A Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Román Humanista Párt (RHP), valamint az RMDSZ alkotta kormánykoalíció megalakulása körvonalazódik. Ezt erősíti meg több vezető politikus kijelentése. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor szerint Voiculescu RHP-elnök bejelentése lehetővé teszi a parlamenti többség kialakítását. Takács Csaba ügyvezető elnök szerint jelen pillanatban az RMDSZ nem tart szükségesnek semmilyen új lépést. Időközben Traian Basescu, a D.A. Szövetség elnöke megkereste az RMDSZ-t, és tárgyalást kezdeményezett. /B. T., Sz. K.: SZDP–RHP–RMDSZ kormány körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

"A két választási forduló közötti időszakban aggodalommal szereztünk tudomást arról, hogy az RMDSZ »központi bizottságaként« működő Szövetségi Operatív Tanács, magyar közösségünk demokratikus felhatalmazása nélkül, egyoldalú módon Adrian Nastase elnökjelölt oldalára állott, és az ő megválasztatása érdekében kampányolt. Tizenöt esztendővel Temesvár, a Ceausescu-féle diktatúra bukása után elfogadhatatlannak tartom, hogy a magyarok szövetsége pártos módon az utódkommunista Szociáldemokrata Párt jelöltjét támogassa. Magyar mivoltomban viszont szégyellem magam, hogy a képviseletünket totalitárius formában kisajátító RMDSZ újból csak azon erők oldalára állott, amelyek az elmúlt tizenöt év romániai kudarcáért, az igazi rendszerváltozás elmaradásáért leginkább felelősek" – áll Tőkés László püspök nyilatkozatában. A püspök gratulált Basescunak. /Tőkés gratulál Basescunak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Megsemmisítette a magyar Legfelsőbb Bíróság (LB) az Országos Választási Bizottságnak (OVB) a népszavazás eredményét megállapító határozatát, és a több mint 1100 szavazókörben elrendelte a szavazóköri jegyzőkönyvek ellenőrzését. A Fidesz álláspontja szerint az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság legutóbbi döntései azt bizonyítják, hogy a kormány nem képes garantálni a jogbiztonságot. /Megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság a magyarországi népszavazás eredményét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A magyar kormány külpolitikája a romániai elnökválasztás eredményétől függetlenül változatlan marad, közölte Gyurcsány Ferenc kormányfő. A miniszterelnök a verespataki beruházás környezetvédelmi kérdésének összefüggésében a Fideszt felelőtlenséggel vádolta. "Nem látok annál felelőtlenebb politikát, mint amit ebben az ügyben a Fidesz folytat, hogy meg kívánja akadályozni Románia európai uniós csatlakozását" – mondta. Gyurcsány szerint éppen Románia uniós csatlakozása akadályozhatja meg az olyan környezetszennyezéseket, mint amilyen korábban a Tiszán történt. Szíjjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője erre reagálva kijelentette: a Fidesz "elkötelezetten támogatja Románia mielőbbi, potenciálisan 2007-es európai uniós csatlakozását, már csak a határon túli magyarok érdekében is". Ugyanakkor – tette hozzá – amíg lehetőség van rá, újra kell nyitni a tárgyalások során már lezárt környezetvédelmi fejezetet, és olyan megállapodást kell kötni, "amely nem sodorja veszélybe Magyarországon körülbelül másfél millió ember mindennapi életminőségét, egészségét". /Változatlan marad a magyar külpolitika. Budapesti reagálás a romániai elnökválasztrásokra. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülését a határon túli magyarok magyar állampolgárságának biztosításáról szóló javaslat jó megtervezése után lehet összehívni – mondta Gyurcsány Ferenc kormányfő. "A MÁÉRT-et is akkor kell összehívni, mikor kimunkált javaslat van. Az egy politikai fórum; a felelősség nem a nagyotmondás felelőssége, nem a rögtönzés felelőssége, hanem a tervezés, elemzés és javaslattétel felelőssége" – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: türelemre van szükség a kérdés rendezésében. Közölte: a kormány azért utasította el az MDF kedvezményes honosításra tett javaslatát, mert az "az állampolgárság automatikus és tömeges kiterjesztéséről beszél", és így azt véleménye szerint a Fidesz elnöke sem támogatná, mert az adófizetők pénzébe kerülne. "Tárgyalási alapnak a népszavazás után nem elfogadható, éppen ezt a javaslatot nem mondta az ország elfogadhatónak" – mondta az ellenzéki javaslatról Gyurcsány Ferenc. Szíjjártó Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője sajtótájékoztatóján azt mondta: "Gyurcsány Ferencnek és a szocialistáknak igazából fogalmuk sincs arról, hogy milyen álláspontot vigyenek a közeljövőben a kettős állampolgárság ügyében", hiszen a miniszterelnök nem kívánja összehívni a MÁÉRT ülését, és azt sem tudják, hogy milyen javaslatot akarnak megfogalmazni. /Gyurcsány: A MÁÉRT-et kimunkált javaslattal kell összehívni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Nem könnyű szembesülni az érdekből elkövetett nemzetellenes aljasságokkal, írta Csekéné Kolcsár Irén. Amikor a baloldal kijelenti, hogy az ország gazdasága nem bírja el a további terheléseket. A nagycsaládból sem dobnak ki az ablakon két-három fölösleges gyermeket, mert úgymond azok nem fértek bele a költségvetésbe. A hozzászóló Magyarországon utaztában látta azt a mérhetetlen nyomort, amelybe beletaszította a felemás rendszerváltás a magyarok millióit. Megtapasztalta „a primitív és nemzetietlen tudatlanságot, ami miatt újra kormányozhatnak a rendszerváltás (?) nyertesei, Rákosi pajtás fiatal utódai”. Ők jobban tudják, hogy mi jó a kisebbségbe kényszerített magyaroknak. „Tudja ezt Gyurcsány pajti és Iliescu elvtárs. Mi itthon bozgorok vagyunk, túl meg büdös oláhok.” A magyarországiak nem tudják, hogy a magyar diákokkal azt énekeltetik december elsején, a nagynemzeti ünnepen, hogy Noi suntem romani, noi suntem romani! (Mi románok vagyunk, mi románok vagyunk...), és megfenyítik a magyar pedagógusokat, akik menekülnek a megtiszteltetés elől. „Mindig kéznél van a hatalmon levőknek a szolgálatos ellenség. Teszem azt, a földbirtokos osztály, a vidéki parasztság és a fővárosi lakosság, a polgári-kispolgári csökevény, a harácsoló kulák, az erdélyi kétkezi munkás.” /Csekéné Kolcsár Irén: Egy anyabozgor közbekiabálása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

