Amikor az Országgyűlés elfogadta a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényt, akkor 80 éves adósságot törlesztett a határon túli magyar közösségekkel szemben - mondta Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke márc. 7-én Budapesten, amikor vajdasági kérelmezőknek átnyújtotta a magyar igazolványokat. Szabó Tibor köszöntő beszédében szólt arról, hogy a kedvezménytörvény - ha nem is ad elégtételt - erősíti a hitet, amely a nehéz időkben segített a határon túl élőknek magyarságuk megtartásában. A vajdasági magyarok közül elsők közt Varmuzsa Róbert (Kishegyes), Kiss Antal református esperes és neje, Kiss Mária (Ómoravica), Pásztor Béla és felesége, Pásztor Ilona, valamint négy gyermekük (Zenta) és Bús Ottó (Szabadka) vette át a magyar igazolványt a Határon Túli Magyarok Hivatalában szervezett ünnepségen. /Magyarigazolvány vajdasági családoknak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

Boros János alpolgármester márc. 8-án úgy nyilatkozott: törvénytelen Gheorghe Funar polgármester abbéli szándéka, hogy március 15-én két emléktáblát helyezzen el az egykori Biasini Szálló falán, ahol az RMDSZ rendez ünnepséget. Boros hangsúlyozta: a két emléktábla nem jelenik meg az idei költségvetésben, elhelyezésükhöz nincsenek meg a szükséges hatósági engedélyek. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a Nagy-Románia Párt által Funar hivatalba lépése 10. évfordulójának alkalmából tervezett ünnepségek célja valójában az RMDSZ által a magyar nemzeti ünnep alkalmával tervezett rendezvények beárnyékolása. "Ezeket a rendezvényeket és Corneliu Vadim Tudor Kolozsvárra invitálását szándékosan tervezték, mi azonban reméljük, hogy a polgármester nem akar velünk bonyodalomba keveredni, mint ahogy ezt mi sem akarjuk", fogalmazott Kónya. Funar tervei szerint március 15. alkalmából kicserélné a Petőfi Sándor emléktáblát olyanra, amelyen a költő neve Petrovics Sándorként lenne feltüntetve. Funar korábban már megpróbálkozott a táblacserével, az akkori prefektus, Alexandru Farcas azonban azt betiltotta. Emlékezetes, hogy 1997-ben Funar már feltáblázta az egykori Biasini Szállót, amelyeken emléket állít a szabadságharcban a "magyarok által meggyilkolt román áldozatoknak", akik számát önkényesen 40 000-ben állapította meg, ezt az adatot román és magyar történészek sokszorosan túlzottnak tartották. /Újabb két tábla a Biasinin? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

1990 óta hat jogszabály jelent meg a témában, az etnikai üldözöttek kárpótlásának kérdése ma is csupán közeledik a megoldáshoz. A kárpótlások odaítélése továbbra is a megyei nyugdíjpénztárak illetékeseinek jóindulatától függ. Az RMDSZ–PSD protokollumban rögzített célkitűzések közül mindössze kettő teljesült az első határidőig. Ezek közül is az egyik csupán félig. Az egyezmény szociális vonatkozású fejezetében a felek többek között megállapodtak abban, hogy "korrekt módon alkalmazzák" az etnikai alapon üldözöttek kárpótlásáról szóló 189/2000-es törvényt; ennek érdekében a kormány febr. 28-ig kidolgozza a jogszabály végrehajtási utasításait. A 127-es kormányhatározat febr. 22-én életbe is lépett. A dokumentum azonban továbbra sem biztosítja a 189-es törvény "korrekt alkalmazását", ahogyan azt a PSD–RMDSZ protokollum megfogalmazza. Kerekes Károly képviselő, a kárpótlások témagazdája elmondta, a határozat több szempontból hiányos. "Az akkori események a mai értelmezésben úgy néznek ki, hogy Földváron hadifogolytábor volt, Targu-Jiuban pedig politikai üldözötteket tartottak fogva. Nem akarják elismerni, hogy ezek a lágerek megváltoztak egy adott pillanatban, és Földváron nem politikai üldözötteket tartottak fogva, hanem dél-erdélyi magyar értelmiségeket, Targu-Jiuba pedig nemcsak kommunistákat hurcoltak, hanem összeszedték a civil lakosságot" – magyarázta a képviselő. A jogok megállapításánál nem fogadják el az RMDSZ véleményét, holott a jogszabály kimondja, hogy az alkalmazás során a nyugdíjpénztáraknak konzultálniuk kell a kisebbségi szervezetekkel. Kerekes Károly elmondta, az RMDSZ nem tekinti lezártnak az etnikai üldözöttek kárpótlásának kérdését a 127-es kormányhatározat megjelenésével. /Szőcs Levente: Zaklatott etnikai üldözöttek. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./ Az egykori üldözötteket kérelmeik elfogadása után is igazi kálvária várja. A lap erre hozott fel példát. /Bakó Zoltán: További üldöztetések. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

