"Dec. 18-án ünnepi ülésen emlékezett meg a parlament az 1989-es decemberi eseményekről. Az ellenzéki pártok képviselői a forradalom kisajátításával, az igazság elhallgatásával, a tizennégy évvel ezelőtti álmok elárulásával vádolták a romániai átmeneti időszak főszereplőit, a ma magukat szociáldemokratának nevező politikusgárdát. Az ünnepi ülésen a forradalmárok képviselői közül egyedül Dan Iosif elnöki tanácsosnak adtak szólási lehetőséget. - A román nép csak kis mértékben volt az 1989-es forradalom haszonélvezője, a hatalmat a volt rezsim egy szűk csoportja kaparintotta meg - jelentette ki az ünnepi ülésen Nicolae Vlad Popa liberális szenátor. A Demokrata Párt részéről Petre Roman szenátor szólalt fel, aki megemlékező beszédében szintén élesen bírálta azokat, akik a román társadalmat ilyen nehéz helyzetbe juttatták, ezért - vélte - elsősorban a jelenlegi kormány a felelős. A Nagy-Románia Párt részéről Ilie Ilascu szenátor is a forradalomról fel nem tárt igazságot tette szóvá. Véleménye szerint az elmúlt 14 év során annyi viszont kiderült, hogy a hősök közül ki érdemli meg ezt a kitüntetést, és ki a szélhámos. Példának Tőkés Lászlót hozta fel, aki szerinte fegyveres harcra, szeparatizmusra buzdítja a magyarokat. Az RMDSZ nevében felszólaló Tokay György RMDSZ-képviselő köszönetet mondott az 1989. decemberi forradalom hőseinek és kijelentette, noha nem ért egyet Tőkés László jelenlegi akcióval, "hősi gesztus" volt, amit 1989-ben tett. Tokay György szerint 14 év után sok minden nem valósult meg, de előrelépés történt. - Nem engedhetjük meg a történtek elpolitizálását - szögezte le. Beszédében Ion Iliescu államfő visszautasította azokat a próbálkozásokat, amelyek véleménye szerint az 1989-es forradalmat igyekeznek meghamisítani. Nem palotaforradalom volt, hanem egy Temesvárról induló és Bukarestben kulmináló népfelkelés. Nem államcsíny, hanem igazi rendszerváltás történt 1989. decemberében, hiszen ha nem így lett volna, ez az ország ma nem a jogállam, és a demokrácia útját járná, hanem megmaradt volna a tizennégy évvel korábbi diktatúra csak más vezetőkkel az élén - hangoztatta. /Ma sem ismerjük az igazságot 1989 decemberéről - hangzott el a parlament ünnepi ülésén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"Levélben fordult Emma Nicholson bárónőhöz, az Európai Unió romániai raportőréhez Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, miután a Legfőbb Ügyészség hivatalból vizsgálatot indított az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ellen. A levél szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének - az autonóm régiók pozitív szerepét és konfliktusmegelőző jellegét hangsúlyozó - 1334-es számú határozata alapján létrejött testületről már megalakulása után egy nappal "a posztkommunista kormánypárt a Ceausescu-korszakot idéző soviniszta retorikát alkalmazó nyilatkozatot adott ki, a magyar irredentizmus megnyilvánulásaként bélyegezve meg az eseményt". A dokumentum felhívja a raportőr figyelmét arra, hogy az ilyen megnyilvánulások az állampolgárok akadályozása alkotmányos jogaik gyakorlásában, beleértve a szólásszabadság és a szabad gyülekezés jogát. Az érintettek egyébként csak a sajtóból értesültek arról, hogy főügyészségi vizsgálat indult ellenük. Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, az EMNT Állandó Bizottságának tagja a Krónikának elmondta, tegnapig semmilyen hivatalos beidézést, illetőleg értesítést nem kapott, ezért nem kívánja sem minősíteni, sem kommentálni a Legfelsőbb Ügyészség lépését. A háromszéki Csernátonban 1998-ban megtartott polgári fórum után is kivizsgálás folyt a kezdeményezők ellen, akkor Csapó I. Józsefet is beidézték. Az SZNT elnöke közölte, az akkori kivizsgálást azzal zárta le a brassói ítélőtábla melletti ügyészség, hogy nem indítanak bűnvádi eljárást, de ezt a végkifejletet is csak a sajtóból tudták meg az érintettek. Ferencz Csaba SZNT-alelnök sem tud arról, hogy bárki is hivatalos értesítést kapott volna a kivizsgálásról. Elmondta: meglepődtek a híren, hogy már nyolc hónapja figyelik a kezdeményezőket, bár voltak bizonyos erre utaló jelek. "Többször késtek vagy eltűntek az elektronikus leveleink, és csak feltételezni tudjuk, hogy nem véletlenül kallódtak el az éterben" - összegezte Ferencz Csaba. Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselő, az EMNT Állandó Bizottságának tagja megfélemlítési akciónak tartja a vádhatósági intézkedést. "Semmilyen jogi alapja nincs a kivizsgálásnak, hiszen Romániában szólás- és gyülekezési szabadság van, mi ezt gyakoroljuk. Az ország területi épsége ellen nem teszünk semmit, hanem azt az autonómiát kérjük, amelyet Európa-szerte egyre többen és szélesebb körben elismernek és gyakorolnak" - magyarázta a képviselő. Markó Béla, RMDSZ elnöke sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, nem ért egyet a hatósági intézkedéssel, amelyet Ioan Rus belügyminiszter jelentett be Kolozsváron. "A miniszternek is elmondtam: a gyülekezési szabadságot sértik meg, ha betiltják az ehhez hasonló szerveződéseket. A szavakat politikai, nem karhatalmi módszerekkel kell ellensúlyozni, ezért az RMDSZ határozottan elutasít minden olyan törekvést, amely ezeknek a tanácsoknak a betiltására irányul". Markó Béla hangsúlyozta: a Ioan Rus által bírált szerveződések nem Románia, hanem az RMDSZ ellen irányulnak, így csakis a szövetség az, amelynek tiszte ezek ellen fellépni. Markó Béla RMDSZ-elnök nem ért egyet azzal, amit Adrian Nastase miniszterelnök Kövér László nemkívánatos személlyé nyilvánításáról mondott. Az RMDSZ-elnök kiemelte: az erdélyi vagy székely nemzeti tanácsokban szerepet vállaló személyek számára lehetőség nyílik az RMDSZ színeiben megmérkőzni a 2004-es helyhatósági előválasztásokon. /Megfélemlítésnek szánt kivizsgálás? = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"

