A Kriza János Országos Balladamondó Versenynek adott otthont hét végén a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) a középiskolások számára évente megrendezi a nagy népdalgyűjtőről elnevezett balladamondó versenyt, amelyen idén első ízben szakiskolások is részt vettek. A diákokat Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke köszöntötte. A balladamondó verseny első díjazottja Kovács Réka, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző diákja lett. /Nagy Zsuzsanna: A szép magyar nyelv igazi forrásai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

Idén is több száz unitárius fiatal zarándokolt el nov. 7-én magas Déva várába, Dávid Ferenc egyházalapító sírjához. Erdély szinte minden térségéből jöttek. Tavaly Déván unitárius templomot szenteltek fel. Az ünnepi megemlékezést az ODFIE várjátéka követte. Végül dalok kíséretében az egybegyűltek fáklyákat gyújtottak, és virágokat helyeztek el Dávid Ferenc sírjánál. /Chirmiciu András: Unitárius zarándoklat a dévai várba. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

Nov. 6-án tartották a máréfalvi tájház avatóünnepségét. Dávid Lajos polgármester köszöntője után a szervező Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület nevében Kovács Piroska szólt az egybegyűltekhez. /Szász Emese: Tájházat avattak Máréfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

Száz évvel ezelőtt alapították Újbálinc falut magyar telepesek. A falu lakói Nagybodófalvára jártak istentiszteletre, a gyermekeik pedig iskolába. A mostani, a százéves évforduló ünnepségeit is Nagybodófalván tartották. Az istentiszteleten résztvevő Toró T. Tibor parlamenti képviselő átnyújtotta Békési Gyula alpolgármesternek a település Közösségi Könyvét. A megjelentek összeállítást hallgathattak Újbálinc neves szülöttje, Fülöp Lídia író-költő műveiből, melyet a szerző és tanulók egy csoportja adott elő. /(Sipos): Újbálinc centenáriuma. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

A Bákó Megyei Levéltár a moldvai római katolikusokkal foglalkozó konferenciát szervezett. Vilica Munteanu igazgató sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a rendezvényen egyedül Varga Andrea budapesti kutató képviselte a magyar tudományosságot. Kallós Zoltánt és Pozsony Ferencet is meghívták, ők azonban nem tudtak eljönni. Gheorghe Hura prefektus írásban elküldött üzenetében a demokrácia megcsúfolásaként értelmezte, hogy akadnak olyanok is, akik magyarságukról akarják meggyőzni a csángókat. Rafael Chelaru bukaresti levéltári kutató arról értekezett, hogy miként változott a moldvai katolikusok jogi státusa az évszázadok során. Amint előadásából kiderült, egymást váltogatták azok az időszakok, amikor az ortodox vallásúakkal egyenrangúak, illetve hátrányosan megkülönböztetettek voltak. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetője egy 1938-as rendeletet olvasott fel: egy csángó falu polgármestere a prefektus írásos utasítására hivatkozva elrendelte, hogy szigorúan büntessék meg azokat, akik nyilvános helyeken a romántól eltérő nyelven beszélnek. Gheorghe Bejan, a magukat románnak valló katolikusok érdekvédelmi szervezete, a Dumitru Martinas Egyesület elnöke kijelentette, a hatóságok hibát követtek el azzal, hogy megengedték a magyar nyelv tanítását a moldvai iskolákban. Ioan Lacatusu, a Hargita–Kovászna Európai Tanulmányi Központ vezetője pedig azáltal látta bizonyítottnak a csángók románságát, hogy a székely megyékbe áttelepedett moldvai római katolikusok többsége a magyar közegben is a román identitást választja. /Gazda Árpád: Meghaladott elméletek? Csángókonferencia Bákóban jelképes magyar részvétellel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./  

Nov. 8-án a Közalkalmazottak Országos Szakszervezetének képviselői bejelentették: meghatározatlan időre felfüggesztik az általános sztrájkot. A közalkalmazottak okt. 29-én léptek sztrájkba, magasabb fizetést és jobb munkakörülményeket követeltek. /Kiss Olivér: Felfüggesztették a közigazgatási sztrájkot. Tárgyalásra hívták a szakszervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

