Wass Albert utóélete – Isten kenyere címmel jelent meg a Wass Albert életműve sorozatban a Kráter Műhely 36. kötete, Turcsány Péter szerkesztésében.  A kötet a sokak által a XX. század legolvasottabb magyar írójának minősített szerző holtában is folytatódó kálváriajárásának krónikája.  Wass Albert magyar állampolgárságának helyreállítása körül kialakult s alantas vita a napjainkban a kettős állampolgárság ürügyén kialakult magyar-magyar polémiának vihart kavaró előszele, állapította meg Sylvester Lajos.   Az 1946-ban Kolozsváron apjával együtt koncepciós perben halálra ítélt Wass Albertet a ’70-es években floridai otthonában a román szekuritáté bérgyilkosai akarták eltenni láb alól. Wass Albert 1996. június 24-én, Horn Gyula miniszterelnökségének idejében egykori magyar állampolgárságának elismeréséért és érvényesítéséért a magyar belügyminisztériumhoz fordult.  A 90. életévében járó Wass Albertet Kuncze Gábor belügyminisztersége idején 1997. június 26-án a következő megjegyzéssel fizetik ki: ,,...a bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig érvényes”.  Wass Albert a megaláztatást nem tudta elviselni – sokak szerint 1998. február 17-én ezért lett öngyilkos. Mások szerint meggyilkolták. /Sylvester Lajos: Nagy emberek nagy vihart kavarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 27./

Böjte Csaba szerzetes hitvallását közölte a lap a népszavazásról: „Népünket csakis a szeretet, az önzetlen jóság s a tiszta erkölcs teheti jobbá. Az elutasítás, a kizárás, az elzárkózás sem egy pártot, sem egy nemzetet nem tehet erősebbé, gazdagabbá.” „Árpád vezér a vérszerződésben testvérként befogadott idegen törzseket, és létrehozta a magyar népet. A történelem azoknak a nagyjainknak a nevét őrzi, akik szeretettel fogadták az ajtónkon kopogtatókat. A bezárkózó, testvéreket elutasító, a nemzetet szétvágó politikusok felett nem kell ítéletet mondani, nem kell őket kirekeszteni, hanem imádkoznunk kell értük, hogy értéket, gazdagságot lássanak az egyszerű emberben.”  „Én Erdélyben születtem, és Erdélyben akarok meghalni, gyermekeinket a szülőföld iránti szeretetre nevelem, arra, hogy becsülettel dolgozzanak és mindenkivel éljenek jószomszédi viszonyban.” /Böjte Csaba ofm: A határon „túlról" . = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./

Nov. 18-án Kolozsváron először gyűltek össze történelmi magyar egyházak lapjainak képviselői, hogy tájékoztassák egymást működésükről és problémáikról. A kezdeményezés és szervezés a kolozsvári Üzenet kéthetente megjelenő református lap érdeme. Ötvös József esperes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze sorolta az erdélyi református kiadványokat: a legrégebbi, folyamatosan megjelenő lap a 2007-ben százéves Református Szemle, az 1989 decemberi fordulat után megjelent Üzenet, az Igehirdető, az Értesítő, a Református Család, Az Út, a Kis Tükör, a Studia. A többi egyház lapjaival közös gond a csökkenő példányszám, a fizetett alkalmazottak kérdése és a lapterjesztés nehézsége. Szabó Mihály rendszergazda a Hírvivő című honlapot mutatta be, amely az Erdélyi Református Egyházkerület 16 egyházmegyéjéhez biztosít elérhetőséget, gyülekezeti adatgyűjtést. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjait, a Harangszót és a Partiumi Közlönyt ifj. Csűry István, a Harangszó főszerkesztője képviselte. Elmondta, hogy a 30 000 példánnyal kezdő, jelenleg 12 000 példányban megjelenő Harangszónak gazdag történelmi múltat kellett felvállalnia, hiszen annak idején, a kommunizmus berendezkedése előtt, több színvonalas református újság jelent meg Nagyváradon. A két római katolikus lapot, a Vasárnapot és a Keresztény Szót, valamint az erdélyi unitárius egyház Unitárius Közlöny című folyóiratát és negyedévi folyóiratát, a Keresztény Magvetőt Jakabffy Tamás szerkesztő ismertette. /Schuller Mária: Nyílt sajtónap. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./

