A kormány márc. 28-i ülésén a törvénytervezetet fogadott el, mely szerint a szántókat és erdőterületeket 2004. június 30-ig kell visszaadni eredeti tulajdonosaiknak. A földtörvény alkalmazásának határideje a tavaly december végén lejárt, azonban az idei év elejéig, a kommunizmus idején elkobzott szántók és erdőterületek mindössze hatvan százaléka került vissza eredeti tulajdonosához. Az adatok tudatában a kormány úgy döntött, meghosszabbítja a vonatkozó jogszabályok alkalmazási határidejét. /Sz. L.: Lassú visszaszolgáltatás. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Márc. 29-én Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere felavatta a Nemzeti Színház melletti új parkot. A zöldövezet egy olyan ingatlan helyére került, amely egykor a Ferenc-rendi szerzetesek tulajdonában volt. A Nemzeti Színház melletti téren álló, egykor a ferences szerzetesrend tulajdonában lévő romos házat a hét folyamán egy nap alatt lebontották, majd három nap alatt elhordták a téglákat, és parkot létesítettek az ingatlan helyébe. Történt ez annak ellenére, hogy a ferencesek visszaigénylési pere jelenleg folyamatban van. A polgármester elmondta, a szerzetesek nem érnek semmit a perrel, ez csupán az időhúzásra alkalmas, ezért úgy látta jónak, hogy erőszakhoz folyamodik, és azonnal lebontatja az ingatlant. A Marosvásárhelyen tevékenykedő franciskánus szerzetesrend házfőnöke, Pál atya elmondta, az általuk indított pert éppen a ház lebontása időpontjában tárgyalták a törvényszéken. "Megdöbbentett a polgármester eljárása. Ez nem más, mint a marosvásárhelyi ferences közösség újabb megalázása, a rend jogainak semmibevétele" – jelentette ki. A ferencesek jelenleg az Ady negyedben elhagyott gyermekek nevelését vállalják, szegényeket, rászorulókat támogatnak. /Antal Erika: Parkot avatott Dorin Florea. Ferenc-rendi tulajdont bontottak le. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Márc. 28-án kellett volna aláírniuk a PSD és RMDSZ Kovászna megyei tárgyalódelegációinak a megyei megállapodás szövegét. Jó háromórás vita után az RMDSZ-küldöttség egyik tagja, Demeter János megyei tanácselnök bejelentette, ilyen körülmények között ő nem vállalja a dokumentum kézjegyével való ellátását, és távozott. Rövid idő múlva az RMDSZ-küldöttek is követték, és a sepsiszentgyörgyi egyeztetés végképp megfeneklett. A tárgyalásokon kiderült, a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását törvénytelennek tartja a kormánypárt. Elhangzott, hogy a protokollum csak a román félnek kedvez, a magyar közösség tulajdonképpen semmit nem nyer, hisz a PSD vezetői csak a törvények betartása mellett kötelezik el magukat. Demeter János kijelentette, hogy őt senki, még Markó Béla sem kényszerítheti a protokollum aláírására. /Farkas Réka: Kivonult az RMDSZ. Nincs megállapodás Háromszéken. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./

Márc. 23-án Kolozsváron tartotta a harmadik konferenciáját a Romániai Doktoranduszok Országos Szövetsége (RODOSZ). A kétnapos rendezvény során különböző szakosztályok keretén belül tudományos dolgozatokat mutattak be, és kerekasztal-beszélgetésre került sor. A kolozsvári magyar tudományos/kutatói könyvtár létrehozásának esélyeiről és kérdőjeleiről tárgyaltak. Péntek János, a magyar nyelv és kultúra tanszék vezetője sérelmezte a román és a magyar állam közötti könyvcsere-programnak a megrekedését, szerinte a folyóiratok küldése sem működik az erdélyi magyar szakemberek és kutatók kívánalma szerint. Veres Valér, a RODOSZ elnöke hangsúlyozta: "a már pár éve szünetelő kapcsolatokat mindenképpen fel kellene újítani." Tánczos Vilmos, a Sapientia Egyetem rektor-helyettese emlékeztetet: a posztkommunista tizenkét év alatt nem egyszer kallódtak el könyvek, ezért a romániai intézmények némelyike hitelét vesztette. Kása Zoltán, a BBTE rektora a könyvtári pályázataik többrendbéli sikertelenségéről számolt be. "Az utóbbi időben nem sikerült lényegesen bővíteni a BBTE könyvtárainak az állományát." A Sapientia egyelőre lemondott kolozsvári könyvtár-alapítási tervéről, ezért a kerekasztal-beszélgetés résztvevői három lehetséges könyvtárfejlesztési elképzelést fogalmaztak meg. Az első terv a román–magyar államközi együttműködés során rendszeresített könyvcsereprogramokat vázolja fel, míg a második, a BBTE-vel kialakított bizalmasabb, egyben szorosabb kapcsolatnak a lehetőségét veti fel. A harmadik lehetőséget a konzulátus mellett kialakítandó Magyar Kulturális Központ keretében működő könyvtár nyújtaná, amely az eredeti tervek szerint köteles példányokban részesülne a budapesti Széchenyi Könyvtár részéről. Alföldi László főkonzul kifejtette: még nem sikerült anyagi alapokat keríteni ennek a tervnek a megvalósításához. Végül, a jelenlevők a szakkollégiumok, könyvtárak elektronikus adatbázisának az összeállításában állapodtak meg. /Borbély Tamás: A RODOSZ-i kolosszus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