"Áttörés történt a kettős állampolgárság megszerzésének kérdésében a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) dec. 17-i budapesti szakértői ülésén, amelyen részt vettek a határon túli magyar szervezetek képviselői, illetve a magyar belügy és külügy képviselői is - írta a Magyar Szó újvidéki napilap. Az áttörést az jelenti, hogy Horváthné Fekszi Mária, a magyar külügyminisztérium jogi szakértői bizottságának a vezetője kijelentette: sem a magyar belső jogrend, sem az európai jogrend nem akadályozza meg azt, hogy Magyarország belső törvénymódosítással megadja a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárságot. A lényeget tekintve kizárólag a magyar Országgyűlésen múlik az, hogy ez létrejön-e vagy sem. /Áttörés a kettős állampolgárság ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./"

"Hivatalból indít eljárást a legfőbb ügyészség az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács tagjai ellen, mert a választásokra készülődő kormánypárt is hevesen kirohant a "magyar irredentizmus megnyilvánulása" ellen. A román politikai elit továbbra sem képes megszabadulni nacionalista beidegződéseitől. A saját választóinak szóló "mi vagyunk itt az urak" üzenet mellett sikerül az oszd meg és uralkodj elvét is alkalmaznia. A Népújság szerint az RMDSZ belső vitái a magyarországi hatalmi váltás után váltak krónikussá, s a kormányzati hatalmától megfosztott Fidesz radikalizálódásával függenek össze. A lap szerint a csupán személyes ambíciók keltette nézeteltérések feloldhatóak. Az erdélyi magyarság önrendelkezését annyira hirdető magyar ellenzék próbálja akaratát minden eszközzel érvényesíteni a határokon túl is. /(-bor): Oszd meg és uralkodj! = Népújság (Marosvásárhely), dec. 19./"

"Mádl Ferenc köztársasági elnök advent alkalmából dec. 17-én fogadta a határon túli magyar történelmi egyházak vezetőit a budavári Sándor-palotában. Az államfő köszönetet mondott az egyházi elöljáróknak a nemzeti erkölcs megerősítése, a nemzeti identitás megőrzése érdekében végzett szolgálataikért - mondta Tőkés László. A püspök elmondta: az immár hagyománnyá vált adventi fogadáson szó esett olyan kiemelkedően fontos kérdésekről, mint a magyar államfő szerepvállalása a határon túli magyar közösség életében, a kettős állampolgárság és az egyes országokban folyó felekezeti oktatás. Tőkés László szavai szerint az egyes országokban alig, vagy egyáltalán nem támogatják a felekezeti iskolákat, ahol "papíron" támogatják őket, valójában ott is diszkriminációt szenvednek el. Ezért kérték a köztársasági elnököt, hogy a kormánnyal együtt nyújtson támogatást a romániai tanügyi törvénymódosítás ügyében - tette hozzá. Tőkés László a megbeszélésen felvetette az erdélyi autonómia kérdését, amely meglátása szerint a megmaradás, a fejlődés egyetlen útja; ehhez is kérte az államfő támogatását. Kitért arra: hasznosnak bizonyult, hogy a problémák alaposabb megbeszélése érdekében az idei esztendőben az államfő külön fogadta a határon túli és külön az anyaországi egyházi vezetőket. Pénzes János, Szabadka római katolikus püspöke az MTI-nek elmondta: egyházmegyéjében az anyagiakat illetően van egy kis fellendülés, de a fiatalok számára nincs meg az a lehetőség, amely miatt "biztonságosan a szülőföldön maradnának". A kulturális élet véleménye szerint szépen fejlődik a Vajdaságban, ahol "a nemzetek és a vallások megfelelő egyetértésben élnek A szabadkai egyházmegyében 116 plébános és mintegy 100 pap tevékenykedik. Az egyházmegye 320 ezer katolikus hívőjének háromnegyed része magyar ajkú, egynegyede horvát. Az anyaországi alapítványok sokat segítenek templomok renoválásában, építésében - tette hozzá. A püspök szólt arról, hogy Tótfalun megkezdődött az első kilencosztályos katolikus iskola építése, a püspöki palota mellett pedig tehetséggondozó gimnáziumot létesítenek. /Mádl Ferenc határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 19./"

