Romániának lehetősége van arra, hogy 2005-ben elkezdje az uniós integrációval kapcsolatos dokumentumok ratifikációjának folyamatát, jelentette ki jan. 7-én Madridban Kovács László külügyminiszter, a Magyar Szocialista Párt elnöke, a Szocialista Internacionálé alelnöke. Az MSZP elnöke reményét fejezte ki, hogy Románia Bulgáriával együtt 2007-ben csatlakozik az Európai Unióhoz. – Elfogadhatatlan lenne felfüggeszteni Romániával a csatlakozási tárgyalásokat, ahogyan azt egy európai liberális képviselő javasolta – jelezte az Európai Parlament szocialista csoportja. Emma Nicholson liberális parlamenti képviselő, az Európai Parlament Romániával foglalkozó jelentéstevője úgy foglalt állást, hogy az uniónak fel kellene függesztenie a Bukaresttel folytatott csatlakozási tárgyalásokat. / Kovács László: Románia 2005-ben megkezdheti a ratifikációt. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./

Február 7-én Kolozsváron ülésezett a civil szervezetek képviselőit, az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit és más közéleti személyiségeket tömörítő Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET), amelyen Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke felkérte az RMDSZ vezetőségét: vesse latba befolyását Medgyessy Péter miniszterelnöknél, hogy ne csökkenjen a határon túli magyarokkal foglalkozó közalapítványok támogatása. Pomogáts ismertette a pénzügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint 30 százalékkal csökkentenék a költségvetésből támogatott közalapítványoknak – köztük az IKÁ-nak – szánt összegeket. Ebben az esetben az IKA rendelkezésére álló pénz 300 millió forinttal csökkenne. A romániai alkuratórium idei, mintegy 232 millió forintos költségvetése közel 60 millió forinttal lenne kevesebb. Az alapítvány elnöke leszögezte: lemond a kuratórium elnöki tisztségéről, ha a magyar kormány megvalósítja ezt a tervet. Pomogáts elégedetlenségét fejezte ki amiatt is, hogy 2001 óta nem nőtt az az összeg, amelyet az IKA az állami költségvetésből kap. Az infláció miatt ez mintegy 25–30 százalékos reálérték-csökkenést jelent. Az alapítvány helyzetét nehezíti, hogy a mostani kuratórium 260 millió forint nagyságú teherrel kezdte munkáját, mert a Halzl József által vezetett régi kuratórium 2000 szeptemberében – miután már tudta, hogy változni fog a testület összetétele – óriási pénzeket osztott szét. Pomogáts elmondta: az IKA 2004-ben is 1 milliárd 21 millió forintból gazdálkodik, amiből a határon túli alkuratóriumoknak 505 millió forint jut. Az összeg nagy része a romániai alkuratóriumhoz érkezik, amely 232 millió forinttal gazdálkodhat. Felvidék 115,5 milliót, Vajdaság 81 milliót, Kárpátalja 36 milliót, Horvátország 21 milliót, Szlovénia és Ausztria 9,5 milliót kap. A budapesti kuratóriumnak 434 millió forint áll rendelkezésére. Ebből a stratégiai alapból mintegy 80 millió forintot fordítanak a működési költségekre, és körülbelül 100 millió forintra tehető az az összeg, amelyet az előző kuratórium által megkötött többéves szerződésekre kell kifizetniük. Pomogáts a Székelyudvarhelyért Alapítvány ügyére is kitért. Megerősítette: az IKA azért kéri vissza a mintegy 40 millió forintot (168 ezer eurót) a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester vezette alapítványtól, mert az ellenőrzések során kiderült, hogy a pályázat nem valósult meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke politikai helyzetelemzésében hangsúlyozta: semmiképpen sem fogadható el, hogy csökkentsék a határon túli magyarság támogatásával foglalkozó alapítványok költségvetését. /Borbély Tamás: Csökkentenék a határon túli magyarok támogatását. Pomogáts Béla kilátásba helyezte lemondását. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Az Ifjúsági Keresztyén Egyesület február 7-én tartotta idei első elnökségi ülését, majd sajtótájékoztatón számolt be a tavalyi megvalósításokról és az idei tervekről. Makkai Péter, az Erdélyi IKE elnöke elmondta: végre konszolidálódott az IKE költségvetése, ennek köszönhetően 2004-ben mintegy egymilliárd lejből gazdálkodhatnak, az összegnek megvannak a forrásai. Az egyesület országos rendezvényei tavaly mintegy négyezer személyt érintettek, míg a különböző helyi szakosztályok jelentős mértékben elősegítették a gyülekezetekben zajló ifjúsági munkát. Jakab István, az Erdélyi IKE titkára elmondta: kiemelt figyelmet szentelnek a vidéki, különösen a szórványban működő csoportok támogatásának. Folytatódnak ugyanakkor a már megszokott tevékenységek is, bibliaórák, táborozások. Kárpát medencei magyar vallásos ifjúsági szervezetekkel való együttműködést terveznek, ugyanakkor szeretnének csatlakozni az európai IKÉ-k szövetségéhez is. Beszámoltak a FIKE (Főiskolás Ifjúsági Keresztyén Egyesület) tevékenységéről is. /Sándor Boglárka Ágnes: Lelki és anyagi épülés az IKÉ-nél. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./