Ma a nemzeti radikalizmus és a bátor hazafiság küzd egymással – jelentette ki nov. 28-án Gyurcsány Ferenc kormányfő az MSZP baloldali tömörülésének budapesti tanácskozásán. Aki azt állítja, hogy Magyarországon egy nagy nemzeti kérdés van, az nem mond igazat. December 5-én nemcsak a szavazólapon szereplő kérdésre kell választ adni, hanem többek között arra is, hogy lesz-e elegendő munkahely, vannak-e még szegénységben élők, tisztességes nyugdíjból élnek-e az idősek, csökkentek-e a társadalmi különbségek, és a dilemmákat a politikai erők meg tudják-e oldani az arra hivatott intézményekben – mondta Gyurcsány Ferenc. Ezekre a kérdésekre a parlamentben kell választ adni, és nem az utcán – tette hozzá. „A mi tisztességünk próbáját nem Orbán Viktornak hívják" – mondta a kormányfő, aki elfogadta a határon túli politikusok nyilvános vitára szóló kihívását. A vitán valóban elválhat a szenny a víztől, és kiderül az is, mi a szenny, és mi a víz – mondta Gyurcsány Ferenc. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke arra buzdította a koalíciós pártok szavazóit, hogy pártállástól függetlenül két igennel szavazzanak a dec. 5-i népszavazáson. „Jó szándékkal fordulunk mások felé, hiszen szándékaink nemesek, és így őszintén fordulhatunk azok felé is, akikről tudjuk, hogy számos kérdésben nem értenek velünk egyet" – mondta a politikus. Dec. 5-én arról kell dönteni, hogy abból a szabadságból, ami „nekünk már megvan, adunk-e a határon túli magyaroknak is" – mondta a volt miniszterelnök. /Gyurcsány elfogadta a kihívást. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

A határon túli románok számára a román állampolgárság megszerzését először egy 1991-ben hozott törvény kínálta fel. Ennek értelmében egy külföldi állampolgárnak elegendő volt bármilyen távoli rokont „felmutatni" a visszahonosításhoz. Ők azonban kettős állampolgárként nem rendelkezhettek a határon belüli románokat megillető valamennyi joggal. A tavaly ősszel elfogadott alkotmánymódosítás azonban már lehetővé teszi, hogy kettős állampolgárok is betölthessenek felelős állami posztokat. Kivételezett helyzetben vannak a moldovai románok: ők bármely romániai megyei rendőrparancsnokságon is elnyerhetik a román állampolgárságot. Nem hivatalos adatok szerint a román állampolgárságot kapott besszarábiai száma eléri a félmilliót. Valamennyi román állampolgár, így a román okmányokat szerzett moldovaiak is, rendelkeznek szavazati joggal a romániai választásokon. A külföldi állandó lakhellyel rendelkező személyekre ugyanazok a szabályok érvényesek, mint bármely olyan román állampolgár számára, aki a választások idején külföldön tartózkodik. Számukra Románia külképviseletein biztosítják a szavazás lehetőségét. Szlovákia jogrendjében nem fordul elő a „kettős állampolgárság" kifejezés. Az állampolgárságról szóló törvény azonban úgy fogalmaz, hogy kedvező elbírálásra számíthat az a szlovák állampolgárságért folyamodó személy, aki nem áll más állam állampolgári kötelékében, vagy ha mégis, akkor bizonyítani tudja, hogy az adott államban már kezdeményezte az állampolgári kötelékből való kilépés hivatalos folyamatát. Ukrajnában Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt korainak nevezte a kettős állampolgárság bevezetését, de az állampolgárság megváltozásának egyszerűsítése mellett foglalt állást a választások előtti kijevi sajtóértekezletén. Janukovics kormányfő kettős állampolgárságot és az orosz nyelv hivatalossá tételét ígérte az Ukrajnában élő többmilliós orosz kisebbség, illetve az orosz ajkú ukránok szavazótáborát megcélozva. /Hogy „áll a bál" a szomszédoknál? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Elérkezett az idő, hogy a magyarság új nemzetpolitikát dolgozzon ki magának. Nem célszerű továbbra is erőltetni, hogy a határon túli magyarság mindenáron megmaradjon a szülőföldjén, írta Major Nándor /Újvidék/. A magyarság létszáma és arányszáma évtizedek óta rohamosan csökken minden egykori szállásterületén. Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy hosszabb távon a magyarság együttesen jól elférne Magyarországon. Szervezett formában lehetővé kell tenni, hogy a mind nagyobb számban távozók boldogulhassanak Szerbiában a jelenlegi helyzet miatt az ifjabb nemzedék magyarjainak egy része távozni akar. Kettős állampolgárság híján a szerbiai magyar fiatalok fő kivándorlási irányává ismét Kanada és Ausztrália válik. Szerbiában csaknem mindenki, aki akar, kaphat kettős állampolgárságot. Számtalan szerbiai állampolgárnak van boszniai vagy horvátországi állampolgársága is. A szerbiai szlovákok közül is sokan rendelkeznek szlovákiai állampolgársággal. A szerbiai románok is fennakadás nélkül hozzájuthatnak romániai állampolgársághoz. És ebből egyik ország sem csinál gondot. (Népszabadság / nov. 23.) /Major Nándor író, Újvidék: Tágas hazában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Kilin Sándor újságíró a vonaton három erdélyi magyar útitársával beszélgetett, akik Magyarországon élnek és dolgoznak, nagyon várják a kettős állampolgárság megadását, akkor könnyebben letelepedhetnek. Az újságíró szerint kettős állampolgárság megadása esetén belátható időn belül nem lesz, ki örüljön a kisjenői, nagyszalontai, nagyváradi állomások magyar névtábláinak. /Kilin Sándor: Kluzsnapoka felé. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