A Magyarok Székelyföldi Társasága a több mint hétszázezres székelység életérzését kívánja most megfogalmazni, hogy biztatásul szolgáljon abban a küzdelemben, amelyet a Fidesz–Demokrata-Fórum Kormányzata folytat egy gyarapodó, sokasodó, erős, független és szabad haza megteremtéséért, amely az idegenbe szakadt és az országban élő magyarok közös otthona lesz itt a Kárpát-medencében – írta Beder Tibor, a társaság elnöke. /Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társasága elnöke: Üzenet a jövendő magyar kormánynak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ Lőrincz György író szintén kiállt Orbán Viktor miniszterelnök mellett: "szavazzanak arra a pártra, amely nyolcvan év után szót emelt a kisebbségbe szakadt magyarságért, vállalt minket és kiállt értünk..." –írta. /Lőrincz György: Van nekem is "még egy érvem"... = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége és a kormányzó Szociáldemokrata Párt helyi vezetősége még nem írta alá a megyei szintű együttműködési egyezményt. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elmondta: vita van arról, hogy az állami intézmények élén hány vezető állás illeti meg a marosvásárhelyi magyarság érdekképviseleti szövetségét, továbbá, hogy a szövetség követeli: minden tanintézetben, ahol magyar nyelven is folyik oktatás, az igazgató vagy az aligazgató magyar anyanyelvű tanár legyen. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Petru Maior Tudományegyetem keretében a magyar szakok kialakításával kapcsolatban Kelemen kijelentette: egyelőre hagyják, hogy a tanári karok döntsék el, mit szeretnének. Márc. 30-a volt a határidő, ameddig a megyei egyezményeknek létre kellett volna jönniük. Maros megyében a kormánypárti vezetők nem sietik el a dolgokat. /(Máthé Éva): Maros megyei protokollum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Dr. K. Ajtay Mária nyílt levéllel fordult Frunda Györgyhöz, aki a március 15-ei ünnepi beszédében leszögezte: ?Soha annyi magyar diák nem tanult az egyetemeken, mint ma? (Népújság, 2002. március 16.). Ez nem igaz. Ajtay Murvai Lászlót idézte, aki A számok hermeneutikája ? A romániai magyar oktatás tíz éve ? 1990?2000 című tanulmánykötetében megállapította: "az önálló magyar nyelvű tanintézetek száma meredeken zuhan; a magyar nyelvű beiskolázás arányszáma az 1948/1949 tanév 9,3 százalékáról 1999-re országosan 4,2 százalékra esett vissza; a magyar állami felsőoktatási tanulási lehetőségek drasztikusan csökkentek, közel állanak a teljes felszámolódáshoz." Ugyanez a tanulmánykötet megállapította, hogy a magyar egyetemisták országos részaránya 1949 és 1989 között 5,8 százalékról 4,5-re esett vissza, az utóbbi tíz esztendőben (1990?2000) pedig 3,95 százalékra zuhant. Továbbá a magyar anyanyelvű diákoknak, tehát ennek a 3,9 százaléknak kevesebb mint egyharmada (29,72 százalék) tanul csupán magyarul, mivel a szakok többségén az egyetemeken az oktatás románul folyik. /Prof. dr. K. Ajtay Mária, Marosvásárhely: Nyílt levél Frunda Györgynek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Dézsy Zoltán /Sepsiszentgyörgy/ grafikái, tollrajzai, linómetszetei ismertek. Különböző lapok /Romániai Magyar Szó, Háromszék, Arménia, Európai Idő stb. közölték grafikáit, karikatúráit vagy tollrajzait. Szándékában áll Háromszék összes templomának megörökítése, felekezettől függetlenül. Művészi hajlamát nem törte le, hogy csak egészségügyi technikumot végezhetett. Marosvásárhelyen, Baróton, Kovásznán, Kézdivásárhelyen, Budapesten volt egyéni kiállítása. /Ferenczy L. Tibor: Grafika és aforizma. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./