"Szent István tíz püspökséget alapított, az erdélyit 1009-ben. A török hódoltság idején kilenc székesegyház elpusztult, csak a gyulafehérvári maradt meg - idézi föl a történelmet Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A román görögkeleti és görög katolikus, a magyar római katolikus és protestáns, a német római katolikus és protestáns karácsony egybeesik. Ezen a napon Erdélyországban minden keresztény külön-külön saját egyházában, ugyanakkor együtt ünnepel. - Teológiai tanulmányaim idején sokszor elgondolkodtam a "magyar sors" felett. Más elnyomott nemzetet egyházuk tartott meg nemzeti azonosságában, mondta az érsek. Az írek elvesztették anyanyelvüket, de katolikus hitüket nem, és végül is, bár angol nyelven, írek maradtak, és kiharcolták a függetlenséget. Lengyelország hármas felosztása után a lengyeleket katolikus hitük tartotta meg az egységben és vezette el Lengyelország újjászületéséhez. Jakubinyi leszögezte, nem vallásháború dúl Észak-Írországban vagy a Balkánon - nacionalista háborúk ezek, csak éppen a szemben álló felek más és más egyházhoz tartoznak. "Mi, erdélyiek, büszkén valljuk, hogy közép-európaiak vagyunk - csak az "ókirályság" miatt Kelet-Európához csatoltak minket is. Jogtalanul, igazságtalanul." A gyulafehérvári székesegyház egyedülálló a magyar történelemben, lényegében véve eredeti, XI. századi alakjában, természetesen gótikus, reneszánsz, barokk, neoklasszicista és más toldásokkal. XIII. Leó pápa "Szent Mihály-imádságot rendelt el a csendes misék végére, ebben Szent Mihály oltalmát kértük a sátán és csatlósaik - beleértve a szabadkőműveseket - hatalma ellen. Szent Mihály küzdelme ma is időszerű." Az eltelt tíz esztendő alatt Románia lakossága 22 millióról 21 millióra apadt a nyomor, a kivándorlás és az európai első helyű magzatgyilkosság alapján; a csökkenésből 800 ezer román és 200 ezer magyar. A gyulafehérvári római katolikus érsekség, a volt erdélyi püspökség, azaz nagyjából a történelmi erdélyi fejedelemség területe az 1992-ben mért 490 ezer hívőből 440 ezerre csökkent. Tehát ötvenezer a veszteség. Sajnos a valóság még rettenetesebb: a Magyarországon dolgozó sok vendégmunkást rokonaik itthon bediktálták, mert lakhelyük hazai, de gyakorlatilag a többség soha többé nem tér vissza. Az egyházi javak visszaszolgáltatása pedig színjáték. a négy erdélyi történelmi magyar egyház nyolc püspöke - négy római katolikus, két református, egy unitárius, egy evangélikus elmentek Iliescu és Constantinescu elnökhöz, Strasbourgban is jártak, az Európa Tanácsnál, -, de a válasz közismert: valamit visszakapunk, mert ez a feltétele Románia európai csatlakozásának. Mindent nem kaphatunk vissza, mert az erdélyi történelmi városok főterei mind magyar és szász egyházi tulajdonban voltak. Trianontól viszont románok birtokolják. A történelmet nem lehet megfordítani és a románokat a városközpontokból visszairányítani a jobbágyfalvakba. Ezek Emil Constantinescu volt köztársasági elnök szavai, amikor a tizenöt, hivatalosan elismert kultusz vezetőit fogadta Bukarestben. Az érsek szerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csak átmeneti megoldás lehet: a román állam az 1959-ben bezárt magyar állami egyetemet köteles visszaállítani, mert magyar nemzetiségű román állampolgárok adójából tartják fenn az állami egyetemeket. Az érsek vallja: Márton Áron emléke kitörölhetetlen Erdély történetéből. Személye összekötötte az erdélyi magyarságot, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Görög katolikus és görögkeleti hívek is a keresztény szabadságharc nagyjának tekintették. Jobb jellemzést ma sem adhatunk róla, mint amit Illyés Gyula mondott: "Emberkatedrális". /Molnár Pál: Az elnyomott nemzeteket a vallásuk emelte föl - Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az együtt ünneplésről és Erdély szelleméről. /Heti Válasz (Budapest), dec. 19./"

"A Romániai Magyar Szóban ilyen tudósítás évek óta nem jelent meg. A lap mindig tisztelettel ír arról, mi történt az RMDSZ-ben. Zárt ülés - erről még nem lehetett olvasni ebben a lapban. Várhatóan csak január közepén kerül újra a parlament szakbizottsága elé az a Garda Dezső képviselő és Verestóy Attila szenátor által benyújtott, erdőgazdálkodásra vonatkozó törvénytervezet, melyet tavasz óta nem sikerül a képviselőház mezőgazdasági és erdészeti bizottságán keresztülvinni. Garda nehezményezi, hogy bár több mint két hete megígérte az RMDSZ a közbenjárást, erre nem került sor. A Hargita megyei Libán Közbirtokossági Unióhoz tartozó 24 közbirtokosság, valamint a Csíki Unióhoz tartozó negyven közbirtokosság közös levélben fordult Markó Bélához, melyben azt kifogásolták: az RMDSZ nem támogatja e módosító tervezet elfogadását. Borbély László, az RMDSZ kormánykapcsolatokért felelős alelnöke akkor kijelentette: bízik abban, hogy még az idén sikerül a tervezetet a képviselőházban elfogadtatni. /Gergely Edit: Vád az RMDSZ ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./"

