Marosvásárhelyen zajlik az Interetnikai Színházi Fesztivál. – Tolsztoj regénye alapján született meg Nagy András Anna Karenina Pályaudvar című drámája. Szabó K. István rendezésében a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház ezzel az előadással vett részt Marosvásárhelyen az Interetnikai Színházi Fesztiválon. A történet a szerelemről és a halálról szól. /Madaras Orsolya: Interetnikai Színházi Fesztivál. Marosvásárhely, 2006. március 10-19./ – Varga Ibolya, a kolozsvári Puck Bábszínház rendezője elmondta, jó volt, hogy ilyen nagyszámú közönség előtt tehettek. Otthon jóval kevesebb néző előtt játszanak a termünk csupán 90 férőhelyes. Mostani előadásuk legfőbb mozgatóereje a zene, a ritmus. /Novák Ildikó: Ki a „ludas”?/ – A temesvári Csiky Gergely Állami Színház Patkó Éva negyedéves rendező szakos hallgató Learjét adta elő. Az előadás címe is hangsúlyozza (L=R+C+G), hogy lényeges eltérések vannak az eredeti Shakespeare-drámától. Az előadás szimbólumokra épül, minden egyes gesztusnak, pillantásnak meghatározott jelentése van. /Kádár-Dombi Katalin: A körön kívül/ – Marosvásárhelyen a Nemzeti Színházban Godot-ra vártak. Reménykedünk. Titokban mindannyian egy-egy Godot-ra várunk. /Papp Ida Júlia: Eljön-e hozzánk Godot?/ /Összeállították a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem teatrológia szakos hallgatói. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

Az RMDSZ-frakció keresztülvitte azt, amit felvállalt – közölte a sportpálya-ügy kapcsán Pásztor Sándor, a nagyváradi önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője. Elkészült a határozattervezet, amely a hónapokig vitatott területet szabadidőközponttá nyilvánítja, s így a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium diákjainak lesz hol sportolniuk. is. /Pap Melinda: Megoldott a sportpályaügy? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Ismét Bokor Márton a Hargita Megyei Kórház igazgatója. Az intézmény ideiglenesen kinevezett vezetőtanácsa úgy döntött, felmenti ideiglenes igazgatói tisztségéből Bachner Istvánt. A döntésre azután került sor, hogy két nappal korábban a Bokor Márton volt igazgató leváltásáról szóló döntést a törvényszék felfüggesztette. Bachner István elmondta, hogy korábbi tisztségébe, a Megyei Mentőszolgálat igazgatói székébe tér vissza. /Igazgatóváltás a Hargita Megyei Kórháznál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Kántor Lajos irodalomtörténészt, a kolozsvári Korunk főszerkesztőjét a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. Nem számított rá, reagált Kántor, semmilyen kerek évforduló nincs most az életében, és korábban több díjat is kapott. Idén egyedül ő kapott Erdélyből ilyen magas állami kitüntetést, de nem volt más a Magyarországgal szomszéd országokból sem. Úgy érzi, hogy ez eddigi munkájának szól. A Korunk folyóirat költözése anyagilag veszélyessé tette a helyzetüket. Nagy mecénások kellenének, s akkor nem lennének állami pénzekre rászorulva. A Korunk Baráti Társaság tiszteletbeli elnöke, Dégenfeld Sándor többször jelentős összeggel támogatta a folyóiratot. Áprilisi számuk központi kérdése lesz: politizálás hatalomban és ellenzékben. Kántor úgy látja, hogy a vezető politikusok elvárják, hogy aktívabb legyen az értelmiség, ugyanakkor pedig az értelmiség úgy érzi, hogy nem hallgatják meg. A politikai elit nagyjából bezárkózik a saját köreibe, az értelmiségiek pedig szintén a maguk dolgaival foglalkoznak. A magyar irodalom egységével kapcsolatos vitában Kántor álláspontja: van az egyetemes – és nem egységes! – magyar irodalom, amibe minden jelentős érték beletartozik. Ugyanakkor az erdélyi magyar irodalom esetében számos más szempontot is figyelembe kell venni. A kettőt nem egymás ellen, hanem egyszerre kell megírni. Kántor Lajos eddigi díjai: 1971, 1981 a Kolozsvári Írói Egyesület Díja , 1975: a Román Tudományos Akadémia Díja, 1992: Pulitzer-emlékdíj, és Magyari Lajos-díj, 1995: Madách-díj, 1997: a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje, és Aranytoll Díj, 1998 József Attila-díj, 2004: Széchenyi-díj, 2006: Aranyalma Díj, és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje. /Guther M. Ilona, Budapest: Politika, értelmiség, illúzió. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

