Három bizottságban folyik a munka, nyilatkozott Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvezető alelnöke a kormányalakítási tárgyalások eddigi tapasztalatairól. Elmondta, hogy a pártok által az idei sürgősségi feladatokról benyújtott tervezetek - amelyek közül véleménye szerint az RMDSZ-é a legátfogóbb - a legtöbb kérdésben közel állnak egymáshoz. Mindegyik elfogadja azt, hogy fel kell gyorsítani a privatizációt, át kell alakítani az ipar szerkezetét. Inkább vitatott kérdés a földtörvény módosítása és az államosított házak kérdése, tehát általában a tulajdon kérdése, az elkobzott javak visszaszolgáltatása, ami az egyik fő prioritás az RMDSZ listáján is. Az egyik legnagyobb hibája az eddigi kormányzásnak éppen az, hogy nem tisztázta a tulajdon kérdését. Az RMDSZ által benyújtott feladatterv szorgalmazza továbbá a koncepcióváltást a pénzügyi vonalon, a helyi pénzügyi törvény megszavazását, az országos pénzügyi törvény módosítását úgy, hogy a jövő évi költségvetés felépítése más lehessen: programok alapján, célirányosan történjen az erőforrások elosztása, nem pedig százalékarányosan, mint eddig. A hosszú távú program kidolgozása érdekében az RMDSZ államtitkárai, szakemberei megkapták az 1996 évi kormányprogram fejezeteit, ehhez fűztek javaslatokat arról, mit és milyen sorrendben kell megvalósítani belőle. Borbély László hangsúlyozta, hogy az RMDSZ álláspontja szerint a rövid távú kormányprogramban kiemelt helyen kell szerepelnie a helyi közigazgatási és az oktatási - a kisebbségi jogokat tartalmazó - sürgősségi kormányrendeleteknek, amelyeket a kormánynak saját törvénytervezeteként kell védenie a parlamentben, és a továbbiakban ugyanolyan fontosnak kell tekinteni azok gyakorlati megvalósítását, a megfelelő intézmények, szabályozások létrehozását. Az RMDSZ listáján szerepel a kisebbségi törvény, a kultusztörvény, a kisebbségi szervezetek vagyonának visszaadása, amelyet a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa már elfogadott. Az RMDSZ kormányzati részvételéről szólva az államtitkár elmondta, hogy a partnerek elvben elfogadták a kisebbségvédelmi tárca rangjának emelését önálló minisztériummá (eddig a kisebbségvédelmi hivatalért felelős tárcát a miniszterelnök alá rendelt megbízott miniszter irányította), de erre csak a kormány felépítésének őszi reformjakor kerül sor. A tárgyalások kiindulópontja a korábbi tárcák megőrzése volt, ami nem zárja ki egyes minisztériumok cseréjét. Az RMDSZ Borbély közlése szerint az idegenforgalmi minisztérium megtartását tervezi, de a csere lehetőségére gondolva, továbbá arra való tekintettel, hogy voltaképpen három minisztérium is megilletné, megjelölt más minisztériumokat is, köztük az egészségügyit, de, fűzte hozzá, még nincs döntés a kérdésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

"Az MVSZ-nek a kettős állampolgárságra vonatkozó javaslatával kapcsolatban a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményt adott ki. "A magyar állampolgárság kiterjesztése a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűekre - az áthághatatlan jogi akadályok és esetleges politikai következmények miatt - alkalmatlan eszköz a magyar kisebbségek jogi védelmére és helyzetük javítására" -olvasható a közleményben. Komoly politikai, jogi és tapasztalati ellenérvek szólnak a magyar állampolgárság kiterjesztése ellen. A HTMH példaként említette, hogy az állampolgári jogokat és kötelezettségeket az adott ország szabályozza, és joghatóságuk is csak ezen ország állampolgáraira terjedhet ki. Emellett a magyar állampolgárságról szóló törvény az állampolgárság megszerzésének alapfeltételeként írja elő az ország területén történő letelepedést. Felmerülhet az a kérdés is, miként óvná meg az állam azon polgárait, akik nem a területén élnek. Az állampolgársági jogviszony alapelve szerint ugyanis az állam köteles megvédeni polgárait. Az utódállamokban élő magyarok (és mások) állampolgárságát nemzetközi szerződések szüntették meg, amelyeket Magyarország nem mondott fel. A magyar állam esetleges egyoldalú nyilatkozatát valószínűleg válaszlépések követnék a szomszédos országok részéről. Ez beláthatatlan következményekkel járhatna. A HTMH politikai ellenérve: uralkodó álláspont Európában, hogy államközi egyezményekkel kiküszöböljék a kettős állampolgárságot. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy "a kettős állampolgárság lehetőségének kollektív kimondása többszörösen elhibázott politikai lépés lenne Magyarország részéről". Ez ugyanis a fiatal rétegek és az értelmiség szülőföldről történő elvándorlását idézné elő, ami szöges ellentétben állna "nem csak a mi céljainkkal", de a magyar közösségek legitim szervezetei részéről megfogalmazott állásponttal is. /Komoly érvekkel a javaslat ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9., HTMH közleményéről: MTI, ápr. 6./"

