Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nem, Polt Péter megjelent a parlament költségvetési bizottságának március 30-i ülésén, ahol a miniszterelnököt és a legfőbb ügyészt az Altus Rt., valamint a Közlöny és Lapkiadó Kft. között 1995-ben létrejött szerződés ügyében kívánta meghallgatni a testület. Gyurcsány Ferenc levélben közölte: alkotmányos kötelezettsége részt venni az ülésen, ezért előre egyeztetett időpontban kész megjelenni a bizottság előtt. Az MSZP képviselői nem jelentek meg az ülésen, ezért a napirendről a bizottság nem tudott dönteni, ugyanakkor a jelenlévő fideszes képviselők Szijjártó Péter javaslatára úgy határoztak, hogy a testület – a házszabály értelmében – lefolytatja az ülést. A Fidesz az állami vagyont ért tetemes kár helyrehozásának vizsgálata céljából kezdeményezte a bizottság összehívását. Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn bejelentette: a közérdek sérelmét állapította meg a kormányfővel szemben a Legfőbb Ügyészség a Szalay utcai ingatlan ügyében. Varga Mihály bizottsági elnök az ülés után a sajtónak elmondta: „szerettük volna megkérdezni, hogy megfelel-e a valóságnak az állítás, miszerint a köz vagyonát mintegy 230 millió forintos sérelem érte. Ez úgy tevődik össze, hogy bérleti díjból az elmúlt években 117 millió forintot, felújításból 125 millió forintot, összesen 242 millió forintot fizetett az állam Gyurcsány Ferenc cégének. Ezzel szemben áll egy lízingdíj, mint állami bevétel, amely 8,3 millió forintot tesz ki. Tehát összességében közel 230 millió forintos kár érte az állami vagyont.” /Gyurcsány nem ment el a meghallgatásra. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

Megtámadtak Szabadkán egy vajdasági magyar fiatalembert: négy támadója lefogta és éles tárggyal összevagdosta az arcát és csuklóját; az áldozat szerint magyarsága miatt tették ezt vele. Az incidensről a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szabadkai irodája tájékoztatott. A fiatalember mobiltelefonján beszélt magyarul az utcán, amikor körbevette négy ismeretlen személy. Azt kiáltozták, hogy Szerbiában nincs helyük a magyaroknak. A támadók 15-20 vágást ejtettek a fiatalember arcán és a kezén. /Újabb magyarverés Szabadkán. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

A Tudományos Diákköri Konferencia (TDK) a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség által szervezett tizenhárom éves hagyománnyal rendelkező tudományos ülésszak, amelyre az idén március 30 – április 2. között kerül sor Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában. A TDK olyan egyedülálló rendezvény Erdélyben, amelyen a hallgatók magyar nyelven mutathatják be orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti témájú dolgozataikat. A négynapos rendezvényen 150 hazai (marosvásárhelyi, nagyváradi, temesvári), valamint 50 külföldi (budapesti, szegedi) hallgató ismerteti tudományos munkáit. Lehetőség nyílik az egyetemek között újabb kapcsolatok létrehozására, illetve információcserére. A XIII. TDK újdonságai közé tartozik a workshop, amelyen interaktív kerekasztal-beszélgetések lesznek. A konferencia előadásainak kivonatai a MOGYE Orvosi és Gyógyszerészeti Szemléjében jelentek meg, míg a nyertes dolgozatokat az EME szakfolyóiratában /Orvostudományi Közlemények/ közlik. /(mr): XIII. Tudományos Diákköri Konferencia Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

Április 2-án lesz Szophoklész Oidipusz király című művének bemutatója Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban, Mihai Maniutiu rendezésében. /Oidipusz király. Bemutató a Kolozsvári Magyar Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

Dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul közölte, Hargita, Kovászna, Maros valamint Suceava, Neamt, Bákó és Botosani megyék tartoznak területileg hozzájuk. A helybeliek elsősorban munkavállalási vízumot kérnek, egy részük idényjellegű munkákra, mások tartósan, akár egy évet szeretnének Magyarországon dolgozni. A nemzeti vízumot a csíkszeredai főkonzulátuson is lehet kérelmezni, ez ingyenes. Marosvásárhely közelebb van Kolozsvárhoz, a kolozsvári konzulátushoz már nem fordulhatnak a megye lakói? – kérdezte az újságíró. A marosvásárhelyi lakosokat nem fogják elküldeni Kolozsvárról, de a főkonzul arra biztat mindenkit, hogy Csíkszeredába jöjjön. Szabó úgy látja, hogy körülbelül 8-10 ezer ember fogja a csíkszeredai konzulátust választani. Tavaly 24 ezer romániai munkavállaló dolgozott Magyarországon. A munkavállalói vízum Budapest engedélyéhez kötött. A konzulátus csak beveszi a kéréseket és kiadja az útlevelet. /(bodolai): Munkavállalás, nemzeti vízum. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

Molnos Lajos kolozsvári városi tanácsos elégedetlen a helyi költségvetésből a kultúra támogatására elkülönített összegekkel. A szakbizottság által jóváhagyottnál kisebb összegeket fogadtak el. Molnos követelte, hogy ne csökkentsék a támogatást, végül megszavazták az ő módosító indítványát, és az eredetileg megállapított összegeket osztották ki. Az anyagi gondokkal küszködő Korunk című folyóiratot így 58 ezer lejjel támogatták, és nem csupán 50 ezerrel, a Helikon folyóiratot 55 ezerrel, nem 48 ezerrel. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kolozsváron a kultúrát mindig megrövidítik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 1./