A Konzervatív Párt (KP) március 19-én Gyulafehérvárott ellentüntetést szervez, mintegy válaszképpen a március 15-i székelyudvarhelyi nagygyűlésre. Legalább ezer résztvevőt várnak. A székelyudvarhelyi eseményekről Petru Calian képviselő úgy vélekedett, hogy az RMDSZ jól megszervezett stratégiát dolgozott ki erre vonatkozólag, mivel „bombaüzeneteivel” Erdély vonzásközpontjaira összpontosított. – Azt az „RMDSZ-beli bandát”, aki ilyenképpen zavarja az embereket, teljesen el kell hallgattatni, mivel megengedhetetlen állapotot idéztek elő. Nem fogadjuk el, hogy egy RMDSZ-vezető kioktasson bennünket és követelje, hogy a románok tanuljanak meg magyarul, mivel Romániában a román a hivatalos nyelv – folytatta Calian. A gyulafehérvári tüntetésnek az a célja, hogy figyelmeztesse az „RMDSZ-beli bandát” – zárta beszédét a KP képviselője. Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára azt nyilatkozta: az NRP törvénytervezetet kezdeményez, amely betiltaná az olyan nyilvános rendezvényeket, amelyek célja az etnikai alapon biztosított területi autonómia eszméinek hirdetése. – Március 15. a világ magyarságának állítólagos ünnepe, különben nincs tudomásom arról, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, ahol több mint két millió magyar él, Kanadában, vagy Franciaországban ünnepségeket rendeztek volna e nap tiszteletére. Nem szabad engedélyezni egy székely nagygyűlés megtartását, ahol a székelyek kifejezik autonómiaigényüket, mondta Funar. /Székely-ellentüntetést szervez a „Konzervatív-Nagy-Románia Párt”. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

