazából egyetlen szlovák politikai erő sem érdekelt. Nézete az, hogy a magyar-magyar kapcsolatok valójában a belpolitika részét képezik, noha külpolitikai vonatkozásai is vannak. Kovács László leszögezte: az elmúlt években a magyar külpolitika eredményei a nemzet érdekeit szolgálták, és a magyar kormány nem választja külön az ország, illetve a nemzet érdekeit. Rámutatott: az alapszerződések végrehajtási kényszert jelentenek, hiszen az aláíró kormányok szavahihetősége múlik azon, hogy betartják-e. Ugyanakkor utalt arra, hogy a szlovákiai magyarság helyzetében mindezek ellenére sem történt javulás. A külügyminiszter ezért e téren a szlovákiai magyarság érdekében kifejtett törekvéseket kudarcnak tekinti, ami azonban nem a magyar kormánynak róható fel. /MTI/

"Az Amnesty International Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén közzétett jelentésében azzal vádolta Romániát, hogy az országban az utóbbi években is számos alkalommal megsértették az emberi jogokat: a rendőrök bántalmaztak, kínoztak roma kisebbséghez tartozókat és faji megkülönböztetést alkalmaztak velük szemben, továbbá homoszexualitás miatt embereket börtönöztek be. A jelentés több súlyos emberijog-sértést részletesen ismertetett. Eszerint például 1997 júniusában egy Costica nevű, jégkrémlopás vádjával elfogott 10 éves cigány fiú lábára a rendőrök kötelet erősítettek, és a gyereket egy híd korlátjáról a mélybe lógatták, azzal fenyegetve őt, hogy ledobják. Összeverték a fejét és megrugdalták, az orvosi látlelet szerint koponyatörést és egyéb súlyos sérüléseket szenvedett a fiú, aki máig viseli ennek nyomait. Az Amnesty International szerint 1997. márciusa és 1998. januárja között Romániában mintegy 25 esetben ért rendőrök fegyverétől halálos lövés menekülésben lévő tolvajokat, illetve következett be haláleset a börtönökben a rossz bánásmód és a kínzások miatt. A nemzetközi emberjogi szervezet arra hívta fel az Európa Tanácsot, hogy vesse latba befolyását Romániánál - amely egyébként már több mint négy éve tagja a páneurópai szervezetnek -, hogy Bukarest és az összes tőle függő hatóság teljes mértékben tartsa be valamennyi, az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségvállalását. Az Amnesty International olyan megerősített információval is rendelkezik, miszerint homoszexuálisokat tartanak börtönben a romániai büntetőtörvénykönyv 200. cikkelye alapján, amely a felnőttek közti, közös beleegyezéssel a magánéletben fenntartott homoszexuális viszonyt is bűnnek tekinti. A nemzetközi emberjogi szervezet szerint a román hatóságok nem védik meg az országban élő roma kisebbséget a rasszista indíttatású erőszakcselekményektől. A 90-es évek elejétől több tucatnyi roma közösséget ért ilyen támadás, ezek személyi sérüléseket és anyagi károkat okoztak, de a rendőrség nem folytatott ez ügyekben vizsgálatot. Az ápr. 20-i ülésnapon az Európa Tanács képviselői előtt felszólaló Radu Vasile új romány kormányfő azt hangoztatta, hogy az európa tanácsi határozatban tavaly, az ország ET-megfigyelési rendszerének megszüntetésekor megfogalmazott elvárások mind érvényesülnek. Az Amnesty International jelentéséről, az emberi jogok megsértésének romániai eseteiről megkérdezett Radu Vasile kijelentette: "Teljes mértékben és őszinte meggyőződéssel elutasítom e vádaskodásokat". Ugyanakkor hozzátette: "Lehetséges, hogy előfordulnak rendőri visszaélések a roma kisebbséggel szemben, de azok csak szórványos esetek, nem egy szándékos politika következményei". /MTI/"

