Nov. 20-án tartotta tisztújító küldöttgyűlését a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). Lényegében egyhangúlag döntöttek arról, hogy a következő négy évben is a kolozsvári Patrubány Miklós lesz a szervezet elnöke. Patrubány egyedüliként indult az elnöki posztért, miután a korábban jelölt szombathelyi Sárközi Csaba és az ausztráliai Kardos Béla még a szavazás előtt visszalépett. Az 53 országból Budapestre érkezett MVSZ-tagok által állított 200 küldött közös állásfoglalásban szólította fel a magyar választópolgárokat, hogy a kettős állampolgárságról tartott dec. 5-i népszavazáson mind „a nemzet egységéről”, mind „a nemzet egészségéről” szóló kérdésre szavazzanak igennel. Patrubány Miklós kifejtette: a világszövetség azért támogatja az általa kezdeményezett referendumot, mert úgy látják: „A haldoklás évtizedei után eljött az újjászületés ideje a magyarság számára.” A Kárpát-medencei régióelnöki tisztségben Sárközy Csaba szombathelyi magyartanár váltja Borbély Imre temesvári politológust, aki egészségi okokból nem vállalta tovább a sok utazással járó posztot, és a stratégiai bizottság elnökeként tevékenykedik tovább. A Kárpát-medencén kívüli (korábban nyugatinak nevezett) régió elnöke Pungur József Kanadában élő református lelkész lett, aki a franciaországi Léh Tibort váltja a tisztségben. /Salamon Márton László: Status quo a világszövetség élén. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Kapcsolat, együttműködés, közös erőfeszítés, nyitás – e négy irányelv jegyében tartotta a hét végén A magyar tudomány napja Erdélyben című fórumát az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron. Egyed Ákos, az EME elnöke javaslatára az EME nem kisebb célt fogalmazott meg, mint a történeti Erdély igényes és széles körre kiterjedő monográfiájának megírását. Egyes Ákos azzal indokolta a monográfia megírásának tervét, hogy bár a millennium idején, 1896-ban Magyarországon a vármegyék és a városok történetéről számos munka jelent meg, ezekből a történeti Erdély majdnem teljesen kimaradt. Egyed Ákos szerint évszázados hiányt kell pótolni a történeti és természeti régiók monografikus kutatásával és megírásával. Az egyesület hét szakosztálya, illetve az Erdély-szerte létező közel negyven tudományos műhely képviselői elfogadták a javaslatot, amelyet az MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter is messzemenően támogat. Az EME másik nagy terve fennállása 150. évfordulójának méltó megünneplése. Jakó Zsigmond történészprofesszor javaslatára az elnökség határozatot fogadott el arról, hogy a jubileumra az EME saját, illetve egyetemi könyvtárakban őrzött és használt óriási mennyiségű tudományos gyűjteményének feldolgozásával készüljenek tanulmánykötetek, monográfiák annak felmutatására, hogy az EME és az erdélyi tudomány mivel járult hozzá az összmagyar tudományossághoz. /Monográfia készül Erdélyről. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

„A szakmérnöki oktatás a mai napig hiányzik a magyar nyelvű romániai egyetemi és főiskolai képzés palettájáról. Ezt a hiányt hivatott pótolni a Gábor Dénes Főiskola (GDF) Erdélyi Konzultációs Központja, amelynek végzettjeit egyre inkább keresik az erdélyi és európai munkahelyeken” – fejtette ki dr. Selinger Sándor. A magyarországi főiskola erdélyi központjának igazgatója a tanintézet hétvégi kolozsvári diplomakiosztó ünnepségén elmondta, az idei végzettekkel együtt a GDF hét erdélyi oktatási helyszínén végzett okleveles mérnökeinek száma 325-re emelkedett. /Benkő Levente: Diplomakiosztó ünnepség a Gábor Dénes Főiskolán. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./