"Szatmárnémetiben a helyi RMDSZ köszöntötte a magyarság érdekében nyugdíjasokat. Ott volt többek között dr.Bura László közíró, nyelvész, főiskolai tanár, dr. Nagy Béla gyermekorvos, dr.Lutz János szívgyógyász, dr.Ábrám Lídia orvos, Soós Angéla, Diószeghi Iván, Bessenyei István színművészek, Csillag Tibor jogász, Fejér Kálmán zenetanár, népzenekutató, Cziprisz Imre, Bor Béla, Fazekas Loránd és más ismert tanárok, Klein Élu kirakatrendező, Tasi József mérnök (a Láncos templom presbitere), Leiher Géza főkertész és sokan mások. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti alpolgármestere, az RMDSZ megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket. /Közösségünkért tevő nyugdíjasok köszöntése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./"

"A százhúsz éve született Kós Károly könyvgrafikáiból nyílt karácsonyi kiállítás dec. 18-án Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. A kolozsvári Művelődés című folyóirat közreműködésével szervezett tárlatot könyvbemutató, könyvvásár egészítette ki. /(dl): Kós Károly kiállítás. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 19./"

"Meseország tündérkertje címen jelent meg egy gyerekeknek szóló, a gyerekek képzeletvilágát megidéző képes-rajzos verseskötet Oláh Ilona tollából. A verseket az író-költőnő, a rajzokat pedig gyermekek készítették. /Barabás Blanka: Oláh Ilona meseországa. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19./"

"A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) dec. 17-i budapesti szakértői ülése informatív jellegű találkozó volt, ezért jó szándékú félreértés áttörésről beszélni a kettős állampolgárság ügyében - jelentette ki Tóth Tamás magyar külügyi szóvivő. Tóth Tamás a Magyar Szó című újvidéki napilap dec. 18-i cikkére reagált, amely szerint a kettős állampolgárságról szóló tárgyalásokon a Külügyminisztérium jogi szakértői bizottságát vezető diplomata a tanácskozáson azt mondta, sem a magyar belső jogrend, sem az európai jogrend nem akadályozza meg a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megadását, magyarországi belső törvénymódosítással. Tóth Tamás hangsúlyozta: a magyar kormány részéről sem állásfoglalás, sem pedig nyilatkozattétel nem hangzott el. - Áttörésről a diplomáciában akkor beszélünk, amikor egy ügy megoldódott - szögezte le Tóth Tamás. Tóth Tamás szerint azt is meg kell vizsgálni, milyen hatással lesz a magyar költségvetésre, illetve Magyarország állampolgáraira a kettős állampolgárság esetleges bevezetése. /Nincs áttörés a kettős állampolgárság kérdésében. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"

"Romániában a kormány aláírta a Bechtel amerikai céggel az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést. Az RMDSZ válasza: a magyarlakta területeket érintő sztráda megépítését a szövetségnek sikerült kilobbiznia. Valójában a jóval könnyebben keresztülvihető kérdésekben is bebizonyosodott (lásd: Szabadság-szobor, BBTE-s magyar karok), az RMDSZ-nek nincs ekkora befolyása a kormánypártnál, szögezte le Salamon Márton László, hanem gazdasági érdekek állnak a dolgok mögött. Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter nem azért jött Bukarestbe, hogy hanukagyertyákat gyújtson meg. Netanjahu arról tárgyalt a román kormánytagokkal, hogy a megrendeléshiányban szenvedő izraeli cégek román vállalatok révén vegyenek részt az iraki újjáépítésben. /Salamon Márton László: Egy autópályaterv puzzle-darabjai. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./A kormány és az amerikai Bechtel International vállalat közötti, dec. 19-én aláírt szerződés értelmében 2004. júl. 4-én kezdődik és 2012-ben fejeződik be az Észak-Erdélyt átszelő autósztráda építése. A dokumentum minden idők legnagyobb romániai befektetéséről, mintegy 2,5 milliárd dolláros beruházásról szól. A munkálatok költségeit külföldi hitelekből fedezik, amelyek törlesztéséért a kormány vállalt kezességet. Az autópálya nyomvonala Brassó és Bors között halad majd el, és olyan nagyvárosokat érint, mint Marosvásárhely, Kolozsvár és Nagyvárad. A beruházás kivitelezéséhez a kormány összesen 2,8 milliárd euró külföldi hitelhez folyamodik. Tekintettel arra, hogy "az autópálya nemzetbiztonsági és stratégiai jelentőségű", a jogszabály "eltekint" attól, hogy közbeszerzés esetében több cégnek kell versengenie a munkálatok elvégzéséért. A kormány választása többek között azért eshetett a Bechtelre, mert a világ egyik vezető beruházásszervező és lebonyolító vállalatáról van szó, amelyik az egyik fővállalkozó Irak újjáépítésében. Az észak-erdélyi autópálya gondolata az RMDSZ csíkszeredai kongresszusán került be a szövetség programjába a Reform Tömörülés platform javaslatára. Orbán Viktor akkori magyar miniszterelnök román kollégájával, Adrian Nastaséval 2001. július 28-án Marosvásárhelyen folytatott megbeszélésén jelezte: ha a pálya Észak-Erdélyen halad át, Magyarország is beszáll a befektetés finanszírozásába. A Nagyvárad-Kolozsvár-Marosvásárhely-szakasz kivitelezési tervén az Iptana Rt. dolgozik. A pálya Nagyvárad- Berettyószéplak-Zilah-Kolozsvár-Tordaszentlászló-Aranyosgyéres-Marosvásárhely irányában halad. /Benkő Levente, Cseke Péter Tamás: Minden idők legnagyobb hazai befektetése. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"

