Márc. 15. idei erdélyi megünnepléséről tárgyszerűen és részletesen adtak hírt a román lapok, amiért köszönet illeti a román sajtót - hangsúlyozta márc. 20-án Markó Béla RMDSZ-elnök. Ez azt jelenti, hogy a román közvéleményt érdekelte, ami március 15-én történt. Az RMDSZ elnöke különösen fontosnak és méltánylandónak tartotta, hogy Romániában kedvező változás történt az ilyen, a nemzeti kisebbségek számára fontos ünnepekkel, eseményekkel kapcsolatban a közgondolkodásban. - Meggyőződésem, hogy bizonyos eredményeket már elértünk, bizonyos mértékben változott a közgondolkodás. Ez nem azt jelenti, hogy már meg is oldottunk minden problémát, de elindultunk a megoldás irányába — mondta. Markó ennek szellemében üdvözölte, hogy Ion Iliescu román államfő a napokban elnöki kegyelemben részesítette Héjja Dezsőt, az 1989. decemberében Kézdivásárhelyen lejátszódott eseményekkel kapcsolatos Agache-per egyik elítéltjét. /Markó Béla köszönetet mondott a román sajtónak. Tárgyszerűen számolt be március 15. erdélyi megünnepléséről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek /kegyhelyek, sírkertek, rituális fürdők és mészárszékek, más ingó vagy ingatlan vagyontárgyak/ feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el márc. 21-én a kormány. A rendelet része annak a határozatcsomagnak, amelyet a kormány a vilniusi csoport országainak jövő heti bukaresti értekezlete előtt hoz az amerikai Zsidó Tanács nyomására. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek– feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el tegnap a kormány. A zsidó kegyhelyeket részben vagy teljesen megrongáló személyek egy hónap és három év közötti szabadságvesztésre ítélhetők. A zsidó temetőkben történő sírgyalázást a sürgősségi kormányrendelet három évig terjedő börtönnel, illetve 250 millió lejig terjedő pénzbírsággal bünteti. /S. M. L. Védelmezik a zsidó temetőket. A kormány elfogadta a zsidó vagyont védő rendeletet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) honlapján a napokban megjelent egy jelentés, mely szerint az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy az őrző-védő cégek – a távközlési vállalatok alkalmazottainak bevonásával – különböző személyek telefonjait lehallgatják, hogy később az így szerzett információkat zsarolásra használják fel. Az SRI tevékenységét felügyelő parlamenti bizottság elnöke, Ioan Stan szerint egyes őrző-védő cégek "még azt is megengedik maguknak, hogy parlamenti képviselőket hallgassanak le, vagy akár figyeljenek meg". Daniela Buruiana alelnök szerint a honatyák lehallgatása évek óta folyik, politikai hovatartozásuktól függetlenül. Pénzügyi és politikai megrendelésekről van szó, az ezeket teljesítő cégek pedig valóságos politikai rendőrséget alkotnak – mondta Buruiana. A helyzet megoldása a bizottsági elnök szerint az lenne, ha a kormány elfogadná az őrző-védő cégek működését szabályozó sürgősségi kormányrendelet alkalmazási normáit. Stan szerint a SRI és a Belügyminisztérium közös tervezete alapján az őrző-védő cégek bejegyzését a belügyi tárcán kívül mellett a jövőben, a SRI-nek és az Országos Rendőr-főkapitányságnak is jóvá kell hagynia. /A honatyákat is lehallgatják. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./

A Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóját az informatika, az ifjúság, a környezetvédelem és a turisztika témái jegyében rendezik meg március 24. és 26. között Gödöllőn. A rendezvény házigazda városának polgármestere, Gémesi György, sajtótájékoztatón ismertette a találkozó részletes programját Budapesten. Mintegy ezer magyar polgármestert várnak a Kárpát-medencéből, köztük minden másodikat az országhatáron túli területről. Gémesi György emlékeztetett arra, hogy az 1996 óta kétévente megrendezésre kerülő találkozónak az összetartozás-érzés erősítésén túli célja az, hogy szakmai segítséget biztosítsanak a magyar polgármesterek munkájához a különböző fórumok keretében. A találkozó jó alkalmat biztosít arra, hogy az anyaországi és a határon túli magyar települések vezetői testvérvárosi kapcsolatok kialakítását kezdeményezhessék. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, a találkozó fővédnöke köszönti majd az egybegyűlteket, ezután többek között Pintér Sándor belügyminiszter, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tart előadást. A találkozó az informatika, az ifjúság, a környezetvédelem, valamint a turisztika témakörében rendezett szekcióülések keretében folytatódik. A szekcióüléseken várhatóan szó esik majd az önkormányzatok világhálós honlapszerkesztési lehetőségeiről, valamint a NIKI által a határon túli magyar fiatalok körében végzett kutatás első eredményeiről is. /Gazdasági kérdésekre koncentrálnak a Magyar Polgármesterek IV. Világtalálkozóján. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A romániai magyar közösség szempontjából kedvezőtlen időpontban rendezik a magyar polgármesterek idei világtalálkozóját - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A romániai magyar közösség létérdeke, hogy a március 28-ig tartó népszámlálás helyi lebonyolításáért felelős erdélyi magyar polgármesterek ne világtalálkozókra vagy más nemzetközi tanácskozásra utazgassanak, hanem a helyükön maradva közvetlenül felügyeljék és irányítsák a lakosság összeírását - szögezte le. Több mint kétszáz erdélyi magyar polgármester hivatalos a találkozóra. A helyi népszámlálási bizottságokat hivatalból az adott települések, városok polgármesterei vezetik. /Markó: Kedvezőtlen az időpont. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Márc. 20-án Kolozsváron, a Phoenix könyvesházban mutatták be Vetési László Ne csüggedj el, kicsiny sereg! /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvét. Dr. Dávid Gyula emlékeztetett arra a televíziós filmsorozatra, amelyet a szerző, Vetési László készített a szórványban élő magyarságról, és amely megdöbbentő eseményeket dolgozott fel, megrázó képsorok segítségével. Hasonló sorsokról szól a könyv is, olyan emberekről, akik 100 km-re a magyarok lakta helyektől magyarként élnek le egy életet, továbbá lelkészekről, akik utolsó hívüket is kikísérve a temetőbe, egyedül maradnak, Istenre bízva az elárvult templomot. Kiderült: ’90 után a szórványok körül is megélénkült az érdeklődés, többek között a Regátban is új magyar közösségeket fedeztek fel. De mindig is voltak önzetlen lelkészek, akik az életüket tették fel arra, hogy járják a szórványokat, gyülekezetet teremtsenek. Vetési László tizenkét éve folytatja a szórványjárást. Vigaszt kell vinni mindenhová, ezt sugallja a könyv alcíme — Lelkipásztori barangolások küszködő nyelvi tájakon. /Sándor Boglárka Ágnes: Szórványban is magyar a magyar. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Orbán János Dénes /sz. Brassó, 1973. júl. 4./ magyar–angol szakot végzett a kolozsvári bölcsészkaron, ezt magiszteri (ugyanitt, irodalomkritikából), majd doktori (Szegeden, világirodalomból) tanulmányok követték. Jelenleg az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója. Több verseskötete, egy novelláskötete jelent meg, továbbá megírta a Méhes György-monográfiát /Bizalmas jelentés egy életműről (Méhes György-monográfia), Erdélyi Híradó, 2001./ Több díjat kapott: A Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja (Bukarest, 1996), Sziveri János-díj (Budapest, 1996), Faludy György-díj (Szeged, 1999), Petőfi-díj (Budapest, 2000), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (Budapest, 2000), Herder-ösztöndíj (Bécs, 2000) (Kertész Imre Herder-díjas író javaslatára), Tivoli-díj (Róma, 2000) (beválasztották a 12 legjobb 35 év alatti európai poéta közé) és most megkapta a József Attila-díjat. Orbán János leszögezte, hogy nem a transzszilván eszméket vallja, hanem egyetemes irodalomban gondolkodik. Míg Magyarországon és időnként külföldön sikert siker után aratott idehaza gyakran mellőzték. Az erdélyi sajtó nem akarta észrevenni, hogy egy nemzetközileg elismert fiatal irodalmi műhely virágzik itt, Kolozsvárott, az Előretolt Helyőrség, amely nemcsak az erdélyi, hanem a magyarországi irodalomszemléletre is nagy hatással volt, és van. Orbán János kollégáival együtt szeretnek egy jól működő kiadót és egy jól működő írószövetséget (az Erdélyi Magyar Írók Ligájára gondolok) megteremteni. /Szabó Csaba: Aki próféta lett saját világhazájában. A József Attila-díjas Orbán János Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Márc. 16. és 20. között Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó Kollégium rendezte meg a XI. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. A versenyen 6 ország — Magyarország, Horvátország, Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Felvidék — magyar tannyelvű középiskoláinak diákjai vettek részt. A Kárpát–medencéből 243 diák és közel 70 matektanár találkozott. /Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./