"Célzott külön rendelkezésekkel már a csatlakozási tárgyalások alatt meg kell szüntetni azokat az esetleges hátrányokat, amelyek az euroatlanti bővítés nyomán a határokon túl élő magyarokat sújtják - olvasható a Magyarok Világszövetségének /MVSZ/ választmánya háromnapos választmányi ülésén elfogadott felhívásában. A sajtótájékoztatón Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke leszögezte: a szükséges rendelkezések egyike, hogy a határon túl élő magyarok - a schengeni előírások ellensúlyozására - alanyi jogon megkaphassák a magyar állampolgárságot, és a választásokon érvényesülő szavazati jogosultságot. Az MVSZ vezetői bejelentették, hogy erről a kérdésről a lehető legszélesebb társadalmi vitát kezdeményezik Magyarországon és a határokon túl egyaránt. Felhívásukban kiemelik: a magyar államnak a külpolitikai, az integrációt és a nemzetbiztonságot érintő tárgyalások során következetesen képviselnie kell a kárpát-medencei magyarság egészének érdekeit, azaz csak olyan megoldásokat fogadhat el, amelyek a magyar-magyar integrációt szolgálják. A Kárpát-medencében élő magyar nemzetrészeket alanyi jogon illeti meg a nemzeti közösségként való fennmaradáshoz szükséges valamennyi kollektív jog. "Ezen jogok elismerését és érvényesítését célzó politika elsőrendű össznemzeti kötelesség" - szögezte le a felhívás. Csoóri Sándor hangsúlyozta, hogy az 1991-ben újjáalakult szövetség életében mára befejeződött egy szakasz. A Kárpát-medence térségét érintő változások nyomán az MVSZ ettől az évtől a magyar-magyar integráció erősítését tekinti fő feladatának - hangzott el. Fontosnak tartják azt is, hogy a szervezet tevékenységéről, finanszírozásáról önálló törvény rendelkezzen. Erre megítélésük szerint azért van szükség, hogy a szövetség kormányzati ciklusoktól függetlenül végezhesse más szervezetek működéséhez nem hasonlítható, öt kontinensre kiterjedő munkáját. A törvényjavaslat kidolgozását az MVSZ vezetősége hamarosan megkezdi. Kurucz Gyula, az Anyaországi Régió elnöke elmondta: a törvénynek megfelelően június 1-ig jelzik igényüket arra vonatkozóan, hogy a Magyarok Világszövetsége közhasznú szervezetté váljon. A választmány döntése alapján a szövetség vezetősége kiemelten közhasznú minősítést kér majd. Ez a későbbiekben egy alapszabály módosítását is szükségessé teszi, amelyet a szervezet augusztusi küldöttközgyűlése hagy majd jóvá. - Az MVSZ választmánya szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg a koszovói albánok önrendelkezési törekvéseinek megerősítésére. A testület külön nyilatkozatban adott hangot a szlovákiai magyar iskolák igazgatóinak leváltása miatt kifejezett együttérzésének. A sajtótájékoztatón a vezetőség beszámolt arról: az MVSZ tavaly 175 millió forint központi támogatásban részesült. Erre az évre a világszövetség 570 millió forintot kért az Országgyűléstől, a parlament azonban ebből csak 183,7 millió forintot szavazott meg. Reményeik szerint az idei bevétel összege eléri majd a 200 millió forintot. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

Ápr. 7-én a szövetség bukaresti székházában ülésezett az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A testület meghallgatta az RMDSZ részéről a kormányalakítási tárgyalásokon részt vett tisztségviselők - Takács Csaba, Verestóy Attila, Varga Attila és Borbély László - tájékoztatóit a koalíciós kormány és a közös kormányprogram kialakításáról folyt egyeztetésekről. Az Ügyvezető Elnökség a területi szervezetektől érkezett ajánlásokat figyelembe véve, javaslatokat terjesztett elő az Operatív Tanácsnak az RMDSZ-t a koalíciós egyeztetések alapján megillető miniszteri tárcák betöltésére. Takács Csaba ügyvezető elnök kinevezte Péter Pált az ÜE Gazdasági Főosztályának vezetőjévé, ideiglenes ügyvezető alelnöki tisztségbe. Kinevezését a szövetségi elnök megerősítette. Ápr. 7-én Bukarestben, az RMDSZ Elnöki Hivatalában ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az ülésen jelen voltak: Demeter János, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Takács Csaba, Varga Attila és Verestóy Attila. Az Operatív Tanács áttekintette a kormányalakítással és kormányprogrammal kapcsolatos koalíciós tárgyalások eddigi eredményeit. Az Operatív Tanács megvizsgálta az Ügyvezető Elnökség javaslatait a miniszteri tisztségekre, és döntött a kormányfő elé terjesztendő javaslatokat illetően. Az Operatív Tanács dr. Bárányi Ferencet jelölte az egészségügyi tárca élére. A kisebbségvédelmi miniszteri tisztséget továbbra is Tokay György látja el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 7., 1243. sz./

"Három éve egy volt szekus alezredes, Roland Vasilievici nyilvánosságra hozta, hogy 1977-ben a Securitate, a titkosrendőrség egy húszéves terv, a Tiszta Románia megvalósításához látott hozzá, melynek célja a veszélyesnek minősített öt kisebbség, a német, a magyar, a zsidó, a cigány és a török - teljes felszámolása volt. Ez volt a Helga-terv. Roland Vasilievici nemrég újabb adatokat tárt erről a nyilvánosság elé. A terv Magyarország és a világ magyarságának lejáratását tűzte céljául, de szabotázscselekmények végrehajtása is szerepelt benne. Törcsváron különleges, magyar nyelvű szekusiskolát hoztak létre, hozzáláttak a tudatos félretájékoztatáshoz, a létfontosságú magyarországi intézményekbe való befurakodáshoz, ügynökhálózat kiépítéséhez, a magyar nagykövetségek lehallgatásához, a magyar egyházak lejáratásához, a magyar propagandaeszközök megsemmisítéséhez, a Szabad Európa Rádió és a Vatikáni Rádió magyar adásának hamis hírekkel való ellátásához. A törcsvári iskolát elvégzők új identitást kaptak. Az iskola főleg árvaházakból toborozta tanulóit, hamis személyi igazolványt kaptak, magyar nevekkel. Tökéletesen elsajátították a magyart, magyar lapokat olvastak, a Kossuth rádiót hallgatták, tanulmányozták a magyar néprajzot, a magyar szokásokat. Az iskola elvégzése után "szökve" hagyták el az országot, hatósági segítséggel. 1989 végéig ezek a fiatalok több országban tevékenykedtek, de befurakodtak az erdélyi magyar iskolákba, szervezetekbe is. Õk irányították 1990 márciusában a marosvásárhelyi eseményeket. Õk szítják Erdélyben a két nemzet közötti gyűlöletet, síremlékeket gyaláznak meg. A Helga-tervet a mai napig nem érvénytelenítették. /Asztalos Lajos: A Helga-terv. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