Kapor János majláthfalvi katolikus plébános a parókián saját költségére újraindította 32 hátrányos helyzetű óvodás és iskolás számára az uzsonnáztatást. Mindezt akkor vállalta, amikor a parókia felújításához készülődnek, tehát szükség van a pénzre. Két év alatt a nagytermet közösségi tevékenységek céljára szeretné berendezni: a gyermekek hideg időben kellemesebb feltételek között uzsonnázhatnak, az ifjúsági tevékenység és a beindítandó nyugdíjas klub is itt találna otthonra. Az egyedül élő nyugdíjasok életkedvét csak rendszeresen megszervezett közösségi tevékenységgel lehet helyreállítani. /Balta János: Ingatlanok után az emberkatedrálist. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

Ivó faluban nyolc tanerővel működik a Székely János Általános Iskola. A marosvásárhelyi író-költőnek háza volt Ivóban. A helybéliek megszerették, befogadták Székely Jánost /1929-1992/, iskolájukat róla nevezték el. Balogh Margit igazgatónő örömmel újságolta, hogy marad a nyolc osztály, nem csökkentik I–IV. osztályos elemire az iskolát. Itt is fenyegető méreteket ölt a népességfogyás. Idén elsőbe csak négy gyereket írattak be. /Iskola a havason. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 1./

A 60 éves Kincses Elemér rendező először színész volt, megjelent a Forrás kötete, majd elvégezte a rendezői szakot. Kincses Elemér idén A kis herceget rendezte Bukarestben, a Creanga Színházban. Örül, hogy végre tévéfilmet fog rendezni. Ráadásul saját Csatorna című darabjából az egyik magyarországi televízió felkérésére. Operát is fog rendezni. Meghívták Kolozsvárra a Magyar Operához, Verdi Fallstaffját rendezi majd. Kincses úgy látja, hogy a kulturális globalizáció halálos veszély. „Az a kis kultúrák vége, ha egy erdélyi színháznak ugyanaz a repertoárja, mint egy párizsi vagy budapesti avantgárd színháznak. Elfogadhatatlan, hogy Erdélyben éveken keresztül nem játszanak Sütő Andrást és Székely Jánost.” Kincses Elemér írt egy monodrámát, megjelent a Látó folyóirat debreceni számában, Dugovics Tituszról szól, a címe Az ugrás. Két-három helyről is érdeklődnek iránta. /Nagy Miklós Kund: Az érték nem mérhető. Beszélgetés a 60 éves Kincses Elemér rendezővel. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 1./

Megjelent az első Lászlóffy Aladár-monográfia.   Széles Klára budapesti irodalomtörténész Lelkünkre így ül ez a kor. Szubjektív nemzedéktörténet Lászlóffy Aladárral. 1956–2004 /Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2005/ című munkájában behatóan tárgyalta Lászlóffy hatalmas (több mint negyven kötetre rúgó) életművét, s nemcsak a verseket, hanem Lászlóffy prózáját is, regényeit, elbeszéléseit s a jegyzeteket, glosszákat, pamfleteket is.   Széles Kláraa a korszak egyik alapművét alkotta meg. Az utóbbi időben monográfiák jelentek meg Sütő Andrásról, Székely Jánosról, Kányádi Sándorról, Bodor Ádámról, Szőcs Gézáról, Hervay Gizelláról, úgy tűnik, hogy a magyarországi kritika és irodalomtörténet-írás kezdi felfedezni az erdélyi irodalmat. A szubjektív hangvétel előnyére válik a könyvnek, Széles Klára tájékozottsága irigylésre méltó. /Bogdán László: Monográfia Lászlóffy Aladárról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 1./