Grendel Lajos, a felvidéki magyar próza egyik legjelesebb képviselője, akit Esterházy Péterrel és Nádas Péterrel szoktak emlegetni, jan. 7-én Aradon aradi román írókkal és néhány magyar érdeklődővel találkozott. A Kossuth-díjas írót Pató Attila, a Szegedi Egyetem tanára mutatott be a jelenlevőknek. Grendel nem csupán az irodalomról, de könyvkiadásról, pénzről, támogatásokról is beszélt. Elmondta: az a véleménye, hogy az író lehetőleg ne avatkozzon be a napi politikába, legyen inkább az események külső szemlélője. Grendel elmondta, hogy szerinte a mai világban nem lehet szabad foglalkozású íróként megélni, ő a pozsonyi egyetemen tanít. /Karácsonyi Zsolt: Pénz, Pegazus, Politika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

Az utóbbi években hagyománnyá vált a Székelyudvarhelyre egyazon településről beköltözöttek időszakos találkozója. Ilyen összejöveteleket szerveznek a varságiak, a muzsnaiak, de még az Egyesült Államokban egy ideig élt személyeknek is van találkozójuk. Február 7-én a varságiak rendeztek farsangi bállal egybekötött találkozót "Székelyvarságról származol, és Udvarhelyen élsz" néven, immáron másodszor. Székelyvarság jelenleg 1.620 fős kis hegyi település, ahonnan az évek során 4-500 személy költözött be Udvarhelyre. Közülük szombaton közel kétszázan gyűltek össze. A betlenfalvi kultúrotthonban Tamás Ernő varsági polgármester beszámolt a település tavalyi tevékenységéről. Szintén február 7-én a Székelymuzsnáról elszármazottak is rendeztek találkozót Udvarhelyen. /Máthé László Ferenc: Bárhonnan származol is, Udvarhelyen élsz. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 9./

2003-ban a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) költségvetéséből a gazdasági támogatásra hivatott Új Kézfogás Közalapítvány (UKKA) 6%-ot, azaz 560 millió forintot mondhatott magáénak. A többi részarányok: határon túli magyarok felsőoktatás fejlesztése – 23%, Illyés Közalapítvány – 12%, határon túli magyarok koordinációs kerete – 6%, nevelési-oktatási, illetve tankönyv és tanszertámogatás – 14%, a szomszéd államokban élő magyarokról szóló tv kiadásai – 3%, oktatási és kulturális támogatás – 15%, Segítő Jobb Alapítvány – 3%, kisebbségi koordinációs és intervenciós keret – 1%, Mocsáry Lajos Alapítvány – 1%, határon túli magyar színházak támogatása – 1%, kulturális támogatás – 3%, csángómagyarok kulturális támogatása – 1%, fiatalok együttműködési programja – 2%, magyar tudósok kutatási támogatása – 1%, HTMH – 8%. A fentiekből kiderül, hogy az anyaország határain túl élő magyarság számára a gazdasági szektor aránytalanul kis részét képvisel. Működésének utóbbi öt éve alatt az UKKÁ-hoz közel 2000 pályázat érkezett, ezek közül 1463-at (73%) találtak elfogadhatónak, vagyis az összesen 2,3 milliárd forintos támogatás haszonélvezőjének. Közel 30 ezer új munkahely megteremtése vagy megtartása vált ily módon valóra, sok kis- és középvállalat jutott kölcsönhöz, kamattámogatáshoz, fejlesztési lehetőséghez stb. A legtöbb, már számbeli mérete miatt is, a romániai magyarságnak jutott. Mégis az igazi megtartóerő, egy hosszú távra hatékony segítség akkor következne be, ha a magyarországi magántőke az eddiginél jóval nagyobb lendülettel indulna el erdélyi hódító útjára, és fektetne itt be. – Egy nemrég napvilágot látott felmérésből kiderül: 2004-re az EU-tagságra igényt tartó államok közül a maga 54,5%-os teljesítményével Románia vezeti a nemzetközi üzleti körök bizalmát. Az előrejelzések szerint idén a külföldi beruházások 66%-kal növekednek Romániában, az üzleti forgalom pedig 30,3%-os dinamikát érhet el (tavaly ez 26,5% volt). Kolozs megyében, ahol a külföldi tőkeberuházások eredetének listáját évek óta Magyarország vezeti, várhatóan új magyar beruházási hullám indul be. /Ördög I. Béla: Hol marad a magyar tőke? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Február 9-én Funar, a Nagy-Románia Párt főtitkára, Kolozsvár polgármestere: bejelentette, hogy a megyeszékhelyen Erdélyi Holokauszt-múzeumot hoz létre. A szélsőségesen nacionalista városvezető természetesen csupán a bécsi döntés következtében Észak-Erdélyben végrehajtott zsidóellenes atrocitásokat kívánja a közvélemény elé tárni. Goldner Gábor, a kolozsvári zsidó hitközség elnöke szerint előbb például a Ion Antonescu utca nevét kellene megváltoztatni. – Ugyanakkor a Rodipet lapterjesztőnek sem kellene többet megengedni, hogy vasgárdista lapokat terjesszen, amelyekre elő lehet fizetni – mondta Goldner. Szerinte párhuzamosan kellene Holokauszt-múzeumot létrehozni Jászvásáron és Bukarestben is. /K. O.: Holokauszt-múzeumot létesítene a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

