A Szilágy megyei RMDSZ jún. 7-én tájékoztató fórumot tartott, melyen Markó Béla is részt vett. Markó elmondta, hogy jelen volt a Fidesz kongresszusán, melyre a határon túli magyar szervezetek vezetőit is meghívták. Az RMDSZ leltárra kényszerül, mert a másfél másfél esztendőben eredmények is felmutathatók, de ez az időszak tele van be nem tartott ígéretekkel. A sürgősségi kormányrendeletet nem sikerült elfogadtatni. Az RMDSZ jó kormányprogram összeállításához járult hozzá, de most a kérdés az: a partnerek hajlandóak-e halogatás nélkül együttműködni. Többen felvetették az önálló magyar egyetem ügyét /Fejér László: Leltárra kényszerül az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó, jún. 10./

Megtartották a Kézdivásárhelyi Napokat. A három nap programja gazdag volt, nehéz is összefoglalni, hiszen volt szavaló-vetélkedő, politikai kabaré, kórusok, néptánc- és népzene csoportok léptek fel, nem maradt ki a diszkó, a rock-buli, a kiállítás és a lovasparádé sem. Jún. 6-án báró Wesselényi Miklós nevét vette fel a város könyvtára, Szigethy István polgármester felavatta Vetró András Wesselényi-domborművét. Átnyújtották a város idei Pro Urbe-díjait. A kitüntettek: Incze László muzeológus és Holler Erzsébet nyugdíjas tanárnő. /Flóra Gábor: Kézdivásárhelyi Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Emil Constantinescu elnök amerikai látogatása jún. 10-én ért véget. James Carew Rosapepe, az USA bukaresti nagykövete közleményben fejezte ki elégedettségét az államelnök amerikai útjával kapcsolatban. Kiemelte, hogy Constantinescu objektív tájékoztatást nyújtott a romániai helyzetről, amelyet a különböző körök, köztük a román-amerikai vagy zsidó szervezetek pozitívan értékeltek. A Román-Amerikai Fórum elégedetten nyugtázta Emil Constantinescu nyilatkozatát: a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a külföldre szakadt románságnak állandó képviselője legyen a román törvényhozásban. - Emil Constantinescu júliusban ismét washingtoni látogatásra indul. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

"Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ elnöke június 10-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a HTMH a Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában élő magyarság helyzetéről három kötetből álló sorozatot jelentetett meg magyar, angol és francia nyelven. A kiadványok szükségességét indokolva utalt arra: az elmúlt évben megnövekedett az érdeklődés a hivatalnál az Európai Unió és a NATO részéről a korrekt és tárgyszerű adatok iránt. - Ezek a füzetek olyan hátteret biztosítanak, hogy a lehetséges félreértések elkerülhetők legyenek - mondta Törzsök Erika. A kiadványokban közlik az adott országok általános adatait, rövid történelmi összefoglalóját, a magyar közösségek népességi jellemzőit, gazdasági és történelmi helyzetének áttekintését. Külön fejezetet szentelnek jogi helyzetüknek, ezen belül a kisebbségi jogok szabályozásának, az ottani politikai pártoknak és érdekvédelmi szervezeteknek, továbbá a civil társadalom, az oktatás, a vallásgyakorlás és a média jellemzőinek. A füzetekben térképekkel szemléltetik az ország etnikai összetételét, a magyar közösségek elhelyezkedését. A HTMH a tervek szerint a jövőben rendszeresen, félévenként készít újabb jelentéseket - együttműködve az adott területek szakembereivel - az egyes témákban. A köteteket eljuttatják a magyarországi parlamenti pártok vezetőihez, határon túli szervezetekhez és az Európai Unióhoz. A jelentések az Interneten, a hivatal honlapján is olvashatók. Ezeket előreláthatólag az adott országok nyelvén is kiadják a későbbiekben. A bemutatott kötetek magyar nyelven ötszáz, angolul nyolcszáz, franciául pedig három-háromszáz példányban jelentek meg. Várhatóan azonban külön füzetet tesznek majd közzé a "kis kisebbségekről", azaz például a Horvátországban és Szlovéniában élő magyar közösségekről. Hamarosan olyan összefoglaló kiadványt is közreadnak, amely egyetlen kötetben mutatja be valamennyi határon túl élő magyar közösség helyzetét. /Jelentések a határon túli magyarok helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ Az intézmény körülbelül három hónappal ezelőtt készített hasonló összeállítást a délszláv térségben élő magyarok helyzetéről, ezért most nem jelentetett meg ismét összefoglalót erről. /MTI/"

A kormány jún. 11-i ülésén eltörölte a Vacaroiu-kabinet által bevezetett 1994/812. számú, benzinilletékre vonatkozó határozatot. Mint ismeretes, e határozat értelmében - évi egyszeri utazás kivételével - minden gépkocsival külföldre távozó állampolgár a határ átlépésekor a gépkocsi tartályának megfelelő benzinmennyiség árának 250%-át volt köteles lefizetni. Ezt az alapvető emberi jogokat súlyosan sértő és a gyakorlatban diszkriminatív módon - különösen az ország nyugati határán - alkalmazott rendelkezést az RMDSZ kezdettől fogva bírálta, és megszüntetését többször is szorgalmazta. Az időközben még a Vacaroiu-kormány által módosított rendelkezés ugyan már negyedévenkénti egy utazást illeték lefizetése nélkül lehetővé tett, ennek ellenére alapjában véve jogtipró maradt, ezért törlését az RMDSZ - már a kormánykoalíció tagjaként - nem szűnt meg szorgalmazni. A határozat azonnali hatállyal érvényes, tehát június 11-től többé nem kell benzinilletéket fizetni a gépkocsival külföldre utazóknak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 12. - 1283. sz./

"Ioan Mircea Pascu, a Ion Iliescu volt államfő vezette Társadalmi Demokrácia Pártjának szóvivője kijelentette, hogy pártja "a budapesti hatalomváltás után elhatározta, hogy különleges figyelemmel követi az RMDSZ minden akcióját". Pascu szerint - amint a Dimineata írja - "a budapesti kormánynak köze lehet a Koszovó tartományi helyzet romlásához és ilyesfajta akciókat Románia ellen is végrehajthatnak az RMDSZ révén". Az RMDSZ követelései az utóbbi időben "mindinkább radikálizálódtak", állította Pascu. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./"