A kolozsvári Perspektíva, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapjának 16. száma jelent meg. Rengeteg benne az idegen szó. Napvilágot látott a nagyváradi Majomsziget idei 5. száma. A diáklap a címoldalon nem tünteti fel a kiadó szervezet nevét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

Kovásznán és Csomakõrösön kilencedik alkalommal rendezték meg a Kõrösi Csoma Napokat. Dr. Bárdi László Kelet-szakértõ, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem professzora a Magyarok Világszövetsége képviseletében volt jelen. Elmondta, hogy az MVSZ 1999-et Kõrösi Csoma Sándor-évnek nyilvánította, a megemlékezések központja a szülõföld lesz. Április 19-én dr. Hegedûs Lóránt református püspök hirdetett igét. Az idei év gazdag programját is a Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület állította össze. /Flóra Gábor: Lélekben kiegyenesedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ Kõrösi Csoma Napokat idén ápr. 16-tól 22-ig tartottak. A programban szerepelt diákkerekasztal, Csoma képzõmûvészeti kiállítás, tudományos ülésszak /ápr. 18-án, témája: a(z erdélyi) magyar tudományosság külföldi mûhelyei/, diákszínpadok fellépései, voltak hangversenyek, fellépett a Háromszék Állami Népi Együttes is. /A Kõrösi Csoma Napok' 98 programja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

A Fidesz egyetért az MVSZ javaslatának mögöttes szándékával, fejtette ki Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke. A határokon túl élő magyarságot a magyar jogrendszer nem kezelheti turistaként. Ezért a Fidesz fontosnak tartaná, ha az Országgyűlés külön törvényben rendezné a határon túl élő magyarok státuszát. Az új törvényt azonban csak a határon túli legitim magyar szervezetekkel történő egyeztetés alapján lehetne előkészíteni. Németh hangsúlyozta: olyan megoldást kellene találni, hogy az ne ösztönözze a határokon túl élő magyarság tömeges elvándorlását szülőföldjéről. /Népszabadság, ápr. 8./

Radu Vasile kijelölt miniszterelnök ápr. 7-én este ismertette az általa a parlament elé terjesztendő kormány listáját. A kormánynak az RMDSZ részéről tagja Dr. Bárányi Ferenc az egészségügyminiszteri és Tokay György a kisebbségvédelmi poszton. A kormánylista a következő: külügyminiszter: Andrei Plesu /független/, pénzügyminiszter: Daniel Daianu, védelmi miniszter: Victor Babiuc (DP), belügyminiszter: Gavril Dejeu (KDNPP), ipari és kereskedelmi miniszter: Radu Berceanu (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan, közlekedési miniszter: Traian Basescu (DP), távközlési miniszter: Sorin Pantis (DP), egészségügyminiszter: Bárányi Ferenc (RMDSZ), oktatási miniszter: Andrei Marga, a tudományos kutatás minisztere: Horea Ene (RAP), közmunkaügyi és területrendezési miniszter: Nicolae Noica (KDNPP), idegenforgalmi miniszter: Sorin Frunzaverde (DP), mezőgazdasági miniszter: Alexandru Bogdan (KDNPP), munkaügyi és szociális védelmi miniszter: Alexandru Athanasiu (RSZDP), reformügyi miniszter: Ioan Muresan (KDNPP), privatizációs miniszter: Sorin Dimitriu (KDNPP), igazságügy-miniszter: Valeriu Stoica (NLP), ifjúsági és sportminiszter: Crin Antonescu (NLP), a parlamenti kapcsolatok minisztere: Alexandru Sassu (DP), környezetvédelmi miniszter: Romica Tomescu (KDNPP), művelődési miniszter: Ion Caramitru (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt európai integrációs miniszter: Alexandru Herlea (KDNPP), a miniszterelnök alá rendelt nemzeti kisebbségvédelmi miniszter: Tokay György (RMDSZ), védelmi államtitkár, a kormány tagja: Constantin Dudu Ionescu (KDNPP). A kormány főtitkára az NLP-hez tartozó Radu Stroe, a helyi közigazgatási osztályának vezetője (KDNPP) Vlad Rosca lett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint Victor Ciorbea miniszterelnök lemondásának kikényszerítése a romániai demokratizálódási folyamatra mért súlyos csapás, amely mind a parasztpártban, mind a kormánykoalícióban a román államnacionalizmus újabb előretörésének nyit teret. Tőkés László szerint a koalíción belül gyakorolt politikai erőszak sikere tovább gyengíti az RMDSZ esélyét arra, hogy az erdélyi magyarság számára létfontosságú 22-es /helyi közigazgatási/ és 36-os /oktatási/ sürgősségi kormányrendeleteket törvényerőre emeltesse, másfelől gyengíti a magyar történelmi egyházak esélyét arra nézve, hogy a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingó és ingatlan javait visszaszerezze. A püspök véleményéről a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálatának közleménye adott hírt, amelyben Tőkés László amerikai körútjának részleteiről számolt be. Tőkés László március végén indult három hetes észak-amerikai szolgálati körútra. Utazása első hetében kaliforniai magyar gyülekezetek vendége volt, majd Chicago környékén tartott istentiszteleteket, előadásokat. Körútjának további állomásai: Cleveland, Detroit, Toronto (Kanadában), New York és Washington. Az amerikai fővárosban találkozni fog a kormányzat képviselőivel. Egyházi és politikai természetű találkozóin, előadásai és megbeszélései során, a médiák nyilvánossága előtt "tájékoztatást nyújt a romániai, illetve az egyházi és kisebbségi helyzetről, erkölcsi, politikai és anyagi támogatást keres a romániai magyarság és egyházaink számára, nem utolsó sorban pedig Románia demokratikus átalakulása és NATO-csatlakozása, valamint a hosszan tartó kormányválság és a jelenlegi politikai átalakulások kérdésében fejti ki álláspontját". A közlemény szerint Tőkés László "elnöki minőségében az amerikai református egyházközségek körében a Magyar Reformátusok Világszövetségének ügyét képviseli, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökeként pedig egy világraszóló egységes magyar nemzetpolitika kialakításán fáradozik". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./"

