Az impériumváltozás utáni években Ficzay Dénes, a kiváló irodalom- és helytörténész találó jellemzése szerint “valóságos irodalmi láz dühöngött Aradon.” Temesvár is “hasonló cipőben járt”, sőt Gyulafehérvárról is elmondható ugyanez. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szócikke szerint 1920 és 1940 között Arad 40 nyomdájában 354 (!) magyar nyelvű könyv és 126 időszaki sajtótermék jelent meg. Ebből 111 könyv a Vasárnap nyomdájából került ki. Az említett húsz év könyvkiadásának teljes címlistája aligha állítható össze, ugyanis a megyei könyvtár sem rendelkezik minden Aradon kiadott kötettel. Puskel Péter hosszú évek óta próbál egy-egy akkoriban kiadott könyvet beszerezni. Helytörténet szempontjából fontos kiadványok között van Szendrey Mihály egykori színi direktor Ötven év a színészetből című kötete, amely a Lovrov & Co. nyomdából  került ki 1932-ben. Jó kiegészítője Váli Béla a XIX. század végén az aradi színjátszás történetéről írt értékes szakkönyvének. Ugyanabban az esztendőben adta ki Zsigmond Miklós, a két világháború közötti évek egyik legjobb tollú riportere az Aradi Közgazdasági Évkönyvet. Rengeteg hasznos információt sűrített a kiadványba, többek között az iparosok, kereskedők, orvosok, ügyvédek lajstromát, címét, telefonszámát, a régi és az új utcaneveket. Mindössze ötven számozott példányban adta ki Szombath Károly újságíró Lányi Izsó Corvin könyvnyomdájában Ahogy mi kinézünk… krokikat, humoreszkeket, szatírákat tartalmazó könyvét. A legbohémebb aradi zsurnalisztaként számon tartott Lits Antal (1875–1931) huszonhat évig dolgozott a Függetlenség lapnál, s élményeit Igaz mesék (Hehs és Lovrov, 1928), illetve a Tarka Könyvek (Reismann Nyomdai Műintézet, 1930) címmel foglalta kötetbe. Ez utóbbi előszavát Krúdy Gyula írta, aki maga is gyakran járt Aradon és kebelbarátja volt a riporternek. A Genius nyomdában (41 könyvet adott ki) megjelent Fekete nappalok és fehér éjszakák című regény szerzője, Szudy Elemér (1880–1940) korábban az Arad és Vidéke főszerkesztőjeként országos hírnevet szerzett lapjának. /Puskel Péter: “Irodalmi láz” a kisebbségi sorsban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./

Január 22-én megnyílt Nagybányán, Teleki Magyar Házban Kovács László Attila sepsiszentgyörgyi fotóművész tárlata, mely a tervezett bányakitermelés miatt pusztulásra ítélt Verespatakot mutatja be. /Régiónk rovat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 23./