Nov. 20-án tartották az EMKE, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, valamint Adyfalva, Gencs és Tasnád RMDSZ–szervezetei a közös rendezvényt, tizenötödik alkalommal került sor az érmindszenti zarándoklatra. Katona Tamás volt az idei megemlékezés főszónoka. Sagyebó Lászlónak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének beszéde után András Gyula és Marcel Mirea színművészek szavaltak Ady–verseket. Az érmindszenti református templomban zajlott a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nagyváradi Ady Endre Társaság és a Nagyváradi Magyar Művelődési Céh Ady–megemlékezése. Tőkés László püspök a magyarság fogyására, az anyaországon kívül élő magyarok egyre súlyosbodó helyzetére hívta fel a hallgatók figyelmét. Kalász Márton budapesti költő és Indig Ottó nagyváradi irodalomtörténész előadása után Melegh Vilmos nagyváradi színművész és a helyi fiatalok szavaltak Ady–, vagy Adyról írt verseket. A templomban a karzat alatt lévő széket, amelyben egykor az Ady család foglalt helyet, Ady–emlékhellyé nyilvánították. /Elek György: Tizenötödik alkalommal emlékeztünk Ady Endrére. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 22./

Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában is kulturális rendezvénysorozat főszereplője volt a csángó kultúra a hét végén. Sepsiszentgyörgyön idén először a XVI. Népzene- és Néptánctalálkozó szerves részeként tartották a Csángó Napot. A XVI. Népzene- és Néptánctalálkozó a csángó vendégekkel a már megszokott jelentős érdeklődés mellett zajlott. /Farkas Réka, D. Balázs Ildikó: Nincs szükség frázisokra, csak szeretetre. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./ Ünnepélyes keretek között szentelték fel nov. 21-én, vasárnap Pusztinán Szent István szobrát. Erőss József kezdeményezésére, a Lakatos Demeter Egyesület és a Magyar Kollégium jóvoltából a magyarországi Csoma Gergely szobrász- és fotóművész faragta a szobrot és Erőss József magánterületére, a falu templomának közelében állították fel. A szobrot a helybéli káplán, Iosif Irinel szentelte meg. A fedeles kereszthez hasonló, fából készült emlékművön a román felirat mellett magyar nyelven is olvasható: Szent István könyörögj érettünk! Valamint a készítők nevei: Segített Bartos Marcel – Pusztinai Szent István Egyesület – Bácsi Zoli; az oszlop másik oldalán: Ezen fát faragta Gergely a Pózás – Állította Lakatos Demeter Egyesület – Magyar Kollégium és Erőss József gazda családjával.

Templomépítő lelkészére, dr. Dobri Jánosra emlékezett nov. 21-én, vasárnap Kolozsváron a kerekdombi református gyülekezet, születésének 90. évfordulója alkalmából. Dr. Dobri János egész életét és sokrétű tevékenységét egyháza és népe szolgálatába állította. 1939–1944 között tábori lelkész volt, a következő négy évet szovjet fogságban töltötte. 1949-től tanított a Protestáns Teológia Orosz nyelv és keleti egyháztörténeti tanszékén. Dr. Dobri Jánost a titkosrendőrség többször zaklatta, kihallgatta, 1956-ban letartóztatták, mert lemásolt egy Ravasz László beszédet és Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versét, majd azt átadta valakinek. 1957-ben 6 év börtönre ítélték, az első időben a Duna csatornánál raboskodott, rabtársaiban is tartotta a lelket. 1963-ban szabadult, de a teológiára már nem vették vissza és azóta sem rehabilitálták. A kerekdombi gyülekezetben szolgált. Templomtervét hét éves huzavona után fogadták el a hatóságok, és 1980-ra épült fel a templom. /Vincze Judit: Dobri János emlékezete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

Kiderült, hogy az MSZP Székelyudvarhelyen nyomtatta a kétszeres nemre buzdító propagandairatát, másfél milliós példányszámban. A kiadvány A felelős döntés! – nélkülözhetetlen gondolatok a december 5-i népszavazáshoz címet viseli, és tizenhat oldalon keresztül tárja olvasója elé az esetleges sikeres népszavazás után bekövetkező tragédiát. Az első oldalon Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adta meg az alaphangot: “Amikor elmondjuk, hogy a határon túli fiatalok jelentős része, vagy a közel 800 ezer magyarigazolvánnyal rendelkező határon túli nemzettársunk valószínűnek tartja, hogy áttelepedik Magyarországra, itt venné igénybe az egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, itt tartana igényt nyugdíjra, akkor nem riogatunk, hanem tájékoztatunk, és nem alaptalan dolgokat híresztelünk, hanem a tényeket soroljuk.” Hasonló a vélemény mind a tizenhat oldalon keresztül. Mindez hatalmas felháborodást váltott ki a székelyudvarhelyiek körében. Az MSZP azt nyilatkozta, nem tudott arról, hogy másfél milliós kiadványukat hol nyomtatják. Az RMDSZ elhatárolódott a dologtól, a cég igazgatója közölte, nem tartja feladatának a cenzúrázást, számára az fontos, hogy háromszáz alkalmazottját kifizesse. Azonban 2002 végén ez az igazgató lefújta a Haza a magasban című könyv nyomását, mikor megtudta, hogy Bayer Zsolt az egyik szerzője. Az RMDSZ újabb közleményben kért igent az anyaországiaktól, felszólítva a kormánypártokat, vizsgálják fölül álláspontjukat, és “ne folytassanak az anyaországi választókat és a határon túli magyarokat egymással szembeállító kampányt”. Gyurcsány Ferenc szerint nem velük van a baj, hanem a kettős állampolgárságra vonatkozó kérdésről, mely “pocsék és megosztó”. /Bagoly Zsolt: A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./