Vladimír Meciar azt állította, hogy a státustörvény megalkotását annak idején ő javasolta Horn Gyulának. A háromszoros szlovák exkormányfő, az ősszel esedékes választások legesélyesebb pártvezetője, az ellenzékben politizáló Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS LS) elnöke, a Pozsonyban megjelenő Vasárnap című magyar családi magazinnak nyilatkozva állította azt, hogy "ami a külföldi kisebbségekre vonatkozó törvényt illeti, érdekes, hogy ezt én javasoltam Horn úrnak győri tárgyalásainkon. Amikor közöltem vele, hogy jó lenne, ha törvényben szavatolnák a külhoni magyarok jogait Magyarországon, Horn nyilvánosan megvádolt, hogy a magyar nemzetiségű szlovákiai polgárok átköltöztetését akarom. De az Istenért, nem erről volt szó, hanem az általam javasolt törvényről, amelyet most Orbán Viktor megvalósított". A lap megkérdezte: csak nem azt akarja mondani, hogy a státustörvény az ön ötlete volt? "Nem az enyém, hanem más országoké, amelyek hasonló törvényeket fogadtak el" — így Meciar, aki elmondta: akkoriban Szlovákiában ők is hasonló jogszabállyal rendezték a határon túli szlovákok hazai jogállását", és én azon voltam, hogy a magyarok is hasonló jogi normát hozzanak létre, miközben a magyarországi szocialisták ezt keményen ellenezték." Vladimír Meciar kifejtése szerint "az Orbán-féle törvény akkor lenne jó, ha nem avatkozna be a szlovákiai jogrendbe, és ha nem teremtene egyenlőtlenséget aszerint, hogy a szülők milyen iskolába adják a gyereküket". "A törvény többi rendelkezése pedig hadd érvényesüljön, sőt, adjanak még több jogot a törvény kedvezményezetteinek" — vélekedett Vladimír Meciar, aki a beszélgetésben azt is kijelentette: mozgalma és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) közti együttműködést a választások után elképzelhetőnek tartja, mert szerinte Szlovákiában két stabil és szavahihető párt van. Mint mondta: az egyik a HZDS, a másik az MKP. /Meciar javasolta a státustörvényt Horn Gyulának? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Veres Emőd, az RMDSZ Ügyvezető elnöksége által létrehozott információs iroda munkatársa a népszámlálással kapcsolatos panaszokat, gondokat összefoglalta. Sokan érdeklődnek, hogyan járjanak el akkor, ha kettős állampolgárságuk van, illetve, ha külföldön tartózkodnak hosszabb ideje. Sokan panaszkodnak, hogy a biztosok nem kódoltak helyben. Azonban nem kötelező a helyszíni kódolás. Visszaélés viszont a ceruzás kitöltések esete. Veres szerint nem minden esetben a rosszindulat vagy a csalás szándéka a mozgatóok. Az ilyen esetekben a panasztevőnek célszerű írásban, pontos névvel és címmel beterjesztenie az RMDSZ területi irodájához észrevételét. Oda lehet hatni, hogy elrendeljék a megfelelő korrigálást. - Egyes tévé-állomások, lapok hírül adták, hogy számos roma, Moldvában pedig csángó vallja magát magyarnak. /(Gyarmath János): Baj van a ceruza körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Funar polgármester azon kijelentésére, miszerint később saját maga fogja ellenőrizni, hogy ki merte magát magyarnak vallani, Markó Béla a következőket nyilatkozta a Szabadságnak: Gheorghe Funar ilyen jellegű "tervei" törvénytelenek, és ezekre nemcsak a prefektusnak, de a közigazgatási miniszternek is fel kellene figyelnie. Fel szeretném hívni viszont a figyelmét a magyaroknak arra, hogy nem kellene szívre venni a polgármester minden egyes nyilatkozatát. Funarnak éppen az a célja, hogy stresszelje a magyarságot. Kérem Kolozs megye magyarságát, hogy vallja magát nyugodtan magyarnak és magyar anyanyelvűnek, mert a funari fenyegetőzések egyrészt törvénytelenek, másrészt kivitelezhetetlenek. Márc. 22-i sajtóértekezletén Octav Cosmanca közigazgatási miniszter jogtalannak minősítette Funar párhuzamos népszámlálását, viszont felkérte az RMDSZ-t arra, hogy hagyjon fel a romák identitástudatának különböző utakon történő befolyásolásával. Cosmanca szerint Hargita és Kolozs megyében egyaránt voltak erre kísérletek, ezt bizonyítják azok a cédulák is, amelyeken — állítólag — az RMDSZ arra buzdította a romákat, hogy vallják magukat magyarnak. /Harc a kisebbségi százalékarányokért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Egy Temesváron lakó idős hölgy jelezte: a számlálóbiztos ceruzával töltötte ki az etnikum-anyanyelv-vallás rovatokat a népszámlálási űrlapon. A hölgy kérte, hogy használjon golyóstollat, de a biztos ezt megtagadta és közölte, hogy felsőbb utasításra használja a ceruzát. A nénit sikerült megfélemlíteni – a biztos a nyomaték kedvéért egy polgárőr kíséretében jött – és aláírta a helyenként ceruzával kitöltött űrlapot. Halász Ferenc RMDSZ elnök szerint eddig 4-5 esetben jeleztek visszaéléseket Temes megyében, az eseteket jelentették az illetékes szerveknél. /(pataki): Temesváron is ceruzával írnak a számlálóbiztosok… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