Szlovákiai és romániai kábelhálózatokra kerülésről tárgyal a Hír TV-t működtető társaság – közölte Borókai Gábor, a Hír Televízió Rt. vezérigazgatója. Reményeik szerint a helyi kábelcsatornákon már az év első felében jelentkezhetnek adásukkal az említett országok területén. Mint elmondta, Szlovákiában mintegy 200 ezer, Erdélyben 400–500 ezer háztartást érhetnek el: ennyi a potenciálisan érdeklődő és a szolgáltatás megfizetésére is képes magyar családok száma. A 2002 decembere óta működő Hír TV 200 ezer háztartásban volt fogható Magyarországon, néhány nappal ezelőtti nyilatkozata szerint pedig már 1,7 millió háztartásban érhető el. Magyarországi vélemények szerint a Hír TV a Fidesz televíziója. /Hír TV: szlovákiai, romániai megjelenés még az idén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Idén tizedik alkalommal jelenik meg az erdélyi magyar érettségizők könyve, a Maturandusok. A szerkesztők, Bartha Zoltán, a Tinivár Könyvkiadó felelős igazgatója és Szabó Csaba újságíró 1994 óta minden évben összeállítják a maga nemében egyedülálló kötetet, kordokumentumot. Több esetben előfordult, hogy a szerkesztők személyesen mentek el az iskolákba, végigjárták az osztályokat, és feljegyezték a neveket, mert egyetlen pedagógus sem akadt, aki a névsort összeállította, elküldte volna. Az első kötet 1995-ben jelent meg, ebben 112 középiskola adatai szerepelnek. (Négy iskola maradt ki, visszajelzés hiányában.) A kötet tartalmazza a végzősök és osztályfőnökük nevét, ahol lehetőség volt rá, az iskola fotóját, rajzát. Az osztályok maguk választhattak mottót. A következő években a Maturandus kiegészült az iskolák pontos adataival, elérhetőségével, az osztályok szakával, profiljával. Értékes tanulmányokat is tartalmaznak a kötetek. /Farkas Imola: Ez út hazámba visszavisz... = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt nemzetpolitikai tagozatának elnöke azt javasolta, hogy Markó Béla "Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről" címmel megjelent írását a Máért következő ülésén vitassák meg. Az MSZP nemzetpolitikai tagozata kezdeményezi, hogy a négy párt parlamenti illetékesei a civil szervezetekkel, tudományos kutatókkal együtt tartsanak szakmai-politikai tanácskozást. Tabajdi közleményében kifejtette, hogy az elemzés fontos a nemzetpolitikai gondolkodás továbbfejlesztésében, elodázhatatlan megreformálásában. "Teljes mértékben egyetértek a cikkben felvetett kérdésekkel és alapvetően a válaszokkal is. Tizenöt évvel a kisebbségpolitikai rendszerváltás után végre szükség lenne – mert már megérett rá az idő – valódi nemzetstratégiára. Olyan nemzetstratégiára, amely érdemben képes kezelni a szülőföldön való méltó megélhetést, az elvándorlás trendjének a megállítását és megfordítását. Magam kétszer is javasoltam az MSZP nevében a Máért ülésein egy konkrét statisztikai adatokon nyugvó nemzetstratégia kidolgozását és megvalósítását korábban Orbán Viktor, tavaly pedig Medgyessy Péter miniszterelnököknek." – áll Tabajdi Csaba felvetésében. /MÁÉRT-napirendre javasolják Markó Béla politikai esszéjét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Kincses Előd ügyvédi minőségében nyilatkozott, hangsúlyozva, a Székely Nemzeti Tanács autonómia- tervezetének a Legfelsőbb Védelmi Tanács általi elbírálása jogi nonszensz. Magán sajtótájékoztatóján hozzátette: a marosvásárhelyi magyarság számára nem a legjobb megoldás, ha több magyar jelölt közül kell választania. Szerinte a megoldást az előválasztások megszervezése jelentené. Kincses Előd párhuzamot vont Iliescu elnöknek az 1990 márciusi tragikus események idején tett, szeparatizmust emlegető nyilatkozatai és a jelenlegi, az autonómia-tervezettel kapcsolatos állásfoglalása között. Kincses szerint "elképesztő, hogy az az Iliescu elnök, aki 1990-ben szeparatizmusról beszélt a televízióban és ezáltal lovat adott a román ultranacionalista erők alá, komolyan megalapozva ideológiailag a fekete márciust, azért, mert a Székely Nemzeti Tanács a parlament elé szándékozik terjeszteni egy autonómia-tervezetet, összehívja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, azt a látszatot keltve, hogy Románia óriási veszélybe került. Akkor a PUNR-t erősítette, most a Nagy-Románia Pártot". Kincses Előd bejelentette, hogy semmiképpen nem jelölteti magát polgármesternek Marosvásárhelyen, de nem zárja ki azt, hogy független jelöltként induljon a parlamenti választásokon, ebben az esetben számít a Magyar Polgári Szövetség támogatására. /(antalfi): "Iliescu elnök beavatkozása káros". = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Demény Péter idézte Kolumbán Gábor és Salat Levente korábban /Krónika, jan. 10./ megjelent írását az autonómiáról. A két írás hasonló megállapításokat tartalmazott. Kolumbán Gábor szerint: „Ami az EMNT és az MPSZ megjelenését illeti: nem látom a tartalmat. Nem látom a nézetek, stratégiák ütköztetését, nincs jelen ebben a folyamatban a szakmaiság és a nyilvánosság. Tulajdonképpen mi a munka tárgya? Ha az autonómia kivívása szerepel elsődleges célként, fenntartásaim vannak. Ha az RMDSZ szlogenje a Kis lépésekben menetelünk, de biztosan nem tudjuk, hogy merre lehetne, akkor a másik oldalé az, hogy Kikiáltjuk!, megszavaztatunk egy statútumot a román parlamenttel. Ennek semmi realitása nincs, nincsenek olyan politikai erők, amelyek rávehetnék Bukarestet, hogy egy autonómiastatútumot megszavazzon a magyarságnak.” Salat Levente ugyanerről: „…a romániai magyarság nevében eljáróknak és nyilatkozóknak azt kell belátniuk, hogy az autonómia nem panacea, és nem vívható ki egyoldalú politikai nyilatkozatok révén: létrehozásához és hatékony működtetéséhez önkorlátozásra, politikai bölcsességre és sok szakértelemre leend szükség – feltétlenül többre, mint amennyiről az erdélyi magyarság politikai elitje eddig tanúbizonyságot tett.” Demény hozzátette: Kolumbán Gábor kiszorult a nyilvánosságból, Tőkés László viszont az autonómiát kiáltók emblematikus alakja lett. Demény hibának tartja, hogy az EMNT a Bakk Miklós vezette politológuscsoport autonómiatervezete helyett Csapó I. Józsefét támogatja. Demény, a balliberális, MSZP-közelli Erdélyi Riport munkatársa szükségesnek tartotta, hogy kitérjen a „karrierista Bayer Zsoltra, aki szerint ha a bekeményítés nem eredményes, jöjjön a polgárháború. Kolumbán Gábor leszögezte, „a két szembenálló erdélyi magyar tábor úgy beszél, mintha nem lennének románok Erdélyben, mintha a Székelyföldön nem alakult volna ki egy párhuzamos román társadalom, mivel az itt élő románok nem tudtak beilleszkedni a mienkbe”. Demény az RMDSZ-t is hibáztatta: Az RMDSZ vezetősége persze nem szabadulhat attól a felelősségtől, amely azért hárul rá, mert a dolgok idáig fajultak. Az RMDSZ minden konfliktust el akart kerülni. Markó Béla és köre megsértődött és úgy mutogat az egykori tiszteletbeli elnökre és társaira, mintha mindenért kizárólag ők lennének a vétkesek. Markóék kijelentették, hogy nem tárgyalnak velük, ez nagy hiba. Közben pedig a szövetség elnöke Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről címmel levelet közölt a magyarországi és itthoni lapokban. Azonban a párbeszédre való felhívás nem elég hiteles. Demény úgy látja, hogy mindkét félnek szembe kell néznie a ténnyel: az egység éppúgy nem panacea, mint az autonómia. /Demény Péter: Egy szkeptikus elemzés. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Csató Béla főesperes nyitotta meg január 23-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban a harmadik alkalommal megszervezett Kereszténység és közélet tanulmányi napokat, amelynek célja Európa és az erdélyi magyarság kapcsolatának vizsgálata a keresztény értékek jegyében. A Deus Providebit Ház, a budapesti Justita et Pax Bizottság, a Márton Áron Társaság valamint az RMDSZ szervezésében zajló rendezvényen az együttgondolkodás fontosságát hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /(bodolai): Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./