Nem az aradi Szabadság-szobor, hanem a tavaly felállított diószegi Kossuth-szobor esetével hozta párhuzamba Markó Béla a hét végén visszaállított rozsnyói Kossuth-szobor esetét. Duka-Zólyomi Árpád szlovákiai magyar képviselő kiemelte, hogy a Révkomáromban nemrégiben felavatott állami magyar egyetem mellett a múltban többször is lebontott rozsnyói Kossuth-szobor felállítása a felvidéki magyarság második legnagyobb fegyverténye. Markó Béla, az RMDSZ-elnöke kifejtette, az RMDSZ következő feladata, hogy Marosvásárhelyen helyükre kerüljenek a Kossuth utcanevet jelző táblák, és kiemelte: a Szabadság-szobor ügye továbbra is napirenden van. „Előbb-utóbb az önálló állami magyar egyetemet is létre fogjuk hozni” – jelentette ki Markó. /S. M. L.: Magyar sikertörténet a Felvidéken? = Krónika (Kolozsvár), febr. 10./

Barabás István, a Romániai Magyar Szó munkatársa keményen támadta Bayer Zsoltot, aki szerinte „a budapesti kormánypárt ellenzékének zsoli-zsokkerje” és „ahol összeül három vagy háromszáz búsmagyar, hogy az RMDSZ-t mocskolja, ott hopp!, megjelenik Bayer Zsolt is, hogy mindenkit túllicitáljon”. A Magyar Nemzet január 20-i száma közölte Bayer Zsolt nyílt levelét Markó Bélához, ezt újraközölte a Krónika. Erre nem Markó válaszolt, hanem Barabás ebben a cikkében. Bayer nyílt levele Elvándorlás és megmaradás című fejezetében azt írta, hogy az RMDSZ „lélekölő politikája” miatt számtalan magyar fiatal menekült el Erdélyből. Barabás szerint ez sületlenség. Románok, németek, zsidók (százalékban kifejezve) ugyanannyian – ha nem többen – hagyták el az országot, mint magyarok. „Ez a bayeri logika egyik bökkenője.” /Barabás István: Elhazudott jelenünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Markó Béla RMDSZ-elnök dolgozatánál /Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről/ már a mottónál megakadt, írta Román Győző. "Számba kell vennünk erőinket, szerveznünk kell a munkát, tudnunk kell a célt, amit el akarunk érni" – idézett Markó Kós Károlyék Kiáltó szó című felhívásából. Eddig minden rendben, de valami hiányzik e mondat végéről. A Kiáltó szóban a fenti bekezdés így fejeződik be: "A cél: a nemzetiségi autonómia!" Erről egy magyar szövetség elnökének tudnia kellene. /Ezt már nem idézte Markó Béla/. A magyarság Erdélyben való megmaradásának ez a záloga. Kós Károlyék is így gondolták ezt. A többi csak látszatcselekvés. /Román Győző: Az elhallgatott cél. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Január 19-én a Duna TV műsorában Markó Béla szerepelt, a Krónika napilapban szintén, a Kossuth Rádió Esti krónikájában ugyanő, írta olvasói levelében Csepei Balázs. „Markó Béla folyt minden közszolgálati csapból ezen a napon.” Markó fölvetette a lehetőségét egy esetleges bukásnak és elkezdte megjelölni a felelősöket az RMDSZ parlamentbe jutásának esetleges kudarca miatt. „Azt mondja Markó, ő autonómiapárti, s ezt mondja Kovács László elvtárs is. Nem, kérem, ez nem címkézés. Most nézem a Duna TV híradóját, január 20-án este, amikor is Szekeres Imre beolvasta az MSZP Európai Parlamentbe jelölt képviselőit. Idézem: "az első helyen Kovács László elvtárs..." Csepei megállapította: „az RMDSZ összefeküdt a volt kommunistákkal.” /Csepei Balázs, Ipp: Ezt nem lehet szó nélkül hagyni. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Az újvidéki Nagy Sándor Magyar Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület és a Magyar Olvasókör meghívására Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Bán István alelnök február 6-án részt vett a Magyar szellemi egység a XXI. században című kerekasztal-megbeszélésen, amelynek témája volt a magyarság kálváriája a huszadik században. Az SZNT elnöke az erdélyi autonómiatörekvésekről tartott előadást. A rendezvényen felolvasták Szarka László történésznek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának a tanulmányát is. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke támogatásáról biztosította az SZNT-t. Február 19-én Nagyváradon mutatják be az Autonómiák és autonómiatörekvések című, az SZNT elnöke által jegyzett kötetet. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

