December végén Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ alelnöke kijelentette, hogy a Csapó József és a Bakk Miklós kidolgozta tervezetek radikálisan különböznek egymástól. Az SZNT vezetői kifogásolják, hogy az EMNT vezetői által munkadokumentumként elfogadott regionális autonómia törvénycsomag három jogszabályból áll. Úgy vélik, hogy a parlamenti vitán, ha csak egy jogszabályt is elutasítanak a honatyák, az egész törvénycsomag értelmét veszti. – Az SZNT nem kapcsolja össze a statútum-tervezeteket, mert a hatáskörök és illetékességek különbözőek. Székelyföld autonómia statútum-tervezetét csakis a székelyek közképviselete illetékes képviselni, és a parlament elé terjeszteni – jelentette ki a Szabadságnak Csapó József, az SZNT elnöke. Módosították és kiegészítették Csapó tervezetét, amelyet az elképzelések szerint az SZNT vezető testülete is nemsokára megvitat. A kiegészítések egyrészt azért történtek, mert 1997-ben megjelent az Európa Tanács 1118-as határozata, amely jóváhagyta a regionális autonómia európai chartáját, emellett a helyi önkormányzatok, és a helyi választásokra vonatkozó törvények is megváltoztak. Az SZNT elnöke zokon vette, hogy a Bakk Miklós politológus vezette szakértői csoport nem kérte ki az SZNT véleményét. A két nemzeti tanács vezetősége még nem tárgyalt az autonómiatervezetekről. Az Erdélyi Nemzeti Tanács vezetőinek reménye szerint egyeztetik a Székely Nemzeti Tanáccsal az autonómiatervezeteket, majd törvénycsomagként terjesztik a román törvényhozás elé – jelentette ki Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke. /Borbély Tamás: Nézeteltérés az autonómiatervezetek körül. Zokon vette az SZNT, hogy megkerülték. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2004 az anyaország és a nemzet zöme számára az Európai Unióba való belépés éve lesz. Egyesek szerint ezt gátlástalan ultraliberális, nemzetek feletti erők irányítják, amelyek keveset törődnek a kis népekre ható negatív következményekkel. A Nyugat már nem a teljesítményt díjazza, hanem a multinacionális óriásvállalatok piacának kiterjesztését. Ma már önámítás, mi több, káros 15 millió magyarról beszélni a régióban. Hivatalos statisztikai adatok szerint 2002 közepén valamivel több mint tizenkét millióan voltunk. A magyar nemzettest minden részében fogyásnak indult, de ebben az anyaország jár az élen, ahol huszonöt esztendeje tart a negatív tendencia. Érdemes áttekinteni a különböző határon túli területeken élő magyarság számbeli (ezer főben) és a helyi lakosságban elfoglalt részarányának (%-ban) alakulását: Erdély – 1910-ben 1658 (=31,7%), 1980-ban 1691 (=22,5%), 1991-ben 1604 (=20,8%), 2001-ben 1435 (=19,8%); Felvidék – 1910-ben 881 (=30,2%), 1980-ban 570 (=11,2%); 1991-ben 567 (=10,8%), 2001-ben 520 (=9,9%); Kárpátalja – 1910-ben 185 (=30,6%), 1980-ban 158 (=13,7%), 1991-ben 156 (=12,5%), 2001-ben 151 (=12,1%); Vajdaság – 1910-ben 425 (=25,1%), 1980-ban 585 (=18,9%), 1991-ben 339 (=16,9%), 2001-ben 290 (=14,3%); Horvátország – 1910-ben 119 (=3,5%), 1980-ban 25 (= 0,6%), 1991-ben 22 (=0,5%), 2001-ben 16 (=8,0%); Murvavidék – 1910-ben 21 (=23,0%), 1980-ban 8,7 (=9,5%), 1991-ben 7,6 (=8,5%), 2001-ben 8 (=8,3%); Őrvidék – 1910-ben 26,2 (=9,0%), 1980-ban 4,1 (=1,5%), 1991-ben 6,8 (=2,8%), 2001-ben 7 (=3,0%). Nem lehet véletlen, hogy az utóbbi évtizedben a magyarság számbelileg a legkisebb mértékben a legnagyobb anyagi nélkülözésben élő kárpátaljaiaknál csökkent. /Ördög I. Béla: Uniós felzárkózás – kérdőjelekkel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