Megegyezés született a pártok között arról, hogy a helyhatósági választásokon – a parlamenti választásokhoz hasonlóan – bevezetik az 5 százalékos bejutási küszöböt. Eszerint a pártok akkor szerezhetnek mandátumokat az önkormányzatokban, ha a megyei, illetve tanácsosi listájukra leadott szavazatok száma eléri az érvényes szavazatok 5 százalékát. Ez – a számítások szerint – azokban a megyékben, településeken okozhat gondot az RMDSZ-nek, ahol a tanácsok 20-nál több tagúak, a magyarok aránya pedig 5 százalék körül mozog. Kolozsváron az RMDSZ-t ez a veszély nem fenyegeti sem a megyei, sem a városi tanácsban. Kolozs megye lakosságának 17,4 százaléka magyar nemzetiségű. Ha ez az arány visszatükröződik a leadott érvényes szavazatokban, az RMDSZ megkaphatja a 9 mandátumot a 45 tagú megyei, illetve a 7 mandátumot a 31 tagú városi tanácsban. A Kolozsvárnál kisebb városokban, Désen (a magyar lakosság aránya 14,1 százalék), Tordán, (10,1 százalék), Bánffyhunyadon (33 százalék), Aranyosgyéresen (8,2 százalék), és Szamosújváron (17 százalék) a kötelező öt százalék szintén nem csorbítja a képviseletet. Vida Gyula képviselő szerint a bejutási küszöb bevezetése csak nagyon kis mértékben érinti a Szilágy megyei magyarságot is. Beszterce-Naszód megyében a 36 tagú megyei tanácsot a lakosság számának csökkenésével arányosan 31 tagúra faragták. Eddig 2 tanácsosa volt a megye 5,8 százalékos magyarságának. Szilágyi János RMDSZ elnök szerint, ha a magyarok körében a részvétel több mint 60 százalékos, akár 3 mandátumot is megkaphatnak. Ami Beszterce tanácsát illeti – a városban a magyarok 6,4 százalékban vannak jelen – a 2000-es helyhatósági választásokon egyetlen RMDSZ-es tanácsos sem nyert mandátumot. A megyei elnök csupán 2 községet, Komlódot és Orosfáját említette a bejutási küszöb biztos vesztesei között. Fehér megyében a magyar lakosság számaránya 5,4 százalék, 2000-ben 2 RMDSZ-es megyei tanácsos nyert mandátumot. Az 5 százalékos bejutási küszöb bevezetésével Fehér megye magyarsága mindenképpen búcsút vehet két megyei tanácsosi helyétől. Ami a városokat illeti: Gyulafehérváron és Tövisen már 2000-ben sem sikerült mandátumot szerezni a helyi tanácsban, Nagyenyeden, ahol a magyarok számaránya 16,5 százalék, a jelek szerint megmaradhat a 4 mandátum a helyi tanácsban. /Székely Kriszta: Buktató-e a bejutási küszöb? Csökkenhet a szórványmagyarság képviselete az önkormányzatokban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Nyolc Szatmár megyei település képviseltette magát a polgári egyesületek január 23-i szatmárnémeti közgyűlésén. Elhatározták, hogy a helyhatósági választáson való részvétel érdekében egyesülnek az országosan bejegyzett Polgári Szövetséggel, megkezdik a választási program kidolgozását, illetve hozzáfognak a márciusra tervezett Történelmi Főutca című műsor megszervezéséhez. Februárban megnevezik a megyében az egyesület által állítandó összes polgármesterjelöltet. Pécsi Ferenc, a Szatmári Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöke az utóbbi hónapokban lezajlott, az egyesület életét is érintő eseményeket vázolta fel: december 13–án Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, majd ez év január 9-én összeült az ott megválasztott Állandó Bizottság. Kádár Ferenc nagykárolyi egyesületi elnök szerint minden olyan településen meg kell méretkezni, ahol szövetségi jelölt is van. Számítanak a Német Demokrata Fórum támogatására is. /Princz Csaba: A nyilvánosság elé lépett a polgári oldal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./