- A határon túli magyaroktól nem kell félni, mert nem akarják elenni előlünk a kenyeret, nem túrnak ki bennünket a lakásunkból, és nem orozzák el a nyugdíjunkat sem, csupán útlevelet szeretnének, mert ez biztonságot ad számukra – jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nov. 21-én a Duna Televízió műsorában. Orbán Viktor közlése szerint a státustörvény keretében most 6-7 milliárd forintot költ Magyarország a határon túli magyarok támogatására, és szerinte ennél biztosan nem kerülne többe semmilyen kettős állampolgársághoz rendelt jogosítvány. Hangsúlyozta: a határon túli magyarok az utóbbi években sem tehertételt jelentettek az ország számára, sőt, ha megnéznék mennyi bevételt és mennyi kiadást hoztak, akkor a mérleg pozitív lenne. Véleménye szerint a kormányzat kettős állampolgársággal kapcsolatos számításai "minden alapot nélkülöznek". Szerinte ha sikeres a népszavazás és az igen lesz többségben, akkor a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) újra össze kell hívni, és a határon túli magyarokat is be kell vo

Óvni kell a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), mert ez a szervezet egyszerre politikai, pártszerű szövetség és a magyar nemzeti érdek érvényesítésének legfőbb letéteményese – mondta Dávid Ibolya, az MDF elnöke az Erdélyi Riport legfrissebb számában megjelent interjújában. Szerinte a magyarországi döntéshozóknak nem szabadna kikerülniük a kettős állampolgárság problémáját. /Dávid Ibolya szerint az RMDSZ a magyar nemzeti érdek érvényesítésének legfőbb letéteményese. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) fáklyás és gyertyás felvonulást rendez nov. 25-én este Erdély nagyvárosaiban az autonómiáért és a kettős állampolgárságért. Gazda Zoltán, a sepsiszentgyörgyi MPSZ elnöke elmondta, a felvonulást este, ugyanabban az időpontban rendezik minden városban, és részvételre szólította mindazokat, akik fontosnak tartják az autonómiát és a kettős állampolgárságot. /Fáklyás és gyertyás felvonulás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ – Romániai Magyar Akadémia Testület tagjai kötelességüknek tekintik, hogy állást foglaljanak a kettős állampolgárság ügyében. Ez a nemzet jövőjét meghatározó távlati döntés: a határozott IGEN szavazat a nemzeti szolidaritást, együvé tartozást nyilvánítja ki, azt a nyelvi és szellemi egységet, amely összekapcsolja az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarságát. Benkő Samu, Brassai Zoltán, Csetri Elek, Demény Lajos, Egyed Ákos, Gábos Zoltán, Gyenge Csaba, Jakó Zsigmond, Kiss Elemér, Kiss István, Kolumbán József, Maros Dezső, Nagy-Tóth Ferenc, Péntek János, Péter Mihály, Toró Tibor, Uray Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia külső és tiszteleti tagjai, Lászlóffy Aladár, a Román Akadémia levelező tagja /EME – állásfoglalás a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