Január 5-én Romániában megkezdődött a második félév, amelyet az április 3-18. közötti kéthetes húsvéti szünidő szakít meg. Maros megyékben 100.460 diák kezdte meg a második félévet, akik közül 66.829-en a román, 32.543-an a magyar, 1088-an a német tagozaton tanulnak – tájékoztatott Albertini Zoltán helyettes főtanfelügyelő. /Megkezdődött a tanítás. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Alapítvány elnöke kifejtette, el kellett oszlatni az emberekben a félelmet, a gyanakvást, közösséget kellett teremteni a csángó falvakban. Így azok, akik felvállalták a harcot, már maguk mögött tudhattak egy csoportot. A pápai nagykövet már leszögezte, hogy, ha arra igény lesz, megteremthető a magyar nyelvű misézés lehetősége. Ez persze csak elvi álláspont, további erőfeszítésekre is szükség lesz, hogy ez gyakorlattá váljon. Tudni kell: a iasi-i püspökség igen fiatal, 1948-ban létesült, és félti hatalmát, tart attól, hogy a mi vidékünk esetleg Erdély felé kacsint. Ezek a moldvai papok csaknem mind identitásválságban és -zavarban élnek. Azok ugyanis, akik teljesen elfelejtették anyanyelvüket, valószínűleg belenyugszanak, hogy ők románok, de azok, akik tudják, mint Gherghel püspök is, hogy nem román eredetűek, talán nehezen néznek szembe önmagukkal. Pusztinában például két éve indult be a magyar nyelv oktatása, heti három órában, ami csak valamivel több a semminél. Az állam valamit engedett, az egyház hajthatatlan. A nuncius segítene, de nem nagyon tud. A nuncius bevallotta: nem gondolta, hogy ekkora lesz az ellenállás a moldvai papok részéről, és hozzátette: úgy látszik, hogy ezeknek meg kell térniök. Nyisztor Tinka hangsúlyozta: katolikusként azt várná el tőlük, nézzenek szembe önmagukkal, és legalább lelkiismeretük előtt tisztázzák, miért vállalták fel az erőszakos románosítást. /Gyarmath János: Ha aprók is, mégicsak sikerek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2003 utolsó napjaiban látott napvilágot Magyarországon az első cigány (roma) nyelvű Újszövetség. Ez fontos lépés a magyarországi roma közösség elismerésében. Az Újszövetség egyházi és állami támogatással jelenhetett meg, a római katolikus egyház és a magyar kormány számára fontos a roma közösség társadalmi integrálása. Ez a törekvés már jó tíz esztendeje érzékelhető Magyarországon. Romániában másfél-kétmillió között mozog a roma nemzetiségűek száma. A múlt század elején még rabszolgasorsban élő, a második világháborúban Transznisztriába üldözött és jócskán megtizedelt, a kommunizmus idején a többi nemzetiséggel együtt teljesen letagadott, és a ma is kiközösített romániai cigányok nehezen találhatják meg helyüket a társadalomban. /Roma Újszövetség. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Beke Mihályt szeptemberben nevezték ki Magyarország Bukaresti Kulturális Központjának igazgatói tisztségébe. A villa magyar szigetet képez a román tengerben. Beke Mihály itt született, ebben az utcában nőtt fel. Apja, Beke György szerkesztő, íróemberként került ide. A központnak van rendszeresen ide látogató közönsége, amelyet jobbára lelkészek, egyetemi tanárok és hallgatók, újságírók képeznek. A bukaresti Petőfi Ház egy részében jelenleg homoszexuális bár működik, ami alaposan visszaveti a kulturális élet iránti érdeklődést. Remélhető, hogy a bérleti szerződés lejárta után az ingatlant újra átveheti a tulajdonos, a bukaresti magyarság. Beke Mihály elmondta, hogy két hónappal ezelőtt megszervezték az európai nyelvek napját, s akkor a magyar nyelvkurzusok iránt is volt az érdeklődés a románok részéről. Koncerteket, képzőművészeti kiállításokat szerveznek, nagy sikerrel. /Balta János: Magyar sziget román tengerben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Enyedszentkirály Csombord és Tompaháza között fekszik. Ladányi Sándor református lelkipásztor 1970 óta szolgálja a közösséget. A templom közelében fekvő lakás, nagy gazdasági udvarral, az udvaron a falusi életmódhoz szükséges felszerelésekkel mind azt igazolja, hogy igazi falusi pappal van dolgunk, aki kiveszi részét a falu közösségi életéből. A hétköznapi gondokról és a falu életéről faggattuk.  Jelenleg 180 lelket számlál a gyülekezet, de az utóbbi évtizedek során nem voltak többen 223-nál. Márton Áron püspöknek volt igaza, amikor azt mondta: Erdélyt a magyar anyák veszítették el – állapította meg a tiszteletes. Az ősidők óta működő négy osztályos iskola megszűnt. A régi anyakönyvi kivonatok 6-8-10 gyermekről szólnak. /N. T.: Enyedszentkirályi ereklyék. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Legkésőbb 2004. febr. 15-ig vissza kell fizetnie az Illyés Közalapítvány (IKA) számlájára a Székelyudvarhelyért Alapítványnak azt a 163 ezer eurót, amelyből két évvel ezelőtt egy kétszobás ingatlant vásárolt a városban működő civil szervezetek részére. Az IKA január 5-i döntését azután hozta meg, hogy kiderült: a pályázati cél nem teljesült. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által elnökölt alapítvány politikai leszámolást sejt a döntés mögött, mivel a pályázat elszámolását az IKA még tavaly márciusban elfogadta. A pénzből a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elnökölte szervezet egy kétszobás házat vásárolt, melyben a városban működő négy civil szervezet számára létesítettek volna irodákat. Az összeg elköltéséről elszámolást juttattak el az IKA budapesti irodájába, ahonnan 2003. március 21-én levelet küldtek a Székelyudvarhelyért Alapítványnak: ebben arról értesítik őket, hogy elszámolásukat elfogadták, a pályázó alapítványnak pedig a továbbiakban elszámolási kötelezettsége nincs. Miután az Erdélyi Riport hetilap tavaly terjedelmes tényfeltáró riportban számolt be arról, hogy az ingatlant a reális ár tízszereséért vásárolta meg a Székelyudvarhelyért Alapítvány, az IKA bizottságot küldött a helyszínre, hogy a pályázati cél megvalósulását ellenőrizze. Ekkor kiderült, hogy a pályázati cél nem teljesült, az ingatlanban nem működnek irodák. „A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A kuratóriumnak joga van ilyen döntést hozni akkor is, ha az elszámolás már megtörtént” – nyilatkozta Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának titkára. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek abban az esetben, ha a Székelyudvarhelyért Alapítvány nem tesz eleget a felszólításnak, Laborczi azt válaszolta, hogy a kuratórium mérlegelni fogja a további lépések megtételét. „Elképzelhetőnek tartom, hogy a kuratórium ebben az esetben az IKA felügyeletét ellátó politikai államtitkárhoz fordul” – tette hozzá a kuratórium titkára. Orbán Attila, a Székelyudvarhelyért Alapítvány igazgatója a Krónika laptól értesült a döntésről. „A pénzt visszafizetni nem lehet, hiszen azt a pályázatnak megfelelően elköltöttük, az elszámolásunkat pedig elfogadták” – nyilatkozta. Orbán Attila jóhírnév-rontás vádjával indítana pert az IKA ellen. A pályázat szerint a megvásárolandó ingatlanban négy, „Székelyudvarhely és környéke civil életében meghatározó szerepet betöltő szervezetnek” kellett volna helyet kapnia: a Székelyudvarhelyért Alapítványnak, a CIVITAS Alapítványnak a Polgári Társadalomért, az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének és a SZINFÓ Ifjúsági és Tanácsadó Irodának. A központnak ezenkívül egy tárgyaló- és egy szemináriumteremmel kellett volna a térség mintegy 65 működő civil szervezetének rendelkezésére állnia. Az Erdélyi Riport hetilap szerint a négy szervezet nehezen fér el a tárgyaló- és szemináriumteremmel együtt 120 négyzetméteren, két szobában. A lap sejtetni engedte, hogy a reális érték megvásárolt ingatlan vételárának csak töredéke jutott az eladóhoz; ily módon – állítják – Szász Jenő alapítványa csalás gyanújába keveredett. /Lukács János: Vissza kell fizetni a 163 ezer eurót. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