Július 5-én Szilágyi Domokos-emlékünnepséget tartottak a költő szülővárosában, Nagysomkúton, idézte fel a történteket Varga Károly lelkész olvasói levelében. Itt volt a költő édesapja református lelkipásztor 1930–38 között. A református egyház támogatásával sikerült a templomot s a lelkipásztori lakást felújítani. Sőt a parókia azon szobájában, ahol Szilágyi Domokos meglátta a napvilágot, egy emlékszobát is berendeztek. A 2003-as megemlékezésen a szervezők már "nemkívánatos személynek" tartották Tőkés László püspököt. Varga Károly megkérdezte Szabó Vilmost, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, hogy helyesnek tartja-e ezt az elutasító magatartást, aki ennyit válaszolt: Tőkés Lászlót mint püspököt elfogadja, de mint politikust nem. A másik eset: Koltón RMDSZ-gyűlés volt, természetesen az egyház támogatásával. Varga Károly a gyűlésen kritikusan szólt az RMDSZ vezetőiről, majd hivatali elfoglaltsága miatt távozott. Távollétében gátlástalanul cáfolták "a papot". Amikor Varga mindezt írásban jelezte Ludescher Istvánnak, az RMDSZ területi elnökének, akinek ennyi volt a válasza: "Leveledet a szemétkosárba dobtam!" /Varga Károly, Koltó: Ragadós az elutasítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület január 27-én zarándoklatot szervezett Budapestre, Ady Endre halálának 85. évfordulója alkalmából. A megemlékezőket elkísérték a Nagyváradi Ady Társaság, a Nagyváradi Művelődési Céh, valamint a partiumi sajtó képviselői. A főhajtó tisztelgést Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke vezette. A költő sírjánál a nagyváradiak mellett magyarországi és felvidéki meghívottak is beszédet mondtak. Hodossy Gyula költőnek, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnökének a beszédében külön hangsúlyt kapott a magyar irodalom egységének a gondolata. Kalász Márton, a Magyar Írószövetség elnöke a vátesz költő máig hatóan érvényes igazságait sorolta beszédében. Pomogáts Béla irodalomtörténész értékelte a költőóriás szerepét a korabeli politikai széljárásokban. Tőkés László a költő A magyar Ugaron című versét idézte fel. „A pusztán maradt várost siratja Jeremiás, és mi, erdélyiek Pusztakamarásra, Pusztaújlakra és elpusztult erdélyi falvainkra gondolunk, és alig megújuló életünk újabb kori jégveréseire.” /Aniszi Kálmán: "Másképpen lesz holnap" Zarándoklat Ady Endre sírjánál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