A magyarság érdekében kifejtett tevékenységéért Szörényi Levente zeneszerzőt tüntetik ki a kisvárdai Tőkés László Alapítvány idei egyéni díjával, melyet június 16-án Kisvárdán adnak át. A Tőkés László Alapítvány egyéni díját eddig öt alkalommal adták ki. A díjazottak között van Gelu Peteanu /elhunyt/ román író és műfordító, Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Mozgalom elnöke és Benkő Samu művelődéstörténész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

"A Magyar Polgári Demokraták Társasága /köztük Elek István, Gergely András, Schmidt Mária, Tóth Gy. László, Tőkéczki László/ Akik új kultúrharcot akarnak címmel idézeteket sorakoztattak fel. Az idézetek között szerepel Kornis Mihálynak a Bayer Zsoltnak szóló kijelentése /Demokrata, jún. 4./, többek között szerepelnek még a következők: Tamás Gáspár Miklós elhiszi, hogy Lányi András új barátai között akad olyan, "aki lelkesen és szakszerűen védi a Dunát. Így azután lesz mibe belelőni Lányi Andrást, Kornis Mihályt, engem és a nyájas olvasót." /Élet és Irodalom, ápr. 3./ - "Antall József tizenötmillió magyar miniszterelnökének becézte magát, holott az országnak csak tízmillió lakosa van." /.../ Polgár mindenki, az enyhén antiszemita püspöktől, az exkommunista nacionalistáig, aki szavazatokat hozott a Fidesz konyhájára. /Eörsi István: A magyar parlamenti választás tétje, Magyar Hírlap, máj. 11./ /Magyar Nemzet, Napi Magyarország, jún. 13./"

"Jún. 14-én egyházi vezetők és kiemelkedő személyiségek jelenlétében emlékeztek Kolozsváron, a Deportáltak templomában a holocaust észak-erdélyi áldozataira. A megemlékezésen jelen volt Gheorghe Funar polgármester, aki a szertartáson elmondta, hogy a román népet 2000 év óta leigázták, elnyomták. Különösen a bécsi döntés után a horthysta-fasiszta magyar hordák követtek el népirtást a románok és a zsidók ellen. Végül Funar a zsidó hitközség segítségét kérte a magyar egyetem kolozsvári létrehozása ellen, hogy így kerüljenek el "egy újabb holocaustot" A kolozsvári Zsidó Hitközség elnöke, Kallos Miklós határozottan felszólította a jelenlevőket, hogy tartózkodjanak az oda nem illő politikai megnyilvánulásoktól. /Fey László: Ostoba és gonosz uszítás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17., Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

"Több romániai napilap is beszámolt arról a nyilatkozatváltásról, amely a Magyar Hírlap hasábjain zajlott le: Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke jún. 11-én megjelent nyilatkozatában kifejtette, hogy világszerte nagy elismerést váltott ki az RMDSZ kormányzati részvétele, ám a magyar érdekvédelmi szervezet programjából 1996 óta alig valósult meg valami, ezért ideje lenne elgondolkodni, meddig érdemes tovább támogatni a román kormányt. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke a Magyar Hírlap másnapi, jún. 12-i számában erre azzal válaszolt, hogy Törzsök Erika szavai "a legteljesebb tájékozatlanságról" tesznek bizonyságot, a szenátor "minősíthetetlenül sommásnak" nevezte a HTMH elnökének véleményét. A Curentul jún. 13-i száma pedig Tokay György kisebbségvédelmi miniszter válaszát közölte, amely "Budapest sugalmaz, Tokay elutasítja" címmel jelent meg. Ebben a kisebbségvédelmi minisztere megjegyezte: "Együttműködési kapcsolataink vannak Törzsök Erikával és nagyon meglep ez a nyilatkozat, ha egyáltalán igaz. Attól tartok, hogy összefüggéseiből kiragadva idézték, de ha a jelentés pontos, akkor csak azt mondhatom, meg vagyok lepve, és nem nagyon kellemes módon". Tokay hangsúlyozta: az RMDSZ elvei kizárnak bármiféle beavatkozást a politikai döntések meghozatalába. Az RMDSZ a romániai magyarság reprezentatív és törvényes képviselete, "az pedig, hogy a koalícióban maradjon vagy sem, az a szövetség belső problémája, amelyben az RMDSZ maga fog dönteni és semmiképpen sem más". Ugyanakkor a miniszter leszögezte: ha a koalíciós megállapodásokat nem tartják be, "az kihat a koalíció szavahihetőségére és arra a képre, amelyet a külföld alakít ki Romániáról". A jún. 13-i Jurnalul National ismertette a Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyvivő alelnöke, területrendezési államtitkár által adott ismertetést az RMDSZ által a kormányban való részvétellel elért konkrét eredményekről. A politikus többek között sikerként értékelte az anyanyelvű oktatás korlátozásait megszüntető és a helyi közigazgatásban való anyanyelvhasználatot lehetővé tévő kormányhatározatokat, amelyek érvényben vannak - még akkor is, ha parlamenti elfogadásuk nem tűnik könnyűnek. /Tokay Györgyöt meglepte Törzsök Erika kijelentése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./"

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztató szolgálatának közleménye szerint Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke jún. 12-én Budapesten baráti ebéden látta vendégül Tőkés László püspököt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökét. A találkozón Tőkés László elismerését fejezte ki az FKgP választási eredményeiért, különösképpen pedig a magyarországi jobbközép politikai erőknek a rendszerváltozás folytatását elősegítő választási győzelméhez való második fordulóbeli jelentős hozzájárulásáért. Torgyán megállapította, hogy a határon túli magyarság vonatkozásában az FKgP és a Fidesz-MPP között teljes az egyetértés. A találkozó résztvevőinek véleménye megegyezett az egyházaknak a nemzet életében és szolgálatában betöltött szerepét illetően, Tőkés kérdésére Torgyán külön is szólt pártjának erőteljes református hagyományairól. Egyetértettek továbbá abban, hogy a határon kívül rekedt magyarság pusztulásának megállítása érdekében folytatni szükséges és intézményes szintre kell emelni a magyar-magyar párbeszédet, amelynek legitim kiindulópontjául szolgálhat az előző kormány által is szentesített 1996-os kárpát-medencei magyar csúcstalálkozó. Torgyán József saját és a részvételükkel megalakuló kormány fokozott támogatásáról biztosította az erdélyi magyarságot, megtartó egyházait, valamint a kolozsvári állami magyar egyetem helyreállítására irányuló jogos küzdelmét. Tőkés Lászlóval megegyeztek abban, hogy az 1996-os magyar-magyar csúcstalálkozó szellemében keresik a további együttműködés lehetőségeit. A közeljövőben külön bizottságot hoznak létre a Független Kisgazdapártban, amely kijelöli azokat a teendőket, amelyek az erdélyi és anyaországi magyarság kapcsolatainak javításához szükségesek, közölte jún. 13-án az MTI-vel Bernáth Varga Balázs, az FKgP főtitkára a Tőkés-Torgyán találkozó után. A főtitkár elmondta, hogy eddig nem létezett élő kapcsolat pártja és Tőkés László között. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