„Vernének meg a vajdasági Szabadkán. Mosnák alá az utcámat az erdélyi Verespatakon. Nyomorognék csak a kárpátaljai Tiszaújhelyen. Döntenék le nagyszüleim síremlékét Újvidéken. Rombolnák le a házunkat a szlavóniai Szentlászlón. Törnék derékba templomunkat Kórógyon. Bármelyikünk születhetett volna a határon túl, kisebbségben. Méltatlannak érzem ezt a vitát a kettős állampolgárságról, szégyellem, hogy e nemes ügy nemtelen belpolitikai perpatvar áldozatául esett.” – írta Szaniszló Ferenc. A kormánykoalíció arra buzdít, hogy a polgár ne éljen a véleménynyilvánítás jogával. Siratják a határon túli magyarokat, mert az állampolgársággal állítólag ott hagynák szülőföldjüket.       Kevesebb mint félmillió emberről van szó: a kárpátaljai és a délvidéki magyarokról, akik még nagyon sokáig nem lesznek uniós polgárok, írta Szaniszló. „Ha ez teher, akkor is vállalni kell. Mindig is vendégszerető állam voltunk: befogadtuk, letelepítettük a pogromok miatt hozzánk menekülő zsidókat. Polgárjogot, honpolgárságot nyertek. Hazát adtunk a nyomor elől kóborló cigányságnak. Trianon idején a menekülő magyarság lelt otthonra a megvert, megcsonkított országban. Nem volt mindez könnyű teher, de nemzeti, emberi, keresztényi kötelezettség. A második világháború után a Szlovákiából elüldözött magyarok nyertek itt menedéket. Manapság Kína boldogulásra vágyó lakói jönnek hozzánk. Miért éppen a magyarokkal tennénk kivételt? Vajon Németország hátat fordított az üldözött, nyomorgó sváboknak, erdélyi szászoknak, volgai németeknek, az NDK-soknak? És Izrael fönnmaradhatott volna, ha nem fogadja tárt karokkal a bevándorlókat?”     /Szaniszló Ferenc: A krokodilkönny nehezen szárad föl. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./

Az országban alighanem egyedülálló agrárképzést működtet Illyefalva alapítványa, immár tizennegyedik alkalommal hirdetve meg oktatási gazdatoborzóját. A LAM Alapítvány az elmúlt időszakban közel ötszáz falusi fiatalnak nyújtott képzést, közülük sokan azóta sikeres farmerek. A képzés 5 hét elméleti és 7 hét gyakorlati oktatást jelent, a sikeresen vizsgázók 4–6 hónapos gyakorlaton vehetnek részt Svájcban, illetve Németországban. /Flóra Gábor: Illyefalvi gazdahívogató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

Nov. 21-én Szatmárnémetiben a Szentlélek plébánián tartották A Mindentudás Egyeteme Szatmáron című tudományos ismeretterjesztő videofilm-sorozat ünnepélyes elindítását. Vizi E. Szilveszter Egy életem egy halálom című tudományos ismeretterjesztő előadását hallhatták az érdeklődők. A rendezvényt a Szatmári Római Katolikus Püspökség, a Szatmári Református Egyházkerület, a Szent-Györgyi Albert Társaság és a Szentlélek plébánia szervezte. /A Mindentudás Egyeteme Szatmáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

A Modern problémák – ősi megoldások című előadássorozat, amelyet a Genezius Társaság rendezett a kolozsvári Mátyás-házban november elején, rendhagyónak bizonyult. Visky András író, dramaturg, a Genezius Társaság alapítója és kurátora szerint a Modern problémák – ősi megoldások előadássorozat címe szójáték, amely arra céloz, hogy a modern problémák időtlenek, az ősi megoldások pedig megismételhetők. Isten személyéről, mint megoldásról van szó.    Baló Levente ügyvezető igazgató elmondta, az 1997-ben megalakult keresztény református diákszervezet olyan programokat akar szervezni, amelyek a hit és a kultúra közti átjárási lehetőséget keresik a művészetek, pl. a zene, az irodalom vagy a film által.     /Csóg Szidónia: Modern problémák – ősi megoldások. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 23./