"Minden olyan törekvés, amely veszélyezteti, hogy a romániai magyarság egységesen támogassa a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, könnyen végzetes lehet - mondta Kovács László magyar külügyminiszter az MTI-nek adott interjúban. "A magyar kormánynak nem voltak aggályai az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásával kapcsolatban. Veszélyesnek tartjuk azonban, hogy ez a két testület bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre" - szögezte le Kovács László. Kovács László reagált azokra a romániai bírálatokra, amelyek annak kapcsán fogalmazódtak meg, hogy Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács múlt hét végi kolozsvári alakuló ülésén a Rompres, a hivatalos román hírügynökség szerint azt mondta: "Megpróbáltunk alkotmányos eszközöket használva küzdeni. Azok azonban, akik valódi fegyverekkel harcoltak, hamarabb érték el céljukat". "Ha ez az állítás igaz, akkor ez egy nagyon súlyos, szinte jóvátehetetlen hiba volt" - szögezte le Kovács László. Kiemelte: a magyar kormány támogatja az autonómiát, mint a kisebbségi jogok érvényesülésének talán legmegfelelőbb keretét. Mint mondta, Európa több országában is működnek autonómiák. Szerinte azonban nem lehet nem észrevenni azt, hogy a működő autonómiák mindenütt a kisebbség és a kormányzat tárgyalásának eredményeképpen jöttek létre. /Kovács: végzetes lehet az EMNT. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"

"Elfogadta a tanács az ortodox püspökség javaslatát, Szent László mellett immár Szűz Mária is Nagyvárad protektora. Az ötlettel, hogy Váradot a Szeplőtelen Szűz oltalma alá helyezzék, az ortodox püspökség állt elő. Nagyvárad védőszentje - 1192-ben történt szenttéavatása óta - Szent László. A lovagkirály porhüvelyét 1116-ban, II. István uralkodása idején hozták el Somogyvárról és a várban temették el. Szent László egészen a reformáció koráig nyugodott a várbeli katedrálisban, akkor ugyanis fanatikus unitáriusok meggyalázták a sírt, a király földi maradványait pedig a Sebes-Körösbe dobták. /A Szűzanya is Várad védőszentje. = Krónika (Kolozsvár), dec. 20./"

"Nem született végleges döntés dec. 19-én Kónya-Hamar Sándornak, az RMDSZ Kolozs megyei elnökének és a megyei ifjúsági szervezetek vezetőinek tanácskozásán, mert a hat ifjúsági szervezet közül a Magyar Diákszövetség (MADISZ) és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) képviselői nem jelentek meg a találkozón. A hat megyei szervezet közül négy, az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), a Cserkész Szövetség és az Alternatív Ifjúsági Egylet képviselői jelentek meg. /Pap Melinda: Nem jelölték ki az ifjúsági MKT-tagokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Korodi Kis Ibolya tavaly márciustól református lelkész Miriszló a faluban. Miriszló Oláhlapádhoz tartozott mint egyházközség, de 1700-ban "anyásították", vagyis független egyházközségként működött tovább. A gyülekezet 298 tagú és mind református felekezetűek. A lakosság ugyanakkor fele-fele arányban él a román nemzetiségűekkel. Nagyon szomorú - mondta Korodi Kis Ibolya -, hogy az eddigi magyar alpolgármesternőt nem választották újra személyes torzsalkodások miatt. Olyan községben, ahol a lakosság fele magyar, fele román, illene, hogy valaki képviselje a magyarság érdekeit is. /Dézsi Ildikó: Lenn a völgyben. Miriszló rövid története. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Dec. 19-én Kós Károlyra emlékeztek a kolozsvári Kakasos templomban, az építész születésének százhuszadik, és a templom építésének kilencvenedik évfordulója alkalmából. A megemlékezésen dr. Egyed Ákos, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke tartott előadást, majd az érdeklődők a templom eredeti tervrajzait tekinthették meg. Kós Károly tevékenységét röviden így lehetne összefoglalni: mindent, amit tett, az erdélyi magyarságért tette. Elsősorban építésznek vallotta magát és alkotásaival Pesttől Sepsiszentgyörgyig mindenhol találkozhatunk. Az ő transzszilvanizmusáról árulkodik Kolozsvár egyik jelképe, az 1913-ban befejezett Kakasos templom is. Ez az épület teljes mértékben az ő keze nyomát őrzi, hiszen az építkezés alatt gondosan ügyelt arra, hogy a mesterek pontosan betartsák a művészi tervet. /P. M.: Kettős ünnep a Kakasos templomban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./"

"Az utóbbi tíz év alatt csak Hargita megye lakossága közel harmincezer fővel fogyatkozott. Ilyen fogyás csak a két világháború időszakát jellemezte. Nagy Benedek könyvének /Küzdelem hajnalig, Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ minden írása, minden beszéde felhívás, "kiáltó szó" az erdélyi magyarsághoz. /A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./"