A kettős állampolgárság ügyében Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta, hogy nem ért egyet az MSZP és SZDSZ vezetőivel, és a fiatalság elvándorlásának okait kell megszüntetni. Nem elég azt mondani: az MPSZ autonómiatervezete rossz, hanem egy kivitelezhető változatot is fel kellene mutatni, írta Gábor Attila. A frissen beiktatott magyar külügyminiszter kifejtette: az EU nem támasztott feltételeket Romániával szemben autonómiakérdésben. Ezzel ezt a kérdést lezártnak tekintette. A kettős állampolgársággal kapcsolatos szocialista és szabad demokrata nyilatkozatoknak fényében kellene az RMDSZ vezetésének újragondolnia az anyaországi pártokkal való kapcsolatát. Ellentmondásos, hogy az erdélyi magyarság nagy része a jelenlegi magyarországi ellenzékkel rokonszenvez, míg az RMDSZ vezetői a kormánypártokkal tartanak fenn igen szívélyes kapcsolatot. Arra a Fideszre mutogatnak ujjal némely politikusok, amelynek képviselőivel egy frakcióban, az Európai Néppártban fognak majd együtt ülni az RMDSZ-képviselők. Kovács Miklós a Kárpátaljáról és Kasza József a Vajdaságból is értetlenül áll a magyar kormánypártok gesztusa előtt. /Gábor Attila: Mi tartjuk a rokonságot, ők a távolságot. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

A kettős állampolgárság a határon túli magyarok számára útlevél Európához – vélekedik Orbán Viktor. A kettős állampolgárság kedvezményes megadását nem támogató SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor kijelentette: amennyiben a többség igennel szavaz, akkor ennek az állampolgárságnak egyenrangúnak kell lenni a magyarországival. Orbán Viktor Fidesz-elnök arra biztatta a soproni választókat, hogy a decemberi népszavazáson voksoljanak a kettős állampolgárság mellett. "Aki a kettős állampolgárságra nemet mond, az soha nem lehet 15 millió magyar miniszterelnöke" – hangoztatta. A határon túli magyarságnak azért lenne kedvező a kettős állampolgárság megszerzése, mert növelné "otthon maradásuk biztonságérzetét" – mondta Orbán Viktor. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) szerint a kettős állampolgárságról szóló népszavazás nem a határon túli magyarok útleveléről szól, hanem arról, hogy egyenrangú állampolgárként egyforma jogokkal és kötelezettségekkel bírjanak. Az MDF szerint nincs szükség a nemzetpolitikában új koncepcióra, mert helyes a szülőföldön maradás eddigi stratégiája – mondta Csapody Miklós MDF-es országgyűlési képviselő. Jelezte, hogy az MDF a kérdésben nyolcpontos javaslatot fogalmazott meg, amelyet a nov. 12-én ülésező Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elé terjeszt. Többek között javasolja a magyar állampolgárság kedvezményes megszerzésének biztosítását, illetve a külhoni állampolgárságról szóló törvény megalkotását, egy elkülönített kommunikációs alap létrehozását a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében, valamint a Határon Túli Magyarok Bizottságának felállítását az Országgyűlésben. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke kifejtette, hogy a kettős állampolgársággal kapcsolatos sikeres népszavazás esetén elkerülhetetlen lesz az előrehozott választás. /Egyenrangú vagy "kvázi" állampolgárság? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Az SZDSZ elsőként kimondta, hogy nem támogatja a kettős állampolgárságot, kisvártatva hasonlóan nyilatkozott az MSZP is. A FIDESZ honlapja az újvidéki Magyar Szót idézte: “Egy akkora pofon csattant el a magyarság arcán a magyar parlamentben, hogy a hangja betöltötte a Kárpát-medencét, sőt, áthullámzott a tengeren túlra.” A Magyar Demokrata Fórum támogatja a kettős állampolgárságot. A határon túli szervezetek vezetői, Bugár Béla, Kasza József és Markó Béla egyaránt álláspontja felülvizsgálatára kérték a kormánypártot. /B. Zs.: “Nyújts feléje védő kart!” A kettős állampolgárság ügyében döntő népszavazási kezdeményezés fejleményei hétről hétre. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 9./

A Népszabadság nov. 4-i számában megjelent Hatástanulmány a kettős állampolgárságról, amelyet L. K. szignóval jegyeztek. A munka magyar nemzetegyesítést ellenző beállítottsága egyértelmű. A ,,tanulmány” valóban egy második Trianon országot tönkretevő rémképét festi a ma­radék Magyarország állampolgárai elé.    Hamis a megállapítása:  ,,Egészségügyi ellátások, nyugdíj és szociális juttatások járnak minden magyar állampolgárnak. Egyszerű lakcímbejelentéssel a kettős állampolgároknak is. Az ellenőrzés lehetetlen, az igénybe vehető juttatások köre rendkívül nagy.”     Szó sem esik arról, hogy a kettős állampolgárság kön­nyített megszerzése érdekében elvégzendő törvénymódosítások éppen azt célozzák meg, hogy az eddig kötelező feltételként előírt állandó magyarországi lakhelyet, és a megélhetési forrás biztosítását kizárhassák az állampolgárság megszerzésének kritériumai közül. A hatástanulmány szerzői szerint „mintegy 750 000-en rendelkeznek magyar iga­zolvánnyal, s csaknem 95 milliárd forintos többletköltséget okozna, ha valamennyien igénybe vennék a kettős állampolgárság előnyeit. Félmillió személy esetén 63 milliárd, százezer emberrel számolva pedig 12 milliárd lehetne az összeg.” Természetesen, a magyar kettős állampolgárság tenne tönkre mindent. Sylvester Lajos kérte: Mondjon nekünk valaki még egy európai nációt, amelynek tanulmánygyártó tollnokai ekkora elvetemültséggel próbálnák maguktól elidegeníteni és ellökni nem­zettársaikat! /Sylvester Lajos: Hatástanulmány a kettős állampolgárságról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./