Gyergyószentmiklós 1907-ben nyert városjogot. 1898-tól újságja van Gyergyószentmiklósnak, a Gyergyói Hírlap. 1901-től jelenik meg a Gyergyó című hetilap, 1905-től Csíkvármegye címmel indul újabb hetilap. 1920 és 1931 között jelent meg a Székely Szó. A második világháború alatt jelent meg a Gyergyó és Vidéke. 1945 elején Csíki István szerkesztésében jelent meg a Székely Vasárnap. 1945 után a városi művelődési ház köré szerveződik a művelődési élet. Az 1952-ben alakult Gyergyói Múzeumnak, első két vezetője Csiby Andor és Bálint Ákos anyaggyűjtéssel, majd Tarisznyás Márton múzeumigazgató másfél évtizedes munkája során (1956-1980) tudományos feldolgozásokkal és közlésekkel élesztgette a közösség társadalmi, történelmi önismeretét. A helyismereti kutatást, diákjaival együtt Garda Dezső tanár, történész (jelenleg országgyűlési képviselő) folytatta. 1962-ben indult az irodalmi kör, 1976-ban felvette a város szülöttének, Salamon Ernő költőnek a nevét. A második világháború utáni Gyergyószentmiklós első irodalmi jellegű kiadványa 1980-ban jelent meg, Líceum címmel. Az irodalmi kör élén egy ideig dr. Kercsó Attila állt. Az 1989-es fordulat után az irodalmi kör iránti érdeklődés alábbhagyott. /Bölöni Domokos: Élet Kis-Szibériában. = Népújság (Marosvásárhely), Múzsa melléklet, márc. 9./

Székelyudvarhelyen, a G Pubban látható jelenleg Benedek Levente textilkiállítása. Az ifjú képzőművész a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola végzős tanulója, ez az első kiállítása. Vegyes szövésű (goblen, perzsa) technikáktól batikig, térhatású kollázstól a pác és ragasztott fonal ötvözéséig minden megtalálható munkáiban. /Zsidó Ferenc: Tárlat a G-ben. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

Március 19-én este, a magyarságot ért támadás évfordulóján Marosvásárhelyen egyre kevesebb gyertya kerül az ablakokba. "Jól van az úgy, hogy mi, többiek immár a jövőbe tekintünk." – írta Ferencz L. Imre.A kormányzó SZDP és az RMDSZ idei együttműködési megállapodásának sarkalatos pontja a marosvásárhelyi tanügyi intézetek sorsa. Bálint István, a Bolyai Líceum igazgatója tájékoztatott: a magyar tagozaton nyolcszáz diák tanul, a románon négyszáz. A tanárok létszáma 30 a román és körülbelül nyolcvan a magyar tagozaton. /(Ferencz L. Imre): A Bolyai Farkas Líceumban. Kormányrendeletre várnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Lejárt le a határidő, a kétnyelvű táblákat ki kellett volna helyezni. Marosvásárhelyen eddig háromnyelvű táblák virítottak: fent nagy betűkkel a román, alatta kisebbekkel a magyar és német megnevezés. Most a városgazda "egynyelvűsített": eltűnt a magyar és német felirat. Még mindig kizárólag román nyelvű felirat van a kormányhivatal, a megyei tanács épületén, a kultúrpalotán, az iskolákon, a többi hivatalon, sőt a legtöbb utcán is. /Máthé Éva: Eltűnt a magyar és német felirat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Márc. 10-én Funar, Kolozsvár polgármestere úgy döntött, feketemisét rendel azon szociáldemokrata és parasztpárti önkormányzati képviselők ellen, akik megszavazták a háromnyelvű táblák elkészítésére vonatkozó RMDSZ-javaslatot. Gheorghe Funar szerint az RMDSZ-javaslatot támogató szociáldemokrata önkormányzati képviselők "nemzetárulók" és "vétkeztek". A polgármester szerint a magyar helységnevek a "horthysta időszakból származnak". /Kiss Olivér: A polgármester feketemisét rendel a tanácsosok ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Az anyanyelv ünnepét szervezte meg márc. 8-a és 10-e között a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör három nyelvi vetélkedővel: ekkor zajlott az Édes anyanyelvünk és a Szép magyar beszéd nyelvhasználati, illetve a Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny. A versenyeket az idén rendezték meg hetedszerre. A versenyzők nyolc megye nyelvművelő köreit képviselték. Az Édes anyanyelvünk verseny díjazottai a Sátoraljaújhelyen megrendezendő Kárpát-medencei szintű döntőre, a Szép magyar beszéd nyertesei pedig a győri Kazinczy-versenyre jutottak tovább. /Kónya Klára: "Játszadozni a szavakkal, mint a fényes begykövekkel…" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

A hagyományokhoz híven, a márc. 15-ét megelőző héten a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola idén is megrendezi a Petőfi-napok elnevezésű rendezvénysorozatát. Márc. 11-én prózamondó vetélkedőn mérik össze tudásukat a város általános iskoláinak képviselői, márc. 12-én Kossuth nyomában címmel tartanak történelmi vetélkedőt. Számítástechnikai és általános műveltségi vetélkedő, sportversenyek, szavalóverseny, jégkarnevál szerepelnek még a programban. /Petőfi-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

