A Romániai Magyar Pedagógusszövetség fennállásának 10. évfordulója alkalmából ápr. 6-án a besztercei Művelődési Házban átadták a Beszterce-Naszód megyei pedagógusoknak odaítélt RMPSZ-életműdíjakat. A megye új pedagógusszövetségi elnöke, Borsos K. László meleg szavakkal méltatta annak a 16 díjazott pedagógusnak a sokéves tevékenységét, akik nélkül a megye magyar nyelvű oktatása talán már nem is létezne Erdély ezen vidékén. Ugyancsak ápr. 6-án felavatták Besztercén a Magyar Házat. Markó Béla RMDSZ-elnök rámutatott: az impozáns épület a megye magyarsága 12 éves kitartásának, összetartásának és közös munkájának eredménye. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője ünnepi beszédében meleg szavakkal biztatta a megye magyarságát, és biztosította őket, hogy fáradozásaik, harcaik a HTMH-nál nem találnak süket fülekre. Szilágyi János megyei RMDSZ elnök elmondta: a Magyar Ház megszületésével egy álom valósult meg Besztercén. /Szabó Csaba: Közösségi ünnepek Besztercén. Átadták az RMPSZ-életműdíjakat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

Ápr. 3-án Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét 50. születésnapja alkalmából nagyszabású fogadáson köszöntötték a Teleki (ma még Antonescu) utcai püspöki szákházban. Jelen voltak az egyházmegyék képviselői, a nagyváradi közéleti elit, mintegy 80 személy. Az egyházvezetőt Csűry István generális direktor és Forró László előadótanácsos köszöntötte, az ünnepelt pedig hangsúlyozta, hogy nemcsak gyökerei kötik ide, hanem itthon is érzi magát ebben a közösségben, ami folytonos cselekvésre sarkallja. A Lorántffy Zsuzsanna Református Központban most kiállító Vassy Erzsébet egyik pasztelljével lepték meg hívei az 50 éves egyházvezetőt. /(balla): A királyhágómelléki püspök 50 éves. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A marosvásárhelyi magyartanárok pedagógia köre múlt év szeptemberében mozgalmat hirdetett a gimnáziumi tagozatos tanulóknak szüleik, nagyszüleik Maros vagy más megyei lakhelyének megismerésére, felkutatására, úgynevezett kismonográfiák írására. A diákszerzők ápr. 6-án beszámoltak munkájukról. Összesen 67 dolgozat készült, a megye 19 iskolájából. A dolgozatok készítői megjelölték a megye térképén a helységet, amelyről írtak, és röviden elmondták, amit a faluról tudni érdemes. Ez a kezdeményezés falujárásra, régi okmányok, könyvek, elfeledett családi iratok tanulmányozására készteti az ifjakat, voltaképpen a honismereti körök munkáját pótolja. /B.D.: Honismeret - nem kisiskolás fokon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 8./

Ápr. 3-án Marosvásárhelyen Vártemplomi Nőszövetség rendezvényén az EMKE javasolta, hogy a kilencvenedik évébe lépett id. Haáz Sándort a város fogadja díszpolgárává. A Napsugár táncegyüttes tagjai tánccal köszöntötték id. Haáz Sándort. Az EMKE megyei alelnöke, Barabás László néprajzkutató a szakma nevében méltatta id. Haáz Sándor néprajzos munkásságát. /Bölöni Domokos: Marosvásárhely díszpolgára lesz Haáz Sándor. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Id. Haáz Sándor tanárt, képzőművészt és néprajzkutatót köszöntötték Marosvásárhelyen. A magyarországi szakoktatásban ma tankönyvként használatos Székelyek ünneplőben című monumentális munka 150 Haáz-rajzot tartalmaz, szövegét Gazda Klára írta. Haáz Sándor munkásságának jelentős állomása az Udvarhelyi varrottasok (1976) című könyve, de ő készítette a Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet (1978), valamint a Széki iratosok (1983) című kötetek rajzait is. /Sz. L.: A gondviselés vigyázza lépteit. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./