Véget értek a XII. Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. Bemutatta első régészeti gyűjteményét az Erdővidéki Tájmúzeum. Demeter László, a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke elmondta, a múzeum még használhatatlan. A közművelődési napokon sikeres volt Sylvester Lajos előadása, Kónya Ádám II. Rákóczi Ferencről szóló ismeretterjesztője és Jánosi József Háromszéki táncok című kötete is. Megnyílt a Megálló vizuális műhely tagjainak /Albert Levente, Daczó Enikő, Kolumbán Hanna és Péter Alpár/ kiállítása. Bardócon és Olaszteleken bemutatták Benkő Józsefnek a kézirat elkészülte után 233 évvel, idén kiadott Filius Posthumus című egyháztörténeti kötetét. A komolyzene kedvelői a Kájoni Consort együttes régizene-hangversenyén vehettek részt. Fellépett a baróti római katolikus ifjak BAKI együttese, a vargyasi Csudálókő néptánccsoport, az Erdővidék néptáncegyüttes, a diákcsapatok pedig a Ki mit tud Bölöni Farkas Sándorról? című vetélkedőn mérkőztek. A közművelődési napokkal párhuzamosan zajlott Baróton a TUDEK, 2004 elnevezésű, diákok számára kiírt Kárpát-medencei tudományos verseny erdélyi döntője. Közel 120 dolgozatot mutattak be a diákok. /Benkő Levente: Múzeum nincs, tárlat van. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

Szatmárnémetiben a Németi református egyházközség kiadásában megjelent az egyházközség múltját és jelenét bemutató kiadvány. A Szatmár–Németi Református Egyház címmel megjelentetett kiadványt támogatta az Identitas Alapítvány. /Egyházi kiadvány. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./

Kányádi Sándor Kossuth-díjas író, költő, műfordító kapta az idei Maecenas-díjat nov. 22-én Budapesten. Maradandó költői életművéért, mély humánumáért, az összmagyarság nemzettudatának erősítéséért, az örök és egyetemes emberi értékek melletti példamutató elkötelezettségéért ítélték Kányádi Sándornak a díjat. Az elismerés átadásakor Kányádi Sándort Szántó György Tibor, a Maecenas Kiadó igazgatója, a Maecenas-díj Bizottság titkára köszöntötte. A díjátadás után a Kaláka együttes megzenésített Kányádi-verseket adott elő. Kányádi Sándort /sz. Nagygalambfalva, 1929/ 1993-ban Kossuth-díjjal tüntették ki, 2000-ben a Közép-európai Irodalmi és Kulturális Társaság (CET) millenniumi különdíját, 2002-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját nyerte el, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. /Kányádi Sándor kapta az idei Maecenas-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Temesváron nagy érdeklődés előzte meg Remus Georgescu karmester és zeneszerző legújabb kompozíciójának, a Jecza Péter bronzszobraira írt “Triade – egy kiállítás szobrai”-nak ősbemutatóját. A Ion Vidu Zenekollégium előcsarnokában sorakoztak a legszebb Jecza-szobrok. A szimfonikus mű előadásán a Banatul Filharmónia teljes zenekara jelen volt, sőt az ütőhangszeres részt főiskolások adták elő. Az ősbemutatót maga a zeneszerző dirigálta. Jecza Péter egy bronz kisplasztikával ajándékozta meg a szobrászművészetének hódoló zeneszerzőt. /Szekernyés Irén: Szimfonikus költemény Jecza-szobrokra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