Márc. 11-én a legtöbb iskolában nem tartottak órát, a pedagógusok szakszervezetei - ezúttal egységesen - sztrájkoltak. Az okok több éve ugyanazok: alacsony bérek, a kollektív munkaszerződés be nem tartása. Ezúttal ezek mellett az élelmiszerjegyek kapcsán váltak elégedetlenné a tanügyiek. A kormány, előzetes ígéretei ellenére, a beígért havi 10 élelmiszerjegy helyett 5 százalékos béremeléssel próbálja leszerelni a szakszervezeteket. Ezután jött a vidéken tanítók részére megállapított pótlék kormányrendelet általi jelentős megnyirbálása. Az elmúlt években többször is sor került a tiltakozásukra - volt sztrájk, kivonulás, tüntetés Bukarestben, de nem használt. A tanügyminiszter ezúttal is kijelentette: "alkalmatlannak" találja a sztrájkot és bízik a pedagógusok bölcsességében. /Befagyasztják a tanévet? = Népújság (Marosvásárhely), márc. 12./

Hónapok óta folyik a vita arról, melyik ifjúsági szervezet vagy csoportosulás az erdélyi magyar fiatalok legitim képviselője. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) alapszabályzata alapján a helyek 15%-a a fiatalságot illeti meg. Jó ideig a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) jelöltjei töltötték be az SZKT ifjúságot megillető 22 helyét, de 2001 elején romlani kezdett a MIT–RMDSZ viszony, ami szakadáshoz vezetett, ez 2001. július 4-én következett be. A MIT küldöttgyűlése leszögezte: nem zárkózik el teljesen a szövetségtől. Jakab István, a MIT elnöke elmondta: bátorítják a helyi szintű együtműködést ott, ahol készség mutatkozik ez irányba. Néhány helyen továbbra is felhőtlen a két fél közötti kapcsolat. Kolozsváron, Temesváron, Brassóban, Nagyváradon az ifjúsági szervezetek jó kapcsolatokat ápolnak az RMDSZ területi szervezeteivel. Negatív példa Székelyudvarhely, ahol Verestóy Attila szenátor befolyása miatt nem alakult ki semmilyen fajta helyi szintű együttműködés. A MIT tagszervezetei: az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), az Ifjúsági Keresztény Egyesület (IKE), az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE), a Romániai Magyar Cserkészek Szövetsége (RMCSSZ), az Ifjúsági Információs Tanácsadói Egyesület (IFINET), a Romániai Doktorandusok Országos Szövetsége (RODOSZ). A szervezetek körülbelül 50 ezer taggal rendelkeznek.