A határon túli magyarság figyelemmel kísérte a magyarországi országgyűlési választások első fordulóját /ápr. 7./, hiszen annak tétje az anyaország határain kívül élők számára úgyszintén nagy. Markó Béla szövetségi elnök: A határon túli magyarság helyzetének nem lenne szabad pártpolitikai viták tárgyát képeznie Magyarországon, nem megosztó, hanem konszenzusteremtő kérdés kellene hogy legyen. Számunkra az a hasznos, ha a mindenkori magyar kormánnyal minél szorosabb kapcsolatot tartunk fenn, és minél közelebbi viszonyban vagyunk minden jelentős magyarországi politikai párttal. Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke: Árulkodó Medgyessy Péternek, az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nyilatkozata, amely folytatja a kilencvenes évek elején indult számmisztikát a magyarság létszámát illetően. A szocialista politikus kijelentette, hogy kétszer ötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ő is felvette Horn Gyula volt miniszterelnök tízmillió magyar állampolgárra vonatkozó nyilatkozatának fonalát, és sietett a tudtunkra adni, hogy nem folytatja az Antall?Orbán féle tizenötmilliós össznemzetben gondolkodó nemzetpolitikai irányvonalat, megjegyezve ugyanakkor, hogy a felelősséget nem hárítja el. Számunkra azonban ez a kiegészítése kevés vigaszt jelent, hiszen nem kevesebbről van szó, mint a Fidesz-kormány által beindított azon nemzetpolitikai koncepcióról, amely a magyar nemzet határokon átívelő egyesítésére törekszik. Ebben a tekintetben már-már áttörésnek számított a státustörvény elfogadása. Jelenleg azonban úgy néz ki, hogy amennyiben valóban az MSZP?SZDSZ alakíthat kormányt, akkor egyrészt a múltból átörökölt proletárinternacionalizmus, másrészt pedig a kozmopolitizmus által meghatározott szűkkeblű országpolitikai gondolkodásnak nincs szüksége a nemzetpolitika szélesebb távlataira. Ez a határon túli magyarok számára már-már lesújtó. Nemzetpolitikai vonatkozásban értékelve az eseményeket, lesújtónak merem nevezni, ha az Orbán-kormány által elkezdett nemzetpolitikai irányvonal megtörik, eltorzul, vagy leveszik napirendről. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a miniszterelnökjelöltek vitája azt mutatta, hogy Magyarországon bármelyik nagy párt is nyerné meg a választásokat, radikális hangsúlyeltolódásra nem kerülhet sor, többek között a határon túli magyarokhoz fűződő viszonyt illetően sem. Kónya-Hamar Sándor képviselő: Hogy mi mindent sikerült elérnie az Orbán-kormánynak az elmúlt négy évben, a saját bőrünkön is lemérhetjük, hiszen amit a határon túli magyarságért tettek, nem kevés. Gondolok itt az egyetemre, a státustörvényre, a kulturális és gazdasági téren tett kezdeményezésekre, amelyeknek azonban politikai áldatlansága mindig megvolt, és meglesz. - A határon túli maggyarokkal kapcsolatban Kovács László úgy fogalmazott, hogy tízmillió magyar kormánya kerülhet személyükben hatalomra, az anyaországon kívül élők pedig boldolguljanak ott, ahova a történelmi sors helyezte őket. Nyilatkozatából egyértelműen kitűnik, hogy a szocialisták nem nemzeti, hanem állami keretben gondolkoznak, olyan politikai entitásban, amelyet 1994, és 1998 között is hangoztattak, és gyakoroltak. Semmiképpen nem az antalli és az orbáni megfogalmazást vállalják át. Vekov Károly parlamenti képviselő: ? Nagyobb szükségünk van a magyar kormány támogatására, mint valaha, s ez érvényes volt tegnap is, ma is és holnap is. Úgy vélem, lényegi változás nem fog bekövetkezni a magyar kormány politikájában a határon túli magyarságot és bennünket illetően sem. /Papp Annamária: Szükségük van a határon túli magyaroknak a budapesti kormány további támogatására. Erdélyi magyar politikusok a magyarországi választásokról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