"Az önálló magyar állami egyetem újjáalakítása az RMDSZ-nek mindig is sarkalatos pontja volt, szögezte le Asztalos Ferenc, a képviselőházi tanügyi bizottság alelnöke a vele készült beszélgetésben. Minél tovább húzódik a sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitája, annál hosszabb ideig marad életben az érvényes jogszabály, amely biztosítja az önálló magyar egyetem létrehozásának törvényes keretét. Idejekorán el kellett volna indítani a folyamatot, amelynek eredményeként újraalakult volna a Bolyai. Azonban ez elakadt, az akkreditálást sem indították el az RMDSZ tanügyi illetékesei. A tanügyminisztériumi illetékes államtitkárnak kellett volna beindítani az egyetemalapítás folyamatát. "Már a Ciorbea-kormány idején érzetük, hogy mindaz, ami a kisebbségi kérdéskör folyamán kedvezően alakult, nem őszinte meggyőződésből szavazták meg partnereink." A jó román elodázgató politika alapján álltak. Andrei Marga pedig a multikulturális maszlaggal mentőövet dobott a román nacionalistáknak." "Nagyon sokat ártott a Cs. Gyimesi Éva liberális köre által megrendezett közvélemény-felmérő játék, amivel azután hónapokig tele volt a román sajtó." - hangsúlyozta Asztalos. A román hatalom ekkor "érzékelte megosztottságunkat" - állapította meg a képviselő. /Román Győző: Hova vezet a totojázás? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 16./"

Az országban árvíz van, négy személy vesztette életét. Számos településen megszűnt az áramszolgáltatás, az utak járhatatlanok. /Ítéletidő halottakkal. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

"Bardóczy Csaba /Székelyudvarhely/ a Megyei Tanács jogi bizottságának elnöke volt februárig, amikor Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus felmentette. A felmentés egyik indoka a büntetett előélet volt. Bardóczy Csaba ugyanis ittasan vezette kocsiját, ezért felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Bardóczyt magánlaksértéssel is vádolják, csereháti épületbe való "erőszakos behatolás" miatt, ugyanis Bardóczy is részt vett az apácák eltávolításában. Most is hasonlóan cselekedne, nyilatkozta. Miért nem határolódott el az RMDSZ Remus Opris államtitkártól, aki erőszakosan, törvénytelenül elfoglalta a csereháti épületet? - kérdezte Bardóczy. Verestóy szenátor viszont azt nyilatkozata - és ezt átvette a román sajtó -, hogy egy ilyen ügyért az Egyesült Államokban Bardóczy Csaba tíz év börtönt érdemelne. - Bardóczy elmondta, hogy a csereháti ügyben az építkező Aris Industrie vezetője Aristide Roibu a Securitate tisztje volt, majd később, a Ceausescu-rendszerben nagykövet. Az építkezésnél a diktátor Svájcba mentett pénzének átmosásáról lehetett szó. Szakemberek szerint ugyanis az építkezés nem kerülhet többe másfél millió dollárnál, Cyrill Bürger viszont 7-11 milliós összeget emlegetett. - Kristály Lehel kérdésére válaszolva Bardóczy Csaba kijelentette, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselőknek kifizetődő a koalíciósdi. Az egyik hetilap közölte név szerint, hogy egyes tisztségviselők mennyi pénzt kaptak. Nem számoltatták el őket, ugyanakkor "szembetűnő, hogy egyik-másik szenátorunk vagy képviselőnk mennyit utazik minden konkrét eredmény nélkül." "Látványos gazdagodásukról a tények beszélnek: birtokok, villák, bankbetétek, luxusautók, víkendházak itthon és külföldön..." / Kristály Lehel: Bardóczy vesszőfutása. Aki átlátott a szitán. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 16./"

Újabb évfolyam végzett Marosvásárhelyen, a Színművészeti Akadémia magyar tagozatán. Ferenczy István színművész-tanár osztályában idén heten végeztek. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 16./

"Ion Diaconescu KDNPP-elnök úgy látja, a döntés nem sérti az autonómiát, mivel az egyetem felépítésére vonatkozó kérdéseket törvénnyel rendezik; a döntés egyébként a már létező szakok közös karként való működésére vonatkozik, egyetlen újabb munkahelyet sem kell létrehozni. A lap azt is megpróbálta kideríteni, Szilágyi Pál rektor-helyettes miért szavazott a magyar nyelvi kar beindítása ellen. Szilágyi elmondja, hogy az intézmény tanárai "nagyon kevésnek" tartják az RMDSZ által elérteket: "A magyar tanároknak van egy tervük az önálló magyar tagozat létrehozására", ami öt karról szólna, ezért "egyetlen karral nem elégszünk meg". A lap által megkeresett Markó Béla RMDSZ-elnök egyetért a tervvel, amely szerint lényegesen több fakultás keretében kellene megteremteni a BBTE-n azt az oktatást, amlyről valóban el lehetne mondani, hogy kimeríti a multikulturalitás fogalmát. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./"

Kónya Hamar Sándor képviselő, Mátis Jenő, Szilágyi Zsolt és Nagy István képviselőkkel együtt jún. 16-án benyújtotta a törvénytervezetet a magyar egyetem újralétesítésére. Azzal indokolta lépését, hogy erre a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsától volt felhatalmazása, amely június 15-i határidőt szabott meg a benyújtásra. Kónya kijelentette: az adott szó kötelez, a négyek kezdeményezése azonban nem az RMDSZ egysége ellen irányul. Az RMDSZ képviselőházi frakciója jún. 26-án fogja benyújtani a törvénytervezetet. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./ Az Adevarul jún. 17-i száma bemutatta ezt a tervezetet: a Kolozsváron létesítendő egyetem természettudományok, matematika, bölcsészet, politikai, jogi és közgazdaságtudományok református teológia, római katolikus teológia, képzőművészet, zene, műszaki tudományok, agrártudományok, továbbá orvosi és gyógyszerészeti karral. Az egyetemnek joga van további fakultásokat és kollégiumokat létesíteni. Az oktatási minisztérium biztosítja a működéséhez szükséges eszközöket. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