A MIT kizárólag normatív támogatásokból él, ezenkívül pályázatokból igyekeznek bővíteni a szakadás óta megcsappant költségvetési keretet. A román állam költségvetési alapjaiból már nem részesülnek pénzösszegekkel, amelyek az RMDSZ által működtetett Communitas Alapítványon keresztül érkeztek. A július 4-i küldöttgyűlés nyilatkozatában a MIT azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy nem tölti be hivatását, hivatalos politikai vonalvezetése a balkáni politizálás útjára tévedt. A nyilatkozat leszögezte, hogy a MIT nem vállalja továbbra a közösséget egy olyan pártosodó szervezettel, amely nem tekinti tárgyalópartnerének az erdélyi magyar ifjúsági szervezetek hiteles képviseletét, a MIT-et. A MIT legutóbbi, februárban Székelyudvarhelyen tartott küldöttgyűlésénén nyilatkozatában elmarasztaló hangnemben szólt az RMDSZ és a MIT közötti viszonyról. "Mélységesen elítéljük Asztalos Csabának, Markó Béla elnöki jogtanácsosának, egyben az Itthon Fiatalon Mozgalom (a MIT "ellenszervezetének" tartott) jogi képviselőjének azt a kísérletét, hogy önkényesen levédve a MIT nevét, megpróbálja kisajátítani azt" — mondotta Jakab István. A feszültségek egyik fő okaként a MIT vezetősége az Illyés Közalapítvány kuratóriuma által elosztott pénzösszegeket jelölte meg, "az alkuratórium igazságtalanul és önkényesen módosította az ifjúsági szaktestület határozatait" — állítják. Az ifjúságnak a SZET-ben is vannak fenntartott helyei. A szakadás után tavaly, tavasszal azonban a SZET — bár nem volt döntőképes — feltöltötte ezeket a helyeket saját embereivel — állította a MIT-elnök. Ezen az ülésen Korodi Attilát, az Itthon Fiatalon mozgalom elnökét, a SZET főtitkárává választották, ami a MIT szerint szintén szabálytalan lépésnek bizonyult. "A 42 SZET-tagból csupán 18 volt jelen, ezért kifogásoljuk a SZET döntését, bár ezen már nem is csodálkozunk. Bármi kitelik az RMDSZ jelenlegi vezetőségétől" — folytatta az elnök. Jakab István a hétvégén alakult Magyar Ifjúsági Értekezletet (MIÉRT) az RMDSZ aljas húzásának nevezte, amelynek a távlati célja a MIT ellehetetlenítése. "Hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy az SZKT-ban a fiatalság részére fenntartott 22 helyet elfoglalják, és majd az ifjúság legitim képviselőjének nevezzék magukat. A MIÉRT-nek, mint ifjúsági fórumnak a létrehozását kezdeményező Itthon Fiatalon Mozgalomnak egyébként is csak körülbelül 500 tagja lehet, ami a mi 50 ezrünk mellett eltörpül" — fejtette ki Jakab. Az Itthon Fiatalon Mozgalmat azzal vádolta, hogy RMDSZ-es honatyák csemetéi alkotják a tagságát, és a hétvégi alakuló ülést csupán "átcsoportosításnak" és "átnevezésnek" lehet tekinteni. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ifjúsági előadója hangsúlyozta, semmiképpen nem áll szándékukban elfoglalni a szabadon maradott SZKT-helyeket. Korodi Attila elismerte, hogy Csíkszereda és Udvarhely környékén valóban vannak olyan tagok, akik RMDSZ-vezetők rokonai, de számuk elenyésző, ha figyelembe vesszük, hogy a mozgalomnak 80 tagszervezete van. – Márc. 9-én volt a MIÉRT alakulóülés Szovátafürdőn, az RMDSZ csúcsvezetőségének a részvételével. A MIÉRT elnöke Kovács Péter lett, akit a szavazati joggal rendelkező küldöttek egyhangúlag megszavaztak. A MIÉRT alakulásával egyidőben képzési programok beindítását is tervezik, amelynek célja: "a fiatalok a politikai és állami fórumokon, intézményekben felkészült jelölteként vehessenek részt a különféle megmérettetésekben." A MIÉRT képviselői elvetették a megfigyelői tagságot előíró alapszabályzati tételt. A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), amely az Országos Magyar Diákszervezet (OMDSZ), s mint ilyen a MIT tagja, ezáltal megfigyelőként sem vehet részt a következő üléseken. A gyűlésen jelenlevő Lokodi Csaba, a KMDSZ alelnöke nyilatkozta: "a mai szavazat értelmében a MIÉRT megkérdőjelezte nyitottságát." /Borbély Tamás: Ki a "legitim fiatal" az RMDSZ-ben? MIT-bánat, MIÉRT-alakuló ülés. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Az RMDSZ parlamenti csoportja keretében létrejött Polgári Szárny márc. 5-ei közleményében leszögezte, hogy egyik fontos feladatának tekinti az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti megállapodás gyakorlatba ültetésének figyelemmel követését. A február végi első határidőre a megállapodásban előírtak csak részben teljesültek. A Polgári Szárny tartja az ellenük, valamint az őket támogató RMDSZ-szervezetek ellen irányuló megfélemlítési és lejáratási kísérleteket. /Uszulnak rájuk. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./

A márc. 1-2-án megrendezett Népfőiskola-börze című civil fórumon Sz. Tóth János, a magyarországi Népfőiskolai Társaság ügyvezető elnöke a népfőiskolai oktatás nyugati helyzetét, fejlettségi fokát mutatta be. Az újságíró kérésére párhuzamot vont Magyarország és Románia népfőiskola-politikája között. Magyarországon a 2001-ben kiadott 101-es számú törvény történelmi jelentőségű volt, mert ez a felnőttképzés, az iskolán kívüli tanulás törvényes kereteit is leszögezte. Megjelentek az európai oktatás- és szakképzés-fejlesztési programok, mint például a Socrates, vagy a Leonardo. Azt viszont mindkét országnak meg kell tanulnia, hogy mit jelent az oktatásfejlesztés, az innováció, a partnerség, a nemzetközi együttműködés tükrében. Az erdélyieknek van két, "hátrányból származó előnyük": 1. Nem számíthatnak olyan nagyságú állami támogatásra, amely a felnőttképzésben szerepet játszó intézményeket "elkényelmesítené", így számos jelét lehet tapasztalni Erdélyben az olyan civil összefogásoknak, amelyek az önfenntartás csíráit hordozzák magukban. 2. Az idegennyelvi készség. Az erdélyi magyarság lényegében kétnyelvű, így idegen nyelvet könnyebben tanulnak, mint a magyarországiak. Ez nagy előny. /Szabó Csaba: Európa kapujánál a hazai népfőiskolai oktatás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Kézdialbis református temploma padlóját 1998-ban javították. A szentgyörgyi múzeum munkatársai ekkor kezdtek ásatásokat végezni a templomban, és egy 13. századi kegyhely maradványaira bukkantak. Mivel a vonatkozó írások szerint a település az 1500-as években a környező Dálnokból és Csernátonból idetelepültekből létesült, a feltárás így Kézdialbis történelmét kétszáz évvel visszaviszi. A templomot 1710-ben protestáns falfestményekkel díszítették. Ezeket is restaurálni fogják, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma több millió forinttal segítette a munkát. /Kristály Lehel: Felső-Háromszéken visszaszámlálnak. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./