Tudományos ülésszakkal és operett-előadással ünnepelték január 23-án Nagyváradon a magyar kultúra napját. A Nagyvárad mint regionális kulturális központ témájú szimpóziumot tartották meg, majd a debreceni Csokonai Színház társulata a Mese az operettről (100 éves a magyar operett) című műsort mutatta be. Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat, amelyeket a Bihar megyei RMDSZ ítél oda. Emlékplakettet idén Varadinum Alapítvány-elnök minőségében Biró Rozália alpolgármester, a Kiss Stúdió, valamint Jakabovits Márta képzőművész kapott. Díszoklevéllel a nagyvárad-velencei római katolikus művelődési házat, a micskei Görböc néptánccsoportot és Benedek Árpád néptáncoktatót jutalmazták. Életműdíjat első alkalommal ítéltek oda, ezt Sz. Diósszilágyi Ibolya író és Csák Kálmán biológus, múzeumszervező kapta. Az előadáson részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul is. /P. Z.: Átadták a Magyar Kultúráért Díjakat. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

Január 23-án ünnepelte Szatmárnémetiben a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont "új épületbe" költözését, az eseményen jelen volt Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Ádámkó István iskolaigazgató rövid történeti áttekintést tett: felidézte az iskola indulását, 1991–ben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban kapott helyet a felekezeti iskola, majd 1994–ben új épületbe költözött, ekkor vette fel Hám János szatmári püspök nevét. Az iskolának 323 diákja van, a líceumi osztályok mellett gimnáziumi ötödik–nyolcadik osztály is működik, a tanári kar pedig 20 pedagógusból áll. "Örülök, hogy ez az év is jól kezdődik" – indította felszólalását Schönberger Jenő megyés püspök. Azzal, hogy a római katolikus iskola a püspökség melletti épületrészbe került, Reizer Pál püspök álma vált valóra. /(anikó): Az új épületbe költözést ünnepelte meg a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 24./

A Magyar Művelődési Intézet /MMI/ 2003. évi tevékenységéről, illetve a 2004. évi főbb tennivalóiról évértékelő-évkezdő megbeszélést tartott január 21-én Budapesten, Corvin téri székházában. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma háttérintézményeként működő, Beke Pál igazgató által vezetett MMI-ben önálló osztály foglalkozik a határon túli magyarokkal, de lényegében szinte minden szakosztály tevékenysége kiterjed valamilyen formában a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségekre. A MMI felhívással fordult „mindenkihez a határon innen és túl", hogy a jövőre megjelenő – Magyar Kultúra Emlékkönyve c. – album összeállításához küldje el azt az egy idézetet (képeslapon, a település fotójával), amely a legfontosabb számára a magyar irodalomból, a magyar szellemiségből. A Budakalászi Találkozókat, azaz a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát eddig 2000, 2001 és 2003-ban szervezték meg, 2002-ben finanszírozási problémák miatt maradt el. Résztvevői a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek küldöttei; anyaországi határon túli közművelődést támogató civil szervezetek vezetői; anyaországi állami szervezetek vezetői. Az MMI és a Magyar Kollégium CD ROM-ot adott ki, melynek legfontosabb része a határon túli magyar közművelődési civil szervezetek adatbázisa. Másik kiemelt tevékenysége az osztálynak a képzés. Ezek közül a legfontosabb a székelyudvarhelyi Human Reform Alapítvánnyal 2003. októberében megindult közművelődési szakképzés. /Guther M. Ilona: A kultúra és a politika határmezsgyéjén. A Magyar Művelődési Intézet és a kisebbségi magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Szorgos adósa vagyok hazámnak címmel a zsoltárfordító Szenci Molnár Albertre emlékeztek január 23-án Aradon, a belvárosi református templomban. Az Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete által szervezett rendezvényen Dávid László nyugalmazott lelkipásztor, egyháztörténész és Molnár Szabolcs irodalomtörténész előadásait hallgathatta meg a közönség. Az előadást a Kölcsey Színpad ifjú tagjai szavalattal és dallal színesítették, fellépett az arad-mosóczy református gyülekezet ifjúsági énekkara is. /Nagyálmos Ildikó: Szenci Molnár Albertre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Megjelent Murádin László kolozsvári nyelvész, az erdélyi magyar nyelvművelés mai rangidőse Ki volt az a bizonyos Deákné? (Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad, 2003) című kötete. Több száz kifejezés történeti hátterét világítja meg a szerző. /Komoróczy György: Murádin László új könyvéről. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 24./