A Hargita megyei tanácsülésen Deáky Tibor a csíkszeredai Megyei Kórházról hiányolta a dr. Dénes László névtáblát, az elnevezést ugyanis a testület még a tavaly elfogadta, továbbá immár harmadszor kifogásolta a helységnévtáblákra helytelen magyarsággal kiírt településneveket. Borsos Géza a megyehatárt jelző kétnyelvű táblákat hiányolta. Ismeretlenek rendszeresen bemázolják le a táblákat, őrzésük, pótlásuk nem kis pénzbe, erőfeszítésbe kerül. A kétnyelvű táblák elhelyezése még mindig indulatokat kiváltó tevékenység. /Kovács Attila: Névtáblák ideje. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya idei első választmányi gyűlésén megvitatták a szakosztály idei munkatervét. A legfontosabb célkitűzések: a területi csoportok és a szakcsoportok tevékenységének segítése, további segítségnyújtás az ösztöndíjak odaítélésénél, az idei tudományos ülésszak és egyéb szakmai rendezvények zökkenőmentes lebonyolítása, az Orvostudományi Értesítő megjelentetése, a tagság számítógépes nyilvántartásának aktualizálása, a szakosztály honlapjának folyamatos karbantartása, a tagság számára széles körű hozzáférhetőség biztosítása az internetes orvosi dokumentációhoz, a kapcsolattartás és az együttműködések bővítése stb. A választmány tagjai – dr. Kovács Dezső szakosztályi elnök javaslatára – elhatározták, hogy a 2005-ben Marosvásárhelyen sorra kerülő tudományos ülésszakon első alkalommal osztják majd ki a szakosztály tudományos díját, amelyet Lencsés Györgyről, a vidék első orvosi könyvének szerzőjéről neveznek el. /Tudományos díj orvosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

Január 24-én Hármasfaluban rendezték meg a III. osztályosok szavalóversenyét. A nagy hideg és hó ellenére a körzet csaknem minden iskolájából: Kelementelkéről, Gyulakutáról, Erdőszentgyörgyről, Makfalváról, Szovátáról, Nyárádremetéről és Mikházáról jöttek tanulók. A vendégeket apródok köszöntötték és vezették őket a király elé. Az eredményeket a trónteremben hirdették ki. /Pálosi Krisztina: Szavalóverseny Hármasfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Nagyernye a két iskolája közül az egyik több mint száz éves, óvodának és elemi iskolának ad otthont, s évente javítgatják. Szomszédságában épült az 1970-es években az L alakú iskola, ám csak az egyik szárnya készült el. Idén felépítik az elmaradt szárnyat. Jánosi Ferenc polgármester elmondta, a tízosztályos oktatás kötelezővé tételével vált szükségessé a bővítés. Nagyernyén négy évig zárva volt a községi könyvtár. Közel tíz hónapja újra megnyílt, Válé Zoltán várja a szép- és szakirodalom iránt érdeklődőket. A 7500 kötetes könyvtárból közel 6500 példány magyar nyelvű, száz nyilvántartott olvasójuk van. – 196 gyermek jár Sáromberke általános iskolájába, közülük negyvenen a román tagozaton tanulnak. Az idei tanév 29 első osztályossal indult, s az óvoda magyar nyelvű csoportjába jelenleg 50-en járnak, újságolta Székely Endre iskolaigazgató. Az általános iskolát elvégzők többsége a helybeli mezőgazdasági szakiskolába iratkozik, azzal a meggondolással, hogy ne ingázzanak a közeli városokba. Az sem mellékes, hogy Sáromberkéről jelenleg többen járnak egyetemre. /Ötmilliárd lej új iskolára. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

Grendel Lajos felvidéki magyar író 1948-ban született, Pozsonyban él, egyetemi tanár. Közel húsz könyve jelent meg, írásait több nyelvre lefordították. Az elmúlt hét végén Aradra és Temesvárra látogatott. 2002-ben írt egy tanulmányt a regényről. A vele készített interjúban kifejtette, hogy a nagyon sokfajta hiteles regénybeszéd lehetséges, és ez így van a magyar irodalomban is. A problémát abban látja, hogy bizonyos művek, bár jelentősek, túlmediatizáltak, míg más jelentős művekről szinte alig esik szó. Ez már évek óta gond a magyar irodalmi életben. Grendel szót ejtett arról is, hogy visszatér regényeiben a világot eluraló erkölcsi relativizmus, hogy mennyire nehéz ma biztos erkölcsi ítéleteket mondani bármiről. Ez az erkölcsi relativizmus elvezethet valamiféle cinikus, az élet fontos kérdései iránt közömbös álláspontok felé. Grendel alapvetően realista írónak tartja magát. Az ember úgy érzi magát, mintha egy hatalmas bolondokházában lenne kénytelen élni. /Karácsonyi Zsolt: Végtelenül realista. Interjú Grendel Lajos Kossuth-díjas íróval. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