A Szociáldemokrata Párt Maros megyei alapszervezete kiszemelte magának a Köpeczy–Teleki ház néven ismert ingatlant. Az ügyben a március végére összehívott rendkívüli tanácsülésen döntenek Marosvásárhely városatyái: kiutalják-e vagy sem a város egykori első múzeumát a kormánypártnak. A Köpeczy–Teleki ház a város legrégebbi polgári háza, amelyet Köpeczy Tamás építtetett. Itt volt Teleki József híres könyvtára, itt rendezték be a város első múzeumát a természetrajzi, állattani és ásványi gyűjteményből, valamint a fizikaszertárból. A ház legutolsó tulajdonosa a Marmarosch Bank zsidó származású vezérigazgatója, Ádám Lajos és neje, Janka volt, akik az auschwitzi haláltáborban pusztultak el. A hagyatéki tárgyalást 1951-ben folytatták le, az ingatlant az Ádám család négy gyermeke örökölte. A 2001/10-es törvény megjelenése után a még életben levő Ádám István és húga, Éva visszaigényelte a szülői házat. A városi tanács három kormánypárti tagja az ingatlan megszerzésében az RMDSZ-es frakció szavazataira számít, amiért cserében több olyan határozattervezetet is hajlandó támogatni, amelyet a magyar párt jónak lát. A legutóbbi tanácsülésen az RMDSZ-es városatyák kijelentették: addig, amíg a jogászok nem tisztázzák az ingatlan tulajdonjogi helyzetét, nem lenne szerencsés döntéseket hozni. Ennek ellenére a kormánypártiak kijelentették, ha az RMDSZ nem tartja be korábbi ígéretét, az SZDP sem hajlandó a szövetség határozattervezeteit támogatni. /Bereczki Réka: SZDP–RMDSZ-paktum. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 12./

Egy szilágycsehi olvasó számolt be egy megdöbbentő esetről. Egy magyar fiatalember szívbetegen vonult be katonának. Nem vették figyelembe betegségét, s Krassó- Szörény megyébe kerülve nagyon csúnyán bántak vele. Ő volt ott az egyedüli magyar. Megrakott targoncát cipeltettek föl vele a dombon, s amikor megállt pihenni, mert fulladozott, csúfolkodtak vele. A szülők kérték a fiuk közelebbre helyezését, de úgy látszik, nem volt pénzük ezt elrendezni. A fiú többször összeesett a katonai szolgálat alatt, de ráfogták, hogy csak szimulál. Egy alkalommal aztán bekerült Temesvárra, a katonai kórházba. Később kiderült, hogy az itteni orvos már akkor látott valami daganatot a tüdő és a szív között, de elhallgatta, a fiút visszaküldte a katonasághoz, ahol tovább folytatta a szolgálatot. A betegség hirtelen súlyosbodni kezdett, a fiú bekerült a bukaresti katonai kórházba, akkor értesítették a szüleit. Rosszindulatú daganatot állapítottak meg a tüdő és a szív között, talán műteni kellene, de csak perfúziókkal kezelték, amiket rákos daganatok esetén szoktak adni. Aztán leszerelték és hazaküldték, hogy Nagybányán folytassák a perfúziókat. Közben édesapja elvitte Debrecenbe, a Segítő Jobb által, ott átnézték a bukaresti leleteket, megállapították, hogy nem ajánlatos a perfúziós kezelés. Végül a beteget a kolozsvári rákintézetbe vitték, ahol kezelésbe vették, de már későn. A kezelőorvosnő megmondta: a fiú nem rákos, és nem lett volna szabad azokat a perfúziókat beadni. Két nap múlva a fiatalember meghalt. A szülők nem kaptak semmiféle segítséget fiuk elvesztése után, a katonaságtól, ahol pedig megbetegedett. Tévedett az orvos, aki a sorozás előtt megvizsgálta és nem vette figyelembe a tényleges helyzetet, s tévedett a többi orvos is, akik elhallgatták a bajt. /Egy kiskatona halála. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Sepsiszentgyörgyön megjelent egy cigányújság: a Roma Szombat. Eddig két számát vehette kezébe az olvasó. A Háromszék mellékleteként jelenik meg. Anyagát a sepsiszentgyörgyi Néri Szent Fülöp Alapítvány munkatársai szedegetik egybe a lap címoldalára cigány nyelvjárásokban is kiírt evangéliumi idézet szellemében: Ne vessetek meg egyet se a kicsik közül. (Mt. 18.) Egy magyar nyelvű, roma témájú lapmelléklet az írástudással, a hitélettel ismerkedő cigányok réteglapja. De nem csak az övék és az ügyüket felvállaló papok, pedagógusok, civil szervezetek sajátja, hanem információkat szolgáltat minden olvasó számára. A Comunitas Alapítvány kuratóriumának a kisebbségi sajtó támogatására vonatkozó döntése szerint 46 kiadványt támogatnak, azonban a Háromszék Roma Szombatja nem kapott ebből. /Sylvester Lajos: Csak a hírét halljuk? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 12./