2004-re a Királyhágómelléki Református Egyházkerület határidős előjegyzési naplót adott ki. Minden napra van benne egy-egy szentírási idézet. Az előjegyzési naptárban megtalálható az egyházkerület címtára is egyházmegyékre és gyülekezetekre osztva. /Makay Botond: Református határidőnapló. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 24./

Otthoni gondozói hálózat kiépítéséről tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön községi elöljárók és a polgámesteri hivatalok szakemberei. Hargita megyében intézményesen működik ilyen hálózat. – Itt az ideje, hogy Kovászna megye ez irányban elmozduljon – mondta Demeter János, a megyei tanács elnöke. Dr. Márton András, a gyulafehérvári Caritas munkatársa, e program koordinátora bemutatta a szolgáltatást. Ez az öregek, betegek, ágyhoz kötöttek, fogyatékosok otthoni gondozását jelenti. Ismertette a Hargita megyei példát. Előbb a központokban: Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Gyergyószentmiklóson, második lépésben a kistérségi központokban nyitottak gondozói egységeket. Háromszéken Gelence és Szentkatolna községek már megtették az első lépést egy ilyen szolgáltatóközpont létrehozására. /(–): Otthoni gondozói hálózat Kovászna megyében is. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 25./

Egy nemzetiség mártíriuma néven január 24-25-én nyolcadik alkalommal került sor az 1945–ben Oroszországba deportált Szatmár megyei svábok emlékét idéző találkozóra. Az első napon a svábok lakta települések közül Túrterebes adott otthont a találkozónak. A helyi római katolikus templomban Schönberger Jenő a sváb települések papjainak közreműködésével szentmisét celebrált a mártírok emlékére. Czumbil József, a Német Demokrata Fórum túrterebesi szervezetének elnöke köszöntötte a résztvevőket. Szabó Károly szenátor beszédében az összefogásra hívta fel a résztvevők figyelmét. Csendes István vezényletével a Német Demokrata Fórum kórusának, majd Fábián Elemér irányításával a Szatmári Nemzetiségek Népi Együttese lépett fel. Másnap Szatmárnémetben, a Kálvária–templomban folytatódott a rendezvény: magyar, német és román nyelvű szentmisén emlékeztek az elhurcolt svábokra. /Elek György: Egy nemzetiség mártíriuma. A sváb deportáltakra emlékeztek a hét végén Túrterebesen és Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 26./

Csíkszeredán január 25-én a református templomban a Németh Géza Egyesület adta át a millennium évében alapított Németh Géza-emlékdíjat, mellyel olyan keresztény pedagógust és az általa javasolt tanítványát jutalmazzák, aki kiemelkedő tevékenységével hozzájárult a magyar kultúra megmaradásához, ápolásához. Az ünnepségén Hegyi István tiszteletes, Máthé Zsuzsa tanítónő, majd Csikós Klára, a Németh Géza Egyesület elnöke méltatta Németh Géza munkásságát. A Németh Géza-emlékdíjat idén Gálfalvi Gábor alsóboldogfalvi nyugalmazott tanító és tanítványa, Rezi Erika Gabriella, valamint a gyimesközéploki Tankó Gyula és tanítványa, Antal Tibor kapta. Az ünnepség végén a Nagy István művészeti iskola két diákja Németh Géza-verseket szavalt, majd Antal Tibor tanítványai adtak elő egyházi énekeket, csángó népdalokat. /Takács Éva: Elkötelezett népnevelőket díjaztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./

Január 23-26-a között tartották Aradon, a Jelen Házban a HÁLÓ (a Kárpát-medence magyar katolikus közösségeinek szervezete) gazdasági találkozóját. A több mint 40 résztvevő az anyaországból, a Felvidékről, Kárpátaljáról, a Délvidékről és természetesen Erdélyből érkezett. Vállalkozás, munkahelyteremtés érték alapon címmel előadásokat hallgattak meg minden tájegységen meghonosodott tapasztalatokról. /(balta): Tovább kell szőni a HÁLÓ-t. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