Az 1996-os változásban meghatározó szerepe volt a hazai magyarságnak, írta Vekov Károly. Az RMDSZ-t váratlanul érte a kormányban való részvétel. Talán ezért viselkedett félszegen. - A választások során a magyar közösség bizonyította jószándékát. Itt az ideje, hogy a koalíciós partner is ezt tegye. A magyarság nem kiváltságokat kér, hanem szerzett jogokhoz ragaszkodik. Amennyiben ez nem valósul meg, az megkérdőjelezi az 1996-os koalícióba lépés helyességét. /Vekov Károly: A politikai nem tömegsport. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Tartós, vagy erős növekedés várható idén és jövőre és csökken az infláció abban a négy kelet-európai országban, amelyek nem tartoznak a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD). Romániában az OECD idén nem vár gazdasági növekedést, de visszaesést sem a tavalyi 6,5 százalékos gyengülést követően. A tervezettnél kisebb ütemben halad a szerkezetátalakítási program, amelynek keretében privatizálják, vagy felszámolják a nagy állami vállalatokat. Az infláció üteme a tavalyi 151 százalékról idén 40 százalékra, jövőre 25 százalékra csökken. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1997 decemberében jelent meg a Szövétnek, egy új folyóirat első száma Aradon. A Szövétnek a régi aradi hagyományok ápolását tűzte ki célul. P. Csergő Ervin minorita szerzetes és Ujj János jegyzete indította a lapot. Puskel Péter újságíró az ötven éve megszűnt Vasárnap című katolikus hetilap emlékét idézte fel, dr. Kovách Géza A romániai magyar történetírás a II. világháború után című tanulmányával jelentkezett. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ A Szövétnek 2. száma februárban, a 3. áprilisban jelent meg, szerkeszti Régon József.

A szekszárdi székelyű Babits Kiadó gondozásában készül a XX. századi magyarság 16 kötetesre tervezett lexikona, főszerkesztője Kollega Tarsoly István, szerepel benne az összes magyarlakta település, a kivádoroltak települései is helyet kapnak. A délvidéki anyag szerkesztője Balázs-Art Valéria, aki Szabadkáról települt Budapestre és húsz éve minden vajdasági magyar kiadványt gyűjt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 12./

"Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke elmondta, hogy elődjüknek az 1990. február 8-án hivatalosan bejegyzett Független Magyar Pártot tekintik. Frunda György is képviselő-jelöltjük volt, aki azután megtagadta őket. 1992. május 2-án tartották első kongresszusukat, akkor döntöttek a névmódosítás mellett. 1993-ban, közvetlenül az RMDSZ brassói kongresszusa előtt, szakítottak az RMDSZ-szel. Szerintük ugyanis megszűnt az RMDSZ-en belül a pluralizmus. Kiss Kálmán elmondta, hogy 1996. augusztus 17-én Déván tartott országos konferenciájukon úgy döntöttek, hogy eleget tesznek a választási törvény követelményeinek /minimum 15 megyében legkevesebb tízezer tag/. "A romániai magyar pártok közül ez csupán nekünk sikerült." Népszerűségüket bizonyítja, hogy az 1996-os választáson a rájuk adott szavazatok száma bejegyzett tagjainak háromszorosa volt. Pártjuk a román liberális pártok szövetségéhez, a Szabadelvű Koalícióhoz akarnak csatlakozni, velük akarnak együttműködni. Gyakran elhangzik az a vád, hogy ez a párt idegen érdekek szolgálatába szegődött, csak a választások előtt hallat magáról, hogy megossza az RMDSZ egységes szavazóbázisát, vetette fel Szentgyörgyi László. Kiss Kálmán pártelnök alaptalan vádaskodásnak nevezte ezt. A romániai magyarság követeléseit a román hatalomtól kell kicsikarni, azért keresik ők a támaszt a román pártokban. Nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel, mert az egy szűk érdekcsoport kezében összpontosul. Csak egy olyan RMDSZ-szel tudnának együttműködni, amelyik "legfelsőbb konzultatív tanácsként működik". Kiss Kálmán bízik abban, hogy a következő választásokon parlamenti képviselethez jutnak. /Szentgyörgyi László: Interjú Kiss Kálmánnal, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./ A Független Magyar Párt zavaros társaság, jellemző rájuk a következő: Vincze János, a párt első vezetője elismerte, hogy a múltban a milícia hivatalos informátora volt. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ Febr. 22-én a Független Magyar Párt minden tisztségétől megfosztotta Vincze Jánost. A pártot a jövőben vezetőtanács irányítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 23./"