A PoLíSz, a Kráter Műhely Egyesület Budapesten megjelenő irodalmi kulturális folyóiratának új száma dokumentumokat közölt a 2003 őszén Székelyudvarhelyen megrendezett V. Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferencia előadásaiból, amelyek a szórvány- és tömbmagyarság viszonyának kérdéseit tárgyalták. Köztük van Vetési László szórványügyi biztos átfogó tanulmánya. A témával foglalkozó cikkek közül kiemelkedik a csángóföldi Duma István András, a délvidéki Vajda Gábor és Gabona Ferenc és a budapesti dr. Nagy László írása. Bakay Kornél tanulmánya új megvilágításba helyezi a magyar őstörténet kérdéseit, Major Zoltán Horváth Jenő történész könyve alapján Trianon revízióját feszegeti. A PoLíSz melléklete: A székelyföldi autonómia esélyei. /Sorsrendítő esszék a PoLíSz új számában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 10./

Több magyar környezetvédő civil szervezet levélben kér segítséget a NATO-tól a Verespatakon tervezett cianidos technológiát használó külszíni bányaberuházás ügyében – jelentette be Jávor Benedek, a Védegylet szóvivője Szegeden. /Magyar környezetvédők levele a NATO-hoz Verespatak ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Garda Dezső parlamenti képviselő a vele készült beszélgetésben leszögezte, hogy a korrupciós botrányok sajtóbeli megszellőztetéséből rendszerint kimaradt az erdőmaffia működése. Az ökológiai katasztrófával fenyegető erdőirtás elsődleges célpontja a Székelyföld, a Hargita oldalai. A helyi kiskirályok, magas beosztású politikusok hallgatólagos beleegyezésével termelik ki a székelyek egyik legfontosabb anyagi bázisát. Az erdők restitúciója továbbra is lassan halad. Olyan esetek is volt, hogy az erdőt csak akkor adják át jogos tulajdonosának, ha az illető szimbolikus áron (zsebszerződéssel) eladja az őt illető területet. A harmadik eset az, amikor a tulajdonos visszakapta ugyan erdejét, annak biztonsága azonban veszélyeztetve van, mivel a tulajdonos képtelen megszervezni őrzését. Ilyenkor rendszerint potom áron túlad az értéken, azon az erdőrészen, amely létfenntartását hosszú időre biztosíthatná. 2000-ben az állami erdészeti hivatalok és a megyei igazgatóságok megakadályozták az erdők visszaadását jogos tulajdonosaiknak, 2001–2003 között pedig csak úgy vállalták fel a tulajdon visszaszolgáltatását, ha az erdőtulajdonos velük köt szerződést. Garda Dezsőnek sok parlamenti interpellációja volt. Az RMDSZ vezetése nem vette jó néven politikai nyilatkozatait, interpellációit, amelyekben országos szinten és a Székelyföld szintjén is bemutatta az állami erdészeti hivatalok alkalmazottainak jogkörükkel való visszaélését. Az erdészeti vezetők közül sokan magyar nemzetiségűek, az RMDSZ szervezetekben fontos tisztséget vállaló személyek is vannak köztük. Hasonlóképpen nem örültek RMDSZ-es polgármesterek, alprefektusok, megyei és helyi tanácsosok törvénytelenségeit feltáró beszédeinek sem. Garda az erdőmaffia számos kiskirályával került összetűzésbe. Gardát bántalmazták, sőt súlyos autóbalesetet is szenvedett, máig tisztázatlan körülmények között. Elmondta, számtalan rágalmazási pert indítottak ellene azok, akiknek a törvénytelenségeit feltárta. Az RMDSZ Gyergyó vidéki szervezetének tavalyi választásain Gardát teljesen háttérbe szorították. Garda Dezső óvást nyújtott be az országos választási bizottsághoz, azóta kilenc hónap telt el, választ nem kapott. Ez azt jelenti, hogy az RMDSZ felső vezetése ki akarja szorítani Garda Dezsőt a politikai életből. Az RMDSZ olyan személyeknek osztogat Ezüstfenyő díjat, akik a közösség szemében ezt a megtiszteltetést nem érdemelték ki. /Makkay József: Erdő helyett fatönköt kapnak vissza a tulajdonosok. Az RMDSZ sikerpropagandájából kifelejti a valós állapotokat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a tanítás nyelve 1962-ig kizárólag a magyar volt. Akkor vezették be a román tanítást, és azóta is érvényben van az a szabályzat, miszerint az elméleti oktatás nyelve magyar is lehet, de a gyakorlati képzés román nyelven zajlik. Az 1980-as évek második felében drasztikusan csökkent a magyar oktatók és diákok száma. Dr. Nagy Örs professzor, rektor-helyettes ismertette helyzetüket: kormányhatározat írja elő, hogy a MOGYE-n külön kell meghirdetni a beiskolázási helyeket a magyar és a román diákok számára. Beiskolázási helyekről van szó, és nem különálló magyar fakultásokról, mint a Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem esetében. A beiskolázási számok meghatározásának joga a kormányé, az egyetemi szenátusnak ezt el kell fogadnia. A kormányrendelet szerint az utolsó öt vagy hat év bejutási átlagát kell figyelembe venni. Eszerint az általános orvosi karon a helyek 43 százalékát, a fogászaton a 47 százalékát, a gyógyszerészetin az 54 százalékát a magyar hallgatók számára tartják fenn. Az orvosi oktatásnak olyan jellegzetességei vannak, melyek különböznek minden más területtől. A diákok az első három évben az egyetemen, preklinikai szakokon tanulnak. Utána a klinikákon folytatják, ahol nagyon nehéz lenne meghatározni azt, hogy milyen mértékben kellene magyarul vagy románul tanulniuk. Nagy Örs szerint magyarul kell tanulni, ő is magyarul végezte az egyetemet. Azonban románul is el kell sajátítaniuk a tananyagot, a szaknyelvet. A szakorvosi, főorvosi, doktorátusi vizsga román nyelven zajlik. A szükséges magyar oktatószemélyzetet tekintve gondok vannak. Az egyetemen a tanári karnak egyharmada magyar anyanyelvű, a szenátusnak is ilyen az összetétele. Az újságíró jelezte: az orvostanhallgatók panaszkodnak, hogy egyes tanárok nem tartják meg az előadásokat, vagy felkészületlenül mennek be az órára. /Máthé Éva: A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen: Az idéntől külön magyar beiskolázási helyek lesznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