Nov. 26-án az RMDSZ bukaresti szervezete új székházba költözött. A legutóbbi népszámlálás szerint mintegy 9000 főt számláló magyar közösség az évek során kinőtte a Petőfi Házban rendelkezésére bocsátott irodáit, ezért az RMDSZ vezetőségének közbenjárására megkapta az egykori Mezőgazdasági Bank épületének egyik emeletét. A házavatásra eljöttek az RMDSZ-honatyák, a történelmi egyházak képviselői, egyetemi oktatók, művészek, újságírók, diákok. Jelen voltak a bukaresti magyarság listavezető parlamenti jelöltjei: dr. Kövér György sebészorvos (szenátus), valamint dr. Cihó Miron történész, a Bukaresti Tudományegyetem tanára (képviselőház). Az ünnepséget Budai Richárd, a bukaresti RMDSZ elnöke nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ vezetője összefoglalta a kampánykörútjának tapasztalatait: összesen húsz ezer kilométert tett meg, ez idő alatt fölkereste eldugott falvak szórványközösségeit éppúgy, mint a tömbmagyar vidékek városait. Mindenütt szeretettel fogadták. /(Barabás István): Bukaresti magyar ünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

15. alkalommal szervezték meg Zilahon, Ady Endre hajdani iskolájában, a költő születési évfordulójának szentelt versmondó-versenyt. 1990 óta hagyomány, hogy a volt Wesselényi Kollégiumban minden november vége előtt a költő nevével jelzett megyei versmondó- versenyt tartanak. Idén a vetélkedő rajzversennyel és énekműsorral bővült. A hagyományokhoz híven Szilágy megye középiskoláin kívül részt vettek testvértelepüléseinek versmondói, felvidékiek is. /Ady iskolája a nyertes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Véget ért a Színjátszócsoportok Regionális Fesztiválja, amelyet Aradon, a Jelen Házban szerveztek. Az Aradi Magyar Színház Alapítvány által idén első alkalommal megrendezett fesztiválon nagyváradi, dévai, temesvári és aradi amatőr színjátszócsoportok léptek fel. Egyikük volt nemrég alakult aradi Nevesincs Társulat, szerepelt az aradi Kölcsey Színpad is. /(nagyálmos): Véget ért az első aradi amatőr Színházfesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./

Az Országgyűlésben a dec. 5-i népszavazásról szóltak a napirend előtti felszólalások, és ennek kapcsán ismét szóba került a román–magyar szociális együttműködési megállapodás ügye is. Áder János (Fidesz) szerint a kormány hetek óta azzal riogatja a nyugdíjasokat, hogy a kettős állampolgárság megadása veszélyezteti nyugdíjukat, miközben Magyarország megállapodott Romániával. „Ebből az következik, hogy ha Magyarországra települnek nyugdíjasok, az ő nyugdíjukat Románia fizeti” – hangsúlyozta. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a Románia és Magyarország között jelenleg érvényben lévő, 1961-es szerződés értelmében mindkét ország azoknak az állampolgároknak fizeti a nyugdíját, akik a területén élnek, függetlenül attól, hogy hol szerezték a nyugdíjjogosultságot. „Ez évi mintegy 19 milliárd forintba kerül Magyarországnak. A módosításról már hat éve tárgyalnak, ám a román fél egyelőre nem járult hozzá” – közölte. /Vita a román–magyar szociális egyezményről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a nemzetközi közösséghez fordul, és azt kéri, segítsen megakadályozni a kettős állampolgárság ügyében általuk kezdeményezett népszavazást megelőzően tapasztalt „sorozatos és durva alkotmánysértéseket”. Az MVSZ az ENSZ, az Európai Unió, az EBESZ és külön-külön valamennyi uniós tagállam figyelmét felhívja, és segítséget kér, mivel az Országgyűlés és a kormány alkotmányt sért, amikor nap mint nap tevőlegesen befolyásolja a népszavazás menetét, így például legutóbb azzal, hogy a kampányidőszakban a népszavazás kérdését érintő törvénytervezet tárgyalásába kezd. /Az MVSZ nemzetközi segítséget kér. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./

A magyarországi baloldal a külhoni magyarok esedékes szavazataitól retteg.  Amikor Lendvai Ildikó MSZP-s frakcióvezető leszerencsétlenezi azokat az erdélyi magyarokat, akik közül ő maga is vétetett, talán elfelejti, hogy ezzel megalázza az erdélyieket. A mai magyar kormány székelyföldi elfogadtatásáról nem kell fölméréseket végezni, elég, ha megkérdezik Vass Lajost, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát, aki Hiller István megbízásából jött el Sepsiszentgyörgyre.    Az egyik tüntető ezt a feliratot tartotta: ,,Hiller elvtárs! Pártotok van, de szívetek nincs; Elek apó-emlékszoba, nem lehet iroda soha, Nem = Trianon.” A tüntetők     lenemzetárulózták a budapesti államtitkárt. Nagyszámú ókirálysági csendőr állt a tüntetőkkel szemben, „hogy megvédje a székelytől a magyart. Ide jutottunk a kettős állampolgárság ellen folytatott negatív baloldali kampány miatt.” „Kuncze Gábornak, Lendvai Ildikónak, Gusztos Péternek, Eörsi Mátyásnak, Pető Ivánnak és társainak már nem kell aggódniuk a külhoniak szavazataitól. Mi őket azon a novemberi napon már úgyis leszavaztuk.”  /Zonda Attila, Sepsiszentgyörgy (Magyar Demokrata): Nekünk haza nem jutott, csak szülőföld. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