Avasújváros határában jó ideje kihelyezték a magyar nyelvű feliratot, amit egyesek azóta le is mázoltak. A hasonló bűncselekmények tetteseit eddig sehol, egyetlen településen sem leplezték le. /(fodor): Avasújváros: Lemázolt helységnévtábla. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 12./

Az 1994-ben állított Babits Mihály-, majd az 1995-ben állított Mikszáth Kálmán-emléktábla után márc. 11-én újabb emlékjellel gyarapodott Fogaras városa, ahol Székely Ervin unitárius lelkész jóvoltából felkerült az unitárius templom falára Vida Dániel 1848-as honvédőrnagy, az egykori 126. csángóezred parancsnokának emléktáblája is. - Az avatásra csak március 15-én kerül sor, de a táblát már most, a hét elején kifüggesztettük - nyilatkozta a lelkész. /Sz. Cs.: Emléktábla Vida Dánielnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

Marosludas és Andrássy-telep történelmi magyar egyházai, az EMKE, a Petrőczy Kata Szidónia Közművelődési Egyesület és az RMDSZ kerületi választmánya arra kéri a város és környéke magyar nemzeti közösségét, hogy március 15-ét együtt ünnepeljék. /Ünnepeljünk együtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Az RMDSZ felhívásban kéri helyi szervezeteit, hogy március 15.-ét, nemzeti ünnepünket az előző évekhez hasonlóan ünnepeljék meg - fogalmazott közleményében Markó Béla szövetségi elnök. Március 15-nek emlékét Garda Dezső képviselő idézte fel a képviselőházban. "Bár a magyar forradalmat másfél éves küzdelemsorozata után leverték, reformjai, megvalósításai nem csak a magyarságnak, hanem az erdélyi románság számára is gyümölcsözőek voltak. A jobbágyság megszüntetése és földhöz juttatása a román paraszti társadalom felemelkedéséhez járult hozzá. Ugyanígy a román polgárság is élvezhette a kereskedelem szabadságával, a polgári gazdasági szerkezet kialakulásával járó előnyöket. A történelmi eseményeknek a pontos ismerete azonban lehetetlenné teszi napjainkban a román–magyar megegyezést. Ennek érdekében a román történészeknek le kellene mondaniuk például az olyan történelmi mítoszok hangoztatásáról, amelyek 40 000 román meggyilkolását és 200 román falu felégetését próbálják elhitetni korunk közvéleményével. Ezen elméletek történelmileg megalapozatlanok, dokumentumokkal pedig nem igazolhatók." — hangoztatta a képviselő. /Markó: Idén is méltósággal ünnepeljünk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

A Szociáldemokrata Párt nem érthet egyet azzal, hogy az alaptörvény szövegéből töröljék a nemzetállam kifejezést az alkotmányban, jelentette ki Viorel Hrebenciuc, a kormánypárt alelnöke az SZDP–RMDSZ protokollum monitorizálásával megbízott bizottság márc. 11-i ülése után. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kijelentette, az általa vezetett alakulat összeállított egy alkotmánymódosító tervezetcsomagot. Elmondása szerint a kormányzó Szociáldemokrata Párt képviselőivel folytatott találkozón a felek megállapodtak abban, hogy az elkövetkező időszakban a két párt képviselői találkoznak, hogy megbeszéljék ezeket a módosítási javaslatokat. /Nem ért egyet a kormánypárt a "nemzetállam" megváltoztatásával. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke újabb kijelentést tett. Szerinte ,,alkut kellene kötni Putyin orosz elnökkel, üzletet kínálni Moszkvának". Románia kijelenthetné, hogy ,,lemond a NATO-ról, ha cserébe megkapja Besszarábiát…" Vadim szerint ,,ezzel a nemzeti szempontból zseniális alkuval az amúgy is egyre szegényebb Románia megspórolhatna hétmilliárd dollárt — durván számítva ennyibe kerülnének a NATO-csatlakozás költségei! —, s megkaphatná az elszakított országrészt is, amelyről egyetlen jó román sem mondhat le soha. Romániában — dörögte Vadim — ,,már-már hisztériába csapott át a NATO-csatlakozás rögeszméje, miközben teljesen világos, hogy az észak-atlanti szövetség öt éven belül szét fog hullni". - A hét végén jelent meg a Le Monde-ban egy dörgedelmes cikk, amelynek szerzője azt fejtegeti, hogy ,,Romániának immár szembe kellene néznie múltjával és e múlt sötét árnyaival". A lap szerint ,,a mai román jobboldal által szentként tisztelt Antonescu fasiszta diktátor korszakával is illő lenne szembenézni". Nem is olyan régen — emlékeztet a Le Monde — Adrian Nastase, a NATO és az Európai Unió felé törekvő kormányfő a nemzetközi közvéleményt azzal nyugtatgatta, hogy betiltanak minden háborús bűnöst idéző jelképet. Ennek ellenére az országban jelenleg nyolc Antonescu-szobor található a köztereken, s a fasiszta kondukátorról számtalan utcát neveztek el Romániában. /Bogdán László: Nagyromán ábrándok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