A határon túli magyarság az elmúlt 85 esztendő során bizony egyebet sem tett, mint küzdve küzdött, és bízva bízott. Kísérletek történtek a trianoni probléma orvoslására, de ezek ahelyett, hogy segítettek volna, inkább ártottak az összmagyarság ügyének. Legutóbb kettős állampolgárság körüli hercehurca, írta Sólyom István. A magyarországi kormánypártok a nemmel való szavazásra buzdították híveiket. A Fidesznek az igen szavazatra buzdította a lakosságot. A hozzászóló szerint az egész nem a határon túli magyarokról, hanem politikai pozíciók megszerzéséről, a hatalom birtoklásáról szólt. Sok ország az állampolgárság ügyét mindenféle visszhang és felhajtás nélkül megoldotta Románia rögtön a rendszerváltást követően rendezte a dolgot Moldovával, és az ottani románok kis túlzással, egyik napról a másikra, moldovai–román kettős állampolgárként ébredtek. Az MSZP riogatása hatásos volt a nyolcszázezer áttelepülő hontalannal és az évi kilencszázmilliárdos pluszkiadással. A határon túli magyarság szegényebb lett egy illúzióval. /Sólyom István: Holtan született állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

Háromszéken idén háromszázzal kevesebb nyolcadikos tanul, mint tavaly, emiatt jövőben tízzel kevesebb IX. osztály indul a megyében.  Az induló osztályokat a maximális 28-as diáklétszámmal hagyja jóvá a minisztérium, ezért a jelenlegi 2906 VIII. osztályos legtöbb 71 magyar tannyelvű és 33 román tannyelvű osztályban folytathatja tanulmányait. Keresztély Irma főtanfelügyelő tájékoztatása szerint minden diáknak lehetősége nyílik elvégezni a kötelező tíz osztályt, és a középiskolai, illetve szakiskolai vonalon tovább tanulhat az érettségiig, illetve a II. és III. fokú szakképesítésig. /(fekete): Kevesebb nyolcadikos. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 15./

Megszűnni látszik az RMDSZ parlamenti frakcióiban az eddigi egység. Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor kemény szavakkal illette a Cotidianul című román lapnak adott interjúban a kormánypárt mellett elkötelezett csoportot, Markó Bélát, Frunda Györgyöt, Borbély Lászlót és Verestóy Attilát. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./

Az RMDSZ számára lehetséges koalíciós opciókat elemezte Bakk Miklós, Szász Alpár Zoltán és Székely István politológus a Romániai választások 2004-ben témával rendezett vitaesten Kolozsváron, amelynek a Jakabffy Elemér Alapítvány adott otthont. Bakk Miklós rámutatott, hogy az RMDSZ idei szavazótábora az 1990-es szavazáshoz viszonyítva egyharmadával csökkent, ami az etnikai aránycsökkenéshez mérten is magas veszteség. Szász Alpár Zoltán politológus szerint város–vidék törésvonalak is vannak, a falvakban ugyanis Adrian Nastase elnökjelölt került előnybe, míg a városokban inkább Traian Basescu. Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője egy behatárolhatatlan jobb-, illetve baloldal hiányát vázolta fel. Megállapítása szerint a posztkommunista szó sem helyénvaló, mert mindkét elnökjelöltek "Iliescu zsebéből bújt elő". Véleménye szerint az elnökválasztás eredménye egy konstans elnök–parlament szembenállás lehet, ez azonban nem vonja majd maga után a parlamenti választások előre hozatalát. /Kiss Bence: Koalíciós dilemmák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke a vele készült interjúban elmondta, a népszavazás napján Kassán volt programja, így nem volt lehetősége arra, hogy szavazzon. Véleménye szerint a népszavazás kudarcra volt ítélve. Természetesen igennel szavazott volna, de nagyon rosszkedvűen szavazott volna igennel. Pomogáts így fogalmazott: „Nem volt megfontolt a kormány álláspontja, a nemmel való szavazásra buzdító agitáció”. Szerinte „az ország népének a nagy része azért cselekedett bölcsen, mert el sem ment szavazni.” Pomogáts jóval a népszavazás előtt megírta kételkedő véleményé az Erdélyi Riportban, Felvidéken pedig a Szabad Újságban. A népszavazás több mint 3 milliárd forintot vitt el a magyar államkasszából. Ebből a pénzből mi mindent lehetett volna csinálni. Az Illyés Közalapítványnak a finanszírozása egyre inkább fogyatkozik. A két évvel ezelőtti egymilliárdos szintről idén lement 800 millióra, jövőre talán 900 milliót kapnak, de számolni kell az inflációval. A népszavazás egyetlen egy pozitív következménye lehet, hogy mind a politika, mind a magyar társadalom rádöbbent arra, ezt a kérdést meg kell oldani. Le kell ülnie a parlamenti pártok vezetőinek, és ki kell találni azt, hogy milyen törvényeket kell hozni, annak érdekében, hogy azok az előnyök, melyek a kettős állampolgárságból származtak volna, hogyan érvényesülhetnek legális keretek között. Akár az állampolgárság intézménye útján, akár más úton. /Máthé Éva: „Közéleti rémdrámává fejlődött a népszavazás!" Interjú Pomogáts Béla irodalomtörténésszel, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának az elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Az egyik szemem sír, a másik nevet, írta a Postafiók rovatban Darvas-Kozma József. Nevet, „mert a magyar kormány jelen vezetői a legmagasabb csúcsra jutottak, a nemzet-megtagadás csúcsára.” „A népszavazást megelőzte az a közel félévszázados nemzetgyilkos kommunista-ateista erőszakszervezet, amely a magyar emberből a „jobb részt" kiölte.” Magyarországon a kormányzó pártok a gyomorféltést hívták elő az idős és a szegény rétegből. Ezért lett ilyen a december 5.-i végeredmény. A népszavazásnak mégis lett 50% feletti „igenje". /Darvas-Kozma József, Csíkszereda: Egyik szemem sír. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