A Fidesz nem győzi cáfolni a baloldal félelemkeltő kampányának állításait a kettős állampolgársággal kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ, tudomást sem véve e tényekről, folytatja a beözönlő éhes, a családok pénzét elemésztő határon túli magyarok rémképének megrajzolását. Rendkívül agresszív kampányukkal – melyre 23 millió forintot költenek – végül is elérik a célt, a mozgósítást, azonban egyre több civil és egyházi szervezet hallatja hangját, buzdít igenre. Az SZDSZ kitalálta, hogy az igennel való szavazás a nemzetállami eszmét erősíti, a múltat konzerválja, továbbá nem biztos benne, hogy ez illeszkedik-e az EU szabványaihoz. Valójában Pietro Petrucci, az Európai Bizottság bel- és igazságügyi szóvivője kijelentette, az EU a tagállamok belügyének tekinti a kettős állampolgárság megadását. Az MSZP honlapja szerint a családok mindennapi megélhetését befolyásoló ügyről van szó, a népszavazási igen “felelőtlen és demagóg politizálás és köpönyegforgatás”. Közben a Délvidéken folytatódnak az atrocitások: Gomboson rendszeresen verekedésbe torkollanak a szerb fiatalok támadásai. Egy fiatalember életét vesztette a zombori kórházban, az egyik támadás pedig egy lány ellen irányult, akinek a segítségére siető édesapja útközben felindulása következtében szívinfarktust kapott, és meghalt. A Magyar Polgári Szövetség nyilatkozatban ítélte el a szocialisták “becstelen kettős játékát”.  A nagyszalontai Bocskai Szövetség által kezdeményezett akció keretében három Szatmár megyei városról is készültek képeslapok – összesen 62 000 darab –, melyeket Magyarország városaiban terjesztenek. A Magyar Polgári Szövetség Kettős állampolgárság és/vagy autonómia címmel Nagyváradon polgári fórumot szervezett nov. 24-én, melynek résztvevői üzenetükben igennel való szavazásra kérték fel a Biharból elszármazottakat.   Felvidéken a Kassai Thália Színház és teljes társulata is csatlakozott a Magyarok Világszövetsége és a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház közös felhívásához. Igent kér az Erdélyi Múzeum-Egyesület Kolozsváron kelt felhívásában, akárcsak az Ausztráliai Magyar Református Egyház. A félrevezetési hadjáratba bekapcsolódott a Magyar Televízió is, cenzúra alkalmazásával. Ezt Harrach Péter, a Fidesz Egyházi Egyeztető Tanácsának elnöke jelezte, aki kifogásolta, hogy az MTV nem hajlandó vallási műsoraiban sugározni a katolikus és református egyház kettős állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatait. A Magyarok Világszövetsége a rendőrségen és az ügyészségen tett feljelentést ismeretlen tettes ellen azért a szórólapért, amelyet ötmillió példányban terjesztett az MSZP az országban. A szórólapok kimerítik a Btk. 211. paragrafusában foglalt bűncselekményt, amely a népszavazási félretájékoztatásra vonatkozik. A Jobbik is feljelentést tett, ők Gyurcsány Ferenc és a kormány tagjai ellen, mert a kettős állampolgárságról kiírt népszavazással kapcsolatos kampányuk törvénysértő volt. Az MDF által kezdeményezett nov. 23-i négypárti egyeztetés során nem született közös nyilatkozat a Fidesz vétója miatt, az ellenzéki párt ugyanis csak abban az esetben írta volna azt alá, amennyiben mind a négy parlamenti párt igenre buzdít. /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./