Déván könyveladással egybekötött bemutatón ismerkedhettek meg az érdeklődők Zsók Béla néprajzos Édesanyám dalai Kriterion /Könyvkiadó/ című magyar népdalkötetével. Ez a gyűjtés egyedülálló, hiszen egyetlen bukovinai székely asszony által ismert 1030 dallamból készült válogatás kottás lejegyzése. A bukovinai székely mesegyűjtemény, mely Az egyszeri ember címmel jelent meg, majd az Elment a madárka című népdalgyűjtés és az Én mindig itthon voltam, Déváról szóló néprajzi írásokat magába foglaló kötet után ez a könyv kerekké teszi Zsók Béla néprajzkutató munkásságát. A könyvbemutatón László Imola és Fazakas Júlia, az idei csernakeresztúri mesemondó vetélkedő nyertesei ízes bukovinai székely nyelven elevenítették fel a hajdani meséket, majd a Búzavirág gyermekegyüttes lépett színpadra. /Gáspár-Barra Réka: Édesanyám dalai. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök nov. 23-i rádióinterjújában úgy nyilatkozott: sem a kormány, sem ő nem kívánja befolyásolni, miként szavazzanak az emberek december 5-én a kettős állampolgárságról. Azt mondta, a népszavazásnak "sok-sok vesztese lesz, bármi is a végeredmény". Szerinte az ellenzék, Orbán Viktor Fidesz-elnök nem mutatta be törvényjavaslatát, amely megoldhatná a kettős állampolgárságról szóló népszavazás miatt kialakuló helyzetet. Mátrai Márta fideszes képviselő szerint Gyurcsány becsapja az embereket. Napok óta kampányol az országban, az állampolgárság megtagadására biztat. Majd bemegy a televíziók és rádiók stúdiójába, és letagadja saját véleményét. Mátrai adatai szerint a kormány 23 millió forintot költ a nem szavazat propagálására. Nov. 23-án általános vitára alkalmasnak találta a nemzetpolgárságról, illetve a Szülőföld-alapról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés külügyi bizottsága. A javaslatot csak a kormánypárti képviselők támogatták. A vitán jelen volt Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, valamint Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsának (SZET) elnöke. A kormány ellátja a magyar állampolgárság könnyített megadásáról kiírt népszavazás előkészítésével összefüggő feladatait – mondta Szabó Vilmos. Bugár Béla és Kelemen Hunor egyaránt úgy fogalmazott: a magyar választók vegyenek részt a népszavazáson, és mondjanak igent. A kettős állampolgárság megadása esetén sem gyorsulna fel a határon túli magyarok áttelepülése. /Huszonhárommillió forint a nem szavazat propagálására? Gyurcsány: Nem akarom befolyásolni a magyar választókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

A négy magyarországi parlamenti frakció nov. 23-án nem fogadta el azt az MDF által kezdeményezett politikai nyilatkozatot, amely a december 5-ei népszavazáson való részvételre buzdít. Az MSZP, az SZDSZ és az MDF támogatta volna az eredeti javaslatot, azonban a Fidesz csak módosítás után tudta volna elfogadni azt. Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kettős állampolgárság ügyében szemmel láthatóan áthidalhatatlan ellentétek vannak a pártok között a tartalmi kérdéseket illetően. Az állampolgárság kérdésében az MSZP ragaszkodik a nemhez, de az útlevél megadása tekintetében nyitottabb. /Nem született politikai nyilatkozat a népszavazásról. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

A véletlenek egybeesése folytán a Kárpát-medencei magyarság sorsa tíz napnál alig hosszabb időszak alatt két szavazáson dől el, állapította meg Magyari Lajos. Vasárnap a romániai parlamenti választásokon másfél millió erdélyi magyarnak kell arra válaszolnia, hogy akar-e törvényhozási képviseletet. Két magyar politikai erő nem kerülhet be a román törvényhozásba.   A másik döntés dec. 5-én történik, s a kettős állampolgárság ügyére vonatkozó népszavazási voksolás kimenetele nem az anyaország ,,magánügye”, hanem az egész magyar nemzeté, szögezte le Magyari Lajos. /Magyari Lajos: Két hét, és… lesz-e tovább? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 24./

Az RMDSZ Kovászna megyei képviselő-, és szenátorjelöltjei nov. 22-én a kökösi megyehatárnál felállították a Székelyföld határát jelző táblát. Antal Árpád képviselőjelölt szerint ezáltal is üzenni szeretnék, hogy az RMDSZ nemcsak kampányszlogenként használja az autonómia kifejezést, hanem határozottan harcolni fog Székelyföld autonómiájáért. Az RMDSZ jelöltjei elmondták, hogy a következő parlamenti ciklusban kidolgozzák, és benyújtják a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet. A rendőrség néhány perc múlva eltávolította a háromnyelvű Székelyföld-névtáblát. A Kovászna megyei RMDSZ képviselőit rendőrök várták a helyszínen, ahol egy buldózer állt a megyehatárt jelző székelykapu előtt. Tamás Sándor parlamenti képviselő elmondta, a névtábla elhelyezése az első lépés az autonómia felé. Nichita Teodor főfelügyelő, a Kovászna Megyei Rendőr-felügyelőség vezetője félbeszakította Puskás Bálint RMDSZ-szenátor, a felsőház alelnökének beszédét, mondván, hogy az RMDSZ kezdeményezése illegális. Puskás arra kérte a rendőrfőnököt, hogy ne zavarja meg beszédét. "Meglepett a főfelügyelő közbelépése. Nyolcéves tevékenységem alatt egyszer sem szakított félbe sem a rendőrség, sem az államfő. Lehetőségem volt probléma nélkül elmondani politikai véleményem; most, egy politikai álláspont ismertetése közben félbeszakított a főfelügyelő és megfenyegetett, amit én elképzelhetetlennek tartok. Értesítem a romániai és külföldi illetékes szerveket a történtekről. Megszegték alkotmányos jogaimat. Én választókat képviselek, akik a parlamentbe delegáltak, bárhol kifejthetem politikai nézeteimet", nyilatkozta újságíróknak Puskás Bálint. Nechita Teodor főfelügyelő nem kívánta kommentálni a szenátus alelnökének nyilatkozatát. A rendőrfőnök elmondta, a közúti közlekedésről szóló 2002/195-ös kormányrendelet megtiltja a táblák elhelyezését a közutakon az útügyi igazgatóság és a rendőrség engedélye nélkül. A Székelyföld-névtáblát elhelyezése után pár perccel eltávolította a rendőrség. Puskás Bálint szerint a rendőrség törvénytelenül beleavatkozott a választási kampányba. Horia Grama Kovászna megyei prefektus szerint a rendőrség közbelépett egy illegális tevékenység kapcsán. "A névtábla eltávolítása törvényes, mivel bizonyítékként szolgál a rendőrségi vizsgálatban", szögezte le a prefektus. /Csak néhány percig állt a Székelyföld-névtábla. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