A hét végén tartották meg a Dalos pacsirta országos cserkészdalversenyt, melyet idén először Marosszentgyörgyön szervezett meg a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCSSZ), amely országszerte százhuszonhat csapatot számlál több mint háromezer taggal. Szamosújváron négy-öt éve tavaszonként rovásírásversenyt rendeznek, Nagyváradon a regös napok keretében népi hagyományokat elevenítenek fel. A gyergyóújfalusiak szerepeltek a legsikeresebben. A cserkésznap keretében kirándulást szerveztek és számháborúztak, emellett játszottak, énekeltek és közösen főztek. Maros megyében jelenleg nyolc cserkészcsapat működik. /Mészely Réka: Nótás kedvű cserkésztoborzó Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Filmfesztivált filmes rendezvénysorozat követ Marosvásárhelyen. A világ legújabb rövidfilmjeinek bemutatását követően most az igényesebb magyar nagyjátékfilmeket mutatják be. A magyar filmhét kapcsán a szervező cég, a székelyudvarhelyi Interfilm Rom képviselője, Csáky Jenő kifejtette, annyira csökkent a romániai moziba járó közönség lélekszáma, hogy egy magyarországi művészfilm egy hétig történő vetítését egy mozi sem vállalta volna el. Ezért összegyűjtöttek ezekből a filmekből egy csokorra valót. Volt filmhét Csíkszeredában, Székelyudvahelyen, most folyik Marosvásárhelyen. /Nagy Botond: Új filmfórum. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Másodszor fordult elő a ’89 utáni Romániában, hogy erdélyi magyarok körében nem éppen baráti fogadtatásban részesült egy magyarországi politikus. 2003-ban a március 15-i ünnepségre meghívott Kovács László pártelnök-külügyminisztert emlékeztették a marosvásárhelyiek a húszmillió román munkavállaló rémképét felfestő kijelentéseire. Ezek ugyan győzelemre vitték a Magyar Szocialista Pártot a 2002-es parlamenti választásokon, de sebet ütöttek az erdélyi magyarságon. Ez a seb fakadt fel újból, amikor az MSZP eldöntötte: arra buzdítja a magyarországi választókat, hogy nemmel szavazzanak a magyar állampolgárság kiterjesztéséről tartandó népszavazáson, és ismét a riogatás eszközéhez nyúlt. Hiller, az MSZP elnöke talán a legrosszabb megoldást választotta, amikor lemondta látogatását. Zavarában még azt is elfelejtette megszervezni, hogy beosztottjai ugyanazt nyilatkozzák távolmaradása okáról. /Gazda Árpád: A rövidlátás sebe. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

Kordás László szerint az áttelepülők özöne Magyarországon lenyomhatná a már dolgozók bérét, és 35–40 milliárddal növelné a Munkaerő-piaci Alap kiadásait. Szerinte ha valaki magyar állampolgárságot kap, akkor jogosult a munkanélküli segélyre, felnőttképzési normatív támogatásra, álláskeresést ösztönző juttatásra. Kórózs Lajos, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára elmondta: már néhány ezer fő megjelenése milliárdos nagyságrendű kiadást eredményez a szociális szférában. Szerinte az állampolgársággal járó juttatásokat – így például a családi pótlékot, egyéb juttatásokat – figyelembe véve: „Nyolcszázezer ember áttelepülésével számolva ezek a kiadások 161 milliárd forintot tennének ki”. Több MSZP-s politikus is reagált Orbán Viktornak, a Fidesz elnökének azon kijelentésére, hogy a kettős állampolgárság európai útlevelet jelent. „Ennél nagyobb butaságot már régen mondott” – jelentette ki Kórózs Lajos államtitkár. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint „Orbán Viktor nem mondott igazat”, amikor azt hangsúlyozta, hogy a költségvetésnek nem kerül pénzébe a kettős állampolgárság bevezetése. „Nem valós veszély, csak riogatás, hogy a kettős állampolgárság óriási terhet róna a költségvetésre, vagy felborítaná a hazai választási arányokat” – mondta napirend előtti hozzászólásában az Országgyűlésben Herényi Károly (MDF). /Kétszáz milliárdos kiadások? = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./