Az Állami Számvevőszék legutóbbi ülésén rögzítették, hogy milyen hatalmas összegeket tulajdonítottak el közpénzekből, nyilatkozta Vida Gyula képviselő. Az ülésen ott ültek az ügyészek és a rendőrség vezetői, akik hivatva lettek volna a bűntettek elkövetőinek elítélésére. Ez nem történt meg, ehelyett különböző eseteket eltussoltak, a korrupciót elkendőzték. A felgöngyölítéseket nagy hűhóval kezdik, majd elaltatják az ügyet. A kőolajiparban például tizenegymilliárd lej értékű korrupciót bizonyítottak, mégis megpróbálták politikai alkuként kezelni, mondván, nem lehet megbénítani a kőolajipart, ezért az államnak kell átvenni az adósság egy részét. Ennek megfelelően a törvényhozás 4500 milliárd lejnek az államkasszából való kifizetését megszavazta. Más államokban az ilyen ügy a miniszter bukásához vezetne. Vida Gyula nem irigyli az új kormányt, nagy ellenállásra számíthat. /R. Gy. : Kilopták a szemünket is. Beszélgetés Vida Gyulával, a képviselőház gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs szakbizottságának elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

Antall József emlékét idézte a hetilap fényképének és egy tőle vett idézetnek a közlésével. Antall József volt miniszterelnök ápr. 8-án lett volna hatvanhat éves. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 14./

Éles hangon bírálta Romániát és politikusait Francois Ettori, a Világbank bukaresti irodájának vezetője, aki szerint a belpolitikai bizonytalanság aláássa az ország szavahihetőségét és a gazdaság további gyengülését eredményezi. Emil Constantinescu elnök nem tudta felgyorsítani a reformokat és a korrupció elleni harcot. Ettori szerint a mostani három hónapos válság ideje alatt a kormány leállította vagy legalábbis felfüggesztette a legfontosabb gazdasági programok végrehajtását. Romániának az a szándéka, hogy csatlakozzon az EU-hoz, egyre távolabbinak tűnik. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./

"George Pruteanu szenátor az új kormány beiktatása előtt nyilvános támadást intézett Radu Vasile kinevezett kormányfő ellen, mert "megígérte az RMDSZ vezetőinek az őket érdeklő két sürgősségi kormányrendeletet". Nyílt levélben Pruteanu /akit kizártak a parasztpártból/ azt állította, hogy a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó közigazgatási és oktatási jogok "a román társadalom legkülönbözőbb rétegeiben nyugtalanságot és elégedetlenséget keltettek". Pruteanu gúnyosan azt kérdezte a kijelölt miniszterelnöktől, miként fogja elérni a kormányrendeletek érvényesítését a korábbi formában, amit, fejti ki, "a közvélemény legnagyobb része nem óhajt"? "Meg fogja győzni a szenátorokat, hogy mondjanak le meggyőződésükről? Hipnotizálni fogja őket? Azzal fogják őket fenyegetni az RMDSZ parancsára, hogy kidobják őket a pártból, ahogy engem fenyegetnek ezzel?". - A szenátor levele érzékelteti, hogy a nacionalista erők az új kormánnyal szemben sem kívánják feladni kampányukat. Néhány napja több vezető nacionalista értelmiségi által közzétett nyilatkozat is, amely az önálló magyar egyetem gondolata ellen tiltakozott. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./"