“A székelyudvarhelyi kiáltvány szövegét a Cotroceni-ben fogalmazták” – jelentette ki Albert Álmos, a háromszéki RMDSZ elnöke. Hozzátette: ezen nem csodálkozik, mivel “az MPSZ már korábban, a 2004-es választások idején is paktumot kötött egy román párttal, a Népi Cselekvéssel”, amelynek vezetője “nem volt az autonómia híve, sőt, egy alkalommal ki is jelentette, hogy a székelyek problémáját erővel lehet megoldani”. – Márton Árpád RMDSZ-képviselő Traian Basescu székelyudvarhelyi látogatása kapcsán furcsállta, hogy “Szász Jenő úr, az állítólagos autonómiaharcos nem tartotta fontosnak, hogy a területi autonómia kérdéséről beszéljen az államfővel való találkozón”. “Értesüléseim szerint ezt a kérdést a zárt ajtók mögött sem érintették” – mondta Márton. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Mózes Edith, a Népújság munkatársa emlékeztetett „a nem kevés rosszindulattal elhíresített Kempinszky szállóbeli koccintásra, ahol vezető RMDSZ-tisztségviselők, Románia nemzeti napja alkalmából Adrian Nastaseval, az ország akkori miniszterelnökével poharazgattak.” Akkor politikai hadjáratot indítottak az „árulók” ellen, írta Most viszont, március 16-án Szász Jenő, a radikális autonómia vezére koccintott Traian Basescuval, Románia elnökével. „Vajon Tőkés László hogyan kommentálná ezt a másnapos ünneplést, hiszen annak idején nem győzte ostorozni a Kempinsky-beli RMDSZ- gesztust” – kérdezte az újságíró. Mózes Edith szerint lehet, hogy Szász Jenő mindezt előre megbeszélte az államelnökkel. – Traian Basescu udvarhelyi kiruccanásával az RMDSZ-nek is üzent. /Mózes Edith: Koccintgatások. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események ma is arra figyelmeztetnek, hogy a nemzetek közötti békés együttélés csak akkor lehetséges, ha egyenlő módon élhetünk, és ha elismerjük a másik jogát arra, hogy nyelvét, kultúráját hagyományait megőrizze – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes március 17-én Marosvásárhelyen, a márciusi események 16. évfordulóján tartott találkozón. Az RMDSZ elnöke és Takács Csaba ügyvezető elnök az idén is fogadta a véres események során elhunyt Gémes István és Kiss Zoltán hozzátartozóit, valamint a sok évi börtönre ítélt Cseresznyés Pált, illetve a súlyosan bántalmazott Juhász Ilonát. A találkozón a Szövetség vezetői átnyújtották azokat az adományokat, amelyeket az Ügyvezető Elnökség 2000-ben hozott döntése alapján az RMDSZ Szolidaritási Alapjából különítettek el az áldozatoknak, valamint hozzátartozóinak. Beszédében Markó Béla sajnálatát fejezte ki, hogy az akkori magyar jogkövetelő megmozdulások szellemi vezére, a szintén súlyosan bántalmazott Sütő András objektív okok miatt nem lehetett jelen az eseményen. Úgy értékelte, a nemzeti közösségek együttélése csupán egymás értékeinek, jogainak tiszteletben tartásával biztosítható, ha a nemzetiségek háborítatlanul élhetnek saját elképzelésük szerint. – Ha nincs tolerancia, akkor könnyen lángba borulhat ez az együttélés. Ezt ma sem szabad elfelejtenünk, hiszen az elmúlt hetekben bebizonyosodott, bármikor feleleveníthető a szélsőséges nacionalizmus, bármikor elővehető az a beszédmód, az az intolerancia, amely csakis kárt okozhat az együttélő közösségeknek – mutatott rá a szövetségi elnök. /Megemlékeztek az 1990-es marosvásárhelyi márciusi események áldozatairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Bodó Barna, a magyar karokért fellépő Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke a vele készült interjúban kifejtette, az egyetemi szenátus visszautasította a magyar karok és tanszékek létrehozását. A matematika-informatika karon, amelyen belül az ősszel kitört az első nyilvános nézeteltérés a dékáni hivatal és a magyar tagozat között, március 16-án volt egy kari ülés. Ezen tárgyalták azt a kérést, hogy a klasszikus kar helyett a román, magyar és német tagozatok váljanak külön, de a román többség ezt leszavazta. Szamosközi István, az Akadémiai Tanács alelnöke, Andrei Marga helyettese megtiltotta a kollégáknak a vélemény-nyilvánítást arról, hogy akarnak-e vagy sem magyar tagozatot, és egyesek tiszteletben tartották ezt. A Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ levelet juttatott el az Európai Bizottság elnökének. Ameddig nem kaptak nemzetközi pártfogást, az egyetem vezetősége nem vette figyelembe a BKB-t. Akkor osztotta ki az első fegyelmit, amikor kiderült, hogy nagy nemzetközi erőket képes megmozgatni a BKB. Az egyetem vezetőség nem tudta kezelni ezt a helyzetet, perekkel fenyegetőzött. Bodó Barna meggyőződése, egy vagy két éven belül meglesz az önálló magyar egyetem. A mostani vezetőség teljesen lejáratja magát. /Pataky Lehel Zsolt: Előbb utóbb csak lesz egyetemünk. Interjú Bodó Barnával, a magyar karokért fellépő Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökével. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Március 17-én újabb eMagyar pontokat avattak a Maros megyei Nyárádgálfalván és Erdőszentgyörgyön. Az internet-hozzáférési pontok annak a Maros Hálónak a részei, amely keretében eddig a Progress Alapítvány a magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a Puskás Tivadar Közalapítvány támogatásával nyolc nyilvános hozzáférési pontot hozott létre, és mintegy tíz további pont jön létre 2006 folyamán. – Leginkább azért van szükség ezekre a pontokra, hogy megszűnjön a vidék és város közötti ellentét úgy, hogy a lakosság egyúttal helyben maradjon. 2006-ban további 60 eMagyar Pont kerül kialakításra a magyarok által lakott régiókban – hangsúlyozta Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával 2004-ben 162 új számítógépet és 51 nyomtatót kaptak a nyertes pályázók, ezek közül 34 iskola részesült infrastrukturális támogatásban. Az internetes tartalomfejlesztés területén mintegy 40 erdélyi közérdekű portál nyert támogatást. Szintén a 2004-es IHM-támogatás révén jött létre a Hargita Háló, a Csíki-medence intranet-hálózata. A 2005-ös támogatás révén Erdélyben mintegy 90 eMagyar Pont jött létre, folytatódott a Hargita Háló kibővítése, elkezdődött a Bihar Háló és Maros Háló kiépítése. Megkezdődött az Erdélyi Közös Katalógus (www.konyvtar.ro) kialakítása, amely az erdélyi magyar könyvtárak kartotékrendszerének a digitalizálását és hálózatba kapcsolását teszi lehetővé. A március 4-én Kolozsváron megszervezett első Erdélyi eMagyar Pontok találkozóján a hálózattá fejlődött projekt jövőbeni feladatait beszélték meg. Szükséges a rendszer olyan jellegű alakítása, hogy ez 2007-től európai uniós támogatásban is részesülhessen. /Mészely Réka: Bővül a Maros Háló. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Csepella János Arad megyei tanácsos, az RMDSZ pécskai szervezetének elnöke közölte, a közelmúltban új székházat kaptak a városvezetéstől, ahol több helyi magyar szervezetnek is helyet biztosítanak. Korábban évekig az egyik óvoda épületében rendezkedett be a helyi RMDSZ. Az új hely Pécska központjában van, az épület valóságos pártszékházzá válik, ugyanis ott működnek a liberálisok és a szociáldemokraták irodái is. Az RMDSZ irodája az emeleten található, ahol helyet biztosítanak az eddig székhellyel nem rendelkező Búzavirág Egyesületnek, az M-KIDSZ ifjúsági szervezetnek, valamint az RMGE helyi fiókjának. A fentieken kívül aktívan részt vesz a közéletben Pécskán a Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület, az Ipartestület, a Kolping Egyesület, a Szent Antal Társulat (utóbbi kettő részt vesz a szegények megsegítésében), az YO2KBB rádióamatőr klub és az Ökoklub. /(Sinka): Közös székhely a magyar szervezeteknek. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Területileg a legnagyobb, számbelileg a legkisebb főesperesség Hegyvidéki Katolikus Főesperesség a temesvári római katolikus püspökségben. Pál József főesperes bemutatta kerületét: magában foglalja Krassó-Szörény megyét, Orsovát és Eibenthalt Mehedinti megyéből, illetve Temes megyéből Lugost, Facsádot és Nadrágot. Mindez két esperességen belül 19 plébániát jelent, ahol a szentmise és hitoktatás magyar, román, német, horvát vagy cseh nyelven folyik. Főként városról volt nagy méretű, a rendszerváltás óta bekövetkezett elvándorlás. Akik elvándoroltak, hozzájárulnak a templomok fenntartásához, javításához. Jelenleg folyik Resicabányán a Havas Boldogasszony plébániatemplom teljes felújítása. Karasován /Krassóváron/ dolgoznak a templom felújításán, Boksánbányán megtörténtek az előkészületek. Két évvel ezelőtt fejezték be a szekuli és szörényordasi templom felújítását. Temesfőn tervezik a templom felújítást. Elkezdődött államosított ingatlanok visszaszolgáltatása. Boksánbányán és Resicabányán is visszakapta egy-egy egyháziiskola-épületet, illetve lebontott épületekért kárpótlást igényeltek, egyelőre eredménytelenül. Két templom, a karasovai, illetve a resicabányai felújításához kértek támogatást. Utóbbit a város önkormányzata jelentős összeggel támogatja, a karasovai eddig nem kapott semmit. A templomlátogatottság nem csökkent, noha a 2002. évi népszámlálás alkalmával Resicabányán a két plébánián csupán 6500 katolikus találtatott. Mindkét templomban vasárnaponként magyar, román és német nyelvű szentmiséket celebrálnak. A román és a német nyelvű szentmiséken megtelik a templom, a magyarra nem jönnek el 100-nál többen. Vannak magyar nyelvű csoportok a plébánián, a fiatalok rendszeresen részt vesznek a csíksomlyói búcsún, a Háló-találkozókon. Magyar nyelven is folyik hittanoktatás, illetve van egy kicsiny magyar nyelvű fakultatív oktatású csoport. Hírnök címmel havi kiadványt terjesztenek a hívek között. Megpróbálják megtartani őket hitükben és nemzetiségükben egyaránt. /Balta János: Megtartani hitben, nemzetiségben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 18./