Folyik a nemtelen vita a kettős állampolgárság megadásának kötelezettségét kezdeményező ügydöntő népszavazás dolgában az anyaországban. Hetek óta összehangolt befolyásolási kampány folyik a voksolás lehető kimenetelét illetően: az MSZP–SZDSZ felszólítja a választókat, hogy mondjanak ,,határozott nemet” a kettős állampolgárság ügyére. December 5-e közeledik, s Magyarország mai lakossága vizsgázni fog nemzeti szolidaritásból. Jó lenne, hogy ne Kuncze Gábor, Lendvai Ildikó, Gusztos Péter, Eörsi Mátyás és társai sulykolják bele a magyar agyakba, hogy mi is lenne a követendő magyar út. Avar János, Bolgár György aztán végleg ne! – írta Magyari Lajos, a Háromszék főszerkesztője.  /Magyari Lajos: Export-import, magyar módra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

    Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke Hiller István szocialista pártelnöknek címzett levelet adott át Vass Lajos államtitkárnak. A nyílt levélben Demeter János kifejtette: Háromszék magyarsága őrzi tovább egy régi ország képzeletbeli határait, a régi dicsőséget, a Nemzet határait.   Az új idők, ,,Erdély nagy romlása” akkor következett be, amikor a magyarországi pártok összetévesztették a nemzetpolitikát a pártpolitikával, a nemzeti érdeket a pártérdekkel, és próbálták a maguk képére faragni a Trianon utáni elszakadt magyarságot Erdélyben, Felvidéken, Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken. Az erdélyi magyarság lélekben soha nem szakadt el nemzetétől. Nem szakadt el, mert ez a lelki közösség tartotta életben az elmúlt esztendőkben. Nem az erdélyi magyarság felelős a trianoni tragédiáért, azonban a mindenkori magyar kormány a felelős azért, hogy ezt a traumát orvosolja minden magyar lelkében. Pártérdekből nem történhet meg az, hogy az anyaország polgárai nemmel szavaznak arról a természetes igényről, hogy az elszakadt részek magyarjai újra örüljenek a magyar állampolgárságnak.  Erdély magyarjai joggal kívánják a kettős állampolgárságot. /Egységes magyar nemzetet! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