Január 24-én Marosvásárhelyen bemutatták Nagy Pál Forgatagos idők című könyvét és köszöntötték a pár nap múlva nyolcvanéves szerzőt. Gálfalvi György elmondta, számára Nagy Pál új kötete krónikát jelent. A recenziók, naplójegyzetek, kritikák folyamatosan írt krónika benyomását keltik. A szerzőt Sütő András köszöntötte. /Nagy Botond: Irodalmi fordulatok hűséges krónikása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

Január 26-án tartottak megbeszélést az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetői. Megvonták a 2003-as megállapodás mérlegét, és elemezték annak lehetőségét, hogy idén újabb egyezséget írjanak alá. A megbeszélésen Markó Béla elnök és Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető vett részt, a kormánypárt részéről pedig Viorel Hrebenciuc alelnök. Az RMDSZ a 2003-as megállapodás kapcsán azt sérelmezte, hogy továbbra sem került köztérre az aradi Szabadság-szobor, és nem alakult meg a két magyar nyelvű kar a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Markó Béla korábban úgy nyilatkozott, a 2003-as megállapodást nem tekinti lezártnak mindaddig, amíg az RMDSZ-nek ez a két – a dokumentumba is belefoglalt – igénye nem teljesül. „Először ezekre a problémákra kell megoldást találnunk, utána majd meglátjuk, továbbra is együttműködünk-e a kormánypárttal” – szögezte le a szövetségi elnök, aki azonban úgy vélte, hogy az ország politikai stabilitása érdekében szükség lenne újra megállapodni a PSD-vel. /Lesz új egyezség? = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

Élesen bírálta az RMDSZ-t és elnökét, Markó Bélát január 5-én, vasárnap Nyárádszeredában Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség országos elnöke, kifejtve, autonómia nélkül újabb tíz év múlva a székelység csángósorsra juthat. Szász Jenő emlékeztetett: amennyiben Markó Béla és társai betartják az 1993-as brassói kongresszuson vállaltakat, akkor most nem kellene székely és erdélyi nemzeti tanácsokat alakítani. Markó Béla január első napjaiban írt esszéjére utalva kijelentette: akinek tíz év után jut eszébe nemzetstratégiában gondolkodni, jobb, ha visszavonul. Szász Jenő polgármester felemlegette az 1997-es forró napokat, amikor a csereháti apácákkal szemben tanúsított ellenállás miatt a hatalom börtönnel fenyegette. „Markó Béla előbb azzal keresett meg, hogy polgármester maradhatok, ha lemondok a csereháti épületről. Néhány nap múlva azzal biztatott, elintézi, hogy felfüggesztett börtönbüntetésben részesítsenek. Én megfordítottam a kérdést, mondván, hogy lemondok, csak ne veszítsük el Cserehátot. Ez így már nem volt érdekes az RMDSZ és szövetségesei számára” – idézte fel a történteket. Kijelentette, bármikor ki mer állni egy nyílt vitára Markó Bélával. „Ha az elnök úr elfogadná a kihívást, megkérdezném, hogy mivel tud dicsekedni. Merthogy a földtörvényt nem Kelemen-törvénynek, hanem Lupu-törvénynek és a Gross-jelentést nem Frunda-jelentésnek hívják. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása valahol a három százaléknál tart. És akkor mivel dicsekedhet a Markó-szárny? Esetleg azzal, hogy nem akadályozta meg az említett törvények megszavazását. Most meg hálát vár minden kis részeredményért” – rótta fel Szász Jenő. Az MPSZ elnökének szavait Fodor Imre, a Marosszéki Nemzeti Tanács elnöke is alátámasztotta, elmondva, hogy egyetlen európai állam sem fogadta örömmel a kisebbségek autonómiatörekvéseit, az utóbbi évtizedek során mégis 16 regionális autonóm terület alakult. – A nyárádszeredai találkozón jelen lévők előtt mondott le RMDSZ-tagságáról Csíki Sándor pedagógus, a helyi polgári kör vezetője. Kilépve az RMDSZ-ből Csíki lett az MPSZ első Maros megyei önkormányzati képviselője. /Szucher Ervin: Szász Jenő visszavonulásra inti Markó Bélát. = Krónika (Kolozsvár), jan. 27./