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága április 1-jén Sepsiszentgyörgyön ülésezett. Az ülés után Csapó József, az SZNT elnöke elmondta, hogy június elején egy újabb székely sereglést szerveznek, de most a helyszín Gyergyóditró lesz. „Június elejére terveztük a Székely Nagygyűlést, az országjelentés elfogadását követően, így ez az összesereglés már a jelentés tudatában fog megtörténni” – mondta Csapó, aki hozzátette, az SZNT több ízben figyelmeztette az Európai Bizottságot, az ENSZ-t arra, hogy ne vigyék be a feszültségeket az EU-ba, tehát Románia EU- csatlakozása előtt legyen megoldva a székelyföldi területi autonómia kérdése. „Érdekünk, hogy Románia minél hamarabb belépjen az EU-ba, de az nem érdekünk, hogy erre azelőtt kerüljön sor, mielőtt Románia törvény által garantálná a székelység autonómiáját” – mondta Csapó. Csapó József közölte, hogy a székelyudvarhelyi nagygyűlésen közfelkiáltással elfogadott kiáltványt elküldték az Európai Parlament elnökének, alelnökeinek, frakcióvezetőknek, kérve újbóli támogatásukat a székelyföldi autonómia-törekvésekben. Csapó József megerősítette a sajtóban megjelent információkat, miszerint Traian Basescu államelnök azért nem vett részt a március 15-i udvarhelyi Székely Nagygyűlésen, mert az SZNT vezetősége nem mondott le a kiáltványról. Csapó emlékeztetett, Szász Jenő meghívta az államelnököt a Székely Nagygyűlésre. „Ezen találkozó után elhangzott, hogy ennek érdekében egy bizonyos együttműködésre van szükség…Azonban a kiáltvány szövegének módosításába nem egyeztem bele” – vallja Csapó. Az is elhangzott, hogy Basescu csak akkor utazik el március 15-én Székelyudvarhelyre, ha nem olvassák fel a kiáltványt. Az SZNT elnöke szerint még március 14-én este is heves vita alakult ki erről a kérdésről, de Csapó József határozottan elutasította, hogy a kiáltványt visszavonják, mivel, mint fogalmazott, „a kiáltvány alku tárgyát nem képezi”. /Az SZNT egy újabb Nagygyűlést tervez. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./ Határozatképtelenné tették távozásukkal a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bürójának ülését Szász Jenő, Farkas Csaba és Dancs Lajos, akik nem voltak hajlandók megszavazni a találkozó egyik napirendi pontját Sepsiszentgyörgyön. Mindhármukat érintette a napirendi pont, mert az ÁB többsége elvi összeférhetetlenség okán kérte a politikai pártokban (Magyar Polgári Szövetség) és civil szervezetekben (SZNT) egyaránt tisztséget betöltő személyek státuszának rendezését. A távozó Szász elnöke az MPSZ-nek és alelnöke az SZNT-nek, Farkas a székelyudvarhelyi MPSZ vezetője, szintén SZNT-alelnök, s még az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsban is ÁB-tag, Dancs pedig vezető tisztséget tölt be az udvarhelyi MPSZ-ben és jegyzője az SZNT-nek. Csapó József, az SZNT elnöke elmondta, hogy eddig kétszer is kérte az összeférhetetlenség napirendi tárgyalását, de csak az utóbbi időben támogatták ezt a széki szervezetek képviselői. /Domokos Péter: Összeférhetetlenségi vita az SZNT-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Kampányzáró nagygyűlést tartott az MSZP és a Fidesz. „A nemzet a szó, a köztársaság a tett”, a nemzet az akarat, a köztársaság a cselekvés – jelentette ki a szocialisták miniszterelnök-jelöltje április 1-jén, „a köztársaság barátainak nagygyűlésén.” Gyurcsány Ferenc szerint a szocialisták képesek összekapcsolni egymással két közös szándékot: egyfelől a gazdagabb, sikeresebb ország és erősebb gazdaság megteremtését, másfelől azt, hogy ez az erő és gazdagság milliókat, egy összetartó Magyarországot szolgáljon. A Hősök tere előtt felállított színpadon a Szocialista Párt vezetői, többek között Hiller István pártelnök, Lendvai Ildikó frakcióvezető, Medgyessy Péter és Horn Gyula volt miniszterelnök volt jelen. Megrendítő érzésnek nevezte Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pártja április 2-i, vasárnapi budapesti nagygyűlésén, hogy „még többen vagyunk, mint négy évvel ezelőtt.” Beszédében a Fidesz kormányfőjelöltje kitért arra, hogy a párt nagygyűlésével egy időben magyarok ezreinek otthonát fenyegeti az árvíz. Azt kérte a magyar szolidaritás nevében, hogy mindenki segítsen, ahol tud. Orbán Viktor beszédét megelőzően Áder János, a Fidesz frakcióvezetője; Pokorni Zoltán alelnök és Kövér László, az országos választmány elnöke együtt érkezett a színpadra a közönség nagy tapsától kísérve. A szervezők szerint mintegy másfélmillió ember vett részt a rendezvényen. Első alkalommal szavazhattak külföldi magyar diplomáciai képviseleteken azok a magyar állampolgárok, akik ezt nem tehetik meg otthon, a jövő hét végi magyarországi országgyűlési választásokon. /Daczó Dénes, Debreczeni Hajnal, Mihály László: Kampányzárók, külföldi voksok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ Április 1-jén Budapesten piros lángba borult, és Vörös térré változott az Andrássy út. A vörös lufidömping s a vörös egyentábla-rengeteg, a vörös trikók és pólók átfestették az utat. A kivonulás régi ideológiák újraszínezésére emlékeztetett, minden ,,a tartalom és forma egységének jegyében” történt: a szavak és lufik egyaránt könnyű gázzal töltötteknek bizonyultak, az IGEN, MSZP egyenfeliratok özöne: egyenlufik és egyentáblák egy vörös falanszter szabványosító képzetét keltették.  A köztársaság barátainak nem volt, kitől megmenteniük a köztársaságot, írta Sylvester Lajos. Valakik ezekben a napokban robbantással keltettek félelmet.   Másnap a Kossuth téren délben kelt fel narancssárga színben a nap.  A Kossuth téri országos sereglet előtt a szónokok, a szó erejében bízva szólították az ország, a Kárpát-medence magyarságának egészét megjelenítő óriásgyülekezetet az április 9-i ,,választó vasárnapon” a változást hozó jelenlétre és voksolásra. A megszólított társadalmi kategóriák reprezentánsai generációk üzenetét-akaratát tolmácsolták, a nemzetiségek, az értelmiségiek, tudósok, alkotóművészek, sportolók jelenléte a nemzetegyesítés igényét vetítette ország-világ elé. Orbán Viktor beszédébe a kommunista szoborpark megszemélyesítéséről, a múlt új csomagolásba öltöztetett visszalopakodásáról beszélt, a kommunista diktatúrák ,,teljesítményét” is messze túlnövő ,,papírszoborról”, amelynek csak a füle háromemeletnyi, mert, amint mondta, ,,a legnagyobb szobrokat azok állítják, akik lélekben a legkisebbek”. A Kossuth téri nagygyűlés üzenete: az országépítő nemzetegyesítés s az ébresztő, Magyarország! /Sylvester Lajos: Ki húz bele, és ki húz el? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./ Orbán Gyurcsány Ferencnek egy kilencemeletes házat elborító arcképére célzott.