Dr. Ágoston Albert szerint rosszkor indították el a kettős állampolgárságról szóló népszavazást. A „politikusi baklövések miatt nem a népet, a nemzetet kell hibáztatni és rajta bosszút állni.” A forrófejű cselekedetek nem helyesek. /Dr. Ágoston Albert: "Szálljon a sebekre jobb idők balzsama". /Népújság (Marosvásárhely), 2004. dec. 16./

Dec. 15-én Nagyváradon kezdte erdélyi körútját Kövér László, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke és Bayer Zsolt a Magyar Nemzet publicistája. Higgadtságot kértek a határon túli magyaroktól, kerüljék az olyan gesztusokat, amelyek csak tetézik a bajt. Polgári fórumon vettek részt, előtte pedig Kövér László kötetlen beszélgetést folytatott a sajtó képviselőivel. Mindkét rendezvény témája a kettős állampolgárságról szóló sikertelenül végződött magyarországi népszavazás volt. Nem maga az eredmény volt káros, hanem az, hogy a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége a szociális demagógia eszközét is bevetette. /Balogh Levente: Higgadtságra szólítanak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 16./

Kolozsvár talán legelmaradottabb külvárosában, a kardosfalvi temető déli kerítésére mellett van a Bethlen Gábor utca. Ott már csak a temető van, és azután a mező, a szántóföldekkel. Ide száműzték Kolozsvár városi tanácsosai Erdély egyik legnagyobb fejedelmét, Bethlen Gábort. Elmondhatják, magyarokról is neveznek el utcákat Kolozsváron. Az utca nem aszfaltozott, sáros, mezei út. Az újságíró megkérdezte az utcában az embereket, de nem hallottak Bethlen Gábor utcáról, szerintük az utcát Lombului-nak hívják. Az egyik elmondta, Lombului utca, ő itt lakik, ő csak tudja. Kolozsvár új városvezetése jelzi, hogy toleránsabb a magyar közösség igényei iránt. Ezért néhány kolozsvári utcát magyarokról nevezett el. A város magyar tanácsosainak tiltakozniuk kellett volna a méltatlan Bethlen Gábor utca miatt, mert ez látszatintézkedés. Ha semmiképpen sem kaphatja vissza a régi Bethlen utca Bethlen Gábor nevét, akkor talán utolsó megoldásként a mai Gaál Gábor utcának kellene a Bethlen Gábor nevet adni. Ideje volna eldönteni, ki a fontosabb: a nagy fejedelem, vagy a kommunista Gaál Gábor. /Kolozsvári József: Arcul csapták Erdély nagy fejedelmének, Bethlen Gábornak emlékét. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13., folyt.: dec. 16./