Az Irodalmi Jelen Könyvek sorozat idei első könyveként látott napvilágot a Simándi Böszörményi Zoltán riportverseny díjazottjainak munkáit tartalmazó Életteremtők című kötet. Ez a könyv az erdélyi magyarság mai helyzetét mutatja be. Minden riporter fontosnak tartotta, hogy bemutassa az adott tájat is. /(Karácsonyi): Az Irodalmi Jelen Könyvek legújabb kötete. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Mádl Ferenc köztársasági elnök újévi beszédének kulcsfogalma a felelősség volt. Felelősség sorsunkért, azért, hogy az EU nyújtotta lehetőségeket ki tudjuk használni, hogy "nyertesei lehessünk a csatlakozásnak", a felelősség családunkért, szűkebb közösségünkért, nemzetünkért. "Befolyásolhatjuk a politikai döntéseket, segíthetjük az ország és a határon túli magyarság, hazai kisebbségeink, nehéz helyzetben lévő embertársaink anyagi és szellemi-lelki felemelkedését" – hangsúlyozta az elnök. A balliberális média élvonala által működtetett Tilos Rádióban közfelháborodást keltő példátlan mondatok hangzottak el karácsony este. Az egyik műsorvezető trágár szavak kíséretében kijelentette, hogy minden keresztényt kiirtana. A Tilos Rádióban nem ez az első ilyen jellegű megnyilvánulás, gyalázták már ott a Szent Koronát is, legutóbb, december elején pedig a Jobbik által felállított keresztek tűzifának való felaprítását javasolta az egyik műsorvezető. Több szervezet, közöttük a Fidesz, a Jobbik és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tiltakozott s kérte az Országos Rádió és Televízió Testületet, hogy szüntesse meg "a gyűlölet rádióját". A Tilos elbocsátotta a keresztények kiirtásának belső indulatával dicsekvő munkatársát. "Az általam elmondattak megértéséhez csak egészséges magyar lélek szükséges. Ezért aztán nem is véletlen, hogy a Kolozsváron megjelent több száz erdélyi küldött nem értette félre, mert nem akarta félreérteni mondandómat. De nem véletlen, hogy a román politikusok, akiknek minden autonómiatörekvés szálka a szemében, akik azt szeretnék, ha Erdélyből egyszer és mindenkorra eltűnne a magyar szó, azok félreértették, mert félre akarták érteni. Az már viszont nem természetes, bár nem is meglepő, hogy Kovács László – egészséges magyar lélek híján – ismét a román többségi politikusok oldalára áll ahelyett, hogy az erdélyi román autonómiatörekvéseket támogatva a magyar nemzeti érdeket képviselné úgy is mint pártelnök, de különösen mint külügyminiszter" – nyilatkozta Kövér László azzal kapcsolatban, hogy a szocialista Kovács László elítélte az általa az EMNT alakuló gyűlésén mondottakat. /Pápaffy Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 6./