"Az RMDSZ vezetősége a szövetség bukaresti székházában tartotta június 16-án sajtóértekezletét. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Varga Attila, a képviselőházi frakció elnöke, Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke, Puskás Bálint szenátor, Vajda Ferenc képviselőházi frakcióalelnök, valamint dr. Kötő József oktatásügyi államtitkár, ügyvezető alelnök. Rövid bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ fő prioritásának nevezte a tanügyi kérdést, ezen belül az önálló magyar nyelvű egyetem létrehozásának kérdését. Az RMDSZ ezzel kapcsolatban elengedhetetlennek tartotta a csúcsszintű tárgyalásokat, lévén hogy a koalíciós megállapodásokat különféle utólagos értelmezések követik, sőt belülről, a koalíciós pártok politikusainak részéről elhangzanak a megállapodásokat kétségbe vonó, visszautasító vélekedések. Markó Béla kifejtette, az RMDSZ elérkezettnek látja a pillanatot arra, hogy szorgalmazza: a koalíció valljon színt végérvényesen, óhajtja-e megvalósítani a kisebbségi kérdésben saját maga által elfogadott kormányprogramot, vagy sem. Amennyiben pedig nem, akkor az RMDSZ kénytelen lesz mérlegelni a koalícióban való további részvételt, illetve együttműködést. Az ezzel kapcsolatos döntés nem a szövetségi elnök, hanem az RMDSZ kollektív döntéshozó testületének, az SZKT-nak a hatáskörébe tartozik - szögezte le Markó Béla, kérdésre válaszolva, és nyomatékosan hozzátette, hogy az RMDSZ nem zsarolja koalíciós partnereit, hanem igenis politikai nyomást fejt ki partnereire, hogy a közös kormányprogramot, a koalíciós egyezséget tartsák be. Ezt a politikai nyomást az RMDSZ nyíltan vállalja. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusának nyilatkozatával kapcsolatban, kérdésre válaszolva, Markó Béla vaskos politikai és szakmai melléfogásnak minősítette az egyetemi szenátus állásfoglalását, hiszen éppen egy ilyen nyilatkozat a legjobb érv az önálló magyar egyetem létesítése mellett, mert ha egy magyar nyelv, irodalom és néprajzi fakultás nem kapja meg a szenátus - azaz a többségi szakmabeliek - támogatását, világos, hogy a kétmilliós magyarságnak önálló egyetemre van szüksége, amelynek szenátusa, az igazi egyetemi autonómia jegyében dönthet majd arról, szükség van-e vagy sem egy ilyen vagy olyan fakultásra. Egyébként, mutattak rá a szövetség vezetői, a törvényes rendelkezések szerint egyetem vagy fakultás létesítéséről nem az egyetemi szenátus, hanem a szakminisztérium, illetve a kormány hivatott dönteni. Egyes újságírók "aggályoskodó" kérdéseire válaszolva, Markó Béla és Kötő József kifejtették, hogy a koalíciós csúcson elfogadott négypontos határozat valamennyi tételét jún. 25-ig meg lehet valósítani, ha van rá politikai akarat, mert az összes dokumentáció és szövegjavaslat készen áll, egy bizottság létesítése pedig egyszerű határozattal megoldható. Egy másik kérdésre válaszolva Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ számára a legfontosabb prioritás a tanügyi törvény. El kell döntenünk, érdekel-e bennünket, érdekli-e a koalíciót az évek óta bizonytalanságban tartott kisebbségi gyermekek sorsa, hiszen ezek a gyerekek ma sem tudják, vizsgázhatnak-e, és milyen tantárgyakból, kisérettségin, érettségin, anyanyelven, felvételizhetnek-e anyanyelven jövőre is, lesz-e olyan iskola anyanyelvükön, amelyben tanulni szeretnének stb., stb. De a kormányprogrammal kapcsolatban más oka is van az elégedetlenségre az RMDSZ-nek - hangoztatta a szövetségi elnök -, hiszen a tanügyi kérdés helyzetével azonos a gazdasági reform helyzete, a földtörvény, a privatizáció helyzete. A földművest is, a volt tulajdonost is bizonytalanságban tartjuk, a tanügy egyfajta tükre annak, ami általában tapasztalható a román társadalom életében, annak, ahogyan törvényeinket alkalmazzuk. Mindezekkel nem a kormányt bíráljuk, hanem a koalíción belüli szolidaritást hiányoljuk ? mondotta a szövetségi elnök. Arra a kérdésre, lenne-e költségvetési alap egy magyar egyetem létrehozására, Markó Béla kérdéssel válaszolt: miért nem tevődött, tevődik fel ez a kérdés legalább 20 új román nyelvű egyetem esetében, amelyeket az utóbbi nyolc évben olyan városokban is létesítettek, ahol eddig soha nem volt egyetem. Másrészt pedig a kétmillió magyar nemzetiségű román állampolgár is adófizető, és közülük 500 ezer aláírásával támogatta a kisebbségi oktatásra vonatkozó törvénykezdeményezést, ami önmagában is példa nélkül áll ? hangoztatta a szövetségi elnök. A sajtóértekezleten Varga Attila képviselőházi frakcióvezető tájékoztatta a részvevőket az RMDSZ-frakció döntéséről, miszerint a frakció jún. 26-án nyújtja be az önálló magyar egyetem létesítésére vonatkozó törvénykezdeményezést, a koalíciós partnerekkel kötött jún. 25-i határidős megegyezésnek megfelelően. Puskás Bálint szenátor az RMDSZ parlamenti csoportjának a gazdasági törvényhozásban kifejtett tartalmas munkájáról számolt be, és állításait konkrétumokkal támasztotta alá, felsorolván több jelentős gazdasági szabályozást, melyeknek kidolgozásához, illetve jobbításához hathatósan hozzájárult az RMDSZ parlamenti csoportja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 16. - 1285. sz./ Markó Béla RMDSZ-elnök a sajtóértekezleten rámutatott: a koalícióban állandó gyakorlattá vált, hogy a megállapodásokat utólag a partnerek megkérdőjelezik, és most is ez tapasztalható. Markó szerint az, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem és a Gheorghe Dima Zeneakadémia vezetősége szembeszállt a koalíciós megegyezéssel, éppenséggel a magyar kisebbség önálló felsőoktatási intézmények létesítésére vonatkozó igényének jogosságát támasztja alá. Varga Attila azzal magyarázta a halasztás tervét, hogy csak jún. 26-án nyújtják be a magyar egyetemre vonatkozó törvénytervezetet, hogy ilymódon a magyar érdekképviselet időt hagy arra, hogy a koalíció vezetői által kidolgozott egyezséget addig végrehajtsák, vagyis véglegesítsék a képviselőház oktatási bizottságában az oktatási sürgősségi rendeletről a parlament elé terjesztendő és az eredeti előírásoknak megfelelően önálló egyetemalakítási jogot is tartalmazó jelentést, illetve megalakítsák az ugyancsak a megállapodás értelmében tervezett bizottságot, amely az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgálja. - Kötő József elmondta: a maga részéről az oktatási minisztérium kollégiumában vitába szállt Andrei Marga miniszterrel, aki egy sajtónyilatkozatában egyetértett a Babes-Bolyai Egyetem szenátusi kollégiumának álláspontjával, miszerint a magyar kar létesítése nem a kormány, hanem az egyetemi szenátus hatáskörébe illik. Kötő idézte az érvényben lévő oktatási sürgősségi kormányrendelet vonatkozó, a kérdést világosan a kormány hatáskörébe utaló pontját. Másfelől a bukaresti rádió magyar adásának nyilatkozva Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai egyetem magyar prorektora, a szenátusi kollégium tagja elmondta: ő maga azért támogatta annak álláspontját, mert az intézmény magyar oktatói, akik öt önálló magyar kar működését sürgetik az egyetemen, kevesellnék az egyetlen nyelvi, irodalmi és néprajzi magyar fakultást. Szabó Károly szenátor, a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság tagja emlékeztetett: már régen javasolta, hogy a közélet szereplői tegyenek nyilatkozatot múltjukról. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./"