Marosvásárhelyen az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem végzősei közül viszonylag kevesen próbálják meg a rezidensi vizsgát, tájékoztatott Nagy Örs orvosprofesszor, az egyetem rektor-helyettese. A magyar végzősök alig húsz százaléka marad itthon, a többiek főleg Magyarországra távoznak. Magyarországról pedig hetente-havonta nyolc-tíz fiatal orvos távozik nyugatra, ez egy valóságos szürkeállomány-export. /Mészely Réka: A fiatal magyar orvosok inkább külföldön próbálnak szerencsét. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

Orbán Sándor 79 éves erdélyi festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás dec. 14-én Budapesten, a Magyarok Háza Csontváry-termében. A Budapesten kiállított festmények legtöbbje tájkép, a gyimesi és radnaborbereki tájakat, fenyveseket, havasokat idézik, illetve Kolozsvárt, Nagyszebent, Bethlent, Óradnát. Orbán Sándor Bethlenben született, Kolozsváron él. A tárlat megnyitóján Bartis Ferenc költő, az Összmagyar Testület elnöke a népszavazásra reagáló Csonka Magyarország, 2004. december 5 című versét mondta el. /Guther M. Ilona: Orbán Sándor festőművész kiállítása Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

A rendszerváltás idején a Romániai Magyar Szó a napi 170 ezer példányával magasan uralta a hazai magyar újság-piacot, 15 év múlva pedig már egy félezer lakosú kis településnek is lehet saját lapja. Napvilágot látott a Kőszegremetei Kisújság első száma. Az avasi falu elsősorban szabadtéri Széchenyi-emlékművének és a Széchenyi- ünnepeknek köszönhetően került be a köztudatba. Az Erdélyi Kárpát Egyesület szatmári szervezetének köszönhető, hogy most már negyedévenként megjelenő újságja is van. Az EKE a Kárpátok Alapítvány (Nagyvárad) Élő örökség programja keretében egy pályázatot nyert Kőszegremete tárgyi és kulturális örökségének feltérképezésére. /(Sike Lajos): Itt a Kőszegremetei Kisújság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1990-ben hosszú távollét után jött haza Torockóba Balog Szabolcs szilikátkémikus, jelenleg a Forrás borozó tulajdonosa. Az aranymosás titkai című könyve után jött idén a Budapesti Timp Kft. kiadásában A regélő Torockó. Olyan helyi mondákat, történeteket igyekezett beleszőni a szövegbe, amelyek eddig nem jelentek meg sehol írásban. Balog Szabolcs megpróbálja a feledéstől megmenteni az öregektől hallottakat. A regélő Torockó Kútvölgyi Mihály fotóriporter munkáival és Ughy István festőművész, muzeológus rajzaival jelent meg. /Regélő Torockó. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 16./

Az Európai Parlament dec. 16-án elfogadott határozata szerint az Európai Unió jövőre aláírja Romániával a csatlakozási szerződést, és Bukarest 2007-től beléphet az EU-ba. Strasbourgi plenáris ülésén az EP nagy többséggel hagyta jóvá a határozatot, amely a román felkészülés alapos figyelését is sürgeti a csatlakozásig hátralévő időpontban, emlékeztetve a belépés egyéves elhalasztását is lehetővé tevő záradékra. Ugyanakkor az Európai Néppárt állam- és kormányfőinek brüsszeli megbeszélésén elhangzott: meg kell akadályozni, hogy megépüljön a verespataki aranybánya. Orbán Viktor, az európai konzervatív pártszövetség alelnöke hibának tartja az unió részéről a környezetvédelmi csatlakozási fejezet lezárását Romániával. A végszavazás előtt jóváhagyott a képviselőtestület egy módosító indítványt, amelynek révén a verespataki aranybánya-beruházás környezeti veszélyei külön említést kaptak a határozatban. Ugyancsak nagy többséggel szavazott a EP Bulgária szerződésének aláírására. /Európai parlamenti egyetértés Románia EU-csatlakozásáról. Orbán Viktor: Hiba volt a környezetvédelmi fejezet lezárása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