Történelmi teljesítményt ért el 2003-ban a Babes–Bolyai Tudományegyetem, jelezte Andrei Marga rektor év végi értékelő beszédében. Idén már 44 ezer diák tanul a kolozsvári egyetemen. 2003-ban a kolozsvári felsőoktatási intézmény több külföldi egyetemmel kötött együttműködési megállapodást, ami a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozik. Kása Zoltán, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes közölte, hogy 2004-ben elsődleges céljuk a tanárállomány bővítése. Kása emlékeztetett, hogy a nagyobb önállóságot biztosító magyar karokat nem sikerült létrehozni. Nehéz helyzetben van a jogtudomány, a közgazdaságtan és a geológia kar, ahol nagy gondot okoz a magyar anyanyelvű oktatók hiánya. A jogon egyetlen egy belső magyar oktató sincs, ezért a diákok csak betanító és vendégtanároktól hallgathatnak kurzusokat anyanyelvükön. /Borbély Tamás: Sikeres évet zárt a BBTE. A magyar tagozat a tanárállomány bővítéséért küzd. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó igazgatója szerint érzékenyen érinti a kiadókat a 9 százalékos áfa bevezetése. Több üzletük van, így a Pallas-Akadémia Kiadó esetében ez 300 milliós többletkiadást jelent, ami valamivel kevesebb, mint a kiadó egy havi üzleti forgalma. Tőzsér József közölte, kiadója az utóbbi évek legnagyobb forgalmát bonyolította le. Míg korábban évente kb. harminc kötetet adtak ki, addig a tavaly ötvenet sikerült a piacra dobniuk. Folytatják nyereséges sorozataikat, mint amilyen az Erdély hegyei vagy a Barangolás a Székelyföldön. Az utóbbi években sokat csökkent a magyarországi könyvek forgalma. A kiadó 2004-ben indítja a Nyírő-sorozatot. Az első kötet kiadását a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatja – speciális keretből. Tőzsér úgy tudja, hogy idén Magyarországról ugyanannyi pénzre számíthatnak, és a román művelődési minisztérium meg a hazai Communitas Alapítvány is támogatja a könyvkiadást. Hazai forrásokból majdnem ugyanannyit kapnak, mint az anyaországtól. A Pallas-Akadémia Kiadó tervezi a régi Helikon mind a 17 évfolyamának kiadását. Nagyon kelendő Marosi Ildikó Kis-Helikon sorozata. Kiadják Ligeti Ernőnek a Súly alatt a pálma című regényét. Tőzsér beszámolt arról is: ezer példányban kellene kiadni egy könyvet, hogy nyereséges legyen. /Máthé Éva: A helyzet változik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./

Rancz Teréz a kézdialmási Pater Kelemen Didák Általános Iskolában magyar nyelvet és történelmet tanít, férje, ifjabbik Rancz Sándor erdész, Háromszéken a legelső magánerdészeti társulás szakmai vezetője. Rancz Teréz tanárnővel könyvet írt Kézdialmásról: Gyöngyeiteket ne szórjátok szét! /Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2003/. Pater Kelemen Didák nevét a falu általános iskolája 1994 óta viseli, ugyanebben az évben, születésének 250. évfordulóján leplezték le a Petrovits István készítette portrészobrot, s P. Kelemen Didák nevét viseli az a közművelődési egyesület is, amelynek Rancz Kelemen Teréz az egyik alapembere. Rancz Kelemen Teréz monográfiájához felhajtott minden elérhető könyvészeti forrást P. Kelemen Didákról, aki tizenhárom könyvet írt. /Sylvester Lajos: Batyunk, botunk, fegyverünk az anyanyelv. = Krónika (Kolozsvár), jan. 7./

Megvitatta a székelyföldi autonómiastatútum módosító javaslatait a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága január 7-én, Csíkszeredában. Dr. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke közölte, január 17-én Sepsiszentgyörgyön össze hívják a Székely Nemzeti Tanácsot a statútumtervezet jóváhagyása végett. Reményeik szerint február elején kívánják a tervezetet a parlament elé terjeszteni. A Székely Nemzeti Tanács egy küldöttsége január 12-én a Fidesz-frakcióvezetőjével találkozik. /D. B. I.: Készülő statútum. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke nyilatkozott az oktatási támogatás folyósításának új körülményeiről. Az előző tanévben elhúzódott a kifizetés, valamivel több mint egymilliárd forint értékű volt a tavalyi oktatási-nevelési támogatás. A 2003–2004-es tanévre az Iskola Alapítvány fogja meghirdetni a pályázati lehetőségeket. Újdonság az, hogy az Iskola Alapítvány közvetlenül fogja a HTMH-val együtt intézni a támogatást, nem ékelődik be még külön az Illyés Közalapítvány. Az idei költségvetési törvény 1,7 milliárd forintot irányzott elő valamennyi oktatási-nevelési támogatás kifizetésére. Ez valószínűleg nem lesz elég, viszont amennyiben igény lesz rá, a költségvetési tartalékból pótolható az összeg. Ez tavaly is így volt, akkor 1,2 milliárd volt előirányozva, és végül 1, 5 milliárd forintot fizettek ki. Eddig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége bonyolította le az oktatási támogatás továbbítását. A 20 ezer forintos oktatási-nevelési támogatáson kívül taneszköz- és tanszertámogatás a középiskolások esetében kb. 2400 Ft körül lesz, illetve főiskolások, egyetemisták számára jegyzettámogatásra, ennek összegét egészen még nem határozták meg, de vélhetően 2800 forint lesz. A pedagógusok szakkönyvvásárlási támogatása is megmarad. /Takács Éva: Február folyamán lehet pályázni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 8./