"Az irodalomtörténet elsőrendű fontosságú dokumentumai a levelek. Sorra jelentek meg Erdélyben is ilyen jellegű kiadványok: Benedek Elek irodalmi levelezésének negyedik kötetét a Kriterion adta ki (Szabó Zsolt gondozásában); Molter Károly levelezéséből eddig két kötet látott napvilágot az Argumentum-Polis kiadásában (sajtó alá rendezte Marosi Ildikó); elkészült Reményik Sándor és Olosz Lajos levelezésének gyűjteménye - s olykor a folyóiratok is helyet szorítanak hasábjaikon levélközléseknek. Nagy Pál a Tamási-levelezés anyagának felkutatásával foglalkozik, a budapesti Tamási Áron Alapítvány megbízásából. Tamási irodalmi levelezéséből nem egy kisebb-nagyobb válogatás látott már napvilágot erdélyi és magyarországi lapokban, folyóiratokban, gyűjteményes kötetekben, de mindez csak kis töredéke a hagyaték rendkívül gazdag állagának. Idővel elkészül esszéinek, cikkeinek, interjúinak mostanában megjelent vaskos három kötete /a Gondolat és árvaság, a Szellemi őrség, az Emberi szavak/ mellé Tamási Áron leveleskönyve is - úgy, ahogy Németh László, Szabó Lőrinc, Féja Géza leveleskönyvei már eljutottak az irodalombarátok asztalára. /Nagy Pál: Tamási-levelek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./"

"Adrian Nastase román kormányfő dec. 20-án a televízióban "rendkívül bölcs embernek" nevezte Medgyessy Péter magyar miniszterelnököt, mint mondta, kettejük "kiváló kapcsolata révén" sikerült lényegesen javítani a román-magyar viszonyt. Románia és Magyarország európai partnerségének megteremtésével a két kormányfőnek sikerült elkerülnie azokat az "időzített robbanással fenyegető csapdákat", amelyeket az Orbán-kormány hagyott hivatali utódaira - mondta Nastase. Ilyen "késleltetett robbanással fenyegető csapdának" nevezte a román miniszterelnök például a magyar kedvezménytörvényt. Kijelentette: csodálattal adózik a magyar miniszterelnök csapatának és személy szerint Medgyessy Péternek. Hasonló elismeréssel szólt Adrian Nastase az RMDSZ-ről is, amely lojális partnernek bizonyult a kormányzásban. Ugyanakkor megismételte a néhány nappal korábban már kifejtett álláspontját "bizonyos személyekkel szemben, akik különböző alkotmányellenes nyilatkozatokat tesznek az etnikai elvű területi autonómiáról". Nastase megerősítette: nagyon komolyan gondolta, amit néhány nappal korábban mondott azokról "a külföldi személyekről", akik megengedik maguknak, hogy "tanácsokat" fogalmazzanak meg és osztogassanak Románia területi struktúrájával kapcsolatban. "Ez megengedhetetlen, s a lehető legtermészetesebb, hogy az ilyeneket ne fogadjuk tárt karokkal. Nagyon világosan meg kell mondanunk nekik: ha nem tanúsítanak kellő tiszteletet Románia identitása, a román intézmények és Románia alkotmánya iránt, nincs semmi keresnivalójuk nálunk" - szögezte le Adrian Nastase. Nastase hangsúlyozta: a román állam csak akkor lép közbe, amikor "a szélsőséges egyének a szavakról áttérnek a tettekre". /Nastase az RMDSZ-t és Medgyessyt dicséri. Erélyesen elítélte az EMNT-t. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Adrian Nastase kormányfő hű maradt önmagához. Az ilyen nyilatkozatok rendszeresek voltak a kilencvenes évek elején. Nastase megváltozott, kormányfőként és pártvezérként figyelemre méltó pályaívet futott be, retorikájának forrásvidékére való visszatérése épp a változás jele.Mostani televíziós megnyilatkozásával tudni kívánja, hogy meddig "mehet szembe" a 2004-ben immár EU-tag Magyarországgal. Kérdés számára, hogy Németh Zsolt levele, amelyet Emma Nicholsonnak küldött, milyen mértékben számít a majdani román-magyar államközi kapcsolatok tónusát meghatározó akciónak. Nastase tudni akarja, számíthat-e az MSZP és Medgyessy Péter "szociáldemokrata szolidaritására". Adrian Nastase tesztelni kívánja az RMDSZ esetleges irányváltását is. Hiszen nemcsak arra kell számítania, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megalakulásával egy újabb politikai szereplővel bővült a román-magyar kapcsolatrendszer, hanem arra is, hogy ez irányváltásra készteti az RMDSZ-t. /Bakk Miklós: Partnermérőben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"