Jún. 16-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációjának /C.S.D.R./ Constantin Baroi és Tudor Urlea alelnökökből álló küldöttségét. A találkozón az RMDSZ részéről részt vett Böndi Gyöngyike Máramaros megyei képviselő, a képviselőház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának tagja és Vajda László, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosa. A megbeszélés során a szakszervezeti vezetők ismertették álláspontjukat a kormány által kidolgozott és a parlamentben megvitatás alatt lévő törvénytervezetekkel kapcsolatban. A szakszervezet képviselői átnyújtották a szövetségi elnöknek a szociális védelemről készített állásfoglalásukat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 17. - 1286. sz./

A koalíciós megállapodás szerint jún. 25-ig el kell készülnie az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet véleményezésének, a munka azonban lassan halad, állapította meg Garda Dezső. Erőltetett menetre lenne szükség, éjt nappallá téve kellene dolgozni, hogy a határidőt tartani tudják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Jún. 17-én Takács Csaba ügyvezető elnök kolozsvári hivatalában fogadta Fleming Morchot, Dánia bukaresti nagykövetét. A találkozó nyílt eszmecserére adott alkalmat az időszerű politikai kérdésekről, a romániai reformfolyamat jelenlegi helyzetéről. A dán nagykövet tájékoztatást kapott az RMDSZ politizálásáról, a szövetség kormányzati szerepéről és prioritásairól. Szóba került ugyanakkor Románia EU-integrációs politikája, valamint a NATO-tagság elnyeréséért folytatott külpolitikai tevékenység. Takács Csaba hangsúlyozta, hogy az integrációs törekvések támogatása az RMDSZ kormányzati tevékenységének meghatározó összetevője. A dán diplomata érdeklődését fejezte ki a romániai magyar közösség helyzete és az RMDSZ kormányzati tevékenysége iránt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 19. - 1288. sz./

A Nagy-Románia Párt közleményben tagadta, hogy elnöke, Corneliu Vadim Tudor a Ceausescu-féle titkosszolgálat, a Securitate besúgója lett volna. A párt sajtóirodája szerint a Ziua jún. 15-i számában közölt fénymásolat az 1981-ben aláírt informátori kötelezettség-vállalásról ügyetlen hamisítvány, és C.V.Tudor bepereli a lapot. A Román Hírszerző Szolgálat, amely az egykori Securitate-dossziékat őrzi, sajtóirodája útján szintén nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy több igazi vagy hamis irat jelent meg a napokban ezekből a dossziékból. Ez azt tartalmazza, hogy az archívum használatát szigorúan szabályozták, nincs lehetőség az ott őrzött dokumentumok elvitelére vagy lemásolására, ám korábban, főleg az 1989-1990 időszakban más volt a helyzet, ezért a vonatkozó törvényekben szigorúan büntetni kellene azokat, akik nem törvényes módon használnak fel ilyen dokumentumokat. /C. V. Tudor perli a Ziuát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