A következő tanévtől magyar nyelvű tanítóképzés indul a nagyváradi állami egyetemen - közölte márc. 22-én az MTI bukaresti irodájával Teodor Maghiar, az intézmény rektora. Teodor Maghiar elmondta, hogy az egyetem szenátusának erről szóló határozatát elküldték a minisztériumnak. A tervek szerint a 2002-2003-as tanévtől kezdve az intézmény keretében működő felsőfokú tanítóképzőben egy-egy magyar nyelvű szakot indítanak tanítók, illetve óvónők részére. A nagyváradi állami egyetemen jelenleg nincs magyar nyelvű oktatás. Maghiar arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a tanítóképzés után terveznek-e más magyar nyelvű szakokat is indítani. A magyar nyelvű tanítóképzés azért is rendkívül fontos a Partiumban, mert a Nagyváradon működő magyar magánegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve jogelődje, a Sulyok István Főiskola nem kapta meg az akkreditálást a tanítóképző szakra. A magánegyetem terveit végleg ellehetetlenítette az, hogy a román oktatási minisztérium tavaly megvonta a pedagógusképzés jogát a Romániában működő felsőfokú magánoktatási intézményektől. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy a Sulyok István Főiskolán végzett pedagógusok diplomáját államilag nem ismerték el. Emiatt az ilyen diplomával rendelkező végzősöket csak helyettesítőkként lehetett alkalmazni ideiglenes jelleggel. Ez nagy anyagi és szakmai hátránnyal járt a végzősökre és az érintett magyar tannyelvű iskolákra nézve. /Magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon . = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./

Eddig csaknem 250 ezer határon túli magyar igényelt magyar igazolványt, a Belügyminisztérium több mint 40 ezret már elkészített az okmányokból, és folyamatosan adják át a megyei közigazgatási hivatalokban - közölte márc. 22-én a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. /Röviden. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 23./

A márc. 22-i — sorrendben ötödik — tárgyaláson sem sikerült megegyezniük a Kovászna megyei RMDSZ és a kormánypárt helyi vezetőinek. Albert Álmos, az RMDSZ területi elnökeközölte, valamivel közelebb kerültek a tárgyalások befejezéséhez, de mindenben nem tudtak kiegyezni: négy olyan pontja maradt a tervezett megállapodásnak, melyekben most már csak az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt (SZDP) csúcsvezetésének közvetítésével lehet dűlőre jutni. A helyi SZDP hallani sem akar arról, hogy a megye nemzetiségi arányának megfelelően osszák el az intézmények vezető tisztségeit, az RMDSZ pedig semmiképp sem mondhat le erről az igényéről. Nem sikerült megegyezni az Erzsébet-parkban felállítandó emlékkereszt ügyében sem, mint ahogy a városi tanácsban a fülhallgatók használatát továbbra sem akarják elfogadni a kormánypártiak. Végezetül: a megye címerének ügyét és a zászlók használatának kérdését sem sikerült egyeztetni. - Az RMDSZ lemondott arról, hogy a román tannyelvű oktatási intézményekben vezessék be fakultatív tantárgyként a magyar nyelv oktatását, a kormánypártiak pedig elfogadták, hogy a román alapítványok arányosan részesüljenek költségvetési támogatásban. A Szent György-napok szervezését illetően is sikerült megegyezniük, az elkövetkezőkben a román közösség véleményét is kikérik. /RMDSZ—kormánypárt. Helyi szinten nincs egyezség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./ Casunean ismertette a vitatott pontokat is. Az SZDP nem kíván változtatni a közintézmények vezetőinek nemzetiségi arányán, mert ,,soha nem fog egyetérteni azzal, hogy valakit román vagy magyar nemzetisége miatt elmozdítsanak állásából". ,,Ez fasizmus" — szögezte le Casunean. A képviselő kijelentette, amennyiben a megyei tanács egyik alelnöki mandátumát illető kérdésben az RMDSZ nem változtat álláspontján, nem kizárt, hogy az SZDP megvonja politikai támogatását Olosz Gergely magyar alprefektustól, s így értelemszerűen ez a szék is a románok kezébe kerül. A képviselő hozzátette: nincs megállapodás abban a kérdésben, hogy a helységek és a megye címeréből ne maradjanak ki a román elemek, Sepsiszentgyörgyön a központi parkban legyen felállítva egy ortodox kereszt. Kijelentette: az SZDP határozott álláspontja, hogy Keresztély Irma megyei főtanfelügyelő asszonyt le kell váltani. Casunean sérelmezte, hogy a szentgyörgyi tanácsban a románajkú három képviselő köteles fülhallgatót használni az üléseken. ,,Ez olyan, mint a zsidók Dávid-csillaggal történt megbélyegzése" — jelentette ki, majd hozzátette: ,,ameddig az RMDSZ nem adja át a megyei tanács egyik alelnöki tisztét, addig az SZDP sem fog tágítani". /(be. l.): Casunean: Ha az RMDSZ nem enged, az SZDP sem enged. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