Több román lap a csodálat hangján méltatta az eseményt: Fogarason megnyílt a kommunista rendszer romániai ellenállásának múzeuma. Anyagát zömében a túlélők vallomásai alkotják. A főszereplő Ion Gavrila-Ogoranu, aki a Fegyveres Ellenállás Alapítványának elnöki tisztségét is betölti. Legutóbb, március 27-én a Cotidianul mutatta be harcos múltját abból az alkalomból, hogy négy kötetben közzétette visszaemlékezéseit. Ogoranu 1923-ban született a Fogarasi-hegyekben. 1944-ben önkéntesnek jelentkezett, hogy „harcolhasson a horthysta csapatok ellen”. 1947-ben több társával a hegyekbe menekült, ahol „harcba kezdett a kommunista rendszer ellen”. Huszonegy évig majdani felesége, Ana Sabadus bújtatta, a Szekuritáté ezért nem tudta elfogni. Bővebb információval szolgált az Adevarul évekkel ezelőtt (1997. december 13.). A riporter megkérdezte Ogoranutól: igaz-e, hogy a fegyveres ellenállók döntő többsége az egykori Vasgárda soraiból került ki? A válasz: „Igaz. Harcunk egyezett az ő eszményeikkel. A Fratii de Cruce (a fasiszta mozgalom fegyveres szárnya) sok olyan partizánt küldött a hegyekbe, akik a barátság és önfeláldozás kultuszában nőttek fel.” Jurnalul National, 2004. május 10.: Dr. Gheorghe Cornea, volt partizán: „A kommunistaellenes fegyveres mozgalom az összes volt kommunista országok közül Romániában volt a legkiterjedtebb és itt tartott leghosszabb ideig.” National, 1998. szeptember 9.: Paul Goma, a Ceausescu-rendszer ellenállója, jelenleg Párizsban élő író a román nacionalizmus élharcosairól: „Nyugtalanító mindaz az ostobaság, amit szemrebbenés nélkül hangoztatnak: mi, románok voltunk a legvehemensebben kommunistaellenesek; mi, románok voltunk leghosszabb ideig ellenállók stb. Börtönéveim alatt kapcsolatba kerültem néhány ilyen harcossal, és mindannak alapján, amit elmondtak, tanúsítani tudom: a románok antikommunista harca is passzív mozgalom volt; a mi partizánjaink megelégedtek annyival, hogy bujkáljanak, hátha sikerül majd Nyugatra menekülniük. Mindazt, amit ezzel kapcsolatban írtam, igazolta Ion Gavrila-Ogoranu is.” Revital, 2004/14.: Dumitru Steanta, a Volt Politikai Foglyok Egyesületének tagja idézi fel emlékeit. Egyetemi hallgatóként 1944 őszén Brassóban bekapcsolódott a Parasztpárt szervezte „anti-horthysta mozgalomba.” Zászlóalja Iuliu Maniu nevét viselte, céljául azt tűzte, hogy a front elvonulása után Észak-Erdélyben „visszaállítsa a rendet”. „A háromszéki Szárazajtán elfogtunk 13 magyart, akikről helybeliek jelentették, hogy román katonákat bántalmaztak. A háború törvényei szerint halálra ítéltük őket. A fővádlottat lefejeztük, a többit főbe lőttük. Csíkszentdomokoson hasonlóképpen jártunk el a magyarokkal, akik meg akarták tartani Erdélyt. Vezérünk egy vérbeli hős, Gavrila Olteanu volt. Mikor Maniu utasítást adott zászlóaljaink felszámolására, a hegyekbe vonultunk, hogy utolsó csepp vérünkig folytassuk a harcot. Nem akartuk hagyni a magyarokat, hogy csúfot űzzenek Erdélyből, de az oroszokat sem, hogy leigázzanak bennünket.” /Barabás István: Milyen ügy hősei? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

Április 1-jén Kolozsváron egy kocsma ajtaján a következő román nyelvű felirat volt olvasható: „Ma nem szolgálunk ki magyarokat”. Bejelentésre a rendőrség kiszállt a helyszínre, és kérdőre vonta a tulajdonost. Kiderült, a magyar nevű, magyarul nem beszélő, de magát magyarnak valló kocsmáros áprilisi tréfának szánta a feliratot, amelyet a rendőrség felszólítására eltávolított. Máté András Levente Kolozs megyei parlamenti képviselő elmondta, a felirat törvénytelen, az ügyről a Diszkrimináció-ellenes Tanácsnál lehet jelentést tenni. /Magyarokat kitiltó felirat Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Április 1-jén Gáll Sándor Gyulakuta község polgármesterének köszöntő beszédével kezdődött a kelementelki Simén-kúriában az Erdélyi kastélykert-művészet elnevezésű kerttörténeti bemutató. A budapesti Corvinus Egyetem csoportja egy évvel ezelőtt járt Gyulakután, hogy a környéken levő kastélyok, udvarházak kertjeinek állapotát felmérjék. Akkor Gáll Sándor felkérte dr. Fekete Albert egyetemi adjunktust és Gecséné Tar Imola egyetemi tanársegédet, hogy készítsenek egy ötlettervet a kelementelki Simén-kúria előterének parkosítására. Az előadók felvázolták az erdélyi kastélykert-felmérések szükségességét és jelentőségét a magyar kultúrtörténetben. Gecséné Tar Imola kiemelte a marosvécsi kastély tölgyfaligetét, a szurdoki Jósika-kastélyt és a bonchidai Bánffy-kastélyt. Csortán Ilona, Maros megye főépítésze elmondta, hogy habár történt megelőző védelem, de tájépítészeti szempontból nincs védve egy műemlék sem. /Ferencz Melánia: Erdélyi kastélykert-művészet. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