"A brüsszeli nemzetközi kisebbségi jogvédő alapítvány - International Foundation For Promoting Studies and Knowledge of Minority Rights szellemi vezetője Nicola Girasoli pápai káplán, a vatikáni diplomácia Brüsszelben tevékenykedő tagja. Girasoli atya személyes kapcsolatot épített ki a moldvai csángókkal. Segített abban, hogy Csicsó Antal, a Moldvai Csángó-Magyar Szövetség alelnöke eljuthatott Brüsszelbe és ott 1997. november 19-én előadást tarthatott a csángó kisebbség történetéről, helyzetéről, gondjairól és kívánságairól. Girasoli két bukaresti kutatóval, Renate Weberrel és Valentin Stannal angol nyelvű kisebb tanulmányt /The Moldavian Csango/ íratott. Ennek a bemutatója volt jún. 17-én Budapesten, Göncz Árpád köztársasági elnök, Karl-Josef Rauber apostoli nuncius, valamint püspökök, papok, közéleti személyiségek jelenlétében. Eljött Csicsó Antal, továbbá kolozsvári magyar egyetemi tanárok és a moldvai csángók egy kis csapata. Ilyen rangos gyülekezet eddig nem foglalkozott a csángók helyzetével, állapította meg beszámolójában Beke György, aki mindig szószólója volt a csángóknak. A megvitatott tanulmány /The Moldavian Csango/ mindössze harminckét oldalas, ez alkalmatlan keret az óriási csángó irodalom áttekintésére. Márpedig erre lenne szükség. A román tudományosságban olyan vélekedések olvashatók, amelyek kizárják egymást. A XVIII. században élt Cantemir fejedelem például magyaroknak nevezi a moldvai csángókat, addig egy nemrég elhunyt középiskolai tanár, Dumitru Martinas nagy botrányt kavart könyvében azt állította, hogy a csángók eredetileg románok voltak. A most bemutatott tanulmányban a szerzők egymás mellé helyezik az ellentmondó tételeket, a magyar szakirodalomnak alig egytizedét vették számba. A jún. 17-i esten először Nicola Girasoli, a kisebbségi kérdés szakértője beszélt a csángókról, majd Renate Weber és Valentin Stan, a tanulmány szerzői következtek. Az esten jelen volt Tánczos Vilmos kolozsvári néprajzos is, aki felszólalásában részletezte, milyen elfogult ez a kiadvány. Kifogásolta, hogy a különböző "népszámlálások" adatait a csángók vonatkozásában a szerzők hiteles tényeknek fogadták el. Hiszen ők maguk is megjegyzik, hogy Ceausescu alatt a csángók jobbnak látták eltitkolni származásukat. A tanulmány nem idézi az 1859-es román népszámlálás adatait, amelyek szerint Bákó megye katolikus lakosságának 86 százaléka, Román megye katolikusainak 94 százaléka még magyarnak vallotta magát. Csicsó Antal, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke is beszélt röviden. Hézagpótló kiadványról van szó, állapította meg, hiszen a román közvélemény számára eddig ismeretlen megközelítésben tárgyalja a kérdést. Megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök is, aki határozottan leszögezte: a csángók magyarok. Könnybelábad a szemem, ha hallom őket, jelentette ki. /Beke György: Aki idegen nyelven imádkozik, az a hitét is elveszítheti. Egy csángókról szóló tanulmány vitája. = Új Ember, jún. 28., Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), júl. 23./ Az A Hét egy hónap múlva számolt be a könyvbemutatóról."

"Dr. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszter kijelentette: fiatal korában kényszer hatására kötelezvényt írt alá a Securitate titkosszolgálat tájékoztatásáról, de senkit nem árult be. Amennyiben bárki azt állítaná, hogy szóval vagy tettel ártott neki, kész az igazságszolgáltatás előtt vállalni a felelősséget, lemondva parlamenti mentelmi jogáról. A miniszter elmondta: 1959-ben antikommunista és szovjetellenes magatartása miatt kizárták a marosvásárhelyi orvosi egyetemről, ezért felcserként kapott alkalmazást az ország különböző vidékein. A jugoszláv határon lévő faluban, ahol az eset idején dolgozott, gyakori volt a lövöldözés és halálesetek is előfordultak. Egy napon két határőr gépkocsiba ültette és a szomszédos helység rendőrörsére vitte, ahol ötórás kihallgatás után egy pisztolyával játszadozó tiszt íratta alá vele a szóban forgó papírt, amelyen az állt, hogy vállalja: információkkal szolgál a román határok őrzése érdekében. Ennek ellenére a továbbiakban semmiféle információt nem adott, különböző ürügyekkel kitért ez elől. Ezért valószínűnek tartja, hogy később, temesvári orvosként átélt családi tragédiájában szerepe volt a Securitaténak /a miniszter konkrétan nem említette, de ismeretes: fiát máig tisztázatlan körülmények között ismeretlenek a nyílt utcán agyonverték/. "Senkit sem súgtam be, nem tekintem magamat vétkesnek" - jelentette ki dr. Bárányi Ferenc. - Mindennaposak a különböző címen ellene indított támadások azóta, hogy egészségügy-miniszterré nevezték ki. Előbb a Máltai Szeretetszolgálatot támadták, amelynek alelnöki tisztségéről ezért lemondott, majd a napokban az Atac la persoana (Személy elleni támadás) című bulvárlap közzétette azt a kötelezvényt, amelyet a hatvanas években írt alá a Securitate, a kommunista titkosszolgálat kényszerére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17., Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./"

Le kell mondaniuk azoknak a honatyáknak, kormánytisztviselőknek, akikről kiderül,hogy bedolgoztak az egykori Securitaténak. Az utóbbi napokban egymás után közölte a sajtó Adrian Biliau demokrata párti, Iona Ghise RTDP-s, C. V. Tudor /Nagy Románia Párt/ honatyák, valamint Daniel Daianu pénzügyminiszter Securitate-hűségnyilatkozatát. /Daniel Daianu is bevallotta kollaboráns múltját. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 18./