A népszavazás kérdéseire mondott igennel történelmi tettet hajthatunk végre, a tízmilliós Magyarországból tizenöt milliós nemzetet teremthetünk és összeilleszthetjük a nemzeti öntudat darabokra tört tükrét – hangoztatta Orbán Viktor nov. 27-én, a Fidesz budapesti nagygyűlésén. Az MSZP szóvivője a volt kormányfő beszédére reagálva azt mondta: az Orbán-Torgyán kormány még magyar útlevelet sem biztosított a határon túli magyaroknak. Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke a Városligetben, az Összetartozás napja címmel megrendezett nagygyűlésen, több ezer ember előtt tartott beszédében a nemzeti öntudatot egy tükörhöz hasonlította, amely a történelem során darabokra tört, "és már nyolcvannégy éve nem látható benne az összetartozás". Hozzátette: büszke és erős nemzet leszünk ismét, amely biztonságos életet teremt magában, gondoskodik állampolgárairól, békességben él szomszédaival és segít azokon, akik magukon nem tudnak segíteni. Orbán igen szavazatot kér a kormánypártiaktól is. "Jó szándékkal fordulunk mások felé, hiszen szándékaink nemesek, és így őszintén fordulhatunk azok felé is, akikről tudjuk, hogy számos kérdésben nem értenek velünk egyet" – mondta a politikus Miskolcon, több ezer ember előtt tartott nagygyűlésén. December 5-én arról kell dönteni, hogy abból a szabadságból, ami "nekünk már megvan, adunk-e a határon túli magyaroknak is" – mondta a volt miniszterelnök. /Orbán a tízmilliós országból tizenöt milliós nemzetet teremtene. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

Együtt, egy népben, közösségben kellene élnünk (még akkor is, ha elvitatták tőlünk). S ha ez nem lehetséges (nyolcvannégy éve nem), akkor ideje volna immár az egyszeri és azonnali kárpótlással igazítani valamelyest a határon túli magyarok sorsán, írta Pakot Fülöp. A kettős állampolgárságról történő szavazásnál a nemzet jobb helyzetben lévő része bizony elutasíthatja a rosszabb helyzetben lévőt. Pakot Fülöp Erdélyből áttelepült. Amikor megkapták a magyar állampolgárságot, a hivatalnok megszólalt: "Mától magyarok lettek." Pakot megszólalt: tévedni tetszenek, mert biztos vagyok benne, hogy nem mától. „Van itt már elég kínai, török meg albán; őket zokszó nélkül tűri a magyar. Fene tudja miért, csak velünk gyűlt meg a fonnivalója. Itt anyázzák az erdélyit, lerománozzák; félnek tőlünk.” A parlamentben akad olyan, aki „fejünkre olvassa, miféle autonómiát akarunk mi ott, Erdélyben, mikor itt a becsületes ruhaárus kínai ilyesmire még gondolni sem merészel.” „Ellopnák tőlünk ezer esztendőnk. És nem szakad le a plafon.” /Pakot Fülöp (Gyöngyös): Magyar levelek. Ha igen, ha nem. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

December 1. számunkra gyászos nap. Milyen szépen ellenpontozná, ha december 5. a nemzet saját akaratából történő újraegyesülésének ünnepe lehetne, írta Szász István Tas.  A Kádár-rendszert idejében több ezer magyar, aki Magyarországra szeretett volna áttelepülni, nem kapta meg a magyar befogadást, s ezért szétszóródott a nagyvilágban.   A 800 ezer beözönlővel és százmilliárdos terhekkel riogatók nem beszélnek a további fogyás esetén szükségessé váló betelepítésről. /Szász István Tas: Drága új ünnepet remélő Barátaim! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 30./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) szerint az RMDSZ úgy győzött, hogy a hatalom segítségével felszámolta a konkurenciát, olvasható az MPSZ közleményben. „Bebizonyosodott, hogy programunk és célkitűzéseink, az autonómia és a kettős állampolgárság elnyerték a magyarság bizalmát, ezért az RMDSZ arra kényszerült, hogy vállalja ezeket a választási kampányában”, áll a közleményben. Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a közleményre reagálva azt nyilatkozta: az RMDSZ eredményeit nem befolyásolta az MPSZ részvétele a választásokon. Szász Jenő, az MPSZ elnöke kifejtette, hogy az MPSZ nem beszélhet saját eredményeiről, hiszen gyakorlatilag nem indult a választásokon. Ez a helyzet egy antidemokratikus és diszkriminatív törvény következtében állhatott elő, amelyet az RMDSZ a kormánypárt segítségével idézett elő. /Köllő Katalin: Szász: Pályakorrekcióra kényszerítettük az RMDSZ-t. MPSZ: Nem a polgári szövetség, hanem Constantinescuék kudarca. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A Magyar Állatorvosok Világszervezete nov. 19–20-án tartotta idei konferenciáját Budapesten, amelyen mintegy harminc háromszéki állatorvos is részt vett.    Dr. Szibert István elnök, majd Szabó Vilmos államtitkár köszöntötte a megjelenteket.   A találkozó különleges missziója a szakmai, emberi kapcsolatok, az együvé tartozás megerősítése volt. Nincs magyar tudomány magyar tudományos nyelv nélkül – hangzott el konferencián. Az erdélyiek részéről dr. Sikó Barabási Sándor főorvos-igazgató tartott előadást.  Befejezésként levetítették a Trianon című filmet, melyről az alkotóval és meghívottakkal folyt beszélgetés. A közös nemzetépítés feladatait Duray, a lelki együvé tartozás fontosságát Koltay hangsúlyozta. /Dr. Gyerő Dávid: Magyar állatorvosok találkoztak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