A legmagasabb állami elismeréssel, Románia Csillagával is kitüntetett Béke Nobel-díjas Elie Wiesel immár nem tart igényt a Ion Iliescu államelnök által 2002-ben átadott érdemrendre. Nyílt levélben közölte: nem kíván olyan kitüntetést, amelyet Corneliu Vadim Tudor is viselhet. Hangsúlyozta: C. V. Tudor a zsidóságot sértő, vérlázító cikkeket publikált, és Gheorghe Buzatu is köztudottan antiszemita és a holokauszt tagadója. /Elie Wiesel visszaadja a kitüntetést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Iliescu hívására 1990 januárjában először mennek fel a bányászok Bukarestbe, hogy megvédjék a Nemzeti Egységfrontot a kommunistaellenes tüntetőktől, akik az ellenzéki pártokkal összhangban azt kérték, hogy a Front ne vegyen részt a választásokon. A 4000 Zsil-völgyi bányász feldúlta az ellenzéki pártok székházát, többen az Iliescu-rezsim veszélyére figyelmeztető politikusok közül alig tudtak elmenekülni a lincselők elől. A kommunista-ellenes megmozdulások februárban is folytatódtak. 1990 júniusában a bányászok a bukaresti Egyetem téren verték szét a két hónapja tüntetők, éhségsztrájkolók tömegét. A köztudatban Golániáda néven megmaradt nagyszabású kommunista-ellenes tüntetés Iliescutól kapta a nevét, aki huligánoknak, "golánoknak" nevezte a zömében egyetemista tüntetőket. A bányászok ezúttal is az ellenzéki pártszékházakat és az értelmiség-gyanús alakokat vertek össze, a nemzetközi felháborodást kiváltó véres akciónak közel 500 sebesültje és 3 halottja volt. Ion Iliescu megköszönte a bányászoknak a "segítséget". 1991 szeptemberében a több hete sztrájkoló bányászok azért mentek fel ismét – Miron Cozma vezetésével – Bukarestbe, mert a kormány nem teljesítette a bányászszakszervezet több követelését. Megrohamozták a kormányépületet, időközben Petre Roman akkori miniszterelnök úgy döntött, lemond. Iliescu és Cozma aláírt egy nyilatkozatot, amelyben a román állam kötelezte magát a bányászok valamennyi követelésének teljesítésére. A politikai elemzések szerint a bányászok lényegében ismét Iliescu hívó szavára jöttek, aki e forgatókönyv szerint kívánt megszabadulni egyre kényelmetlenebbé váló miniszterelnökétől. 1999-ben Bukarestnek a katonaságot és a különleges alakulatokat is be kellett vetnie, hogy a Zsil-völgyéből a román fővárosba tartó feldühödött bányászokat megállíthassa. A több napos "hadiállapotnak" Radu Vasile miniszterelnök és Miron Cozma kiegyezése vetett véget. /Sz. K.: Bányászjárások kronológiája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Nicolae Bocsan, az Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyetem rektora az elmúlt év tevékenységét, valamint a következő tanév felvételi programját mutatta be. 2004-ben a Babes–Bolyai hallgatói létszáma meghaladta a 46 ezres létszámot. Az elmúlt tanévben az intézmény 117 – 105 román, 54 magyar, illetve 13 német nyelvű – szakot működtetett. Az idei tanév újdonsága, hogy ettől az évtől kezdődően 20 magyar nyelvű mesteri fokozatú képzés is működik. A diákság nemzetisége szerint 35 ezer román anyanyelvű, 11 ezer magyar, 210 német és 110 roma nemzetiségű személyre oszlik, de nem minden magyar anyanyelvű diák tanul magyar szakon. Látogatás nélküli tanítási rendszerben 1600 diák részesül képzésben. Az egyetemen a jövő évi felvételi már a Bologna-folyamat szabályzatrendszere szerint áll össze. A leglátványosabb változás a 3 évre csökkentett tanulmányi idő (bár bizonyos szakok: jogi, mérnöki, teológiai képzés 4 évesek maradnak). A tanári bérek átlagosan duplájára nőttek a fizetések, de eltérések tapasztalhatóak az oktatók fokozatától függően. /F. I.: BBTE: Eredményes volt a tanév. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Kisebbségekért díjat adott át nyolc, Magyarországon és határon túl élő embernek, valamint egy közösségnek a kisebbségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységéért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök dec.16-án a Parlamentben. Idén az elismerést egy-egy ausztriai és vajdasági magyar, egy-egy magyarországi horvát és német, három roma és egy szlovák egyéni kitüntetett, valamint egy erdélyi magyar szervezet kapta. A díjakat Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök, miniszterek, továbbá pártok, a határon túli magyarok képviselői és kisebbségi vezetők jelenlétében nyújtotta át a kormányfő. A díjazottak: Debre Istvánné pedagógus, aki 1993 óta az ország első cigány nemzetiségi óvodáját vezeti, Rácz Katalin, Gizella nővér a vajdasági magyar oktatásban, a bánsági magyarság oktatási rendszerének újjáélesztésében játszott szerepéért, Wurst Erzsébet, az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségének vezetőségi tagja, a bunyevác-horvát családban született Kricskovics Antal több évtizedes táncművészeti, koreográfusi munkásságáért, a magyarországi horvát folklór gyűjtéséért, Krupa András etnográfus, folklorista a magyarországi szlovákság értékeinek kutatásáért, Manherz Károly, az ELTE bölcsészettudományi kar dékánja, a Germanisztikai Intézet igazgatója a magyarországi németek nyelvének, kultúrájának kutatásáért, Rostás-Farkas György író-költő-újságíró, a Cigány Tudományos és Művészeti Társaság elnöke a cigányság érdekében végzett három évtizedes áldozatos munkájáért, Várnai Márton a romák társadalmi integrációjának előmozdításáért kapot díjat. Az Erdélyi Múzeum Egyesület az erdélyi tudományosság fenntartása, fejlesztése és szervezése érdekében kifejtett tevékenységéért részesült a kitüntetésben. Az elismerést a kisebbségek nemzetközi napja, december 18-a alkalmából osztják ki. /Kisebbségekért Díjat kapott az Erdélyi Múzeum Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz identitászavarban szenved, szögezte le László F. Csaba a kormányfőhöz írt nyílt levelében. Abban az egyben hasonlít Gyurcsány Ferenc nagy elődjére, Nagy Imrére, hogy mindketten a határon túlról jövő veszély ellen "kampányoltak". Amíg 56-ban ez valós ellenséget, idegen hadat jelentett, ami ellen tényleg harcolni kellett, Gyurcsány saját fantáziájának szüleményével – egy virtuális magyar "invázióval"– hadakozott. Gyurcsány Ferenc eredményesebb volt elődjénél, győzött. A felelősen gondolkozás hogyan egyeztethető össze a 800 ezer letelepedővel való felelőtlen riogatással? Gyurcsány Ferenc kijelentette, hogy a népszavazás eredménytelensége a jövő győzelmét jelenti a múlt felett. „Ön kortesbeszédeivel mélyen megalázott minket, a határon túli nemzetrész tagjait, mert haszonleső koldusokként kezelt, akik a magyar adófizetők pénzére törünk.” – írta László F. Csaba. /László F. Csaba: Nyílt levél Gyurcsány Ferencnek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