Tizenhat háromszéki – nyolc egyházi és ugyancsak nyolc világi – kórus vett részt a hét végén a felső-háromszéki katolikus templomi kórusok tizenkettedik és a Seprődi János Kórusszövetség háromszéki tagegyesületeinek hatodik találkozóján, melyre Kézdivásárhelyen a kantai római katolikus műemlék templomban került sor. A szervezők – a kantai római katolikus plébánia, a helybeli Pro Cantus Egyesület és a Seprődi János Kórusszövetség – a megyei és a kézdivásárhelyi önkormányzat anyagi támogatásával hozták össze e kettős találkozót, melyen idén közel ötszázan vettek részt. /(Iochom): Kettős kórustalálkozó Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

Megnyílt az újonnan létrejött Kolozsvár Galéria 1956–2006 című fotókiállítása, a Főtér 22/8 szám alatt. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Kolozsvár Társaság elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Kifejtette, szeretnének, olyan kulturális-információs központot kialakítani a város szívében, amely otthon lesz a kolozsváriak számára hosszú időn át. A kiállítást a budapesti Történeti Levéltár gyűjteményéből állították össze, a megnyitón jelen volt és beszédet mondott Gyarmati György, a levéltár igazgatója is. A kiállítás anyagát képezik a kolozsvári 56-os emlékműpályázatra beérkezett pályamunkák makettjei is: Szakáts Béla (I. díj), Bocskay Vince (II. díj), Deák Árpád (III. díj), Kolozsi Tibor, Varga Mihály, Gergely Zoltán, Hunyadi László, Sánta Csaba, Vetró András, Kocsis Rudolf és Jecza Péter munkái. /Köllő Katalin: Ahol szabadság van, ott szabadság van. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Április 1-jén került sor a Tordai Állami Színház nagytermében a Magyar Kulturális Napra. A műsor keretén belül a tordaiak mellett számos aranyosszéki település is képviseltette magát; a terem zsúfolásig megtelt. Míg tavaly József Attila 100 éves születésnapját ünnepelték, idén az 1956-os forradalomra emlékeztek Aranyosszéken. A tordai Petőfi Társaság és a helybéli RMDSZ által szervezett műsorban fiatalok is voltak. Fellépett a 130 éves múltú Tordai Magyar Dalkör, az aranyosegerbegyi Árvalányhaj vegyes kórus, a szentmihályi vegyes kórus, végül a várfalvi Aranyosszék Népi Táncegyüttes járta a táncot. A műsort követően a Suba László tordai képzőművész által szervezett Színes tintákról álmodom című rajzversenyre beérkezett munkákból álló kiállítást is megnézhették a jelenlévők, valamint megvásárolhatták a Mihai Viteazul Főgimnázium független diáklapját, a MI-t. /Ladányi Emese Kinga: Kicsitől nagyig. Aranyosszék kitett magáért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum képtárában megnyílt Bak Áron festészeti kiállítása. Bak Áron a képzőművészeti egyetemre nem tudott bejutni, ezután a teológiára felvételizett sikeresen. Bak Áron elmondta, hogy lelkészi pályafutása vége felé, amikor Bágyba került, szakíthatott ismét egy kis időt a képzőművészetre. Most nyugdíjas lelkészként a képzőművészetnek él. Ez az ötödik kiállítása. /Bágyi Bencze Jakab: Kiállítás a képtárban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

Az elmúlt 24 órában Románia számos vidékét árvizek sújtották. A Maros, a Szamos, valamint a Körösök erdélyi vízgyűjtő medencéiben sok patak, helyi jelentőségű folyó és több helyen a nagyobb folyók is kiléptek medrükből. Lakott települések, nagy kiterjedésű termőföldek kerültek víz alá. Fehér megyében a medréből kilépett Maros és mellékfolyói négy települést öntöttek el, Máramaros megyében öt település került víz alá. Székelyföldön a múlt héten Hargita megye településeinek egyharmadát sújtotta az Olt folyó felső szakaszán keletkezett árhullám. Nőtt az árvízveszély a Feketeügy mentén fekvő településeken. Maros megyében, a Kutyfalvához tartozó Marosdátos mintegy 600 lakosát teljesen elszigetelte a kiöntött Maros. /Továbbra is gondot okoznak az árvizek. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./

Egy polgármestere és egy második fordulóba jutott jelöltje van az RMDSZ-nek az április 2-án, vasárnap tartott időközi önkormányzati választás után. Esztelneken Varga Attila a szavazatok 80,5 százalékával szerezte meg a polgármesteri széket. Temes megyében a tavalyi bánsági árvízben szinte teljesen elpusztult Fény községben, a mintegy 15 százalékban magyarlakta községben második fordulóba jutott az időközi polgármester-választáson az RMDSZ által jelölt Mészáros István. A Szatmár megyei Avasújvárosban nem sikerült RMDSZ-többségű tanácsot létrehozni, az RMDSZ és a PSD 6-6, a PD 3 tanácsosi helyet szerzett. /Pozitív RMDSZ-mérleg az időközi választásokon. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./ Esztelneken az időközi választáson a községi képviselőjelöltekre leadott 702 érvényes szavazatból 616-ot az RMDSZ, 86-ot pedig a független Romeo Crisan kapott. A polgármester-választás esetében Varga Attila megbízott községvezető, az RMDSZ polgármesterjelöltje 593 szavazattal győzte le a függetlenként induló Marti Emíliát, aki 144 vok­sot összesített.   /(Iochom): Varga Attila a polgármester. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./

Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke elégedetlen a határon túli magyarságnak odaítélt támogatások összegével. Ha a magyar költségvetés kétszer, háromszor akkora összeggel támogatná az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai vagy délvidéki kultúrát, sokkal jelentősebb eredményeket érhetnénk el – vallja. Két évvel ezelőtt már le akart mondani. Két nagy területet támogatnak: egyrészt intézmények alapítását finanszírozzák, iskolák, kulturális központok, idősek otthona, vagy egyházi épületek felépítését vagy renoválását, másrészt a határon túli magyar politikai, kulturális szervezetek működését segítik, hogy találkozókat, konferenciákat, programokat rendezhessenek. A Medgyessy-kormány 2004-ben a támogatási rendszert százmillióval csökkentette, ekkor Pomogáts bejelentette, hogy nem vállalja tovább a vezetést. Végül rákényszerült arra, hogy maradjon, a határon túli magyar kulturális és politikai szervezetek kérésére. Idén tovább csökkentették a támogatást: csupán 800 millió forint támogatást kapott az Illyés Közalapítvány. Pomogáts szeptemberben távozni kíván a kuratórium éléről. Idén a legjelentősebb beruházások között van az erdélyi magyar irodalmi múzeum felépítése Kolozsváron. E fontos kulturális központ Szabédi László író, költő egykori házának kibővítésével történik.  Támogatnak több iskolát, diákotthont a szórványvidéken. Ilyen például a dévai nagy középiskolai centrum, amelyet nemcsak az Illyés Közalapítvány támogat, hanem az Oktatási Minisztérium, az Apáczai Közalapítvány és több magyarországi forrás is. Bentlakásos iskolát támogatnak Besztercén, épül egy középiskolai diákotthon. Ezen kívül Erdély vonatkozásában legalább nyolc-tíz épület épül.  Az Illyés Közalapítványt az Antall-kormány idején alapították a határon túli magyarok támogatására, s kezdetben minden párt képviseltette magát a kuratóriumban. Az RMDSZ jelentősen képviselteti magát a kuratóriumokban, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség képviselői viszont nincsenek jelen az alkuratóriumokban. Pomogáts reméli, hogy a következő kuratóriumban majd figyelembe veszik az új magyar közképviseleti szervezeteket is. Pomogáts Bélát 1959-ben letartóztattak, internálták az 1960-as amnesztiával szabadult.      Ezután egy évig rendőri felügyelet alatt állt, csak 1965 végén kerülhetett vissza az Irodalomtudományi Intézetbe, Czine Mihály és Bodnár György segítségével. 1969 januárjában akadémiai ösztöndíjjal utazást tehetett Erdélyben. A kandidátusi értekezése a népi mozgalom költőiről szólt, de a nagydoktori disszertációját ismét az erdélyi irodalomról írta. Az erdélyi magyar irodalomról eddig körülbelül 18 kötetet írt. Nincsenek rokonai Erdélyben, de mindig érdekelte Erdély.  - 1983-ban készült a Memorandum az erdélyi magyarok üldözése ellen. Ezt a 72 magyar értelmiségi memorandumának nevezték, megjelent az illegális Beszélőben, továbbá a nyugati magyar sajtóban. Neves írók írták alá, mint Csoóri Sándor, Sánta Ferenc, Mészöly Miklós, Konrád György, Vásárhelyi Miklós, vagy színészek, mint Sinkovits Imre, sőt történészek és tudósok is kiálltak az ügy mellett. Az Irodalomtudományi Intézetből aláírta Béládi Miklós, Lukácsy Sándor, Szörényi László és Pomogáts. Ez a Memorandum később elkerült az ún. Európai Utóértekezletre: Helsinkibe és Madridba, s megjelent 26 nyugati lapban is. Akik ezt aláírták, azokat kitiltották Románia területéről.      Pomogáts a rendszerváltozáskor mind a két oldallal jó kapcsolatban állt. Alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórumnak. Részt vett az első 1987-es lakitelki találkozón, ahol felszólalt. A Magyar Írószövetségben barátságba került olyan emberekkel, akiknek nagy szerepe volt a Magyarok Világszövetsége újraszervezésében, így Csoóri Sándorral, sőt Csurka Istvánnal és másokkal. Antall Józseffel is jóban volt, családtagjaik jól ismerték egymást. A Piarista Diákszövetséget együtt indították útjára. Másfelől jó kapcsolatban állt az ’56-osokkal is, akik közül többen az SZDSZ alapítói lettek.   Pomogáts mindig olyan feladatokat vállalt, melyek politikailag függetlenek. Így került az Anyanyelvi Konferencia élére 1992-ben, vagy az Írószövetség élére 1995 és 2001 között. Sőt, így került az Illyés Közalapítvány élére is. Megőrizte a semlegességét, persze „elkötelezett stratégiák, eszmények, igazságok és ügyek mellett. De ezek nem pártkötelezettségek” – vallja. Nagyon megoszlott a magyar politikai tábor, kialakult egy kétosztatú Magyarország. Többször felszólították őt mindkét oldalról: döntse el, hová tartozik. A határon túli magyarokkal való szolidaritás nem lehet pártpolitikai ügy.Az Illyés Alapítvány nem tudta betölteni azt a nemzetstratégiai feladatát, amelyet az alapítók annak idején neki szántak. Magyarország költségvetésében a határon túli magyarság támogatása rendkívül alacsony összeggel szerepel! Ez a költségvetésben az 1 százalékot sem éri el, 0,018 százalék. Ez a támogatás nagyon alacsony. /Frigyesy Ágnes: Az erdélyi magyarság védelmében. Beszélgetés Pomogáts Bélával, az Illyés Közalapítvány elnökével. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 4./