Nov. 9-én Sepsiszentgyörgyön ünnepélyesen felavatták Magyarország bukaresti Kulturális Központjának sepsiszentgyörgyi fiókintézményét. A Kovászna Megyei Könyvtár épületében berendezett iroda egyfajta szellemi „alapkőletételén” Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Vas Lajos, a magyar szaktárca politikai államtitkára elmondta: jelenleg a kultúra felértékelődésének vagyunk tanúi. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy értékelte: a magyar és a román kormány közös erőfeszítéseit jelzi mind a kilyéni unitárius műemlék-templom restaurálásának befejezése, mind a bukaresti magyar kulturális képviselet fiókjának megnyitása. Markó hozzátette: a kivándorlás aggasztó jelenségét nem lehet olyanszerű korlátozó intézkedésekkel orvosolni, mint a magyarországi kormányzó pártok legutóbbi döntése, melynek révén arra ösztönzik az anyaországiakat, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Az ünnepségen – amelyen jelen volt Terényi János, bukaresti magyar nagykövet, illetve Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője is. A bukaresti Kulturális Központ igazgatója, Beke Mihály András elmondta: a fiókintézmény feladata a magyar-magyar szellemi kapcsolatok gazdagítása olyan vidékeken, amelyek kulturálisan nem önellátók (szemben például Kolozsvárral és Marosvásárhellyel). /(Szonda Szabolcs): A magyar-magyar kulturális kapcsolaterősítés jegyében is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Kántor Lajos Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Hiller István miniszternek írott nyílt levelében fejtette ki véleményét a kettős állampolgárságról szóló vita kapcsán. Tizenöt éve a magyar (kultúr)nemzet egységéről, illetve összetartozásáról van szó, valójában azonban a pártok és kormányok pillanatnyi politikai érdeke határozza meg a határon túli magyarokkal kapcsolatos gyakorlatot, szögezte le Kántor Lajos. A Rákosi-, majd a Kádár-rendszer felfogása a nemzetértelmezésben nem tűnt el nyomtalanul. Egyes emberek, elsősorban Illyés Gyula, továbbá Csoóri Sándor, Ilia Mihály és Pomogáts Béla, sokat tettek e szemlélet ellenében. Jellemző a Duna Televízió helyzete: a Duna TV-t amolyan gettónak tekintik, amelyet az Antall-kormány idején hoztak létre, "különösen az országon kívül élő magyarok számára" – következésképpen nem kap megfelelő támogatást. A "határon túli" magyar kultúra kerülhet az eddiginél is nehezebb helyzetbe. /Kántor Lajos: Kós Károllyal szóló üzenet Gyurcsány Ferencnek és Hiller Istvánnak a 2004 novemberi MÁÉRT előtt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Átcsoportosításokat nem, két előirányzati tétel nevesítését ugyanakkor támogatta a határon túli magyarság költségvetési támogatásával kapcsolatos módosító indítványok közül a parlament külügyi bizottsága, nov. 9-i budapesti ülésén. "A jövő évi előirányzatban a korábbiakhoz képest növekedés tapasztalható a határon túli magyarok támogatásában, bár vannak vitatott számok" – mondta Szabó Béla, a HTMH elnökhelyettese. Kiemelte: 2005-ben kétmilliárd forintot kap a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem és tízmillió forinttal emelkedik a beregszászi főiskola, a felvidéki Selye János Egyetem támogatási összege. A kedvezménytörvényből adódó feladatok teljesítését jelentő oktatási-nevelési támogatási tételek fedezik az igényeket; a gyermekenként járó 20 ezer forintokat, ha másként nem, a kormányzati tartalékból mindenképpen kifizetik. Az ülésen a határon túli magyar szervezetek részéről Duka-Zólyomi Árpád, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja alelnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) elnöke és Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke is jelen volt. Mindannyian jelezték: szeretnék, ha megmaradna a határon túli magyarok támogatásának tervezhetősége, és az előterjesztés tételesen lebontva tartalmazná a legfontosabb támogatási kérdéseket. A határon túli magyarok oktatási-nevelési támogatására a jövő évi büdzsé négymilliárd forintot irányoz elő. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke pártja álláspontját kifejtve ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Szabó Vilmos, a HTMH elnöke maga mondta: az igények alapján ötmilliárd forintra lenne szükség. Németh Zsolt kijelentette: 2002-ben még 12,6 milliárd forint jutott a határon túli magyarságnak, idén már csak 11,7 milliárd. "Itt lenne az ideje stratégiai megoldást találni arra, hogy a határon túli magyarság támogatása ne legyen kitéve magyarországi pártpolitikai megfontolásokból megfogalmazódó demagógiának" – mondta Németh Zsolt. Eörsi Mátyás SZDSZ-es bizottsági alelnök szerint a mostani javaslat még mindig jobban átlátható, mint a 2002-es költségvetés, amikor "közpénzek ellenőrizhetetlenül áramoltak kiválasztott határon túli magyar szervezetekhez". /Határon túli magyarok támogatása: elég vagy kevés? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