Március végétől kezdődően a Hargita Megyei Kulturális Központ nagyszabású programot indított, amelynek során tizenegy amatőr színjátszó csoport turnézik a megyében. Összesen 45 településen lépnek fel, amelyek legtöbbje évek óta hiába vár arra, hogy színielőadást nézhessenek falujukban. A programot a magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Heves Megyei Művelődési Központ is támogatja. A legtöbb csoport Székelyudvarhely környékéről való. A Ludas Matyitól Karinthy, Rejtő Jenő vidám jeleneteiig, a klasszikus népszínműtől Tomcsa Sándor néha fanyar humorú írásainak színreviteléig sok minden színpadra kerül. /HMKK ? Udvarhelyszéki Iroda: Az egész megyét érinti. Műkedvelő színjátszók fellépéseiről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

Esküdt ellensége vagyok minden olyan nyílt, vagy burkolt kísérletnek, amely megpróbálja kiszakítani Erdélyt a román nemzetállam egységéből - jelentette ki ápr. 2-án erdélyi körútján Ion Iliescu államfő. Az elnök Kolozsváron magas állami kitüntetéseket adott át számos, a tudományos és kulturális életben érdemeket szerzett személyiségnek. Iliescu beszédében leszögezte: az egységes Románia létrejötte előtti állapotok helyreállítására tett kísérletnek tekintik az állami berendezkedés föderációs alapokon történő újjászervezésével kapcsolatos elképzeléseket. Az államfő új gondolatot vetett fel a hivatalos román történelemírás számára: kijelentette, hogy egykoron a románok és a magyarok voltak a keresztény Európa védőbástyái az ottomán birodalommal szemben. A védőbástya szerepet a hivatalos román történelemszemlélet eddig csak a románoknak tartotta fenn. Az államfő hangsúlyozta: eljött az ideje annak, hogy fény derüljön a román és a magyar nép valójában elrendelt sorsára, az együttműködésre. /Ion Iliescu a román-magyar kapcsolatokról. Megosztott "védőbástya" szerep. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Szóba sem került a Babes-Bolyai Tudományegyetem létrehozandó magyar karok kérdése Ion Iliescu és a kolozsvári egyetemek vezetőinek találkozóján. "Ez a tény jelzi, hogy mennyire veszi komolyan a kormánypárt az RMDSZ-PSD protokollumot" - nyugtázta a tényt Kása Zoltán rektor-helyettes. A Krónika kérdésére Iliescu kifejtette: Andrei Marga, a BBTE-n rektora távollétében nem került napirendre a magyar karok és tanszékek létrehozásának kérdése. Iliescu válaszában az egyetem jelenlegi modelljét tartotta követendőnek, bár nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a protokollumban szereplő feltételek valamilyen formában teljesüljenek. - Ehhez azonban - az egyetemi autonómia elve alapján - elsősorban a BBTE szenátusának beegyezése szükséges - hangsúlyozta Iliescu. Andrei Marga rektor szerint a magyar katedrák létrehozása csak idő kérdése, bár érdemben még nem történtek lépések. /Lázár Lehel, Salamon Márton László: Iliescu köntörfalaz. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Bemutatatták Ion Iliescu: A román forradalom című kötetét, melynek kapcsán az elnök az 1989-es decemberi események során szerzett tapasztalatairól mesélt az érdeklődőknek. Az államfő ingerülten elutasította az Armagedon 7 elnevezésű, sajtóban közzétett dokumentumot. Az iromány a volt szekustisztek jelenlegi beosztását sorolja fel. Iliescu szerint egyetlen NATO-tagország sem kérte azt, hogy a Román Hírszerző Szolgálatból távolítsák el mindazokat, akik hajdanán a Szekuritáté tisztjei voltak. Senkinek nincs joga beavatkozni az ország belügyeibe - szögezte le. Iliescu elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint továbbra is tényeket titkolna az 1989-es eseményekről. Az elnök a 4. Erdélyi Hadtesthez látogatott. Ion Cioara tábornok, a 4. Erdélyi Hadtest parancsnoka arról tájékoztatta az államfőt, hogy az általa vezetett katonai létesítmény felszerelésének nagyobb része több mint húszéves. /Kiss Olivér: Iliescu bírálja az Armagedon 7-et. Az államfő hidegzuhanyt kapott a katonaságtól. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselő a vele készített interjúban kifejtette: ha az MSZP nyeri meg a választásokat, a határon túli magyarság támogatásában fenn kívánja tartani az eddigi szintet, figyelembe véve az inflációt. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem ügye kulcskérdés, ugyanilyen fontossággal bír a felvidéki magyarság számára az ottani egyetem, és a Vajdaság esetében is lehet szó anyanyelvi felsőoktatási intézmény létesítéséről. A Fidesz által a határon túli magyarok támogatására létrehozott alapítványokról Tabajdi közölte: nem lehet négyévente felforgatni egy intézményrendszert, ez vonatkozik a határon innen és túlra is. Az MSZP megszavazta a kedvezménytörvényt, amelyet ma is jónak tartanak. Az Orbán?Nastase megállapodásnak a munkavállalási részét kívánják vizsgálni. Egy esetleges MSZP?SZDSZ koalícióban az MSZP nem adja fel a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos támogató magatartását. /Székely Kriszta: Nem változna a határon túli magyarok támogatása. Beszélgetés Tabajdi Csaba MSZP-s országgyűlési képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Aradon nyújtották át az Apáczai Alapítvány pályázatára a támogatásokat a megye iskoláinak. A megyében összesen 147 vidéki tanuló mintegy 82 millió lejt kapott az alapítványtól utazási költségeik támogatására. A pedagógusok ösztöndíja tavaly 48 millió lej értékű volt, idén már eddig erre 38 millió lej adtak ki, és év végére az összeg eléri a 125 millió lejt. Az infrastruktúrára kért támogatás tárgyi eszközei is igen értékesek voltak. A kisperegi és a majláti iskola TV-készülékhez, az ágyai és a szentpáli fénymásolóhoz, a simonyifalvi és a zimándújfalui, valamint az RMPSZ székház videolejátszóhoz jutott. A Csiky Gergely Iskolacsoport fizikalaboratóriumának tavaly és idén nyújtott támogatás az év végéig beérkező összeggel együtt eléri a 94 millió lejt. /P. P.: Az Apáczai Közalapítvány a megye magyar oktatásáért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