A múlt hibáiból okulni kell, a szembenállás helyett az együttműködés útját kell járni – hangsúlyozta Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke január 7-én Madéfalván, ahol megemlékeztek a Madéfalvi veszedelem 240. évfordulójáról. /Megemlékezés Madéfalván. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./ Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke szerint ismét nehéz, sorsdöntő időket élünk, hiszen ma is szembesülnünk kell az elvándorlással. Remélte, hogy az egymás ellen fordulás előbb-utóbb békés együttműködéssé alakul. „Kívánom, hogy a 2004-es esztendő választásai hozzák meg a kívánt eredményt, hogy megmutathassák: a történelem minden vihara ellenére itt vannak, és jogos jussukat követelik békésen, de megalkuvás nélkül. Együtt és nem egymás vagy bárki ellenében. Mi önökkel vagyunk” – mondta. Az ünnepély után a délután folyamán a helyi kultúrotthonban szerveztek szimpóziumot, amelyen részt vett Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Garda Dezső történész, parlamenti képviselő, Szőcs János történész, muzeológus és Kozma Mária írónő. /D. Balázs Ildikó: A múlt hibáiból tanulni kell. = Krónika (Kolozsvár), jan. 8./

2003-2004-es tanévtől kezdve a középfokú oktatás terén egy újfajta képzés indult, amelyet hangzatosan a Művészetek és Mesterségek Iskolája (MMI, románul SAM) névre kereszteltek. Célja, hogy az elméletközpontú középiskolai oktatás túlsúlyát egy szakmai képzéssel is együtt járó oktatási formával váltsák fel. Maros megyei szinten szeptembertől 92 MMI-osztályt indítottak (25-öt a magyar tagozaton), s a tanfelügyelőség szándékai szerint az idén szeptemberben 110 osztály közül választhatnak a nyolcadik osztályok végzettjei. A kötelező tíz osztály elvégzését követően a volt inasiskoláknak megfelelő képzést nyerne a tanuló a XI. osztályba felvételizve, és azt elvégezve szakmunkási képesítést, a XII. és XIII. osztályt is sikeresen zárva technikusi minősítést szerezhetne és egyben érettségit. Az iskoláktól függ, hogy miképpen válogatnak a 16 szakterületen lehetséges 45 mesterség között. A magyar osztályok számára próbáltak magyar pedagógusokat biztosítani, de ez nem minden tantárgy esetében sikerült. A legnagyobb gond a tankönyvhiány, valamint az, hogy magyar nyelvű szakkönyvek nem léteznek. /Bodolai Gyöngyi: Szakoktatás három szinten. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./

A tömbházfelelősök kémkedtek az ünnepek alatt, megfogadva a kormányajánlást, hogy követniük kell a „lakosságmozgást". A blokkfelelős rajtaütésszerűen ellenőrzi a lakásokat. Megnézi, nincs-e idegen a lakásban, aki fogyasztó, de ez a fogyasztás nem jelenik meg a költségekben. /Oláh István: Idegenjárás, angyaljárás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Zilahon tartották a partiumi RMDSZ elnökök találkozóját. – Kidolgozzuk a választási programot. E folyamatnak része a mai találkozó is – hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök a megbeszélését követően, melyen megjelentek a Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyei RMDSZ szervezetek képviselői. Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, az országos kampánystáb vezetője elmondta: a találkozón résztvevő megyék képviselőivel áttekintették a jelöltállítási folyamat ütemtervét, az RMDSZ kampánystratégiáját és kampány módszereit. /Partiumi RMDSZ elnökök találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Tiltakozik az "RMDSZ pénzosztó monopóliuma" ellen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete, írta a Transindex internetes erdélyi portál. Markó Béla szerint ez a nyilatkozat a "szaktestületekben tisztességesen dolgozó több mint száz értelmiségit sérti". "Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete javasolja a romániai magyar nemzeti közösségnek szánt támogatások jelenlegi elosztási rendszerének megváltoztatását. Mind a román, mind a magyar költségvetésből származó pénzügyi támogatások a hazai civil szervezetek, egyházak, szakmai egyesületek megkerülésével a belterjes politikai szervezetként működő RMDSZ vezetőiből létrehozott testületekhez érkeznek." – áll az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot kezdeményező testülete (kt.) nyilatkozatában, amely Szatmárnémetiben tartott polgári fórumon hangzott el. A kt. az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriuma és a Communitas Alapítvány gyakorlatát nehezményezi. Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom elnöke kifejtette, a pályázatokról gyakran politikai és nem szakmai alapon döntenek. Példa erre a Bálványosi Szabadegyetem támogatásának akadályozása, amely szerencsére nem sikerült, vagy a dévai gyermekotthonnal és kollégiummal konkurens iskola felépítésének pénzelése. Magyarországi közalapítványok az oktatási támogatást leszámítva mintegy 1,2 millió, a román állam költségvetése 1 millió dollárral támogatja a romániai magyarságot. Erről az összesen 2,2 millió dollárnyi összegről nincs nyilvános elszámolás, de még belső egyeztetés sem! A jelenlegi egypártrendszer azt eredményezi, hogy a magyar civil társadalom szabad fejlődésére szánt pénz politikai szűrő alapján kerül elosztásra. A kuratóriumokba a csúcsvezetés nevezi ki a tagokat. – Szívesen látnék végre egy összefoglalót a csúcsvezetés pénzügy- és támogatáspolitikájáról – fűzte hozzá a szatmári nyilatkozathoz Szilágyi Zsolt. – Az a támogatás-osztás, amelyre az RMDSZ-nek rálátása van, az a lehető legnyitottabb módon történik – reagált Markó Béla RMDSZ-elnök a szatmári nyilatkozatra. Azonban Markó Béla vezeti az IKA alkuratóriumát és a Communitas Alapítványt is, jegyezte meg Sipos Géza. Markó erre megjegyezte, hogy nem a kuratóriumok, nem is az RMDSZ, hanem a szaktestületek bírálják el a pályázatokat. /Sipos Géza: Lej és forint ide, oda. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./

Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő négy diákjával a gyergyói főiskola idegenforgalom- földrajz szakáról 2003 tavaszán sikeresen pályázott a Sapientia Alapítvány tudományos tanácsánál ösztöndíjra egy olyan dolgozat megírásához, amely a Gyergyói medence gazdasági, népességi és társadalmi helyzetének alakulását és lehetőségeit méri fel évszázadokra visszamenően. Garda Dezső elmondta, hogy a 90-es évektől kezdődően nagymértékű hanyatlás következett be a medencében, melynek egyik oka, hogy tönkrement az infrastruktúra. A kis családi gazdaságok nadrágszíj-parcellákon termelik meg a mindennapi szükségletet gabonából és krumpliból, s ezek nem válhatnak jövedelmezőkké. A visszafejlődés leginkább a népességcsökkenésben mutatható ki: a medencében egy évtized alatt településenként 8- 10%-kal csökkent a lakosság, az 1992-es adatokhoz képest. Többnyire a legtehetségesebb emberek hagyták el a medencét. A szociális gondokat az okozza, hogy többnyire nem tartják be a törvényeket. Aki betölt egy bizonyos funkciót, bármilyen visszaélést elkövethet, azt soha senki nem fogja kivizsgálni, mert működik az ismeretségek, kapcsolatok rendszere. /Gál Éva Emese: Válságos helyzet Gyergyóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

Vihart kavart egy döntés, mely szerint másfél hónapon belül vissza kell fizetnie az Illyés Közalapítvány számlájára a Székelyudvarhelyért Alapítványnak azt a 163 ezer eurót, amelyből két évvel ezelőtt egy ingatlant vásárolt a városban működő civil szervezetek részére. Az IKA azért döntött így, mert a pályázati cél nem teljesült. Előzőleg az IKA elfogadta az elszámolást . Orbán Attila, az alapítvány igazgatója politikai leszámolást sejt a döntés mögött. Az IKA honlapján megjelent a 2003. évi sikeresen pályázók listája. Máramaros megyéből a listát messzemenően az RMDSZ közeli Németh László Alapítvány vezeti, mely egy napilap megjelentetési költségeire 6 millió Ft-ot kapott, annak ellenére, hogy az IKA új lap indítására eddig nem adott pénzt. És talán az egész erdélyi sajtó nem kapott ennyit összesen. Ugyanakkor templom külső nagyjavítására 100 ezer Ft. elégséges a döntés értelmében. Továbbá a Kolozsváron bejegyzett Progress Alapítvány a 2003. július 10-i döntés értelmében 4 millió Ft-ot kapott "Mi számítunk – népszerűsítő és figyelemfelkeltő kampány a 2002-es romániai népszámlálás alkalmából" című programjára. /(dlf): Elszámolások vagy leszámolások ideje? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./

Hagyományához híven, a Lendvay Márton Színjátszó Kör idén is zenés- humoros szilveszteri összeállítással állt elő Nagybányán. „A függöny mögött..." c. szórakoztató műsort Simori Sándor állította össze, rendezte és konferálta. Az előadás sikeréhez hozzájárult a Papp Zoltán és Balogh György által koreografált tánccsoport is. /(tami): A függöny mögött... = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 9./

Mivel Romániában az államhatalom jelentős mértékben nyomást gyakorol a sajtóra, a hidegháború vége nem jelentheti azt, hogy véget ért a Szabad Európa Rádió küldetése – áll abban a petícióban, amelyet a Romániai Helsinki Bizottság emberjogi szervezet (APADOR–CH) juttatott el az adót fél évszázada finanszírozó Amerikai Egyesült Államok szenátusához, a rádió román nyelvű adásának beszüntetése ellen tiltakozva. A BBC értesülései szerint a román nyelvű adást a román kormány szeretné megszüntetni, mert nem tudja azt kellőképpen cenzúrázni, s adásai rossz fényt vetnek az EU–csatlakozás előtt álló Romániára. /(simon): Tiltakoznak a Szabad Európa Rádió román adásának felszámolása ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 10./