A Pécsi Tudományegyetemen nov. 4-én a Magyar Tudomány Napja alkalmából megrendezett ünnepi szenátusi ülésen dr. Vincze Mária egyetemi tanárnak, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdasági és Üzletvezetés Kara dékán-helyettesének díszdoktori címet adományoztak. Dr. Vincze Mária székfoglaló előadásában a regionális gazdálkodás és vidékfejlesztés romániai vonatkozásait mutatta be. Laudációjában, dr. Horváth Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karának tanára, röviden ismertette Vincze Mária szakmai életútját, pályájának lényegesebb eredményeit és külön hangsúlyozta azokat az óriási erőfeszítéseket, amelyeket a magyar nyelvű közgazdászképzés beindításáért, majd működtetéséért tett és tesz továbbra is. A tanárnő nemrég kapta meg a doktorátus vezetés jogát is. Köszönőbeszédében Vincze Mária hangsúlyozta azt a hathatós segítséget, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Kara tesz egyrészt a közös kutatómunka keretében, másrészt név szerint fel is sorolta azoknak a tanároknak a nevét, akik immár rendszeresen Kolozsvárra jönnek és alkalmanként nyolc-tíz órában, oktatják a kolozsvári magyar diákokat. A látogatás során külön megbeszélésre került sor a kolozsvári és a pécsi kar együttműködéséről. /Dezső Gábor: Vincze Mária professzor asszony a Pécsi Tudományegyetem díszdoktora. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Jelenleg mintegy 17 százalék a magyarság aránya a Szilágy megyei Zsibón, de az apadás nem állt meg. Idén még indult magyar tagozat az iskolában, az elemi és az V–VIII. osztályban összesen mintegy hatvan gyermek tanul. Ezzel szemben elsőbe mindössze 3 tanuló iratkozott, így félő, hogy hamarosan megszűnnek a magyar osztályok. Elvándorlás, lakhelyváltoztatás és vegyes házasságok apasztják a magyarok számát. Az előadásoknak, kulturális rendezvényeknek egyre apad a közönségük. /F. I.: Zsibó. Apad a magyarság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Nov. 3-a a magyar tudomány napja, ennek megfelelően a hónap folyamán az Erdélyi Múzeum-Egyesület rendezvénysorozatot szervez. Az EME mintegy integráló erőt szeretne képviselni az erdélyi, romániai magyar tudományosságban, fejtette ki Egyed Ákos, az EME elnöke. Nov. 19-ére a romániai magyar tudományos műhelyeket, illetve azok vezetőit hívják meg. A tudományos műhelyek elszigetelten működnek, alig tudnak egymásról. Nov. 20-án, az EME szakosztályai rendezik meg a maguk tudományos értekezletét. Jelenleg hat szakosztályunk van, mindenik bejelentette, hogy megtartja a saját konferenciáját. Idén kettővel bővült a szakosztályok száma, megalakult a Matematikai és Informatikai Szakosztály, most jelentik be az Agrártudományi Szakosztály megalakulását is. Eddig az Arany János Közalapítvány pályáztatás alapján támogatást nyújtott csoportos kutatásokra, de egyéni pályázatokat is jóváhagyott. Ebben az évben megváltoztatták az eddigi rendszert és kizárólag egyéni pályázatokat fogadnak el. Ez a döntés az EME tudományos műhelyeit nagyon nehéz helyzetbe hozza. Majdnem lehetetlenné teszi a további működésüket. Ugyanis csoportos kutatásban végezik az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár, a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon előkészületeit és szerkesztését, ugyanilyen pályáztatás útján foglalkoztattak hét kutatót, akik Erdély történeti forrásainak kiadását készítik elő. Azonkívül van Mezőség-kutató és működik az Aranka-gyűjteményt kiadó csoport. Megalakították az EME Akadémiai Testületét, az MTA romániai, külső és tiszteleti tagjaiból, valamint a Román Akadémia magyar tagjaiból. A testület tanácsadó szervként működik az EME elnöksége mellett. Megszervezték a kéziratkezelő és könyvkiadó bizottságot is. A Communitas Alapítványtól kaptak idén egy kisebb összeget könyvkiadásra. /Köllő Katalin: A Magyar Tudomány Napja Erdélyben. Interjú Egyed Ákossal, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Az 1989-es fordulat után a kolozsvári matematikusok két társaságot alapítottak, egyiket a közoktatás, másikat az egyetemi oktatás támogatása céljából. (Emellett Erdély különböző régióiban szerveztek egyesületeket, mint pl. a brassói Wildt József Matematikai Társulat vagy a marosvásárhelyi Vályi Gyula Matematikai Társaság.) Az 1990-es évek elején válságba került az iskolásoknak szerkesztett Matematikai Lapok, amely 1953-tól, különböző formában (néha csak fordításként) jelent meg folyamatosan. A Romániai Matematikai Társulat, amely a lap kiadója volt, nem adott anyagi támogatást a kiadásra, de azt sem akarta, hogy másnak adja át ezt a jogot. 1993-ban egyetemi és középiskolai tanárok egy csoportja megalakította a Radó Ferenc Matematikaművelő Társaságot, elsősorban azzal a céllal, hogy átvegye a lap szerkesztését és kiadását. A lap 1997-től Matlap néven a társaság kiadásában jelenik meg rendszeresen évi 10 számban. 2000-ben a Babes–Bolyai Tudományegyetem matematikai és informatikai karának tanárai úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy olyan egyesületet, amelynek célja az egyetemi matematikai és informatikai oktatás hatékony támogatása. Ez lett a Farkas Gyula Egyesület (teljes nevén Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért). Az Erdélyi Múzeum-Egyesületen belül idén létrehozták a matematikai és informatikai szakosztályt. Ez a szakosztály, a havonta megtartott felolvasások mellett, az erdélyi magyar tudomány napja keretében évente konferenciát szervez, abból a célból hogy Erdély különböző felsőoktatási intézményeiben dolgozó magyar matematikusoknak és informatikusoknak lehetőséget biztosítson a szakmai eszmecserékre. Idén, november 12–13-án ezt a konferenciát Vályi Gyula emlékének szentelik, akinek januárban ünnepelik születésének 150. évfordulóját. /Kolumbán József, Kása Zoltán: Hagyományőrzés és emlékkonferencia. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Nov. 7-én, vasárnap a Nagyváradhoz közeli Paptamási kis magyar faluban az első- és második világháborúban elesettek emlékére turulmadarat emeltek. Ezzel a kommunizmus idején leromboltatott bihari turulmadarak sora is bővült, hiszen a gondosan elrejtett és 2001 októberében újraszentelt székelyhídi, a megőrzött, s a talapzatára 1990-ben visszakerülő albisi, a 2001 májusában megáldott bihari, valamint a 2001 szeptemberében Biharszentjánoson felavatott turul után, immár Paptamásin is van turulmadár. Az ünnepségen Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette az erdélyi és partiumi turulok történetét. /Balla Tünde: Új bihari turulmadár, a paptamási hősök álmát őrzi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Tasnádszántón a helyi RMDSZ idén első alkalommal rendez batyubált, nov. 14-én a Közösségi Házban. Tasnádszántó 2700 lakosából kb. 1600–an tartják magukat románnak, 1100–an magyarnak. A település kisebbségi lakosai részben római katolikus, részben református vallásúak. A római katolikusok száma 550 körül mozog. Utóbbiak a plébánia tőszomszédságában egyfajta kalákában, jelentős németországi támogatással, Római Katolikus Közösségi Házat építettek. Jó ideje már ez az épület ad otthont a kisebbségi rendezvényeknek. Tasnádszántón van művelődési ház, de ennek kulcsát eléggé problémás volt kisebbségi rendezvények számára megszerezni. Amikor pedig olyan több nyelven zajló rendezvényeket tartottak, amilyen például az iskolai ünnepség, a színpadra lépő magyar fiatalokat kifütyülték, szereplésük közben bekiabáltak. Ezért kellett közösségi házat létrehozni. /Boros Ernő: RMDSZ-bál a Közösségi Házban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 10./