A szenátus ápr. 8-i ülésén Eckstein-Kovács Péter szenátor Gheorghe Funar kolozsvári polgármester néhány utóbbi nyilatkozásával kapcsolatban mondott politikai nyilatkozatot. A szenátor megemlítette, hogy a nagy-románia-párti tisztségviselő továbbra is makacsul elzárkózik a többnyelvű hivatalos feliratok rendjére vonatkozó jogszabály előírásainak alkalmazásától. Funar bejelentette ugyanakkor, hogy a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő jelképek nyilvános használatát tiltó, 2002. évi 31. számú kormányrendelet értelmében fog eljárást indítani a Magyar Köztársaság kolozsvári Főkonzulátusára hivatalosan kitűzött zászló levétetése céljából. Éppenséggel az a köztisztviselő minősíti habozás nélkül ekképpen a magyar felségjelet és követeli eltávolítását, a külképviseletekre vonatkozó nemzetközi jogszabályoknak fittyet hányva, aki a városháza egyik díszteremében - pályázatra szánt Antonescu szobor-makettekkel a háttérben - avatta a város díszpolgárává március 22-én Razvan Theodorescu művelődésügyi minisztert. /RMDSZ Tájékozató, ápr. 9. ? 2181. sz./

A Kőrösi Csoma Sándor Napokat a méltóságteljes emlékezés jellemezte. Négy napon át Csomakőrös és Kovászna soktucatnyi ünnepi rendezvény színhelye volt. A Kovásznán szervezett tudományos ülésszak (Kőrösi Csoma Sándor és a magyar nyelv témával), a Kárpát-medencei művészek rangos kiállítása, a diákok emlékezése külön méltatást érdemlő mozzanata volt az idei ünnepségnek. /(Flóra Gábor): Kőrösi Csoma Sándor Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Ápr. 9-én mutatják be Budapesten, a Lítea Könyvszalonban a barcasági származású, Budapesten élő Veress Emese-Gyöngyvér Gergely napjától Péter-Pálig, Ünnepek és jeles napok a barcasági csángóknál című, a Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság gondozásában nemrég megjelent kötetét. Veress Emese szerint a hétfalusi csángók közé sorolhatóak a barcaságiak is. Ezért nem csupán Zajzon, Tatrang, Pürkerec, Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu, hanem Apáca, Krizba és Barcaújfalu is kutatása színhelye lett. ?Húsz éve kutatom ezt a vidéket. Budapesten elsősorban újságíró vagyok, de nagyon sokat tartózkodom otthon.? ? vallotta Veress Emese. /Antal Erika: Gergely napjától Péter-Pálig. Veress Emese-Gyöngyvér kötetét mutatják be Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 9./

Romániának a NATO-hoz való csatlakozása egyik feltétele a titokvédelmi törvény minél gyorsabb elfogadása. A szenátus ápr. 8-án rövid tárgyalás után elfogadta a törvény képviselőházi változatát. Eckstein Kovács Péter szenátor szerint egy emberjogilag megnyugtatóbb jogszabályváltozatot fogadtak el arra az esetre, amikor egy állampolgár véletlenül jutna titkosnak minősített adat birtokába. Nem oldja meg ellenben a törvény azt, hogy az adatok titkosítása és kezelése egyetlen hatóság kezében összpontosuljon. A törvény ugyanis a külügyminisztérium hatáskörébe tartozó hatóság feladataként tünteti fel az adatok jegyzését és kezelését, de ilyen jellegű hatáskört több intézménynél is feltüntet, például az országos védelmi tanácsot és más hatóságokat is megemlít, mint olyanokat, akik kezelhetnek titkosnak minősülő adatokat. Éppen ezért szükségesnek látszik egy másik jogszabály elfogadása is, amely tisztázza és megoldja ezt a helyzetet, vélte Eckstein-Kovács Péter. /(i): Elfogadták az adatvédelmi törvényt a szenátusban is. Teljesítve a NATO-csatlakozás egyik feltétele. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban a magyarországi választás első fordulójáról leszögezte: e választásnak van egy nagyon pozitív üzenete, éspedig azáltal, hogy az a szélsőséges párt, amely mostanig ott volt a magyar Országgyűlésben, , nem jutott parlamenti képviselethez. Mi, az RMDSZ egyébként gratulálunk a Magyar Szocialista Pártnak sikeréhez, ugyanakkor ama reményünknek adunk hangot, hogy amennyiben az MSZP a második forduló után a Szabaddemokraták Szövetségével kormányt alakít, akkor azzal jól együtt tudunk működni. Emlékeztetnék ugyanis mindenkit arra, hogy Szövetségünk megléte óta mindig azt vallotta, arra törekedett, hogy a határon túli magyarság helyzete ne legyen pártpolitikai kérdés, ideológiák függvénye.? - Egyébként személyes viszonyunk is jó, tette hozzá. A kormánypárttal megkötött együttműködési egyezmény szerint negyedévenként közösen kell megvonni az együttműködés mérlegét. Markó a legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy leszámítva három megyét: Kolozst, Kovásznát és Bihart ? megszülettek a megállapodások. Sikernek tartja, hogy a földtörvény végleges formát öltött. A kisebbségek használhatják jelképeiket. Markó szerint a népszámlálásra igazán nem a visszaélések voltak a jellemzőek. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