Dr. Kreczinger István /Budapest/, a Bocskai Szövetség elnöke írta meg gondolatait Markó Bélának Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című esszéjéről. Kreczinger számára az erdélyi magyarság és az RMDSZ nem jelenti ugyanazt. Markó Bélánál szerencsétlenül összemosódik a cél és az eszköz, a távlati cél a rövid távú céllal, az RMDSZ célja az erdélyi magyarság céljával. Az eredmények felsorolásánál arra kell felelni: hol tart a román állam által finanszírozott Állami Magyar Tudományegyetem létrehozása, vagy hány százalékát adták vissza az egyházi és magyar közösségi vagyonnak, vagy hol tart az autonómiák megvalósításának ügye? Markó Béla azt írja: "Én nem hiszek abban, hogy van épeszű alternatíva arra, amit ma a határon túli magyar szervezetek csinálnak"? Aki tehát másként akar cselekedni, mint az RMDSZ, az nem épeszű? Markó Béla fenyegetőzött, Marosvásárhelyen kijelentette: "az RMDSZ keresztbe tesz azoknak, akik ártanak az erdélyi magyarságnak…" A "paktumpolitika", a "protokollpolitika" nem adhatja vissza az erdélyi magyarság hitét. Kreczinger igazat adott Markó Bélának: "nincs nemzetstratégiánk". Nemzetstratégia kidolgozása kizárólag szakmai műhelyekben képzelhető el. Kreczinger nem látja tragikusnak az egység hiányának veszélyét. Ha a parlamenten kívül maradás az RMDSZ megtisztulásához” vezet, ezt fel lehet vállalni. – Ellentmondásosnak tűnik Markó Bélának az alábbi gondolata: "Meg kell egyezni néhány alapelvben! Meg kell egyezni egy minimális közös platformban!" Közös platformok kialakítása nehezen képzelhető el úgy, hogy az RMDSZ vezetése kijelenti, nem tárgyal a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és más erdélyi szervezet képviselőivel. /Dr. Kreczinger István ügyvéd, a Bocskai Szövetség elnöke: Markó Béla levelét megírta. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 27./

Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről című /a Heti Válaszban, az Élet és Irodalomban, a Krónikában, a Nyugati Jelenben és más lapokban közölt/ politikai dolgozatával kapcsolatban vitára hívta olvasóit a Nyugati Jelen. Az első beérkezett írás szerzője az RMDSZ belső ellenzékének markáns Arad megyei alakja, Nagy István. Nagy István emlékeztetett, hogy Markó Béla 38 képviselő- és szenátortársával együtt a kolozsvári Szent Mihály templomban 1992. október 25-én esküvel fogadta: “...Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, harcoljak teljes egyenjogúságáért, közösségi jogaiért és szabadságáért, küzdjek fennmaradásáért, melynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. ...” Markó Béla hiányolja a nemzetstratégiát, a nemzeti értékrendet. Érvénytelen lenne imént idézett esküje? Lelkiismeret-furdalása volt talán? Úgy tűnik, igen, és pótcselekvésbe menekülve kiáltó szavakat keresett. Markó Bélának nem írnia kellett volna, hogy magyarországi politikai pártokhoz fordulva nemzetstratégiát és értékrendet keressen. Elég lett volna elővennie a Kolozsvári Nyilatkozatot. Markó miért Magyarországon keres megoldást az itthoni problémákra? Budapesten, a Teleki László Intézetben a meghívott szakértők a szóban forgó írását vitatták meg. A Heti válasz így összegzett: “A konferencia végén Markó Béla a demokráciadeficit veszélyéről beszélt, ám a pozitív végszó kedvéért hozzátette: az 1989-es események olyan lehetőséget kínáltak a határon túli magyarság számára, amelyeket minden szervezet megragadott és a magyarság javára fordított. Sokan kétkedve fogadták az RMDSZ elnökének ezt a meglátását.” Ugyanerről a tanácskozásról Bakk Miklós a Krónikában így írt: „Markó Bélának azt is tudnia kell, hogy az összmagyar paktum óhajtása itthon, Erdélyben akkor hiteles, ha azt a megegyezésre való törekvés hazai faktumai is igazolják. Vagyis: a konszenzushoz vezető utat nem a magyarországi míves beszéd fórumain, hanem az itthoni, elrontott helyzet körülményei közt kellene keresni.” Markó Béla dolgozatáról a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András “Nincs titok, tenni kell!” címmel írt, és ezek a záró mondatai: “Az elmúlt több mint ezer évben nem egyszer eleink becsületes ügyért folytatott nemes, önfeláldozó küzdelme, virtusa tette lehetővé, hogy mi itt most vitatkozhatunk. Tisztelt Markó Béla! Mi lenne, ha Ön személyesen ajánlaná Kovács Lászlónak, hogy Tőkés László is legyen ott februárban a Máérten? Szerintem ez bölcs dolog lenne, lovagias gesztus”. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt Nemzetpolitikai Tagozatának elnökeként így zárja a magyar–magyar egyetértés esélyeiről közzétett állásfoglalásukat: “Markó Béla írásának legfőbb tanulsága: tárgyalóasztalhoz, magyar!” Markó Bélának előbb itthon kell tárgyalóasztalra és konszenzusra lelnie. /Nagy István: Tárgyalni kellene végre. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