"Április 15-én bizalmat szavaztak a Radu Vasile kormánynak. Előzőleg - ápr. 15-én - a képviselőház és szenátus szakbizottságai külön-külön meghallgatták és támogatásukról biztosították a Vasile-kormány összes miniszterét, köztük a kormányba ismét visszatért hat demokrata párti politikust, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez tartozó két kormánytagot is. Bárányi Ferencnek, az RMDSZ által jelölt egészségügyminiszternek kinevezését 20:1 arányban támogatták a két ház egészségügyi bizottságának tagjai - ellene szavazott a Nagy-Románia Párt egyik tagja. Tokay György kisebbségvédelmi miniszter 14:2 arányú támogatást kapott a két ház emberjogi bizottságainak összevont ülésén, két szélsőséges nacionalista politikus szavazott ellene, és ők próbálták kétségbe vonni a kormány kisebbségi politikáját is. Ezután ápr. 15-én a parlamentben Radu Vasile miniszterelnök 45 perces programbeszéde után megkezdődött a kormány beiktatási vitája. Radu Vasile kijelölt miniszterelnök beszédében kifejtette, hogy nem Victor Ciorbea volt a fő akadály a reform gyorsításának útjában, hanem a koalíciós partnerek arra vonatkozó gyakorlatának hiánya, hogy komunikáljanak egymással, és felülkerekedjenek egymással szemben táplált előítéleteiken. Az új kormánynak minél hamarabb ki kell jutnia a zsákutcából, amelybe a koalíció került a több hónapos válság nyomán. Nehéz pillanatban veszi át a kormány irányítását, hangsúlyozta. Elismerte, hogy az 1996-ban vállalt programot sok tekintetben nem sikerült teljesíteni. Radu Vasile leszögezte, hogy nem akar előrehozott választásokat, síkra szállt a változás folyamatossága, a demokratikus értékek megőrzése mellett. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a parlament szerepének biztosítása érdekében lehetőleg tartózkodni fog a sürgősségi kormányrendeletek a módszerétől és kiemelte a jószomszédsági kapcsolatok fontosságát és ezeken belül a Magyarországgal és Lengyelországgal való stratégiai partnerség elmélyítését. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16., 17./ A bizalmi vitájában a koalíciós pártok szónokai - köztük az RMDSZ részéről Markó Béla szenátor, szövetségi elnök és Vida Gyula támogatásukról biztosították a kormány hároméves programját és az 1998 évi konkrét, felelősökhöz és határidőkhöz kötött rövid távú intézkedési tervet. Markó Béla RMDSZ-elnök a reformot nevezte a kormányprogram kulcsszavának, de megjegyezte, hogy a szónak sokféle értelmet tulajdonítanak. 1998. április 15-én szerdán, a Parlament együttes ülésén Radu Vasile megbízott kormányfő bemutatta kormányának tagjait, valamint az új kormányprogramot, a kormány rövid távú, 1998-ra szóló prioritásait, illetve középtávra, 2000-ig szóló gazdaságfejlesztési tervét. A kormányprogram vitája során az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Markó Béla szövetségi elnök, szenátor, illetve Vida Gyula képviselő szólalt fel. Markó Béla kifejtette, hogy az új kormányprogram az országot foglalkoztató aktuális és égető kérdésekre próbál választ adni, és a reform útját világítja meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott arra, hogy az RMDSZ számára a reform a román társadalom erkölcsi, társadalmi, politikai és gazdasági felemelését, az ország európai és euroatlanti integrációját, a többség és kisebbség együttműködését, a jogegyenlőséget, korlátozások nélküli anyanyelvű oktatást, mások nyelvének és kultúrájának tiszteletét, országos, regionális és helyi érdekeknek megfelelő országos, regionális és helyi döntések meghozatalát jelenti. Markó Béla felhívta a figyelmet az utóbbi időszakban tapasztalható választási demagógiára és egyes sovén, kisebbség-, értelmiség- és nyugatellenes megnyilatkozásokra, amelyek veszélyeztetik a reformot. E veszély elkerüléséhez, a válságból való kilábaláshoz arra van szükség, hogy az új kormány határozottan ültesse gyakorlatba programját. Az RMDSZ aktívan támogatja a bemutatott kormányt és a Parlament elé terjesztett programot - mondotta befejezésül Markó Béla. Vida Gyula az RMDSZ parlamenti frakcióinak nevében mondott beszédében a reformintézkedések, kiemelten a privatizáció szükségessége mellett érvelt, és a kormányprogram határozott keresztülvitelének támogatását ígérte az RMDSZ részéről. - Mind Markó, mind Vida Gyula, a képviselőház költségvetési és reformbizottságának elnöke közölte, hogy az RMDSZ bizalmat szavaz a kabinetnek. Vida hiányolta, hogy 1996-ban nem készült "leltár" - ez kimutatta volna, hogy az előző években a nagy állami monopóliumok, köztük a kőolajtársaság milliárd dolláros nagyságrendű hiányt könyveltek el, összesítve 5 milliárd dolláros veszteséget hagytak az 1996 végén hivatalba lépett kormányzatra. Az ellenzék szónokai katasztrofálisnak nevezték az ország helyzetét, ezért véleményük szerint kizárólag az 1996-ban győztes koalíció a felelős. Így kivétel nélkül azt hangoztatták, hogy - bár értékelik Radu Vasile személyét és készségét a párbeszédre, valamint személyes szándékait -, pusztán a miniszterelnökváltás nem eredményez változást, annál kevésbé, mivel a program lényegében azonos és a kormány tagjainak legnagyobb része is. Az ellenzék szerint csak új választások hozhatnak megoldástá Valamennyien hevesen tiltakoztak az RMDSZ-nek a korményban való részvétele ellen. Az ellenzék soraiban kivételt jelentett Teodor Melescanu volt külügyminiszter vezette Szövetség Romániáért, amely számos fenntartást fogalmazott meg, de közölte, hogy "nemzeti érdekből" ennek ellenére esélyt kíván biztosítani a kabinetnek és ezért támogatja a szavazásnál. Végül a parlament két házának együttes ülése titkos szavazással 317 vokssal 124 ellenében bizalmat szavazott Radu Vasile új román miniszterelnök koalíciós kormányának, amelyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség a kisebbségvédelmi tárca mellett - ezúttal először - az egészségügyi tárcát vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 15., 1246. sz./ A kormányra szavaztak a koaliciót alkotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Román Szociáldemokrata Párt és a Románia Alternatíva Pártja, illetve a koalíción kívüli erők közül a nemzeti érdekre hivatkozva, fenntartásainak hangoztatása mellett a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért párthoz tartozó független képviselők (az SZR az ellenzéki SZDRP-ből vált ki és parlamenti tagjai nem iratkozhatnak be más pártba). A kormány ellen voksolt a Ion Iliescu vezette SZDRP, Corneliu Vadim Tudor Nagy-Románia Pártja, Valeriu Tabara Román Nemzeti Egységpártja és több független státusú ellenzéki politikus. /MTI/"