A Mozaik2001 Magyar Fiatalok a Kárpát-medencében című kutatás szerint a munkanélküliséget és a pénztelenséget nevezték a határon túli magyar fiatalok legkomolyabb problémájuknak. A kutatást a magyar ifjúsági tárca intézménye, a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet indított 2001 őszén. A Kárpát-medencei magyar fiatalok körében végzett kérdőíves kutatás során a Felvidéket, Kárpátalját és Vajdaságot egy-egy önálló régiónak tekintették a felmérők, míg Erdélyt két régióra bontották: a Székelyföldre, és a Belső-Erdély, Partium és Bánság területeket magában foglaló régióra. A Nemzeti Ifjúságkutató Intézet koordinálta felmérést Romániában a BBTE szociológia tanszéke, a Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány és a csíkszeredai KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja munkatársai végezték. Minden régióban a legfontosabbnak az immateriális értékek mutatkoznak (a család biztonsága, az igaz barátság, a szerelem, a békés világ, a belső harmónia). A megkérdezett székelyföldi fiatalok többsége nem szeretne továbbtanulni, akik viszont a továbbtanulást választják, a legnagyobb arányban (37 százalék) egyetemi végzettségre törekednek, egyötödük technikumban, míg 15 százalékuk Magyarországon tanulna. A belső-erdélyi fiatalok csaknem fele szeretne továbbtanulni, "célintézményként" első helyre a romániai magyar, majd a román nyelvű tanintézményeket jelölték meg; magyarországi iskolákban, egyetemeken 15 százalékuk tanulna. A fiatalok önálló lakáshoz jutása minden régióban problémát jelent. A megkérdezett fiatalok közül legtöbben két gyermeket szeretnének. Alkoholt a székelyföldi megkérdezettek majd háromnegyede szokott – akárcsak alkalmanként is – fogyasztani; 23 százalékuk heti rendszerességgel, vagy még ennél is sűrűbben fogyaszt egy vagy több fajta alkoholt. A belső-erdélyi ifjúság közel hetven százaléka fogyasztott már alkoholt; hét százaléka vallotta, hogy életében kipróbált már valamilyen drogot, hangulatjavító szert. Székelyföldön a 15–29 éves korosztály alig három százaléka állította, hogy kipróbált már valamilyen kábítószert. A székelyföldi adatok szerint a 15–29 évesek leggyakrabban diszkóba járnak, a fiatalok egynegyede soha, fele pedig fél évnél régebben volt utoljára színházban. A belső-erdélyi fiatalok a vizsgálat idejétől számított egy hónapon belül legnagyobb arányban könyvesboltban voltak (41 százalék), illetve magas a könyvtárak látogatottsága is (27 százalék).A belső-erdélyi magyar fiatalok átlagosan 11 könyvet olvastak el – a kötelező iskolai irodalmon kívül – a vizsgálatot megelőző egy esztendőben, ugyanakkor közel egynegyedük 2001 folyamán egyáltalán semmiféle irodalmat nem vett a kezébe. Székelyföldön az egy kötetet sem olvasók a minta közel kétötödét teszik ki. A 15–29 éves székelyföldi fiatalok közel háromötöde elsősorban romániai/székelyföldi magyarnak érzi magát, míg egyharmada a magyarokhoz tartozónak. A vizsgált székelyföldi korosztály 90 százaléka büszke arra a csoportra, amelyhez tartozónak érzi magát annak ellenére, hogy a többség számára ez nem egyértelműen előnyös. A belső-erdélyi magyar fiatalok 53 százaléka romániai/erdélyi magyarnak vallotta magát, további egyharmaduk pedig egyszerűen "magyarnak". A vizsgált belső-erdélyi korosztály 90 százaléka büszke arra, hogy magyar, és magyarságtudatát meghatározó elemnek tekinti önidentitása szempontjából. /Rostás Szabolcs: Előtérben a család biztonsága. Vallásos a Kárpát-medencei fiatalok többsége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

A magyar belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának menekültügyi statisztikája szerint tavaly a 9554 menedékjogot kérő személy közül 8119 érkezett illegálisan Magyarországra. Ezek közül a befogadó állomásokról 4565-en szöktek meg, jelentős részük eltávozott az országból. A menekült státust, amely a magyar állampolgársággal majdnem azonos jogokkal jár, összesen 174-en kapták meg. Az ennél kevesebb joggal járó, úgynevezett befogadottként elismert státusban, amely egy évre szól és meghosszabbítható, 290-en részesültek. Háromezer kérelmezőt elutasítottak, a többiek esetében megszüntették az eljárást, mert illegálisan elhagyták az országot. Az elmúlt évben a bevándorlási kérelmek száma csökkent 2000-hez képest. A kérést benyújtók között legtöbben román állampolgárok, őket az ukránok és jugoszlávok követik, elsősorban a magyar anyanyelvűek. Több mint 29 ezren kértek ideiglenes tartózkodási engedélyt, és szinte mindannyian meg is kapták, 34 ezer külföldinek pedig huzamos tartózkodást engedélyeztek. Tavaly 5400 külföldi ellen indult büntetőeljárás Magyarországon elkövetett bűncselekmények miatt. Közülük több mint kétezren román állampolgárok. Őket a sorban a jugoszlávok, majd a kínaiak követik. 2001-ben 14 ezer személyt utasítottak ki Magyarországról. Ez a kényszerintézkedés 8800 román állampolgárt érintett. Közel kilencezer esetben a kitoloncolásra is szükség volt. /8800 román állampolgárt utasítottak ki tavaly Magyarországról. A bevándorlási statisztikában is élen járunk. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke egységbontó provokációnak tartja az érmelléki területi szervezet létrejöttéről szóló híreket. Érmihályfalván, Székelyhídon, Széplakon és Margittán, valamint a környező községekben, falvakban a helyi választmányok megszavazták a kezdeményezést, hogy az Érmelléken a Bihar megyeitől független területi RMDSZ-szervezet működjön. /Simon Judit. = "Egységbontó provokáció". = Krónika (Kolozsvár), márc. 23./