Székelyudvarhelyen öt évvel ezelőtt indult útjára az Udvarhelyszéki Amatőr Színjátszó Fesztivál. A szervező Udvarhelyi Fiatal Fórum, illetve színjátszó csoportja, a Fabula főként a vidéken élő műkedvelő fiataloknak, amatőr színjátszó csoportoknak kívánt lehetőséget biztosítani a bemutatkozásra. A találkozónak nincs versenyjellege. A kezdeti évek lelkesedése után évről évre csökkent a rendezvény iránti érdeklődés. A vidéki színjátszók passzivitása miatt, tavaly csak harmadik nekifutásra sikerült megszervezni az eredetileg kétnaposra tervezett, ellenben megfelelő számú jelentkező hiányában egyestés fesztivált. Annak ellenére, hogy mindössze három csapat érkezett, sikerként könyvelték el az idei találkozót a szervezők. A Tarcsafalvi Unitárius Egylet ifjúsági csoportja, a Szentegyházi Amatőr Színjátszó Csoport, valamint a Homoródszentpáli Csalóka Péter Színjátszó Csoport mutatta be produkcióját. Székelyudvarhelyt a Benedek Elek Tanítóképző Kultúrköpetek csoportja, illetve a Vitéz lelkek képviselték az idei fesztiválon. /Szász Emese: Amatőr színjátszó fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 10./

Prefektusként is csak az RMDSZ programjában megfogalmazott autonómiatörekvéseket vállalom fel – szögezte le Dézsi Zoltán, a Hargita megye prefektusi jogkörét várhatóan két hónapig ellátó alprefektus. A Székely Nemzeti Tanács korábban szorgalmazta, hogy Hargita, Maros és Kovászna megyében a helyi tanácsok írjanak ki népszavazást annak a kérdésnek a megválaszolására: a lakosság az adott község, illetőleg megye lakosaként „akarja-e a Székelyföld mint autonóm területi közigazgatási egység sarkalatos törvény általi létrehozását” és az adott megye, illetve község „ezen területi közigazgatási egységhez tartozását”. Dézsi szerint ez a referendum csak a vonatkozó jogszabályok módosítása révén lehetséges; ha pedig mandátuma idején a Hargita megyei önkormányzatok mégis elfogadnának határozatot a népszavazás kiírására, a prefektúra jogászaira bízza azok törvényességének a megvizsgálását. Dézsi Zoltán azért vette át Hargita megye prefektusi hatáskörét, mert a tisztséget 2000 óta betöltő Mircea Dusa a kormányzó Szociáldemokrata Párt színeiben szenátori mandátumért indul. Dézsi Zoltán 1996-tól 2000-ig volt Hargita megye prefektusa. Mandátuma lejártát követően 2000 őszéig a megyei tanács alelnöke volt, majd Hargita megye alprefektusává nevezték ki. /Benkő Levente: Dézsi a jogászokra bízza. = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./ / Hargita Megye Prefektusi Hivatala a közigazgatási bíróság útján támadja meg, azokat a helyi tanácsi határozatokat, amelyek a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó népszavazás kiírásáról szólnak. Előzőleg felszólították a gyergyóalfalvi, ditrói, gyergyócsomafalvi és gyergyóújfalvi tanácsokat, hogy sürgősen vonják vissza határozataikat, ezek ezt nem tették meg. /Bírósági úton a népszavazás ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