Hajdu Géza nagyváradi színművész április 2-án, vasárnap ünnepelte pályakezdésének 35. évfordulóját a Szigligeti Társulat Rideg Sándor-Bereményi Géza Indul a bakterház című parasztkomédiájának színrevitelével. A Pinczés István rendezte nagy sikerű előadást követően a társulat tagjai, barátok üdvözölték a 161. bemutatóját maga mögött tudó Hajdu Gézát. Mag István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője barátként üdvözölte az ünnepeltet, s beszédében utalt a tavalyi kisvárdai színházi fesztiválra, amikor Hajdu életműdíjban részesült. A nagyváradi önkormányzat nevében Biró Rozália alpolgármester, majd szülőfaluja, Biharszentjános képviselői köszöntötték, felajánlva neki a díszpolgári címet. /Pap Melinda: Egy boldog ember. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Erdélyi Köre március 31. és április 2-e között tartotta soros konferenciáját a kalotaszegi Nagypetri vendégházában Közösség – szétszóródás – lelki hazatérés témakörben. Vetési László, a szórványok apostola a református egyház gyülekezeteinek megfogyatkozásáról és az épített örökség pusztulásáról tartott vetítéses előadást, Dávid Gyula irodalomtörténész Kós Károly örökségéről és transzszilvanizmusáról értekezett, Szegedi László, Kőhalom neves lelkipásztora az általa tizenöt év alatt felépített szórványkollégiumról és az elesett sorsú gyermekek megmentéséről számolt be. Veres-Kovács Attila az idegenben otthont kereső, óceánokon túli magyarok életéről beszélt. A konferencia résztvevői sürgető feladatként fogalmazták meg: eljött az ideje a lelki építkezésnek, a módszeres és intézményesített értékmentésnek. Örömmel üdvözölték az EPMSZ vajdasági testvérszervezete megalakulását a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség égisze alatt, amely május 5-7. között tartja első konferenciáját A szecesszió Szabadkán címmel. /Veres-Kovács Attila: Szabadegyetemi Napok – 2006, Nagypetri. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 4./

Temesváron Kelemen István szobrászművész fa- és bronzszobraiból, valamint Camil Mihaescu digitális grafikáiból nyílt kiállítás a Héliosz Galériában. Kelemen István Temesvár modern szobrászgenerációjának Jecza Péter és Szakács Béla nevével fémjelzett vonulatához tartozik. A kiállító művész nagyrészt absztrakt szobrokkal jelentkezett a tárlaton. /(Szekernyés I.): Az idő szobormetaforái. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

Makón Szilágyi Rózsa, a makói Marosvidék kulturális folyóirat főszerkesztője meghívására Aradtól Szabadkáig három ország magyar nyelvű kiadványai mutatkoztak be élőszóban. A makói Harmónia kamarakórus és a temesvári Mátray László színművész műsorát a szabadkai Gyurkovics Hunor képzőművész mini-tárlata egészítette ki. Jámborné Balog Tünde (Marosvidék) olvasta fel jegyzetét Makó szellemi örökségéről és jelenéről, majd az Irodalmi Jelen (Arad) mutatkozott be, az IJK /Irodalmi Jelen Könyvek/ könyvekből kiállítás nyílt, végül a Szabadkán megjelenő közéleti folyóirat, az Aracs népes csoportjában  Vajda Gábor irodalomtörténész, felelős szerkesztő, Gubás Jenő orvos, az Aracs Társadalmi Szervezet elnöke, Gubás Ágota lektor, Gyurkovics Hunor képzőművész-szerkesztő, Tari István költő, Matuska Márton újságíró és Mirnics Károly tudományos kutató szerepelt. A délvidéki magyarság helyzetéről, valós gondjairól is szó esett őszinte beszámolóikban. /Pongrácz P. Mária: Határtalan irodalom. Az Irodalmi Jelen szerkesztői Makón. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

Nagyváradon, a Szent László-templomban mutatták be Az örökkévalóság útjain című verseskötetet, melyet a Protestáns Teológia Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontja /Kolozsvár/ adott ki. A kiadványt Zih Ottília Valéria – a várad-újvárosi református egyházközség kántora, a Partiumi Keresztény Egyetem zene szakának harmadéves hallgatója állította össze magyar költők istenes verseiből, melyek tematikájukban a böjttől és bűnbánattól a húsvéton át a pünkösdig terjedő időszakot ölelik fel. A kiadvány hatvan magyar költő – köztük Pilinszky János, József Attila, Bartalis János, Dsida Jenő, Ady Endre, Kosztolányi Dezső – mintegy 150 versét tartalmazza. A versgyűjtemény illusztrálásához Kristófi János festőművész ajánlotta fel alkotásait. Zih Ottília korábban is foglalkozott már hasonló kötet összeállításával, egy előző versgyűjteménye (Az Úr érkezése) advent és karácsony ünnepéhez kapcsolódó verseket foglalt egybe. /T. G.: A festmény, a költemény és az ének hármas egysége. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 4./