Az 1075 lakost számláló Magyarlapád lakosságának 99%-a magyar anyanyelvű. A hozzá tartozó településekkel együtt 52%-os az arány. Szolga István alpolgármester elmondta, milyen gondokkal küzd most a falu. A rossz állapotban lévő utakon 2000 óta nem javítottak, bár prefektus már több ízben is ígéretet tett erre. Községszinten sikerült leköveztetni egy tíz km hosszúságú útszakaszt, de ez csekély része annak, ami javításra szorul. Idén öt km-es útszakasz javítására, lekövezésére készülnek Magyarlapád és Magyarbece között. Falumúzeumot terveztek, de azt tíz év alatt nem sikerült megvalósítaniuk. Ezért gondoltak inkább egy óvodára, hiszen az óvodába járó gyerekek száma már elérte az ötvenet. /Dézsi Ildikó: Szórványban az egység. Kövezett alapokon Magyarlapád. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Lovász János református lelkész, a gyarapodó dévai, illetve a kihalóban lévő brádi és kristyori gyülekezetek lelkipásztora. Déván az 1316 lelket számláló gyülekezet a nagyszámú temetés ellenére még gyarapodik. Idén szoboravatásra készül a dévai gyülekezet, az 1529–1579 között élt Tordai Sándor András, első dévai református lelkész és harmadik erdélyi református püspök mellszobra már ott áll leleplezetlenül a templom előtt. Március közepén tervezik a szobor leleplezését. Déván a templom javítását is elvégezték. A brádi, illetve a kristyori református templom rossz állapotban van. A brádi templom javítására kétszer is pályáztak az Illyés Közalapítvány szórvány-szaktestületéhez, de kerethiány miatt elutasították őket. A teljesen tönkrement kristyori templomból áthozták a padokat, az úrasztalát, s a brádi paplak egyik szobájába állították be. Már alig vannak Brádon reformátusok, 13-14-en járnak templomba az ötvenlelkes gyülekezetből. Az itt élők ragaszkodnak a templomukhoz, ez az utolsó bástya, ahol még magyarul beszélhetnek, imádkozhatnak. /Gáspár-Barra Réka: Őrizni kell a múltat! De kinek? = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./

A Rákóczi Szövetség, valamint a Pannonhalmi Bencés Főapátság idén harmadik alkalommal hirdette meg a Cultura Nostra történelmi vetélkedőt Kárpát-medencei középiskolások számára. A verseny első fordulójára – melynek egyik erdélyi helyszíne a székelyudvarhelyi Kós Károly Ipari Szakközépiskola volt – február 10-én került sor. A vetélkedő célja a magyar önazonosság megőrzése, az összetartozás tudatának megerősítése, illetve a magyar történelem egyik fontos fejezetére vonatkozó ismeretek elmélyítése. Tizenkilenc csapat, összesen 57 diák mérte össze tudását az udvarhelyi versenyen. A helyi szervezők a kitöltött tesztlapokat tartalmazó zárt borítékokat postázták az anyaországi bírálóbizottság részére – az eredményeket a Rákóczi Szövetség www.rakoczi.com honlapján teszik közzé. Az elődöntő, illetve a döntő Pannonhalmán lesz ápr. 3–4. között – ezen a regionális versenyeken legjobb eredményt elérő 20 csapat vehet részt. /Szász Emese: Történelmi vetélkedő Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./