Magyar módosító javaslat nyomán fontosnak tartja a Vajdaság etnikai sokszínűségének megőrzését az Európai Parlament. A testület elfogadta Becsey Zsolt (Fidesz) azon módosító indítványát, amely szerint az EP „megállapítja a vajdasági régió jelenlegi többetnikumú jellege megőrzésének stratégiai fontosságát”. Becsey Zsolt szerint módosító javaslatának elfogadásával az EP kimutatta: következetes abban, hogy a Vajdaság sorsát mint az EU-szerb viszony egyik elemét tekintse. Az említett módosításokkal gyarapodott az EU azon hivatalos dokumentumainak köre, amelyek nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkoznak – úgy vélte, ez a kör „a magyar EP-képviselők csatlakozás óta kifejtett tevékenysége ellenére is túl szűk”. /Magyar EP-lobbi a Vajdaság etnikai sokszínűségének megőrzéséért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

Március idusán a szamosújvári magyar közösség is méltóképpen megemlékezett 1848 eseményeiről. A helyi Czetz János cserkészcsapat a temetőben lévő emlékhelyen koszorúzott. Március 15-én a református istentisztelet után a művelődési házban folytatódott az ünneplés. Gyermek- és ifjúsági csoportok léptek fel. Végül Kolcsár István, a helyi RMDSZ elnöke szólt a népes közönséghez. /Fodor Emőke: Teltház a kultúrotthonban, ünnep a szívekben. Szamosújvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 18./

A Lukailencfalva egyházközséget 43 éven át szolgáló Aldobolyi Rákossi Lajos református lelkész nevét vette fel a március 15-ei ünnepség keretében a dózsagyörgyi–ilencfalvi általános iskola. Aldobolyi Rákossi Lajos volt az egykori iskola alapítója /1868-ban/, az 1848-as szabadságharcban honvéd főhadnagyként szolgált a lelkész. Idén augusztusban lesz születésének száznyolcvanadik évfordulója. Tiszteletére emlékplakettet és új iskolatáblát lepleztek le. Az eseményre elkészült Koszta István szerkesztésében az Adattöredékek Lukailencfalva múltjából és jelenéből című monográfia, melyet az unoka, Rákossi Zoltán anyagi támogatásával sikerült kiadni. Az egykori 48-as honvéd főhadnagy leszármazottainak finanszírozásával készült el az iskola falán felavatott bronztábla is. A templomkertben megkoszorúzták a nemrégiben újraállított Rákossi Lajos-síremléket. /Mészely Réka: Névadó ünnepség a dózsagyörgyi iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Elesett a klientúra az ösztöndíjtól, írta a Háromszék. A Communitas Alapítvány kuratóriuma – kisebb magyar sajtóbotrány után – visszavonta az ún. Pro Bono tanulmányi-kutatási ösztöndíjat. A jegyzőkönyv szerinti indoklás, hogy ,,a pályázat meghirdetett formája szerint nem lehet megfelelő elbírálási kritériumrendszert kidolgozni”. – A Communitas Alapítvány idén 8 020 000 új (80 milliárd 200 millió régi) lejből gazdálkodik. (Hírek) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

2006 két nagy zeneszerző születési évfordulójának esztendeje. Mozart 250 éve jött a világra Salzburgban, Bartók 125 éve született Nagyszentmiklóson. A két jelentős jubileum köré szerveződő nemzetközi rendezvénysorozat kiemelkedő magyarországi eseménye a Budapesti Tavaszi Fesztivál. Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériája 1992-től bekapcsolódott a fesztivál programjába, s annak hivatalos részvevőjévé vált, azóta gondoskodik arról, hogy az erdélyi képzőművészek minden alkalommal jelen lehessenek a fesztiválon. Az idén a két zeneszerző személyiségét, életművét választották a kiállítás témájául. A galériavezető Kulcsár Edit felhívást tett közzé a tárlaton való részvételre. Március 21-én a budapesti Vármegye Galériában lesz a kiállítás ünnepélyes megnyitója. A tárlatot Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző nyitja meg. Közreműködik a marosvásárhelyi, jelenleg Székesfehérváron élő szobrász, Székely János Jenő. A kiállítók nagyobbik hányada vásárhelyi alkotó, de Kolozsvárt, Csíkszeredát, Szatmárnémetit, Aradot, Tordát, Szászsebest, Máréfalvát, Diószént, Székelykevét is képviselik munkák a jubileumi rendezvényen. /(nk): Mozart és Bartók az erdélyi művészetben. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./