Márc. 15. alkalmából Budapesten Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője Erkel Ferenc-díjjal kitüntette ki Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerzőt. Csíky Boldizsár legutóbbi zenei jellegű kitüntetést, a Bartók- Pásztory-díjat 1986-ban kapta az ugyancsak magyarországi Berzsenyi-díjjal már nem a zeneszerzői munkásságát jutalmazták, inkább a Kemény Zsigmond Társaságnál végzett munkáját. Az Erkel-díjat viszont kimondottan zeneszerzőknek adják. Csíky Boldizsár elmondta: létezett egy erdélyi zeneszerzői iskola, ebbe néhány magyar zeneszerző révén Bukarest is bekapcsolódott. Ez ma már nem létezik. Az idősebb generáció kihalt, a középgeneráció máshol kereste az érvényesülést. A kolozsvári zeneakadémia szenátusa elutasítja a magyar fakultás létrehozását, bár nagy százalékban tanulnak ott magyar diákok. Ezért nincs zeneszerzői utánpótlás. Csíky Boldizsár vezeti a Kemény Zsigmond Társaságot, más közéleti szerepeket is betölt. Kevesen maradtunk sok mindenre, magyarázta. /N. M. K.: Beszélgetés az Erkel Ferenc-díjas Csíky Boldizsárral. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület /Barót/ márc. 20-i közgyűlésére a tagság alig egytizede volt kíváncsi. Demeter László elnök beszámolt arról, hogy két legfontosabb célkitűzésük, az erdővidéki múzeum létrehozása és a bodvaji vashámor restaurálása egyre közelebb áll a megvalósításhoz. A múzeum székhelyének megvásárlására a megyei tanács megszavazott 300 millió lejt, az Illyés Közalapítványtól pályázattal hárommillió forintot nyertek, s az összeghez a baróti polgármesteri hivatal is hozzájárul. A közgyűlésen szó esett a Kájoni Consort Régizene-együttes hazai és külföldi sikereiről és a Rozmaring Kórus tevékenységéről. A tiszújítás eredményeképpen Demeter László elnök, Demeter Katalin alelnök, Demeter Zoltán titkár megőrizte eddigi beosztását. /(hecser): Erdővidéki közművelődés. Tisztújítás az egyesületnél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 23./

A Marosvásárhelyi Egyetemi és Főiskolai Lelkészség (Ma-Fia) meghívást kapott a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészségtől (KEL) a három hétvégét magába foglaló ifjúsági csoportvezető tanfolyamra. Az első hétvége március 8-10-e között egy kis mezőségi faluban, Kidén került sor. Kolozsvárról és Temesvárról érkeztek hallgatók. Az előadók a közösségépítésről beszéltek, de hallhattak az alapítványok, egyesületek és más szervezetek jogviszonyairól is. /Közösségépítő hétvége Kidén. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 24./

Március 6-án tartotta évi beszámoló ülését a Romániai Máltai Segélyszolgálat nagyváradi egyházmegyés csoportja. Dr. Földes Béla, a máltaiak helyi vezetője több program eredményeiről számolt be. Több helység iskolájának 110 tanulója érintett a roma programban. Az önkéntesek több személyt kerestek fel, akiket 5 millió lej értékű élelmiszerrel segítettek. Összességében 1210 rászorulón segített a szolgálat. A Máltai Segélyszolgálat az idei Varadinum-héten a Diákszövetséggel közösen nemzetközi fórumot tervez, amelynek tárgya a beteg jogai és az alapvető emberi jogok közötti összefüggés. /(tüzes): Tavaszi számadás. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 24./