"Dec. 20-án, az RMDSZ megalakulásának 14. évfordulója alkalmából hagyományosan Marosvásárhelyen tartott ünnepi rendezvényen adták át a szövetség által létrehozott Ezüstfenyő-díjakat, amelyeket azoknak a személyeknek adományoznak, akik munkájuk révén jelentősen hozzájárultak az államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásához, valamint az RMDSZ programjának megvalósításához. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, 14 évvel ezelőtt az RMDSZ a szövetség, az egység, az önállósodás útján indult el és ma is ezen halad. A visszaszolgáltatási folyamat révén csak Székelyföldön több mint 250 000 hektár közbirtokossági erdőtulajdont sikerült visszaszerezni a székelység számára, de már több százra tehető az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása is. Az Ezüstfenyő-díjat ezúttal 25-en - köztük önkormányzati képviselők, országos tisztségviselők, egyházi személyek, vállalkozók - vehették át Idén Bognár Levente, Arad alpolgármestere, Király András, Arad területi elnök, Tokay György parlamenti képviselő, Szilágyi János besztercei kertészmérnök, Balazsi József érsemjéni polgármester, Szakál András Zsolt brassói erdészmérnök, Markó Attila helyettes államtitkár, Nagy Benedek, a vallásügyi államtitkárság tanácsosa, Tőke István csíkszeredai erdészmérnök, Dézsi Zoltán, gyergyószentmiklósi alprefektus, Kásler Pál hátszegi vállalkozó, Egyed Csaba baróti erdészmérnök, Dimény Zoltán berecki alpolgármester, Eckstein-Kovács Péter kolozsvári szenátor, Sallai János széki polgármester, Borbély László marosvásárhelyi parlamenti képviselő, Csató Béla marosvásárhelyi főesperes, Péter Ferenc szovátai polgármester, Böndi Gyöngyike, nagybányai parlamenti képviselő, Bekő Tamás nagykárolyi polgármester, Varga Attila szatmárnémeti parlamenti képviselő, Antal István székelyudvarhelyi parlamenti képviselő, Kaba Gábor zsombolyai polgármester, Lakatos Sándor zilahi mérnök kapott, továbbá a Közbirtokossági Hírvivő, sepsiszentgyörgyi havilap. /Kiosztották az Ezüstfenyő-díjakat. Tizennégy éves az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Több mint 100 millió eurót kaptak munkájukért Románia külföldön dolgozó polgárai, derült ki a Munkaerő-vándorlási Hivatal 2003-as jelentéséből. 2002-ben 22 ezer román állampolgár vállalt munkát külföldön a hivatal révén, az idén a határon túl munkát vállalók száma 40 ezerre nőtt. A legtöbben, mintegy 23 ezren Németországban dolgoztak, főként mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, négy hónapos szerződéssel vidámparkokban, illetve 18 hónapos munkaszerződéssel egészségügyben vállaltak munkát, az egyetemisták három hónapos munkaszerződéssel mezőgazdaságban, valamint vendéglátóiparban dolgoztak. További 15 ezren december 8-ig dolgoztak Spanyolországban. /100 millió eurót hoztak a külföldön dolgozó románok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Idén is ökumenikus istentisztelettel emlékeztek meg az 1989. decemberi forradalom kirobbanásának eseményeiről Temesváron. Megjelent Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az 1989. decemberi események főszereplője, az ortodox egyházat Nicolae Corneanu, Bánság ortodox érseke képviselte, jelen volt dr. Neumann Ernő főrabbi, dr. Nicolae Teodorescu görög katolikus helynök, Petre Dugulescu román baptista igehirdető és Túry László kanonok, a római katolikus püspökség nagyprépostja. - 1989-ben a hallgatás falát döntöttük le - emlékeztetett Tőkés László püspök -, most pedig elérkezett az ideje, hogy ledöntsük a hazugság falát is. /Sipos János: Adjuk tovább gyermekeinknek a forradalom üzenetét. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 22./"

"Legalább két magyar jelölt indul jövőre a marosvásárhelyi polgármesteri székért, ugyanis Kelemen Atilla RMDSZ-es jelölt mellett a Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetség is saját jelöltet indít. Kelemen úgy véli, a 2000-es választásokon RMSZDP néven induló "zugpárt" vezetője, Kiss Kálmán Dorin Florea polgármester elkötelezettje. Kiss Kálmán pártja nevét átkeresztelte, Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártból (RMSZDP) a nyáron Romániai Magyar Szabaddemokrata Szövetség (RMSZSZ) lett. "Nem hiszem, hogy Kelemen Atilla a megfelelő jelölt a polgármesteri tisztségre - magyarázta Kiss Kálmán -, ezért döntöttünk saját jelölt állítása mellett." A polgármester-jelölt nevét azonban - mint mondta - mindössze "az utolsó száz méteren" hozzák nyilvánosságra. Kelemen Atilla képviselőt nem érte meglepetésként a hír. "Miután Kiss Kálmánék legutóbb, a 2000-es önkormányzati választásokon is jelöltet állítottak, aki elvitte a Fodor Imre polgármesterségéhez szükséges szavazatok egy részét, és miután a polgármester a városi kertészetnél alkalmazta Kiss Kálmánt, tehát a mindennapi fizetése függ Dorin Florea polgármestertől, nem is képzeltem másképp" - jelentette ki a Krónikának Kelemen. Az RMSZDP a kilencvenes évek elején alakult, és eddig csak a választások idején hallatott magáról: az RMDSZ szavazóinak elhódítását fogalmazta meg célként saját jelöltek állításával. Eddigi legkomolyabb eredménye az volt, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon a szerzett nem egészen 800 szavazattal hozzájárult ahhoz, hogy a városnak ne legyen ismét magyar polgármestere. /Lázár Lehel: Magyar ellenfél Kelemennek. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"

"Csíkszeredában dec. 20-án a Julianus Alapítvány kiosztotta ez évi díjait Az idén tizenegyedik alkalommal odaítélt Julianus-díjban részesült András Mihály (Csíkszereda), a Hargita Székely Nemzeti Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos (Sepsiszentgyörgy), a Háromszék című napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor (Budapest) író, költő, Pomogáts Béla (Budapest) író, irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tempfli József (Nagyvárad) római katolikus megyéspüspök, Wass Endre (Hamburg) közgazdász és Gellérd Judith (Boston) orvos, unitárius lelkész. /Átadták az idei Julianus-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./"