A magyarországi választások két fordulója közötti idő előrevetíti a bármi áron győzni rémképét. A magukat győztesnek kikiáltó pártvezérek a második fordulóban bárkivel ? régi marxista tétel: az ördöggel is ? szövetkeznek, csak kormányváltó legyen az. Thürmerrel is. Medgyessy egyik kijelentése: ,,A határon túli magyarok tekintetében elképzelésünk az, hogy semmiképpen sem akarnánk, ha Trianon ismét beteljesülne." Négy esztendő alatt az SZDSZ megbocsáthatatlan politikai merényletek sorozatát követte el a határokon kívüli magyarok vonatkozásában. ?A kedvezménytörvény ellen az Orbán-féle jobboldali ,,szellemi terror időszakában", mindegyre Csurkával rémítve a gyerekded magyar társadalmat, a Trianon kreálta államok szélsőséges irányzatainak képviselőivel szövetkeztek Magyarország és a magyar nemzeti értékek belföldi-külföldi lejáratásáért, mosdatlan nyilatkozatokat engedtek meg maguknak a magyar Szent Koronával kapcsolatosan, a magyar millenniumi ünnepségsorozatot, kétezer-valahányszáz település lakóinak emelkedettebb történelmi meditációját meggyalázták ? sokatmondó, hogy Nemeskürty István pápai kitüntetésének a Magyar ATV-ben nem volt hírértéke (az Uránia Filmszínházban A hídember bemutatójának sem, az Antall Józsefről való megemlékezésnek sem), mert kellettek a drága percek a Sajtóklub négy politikai alkimistájának arra, hogy most a Fideszbe bekebelezett Csurka-pártiakkal riogassák határon innen és túli nézőiket ?, a legaggasztóbb viszont Erdély felől és minden határokon túlról nézvést, amint kegyeskednek majd rólunk gondoskodni. Újratárgyalják a magyar?román megállapodást, amelyet felváltva neveznek paktumnak és diktátumnak. /Sylvester Lajos: Megbűnhődte már e nép? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 10./