"A református egyház és a CE közötti vita egyes részleteiről olvashatunk Józsa Tímea összefoglalásában: egy tiltakozó csoport állásfoglalásáról, egy egyházkerületi határozatról és a sajtótájékoztatóról. A tiltakozó csoport szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nem fogadja el a CE nevű missziói szövetség tevékenységét, emiatt kellett ifj. Adorján Kálmán lelkésznek elhagyni zilahi szolgálati helyét. A CE Szövetséget védelmében kiállt egy csoport, mondván, a CE az ébredés szellemét képviseli, az episzkopalizmussal szemben a spirituális és kulturális értékek ápolását hirdeti. A nyílt levél aláírói szerint jelenleg "Tőkés László püspök személyes irányításával a református egyház belső kisebbségének üldözése folyik.", továbbá szerintük ez a "másként gondolkodók diszkriminációja". Ezért szolidaritásukat fejezik ki a "megkülönböztetés áldozataival". Az aláírók között van: Bányai Péter politikai elemző, Saszet Ágnes tanár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem több tanára, óraadója /Benő Attila óraadó tanár, Berszán István egyetemi adjunktus, Gábor Csilla egyetemi adjunktus, Magyari László Nándor egyetemi adjunktus, Orbán Gyöngyi egyetemi adjunktus, Selyem Zsuzsa óraadó tanár/, Csáki Edit óraadó tanársegéd /Gh. Dima Zeneakadémia, Kolozsvár/, Salat Levente /Kolozsvár/, három marosvásárhelyi író: Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Vida Gábor, két kolozsvári író: Papp Sándor Zsigmond, Visky András, Tompa Gábor rendező /Kolozsvár/. Közölte a napilap a Királyhágómelléki Református Egyházkerület máj. 16-i határozatát: a közgyűlés titkos szavazással elutasította ifj. Adorján Kálmán fellebbezését és jóváhagyta Adorjánnak a zilahi lelkészi állásából való felmentését. A sajtótájékoztatón Tőkés László püspök elmondta: a CE nem vállalt jogi és hitelvi kötelezettséget, nem dolgozott ki olyan szabályzatot, amely megfelelne a református egyház statútumának. A CE sajtókampányt indított az egyházkerület ellen, párhuzamosan működnek a református egyházzal, mindezek miatt Adorján Kálmánt, a CE országos vezetőjét elhelyezték parókiájáról. Két hét múlva a CE is sajtótájékoztatót tartott, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészi elnök, Halmen István ügyvezető elnök és Horváth Levente lelkipásztor elmondták: nem akarnak elszakadni az egyháztól, de az egység nem lehet jogcím az uniformizálásra. A Kánon egyik nagy hibája, hogy alulról jövő kezdeményezésekről nem rendelkezik. /Józsa Tímea: Quo vadis? /Egy témáról - három tételben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10., a tiltakozó csoport állásfoglalását a kolozsvári lap is közölte: Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./ A Romániai CE Szövetség a református egyházon belüli megújulást képviseli, olvasható kiadott tájékoztatójukban. 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta működésüket, azonban a föld alatt tovább dolgoztak. A mozgalom több tagja börtönbüntetést szenvedett. 1991-től újra legális szervezetként működnek. A CE állami bejegyeztetéséhez a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hozzájárult. Jelenleg az egyházkerület a "CE Szövetség teljes alávetettségét igényli", a CE viszont önállóságához ragaszkodik, elismerve az egyházi hatóság felügyeleti jogát. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület a CE álláspontját engedetlenségnek bélyegezte és ezért az egyház szervezeti keretéből kizárta. A konfliktus Zilahon csúcsosodott ki, ahol ifj. Adorján Kálmán lelkészt, a CE lelkész-elnökét az egyház hatóság elmozdította ottani lelkészi tisztségéből. /Halmen István ügyvezető elnök: A Romániai CE Szövetség tájékoztatója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A Szabadság a fenti közlemény mellett közölte Tóth János lelkész Tőkés Lászlóhoz,a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökéhez intézett nyílt levelét. A lelkész kifejtette, hogy a CE bomlasztja az egyházat. Működjön csak külön a CE, ajánlotta a lelkész. /Nyílt levél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ A tiltakozó csoport állásfoglalását elvetette Molnos Lajos, mondván, vannak olyan nagyokosok, "akik majd eldöntik azt is, hogy egyik vagy másik felekezeten belül milyen legyen a rend", hogyan kelljen gondolkozni. Egyesek "egyházaink belső dolgaiba is gátlástalanul és ízléstelenül beavatkoznak, döntnöki szerepet vindikálnak maguknak". Céljuk az egyház bomlasztása, mégpedig belülről. S teszik ezt "az újfajta internacionalizmus és ateizmus szellemében, amit ma korszerűen multikulturalitásnak, másként gondolkodásnak stb. neveznek." Az aláírók jó részét ismeri, írta Molnos, politikai beállítottságukat is. Nem csodálkozna, ha az a szöveg, amit aláírtak, Tőkés László politikai nézeteivel helyezkedne szembe. Ez a szolidaritási nyilatkozat egyszerűen lejáratás. Molnos még megkérdezte, hogy milyen az aláírók hívői kapcsolata az egyházzal? /Molnos Lajos: Nemcsak undorító, de veszélyes is! = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), jún. 19./"

Az RMDSZ Operatív Tanácsának Bukaresten tartott jún. 19-i dr.Bárányi Ferenc bejelentette, hogy lemond egészségügyi miniszteri tisztségéről. Jún. 19-én az RMDSZ Operatív Tanácsa megvizsgálta a dr. Bárányi Ferenc egészségügyi miniszter bejelentése nyomán előállt helyzetet, és erről a következő közleményt adta ki: Dr. Bárányi Ferencet 1961-ben a Securitate kötelezettségvállalás aláírására kényszerítette. A Securitatéval való együttműködést rövid időn belül megtagadta, és végig ellenszegült a kommunista diktatúrának, a nehéz pillanatokban is bizonyítva a demokrácia iránti elkötelezettségét, és 1989. után is következetesen ragaszkodott a demokrácia elveihez. Értékeljük dr. Bárányi Ferenc eddigi politikusi és miniszteri tevékenységét, úgy gondoljuk, hogy elkötelezettje az egészségügyi reformnak, és nagy szakmai hozzáértésről tett bizonyságot. Mindezek ellenére az RMDSZ Operatív Tanácsa dr. Bárányi Ferenc lemondási szándékát tudomásul vette, és egyetértett vele, mivel úgy értékeli, hogy Románia kormányában a miniszterelnök és a miniszterek, valamint általában a kormánytagok között a lehető legteljesebb bizalomra van szükség, és ha ez a bizalom megcsorbul, hatékony együttműködés nem képzelhető el. Az RMDSZ a megürülő egészségügyi miniszteri tisztségbe a lehető legrövidebb idő alatt jelöltet állít. Az RMDSZ Operatív Tanács elemezte az előállt helyzet okait, és a következő megállapításokra jutott: 1. Javasolja a Szövetségi Képviselők Tanácsának, hozzon határozatot arról, hogy az RMDSZ minden tisztségviselője záros határidőn belül tegyen kötelező nyilatkozatot a volt Securitatéhoz főződő viszonyát illetően, és vállalja átvilágítását. 2. Felkérjük Románia miniszterelnökét és a koalíciós partnereket, hogy határozottan igényeljék minden kormánytag mielőbbi átvilágítását. 3. Felhívjuk az archívumok felügyeletét biztosító szerveket, beleértve a Román Hírszerző Szolgálatot, akadályozzák meg, hogy a személyi dossziék szelektív kiszivárogtatás által a politikai diverzió eszközévé váljanak. 4. Véleményünk szerint mindaddig nem tudjuk felszámolni a totalitarizmus negatív örökségét, amíg a tisztségviselők és közéleti személyiségek átvilágítását törvény nem szabályozza. Éppen ezért felhívjuk Románia Parlamentjét, hogy a Securitate átvilágításáról szóló törvény elfogadását tekintse prioritásnak. Az RMDSZ az önmaga számára felállított politikai gyakorlatot a politikai partnerek számára is követendőnek tartja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 22. - 1289. sz./