Az egyre durvább fordulatokat vevő marosújvári felekezeti vita során a napokban a gyulafehérvári ortodox érsek, Andrei sajtóközleményben fejtette ki véleményét. Ebben durva kifejezésekkel illette a görög katolikus egyházat: véleménye szerint a görög katolikusok a világháborúk közti idillikus időszakot leszámítva, 300 éven át csak megosztottságot, keserűséget hoztak az erdélyiek életébe. Szerinte a görög katolikus egyház egyáltalán nem törődik híveinek lelki üdvösségével, csupán a különböző kedvezmények elérését vadássza. Az érsek szerint megengedhetetlen, hogy a görög katolikusok csak úgy kitoloncolják a Szent Mihály templomból a többségi ortodoxokat. A gyulafehérvári táblabíróság márc. 14-én mondja ki döntését a marosújvári templom ügyében. A balázsfalvi görög katolikus érsek nem nyilatkozott semmit az ügyben. /Fekete: A gyulafehérvári ortodox érsek sajtóközleménye. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

A moldvai magyarság évszázadai címmel 1997 óta rendez vándorkiállítást Magyarországon a budapesti Lakatos Demeter Egyesület. A következő állomás Bicske, ahol a Petőfi Művelődési Központban március 14-én nyitja meg a tárlatot Halász Péter, az egyesület titkára. A kiállítás ismertető anyagot tartalmaz a moldvai magyar népcsoport dokumentumaiból, valamint ízelítőt hagyományos műveltségük tárgyi emlékeiből (szőttesek, varrottasok, kerámia, írott tojás, viselet stb.). Csoma Gergely szobrászművész színes, moldvai kényképei egészítik ki a tárlatot. Bicskén dr. Harangozó Imre csángó témájú fotóit is kiállítják. A megnyitón közreműködik Petrás Mária csángó népdalénekes. - Lakatos Demeter (1911-1974) csángó költő nevét viselő egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángómagyarok iránt érdeklődő és értük tenni akaró embereket fogja össze, tagjai zömmel magyarországiak. Kiadásukban Csángó Füzetek címmel sorozat jelenik meg, illetve ilyen témájú könyveket is kiadnak. Havonta tartanak összejöveteleket, szerveznek különféle rendezvényeket. Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából 2001-ben emléktáblát avattak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint húsz évig élt. A vándorkiállítást eddig Magyarország hét megyéjének 17 városában és 3 községben lehetett megtekinteni, egy alkalommal pedig Felvidéken is. A kiállítás minden új helyszíne és minden megnyitó alkalmas arra, hogy a csángók iránt – a magyar külpolitika és az Európa Tanács munkája nyomán – megnyilvánuló társadalmi érdeklődés érzelmi jelensége tudás és ismeretek tekintetében alapozást kapjon - hangsúlyozta Halász Péter. /(Guther M. Ilona): Vándorkiállítás a csángókról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 13./

A különböző magyar rendezvényeken hiányoznak a fiatalok, illetve számuk elenyésző. A hazai magyar ifjúság még nem találta meg a maga helyét, nincs szervezett magyar ifjúság, szögezte le Kilin Sándor. Ifjúsági szervezetek létrejöttek. Létezik a Magyar Középiskolások Országos Szervezete (MAKOSZ), az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ, az egyetemistáknak), az Állampolgár Menedzser Egyesület (ÁMÉ), az Itthon, Fiatalon Mozgalom (IFM), vagy a több mozgalmat egyesítő Magyar Ifjúsági Tanács is. Ez utóbbi ernyőszervezet hadilábon áll az RMDSZ-szel. A napokban Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) névvel fogtak össze azok az ifjúsági szervezetek, amelyek partnerséget vállalnak a RMDSZ-szel, s amelyek felismerték, hogy a romániai magyar ifjúság érdekeinek képviselete közös cél, mint ahogy az is, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni a szórványvidéken élő fiatalok önszerveződéseinek támogatására. A Szovátafürdőn tartott alakuló ülésen a több mint hatvan résztvevő ifjúsági vezető tizenegy területi ifjúsági szerveződést, három országos ifjúsági szervezetet, összességében 130 helyi szervezetet képviselt. Mindez azt mutatja, hogy országos szinten megmozdult valami, s ha az RMDSZ és az ifjúsági szervezetek egymásra találnak, ebből az egész romániai magyar társadalom nyerhet. /Kilin Sándor: Miért? = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./