Az autonómia, a kettős állampolgárság megszerzése és a kedvezménytörvény maradék értékeinek megmentése a nemzet megmaradásának tartópillérei, vallja Sylvester Lajos. Az utóbbi időben „Bársony András külügyi államtitkár, a minden határon túli magyar ügynek hazai és nemzetközi szinten keresztbe tevő, közpénzen tartott hivatalnok velünk ellenséges agresszivitása is mintha háttérbe vonult volna”, írta Sylvester, és akkor megszólalt Bauer Tamás exképviselő (Kettős kapituláció, Népszabadság, 2004. január 8.), leszögezte: ,,A kettős állampolgárság felkínálása ugyanabba az irányba keresne megoldást a magyar kisebbségek problémájára, mint korábban a státustörvény, hiszen – a státustörvénynél is erősebb – jogi köteléket teremt a magyar állam és a kisebbségi magyar személyek között. Ez megerősítheti a magyar kisebbségek elkülönülését a többségtől, és ellentétes azzal a politikával, amelynek célja a magyar kisebbségek integrációja és emancipációja saját országuk társadalmában. Ezért tartják távol magukat a kettős állampolgárság gondolatától az RMDSZ és a Magyar Koalíció Pártjának vezetői, akik az integráció és emancipáció, az együttműködés és a kompromisszumok politikáját követik a konfrontáció helyett. Ennek jegyében az MKP már a második kormánykoalícióban mond le a benesi dekrétumok kérdésének felvetésétől, noha elvileg persze fontosnak tartaná azok eltörlését. Az RMDSZ pedig – Tőkés Lászlóékkal szemben – eltökélt támogatója volt annak a román alkotmánymódosításnak, amely miközben fontos többségi jogokat garantál, nem változtat Románia nemzetállami meghatározásán, pedig az RMDSZ szükségesnek tartaná ezt.” /Sylvester Lajos: Megmaradni? Hol maradni? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 10./

A Magyarok Világszövetségének Sajtószolgálata közleménye szerint botrányosra sikeredett a Siculicidium 240. évfordulóján, a Madéfalván szervezett megemlékezés. A helybeli polgármester 240 évvel korábbi elődjét Bécs, magát pedig Bukarest képviselőjének nevezte. A magyar kormány hivatalos képviselője, Bálint-Pataki József , a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előre megírt beszédében történelmi tényeket másított meg. A 200 székely életét kioltó és ezreket hontalanná tevő vérengzésért magukat az ősi jogaikat petíció átadásával megvédeni készülő áldozatokat tette felelőssé. Az előzetes megegyezés ellenére a Magyarok Világszövetségének elnöke nem mondhatta el beszédét. Blága Béni polgármester közölte, hogy a nagy hideg miatt változott a műsor, és a szabadtéren egyetlen beszéd hangzik majd el, a magyar kormány képviselőjének köszöntője. Az MVSZ elnökének beszédére ezt követően, a művelődési házban folytatódó ünnepség keretében kerül sor. Ennek ellenére a polgármester is mondott beszédet, majd Bálint-Pataki József következett, majd további három beszéd hangzott el, és a szabadtéri megemlékezés több mint két órát tartott. A Magyarok Világszövetsége vezetői nem beszélhettek. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szerint emögött politikai szándékok vannak. /Bizarr megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./

A Romániai Magyar Szó hosszú kirohanást közölt Kövér László /Fidesz/ ellen bizonyos Kolozsvári László tollából. Az indulatos szerző szerint „hogyan tud kereszténységről beszélni egy olyan politikus, aki rövid jobboldali pályafutása alatt köszönőviszonyba sem került a keresztényi alázattal és szeretettel, sőt kötelet tud ajánlani a másként gondolkodóknak?” , „hogyan mondhatja egy szónok, hogy restek vagyunk fegyverhez, az erőszak eszközéhez nyúlni, miután már kétségbe vonta a törökök és a szovjetek elleni honvédő harc értelmét?” A cikkből megtudhatjuk, hogy „a magyarországi hivatásos árokásók a román határon túl is elkezdték szorgalmas munkájukat.” A cikkíró felvetette, vizsgálni kellene, „hogy az elmúlt 13 év magyar kormányainak milyen felelőssége van abban, hogy 800 ezer román mellett 200 ezer magyar is eltűnt az országból.” /Kolozsvári László: A cinikus kisördög. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