Maroshévizen 1989 óta egyetlen hivatásos színház társulata nem lépett fel, pedig azelőtt mindig telt ház fogadta őket. Egyetlen amatőr csoport járt csak itt az elmúlt években, az orotvaiak csoportja. Maroshévíznek a régebbi időkben elismert színjátszó együttese volt. A Kiss Ferenc vezette csoport 1949. június 20-án Csíkszeredában megrendezett, Maros és Csík megyék közötti vetélkedőn az első helyet szerezte meg. A színjátszók aktívak voltak még a nyolcvanas években is, Tamás Mihály rendező vezetésével. 1990 után azonban felbomlotta csoport és nem alakult újjá. A városban 1952-től Szarvas Dénes volt a kultúrigazgató, aki 120 tagú énekkart alapított és nyolctagú népi zenekart. Az énekkar dicsérő oklevelet kapott. Ugyancsak Szarvas Dénes nevéhez fűződik egy 50 tagú gyermekzenekar és egy irodalmi csoport megalapítása. Mindez már a múlté. Jelenleg a városban egyetlen román néptánccsoport tevékenykedik. /Czirják Károly: Nyolc év alatt egyetlen előadás. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./

A tervezett 1600 romániai vállalatból mindössze 80-nál hajtották végre a magánosítást - vonta meg a privatizáció eddigi idei román mérlegét a tárcának az új kabinetbe jelölt minisztere. Sorin Dimitriu egyébként eddig a privatizációval megbízott állami csúcsszerv, az FPS, azaz a Tulajdonosi Alap feje volt. /MTI/

"Egyre kevesebb a nézője a színházi előadásoknak, így van ez Kolozsváron is, még az Uniter-díjas előadások esetében is. Szembe kell nézni az eddig gyakorlattal. Ebben segít Kötő József új könyve: Erdély magyar színházi világa /1918-1940/. Kötő József kötetbe gyűjtött tanulmányainak visszatérő témája a kisebbségi önszerveződés. Ez a múltban úgy történt, hogy miután az egyik városban megbukott a színtársulat, felhangzott a figyelmeztetés: "dobogóinkról több magyar szót nem fogunk hallani!". Akkor a jótét lelkek színpártoló akciókba kezdtek, pénzt gyűjtöttek, és megélt a színtársulat. Egy idő múlva elfogyott a pénz, és kezdődött minden elölről. Tehát tűzoltó munka folyt. Nem ezt kellene eltanulnunk, írta Zsehránszky István, hanem példájukon okulva valami hasznosíthatót kellene kigondolni, hogy megállítsuk a fokozatos leépülést. "Atlantiszunk lassú, de biztos süllyedését..." / Zsehránszky István: A mi Atlantiszunk... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./"

Idén virágvasárnap, ápr. 5-én immár harmadik alkalommal láthatta a közönség a Csíksomlyói passiót. A csíkszeredai Segítő Mária és Márton Áron Gimnázium diákjai a csíksomlyói fiatalokkal együtt mutatták be a misztériumjátékot. A körmenet Csobotfalváról, a Szent Péter templomból indult, majd a csíksomlyói kegytemplom előtti téren következtek a keresztút állomásai. A Csíksomlyói passiónak közel 200 éves története van. Első ízben 1721-ben mutatták be Csíksomlyón. Az előadást az 1774-es betiltásáig évente megismételték. Felújítására csak 170 év múlva, 1946-ban került sor. Ezután újra 50 évek kellett eltelnie, hogy felelevenedjen az előadás: 1991 és 1995 között Gergely István plébános vezetésével a csobotfalviak emlékeztek Jézus jeruzsálemi bevonulására. Ezt egészítették ki 1996-ban a lelkes fiatalok. /Csúcs Mária: Passió az idén is. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 19./

Márc. 28-án tartotta hagyományos tavaszi találkozóját a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság. Tizennégyen olvasták fel tanulmányukat. Az idősebbek között üde színfoltot jelentett négy fiatal jelentkezése. Dukrét Géza elnök elmondta: a bizottság februári elnökségi ülésén úgy döntött, hogy a társaság egyesületté alakul, új nevük tehát a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Egyesület lesz. Megválasztották az egyesület vezetőségét. Elnök: Dukrét Géza /Nagyvárad/, alelnök: Bara István /Szatmárnémeti/, titkár: Gyarmati Gábor. Elfogadták az alapszabályzatot is. Az egyesület keretében minden megye kialakítja a maga területi csoportjait. Az egyesület kiállítások, kiadványok segítségével felkelti az érdeklődést a műemlékek iránt, dokumentációs alapot hoz létre, kiadja a Partium című lapot és a Partiumi Füzetek című sorozatot. /Péter I. Zoltán: Partiumi honismereti találkozó. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 20./

"Jakabffy Attila nyilatkozott az általa szervezett Politikai Alternatívák kerekasztalról. Az RMDSZ marosvásárhelyi kongresszus idején, amelyre szerinte az erdélyi magyarságnak semmi szüksége nem volt, annál inkább a magyarországi választási kampány résztvevőinek, valamint a romániai hatalomnak, sokukban megfogant a gondolat, hogy át kellene hidalni a szakadékot, ami "az RMDSZ csúcsvezetése és a tagság között tátong." Politikai alternatívákat kereső kerekasztal-beszélgetésekre van szükség, vallja Jakabffy Attila. Iszák Balázzsal vállalta a szervezést. Kezdetben az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében hívták össze a résztvevőket, de ebbe Katona Ádám nem egyezett bele. Azt kifogásolta, hogy Toró T. Tibort és társait is meghívták. Az első, 1997. nov. 22-én megtartott megbeszélésükön a meghívott ötven személyből mintegy negyvenen megjelentek. A parlamenti képviselők távol maradtak. Jakabffy Attila szerint ez Markó Béla személyes tiltásának tudható be. A találkozó sikeres volt, melyet idén januárban megismételtek. A szervező bizottság tagjai - rajta kívül - Krizbai Imre, Bardóczy Csaba és Izsák Balázs. Tőkés László püspök megértette, hogy ez nem ellenszerveződés, ezért úgy volt, hogy eljönnek hívei, de azóta ezt nem jelezték. Jakabffy Attila szerint az RMDSZ felső vezetése csak azt figyelte, hogy kik vesznek részt az ő találkozójukon. Az RMDSZ-vezetők azóta is csak pejoratívan beszélnek az ő megbeszéléseikről, holott azokon nem el egyetlen kijelentés sem az RMDSZ ellen, sem a kormányzati szerepvállalás ellen. Kimondták novemberi nyilatkozatukban, hogy az RMDSZ statútuma és a kolozsvári nyilatkozat szellemében akarnak politizálni. Összehívják Vargyasra a következő találkozót, mert meggyőződésük, hogy az erdélyi magyarságnak, az RMDSZ-nek egy olyan középosztályra, amely a receptor szerepét tölti be. /Szentgyörgyvölgyi László: Rosszul értelmezett alternatívák. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 21./ Az RMDSZ V. kongresszusa: Marosvásárhely, 1997. okt. 3-4."