A román kormány márc. 22-én nyilvánosságra hozott sürgősségi rendelettel tiltotta meg a fasiszta és fajgyűlölő jellegű szervezetek létrehozását, az ilyen szervezetek jelképeinek használatát, illetve a béke és az emberiség elleni bűncselekmények miatt elítélt személyek emlékének dicsőítését. Ide kell sorolni azokat a szervezeteket is, amelyek az alkotmányos rend és a demokratikus intézmények erőszakos megdöntésére ösztönöznek, illetve szélsőséges nacionalizmust hirdetnek. Az ilyen szervezetek, pártok, politikai mozgalmak, alapítványok, gazdasági társaságok létrehozói 5 évtől 15 évig terjedő börtönnel és egyes jogaik elvesztésével büntethetők. Hasonló büntetés szabható ki azokra a személyekre, akik csatlakoznak az ilyen szervezetekhez, vagy bármilyen formában támogatják azokat. A rendelet szerint a béke és az emberiség elleni bűncselekményt követtek el azok a személyek, akiket román vagy külföldi bíróság ilyen váddal elítélt. Ide tartoznak a nemzetközi bíróság által háborús bűnök miatt elítélt személyek is. Az ilyen személyekről tilos utcákat és köztereket elnevezni, nekik közterületen szobrot, emléktáblát állítani, illetve fenntartani. A tilalom megszegői 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel, illetve pénzbüntetéssel sújthatók. A sürgősségi kormányrendelet külön kimondja, hogy hasonló büntetéssel sújthatók azok, akik nyilvánosan kétségbe vonják, vagy tagadják a holokausztot, illetve annak következményeit. /A NATO-csatlakozás reményében. Kormányhatározat a fajgyűlölet és a szélsőségek ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Márc. 23-án Kolozsváron tartotta alapító küldöttgyűlését az Erdély–Bánság Liga. Az egybegyűltek — Románia 16 megyéjének 83 küldötte — a Pro Transilvania Alapítvány elnökét, az utóbbi években a központosított román nemzetállam decentralizálását és regionalizálását feltűnően hangosan követelő politikust, Sabin Ghermant választották meg ideiglenes elnöknek. Elfogadták az új politikai tömörülés statútumát, majd a nagyváradi Mircea Teaha, illetve az aradi Wilkli Landt személyében megválasztották a párt alelnökeit. Az Erdély–Bánság Liga főtitkára a besztercei Iosif Murza lett. Az új pártnak Kolozsváron lesz a stratégiai központja, Besztercén fog működni a titkársága, és Aradon alakítják majd ki gazdasági fiókját. Gherman elmondta, hogy a párt bejegyzésének kérelmét 15 napon belül fogják benyújtani a fővárosi bírósághoz. /Szabó Csaba: Párttá alakult az Erdély–Bánság Liga. Sabin Gherman az ideiglenes elnök. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Az RMDSZ valóban széles körű felvilágosító kampányt folytatott a népszámlálásról, és ezzel pótolta, amit a kormány elmulasztott megtenni - jelentette ki márc. 23-án Markó Béla RMDSZ-elnök Octav Cozmanca közigazgatási miniszter kijelentésére reagálva. Cozmanca ugyanis felszólította az RMDSZ-t: szüntesse be azoknak a szórólapoknak a terjesztését, amelyeken arra biztatják a csángókat és a cigányokat, hogy vallják magyar nemzetiségűeknek magukat. A miniszter elmondta: kivizsgálták azt a panaszt, amelyet az RMDSZ nyújtott be, mert Bákó megyében egyes összeírók nem voltak hajlandók elfogadni, hogy a megkérdezettek magyar nemzetiségűnek, illetve magyar anyanyelvűnek vallották magukat. A Bákó megyei népszámlálási bizottság úgy nyilatkozott, hogy semmiféle szabálytalanságot nem állapítottak meg. Cozmanca úgy vélte, Gheorghe Funar polgármester visszaélést követett el, amikor azt követelte, hogy naponta adjanak neki jelentést az összeírt lakosság etnikai arányának alakulásáról. - Markó Béla szerint a legsúlyosabb gondok Kolozsváron és a csángók lakta vidékeken jelentkeztek mostanáig. Csángóföldön a visszaélések folytatódnak. Nisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke kijelentette, hogy márc. 22-én a bákói prefektusi hivatal két ellenőre a helyszínen vizsgálódott, és megállapította, hogy minden rendben zajlik. Ennek ellenére szóváltások, viták alakultak ki a számlálóbiztosok és egyes megkérdezettek között, mert kérésre sem írták be a magyar nemzetiséget és anyanyelvet. A Csángómagyarok Szövetsége kérte az RMDSZ-t és a hazai emberjogi szervezeteket, hogy sürgősen küldjenek megfigyelőket Moldvába. /Folytatódnak a népszámlálási diverziók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

Marosvásárhelyen márc. 23-24-én tartották meg - kilencedik alkalommal - Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak Tudományos Diákköri Konferenciáját, a TDK-t. Ez a legnagyobb Kárpát-medencei tudományos diákülésszak, amelyen a belföldi szaktekintélyek mellett az orvos- és gyógyszerészeti tudományok rangos magyarországi és külföldi előadói tartanak évről évre előadást. A több mint 260 dolgozat mellett az idén 43 budapesti, szegedi, debreceni és kárpátaljai hallgató vett rész a TDK-n. A Tudományos Diákköri Konferencia a romániai és nemzetközi tudományos élet szerves részévé vált, amiben szerepe van az egyetem vezetősége részéről kapott támogatásnak is - hangzott el dr. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettesének köszöntő beszédében. Az ülésszak szervezését a Magyar Diákszövetség vállalta. /(bodolai): TDK a MOGYEN. A legnagyobb Kárpát-medencei tudományos ülésszak. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./