Népszavazással, tehát közakarattal utasította el a magyarországi nemzetrész a külhoniakat, írta Fodor Imre. Lesznek olyanok, akik Bukarestben, Kijevben, Belgrádban, Pozsonyban, de Strasbourgban a határon túli magyarok törekvéseket olyan „érvekkel” kísérlik majd akadályozni, hogy a panasz nem hiteles, a népszavazás azt bizonyította, hogy nem kell olyan igényeket kielégíteni, mely mögé még az igénylő sem sorakozik fel egységesen. Az autonómiatörekvés is nehezebben lesz eredményes. A külhoni magyarság úgy érzékeli, hogy cserbenhagyták. Vajdaságban a kettős állampolgárság elvetése bátorítja a kilengéseket, és nem oldja meg a szabad utazás lehetőségét a vajdasági és a kárpátaljai magyarok számára. A kettős állampolgárság nemzetstratégiai kérdés. A Tőkés László által összehívott Kezdeményező Testület, majd az annak nyomán létrejött Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és Székely Nemzeti Tanács munkájának hatására is, a Kötő József vezetésével kidolgozott Párbeszéd az autonómiáért című választási program most külön fejezetben tárgyalja az autonómiát. (A szerző mérnök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke.) /Fodor Imre: Kettős állampolgárság és autonómia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 17./