Ápr. 4-én a Nastase-kabinet elfogadta Románia NATO-integrációjának stratégiáját. Ez jövő héten kerül a parlament napirendjére. A kormány szerint Romániának elsőrendű céljává kell kitűznie a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartását, a diszkrimináció valamennyi formájának felszámolását, valamint a történelemnek teljes egészében való felvállalását. A rövid távú akcióterv szerint a fasiszta szervezetek, a fasiszta, rasszista, xenofób jellegű jelképek, az emberiség elleni bűncselekménnyel vádolt személyiségek dicsőítésének betiltásáról szóló törvényt mielőbbi gyakorlatba kell ültetni, valamennyi, Ion Antonescu marsallról készült emlékmű megsemmisítése (2002 közepéig); valamennyi, Antonescuról elnevezett park, tér, utca nevének megváltoztatása (2002 májusáig). A középtávú tervek: a nemzeti kulturális örökség feltérképezése, restaurálása (2003 közepéig); minél több elkobzott ingatlan visszaszolgáltatása (2003-al bezárólag) a hatályban levő rendelkezések szerint. /Abrakolás a hegy alatt. Romániának iparkodnia kell a NATO-feltételek teljesítésére. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Ápr. 3-án prefektusváltásra került sor Maros megyében. Megjelent a közigazgatási miniszter is. A sajtótájékoztatón a román nyelvű újságírók egy része etnikai kérdésekre próbálta élezni a problémát. Az egyik román újságírónő azt állította, hogy az RMDSZ a népszámlálás idején olyan szórólapokat terjesztett, amelyen azt ígérte, hogy "aki magyarnak vallja magát, jól jár". Felháborodottan kérte számon a közigazgatási minisztertől, miért nem "intézkedett" idejében, mert ki tudja, hány millió magyar "született" ilyképpen. A miniszter hiába magyarázta, hogy elszigetelt esetekről lehet szó, hogy nem az RMDSZ szervezte. A hölgy tovább erősködött, hogy az RMDSZ úgymond a szemük láttára, büntetlenül megszegi a törvényeket, a kormány pedig szemet huny eme égbekiáltó vétek fölött. Végül a miniszter "megnyugtatta", megbeszélik az RMDSZ-szel. Mózes Edith sajtótájékoztatókon sűrűn megforduló újságíróként látja, hogyan működik az előítéletek újraélesztésének, "szinten tartásának" mechanizmusa 2002 tavaszán is, 12 évvel a rendszerváltás után. Nem kivénhedt "patrióták" művelik, hanem fiatal, háttérből távirányított újságírók. Az SZPD - RMDSZ együttműködésben talán érdemes lenne erre az aspektusra is odafigyelni. A bizalmatlanságot, gyanakvást keltő erők elleni közös fellépést sem ártana a protokollumpontok közé sorolni. /Mózes Edith: A kézlegyintés kevés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./