Több civil szervezet és a Kolozs megyei RMDSZ összefogásának köszönhetően mintegy hatvan, szórványban élő magyar gyermek kapott karácsonyi ajándékot. Az akció sikerén felbuzdulva a szervezők idén könyv-, ruhanemű- és tanszergyűjtést rendeznek a szórványban élő kiskorúak számára. A választás Farkas Sándor református lelkipásztor körzetére esett. Ezen a karácsonyon a kidei, bádoki, kolozsborsai és kolozsgyulai magyar gyermekek kaptak ajándékot. Az ajándékok összeállításában több civil szervezet vett részt: a Szabó Dezső Egyesület, az Areopagos Alapítvány, az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE) és a Diaszpóra Alapítvány. /P. M.: Ajándék a szórványba. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Besztercén mindkét magyar tannyelvű csoportjának otthont adó 6-os számú óvodában kiderült, hogy késik a törpe hőközpont beszerelése. A hideg miatt fogyni kezdett az óvodába járó magyar gyermekek száma, amikor megérkeztek a szerelők. Reménykednek benne, hogy hamarosan újra meleg lesz. /Beszterce. Óvoda nagykabátban, trikóban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke párbeszédet kezdeményezett Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A szövetségi elnökhöz intézett, az EMNT Állandó Bizottsága által jóváhagyott nyílt levelet Tőkés elnöki minőségében írta alá. Markó Béla elmondta, hogy Tőkés Lászlóval bármikor szívesen szóba áll püspökként vagy RMDSZ-tagként. A bizottság január 9-én Kolozsváron tartott ülésén Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke javaslatára fogadta el a nyílt levelet. A párbeszéd elkezdésének lehetséges időpontjaiként január 19., 20., 21. és 24-ét javasolták. A kezdeményezők helyszínként a kolozsvári Szent Mihály plébánia vagy az Unitárius Püspökség épületére gondoltak. A dokumentum megfogalmazói felhívták Markó Béla figyelmét az 1992-ben a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban letett eskü és az EMNT önkormányzati célkitűzései között létező szellemiségi értelemben vett szoros kapcsolatra. – Úgy ítéljük meg, hogy a romániai magyarság közös ügye, az autonómia szolgálatában szót kell értenünk egymással – áll a levélben. Az EMNT hasonló megkereséssel fordult az erdélyi polgári körökhöz is, amelyektől kedvező választ kaptak. Markó Béla megjegyezte: „Ami az EMNT-t illeti, elégtétellel látom nyílt levelükben az RMDSZ célkitűzéseit, ha pedig ez így van, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy a szövetségen belül tevékenykedjenek. Tisztázniuk kell, hogy politikai csoportosulásnak tekintik-e magukat, s akkor helyük lehet az RMDSZ platformjai között. Ezt ezúton fel is ajánlom nekik. Ha pedig civil szervezetnek tekintik magukat, akkor a Szövetségi Egyeztető Tanácsban (SZET) szintén helyük lehet. Annak idején, amikor megalakult a SZET, felkértem Tőkés Lászlót, hogy vállaljon tagságot benne, de ő azóta is csak elodázó választ adott. Az RMDSZ-en belül bármikor leülünk, s meghallgatjuk a véleményüket, szövetségen kívüli politikai partnert azonban nem akarunk felhatalmazni, mert az erdélyi magyarság nem hatalmazott fel minket arra, hogy megosszuk a közösséget, és egységes politikai alakulat helyett több politikai szervezetet működtessünk Erdélyben.” /B. T., P. A. M.: Párbeszédet kezdeményezett Tőkés László. Markó Béla mint püspököt vagy RMDSZ-tagot bármikor fogadná. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./ Markó Béla szerint a meghívás elfogadása azt jelentené, hogy politikai partnernek tekintik az EMNT-t. „Az EMNT-t nem fogadjuk el politikai partnerként, mivel ez azt jelentené, hogy tudomásul vesszük az erdélyi magyarság politikai megosztottságát, és magunk cselekszünk a politikai egység ellen” – nyilatkozta a Krónikának Markó Béla. Toró T. Tibor EMNT-alelnök sajnálkozását fejezte ki a Markó Béla által tanúsított „elutasító magatartás” miatt. Toró azt várta volna a Markóval való első találkozástól, hogy egyfajta „munkamegosztásra” kerül sor, azaz amennyiben a szövetség a román baloldallal épített ki jó kapcsolatokat, ők hajlandóak lettek volna megkeresni azokat a román jobboldali erőket, amelyekkel elképzelhetőnek tartják az együttműködést. Az EMNT Állandó Bizottsága január 9-én tartotta alakuló ülését, amelyen Szilágyi Zsolt alelnök elmondása szerint elsősorban szervezési kérdésekkel foglalkoztak. Az EMNT titkárságát Nagyváradra helyezték, azzal indokolva a döntést, hogy Tőkés László EMNT-elnöknek és Csapó I. Józsefnek, a Székely Nemzeti Tanács elnökének ebben a városban van az állandó lakhelye. Az EMNT ÁB kilenc szakbizottság létrehozásáról is döntött, és elosztották a nyolc alelnök és ugyanannyi jegyző feladatkörét is. Szilágyi Zsolt EMNT-alelnök, RMDSZ-képviselő elmondta: február elején párbeszédet kezdeményeznek a román állami intézményekkel, pártokkal, valamint a civil szervezetekkel is. Tavasszal nemzetközi konferenciát szerveznek az autonómia kapcsán, ahol az Európa-szerte bevált autonómiamodelleket mutatják be és vitatják meg. Ide több külföldi meghívottat, köztük Andreas Grosst, az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnökét is várják. /Lázár Lehel, Lepedus Péter: Markó nem tárgyal. = Krónika (Kolozsvár), jan.10./