Torda városról többen írtak már, legbővebben Orbán Balázs Torda város és környéke /Budapest, 1889/ címmel. Tompa Sándor nagyon sok adatot említett írásában /Tordán 127 országgyűlést tartottak, 1568-ban a világon először itt hirdették ki a vallásszabadságot stb./ Itt született Jósika Miklós, nevét viselte a város művelődési köre 1970-től 2000-ig. Ezt a munkát folytatja a tordai Petőfi Társaság. A tordai kaszinó 1833-ban alakult, híres könyvtárát számos kutató, tudós kereste fel. A magyar színjátszás hőskorához a tordai Ferenczy György neve fűződik. A tordai amatőr színészek is jól működtek. A tordai magyar Dalkör 1872-ben alakult, egyike a legrégebbi magyar dalköröknek: 2002-ben ünnepelte megalakulásának 130. évfordulóját. Most is eredményesen működik, Szabó Zsombor vezetésével. 1879-ben alakult meg a tordai magyar iparosok önképző egyesülete. Tordán 1891–1940 között megjelent az Aranyosvidék című hetilap, 1932–1940 között pedig az Aranyosszék című. 1990-ben újraindították az Aranyosvidéket, de 1991. máj. 18. után több szám már nem jelent meg. 1870-től volt Tordának fúvószenekara. Megjelent Torda és környéke régi képeslapokon /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyv, Füsy Gyula és Lászlóffy Aladár, Torda szülötteinek munkája. Jó lenne, javasolta Tompa Sándor, ha dr. Csetri Elek professzor, Lászlóffy Aladár (mindketten a város szülöttei), dr. Keszeg Vilmos professzor és Szaniszló Miklós történelemtanár összefoglalnák és megírnák Torda történelmét, főleg onnan, ahonnan Orbán Balázs abbahagyta. /Tompa Sándor, Aranyostorda: Torda gyönyörű múltjáról – dióhéjban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Február 10-én hangulatos magyar étterem nyílt meg az Agape vendéglátóipari vállalkozás székhelyén, a Szentegyház (Iuliu Maniu) utcában. A kalotaszegi motívumokat tartalmazó, festett, kazettás mennyezetű étterem az első olyan vendéglő Kolozsváron, amely az erdélyi magyar konyha étkeit, italait kínálja az ide látogató vendégeknek. Az étteren a Szent Mihály plébánia és a Caritas szervezet közös alkotása. /(m.j.): Magyar étterem az Agapéban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 11./

Elmaradt Mircea Geoana külügyminiszter magyarországi látogatása, mivel a román diplomácia tájékoztatása szerint a szomszédos országban olyan fontos kormányülésre kerül sor, amelyen elengedhetetlen minden miniszter jelenléte, jelezte a külügyi szóvivő február 11-én. A román fél értesítette a magyar Külügyminisztériumot, hogy a korábban egyeztetett időpontban nem valósulhat meg a külügyminiszteri találkozó. Geoana kétnapos látogatásra érkezett volna Magyarországra. /Elmaradt Geoana magyarországi látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Háborús bűnös, gyilkos tábornokok, szélsőségesek, diverziókeltők – mind magyarok, hangoztatta Adrian Paunescu kormánypárti szenátor február 9-i politikai nyilatkozatában. Gyűlöletbeszédében mindvégig a testvériségre és az európai gondolkozásmódra hivatkozott, miközben újra meg újra kirohant a magyarság ellen. „Bolond szándéknak" nevezte azt a törekvést, hogy az RMDSZ vissza akarja állítani az aradi Szabadság-szobrot, mint fogalmazott, „a gyilkos tábornokok emlékművét". Ennek semmilyen körülmények között sem szabad megtörténnie – üvöltötte. A magyarok „ördögi következetességgel" provokálják a román többséget akkor is, amikor rehabilitálni akarják Wass Albert emlékét. Elmondotta, hogy már az ifjúság is „meg van fertőzve", mert egy magyarországi egyesület erdélyi magyar fiatalok támogatásával február 20–21-én Magyarországon és négy erdélyi városban – Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben és Csíkszeredán – egyidőben 15 perces felolvasást tartanak Wass Albert műveiből. Előkerült a „Horthy-videokazetta" ügye is, amelyet Paunescu szenátor szerint Magyarországon szabadon árusítanak. Paunescu anélkül, hogy nevén nevezte volna, elmarasztalta az RMDSZ elnökét, aki nem átallotta kijelenteni: „felelősséggel viseltetünk a csángók sorsa iránt". /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Elvetélt riadó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./