Csutak Levente életút-kiállításnak is nevezhető grafikai tárlatának összekapcsolása a kézdivásárhelyi március 15-i ünnepségekkel telitalálat. Csutak Levente pályájához a szellemi önvédelem kapcsolódik. Az erdélyi művészet és művészeti élet második világháború utáni megújulása a csatatér. Ez a korszak egy csodálatos képzőművész-nemzedéket indított el. Elég Csutak Levente pálya- és kortársaira gondolni, Feszt Lászlóra, Cseh Gusztávra, Deák Ferencre, Bar­dócz Lajosra vagy Árkossy Istvánra. Csutak Levente Ko­vász­nán született, innen indult meghódítani a művészet világát. A marosvásárhelyi Művészeti Líceum képzőművészeti tagozata után a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola következett, ahol Andrássy Zoltán, Feszt László és Kádár Tibor voltak a mesterei. 1964–68 között Nagyszebenben rajztanárként dolgozott, 1968-ban a brassói Új Idő hetilaphoz, az időközben nevet változtató Brassói Lapokhoz kerül grafikai szerkesztőként. Bras­sóban teljesedett ki művészi pályája, évtizedeken át szervezte a Brassói La­pok Galériáját, amelyben több mint százötven művésznek biztosított bemutatkozási lehetőséget. Csutak Levente 2000-ben vonult nyugdíjba. 1990-től új korszak kezdődött az erdélyi magyar művészetben. Csutak Levente, szinte természetszerűen találta meg ebben a régóta esedékes identitás-helyreállításban hőseit, eseményeit, eszményeit. Sorra rajzolta meg Kőrösi Csoma Sándor, Petőfi Sándor, Gábor Áron, Kós Ká­roly, Kossuth Lajos, Bod Péter, Szacsvay János, Mikes Kelemen, Orbán Balázs és mások portréját. A háromszéki forradalom és szabadságharc egyik kedvenc témája Csutak Leventének, írta Banner Zoltán. /Banner Zoltán: Csutak Levente, a grafikus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Dr. Darkó Zsigmond, dr. Simó Ferenc, dr. Koczka György, dr. Bálint Jenő, dr. Pálmai Gyula, dr. Blénesi István, a régi orvosok után elhunyt dr. Székely Balázs is. Ezek az orvosok teljes életet éltek, a művészet is érdekelte őket az élet és az irodalom mellett: Székely Balázs a nehéz időben is támogatta azokat (például Visky Árpádot), akik a diktatúra kegyvesztettjeivé váltak. /Bogdán László: Dr. Székely Balázs is elment. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

A méltatlanul elhallgatott Ignácz Rózsára, (a maga idejében nagyon merész Anyanyelve magyar, Született Moldvában, Rézpénz, Ünnepi férfiú, A vádlott szerzőjére) újra felfigyelt az irodalmi élet. A 90-es évektől szülővárosában, Kovásznán is elindult Ignácz Rózsa emlékének ébresztése: felavatták az írónő emlékszobáját a helyi református parókián, a városban működő irodalmi klub felvette az Ignácz Rózsa nevet, időszakonként szimpóziumokat rendez írói munkássága újraértékeléséért hazai, anyaországi és nyugati írók, irodalmi szakemberek bevonásával. A Székelyföld Alapítvány kiadni készül egy sorozatot az írónő műveiből. Most pedig polgármesteri kezdeményezéssel, közadakozásból szobor is készül szülővárosában, ott, ahol csak egy szobor, a nagy őshazakutató Kőrösi Csoma Sándor szobra áll. Senki nem írt Kovásznáról olyan megható ragaszkodással, mint Ignácz Rózsa (Ikerpályáimon, Családi mondakör). Vargha Mihály sepsiszentgyörgyi szobrász vállalta fel a munkát, az agyagmintázat el is készült, további adakozás szükséges. /Szabó Etelka, Kovászna: Ignácz Rózsa-szobor készül Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 18./