Az újságíró kultúrotthonokat látogatott. Marosvécsen a kultúrotthon állapota jó, a kultúrotthont kifestették. Bevezették a vizet Marosvécsre és Disznajóra. Marosvécsen van színjátszó- és tánccsoport, fellépnek a szomszéd falvakban, Erdőidecsen és Idecspatakon is, továbbá részt vettek a néptáncfesztiválokon. Az idecspataki tánccsoport rengeteget turnézik. Marosmagyarón a kultúrházban a világítást felújították, ezen a településen is van tánccsoport. Marosmagyarón is jelentkezik az érdektelenség, amely a kulturális jellegű próbálkozásokat megfojtja. A falu lakossága idős, hetven százalékuk nyugdíjas. Holtmaroson példaértékű kultúrház található, kétszázmilliónál is többet költöttek a rendbetételére. Fickó falu az esős időben szinte megközelíthetetlen. A helyi kultúrotthon állapota lehangoló. Csak falubeli ünnepekre használják, műsor, vagy aki azt előadja, nincs. /Nagy Botond: Jó idők és múlt idők. Vidéki kultúrházak, vidéki kultúra – jelentés a gyepűről. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

Megjelent egy különleges album: a CD-n a Homoródszentmártoni Művésztelepen készült festmények, akvarellek, grafikák, fotók, szobrok sorakoznak. A Homoródszentmártoni Művésztelep képekben szerzői már múlt időben beszélnek: „2004-től a művésztábor szervezését a Gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont vette át.” A Hargita Megyei Kulturális Központ ajándéka, a lemezes album tartalmazza az intézményeknek adományozott alkotások leltárát is. A művésztelepen alkotott művek fogadói: a Moldován Galéria, a Gyepesi Unitárius Egyházközség, a Dávid Ferenc Nemzetközi Ifjúsági Központ, a Homoródszentmártoni Községi Tanács, a Homoródszentmártoni Községi Képtár, valamint a Gyergyószárhegyi Megyei Alkotóközpont. /ZS. I.: (1979-2003) Miért múlt időben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

A gyergyószentmiklósi Gergely Edit egyre ígéretesebb költő-író. Középiskolás korában, a ’90-es évek elején a Stafilokópé című diáklap egyik szerkesztője. A kolozsvári egyetemi évek végeztével hazatért, a helyi tévéstúdió munkatársaként művelődési rovatot vezetett Kavalkád címen. Jelenleg a Krónika munkatársa. Előbb a Látó, idén az Irodalmi Jelen és az EMIL közös irodalmi pályázatának nyertese. Ez utóbbit Para című novellájával érdemelte ki. Üzenet lélekdoktor szeretőhöz című verseskötete rendhagyó az erdélyi irodalomban. Gergely Editnek honlapja van, bekapcsolódik a világhálón folyó irodalmi életbe. /Bajna György: Gergely Edit szárnyas lova a földön jár. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./