"Az RMDSZ keresztény nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közleményében üdvözölte Csoóri Sándort, az MVSZ elnökét és Duray Miklóst, a szlovákiai Együttélés politikai mozgalom elnökét a kettős állampolgárság javaslatáért. Az EMK emlékeztetett arra, hogy az a budapesti kormánykoalíció erőszakolta a felvidéki, illetve a romániai magyar közösségekre az alapszerződést, amely jelentősen megnehezíti e nemzetrészek küzdelmét. Egész sor ország ismeri a kettős állampolgárság intézményét: Horvátország, Szlovénia, Szlovákia, Olaszország az Isztriában élő olaszoknak adja meg, Németország és Izrael etnikai alapon fogad be bárhol született és bármilyen állampolgárságú kérvényezőt. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Az EMK szerint "a Magyar Köztársaság euroatlanti csatlakozása miatt az a veszély fenyeget bennünket, utódállamokbeli magyarokat, hogy majd egy újabb vasfüggöny választ el anyaországunktól, elszigetelésünkkel nehezítve nemzeti önazonosságunk megőrzését, és elszakítva akár családi és baráti kötelékeinket is, mint a pártállami idők egyes periódusaiban". A közleményt az ügyvezető testület tagjai, Dr. Bartha Ádám, Dr. Borboly István, Gazda István, Katona Ádám és Dr. Újvári Ferenc írták alá. /MTI/"

Máj. 1-én ülésezett az Udvarhelyszéki RMDSZ Elnöksége. A testület áttekintette a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeit, meghallgatta az elnök és az elnökségi tagok beszámolóit. A testület határozatot hozott az Udvarhelyszéki Választmány és az UTET együttes ülésének összehívására május 29-re. Az elnökség értékelte a kormányprogramot és megállapította, hogy a tárgyalások során sikerült érvényesíteni az RMDSZ V. Kongresszusán elfogadott minimális elvárásokat és a csíkszerdai SZKT által támasztott feltételeket. Az előző kormányprogramhoz viszonyítva előrelépés tapasztalható mind a kisebbségi jogok megjelenítését, mind az ország demokratizálódását szolgáló kormányzati tennivalók programba foglalását illetően. Megállapították, hogy az RMDSZ részvétele a kormányzásban - a rövidesen kinevezendő államtitkárok segítségével - újabb lehetőséget és eszközöket biztosít a Szövetség számára, hogy sajátos kérdéseinken túl, az ország általános gazdasági-szociális előrehaladását hatékonyabban tudja elősegíteni. Az elnökség meghallgatta Bunta Levente önkormányzati alelnök, városi tanácsos és Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, alpolgármester beszámolóját a Városi Tanács április 29-i ülésén egyes független tanácsosok részéről a Szövetség, az RMDSZ parlamenti képviselői tevékenységére vonatkozóan elhangzott elvtelen megnyilatkozásokról, és határozottan visszautasítja azokat. Ugyanakkor az elnökség felkéri a Városi RMDSZ Választmányát és az RMDSZ-tanácsosok csoportját, hogy vizsgálják felül és foglaljanak állást az 1997-es városi költségvetés végrehajtása során felmerült vitás kérdéseket illetően. A megüresedett megyei tanácselnöki tisztség ügyében a gyergyói és csíki területi szervezetek vezetőségével egyeztetve, az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet nevesíti jelöltjét a Hargita Megyei Tanács elnöki és az esetlegesen megüresedő alelnöki tisztség betöltésére is. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felkérésére az udvarhelyszéki szervezet javaslatokat tesz az államtitkári tisztségek betöltésére is. A megfelelő személyek kiválasztása érdekében az udvarhelyszéki szervezet javaslatokat igényel társult szakmai szervezeteitől, s azokat megvitatás után előterjeszti az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4., 1256. sz./

A szlovéniai magyarok 54 főnyi csoportja tett körutat a Partiumban. Vezetőjük Göncz László történész, költő, a szlovéniai Muravidéki Magyar Művelődési Intézet igazgatója elmondta, hogy az intézet működési területe kiterjed a magyar nyelvű könyvkiadás támogatására, az anyanyelv ápolására, a nemzettudat formálására. Tudományos kutatással is foglalkoznak, szociográfiával, helytörténettel. /Albert Attila: A hasonlóságot keresik. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 1./