Másfélszer annyian vannak azok a magyarországiak, akik igent mondanak a kettős állampolgárságra, mint azok, akik ellenzik azt – derül ki a Median felméréséből. A legnagyobb arányban azok voksolnak, akiknek van pártpreferenciájuk, és tudják, hogy kedvenc pártjuk milyen álláspontot képvisel, és azzal ők is egyetértenek. A Fidesz-szavazóknak például kétharmada ért egyet az igennel, az MSZP szavazótáborából pedig többen is szembe mennek pártjukkal. A részvételi aránnyal kapcsolatban, a legoptimistább becslések szerint 45 százalék vesz majd részt a népszavazáson. /Kettős állampolgárság: Másfélszer több a magyar igen, mint a nem. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A lehetséges következményekről szóló háttéranyagokra épített, intenzív kampányt készül folytatni a magyar kormány a decemberi népszavazást megelőzően. A kabinet a kettős állampolgárság elutasítását szorgalmazza. A háttértanulmányokat nov. 10-i ülésén vizsgálta a magyar kormány, ezek szerint 537,4 milliárd forintjába kerül Magyarországnak, ha a jelenleg magyarigazolvánnyal rendelkező több mint 800 ezer magyar áttelepszik. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy pécsi látogatás alkalmával úgy nyilatkozott: egy kétkereső családnak évi 336 ezer (személyenként tehát 168 ezer) forintjába kerül, ha a referendum sikerrel jár. A kormány ugyanakkor igyekszik saját üzeneteket megfogalmazni. Ennek egyik eleme a Szülőföldprogram, azaz a szülőföldön való boldogulás elősegítése: a kormány magyar alap létrehozását és kedvezményes hitelprogram elindítását is vállalja. A kormány úgynevezett külhoni útlevél bevezetését is tervezi, amelyet a határokon kívül élő magyar anyanyelvű emberek igényelhetnének. Ez viszont ütközik az uniós normákkal. Hiller István MSZP-elnök nov. 10-én nyilatkozott: a külhoni magyar útlevéllel, egymilliárd forintos úgynevezett "szülőföld-alappal", valamint húszmilliárd forintos gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési programmal a kormány többet tud nyújtani a határon túli magyaroknak, mint a kettős állampolgárság. Révész Máriusz Fidesz-szóvivő komolytalannak minősítette az MSZP kettős állampolgársággal kapcsolatos számításait: a kormánypártok riogatásának a több százezer áttelepülővel ugyanannyi a valóságtartalma, mint a "huszonhárommillió román" rohamának volt. Véleménye szerint a határon túli magyarok közül, aki át akart települni, eddig is át tudott, és a jövőben kettős állampolgárság nélkül is át tud települni. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke szerint a népszavazáson arról kell dönteni, hogy minden pénzkérdés-e, vagy van valami más is, ami fontosabb, mint a pénz. A határon túli magyarok szabadsága és az egészség szabadsága nem pénz kérdése – jelentette ki Pokorni Zoltán. /Mibe kerül a kettős állampolgárság? Gyurcsány: Felelős politikus először számol, utána dönt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

Az erdélyi magyarság nyolcvan százaléka jónak tartaná a kettős állampolgárságot, hatvan százaléka kérné is annak elnyerését, a megkérdezettek 17 százaléka pedig nem zárja ki, hogy kettős állampolgársága esetén Magyarországon telepedne le. Ezt mutatja az a felmérés, amelyet az RMDSZ megbízásából még tavaly októberben készített az Etnikumközi Viszonyok Erdélyi Kutatóközpontja. Horváth István szociológus, a kutatás vezetője elmondta: a megkérdezettek hét százaléka jelezte, hogy biztosan áttelepedne, ha a román mellett magyar állampolgársággal is rendelkezne, 5,3 százalékuk valószínűnek tartotta az áttelepedését, 4,8 százalékuk pedig azt nyilatkozta, hogy ideiglenesen kipróbálná az anyaországi létet. Egy, csupán a Székelyföldre kiterjedő közvélemény-kutatás megkérdezettjeinek 87 százaléka igényelné a kettős állampolgárságot, 19 százalékuk nyilatkozta azt, hogy a magyar okmányok megkönnyítenék az EU-n belüli munkavállalást, és mindössze hét százalékuk vélte úgy, hogy a kettős állampolgárság a Magyarországra való áttelepülést ösztönözné. /Erdélyben a magyarok 17 százalékát serkentené kivándorlásra a kettős állampolgárság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./