Lendvai Ildikó, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) frakcióvezetője – „nem” szavazatra biztatva a magyar választópolgárokat – arra figyelmeztetett: a Romániával és Ukrajnával megkötött nemzetközi szerződések értelmében a magyar állam biztosítja az áttelepült és állampolgárságot szerzett idősek nyugdíját. A Fidesz frakcióvezetője, Áder János közölte: a Budapest és Bukarest közötti, a tervek szerint az állampolgárságról szóló népszavazás után egy nappal szentesítendő egyezmény azt rögzíti, hogy az áttelepülők nyugdíját, sürgősségi egészségügyi ellátását a román társadalombiztosítás fizeti. /Rostás Szabolcs: „Kettős” nyugdíj: ki állja a számlát? = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./ A Fidesz azt akarja bebizonyítani, hogy az innen áttelepedettek nyugdíját a jövőben Románia fogja fizetni, azonban Románia éppen ezt szeretné halogatni. Ha viszont mégis elfogadná, a Magyarországon élő idős erdélyiek esetleg itteni nyugdíjukat kapnák meg, forintba átszámítva, ami számukra anyagilag tragikusnak bizonyulhat. Áder János, a Fidesz frakcióvezetője jelezte, hogy elkészült a magyar–román szociális megállapodás, amelynek aláírását a magyar kormány csak azért halasztotta el, hogy a magyarországi nyugdíjfizetés káros hatásaival érvelhessen a határon túli magyaroknak járó kettős állampolgárság ellen. Közölte: diplomáciai információik szerint a magyar–román megállapodás aláírására december 6-án, egy nappal a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló népszavazás után kerül sor. Az egyezmény rögzíteni fogja, hogy az áttelepülők nyugdíját a román társadalombiztosítás fizeti, illetve ez vonatkozik a sürgősségi egészségügyi ellátásra is – mondta Áder János. Magyar kormányzati források ennek az ellenkezőjét állították, mondván, nincs még megállapodás. A román–magyar szociális egyezményt több mint negyven esztendővel ezelőtt, 1961-ben írták alá, és számtalan előírása már nem időszerű. A minisztérium elismerte, hogy a jelenleg hatályos egyezmény értelmében a Romániából Magyarországra áttelepülő személyek nyugellátmányát Magyarország fizeti, nem pedig Románia. Az 1961-ben kötött egyezmény előírásait kihasználva sok nyugdíjas telepedett át formailag Magyarországra, a magyar jogszabályok által kiszámított nyugellátmány ugyanis többszöröse a romániainak. Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke rendkívüli ülésre hívta össze a testületet, a magyar–román szociális biztonsági egyezménytervezet tárgyában. /Vita az áttelepültek nyugdíjáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Véglegesíthető formában van az új román–magyar nyugdíjegyezmény szövege – közölte Camelia Hristea, az Országos Nyugdíjpénztár illetékes osztályvezetője, aki a román tárgyalóküldöttség tagjaként december 6-án maga is Budapestre utazik. A dokumentum a társadalombiztosításra vonatkozó európai uniós jogszabályoknak megfelelően előirányozza, hogy a felek a másik országba áttelepedő személyekkel szemben időarányos nyugdíjfizetési kötelezettséggel tartoznak. Vagyis annak arányában folyósítják az egymás országába áttelepedett személyek nyugdíját, illetve nyugdíjrészét, hogy hány évet, hónapot és napot dolgoztak az előző lakhelyükül szolgáló országban. /Véglegesítés előtt az új román–magyar nyugdíjegyezmény. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Az MSZP szerint egyre durvább ellentmondások mutatkoznak a Fidesz érvelésében azzal kapcsolatban, hogyan érintené a munkaerőpiacot a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak – mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője Budapesten, sajtótájékoztatón. Orbán Viktor szerint a magyar állampolgárság megadása nem kerül semmibe, nem települ át senki, Pokorni Zoltán évi nyolcezer betelepülőről beszél, míg Patrubány Miklós évi 100 ezerre becsüli az áttelepülők számát – közölte a politikus, hozzátéve, hogy a népszavazás támogatóinak érvelésében "egyre durvább ellentmondások mutatkoznak". Az MSZP bejelentette be, hogy a kampány hátralévő részében minden nap két, a népszavazással kapcsolatos kérdést tesz fel, hogy segítse a választókat a döntésben. Nov. 30-án a szocialista párt arra várt választ, hogy "Ön szerint a magyar munkaerőpiac fel tudja venni az új álláskeresők tömegét?" Lendvai Ildikó a kérdés kapcsán elmondta: a kettős állampolgárságról a szakma, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is nyilatkozott. A kamara elnöke szerint 300–400 ezer új munkavállalóra lehet számítani, az első két évben pedig évente 20 ezer család települ át, és ez lassíthatja a reálbérek emelkedését. A szocialista politikus hozzáfűzte: az MSZP-nek nincs oka kétségbe vonni a kamara elnökének a szavait és becslését. /Egyre durvább ellentmondások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