Juhászné Lévai Katalin, az MSZP Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint egyre több munkaközvetítő iroda alakul a határ menti romániai településeken annak érdekében, hogy ottani munkavállalókat közvetítsen Magyarországra. Ápr. 4-én Debrecenben tartott sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet egy helyi lapban többször megjelent hirdetésre, amelyben a keleti országrész munkáltatóinak romániai munkaerőt - orvosokat, ápolókat, építőipari szak- és segédmunkásokat, mezőgazdasági idénymunkásokat - ajánlanak.Juhászné Lévai Katalin kijelentette: az élet kezdi igazolni, hogy a szocialista párt joggal tiltakozott az Orbán-Nastase-paktum ellen. A politikus utalt arra, hogy 2001 decemberi adatok szerint 20 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon, "szemben az Orbán-kormány győzelmi jelentéseivel". Megerősítette, szerintük a román állampolgárok magyarországi munkavállalási lehetősége veszélyezteti a hazai munkaerőt, különösen a keleti országrészben. /Az MSZP a romániai munkavállalókról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

Egy hónappal a határidő után sincsenek Zilahon kétnyelvű helységnévtáblák Szilágy megye tanácsának utasítására minden, a megyei önkormányzatnak alárendelt intézményre kifüggesztették már a kétnyelvű táblákat. /Deák Zoltán, Salamon Márton László: Kétféle aritmetika a Szilágyságban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Kilenc érmelléki RMDSZ-szervezet elnöke írta alá azt a szándéknyilatkozatot, amelyben a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) elé terjesztették, hogy megalakítanák az Érmelléki Területi RMDSZ Szervezetet. Az önállósulni kívánók ápr. 4-én Margittán ismertették elképzeléseiket. Úgy vélik, a Bihar megyei RMDSZ szervezet nem foglalkozott kellőképpen az Érmellék gondjaival, noha itt él tömbben a bihari magyarság. Kovács Zoltán és a megjelent kezdeményezők hangsúlyozták, az új szervezet nem valami ellen irányul, hanem a térség tömbmagyarságának érdekvédelmét kívánja szolgálni. A szándéknyilatkozatot elfogadta a székelyhídi, az érolaszi, a hegyközszentmiklósi, a csokalyi, a kágyai, az érmihályfalvi, az értarcsai, a margittai és széplaki helyi RMDSZ választmánya. Az új szervezet nem az RMDSZ ellen alakul, az országos szövetség keretében kíván működni, egyenrangú félként tárgyalni a megyével. /Simon Judit: Az SZKT térfelén a labda. Bejelentették elszakadási szándékukat az érmellékiek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Az RMDSZ és az EMKE tordaszentlászlói választmánya, a Református Egyházközség, az Önkormányzat, valamint a Thamó Gyula Közművelődési Egyesület az idén is megszervezi a Tordaszentlászlói Napok keretében az immár hagyományos Szent László-napi Kórustalálkozót. Az idei, 13. találkozót Kossuth Lajos születésének 200. valamint Kodály Zoltán születésének 120. és halálának 35 évfordulója tiszteletére rendezik meg. Az eseményre 2002. június 29-én kerül sor. /XIII. Szent László-napi Kórustalálkozó Szentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

A szatmárnémeti Református Gimnáziumban regensburgiak segítséget ajánlottak fel a díszterem kialakításához, támogatásukkal berendeztek egy tornatermet, és kialakítottak egy olvasótermet. A könyvtár bővítése időszerű volt, az iskolának ma már több mint 10 ezer könyve van, az 16 férőhelyes olvasóteremben videózásra, tudományos tevékenységek lebonyolítására nyílik lehetőség. /Elek Anikó: Németországi támogatással elkészült a Református Gimnázium torna? és olvasóterme. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