Az anyaország körüli államokban élő magyar közösségek életének is fontos, bizonyos szempontból meghatározó jellegű eseményei az anyaországi választások, szögezte le Máthé Éva. Az a kérdés is megfogalmazódott, mi lesz az ősszel magyar állami támogatással beindított Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sorsa? Megkapja-e a további, elengedhetetlenül szükséges támogatásokat, vagy az első tanév után csúfosan kimúlik Antall József- 15 millió magyar vezetőjének tekintette magát - még ha csak lélekben is. Horn Gyula már csak tízmillió magyarban gondolkozott. Orbán Viktor négy évvel ezelőtti kijelentésére, miszerint az ország határai nem azonosak a nemzet határaival - Romániában felszisszentek a vezető politikusok. Medgyessy Péter "közjogilag" ismét elengedte a határon túli magyarok kezét. Helyes és értelmes kijelentés az, hogy közjogilag csakis tízmillió magyar miniszterelnöke lesz. De most, 2002-ben nekünk már nem elég azt mondani: természetesen a mindenkori magyar kormány felelősséggel tartozik az elszakadt nemzetrészeknek, hogy tevőlegesen hozzá kell járulnia életünk jobbításához. Ezen túl valami más is kell. Talán egy kevés érzelmi töltet, talán ígéret arra, hogy a kedvezménytörvény érvényben marad, s a Sapientia egyetem tovább járja a maga göröngyös, de biztos útját.? ?? sem Szili Katalinról, sem Lendvai Ildikóról nem tudom (sajnos) elképzelni, hogy álmatlan éjszakáik vannak a mi sorsunk sanyarúsága miatt.? ?Az MSZP nyilvánvalóan melléfogott akkor, amikor nemcsak több százezer, de több millió romániai munkavállaló várható beözönléséről papolt a kedvezménytörvény kapcsán. Jó lenne, ha kiegyensúlyozott, de nem elhidegülő nemzeti, nemzetiségi politikával maga mellé állítaná a határon túli magyarságot, nem csak a magyar választópolgárok felét. Az, hogy a pártnak nincs is szüksége ránk, mit se változtat azon, hogy a magyar nemzethez tartozunk. Valamit kezdeni kell velünk, még akkor is, ha egy más államnak (is) lojalitással tartozunk.? /Máthé Éva (Marosvásárhely): Értünk? Ellenünk? = Magyar Hírlap, ápr. 10./