A Legfőbb Ügyészségre került a Székelyföld tábla felállítóinak ügye – jelentette be Constantin Scurtu Kovászna megyei rendőrfőbiztos. A továbbiakban Bukarestben döntenek arról, történt-e törvénytelenség, és indítanak-e eljárást valaki ellen – fejtette ki Scurtu. A Legfőbb Ügyészségre továbbított iratcsomóhoz csatolták Horia Grama prefektus és Adrian Casunean Vlad megyei PSD-elnök feljelentő levelét. Puskás Bálint szenátor – mivel nem kért tőle és a magyarságtól bocsánatot Teodor Nichita helyettes rendőrfőbiztos – beadvánnyal fordult a belügyminiszterhez, az államelnökhöz, a parlament két háza és az alkotmánybíróság elnökéhez. Tiltakozását eljuttatja Jonathan Scheele-hez, az EB bukaresti főbiztosához és az összes EU-s tagország nagykövetségére. „Beadványomban kifogásolom, hogy a rendőrség megakadályozott politikai tevékenységemben, és megfenyegetett. Ez veszélyezteti a demokráciát, az ország alkotmányát. Azt kérem, tegyenek arról, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló incidens” – fejtette ki Puskás. /Farkas Réka: A Legfőbb Ügyészségen a székelyföldi táblaügy. = Krónika (Kolozsvár), dec. 1./

A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola és a Gyakorló Iskola pedagógusküldöttsége meglátogatta a Mezőség Kolozs megyei régióját, így önálló képet alkothattak a vidék oktatási helyzetéről. Kellemesen meglepetés volt számukra a régió szórványkollégiumainak élete. A korszerű pedagógiai elvek alapjaira rábukkantak: a kicsik és nagyok együtt vannak, együtt tanulnak. /Szabó Csaba: Együttlét-élmény a Mezőségen. Kisebbségben, szórványban élni jó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Nov. 29-én Kolozsvárott bemutatták a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) által kiadott Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából című könyv második kötetét. A kötetet Bodó Barna ismertette. A főszerkesztő, Somai József véleménye, hogy ez a kötet történészek és közgazdászok szerencsés találkozása. /Ördög I. Béla: Időszerű gazdaságtörténeti kötet. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Magyarországi kampánytémának nevezte a kettős állampolgársággal kapcsolatos vitát dec. 1-jén Gyulafehérvárott Adrian Nastase miniszterelnök, aki szerint semmiféle nemzetközi jogi és politikai alapja nincs az elképzelésnek. Nastase őrültségnek minősítve az "ötletet", amely szerinte a XIX. század végének, illetve a XX. század elejének szemléletét idézi. Ha a kettős állampolgárság megadásáról szóló elképzelés valóra válna, Nastase értelmezése szerint a romániai magyarok kollektív formában, nem pedig egyénileg jutnának állampolgársághoz. E magyarok ráadásul 2007-ben "hármas állampolgársággal" is rendelkeznének majd, mivel egyben az Európai Unió állampolgárai is lesznek – mondta. Nastase azt állította, hogy a kettős állampolgárságot "Orbán úr és csapata" kezdeményezte, így akarván újból vitát nyitni a kisebbségi kérdésről, hogy kedvező helyzetbe hozza a Fideszt a két év múlva esedékes magyarországi választásokon. Románia keményen fog válaszolni minden olyan kísérletre, amely etnikai alapon próbálja bevezetni a kettős állampolgárságot a romániai magyarok számára – szögezte le Adrian Nastase. Kilátásba helyezte, hogy ez esetben kész az európai intézményekhez fordulni, "szövetségesre" találva az Európa Tanács, a Velencei Bizottság és az unió több képviselőjében. – Az RMDSZ-t is aggodalommal tölti ez el, mert vezetői tudják, hogy ha a romániai magyarok megkapják a kettős állampolgárságot, tömegesen emigrálnak majd Magyarországra. Jelenleg 1,7 milliónyi magyar etnikumú román állampolgár él Romániában, de ha ez a terv valóra válik, jóval kevesebben maradnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ez utóbbi állításra azt felelte: a román kormányfő ezek szerint nem ismeri a magyarok érdekképviseleti szervezetének álláspontját, miszerint igen szavazatra ösztönzi a magyar állampolgárokat a vasárnapi népszavazáson. /Adrian Nastase ellenzi a kettős állampolgárságot. Románia kész ismét a Velencei Bizottsághoz fordulni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Levelet intézett Mircea Geoana külügyminiszter magyar kollégájához, Somogyi Ferenchez, amelyben kifejtette a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontját. Geoana úgy véli, hogy az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a magyar állampolgárságot, ha lemondanak román állampolgárságukról. A külügyminiszter a két kommunista állam által 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre hivatkozott, azonban kiderült, a szóban forgó egyezményt Magyarország még 1990 februárjában egyoldalúan felbontotta. Geoana érvelését a magyar külügyminisztérium szakértői sem tekintik helytállónak. Geoana leszögezte: ha a magyarországi népszavazás pozitív eredményt hoz, Románia az európai intézményekhez kíván fordulni, hiszen Románia továbbra is úgy véli, hogy a kisebbségek igényeit Románia 2007-es uniós csatlakozása megoldja. Borbély László, az RMDSZ kormányzati ügyekért felelős ügyvezető alelnöke a Geoana-levéllel kapcsolatban kijelentette: a szóban forgó, 1979-ben megkötött magyar–román egyezményre 1990 után senkinek nem jutott eszébe hivatkozni. Az RMDSZ szerint 1990 után több tízezer személy szerzett a két ország viszonylatában második állampolgárságot, de egyik állam sem kérte tőlük, hogy az első állampolgárságukról lemondjanak. Az RMDSZ mindkét kormánytól az egyezmény hatályon kívül helyezését fogja kérni. Magyarországi források szerint a kettős állampolgárság biztosítása esetén a szlovák kormány is az Európai Uniónál tiltakozna, mivel szerintük az érvényes és pozitív népszavazási eredmény nemcsak hatályos magyar–szlovák egyezményekkel, hanem az 1997-es európai állampolgársági egyezménnyel is ellentétes lenne. /Románia kifogásolná a kettős állampolgárságot. Bukarest hatályon kívül helyezett egyezményre hivatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Gyanúsan kapóra jött a Gyurcsány-kormánynak a népszavazási hajrában, hogy román kollégáik, mit sem törődve a nemzetközi egyezményekkel, valamint saját országuk korábbi gyakorlatával, nekitámadtak a romániai magyarok kettős állampolgársági álmainak. A bejelentés időpontja nagyon is egyezik a magyar kabinet érdekeivel. Miután a magyar– román szociális egyezmény körül kirobbant botrányt követően már megkérdőjelezhetőek az amúgy is alaptalan százmilliárdos riogatások, jöhetnek a szomszédok méltatlankodására figyelmeztető kijelentések. Gyurcsány Ferenc tíz nappal korábban a Newsweek című magazinnak nyilatkozta, mennyire fél a szerb és a román reakcióktól. Mindezt annak ellenére, hogy a szerb politikusok már Mádl Ferenc vajdasági látogatásakor kijelentették, természetesnek tartják az ilyen jellegű nemzetegyesítést. Vajon mi lehet a mozgatórugója annak a gyűlöletkampánynak, amit a magyar kormány folytat a trianoni határokon kívül rekedt honfitársai ellen? – tette fel a kérdést Kiss Csaba. /Kiss Csaba: Galádok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