A vezető magyarországi politikai erőket éppen az erdélyi magyarság pillanatnyi helyzete, veszélyesnek tűnő megosztottsága készteti arra, hogy végre fölvessék egy nemzeti konszenzus megteremtésének szükségességét, a pártérdekektől független nemzetstratégia kidolgozását. Magyari Lajost szíven ütötte a minimum kifejezés: a magyar politika erők csak a lehető legkevesebbet lennének hajlandóak föláldozni párt- és csoportérdekeikből a nemzeti megegyezés, a konszenzus oltárán. A csatlakozás előestéjén ugyanis romlik Magyarország nemzetközi megítélése, s ebben óriási szerepet játszott a belpolitikai tülekedés, melyet Magyarországon árokásásnak neveztek. /Magyari Lajos: A nemzeti konszenzus. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 27./

A Jobbik Magyarországért Mozgalom felháborítónak és érthetetlennek találja az MSZP elnökének, Kovács Lászlónak a Magyar Állandó Értekezlettel (MÁÉRT) kapcsolatban kifejtett álláspontját, miszerint azért nem kap helyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) valamint a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) a testületben, mert a szocialisták nem támogatnak egységbontó törekvéseket. Szerintük az MSZP elnöke és a magyarországi kormány nincs abban a helyzetben, hogy az erdélyi magyarság akaratát felülbírálva jogszerűen döntsön az egység kérdésében. A MÁÉRT a Kárpát-medencei magyarság politikai akaratát megjelenítő testület, s ahogy az anyaországban minden parlamenti párt jelen van benne, úgy természetes, hogy minden érdemi támogatással rendelkező határon túli magyar erő is képviseltesse magát a keretei között. A képviseletet nem lehet kizárólag a parlamenti jelenléthez kötni, annál is inkább, hogy sem a legerősebb kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ, sem a délvidéki magyarság nem rendelkezik parlamenti képviselővel. Mindemellett a Jobbik elengedhetetlennek tartja, hogy a MÁÉRT tűzze napirendjére az autonómia kérdését, és alakítson ki erre irányuló Kárpát-medencei szintű nemzetstratégiát. /Nem értik az MSZP álláspontját. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

Január 23-án megtartotta idei első munkaülését az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását felügyelő országos bizottság. Az 78 ügyében pozitív elvi döntést hoztak. A 78 elfogadott kérésből 52 a magyar történelmi egyházakra vonatkozik. A visszajuttatandó ingatlanok megoszlása a történelmi magyar egyházak között a következő: 7 ingatlan a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, 5 ingatlan a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség, 2 ingatlan a Temesvári Római Katolikus Püspökség, 9 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerület, 22 a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, 1 ingatlan a Kolozsvári Evangélikus Püspökség tulajdonába kerül vissza. A Szatmári Római Katolikus Püspökségnek első ízben ítéltek vissza 6 ingatlant. Összesítve az eddig visszaszolgáltatott egyházi ingatlanok száma 277-re emelkedett, amelyek közül 181 a magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. A magyar történelmi egyházaknak, valamint többi kisebbségi egyháznak (szász, zsidó, örmény, stb) visszaítélt ingatlanok száma jelen pillanatban több mint kétszáz. /Folytatódnak a visszaszolgáltatások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

Az aradi művészeti élet jeles anyaországi pártolója, Gonda Géza orosházi vállalkozó, az aradi román és magyar értelmiségiek egy csoportját is tömörítő Kulturális Kapcsolatok Egyesületének elnöke beszámolt arról, hogy kiadták a Jelent, az Egyesület idei évkönyvét. A Jelen e tájegység 1922-ben kiadott szépirodalmi és művészeti hetilapjának a nyomdokain jár, hagyományőrző és -teremtő kiadvány Békés megyében. /(puskel): Üzenet Békésből. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 27./

A magyarság és a Kelet címmel rendezi meg a Magyarok VI. Világkongresszusát május 31-étől a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) – közölte Patrubány Miklós , a szervezet elnöke. A világkongresszus fő témája ezúttal a keleti baráti, rokon és testvérnépekhez fűződő kapcsolatok erősítése. Az első világkongresszust 1927-ben, a másodikat 1938-ban rendezték meg, az utóbbi tanácskozáson alapították meg a Magyarok Világszövetségét. Ezt követően 1992-ben, majd négyévenként – 1996-ban és 2000-ben – tartottak világkonferenciát. Közlése szerint az ez évi világkongresszus keretében több tanácskozás megrendezését tervezik. Ezek között szerepel egy őstörténeti, egy nemzetstratégiai, valamint egy orvosi jellegű, a magyar népet különösen sújtó népbetegségekről szóló konferencia. A világkongresszusra a küldöttek mellett főként Közép-Ázsiából, de összességében Törökországtól egészen Japánig várnak vendégeket. Érkeznek meghívottak egyebek között Mongóliából, Kazahsztánból, Nepálból, Indiából, Japánból, Iránból és Kínából is. Az idei világkongresszus a Felvonulás a nemzetért elnevezésű eseménnyel zárul június 6-án. /Magyarok világkongresszusára készülnek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./