Továbbra sincs előrelépés az RMDSZ és a kormánypárt Kolozs megyei szervezete közti együttműködési megállapodás véglegesítése terén. Ioan Rus megyei elnök nem siet leülni az RMDSZ-vezetőkkel, hogy pontot tegyenek a protokollum végére. A megyei együttműködési megállapodások megkötésének határidejét ápr. végéig hosszabbították meg. megyei RMDSZ szerint a két szervezet közti együttműködés Kolozs megye valamennyi kiemelten fontos problémájára kiterjedne. A kormánypárt helyi szervezetének el kellene köteleznie magát az elkobzott földterületek visszaszolgáltatásának felgyorsítása mellett; anyagi támogatást kellene biztosítania az egyházaknak, ugyanakkor ígéretet tenne, hogy az egyházaktól elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását felgyorsítja, azok az ingatlanok pedig, amelyeknek visszatérítéséről már van sürgősségi kormányrendelet, ápr. végéig visszakerülnek a jogos tulajdonoshoz; a két párt monitorizálná a helyi közigazgatási, illetve a rendőrségi törvény gyakorlati alkalmazását a megyében; a kormánypárt ugyanakkor biztosítaná a magyar kisebbség arányos képviseletét az állami intézmények helyi és területi fiókszervezeteinek vezetőségében stb. A megállapodás többek közt leszögezi: külön figyelmet kell fordítani a szórványban élő magyar közösségekre, illetve meg kell előzni, hogy különböző polgármesterek túlkapásai megmérgezzék a kisebbség és a többség közötti együttélést. Az RMDSZ kéri a minden szintű anyanyelvi oktatás fejlesztését az igényeknek megfelelően, a magyar pedagógusok arányos képviseletét a különböző oktatási intézményekben, illetve hogy a megyei iskolahálózat átszervezésekor vegyék figyelembe a magyar oktatási szakértők véleményét is. A szöveg külön hangsúlyt fektet a felsőfokú anyanyelvi oktatásra is, kérve az országos protokollum erre vonatkozó részeinek az alkalmazását /a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, illetve a kolozsvári Zeneakadémián és az Agronómián létesítendő magyar karok és katedrák ügyét/. Az RMDSZ továbbá kéri a megyei tanács hatáskörébe tartozó kulturális intézmények művészeti vezetése függetlenségének biztosítását; a Kolozs megyei műemlékek, hagyományos utcanevek tiszteletben tartását; külön pénzalap biztosítását a Mátyás-szobor 100 éves évfordulójának megünneplésére. /Sz. K.: Várat magára az RMDSZ?SZDP megállapodás. A kormánypárt nem érti a szövetség türelmetlenségét. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Annak ellenére, hogy a megyei tanfelügyelőség ápr. 10?25. közötti időszakra tűzte ki az elsősök beíratását, Kolozsváron már több helyen is olvashatók olyan hirdetések, plakátok, amelyeknek tartalma arra utal, sok közoktatási intézmény nem tartja be ezt a rendeletet, és már az elmúlt napokban megkezdte a beíratást. A kolozsvári igazgatók jó része a sajtóból értesült arról, hogy Constantin Corega főtanfelügyelő a múlt héten újra bevezette a nyolcvanas évek úgynevezett szigorú röghözkötöttségét, de nem vették ezt komolyan. Sok helyen úgy hirdették meg a beiratkozásokat, hogy a szülőktől nem is kérték annak az iskolának az elbocsájtó-beleegyezését, amelynek vonzáskörébe tartozik a gyermek lakhelye. /Szabó Csaba: Megkezdődött az elsősök beíratási kampánya. Újra téma a "röghözkötöttségi" rendelet. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Egy szólásmondás szerint csak az a nép épít templomot magának, csak az ültet diófát, amely biztatónak látja saját jövőjét, végleges lakhelyének tekinti az általa elfoglalt területet. Népünk ezerszáz éves történelme során a Kárpát-medencében csak néhány rövid időszakot tartunk számon, amikor a háborúkban megfogyatkozott, az elhúzódó harcoktól meggyötört lakosság elhagyta lakóhelyét, feladta templomait. Azután visszatért, s kijavította vagy újjáépítette szentélyeit. Kivételt csak a kommunista diktatúra képezett, amikor a templomépítést következetesen megakadályozták a pártszervek. Különösen a nemzetiségieknek tiltották az Isten házának felépítését. Most ismét a templomépítések időszakát éljük. Ujj János a teljesség igénye nélkül felsorolta, hogy református templomot szenteltek a Mosóczy-telepen és Angyalkúton, katolikus ifjúsági házat Kisjenőn, Caritas otthont Gájban, Máltai házat mozgássérültek számára Kisiratoson, római katolikus kápolnát Tornyán, a Mária-kút mellett. És szobrot emeltek Pécskán az egyik legnagyobb kultúrpolitikusnak, Klebelsberg Kunónak, illetve Zerinden a Körösköz legnagyobb költőjének, Olosz Lajosnak. Az elmúlt évtizedben emléktáblát lepleztek le Arad megyében Kerekes Ferenc, Tóth Árpád, Lóczy Lajos, Znorovszky Attila, Ormos Zsigmond, Kálmány Lajos, Klebelsberg Kunó, Godó Mihály atya tiszteletére. Épül a gáji és borosjenői református templom. /Ujj János: A templomépítés időszaka. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 10./

Már hagyománnyá vált, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválra meghívják a kolozsvári Állami Magyar Operát. Idén a kolozsvári intézmény Kálmán Imre A bajadér című operettjével lépett fel. Simon Gábor, az opera igazgatója visszatekintett: első alkalommal 1991-ben kaptak meghívást, ez egybeesett a kolozsvári Magyar Opera legelső budapesti vendégjátékával az intézményünk történetében. /Köllő Katalin: A Magyar Opera és a Tavaszi Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