Március 18-án tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa együttes ülését Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, melyet az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi véres etnikumközi konfliktusra emlékezve kezdtek meg. Markó Béla elmondta: Traian Basescu államfőtől tudja, hogy Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a március 15-i székely nagygyűlésen lemondott volna valamennyi autonómiával kapcsolatos dokumentum felolvasásáról annak érdekében, hogy az államelnök az ünnepségre a városba utazzon. Markó Béla a 16 évvel ezelőtti márciusi marosvásárhelyi eseményekre emlékezve leszögezte: valamennyi népnek túl kell tennie magát a történelmi sérelmeken, az emlékezetet pedig ébren kell tartania. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Líceum visszaszerzésért folytatott küzdelmével az erdélyi magyarság – az RMDSZ vezetésével – már 1990-ben az autonómia megteremtéséért harcolt. Ugyanígy sikerült előrelépni az egyházak, az anyanyelvű oktatás, a restitúció, a gazdaság autonómiája terén is. A székelyudvarhelyi nagygyűlésre utalva Markó annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az autonómiát nem kikiáltani, hanem kiküzdeni kell érte. Úgy vélte, ami Székelyudvarhelyen történt, csak arra volt jó, hogy a románok és a magyarok között tovább növekedjen a feszültség. Markó hangsúlyozta, az RMDSZ-nek nincs alternatívája, a szájhősködés és a megalkuvás, a hihetetlen elérzékenyülés egy államfői látogatástól, a lemondás az autonómiát célzó minden programpontról – ez nem alternatíva. Markó szerint Szász Jenő polgármester az államfővel való megbeszélése során nem említette az autonómiát. „Nekünk román politikus soha nem szabta meg azt, mit olvashatunk fel, hogyan nézzen ki a beszédünk” – mondta. Markó kifejtette: a korrupció ellen harcolni kell, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy csorbítsa a jogállamiság alapelveit, korlátozza a törvényhozás hatáskörét, és indokolatlanul növelje a titkosszolgálatok hatalmát. Kelemen Hunor SZET-elnök szerint a titkosszolgálati törvénycsomag a szolgálatok hatalmának növelésével a parlament gyengítését kívánja elérni. Kónya-Hamar Sándor pedig elítélte az „oszd meg, és uralkodj” stratégián alapuló államfői politikát, és üdvözölte, hogy a magyarság Nagyváradon az idén is együtt ünnepelte március 15-ét. Lakatos Péter a magyar futballban elterjedt „Puha vagy, Jenő!” bekiáltást vette kölcsön a székelyudvarhelyi polgármester bírálatára, Verestóy Attila viszont úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek komolyan kell vennie a március 15-én történteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy Udvarhely nem Szász Jenőt, hanem Orbán Viktor barátját választotta meg polgármesternek, ám ennek ellenére elmondta, hogy szükségesnek tartja a kapcsolatot a magyarországi politika valamennyi irányzatával. Eckstein-Kovács Péter szerint a kisebbségi törvény megfeneklett, a kolozsvári magyar oktatók kénytelenek voltak állásfoglalásra szólítani az RMDSZ-t egyetem-ügyben. A szenátor hangsúlyozta: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban sem áll a jó oldalon. Toró T. Tibor úgy látta, Markó Béla szokatlan ingerültsége azt jelzi, hogy bajok vannak. A képviselő szerint az RMDSZ rosszul kezelte a székelyudvarhelyi fórum ügyét, s a történtekért „az RMDSZ-ben van a felelősség”. Arra bíztatott, hogy a szövetség vegye észre: „létezik az RMDSZ-en kívül is élet”. Gaal György kifejtette, hogy a visszaszolgáltatott földek, erdők és ingatlanok (magánházak, udvarházak) elkótyavetyélését az RMDSZ próbálja megakadályozni, Markó Béla elismerte, hogy a felelősség a székelyudvarhelyi dolgokért a szövetségre is hárul. Elakadt a kisebbségi törvény – ismerte el a szövetség elnöke, de megjegyezte: – Legradikálisabb püspök urunk elérzékenyülten üdvözli az államelnök párbeszédre nyitottságát és készségét, de ugyanez az elérzékenyült püspök urunk azért csak tudja, hogy az általa megalkuvónak, gyengének, mérsékeltnek, üresnek tartott kisebbségi törvénnyel kapcsolatban az államelnök nem szólt egy szót sem, illetve amit szólt, az nem ért semmit. Markó rámutatott: magától Traian Basescutól tudta meg március 14-én folytatott telefonbeszélgetésük során, hogy aznap délután Székelyudvarhelyen „a kezdeményezők óriási vitában és veszekedésben vannak, mert próbálják teljesíteni az államelnöknek azt a kérését, hogy nincs kiáltvány, nincs nyilatkozat, nincs semmi dokumentum a nagygyűlésen, és akkor az államelnök március 15-én elmegy a nagygyűlésre”. Az államelnököt óráról órára tájékoztatták: hogy néz ki a szöveg, hova jutottak, mi van a kiáltványban, mi nincs a kiáltványban. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta, az országban el kell jutni oda, ahova Európa eljutott: aki a közösség kenyerét eszi, a mi kenyerünket eszi, a mi szolgálatunkra áll – nem a mi szolgánk! –, az tudjon magyarul. A marosvásárhelyi SZKT-n elhangzottakra reagálva Szász Jenő kijelentette: Markó Béla nem tudhatja, hogy ő miről beszélt a román államfővel, hiszen Bukarestben két órán át, a március 16-i székelyudvarhelyi elnöki látogatás során pedig három és fél órán keresztül szűk körben, bizalmasan tárgyalt Traian Basescuval. Többek közt éppen az erdélyi és a székelyföldi magyarság autonómiatörekvéseiről beszéltek – közölte a székelyudvarhelyi polgármester. Szász szerint a Ion Iliescu és az Adrian Nastase vezette Szociáldemokrata Párttal a párbeszéd inkább üzleti ügyekről szólt, most azonban új fejezet nyílt a magyar–román dialógusban, új, őszinte szereplőkkel. Hangsúlyozta: ez az áttörés a március 15-i székely nagygyűlés és a román államfővel való tárgyalások következménye. Az RMDSZ-nek észre kellene vennie, hogy nincs egypártrendszer, és más is létezik a politikai porondon – vélekedett az udvarhelyi elöljáró. Arra kérte Markó Bélát, látogasson el ő is Székelyudvarhelyre, ahol szívesen és nagy tisztelettel fogadná. Leszögezte: az RMDSZ-nek pedig ott volna a helye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség mellett, az autonómia ügyének közös frontján. /T. Sz. Z.: RMDSZ-bekiabálás: „Puha vagy, Jenő!” Markó Béla szerint nincs alternatívája az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Nehéz napokat, heteket tudhat maga mögött az RMDSZ. A kisebbségi törvény ügye megfeneklett, a román társadalomban egyre inkább szertefoszlik az RMDSZ-ről kialakult kép. A román sajtó ma már nem (csak) azért szidja az RMDSZ-t, mert a magyarság érdekeiért kiáll, hanem mert segédletével akadozik a korrupció elleni harc. Markó Béla nem ült le Szász Jenővel tárgyalni, kerülte a Tőkés Lászlóval való megbeszéléseket, mert ezáltal legitimizálta volna egy másik magyar szervezet létét. Amit nem tett meg ő, megtette Traian Basescu államfő. Székely­udvarhelyi látogatása, Szász Jenővel folytatott tárgyalásai annak elismerése, hogy az erdélyi magyarságot nem csak az RMDSZ képviseli. Minden bizonnyal az oszd meg és uralkodj elv is vezette. Mi az RMDSZ válasza? Szász Jenő démonizálása. Az RMDSZ vezetői pontosan tudják, mi zajlott a zárt ajtók mögött, és árulónak titulálták az MPSZ első emberét. Az RMDSZ szerint megoldás, alternatíva nem létezik, vezetői ismerik a legjobb utat, röviden így foglalható össze mindaz, ami március 18-án az SZKT-n elhangzott. Az RMDSZ-nek a romániai magyarság sorsa miatti aggódása mögül előbukkant a hatalomféltés, írta a lap munkatársa. /Farkas Réka: Mitől fél az RMDSZ? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