Ápr. 21-én megkezdődött a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója Budapesten. A Magyar Professzorok Világtanácsának megalakítását, valamint a hazai felsőoktatás és tudományos kutatás színvonalának emelését szolgáló ajánlások kidolgozását tűzték célul a szervezők a Magyar Professzorok Első Világtalálkozója elé - mondta Kecskés Mihály professzor a háromnapos konferenciája résztvevőit köszöntve a Magyar Tudományos Akadémián. A professzor leszögezte: Magyarország külföldi megítélésében jelentős mértékben a szellemi tőke játszik szerepet, ehhez pedig nagyban hozzájárulnak a felsőoktatásban dolgozók. Magyarországon 1250, a világban szétszórtan 600 magyar professzor él, közülük kétszázan a környező országokban. Elmondta: a Magyarok Világszövetsége, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Tanárok Egyesülete és az MTA Szabolcs megyei testülete tavaly novemberben Nyíregyházán rendezte meg a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Első Találkozóját. A nyíregyházi és a budapesti találkozó tapasztalatait ajánlásokban összegzik, s azokat a kormány elé terjesztik. Tervezik, hogy a Kárpát-medencei Magyar Professzorok Bizottságához hasonlóan megalakítanák a Különböző Kontinensek Magyar Professzorainak Bizottságát is. Glatz Ferenc, az MTA elnöke a világtalálkozót megnyitó beszédében annak a reményének adott hangot, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásból nem következik a nemzeti kultúrák egyesülése. Meggyőződése - mondta -, hogy a tanárértelmiség az első számú letéteményese ma a kultúrnemzet megtartásának. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: a Széchenyi István házában - a Magyar Tudományos Akadémián - rendezett világtalálkozó Széchenyi álmát álmodhatja tovább a kiművelt emberfők sokaságáról. /MTI, ápr. 21./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége ápr. 17-én Kolozsváron tartott ülésén elemezte az új kormányprogramba foglalt rövidtávú kormányzati prioritásokat. A testület határozatot hozott arra vonatkozóan, hogy a főosztályok dolgozzák ki tevékenységi prioritásaikat a kormányprogram gyakorlati alkalmazásának elősegítése céljából. A továbbiakban a jelenlevők elemezték a szövetség első negyedévi költségvetését, és elfogadták a második negyedévre szóló költségvetés tervezetét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 1250. sz./

Ápr. 21-én került sor a szövetség bukaresti székházában az RMDSZ-vezetés szokásos heti találkozójára a szövetség minisztereivel, államtitkáraival és más kormányzati tisztségviselőivel. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök tartott politikai helyzetelemzést, ismertette az elmúlt időszak legfontosabb belpolitikai történéseit, a miniszterek kinevezésétől az államtitkári tisztségek leosztására vonatkozó, folyamatban lévő koalíciós tárgyalásokig.Ezt követően a kormányzati munka különböző aktuális kérdéseiről folyt tanácskozás és tapasztalatcsere a tárcák jelenlévő tisztségviselőinek beszámolói alapján. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 22., 1250. sz./

"A Reuter hírügynökség múlt évben végzett felmérése a Nagy-Románia Pártot nyíltan antiszemita pártnak minősítette /valamivel burkoltabb az Egységpárt is hasonló/, azóta újjászületett a Legionárius Mozgalom, hangja fölerősödött, főleg amióta az élén ortodox papok jeleskednek. A Legionárius Mozgalmat 1995 júliusában bejegyezték a bukaresti bíróságon. Vannak román történészek, akik megpróbálják letagadni azt, hogy valaha zsidóüldözés volt Romániában. Azt sem fogadják el, hogy a második világháború alatt 800 ezer romániai zsidó vesztette életét a haláltáborokban. A Vasgárdából megmaradottak /az Olaszországban élő C. I. Dragan anyagi támogatásával/ új tagokat toboroznak, élükön Serban Suruval, aki főiskolákon fejti ki népszerűsítő tevékenységét. A nyíltan antiszemita hetilap, az Atac la persoana mintegy kétszáz zsidó származású román nevét közölve, akik - a lap szerint - "az irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". Köztük van Petre Roman pártelnök, Victor Babiuc volt védelmi miniszter, Zoe Petre elnöki tanácsos és Ulm Spineau. Egymás után láttak napvilágot antiszemita könyvek is. Traian Romenescu Marea conspiratie evreiasca vagy Radu Theodoru Nazismul sionist című munkája. /Veres József: Antiszemitizmus: ha nincs, miért van? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./"