Nagyváradon Lokodi Ferenc Attila, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) váradi koordinátora mutatta be Toroczkai Lászlót és Vármegyék a véres úton című kötetét, mely karácsonykor jelent meg és már a második kiadásnál tart. A HVIM kapcsán Lokodi megjegyezte: mindenütt ott szeretnének lenni, ahol a nemzeti elkötelezettségre szükség van. Toroczkai László, a HVIM vezetője könyvében felvázolta a HVIM létrehozásának történetét. A szerző szülőföldjének a Délvidéket tekinti, ahová nagyon kevés magyarországi látogat el. A szórvány senkit sem érdekel, figyelmeztetett a szerző. Könyve a HVIM születéséről szól, ezen belül is a magyar és a környező országok titkosszolgálatairól, amelyek folyamatos megfigyelés alatt tartják a mozgalom vezetőit és több tagját. A könyv jegyzetválogatást is tartalmaz a Magyar Jelen /Budapest/ hetilapban megjelent írásokból. A könyvet Délvidéken nyomtatták. /Fábián Tibor: Vármegyés könyv feketén-fehéren. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 4./

Olli Rehn bővítési biztos kritikusabban értékelte Bulgária EU-csatlakozási felkészülését mint Romániáét, az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt mondott beszédében. Rehn ugyanakkor az etnikai kisebbségek integrálásának fontosságát hangsúlyozta. Pierre Moscovici, Románia jelentéstevője e témával kapcsolatban megjegyezte: ha minden országot olyan kritériumok szerint kellene megítélni, mint amilyeneket a romániai kisebbségekért lobbizó magyar EP-képviselők javasolnak, Franciaország nem lehetne uniós tagállam. Az EP-képviselők közül csak néhányan követelték a két ország csatlakozásának halasztását. Köztük a zöldek egyik képviselője, Danny Cohn Bendit. A Hámos László vezette Magyar Emberi Jogokért Alapítvány (HHRF) tíz kérdésből álló „csomagot” juttatott el a külügyi bizottság tagjaihoz. Ezek a kérdések öt témakörre, a kisebbségi törvényre, a szubszidiaritásra és a kulturális autonómiára, a választási törvény diszkriminatív rendelkezéseire, a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, illetve a restitúcióra vonatkoztak. Kiegyensúlyozottnak tartja Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő a bővítési biztos Romániáról szóló jelentését. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság számára biztosítani kell az önálló államilag finanszírozott magyar egyetemet. /Most Bukarestnek kedvezőtlen a román–bolgár tandem? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./ A romániai magyarságot érintő fontos problémákról intéztek kérdéseket Olli Rehn bővítési biztoshoz európai parlamenti képviselők. Schöpflin György /Fidesz/ EP-képviselő elmondta: a bővítési biztos nem tulajdonított nagy jelentőséget a magyar kisebbséget érintő kérdéseknek, egy részükre nem is válaszolt. A bővítési biztos álláspontja szerint Romániában nincsenek lényeges problémák a kisebbségi jogokat illetően. Schöpflin az állami magyar egyetemet illető kérdésére Rehn azt válaszolta, hogy az egyetem előtti magyar oktatás már megoldott. „A lobbit folytatni kell, eredményeket kell elérni április vége előtt, mert utána nagyon nehéz lesz valamit is elérni az európai fórumoknál” – összegezte a Schöpflin. Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-es EP-megfigyelő elmondta, hogy a bővítési biztos álláspontja nyomán meg kell változnia az RMDSZ stratégiájának is. A Hungarian Human Rights Foundation (HHRF) emberjogi szervezet által jelzett problémás kérdések között szerepel a kisebbségi törvény, a szubszidiaritás kérdése, a magyar nyelvű oktatás és a restitúció. Moldován Árpád Zsolt, a HHRF kolozsvári képviselője kiemelte, fontos ezeket az információs anyagokat eljuttatni az európai képviselőknek, hogy tudatosuljon bennük, vannak kisebbségjogi problémák Romániában. A HHRF tervezi, hogy levélírási kampányt indít. Ebben romániai magyarok írnának leveleket a bővítési biztosnak, kérve, hogy lépjen fel a román hatóságoknál. /Isán István Csongor: Írjunk levelet jogainkért. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Románia Csillaga Tiszti Fokozatával tüntette ki április 4-én Traian Basescu államelnök Vizi E. Szilvesztert, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökét. A rangos kitüntetést a Román Tudományos Akadémia megalapításának 140. évfordulója alkalmából adományozta az államfő az intézmény bukaresti épületében tartott ünnepségen. Az MTA elnöke köszönő beszédében a határon túli magyar kisebbség helyzetét is érintette. A Magyar Tudományos Akadémia 1990 óta a világon élő valamennyi magyar tudósnak az akadémiája – szögezte le Vizi E. Szilveszter. A tudós szerint a két ország közötti kapcsolatok javulása szempontjából alapvetően fontos, hogy a székelység területi autonómiát, önkormányzatiságot kapjon. Emlékeztetett arra, hogy 2004 szeptemberében ugyanezen a helyen szintén állást foglalt emellett, a Román Tudományos Akadémia partner volt e témában, hiszen az idén meg is jelentette erről szóló előadását egy könyvben. /Basescu kitüntette Vizi E. Szilvesztert. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./