Március 18-án délelőtt valaki egy betondarabbal betörte Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke dolgozószobájának ablakát. Háromnegyed tizenkettő körül ért haza, akkor látta, hogy mi történt. A duplaablakot zúzták be. Szerencsére egyik gyermeke sem tartózkodott a szobában – mondta a püspök. Értesítette a rendőrséget és a sajtót. A járőrök azonnal látták, itt nem egyszerű betörési kísérletről van szó. Akár tragikus vége is lehetett volna a történetnek, mert ha ez az éles betondarab valakit fejbe talál, annak vége, mondta a rendőr. Tőkés László szerint az esetnek biztosan köze van az országos és a helyi sajtóban a közelmúltban megjelent uszító propagandához. A püspök a rendőröknek elmondta, nem egyszer fordult elő, hogy éjszaka többen összegyűltek a háza előtt, és kiabáltak, szidalmazták, káromkodtak. Utoljára 1989 decemberében, Temesváron törték be a parókia ablakát, akkor is olyan betondarabot használtak, amely rücskös, tehát nem valószínű, hogy rajta marad az ujjlenyomat. /Both Abigél: Félre nem érthető üzenet érkezett az ablakon át. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 20./ A keresztény- és magyarságelleni megnyilvánulásairól elhíresült magyarországi Tilos Rádió egyik március 17-i műsorában az egyik műsorvezető szélsőséges nacionalista csürhének nevezte a március 15-i székely nagygyűlést, amelynek egyébként a helyszínét sem ismerték. A műsorvezető szerint Tőkés az a „figura”, akivel szemben különösen megáll a csürhe kifejezés. /Tilos Rádió: A székelység csürhe. = Magyar Nemzet, márc. 20./

Március 18-án ünnepélyes keretek között indították el Aradon az idei Regionális Simonyi Napok rendezvénysorozatát, amely egészen az október 6-i zárásig a román–magyar határ mindkét oldalán számos helyszínt foglal magába. A nyitás helyszíne a minorita kultúrház előcsarnoka volt, ott helyezték el ideiglenesen 2004-ben Simonyi óbester emléktábláját. Az ideiglenesség feloldását az aradi várnak a polgári életbe való bekapcsolódásától várják, ott szeretnék ugyanis egy Simonyi-emlékszoba berendezésével együtt elhelyezni majd az emléktáblát is. A régiós együttműködés keretében a simonyifalvi Simonyi-házat berendezték. Haász Tibor, Tőzmiske – ide tartozik Simonyifalva – polgármestere további elképzeléseket vázolt, köztük egy szabadidőközpont létrehozását. A debreceniek több olyan tárgyat – a Pro Patria Alapítvány Simonyi óbesterrel kapcsolatos kitüntetéseit, a Regionális Simonyi Társaság plakátjait, szórólapjait, könyveit, Simonyi-dokumentumok másolatait – mutattak be, amelyeket a majdani várbeli emlékszobába szántak, addig a simonyifalvi Simonyi-házban lesznek. /(Kiss): Regionális Simonyi Napok 2006. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

Kerekasztal-beszélgetéssel zárult március 19-én a marosvásárhelyi Interetnikai Színházi Fesztivál. A Kisebbségi Hivatalt képviselő Zsehránszky István színikritikus vezette a megbeszélést, amelyen erdélyi román és magyar színházigazgatók a társulatok sajátos gondjait tárták a hallgatóság elé. A résztvevők egyetértettek abban: a politika dolga körülírni, jogi szempontból rendezni a kétnyelvű színházak jogállásából eredő problémákat. A marosvásárhelyi színház részéről Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár jelezte: a Tompa Miklós Társulatot jövőbeni lehetséges játszóhelyek felkutatása foglalkoztatja, a Nemzeti Színházban ugyanis idő- és pénzigényes javításba kezdtek. Farkas Ibolya színművésznő úgy vélte, egy színművészeti egyetemmel rendelkező városnak saját, és nem vándorfesztivállal kellene rendelkeznie. Béres László, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház igazgató-rendezője emlékeztetett rá: 2001-ben ők vállalták a kisebbségi színházak találkozójának megszervezését. /Gergely Edit, Lokodi Imre: Lezárult a marosvásárhelyi Interetnikai Színházi Fesztivál. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Vasárnap délelőtt az istentisztelet idején Nagyenyeden, a vártemplomban a kisgyerekeknek tart vasárnapi iskolát Tamás Piroska nyugdíjas tanítónő. Ezt a rendhagyó vasárnapi iskolát Lázár Emőke református vallástanárnő kezdte el, most ketten felváltva folytatják. /Takács Ildikó: Gyermekmegőrző és vasárnapi iskola. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 20./