Ferencz Imre költő, újságíró elmondta, hogy manapság a verseskötetek ötszáz példányban ha megjelennek, és rendszerint ottmaradnak a könyvesboltokban. Szerkesztőként, újságíróként is három könyvet tett le az asztalra, költőként is hármat. Ferencz Imrének idén két könyve is napvilágot látott: aGyufa a zsebben (Státus Kiadó, Csíkszereda) rövid publicisztikai írásokat, jegyzeteket tartalmaz, a Járomtánc (Pro Print Kiadó, Csíkszereda) verseskötet. Ferencz Imre bevallotta, hogy él benne egy mellőzött szobrász. Egy-két év múlva össze szeretne összehozni egy kis tárlatot, hogy bemutasson húsz-harminc plasztikát. /Borbély László: Beszélgetés Ferencz Imre költővel. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 5./

Funar, Kolozsvár polgármestere a magyar főkonzulátuson levő zászló azonnali eltávolítását kérte Vasile Soporan prefektustól és Adrian Nastase kormányfőtől. Szerinte "ez nem a Magyar Köztársaság zászlója, hanem horthysta szimbólum". Ezenkívül Funar azt kérte, a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok betiltásáról szóló 31-es számú, idén elfogadott sürgősségi kormányrendelet alapján a magyar konzulátust 250 millió lejre büntessék. Az elöljáró szerint a kormányrendelet alapján a zászlót kitűző személyeket 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönbüntetésre ítéljék. A prefektushoz és a miniszterelnökhöz intézett levelében Funar arról is beszámol, hogy a törvényszékhez fordult annak érdekében, hogy a kolozsvári magyar főkonzulátust felszámolják. Vasile Soporan prefektus kifejtette: elemezni fogja a levélben foglaltakat és azt, hogy a zászló kitűzésével megszegték-e valamelyik román törvényt. /K. O.: Funar a magyar zászló eltávolítását követeli. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Ápr. 6-án avatják fel Besztercén az RMDSZ területi szervezetének új székházát. A felújított, központi ingatlant több mint százezer dollárért vásárolta meg az RMDSZ országos szervezete. Nagy Zsolt, a szövetség területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke úgy vélekedett, jelen pillanatban senkinek sem hasznos, ha nyilvánosságot kapna a besztercei RMDSZ-székház vételára, inkább annak kell örülni, hogy a Beszterce-Naszód megyei szórványmagyarság végre közösségi házhoz jutott, amelyben érdekvédelmi szervezete hatékonyan működhet majd. Hasonló álláspontra helyezkedett Szilágyi János, az RMDSZ beszterce-naszódi szervezetének elnöke is. - A megye több településén a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését egy héten belül elvégzik. A jövőben az épület nemcsak RMDSZ-székházként, hanem kulturális központként, közösségi házként is működik majd. A székház felavatásával egy időben nyitják meg Szilai Sándor besztercei fotóművésznek a megye magyar templomait, történelmi épületeit bemutató fényképkiállítását is. /Rostás Szabolcs: Titokban tartják az épület vételárát. Új székházba költözik az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

A Váradi Biblia nyomtatójának, Szenczi Kertész Ábrahámnak nevét viseli az a nagyváradi sajtóház és nyomda, amelyet a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nyitott anyaországi támogatással. A jan. 5-i avató ünnepségen hangsúlyozta Tőkés László püspök: nagyobb építkezés első lépése a sajtóház megnyitása. Szabó Tibor, a HTMH elnöke avatóbeszédében a sajtóház további támogatását ígérte. A sajtóházban nyomda és a Partiumi Közlöny és a Harangszó mellett helyet kap a kárpát-medencei tudósítói hálózat fiókja, amely a Duna TV, a Magyar Televízió, a bukaresti és a kolozsvári magyar stúdiók tudósítóiból áll. Könyvbemutatókkal köszöntötték az eseményt: Csetriné Lingvay Klára Nagyasszonyaink című könyve 15 erdélyi nagyasszony munkásságát, történetét feldolgozva láttatja Erdély történetét. Balaskó Vilmos Élet a föld alatt című, a román börtönök összeírását tartalmazó könyve másodkiadást ért meg. Bemutatták a Heidelbergi Káté revidiált kiadását, végül Szabó István tanár átfogó Ottomány monográfiáját mutatta be Dukrét Géza, a Partiumi Könyvek szerkesztője. A nagyváradi regionális sajtóház a harmadik a marosvásárhelyi és a kolozsvári után. /(Balla Tünde): A tények beszéljenek. Sajtóház nyílt Nagyváradon a magyar kormány támogatásával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