"Az RMDSZ nevében Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke jún. 19-én az alábbi közleményt adta ki: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megdöbbenéssel szerzett tudomást a kolozsvári és Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarának épületére helyezett uszító feliratról. Szövetségünk elítéli mindazok provokatív megnyilvánulásait, akik az utóbbi nyolcéves időszakban gyakran folyamodtak ilyen diverziós módszerekhez, azzal a nyílt szándékkal, hogy megrontsák a románok és a magyarok, s ezen belül e két nemzetiséghez tartozó diákok és tanárok között fennálló viszonyt. Meggyőződésünk, hogy ezek a provokatív cselekmények rendkívül károsan befolyásolják Románia, valamint a kormánykoalíció elsődleges bel- és külpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását. Felkérünk minden felelős politikai tényezőt, valamint az egyetemi tanárok közösségét, hogy ne hagyják magukat elragadni ezen uszító szándékú megnyilvánulásoktól, és egyben tiltakozunk az ellen, hogy e kezdeményezéseket éppen azoknak tulajdonítsák, akik a legtöbbet veszítenek e hangulatkeltés eredményeként. Meggyőződésünk, hogy e törvénysértő cselekedet az etnikumközi gyűlöletkeltés újabb eszköze, és ezért felszólítjuk az illetékes hatóságokat, hogy azonnal kezdjék meg a vétkes személyek azonosítására irányuló kivizsgálásokat. Ehhez az RMDSZ is megteszi a szükséges intézkedéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 22. - 1289. sz./ Előzmény: jún. 16-án a Babes-Bolyai Tudományegyetem Horea úti épületének falára ismeretlenek plakátot ragasztottak a következő felirattal: "Aceasta cladire este a UDMRULUI. Büdos Olah, cara-te de aici". A plakátot bemutatták az egyetem vezetőségének. /Plakát és tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Nyilvánvaló provokáció, ezt mutatja a rossz magyarsággal írt szöveg."

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nem tudott elmenni az Operatív Tanács ülésére, viszont közzétette a szövetségi elnökhöz az üggyel kapcsolatban intézett levelét. Ez mintegy elvi álláspontját is tartalmazza azt követően, hogy Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke pénteki sajtóértekezletén ismét felelevenítette a Tőkés által a Securitaténak - szintén nyomás hatására - tett deklarációk ügyét, bemutatva egy ezzel kapcsolatos iratot. (A püspök, aki közismerten a román kommunista hatalom ellenfele és fellépésével bukásának előmozdítója is volt, 1994-ben már kommentálta az ügyet, kifejtve, semmi olyat nem írt le, ami bárkinek ártott volna.) Tőkés László időzített és célzatos, a törékeny kormánykoalíció további gyengítésére irányuló akciónak tekintette az egészségügyi minisztert terhelő titkosszolgálati irat váratlan nyilvánosságra hozatalát. "Országunkban megváltozott formában tovább működik a hírhedt Securitate" - hangsúlyozta, ezért szükségesnek tartja a kommunista múlt káros örökségének felszámolására irányuló összpontosított kormányzati, parlamenti, össztársadalmi fellépést. Dr. Bárányi Ferenc védelmében Tőkés László emlékeztetett arra, hogy az orvos annakidején döntő szerepet játszott a Securitate által hajszolt Szőcs Géza elrejtésében, illetve megmentésében, és utalt az 1989 decemberi eseményekben családjával együtt játszott szerepére is. Hozzáfűzte, hogy ettől függetlenül és ennek ellenére a kíméletlen politikai játékszabályok szerint az ügy következtében a miniszter súlyosan kompromittálódott, még akkor is, ha a volt diktatúra természetszerű következményeként az egész kormányra, parlamentre és a politikai-társadalmi közéletre az egykori román titkosszolgálattal való együttműködés gyanújának árnyéka vetül. Dr. Bárányi Ferenc fájdalmas esete különösképpen időszerűvé teszi társadalmunk és közéletünk megtisztítását - írja Tőkés, hangsúlyozva, hogy a történtek fényében az eddigieknél is nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a Ticu Dumitrescu szenátor által kidolgozott, a "szekus" dossziék hozzáférhetőségére vonatkozó törvény kezdeményezésének. Politikai téren elengedhetetlenül fontos és halaszthatatlanul sürgős a társadalmi és politikai közélet szereplőinek intézményes átvilágítása. Az RMDSZ-en belül Tőkés javasolta, hogy a szövetség valamennyi felelős beosztású vezetője és képviselője azonnali hatállyal tegyen politikai múltjára vonatkozó írásbeli nyilatkozatot. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./"

"Barabás Miklós halálának századik évfordulója alkalmából egyedülálló kiállítás nyílt a nagy festő műveiből, és egyben ünnepi rendezvénysorozat kezdődött Sepsiszentgyörgyön. A rendezvényekre a városba érkezett Göncz Árpádné Zsuzsanna, a magyar köztársasági elnök és Nadia Constantinescu asszony, a román államfő felesége, akik az ünnepi megemlékezés fővédnökei. A centenáriumi rendezvények sora jún. 20-án a Székely Nemzeti Múzeumban kezdődik, ahol "Negyvennyolcasok Barabás Miklós kőnyomatain" címmel nyílik kiállítás, majd koszorúzásra kerül sor a festő közeli szülőfalujában, Kézdimárkosfalván, ottani mellszobránál. Jún. 20-án délután nyílik a képtárban a Barabás Miklós emlékkiállítás, amelyen a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében Inkei Péter helyettes államtitkár, a román Művelődési Minisztérium nevében pedig Kelemen Hunor államtitkár mond üdvözlő beszédet. A megnyitóbeszédet az eredeti tervek szerint dr. László Gyula professzor mondta volna, a sors azonban közbeszólt: útban a rendezvényre - és egyben szülőföldjére - az idős tudós Nagyváradon váratlanul elhunyt. Az ünnepi szónokok között van dr. Dan Grigorescu bukaresti akadémikus, dr. Rózsa György budapesti művészettörténész, míg a helyi házigazda, Jánó Mihály művészettörténész, a megyei művelődési felügyelőség főtanácsosa lesz. Jún. 21-én a közeli árkosi művelődési központban nyílik tudományos konferencia a nagy művész életéről és munkásságáról, jún. 22-én a vendégek a környék nevezetességeivel ismerkednek. A román és a magyar állami és művészeti intézmények példás együttműködésével szervezett centenáriumi ünnepségeken jelen lesznek természetesen a helyi állami és önkormányzati hatóságok képviselői, élükön Gheorghe Tatu megyei prefektussal és Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, valamint Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20, 22./"