Sarmaságon elkezdik a második magyar református templom építését. A bányatelepen élő reformátusok közössége egy évvel ezelőtt mondta ki a különválást, az új gyülekezetbe augusztus elején a végzett teológus Lucza Istvánt nevezték ki lelkipásztornak. A Bányatelepi Református Egyházközség 450 lelket számlál, hozzá tartozik még három szórvány félszáz református magyarral, ebből 37 lélek a szintén Sarmasághoz tartozó Csókalábon, 7 Nagyderzsidán és 9 Zálnokon. Negyedszázaddal korábban hetvennél több református magyar volt Zálnokon, jelenleg az Orbán családon kívül – ahol az istentiszteleteket tartják – a Szabó család magyar, a többiek vegyes házasságúak. Nagyderzsidán nem vállalják, hogy valamelyikük lakásán tartsák meg a vasárnapi istentiszteletet. Szégyellik azt, hogy magyarok. /Fejér László: Új lelkipásztor új gyülekezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Ügyvezető Elnöksége heti megbeszélésének tárgyát képezte a márc. 18-27-e közötti időszakban sorra kerülő népszámlálás. Az RMDSZ szerint nagy jelentősége van a hiteles népszámlálásnak. Ezen túlmenően a 2002–es népszámlálás több évre meghatározza azon nemzeti kisebbségi jogok gyakorlását, melyeknek feltétele az adott település népszámláláson kimutatott nemzetiségi összetétele, aránya. Az RMDSZ felhívja területi szervezeteink figyelmét a népszámlálást felügyelő testületekben való részvétel fontosságára. /Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Közleménye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./

Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői és márc. 25-én kerekasztal-megbeszélés keretében mutatták be Bukarestben a zsidók tragédiájának elismertetése terén elért eredményeket. Jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Nicolae Cajal, a Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke, Victor Opaschi elnöki tanácsos és Andrew Baker, az American Jewish Committe képviselője. A romániai, albániai, macedón, bolgár, szlovén, szlovák, horvát, valamint a balti államok zsidó közösségeinek képviselői hangsúlyozták: a kommunizmus bukása óta eltelt tíz évben országaik erőfeszítéseket tettek a zsidó közösségek XX. századi történelmének tisztázása érdekében. Ion Iliescu államfő üzenetében "figyelmeztetett arra, hogy Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden, személyére irányuló kultusz, indoklásától függetlenül a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Üzenetében az államfő kitért a zsidó közösségek javainak visszaszolgáltatására is, és hangsúlyozta, hogy a folyamat tovább tart. Razvan Theodorescu említést tett a zsidó kultikus épületek védelméről, illetve a szélsőséges megnyilvánulások és szimbólumok használatának betiltásáról szóló kormányrendeletre. /Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Márc. 25-én Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere bejelentette: több olyan esetről van tudomása, amely során a magyar nemzetiségűek sokkal több személyt jelentettek be, mint amennyi a valóságban létezik, továbbá más településen vagy Magyarországon élő polgárokat írattak be a számlálóbiztossal. Simion Tusa, a 12-es számú körzet számlálóbiztosa érvelni próbált a polgármester kijelentése mellett: a hatáskörébe tartozó zónában többen vannak olyan magyar nemzetiségűek, akiknek nincs ideiglenes tartózkodási engedélyük, így ezeket nem lehet állandó kolozsvári lakosként regisztrálni. A Szabadság felvetette, hogy a pataréti cigányoknak még személyazonossági igazolványuk sem volt, mégis részt vettek a népszámláláson. Az illetékesek nem adtak választ. Funar megerősítette: adott esetben személyesen látogat el azon magyar nemzetiségű polgárokhoz, akikről gyanítja, hogy pontatlan információkat szolgáltattak a számlálóbiztosoknak. Szerinte a népszámlálást követően az RMDSZ gyászolni fog, hisz nem lesz meg a jogokat biztosító 20 százalékos arány. Bejelentette: a párhuzamos adatgyűjtésnek köszönhetően a polgármesteri hivatal március 28-án, csütörtökön máris nyilvánosságra hozza a népszámlálás adatait. — Az RMDSZ-eseket is megszámoljuk. Hogy hányan lesznek? Annyi magyar lesz a városban, ahánynak lennie kell. Számarányuk tíz százalék körül mozog - jósolta Funar. /Kiss Olivér: "Annyi magyar lesz a városban, ahánynak lennie kell" A polgármester csütörtökre ígéri a népszámlálás eredményét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

Az RMDSZ vezetősége a magyar kormány külügyi küldöttségét fogadta az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar küldöttség részéről jelen volt többek között Martonyi János külügyminiszter és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Martonyi János a megbeszélés után közölte, hogy bukaresti látogatásának elsődleges célja Magyarország egyértelmű támogatásáról biztosítani Románia NATO-csatlakozási erőfeszítéseit a román fővárosban Szövetségesek tavasza címen megrendezett NATO-értekezleten. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az utóbbi időben Románia csatlakozási esélyei nőttek. Megszűntek a státustörvény körüli feszültségek, jelezte Markó Béla, és három hónap távlatában Magyarország és Románia viszonyáról elmondható, hogy nem csak a státustörvény tekintetében, hanem minden viszonyban jól alakul. /Az RMDSZ vezetősége Magyarország külügyi küldöttségét fogadta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./