Emil Constantinescu volt államelnök, a Népi Akció (AP) jelenlegi elnöke Marosvásárhelyen professzorként szerette volna felkeresni a Sapientia EMTE új kampuszát, de Szilágyi Pál rektor Kolozsvárról megtiltotta, hogy ezt megtegye, mondván, hogy kampány idején nem jó, ha ilyesmire vállalkozik. Máthé Éva újságíró készített interjút Constantinescuval. Emlékeztette őt arra, hogy annak idején ellenezte azt, hogy Kolozsváron külön magyar állami egyetem jöjjön létre. Másrészt egyes RMDSZ-vezetők azt állítják: amikor szóba került, hogy a Székelyföld autonómiát akar, ön azt mondta: nincs semmi baj, majd kiszáll a hadsereg és rendet teremt. Constantinescu felháborodottan cáfolta ezt a kijelentést. Az sem igaz, hogy ő megakadályozta az állami magyar egyetem létrejöttét. Azokban az években, mikor ő államelnök volt, más idők jártak, egyes dolgok, amelyek most természetesek, akkor még kivitelezhetetlenek voltak. Azt viszont elfelejtette az RMDSZ, hogy Smaranda Enache a Pro Európa Liga társelnökeként hogyan viselkedett az 1990-es márciusi események idején, tette hozzá. Kifejtette: „miközben Smaranda Enache és én ugyanazok maradtunk, az RMDSZ vezetői gyökeresen megváltoztak, elárulták a demokráciát, ezért jó lenne, ha a szövetség nevéből elhagynák a demokrácia szót”. Constantinescu felrótta az RMDSZ vezetőségének, hogy a jelenlegi kormánypárttal együtt antidemokratikus törvényeket szavazott meg: Többek közül az államtitkok törvényét, a pártok törvényét emelte ki. Üzleti összefonódások vannak a kormánypárti és az RMDSZ-es tisztségviselők között, tette hozzá. /Máthé Éva: Emil Constantinescu – Marosvásárhelyen. Cáfolt és vádolt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Kuszálik Péter ajánlotta, érdemes elővenni régi újságokat. „Borbély Imre, aki köztudottan egyik legnagyobb ellensége az RMDSZ-nek és a szövetségi elnöknek, kezdetben még így vélekedett: Markó Béla »a jelenlegi nehéz időkben« ideális elnöke lesz az RMDSZ-nek. (Orient Expressz, 1993. febr. 12.)” Borbély Imre – és eszmetársai számára – az „ideális elnök” rövid idő alatt átváltozott „leváltandó elnökké”. Az erdélyi magyarság nagyobbik része elfogadja Markót, írta Kuszálik. Sokan próbálták eltávolítani az RMDSZ vezérkarát. Bitay Ödön, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete vezető tanácsának tagja például kijelentette, hogy az RMDSZ egy megcsontosodott, működésképtelen szervezet. (Magyar Hírlap, 1993. ápr. 26.) Bitay azóta revideálta az álláspontját, az RMSZ 2004. nov. 4-i számában a Demokratikus Újbaloldali Fórum elnökeként ítélte el a „romániai magyarság politikai megosztására irányuló – kívülről sugallt és céljainktól távol álló – kísérleteket”, s arra figyelmezteti a Polgári Szövetséget: felelősséggel tartoznak az egységbontásért. Katona Ádám 1993-ban úgy látta, hogy „még sohasem állt olyan közel a teljes széthulláshoz az RMDSZ, mint most” (Pesti Hírlap, 1993. máj. 26.); Nagy Béla, korábbi Bihar megyei elnök szerint az RMDSZ hajója süllyedőben van (Bihari Napló, 1993. jún. 1.). Borbély Imre 1996-ban úgy vélte: azért halogatják a belső választások megszervezését, mert az a „bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetné” (Erdélyi Napló, 1996. jún. 12.). /Kuszálik Péter: Morfondír. Egy kis lapszemle! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Sike Lajos újságíró az Erdélyi Napló egyik számából Borbély Zsolt Attila írását idézte: „Ma úgy tűnik, az RMDSZ parlamenti képviseletének megszűnése több haszonnal járna nemzetpolitikai síkon, mint amennyi kárral. Úgy vélem, az MPSZ nem szabad partnere legyen, de még cinkosa sem abban, hogy az RMDSZ még egyszer parlamenti képviselethez jusson.” Ha nem lesz az RMDSZ a parlamentben, akkor majd „Zsolti barátunk” fogja elintézni, írta ironikusan Sike, hogy az EU követelte új régiós felosztással ne csatolják Bakóhoz Csíkszeredát, ő nyargal majd Pestre Kövér Lászlóhoz, az erdélyiek nagy-nagy barátjához, hogy a háromszéki román rendőrök ismét magyarországi tankönyvekért kutatnak a székely iskolások táskájában. Biztosan magával viszi harcostársát, Bayer Zsoltot is. /Sike Lajos: Jéghideg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Immár ötödik esztendeje Budapesten a Hilton Szállóban jótékonysági estet rendez a csángókért a Frater Julianus Alapítvány javára, amely a határon túli magyar kisebbségek megsegítését tűzte ki céljául. Nov. 21-én megtelt a terem. Mint ahogy 1999 óta minden esztendőben, ezúttal is kitüntette jelenlétével a rendezvényt Mádl Ferenc köztársasági elnök, illetve Dalma asszony, aki az esemény fővédnöke volt. Idén első ízben meghívták a rendezvényre a szatmárnémeti Harag György Társulat színművészét, Bessenyei Istvánt is, aki fiával a több országos és nemzetközi irodalmi, illetve előadói versenyen díjazott Bessenyei Gedő Istvánnal lépett fel a közönség előtt. Nagy tapssal üdvözölték Tőkés László püspököt, illetve a politikai szférát képviselő Áder Jánost és Semlyén Zsoltot. /(Dancs Artur): Jótékonysági est a csángókért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Nov. 23-án Csíkszeredában ünnepélyes átadták a Székelyföld kulturális folyóirat díjait. Az idei kitüntetettek: Gagyi József társadalomkutató; Vida Gábor és Nagy Koppány Zsolt prózaírók. Idén osztották ki először azt a díjat, amelyet a határon túli alkotóknak szánnak. Az idei és egyben első díjazott Bella István magyarországi költő. Ferenczes István, a Székelyföld főszerkesztője üdvözölte a jelenlévőket, majd elhangzottak a laudációk. /Ferencz Imre: Székelyföld-díjak hetedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 24./

Nov. 22-én Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Irodalmi Kör, valamint a Pro Libris Könyvbarátok Egyesülete vendége volt Sántha Attila költő, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke, a Székely Szótár összeállítója, szerkesztője. Sántha Attila elmondta, hogy az E-MIL már 148 taggal rendelkezik, az írók gondjait próbálja fölvállalni. Ezt követően a Kemál és Amál című, Magyarországon idén megjelent verseskötetéből olvasott fel. A Székely Szótárról szólva kiemelte, hogy nem tájszótár, hanem a székely népesség sajátos, csak rá jellemző szókincsét próbálja egybegyűjteni, ami nem korlátozódik a Székelyföldre, de a magyar nyelvterület több tájegységén fellelhető. /(Gál Éva Emese): Sántha Attila Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./