„Nekünk nem tetszik, ha a Fidesz vagy bármely magyarországi párt Románia területén játszadozik. Ha választósdit akarnak játszani, tegyék, de egyetlen román állampolgárt se keverjenek bele, nemzetiségtől függetlenül” – jelentette ki Nastase miniszterelnök újságírók előtt. Közben közel százezer moldovai állampolgár kapott román állampolgárságot! A Fidesz szerint Geoana külügyminiszter levele nem más, mint „a román szocialisták kampánytámogatása a magyar elvtársaknak”. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a román külügyminiszter levelét Magyarország belügyeibe történő nyílt beavatkozásnak tekinti, amit a magyar kormánynak szerinte vissza kell utasítania. Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, csodálkozna rajta, ha Bukarest betiltaná a kettős állampolgárság bevezetését. „Románia nem mérhet kettős mércével, hiszen moldovai honfitársai ezreinek adott állampolgárságot, akiket elvileg most meg kellene fosztania ettől” – nyilatkozta. Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak leszögezte: semmilyen román törvény nincs, ami kizárná, hogy kettős állampolgárságot kapjanak az Erdélyben élő magyarok. Traian Basescu, a D. A. Szövetség második fordulós államfőjelöltje a Krónikának adott múlt heti interjúban leszögezte: nincs kifogása a kettős állampolgárság ellen. /Rostás Szabolcs: Nastase az állampolgárság ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./

Nyilatkozat a kettős állampolgárságról 1) Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2) Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3) Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4) Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláírók: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség; Deák Ernő, Észak és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége; Bugár Béla, Magyar Koalíció pártja; Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége; Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége; Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation; Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum; Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség; Léh Tibor, Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiója. A Latin-Amerikai Magyar Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), tagszervezetei véleményének kikérése alapján egyhangúlag elhatározta, hogy csatlakozik a fentebb közölt nyilatkozathoz, melyet a MÁÉRT 2004. november 13-i gyűlésén minden tagja aláírt a kormány koalíció pártjainak kivételével. Döntésünk egy elvi álláspontot tükröz, mely szerint nem volt és nem lehet sohasem kétséges, hogy a magyarság, bárhol is lakjon és éljen a világon, a nemzet testének szerves tagja. Sajnálatos, hogy egy egészen más szinten keletkezett vita ezt az elvi álláspontot esetleg gyengítheti. Szükségesnek tartunk egy félreérthetetlen „IGEN” szavazatot a nemzeti egység érdekében. Kunckelné Fényes Ildikó, a LAMOSZSZ elnökasszonya, Caracas /Nyilatkozat a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./