"Dec. 20-án Sepsiszentgyörgyön újra bemutatkozott a Georgius kamarazenekar. A 2000-ben alapított formáció tagjait annak idején néhány hónap alatt különböző ösztöndíjak és egyéb lehetőségek külföldre vonzották, ezért a Georgius hosszú ideig nem hallatott magáról. Filip Ignác zenész-tanár kezdeményezésére újból életre kelt a pillanatnyilag tizenegy tagú zenekar.A bemutatót követően tizenhét taggal megalapították a Georgius Társaságot, amelynek célkitűzései között fő helyen szerepel a zenekar létének megszilárdítása, illetve egy koncertterem kialakítása. A társaság alapító tagjai között helyi vállalkozók, közéleti személyiségek és kultúrapártoló polgárok szerepelnek, a tevékenységet pedig az elnökké választott Filip Ignác és Demeter János alelnök - "civilben" megyei tanácselnök - irányítja majd. A zenekar működéséhez szükséges anyagi hátteret elsősorban adományok, koncertbevételek és hangfelvételek forgalmazása révén igyekeznek megteremteni. /Csinta Samu: Társaság alakult a zenéért. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"

"Születésének 120. évfordulóján Kós Károlyra emlékeztek Marosvásárhelyen. A több mint tíz éve megalakult Kós Károly Alapítvány művelődési vetélkedőt, irodalmi estet és könyvbemutatót szervezett a névadó tiszteletére. A rendezvénysorozat az Áll még a Varjúvár című Kárpát-medencei vetélkedő erdélyi szakaszának rendezvényével kezdődött. Ezután bemutatták a Mentor Kiadónál megjelent Kós Károly-emlékkönyvet /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/, amelyet Kuszálik Péter állított össze. Végül Kozsik József színművész részletet mutatott be Orbán Márton Bernády című monodrámájából. A Kiáltó szó időszerűsége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 22./"

"Dec. 31-ig visszaigényelhetők a kommunista rendszer által az 1946-1990 időszakban elkobzott arany és drágakövek az államtól. Első ízben a három évvel ezelőtt született 190-es számú sürgősségi kormányrendelet teremtett erre lehetőséget. A végrehajtási utasítások viszont csupán a 2003. november 25-i Hivatalos Közlönyben jelentek meg. A dokumentum szerint azok, akik arany és/vagy drágaköveknek a kommunista hatalom által önkényes elkobzását igazolni tudják, bírósági úton kérhetik ezek mihamarabbi visszaszolgáltatását. A visszaszolgáltatás, vagy az arany, illetve drágakő ellenértékének kifizetése csakis bírósági döntés során történhet. A pert a Román Nemzeti Bank ellen a volt tulajdonosnak vagy ennek örököseinek kell beindítaniuk. /K. O.: Visszaigényelhető az elkobzott arany és a drágakő - december 31-ig. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"

"Orbán Viktor a Fidesz elnöke, volt kormányfő a Duna Televízió dec. 21-i, vasárnapi adásában kijelentette, "nagyon bizakodó" az erdélyi autonómiával kapcsolatban. Orbán Viktor szerint az autonómia most kiemelkedő kérdéssé válhat a térségben. "Végre eljött a pillanat, amikor a kárpát-medencei magyarság, a kárpát-medencei nemzetek közös életének talán legfontosabb kérdésévé válik az autonómia. És itt mindenkinek választania kell a múlt és a jövő között" - mondta a politikus. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország már választott, amikor a 90-es évek elején megalkotta a kisebbségi önkormányzatokról szóló törvényt, amely lehetővé tette a kisebbségi autonómiát. Azért áll most jól ez az ügy, mert Románia is eljutott oda, hogy egyszerre hatnak a régi reflexek és a jövőre vonatkozó célok. Nem lesz könnyű döntés, hogy tudnak-e igent mondani az Európai Unióra - jelentette ki Orbán Viktor. "Az Európai Unióra igent mondani nem azt jelenti, hogy beadjuk a csatlakozási igényünket és tárgyalgatunk. Igent mondani azt jelenti, hogy képesek vagyunk nyitott országot teremteni, tudomásul venni, hogy eltűnnek a határok, a kisebbségek autonómiát szerveznek maguknak" - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a Fidesz hatalmi pozícióban miért nem tartotta megvalósíthatónak a kettős állampolgárságot, Orbán Viktor azt mondta: akkor kell ezt a kérdést napirendre tűzni, amikor az emberek akarják. A Fidesz-kormány idején a Magyar Állandó Értekezlet a kedvezménytörvény megalkotását tartotta a legfontosabb kérdésnek. "Sosem zárkóztunk el a kettős állampolgárságtól" - fűzte hozzá. A Fidesz elnöke arra a felvetésre, hogy pártja mintha inkább Tőkés Lászlót támogatná az RMDSZ-szel szemben, kijelentette: a református püspököt nem lehet egy lapon említeni a pártpolitikai alapú szervezetekkel. "Tőkés László az az ember, aki a romániai forradalom idején döntő szerepet játszott, (...) nem pártérdeket, hanem eszméket képvisel, nagy nemzeti célokat testesít meg" - jelentette ki Orbán Viktor, hozzáfűzve: "Tőkés László tiszteletbeli köztársasági elnöke az egész kárpát-medencei magyarságnak." /Orbán Viktor bizakodó az erdélyi autonómia ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./"