Egy évtizeddel ezelőtt március 15-én jelent meg Kézdivásárhelyen a Székely Hírmondó második sorozatának első száma. Erre emlékeztek a hét végén. Kocsis Károly, az új sorozat elindítója, aki a lap társtulajdonosa és igazgatója, kiemelte Török Sándor /ma polgármester/ támogatását. „Annak idején jómagam is részt vettem a Székely Újság szerkesztésében, megszűnte után nem hagyhattuk Felső-Háromszéket lap nélkül” – vallotta. A kezdetben kéthetente, Kézdivásárhelyen és környékén megjelenő lap ma már 24 oldalasan kerül az olvasó asztalára – egész Háromszéken, Erdővidéken, sőt Barcaságban és Csíkban is. /Bokod Gábor: Tízéves a „hadiújság”. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

– Én akár Szász Jenő, akár más meghívására szívesen válaszolok, hogyha a közös gondokat kell megbeszélni. A székelyudvarhelyi polgármestert szívesen fogadom itt Bukarestben, vagy amennyiben Székelyudvarhelyen járok, szívesen leülök vele megbeszélni a székelyudvarhelyi önkormányzat gondjait, és azt, hogyan segíthetünk a városnak az elkövetkezőkben – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. Ismeretes, hogy Szász Jenő azt nyilatkozta a sajtónak: arra kéri Markó Bélát, látogasson el Székelyudvarhelyre. Az elöljáró a meghívást azzal is kiegészítette, ha az RMDSZ elnöke nem talál időt arra, hogy Udvarhelyre utazzon, szívesen elutazik ő Bukarestbe. /Markó közigazgatásról tárgyalna Szász Jenővel. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A magyarság nemzeti ünnepén elhangzott politikai állásfoglalások megerősítették, hogy az erdélyi magyar közösségen belül nincsenek jelentős ideológiai törésvonalak. Az erőviszonyok a rendszerváltás után többnyire nem a klasszikus bal- és jobboldal által behatárolt kettőspólusú rendszer, hanem baráti kapcsolatok, de főleg a kölcsönös haszonelvűség alapján létrejött érdekcsoportok mentén alakultak ki, írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. Elég volt a Székely Nemzeti Tanács radikálisnak mondott nagygyűlésének a megszervezése ahhoz, hogy Markó Béla olyan kijelentésre ragadtassa el magát, amire Tőkés László még álmában sem mert volna gondolni. Közben a magyarországi és határon túli magyar politikai elemzők és kisebbségpolitikai szakértők megállapították, hogy a politikai rivalizálások miatt esély sincs a következő tíz-tizenöt évben az autonómia kivívására. Az erdélyi magyarság jelenleg nem rendelkezik olyan integráló személyiséggel, aki képes lenne maradéktalanul maga mögé felsorakoztatni a közösséget. Ezért inkább integráló kompromisszumot kellene keresni, hogy sikerüljön az erdélyi magyarság erejét összpontosítani az önrendelkezés megvalósítására. /Borbély Tamás: A megkerülhetetlen integráló kompromisszum. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Az MSZP, az SZDSZ és az MDF is bírálta Mikola Istvánnak, a Fidesz kormányfőhelyettes-jelöltjének a határon túli magyarokkal kapcsolatos kijelentését. Mikola István a Fidesz vasárnapi kongresszusán mondott beszédében fogalmazott úgy: meg kell próbálni nyerni, de nemcsak négy, hanem húsz évre. „Ha négy évre nyerni tudnánk, és (...) utána mondjuk az ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre minden megoldódna” – tette hozzá kongresszuson kormányfőhelyettes-jelöltnek választott politikus. Szili Katalin, az Országgyűlés MSZP-s elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Mikola István kijelentésével felrúgta azt a megállapodást, amelyet határon túli és a magyarországi képviselők kötöttek 2005 szeptemberében, a kárpát-medencei magyar képviselők fórumán, miszerint a határon túli magyarság sorsának ügyét nem teszik kampánytémává. Az SZDSZ szerint Mikola István kijelentésével végre bevallotta, hogy a határon túliaknak csak a szavazata kell a Fidesznek. Hasonlóan vélekedett az MDF-es Csapody Miklós, aki szintén bírálta Mikola István kijelentését, mert véleménye szerint a Fidesz miniszterelnök-helyettes jelöltje megsértette a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarokat is, akiket pusztán „egy irányba szavaztatható, politikai nézetek nélküli szavazógépnek tekintett”. De megsértette a határon belül élőket is azzal, hogy szavazatukat fölöslegesnek, zárójelbe tehetőnek tekintené akkor, ha a határon túli magyarok is választójoggal rendelkeznének. /Voksvadászattal és egyezségszegéssel vádolják a Fideszt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./