A Reform Tömörülés Maros megyei csoportjának nyilatkozatában figyelmeztetett: újabb Cserehát-ügyet készítenek elő, nem messze Marosvásárhelytől. A helyi közösség akaratának semmibevételével, a törvény megkerülésével utalt ki a Maros megyei prefektus Székelykál határában 40 ha földet az ortodox egyháznak. A szándék, az államilag kiemelten támogatott ortodox egyház erőszakos betelepítése egy magyarlakta vidékre, távlatokban pedig az ott élők nemzetiségi arányainak megváltoztatása. A Reform Tömörülés Maros megyei csoportja arra szólítja fel az RMDSZ Maros megyei vezetőségét, hogy ne hárítsa a felelősséget a helyi közösség vezetőire. A törvénysértő lépést a központi, kormányzó hatalom követte el, az a hatalom, amely az RMDSZ partneri támogatását élvezi. Az RMDSZ megyei szervezetének, de az országos vezetőségnek is erkölcsi kötelessége határozottan, a nyilvánosság előtt fellépni a székelykáli ügy jogszerű rendezése érdekében. /Határozott fellépést a betelepítés ellen!. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./

Szabó Tibor, a HTMH elnöke ápr. 4-én megköszönte az egyházfő magyarságért folytatott munkáját, Nagyváradon, majd átnyújtotta a lábadozó Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspöknek magyar igazolványát a Kanonok-sori rezidencián. Miközben Fodor József püspöki helynöknek is átadta az okmányt, azt hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy az erdélyi magyar papok példát mutassanak az igazolványok megszerzésében. Tempfli püspök megköszönte e nemes gesztust. Örvend annak, hogy Antall József néhai magyar miniszterelnök kijelentése óta, amelyben tizenöt millió magyar miniszterelnökének vallotta magát, már a magyar igazolvány átvételéig jutottunk. /(Balla Tünde): Tempfli püspök megkapta a magyar igazolványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Székelyudvarhely/ keretében működő Palló Imre Kamarazenekar egyre többet hallat magáról. Ez a kamarazenekar képezi a magját a Kelet-Európai Fesztiválzenekarnak, valamint a létrehozandó Székelyföldi Szimfonikus Zenekarnak. A Palló Imre Kamarazenekar márc. 22?27. között Nyíregyházán a ?Pro Archi" vonószenekari versenyfesztiválon vett részt. Hét ország képviseltette magát zenekarokkal, a Palló Imre Kamarazenekar első díjat szerzett a professzionális (zenei pályán működő) ifjúsági kategóriában. /Zsidó Ferenc: Komolyzenei fészek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./

A szatmárnémeti Caritas-szervezet programjai révén összesen 1870 gyermeket és fiatalt támogatott a 2001. évben. A támogatás kiterjedt a Caritas utcagyerekek számára létesült központjaira (Szatmáron és Nagybányán), a megye különböző településein levő szociális óvodákra, tanulóházakra, speciális óvodákra,a Szent József Rehabilitációs Központra /ahol 150 fogyatékos gyermek részesült állandó speciális kezelésben/, az alsóhomoródi Gyöngy integrációs központra, a Szent Vince heti foglalkoztatási központra. A rászorulóknak ingyen adtak gyógyszert. A szatmári római katolikus egyházmegyében 8 házi betegápoló központ működik az idősek számára: Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon, Felsővisón, Nagybányán, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. A szociális irodák keretén belül összesen 48 295 rászorult személyt támogattak, közülük 34% római katolikus, 7% görög katolikus, 46% ortodox, 12% református, 1% más vallású. /A számok tükrében. Mit tettünk a gyerekekért? = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 7./

Baricz Lajos /sz. Borzont, 1958. febr. 15./ 1990 óta a marosszentgyörgyi római katolikus egyházközség plébánosa. Verseit rendszeresen közölte a plébánia Harangszó című lapja, a Vasárnap című katolikus hetilap, valamint a Krisztus Világossága című folyóirat. Egyszerre két kötettel léphet olvasói elé. Ki ébreszti a Napot? /Impress Kiadó, Marosvásárhely/ címmel gyermekeknek szánt könyvével és Köt a gyökér /Erdélyi Pegazus Kiadó/ című kötet vallásos tárgyú verseivel. Baricz Lajos szerzői estje ápr. 6-án lesz Marosszentgyörgyön, a római katolikus plébánián. /Szerzőavatás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 5./ Irodalmi rendezvénynek sosem volt ekkora közönsége Maros-szentgyörgyön, mint a népszerű Baricz Lajos atya estjén. Kisdiákok, fiatalok és felnőttek mondták verseit. Baricz Lajos kifdejtette: költészetének forrásvidéke Erdély, az emberek és a szülőföld szeretete és istenhite. /M.D.: Szerzői est Marosszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