A Hargita Megyei Törvényszék márc. 12-én elutasította a Kriterion Könyvkiadó keresetét a Pallas-Akadémia, a Polis Könyvkiadó és a Kriterion Alapítvány ellen a név- és jelképhasználati perekben. A Kriterion Könyvkiadó tavaly jogtalan névhasználat vádjával indított pert a csíkszeredai Kriterion Alapítvány ellen, a Kriterion-embléma használata miatt pedig az ugyancsak csíkszeredai Pallas-Akadémiát és a kolozsvári Polist perelte. A törvényszék kérésére az Állami Szabadalmi és Védjegyhivatal (OSIM) közleményben szögezte le, hogy a Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó nem követett el jogbitorlást, amikor közösen megjelentetett, a Kriterion Könyvkiadó történetét taglaló Igevárban felhasználták a lovas emblémát. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas-Akadémia Könyvkiadó igazgatója kijelentette: a 2000 őszén napvilágot látott Igeváron kizárólag díszítő elemként alkalmazták a lovas emblémát, ami – tekintve, hogy a kötet a Kriterion történetéről szól –, szerinte teljesen jogos volt. Hasonlóképpen vélekedett Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó igazgatója. /Rostás Szabolcs: Pert nyert a Pallas és a Polis. Elutasították a Kriterion kiadó kereseteit. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

Kolozsvár nemzetiségi és vallási összetételének alakulása az utóbbi fél évezredben címmel adott összefoglalást Gaal György. Az 1660-ban összeírt 2558 család 10 ezer lakost feltételez. A lakosság nagyjából egyenlően osztódik a szászok és magyarok között. 1850-ben, az első mai szempontok szerint is rendszeres népszámláláskor 17 465 lakos élt, közülük 11 975 magyar. Az 1857-es népszámlálásnál hiányzott a nemzetiségi összetétel, csak a vallási megoszlást közöltek. Kőváry László történész és statisztikus szerint a 24 826 lakosból 20 265 volt magyar, a többiek közül 2410 román, 1133 német, 994 zsidó. A következő évtizedekben a vezető magyar elem mellett a románság számaránya lemarad, a németeké pedig minimálissá válik. A zsidók-izraeliták számának a növekedése a legdinamikusabb: 1869-ben még ezren sincsenek (994 fő), s negyven év alatt meghétszereződnek (7046). Az 1920-as román népszámlálás mutatja a világháború és a hatalomváltozás következményeit. A város lakossága növekedik, s ez a románság közel négyszeres megszaporodásának a következménye, a magyarság száma viszont közel 10 ezerrel csökken. Ami nyilván az expatriálásokkal és a románság betelepedésével magyarázható. Kolozsvár nemzetiségi és vallási összetételének alakulása az utóbbi fél évezredben- 1930 táján éri el a város a 100 ezres lélekszámot. Még mindig domináns benne a magyar lakosság, de a románok száma közelít hozzá. A zsidók száma tovább növekedik (13 000-en felüli). A felekezeti megoszlásban a reformátusoké a vezető szerep (26 919), de utánuk már a görög katolikusok következnek, s a harmadik helyre szorulnak a római katolikusok. A bécsi döntés utáni magyar népszámlálás részadatai a város lakosságában csekély visszaesést mutatnak, de a nemzetiségi eltolódás óriási: megduplázódik a magyarság, s 10 ezer főre csökken a románság. Mindazok a románok, akik az első világháború után telepedtek ide, tanácsosnak vélték "elmenekülni". Helyükre viszont számos dél-erdélyi magyar menekült érkezett. A következő román népszámlálás már a második világháború és a nagy társadalmi változások utáni helyzetet tükrözi. 1948-ban a 117 ezer lakosú városban közel 20 ezer fővel nagyobb a magyarok lélekszáma a románokénál. Újabb hat év alatt "dolgozzák" ezt le. 1956-ban már megint nagyjából egyenlő a magyarok és románok száma a 154 723 lakosú városban. 1966-tól felgyorsul a kolozsvári népességnövekedés. Ez csak mesterséges betelepítéssel történt. 1977-ben hozzávetőleges adat szerint ekkor 110 075 a magyarok (41,9%), 147 935 a románok (56,3%), 3251 a cigányok száma. Hatalmas lakónegyedek épültek a sok betelepített befogadására. A Ceausescu-korszakban tudatosan igyekeztek módosítani az erdélyi városok lakossági összetételét. Az eredmény az 1992-es népszámláláskor mutatkozott meg. A 328 008 főből 74 483 (22,7%) a magyar, 248 289 (75,7%) a román. A többi nemzetiségből csak a cigányoké számottevő: 3251 (0,99%). Felekezeti téren, természetesen, a sok betelepített részarányának megfelelően 215 824 fővel az ortodoxok vezetnek, a magyarok legnépesebb egyháza a református, híveinek száma 48 216 lélek. A 2000-ből származó statisztikai adat csak a lakosság összlétszámára vonatkozik, eszerint 313 ezren élnek a városban, vagyis lassú csökkenés figyelhető meg. Ez magyarázható azzal, hogy a munkanélkülivé vált vidéki származásúak egy része visszatér a földműveléshez, ott inkább tudja biztosítani megélhetését. - A magyar egyházközpontok és iskoláik jelentősen hozzájárulnak a városban élő magyar lakosság megtartásához. /Gaal György: Kolozsvár nemzetiségi és vallási összetételének alakulása az utóbbi fél évezredben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13., folyt. márc. 14./