Heves vita volt ápr. 5-én az RMDSZ Csíki Területi Szervezete által összehívott Területi Képviselők Tanácsának ülésén. Az RMDSZ?SZDP megállapodás kapcsán Ráduly Róbert területi elnök ismertette a megállapodás elfogadásának mozzanatait. Ráduly elmondotta: a protokollumot gyakorlatilag elfogadták, módosító javaslatokra egyelőre nincs lehetőség. Többen szóvá tették, hogy ezt a protokollumot nem lehet elfogadni, mivel felülről próbálják rákényszeríteni a helyi szervezetekre a megállapodás szövegét és a helyiek legfontosabb követelései nincsenek benne. A kibontakozó vita során aztán kiderült, hogy a protokollum olyan mellékletekre utalt, amelyek nem is léteznek, egyszerűen nem készültek el. Ezek a már elkezdett beruházások támogatására, az erdős területekre, valamint az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására vonatkoznak. A órás vita végén 29 mellette, 12 ellene, 4 tartózkodással elfogadták a megállapodás szövegét. Ígéret született arra, hogy 15 nap alatt elkészülnek a javaslatok a mellékletekre vonatkozón. /Daczó Dénes: A protokollum ellen szóló vita után mégis más eredmény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A Bihari Napló (márc. 28) és a Romániai Magyar Szó (márc. 29) beszámolt arról a sajtóértekezletről, amelyen Tőkés László királyhágómelléki református püspök és a Partium Keresztyén Egyetem vezetősége azzal vádolta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségét, hogy politikai okokból nem fogadja a PKE tanítóképzős végzettjeit államvizsgára. Ezzel szemben az igazság a következő, szögezte le a BBTE két rektor-helyettese, Kása Zoltán és Néda Árpád. A 60/2000-es törvény szerint csak azok jelenkezhetnek szelekciós vizsgákra, akik tanulmányaikat a nem engedélyezett szakokon 1990 és 1996 között kezdték. A BBTE azért nem fogadhatta a nagyváradi tanítóképzős végzetteket, mert ez a képzés 1997-ben indult be. Lehet, hogy az engedély megtagadása politikai okokra is visszavezethető, de azt mindenkinek tudnia kell, hogy az országos akkreditációs bizottság rossz néven veszi, ha már engedély nélkül működő szakra nyújtanak be engedélyezési kérést. Tavaly novemberben megjelent egy kormányrendelet (1027/2001), amely lehetővé teszi, hogy azon egyetemek és szakok hallgatói, amelyektől megvonták a működési engedélyt, akkreditált egyetemeken fejezhessék be a tanulmányaikat. Ezen a listán a PKE tanítóképző szaka nem szerepel. Erre a rendeletre hivatkozva, a PKE rektora a tanügyminisztertől kérte, hogy hasonló elbánásmódban részesüljenek, de ezt a tanügyminiszter csak szóban volt hajlandó megígérni, írásban nem. Ezután a PKE rektora megkereste a BBTE rektorát a tanügyminiszternő tanácsára. Megszületett az az áthidaló megoldás, hogy, amennyiben a tanügyminiszter írásban engedélyezi, akkor a BBTE vállalja az államvizsgáztatást. A cikkben írottakkal ellentétben a BBTE szenátusa nem szavazott ebben az ügyben. Az a javaslat, hogy a BBTE indítson Nagyváradon tanítóképzőt, sajnos, nem járható út, mert egy új helyszínen történő szak beindításához szükséges az akkreditációs bizottság engedélye. Ellenben, a nagyváradi állami egyetem, amennyiben van román nyelvű tanítóképző szaka, minden engedély nélkül magyar nyelvű szakot is indíthat, mivel az engedélye vagy akkreditációja nem tiltja ezt. A BBTE keretén belül egyetlen megoldás van. Ha valaki a tanítóképző végzettjei közül felvételi vizsgán bejut valamelyik (pl. szatmári vagy kolozsvári) tanítóképző főiskolánkra, a PKE egyetem által kiállított anyakönyvi kivonat alapján, el lehet ismerni azokat a vizsgákat, amelyek közösek a két képzésben, és ekkor a hároméves képzést két, esetleg egy év alatt is el lehet végezni. /Kása Zoltán és Néda Árpád a BBTE rektor-helyettesei: Pontosítás tanítóképző ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./