Funar, Kolozsvár polgármestere kijelentette, hogy a népszámlálási biztosok összegzésének feldolgozása alapján Kolozsvár magyar lakosságának aránya 18,83 százalék. Közvetlenül a népszámlálás befejezése után a polgármester bejelentette: a városban 18,45 százalék a magyar. Korábban Vasile Soporan prefektus azt nyilatkozta, a hivatalos adatokat kizárólag a Statisztikai Hivatal hozza nyilvánosságra. - A polgármesternek nem áll jogában ilyen jellegű bejelentéseket tennie - tette hozzá a prefektus. A polgármesteri hivatal adatai szerint Kolozsváron 59 781 magyar él, a város állandó lakossága 317 379. Ebből 252 334 román nemzetiségű. Funar szerint 1992-höz képest a többségiek száma nőtt. A fenti szám a lakosság arányának 79,5 százalékát jelenti. (Az 1992-es népszámlálás végleges adatai szerint Kolozsvár lakossága 328 602 volt. Ebből 74 871 magyar, 3 201 roma, 1 149 német és 344 zsidó volt.) Funar "párhuzamos" népszámlálása azt mutatta ki, Kolozsváron 2 982 roma, 587 német, 194 zsidó, 108 ukrán, illetve 62 olasz nemzetiségű polgár él. A többi nemzetiséghez tartozók száma 50 alatti, 104-en pedig nem voltak hajlandók elárulni etnikai hovatartozásukat. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kifejtette: az eredeményhirdetés újabb bizonyíték arra, hogy az adatoknak semmi közük a valósághoz. Az RMDSZ szerint a kolozsvári magyarság aránya "nem csökkent lényegesen" az elmúlt tizenegy év alatt. Bitay Levente, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, az RMDSZ adatbázisa még nem teljes, hiányoznak a Pata?Györgyfalvi negyed, a Belmonostor és a Tóköz adatai, de már így is több mint 50 000 kolozsvári magyart vettek nyilvántartásba. Ha a hiányzó adatok is bejönnek, akkor könnyen bizonyíthatóvá válik, hogy a kolozsvári magyarok száma nem esett 20% alá. Eckstein Kovács Péter szenátor szerint a közvélemény tudatos és sorozatos félrevezetéséről van szó. Javasolni fogja az RMDSZ vezetőségének, hogy a polgármestert jelentsék fel az ügyészségen. /Kiss Olivér: Újabb polgármesteri eredményhirdetés. A népszámlálás hivatalos eredményeinek nincs közük ezekhez az adatokhoz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) ápr. 6-án Kolozsváron választmányi ülést tartott. A találkozón jelen volt Porcsalmi Bálint, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének ifjúsági előadója. A Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia Intézet és a MAKOSZ idén is megszervezi közös képzéssorozatát. A MAKOSZ szórványtalálkozóját ápr. 12?14. között tartják Besztercén a Besztercei Magyar Diáktanács és a megyei MADISZ szervezésében. Az elnökség napirendi pontjai között szerepelt az elnökségi beszámoló, a tagfelvétel, MAKOSZ fórum, költségvetés, MAKOSZ honlap és bemutató füzet, pályázatok és nyári táborok. A MIÉRT képviseleti testületében a MAKOSZ számára fenntartott helyre Debreczeni Sándort, a MAKOSZ elnökét jelölték. /MAKOSZ Választmány ülés Kolozsváron. = RMDSZ Tájékoztató, ápr. 11. ? 2183. sz./

Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere ápr. 13-ára mindenkit meghívott a művelődési házba, ahol óriáskivetítőn figyelhetik Orbán Viktor választási beszédét, mely után a jelenlévőkkel közösen nyilatkozatot fogalmaznak meg az anyaország választóihoz, hogy a határon túli nemzetrészek érdekében a FideszMDF párost támogassák. A polgármester a lapnak elismerte, hogy akár bumeráng-effektusként is visszaüthet mindez, és az MSZP győzelme esetén számára rosszul sülhet el, de politikusként ezt vállalnia kell, mert nemcsak az anyaország felelős a határon túli magyarságért, hanem mi is az anyaországért. /Bágyi Bencze Jakab: Szász Jenő a Fideszért. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Az Identitas Alapítvány égisze alatt indult széles körű konzultáció sorozat keretében ápr. 10-én a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ diákjai fejtették ki véleményüket a kisebbségi helyzetről, a magyarság itthoni lehetőségeiről, jövőképéről stb. Az első találkozót a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljaival tartotta a konzultációk kezdeményezője és szervezője, Ilyés Gyula szatmárnémeti alpolgármester. A válaszok értékelése segít a döntéshozatalban, politikai és közigazgatási téren egyaránt. Minden konzultációról feljegyzés készül, a kiértékelést szociológus végzi majd. /(szilágyi): Az Identitas Alapítvány égisze alatt. Konzultáció az ifjúsággal. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 11./

Az RMDSZ csíkszeredai városi szervezetének márc. 9-i ülésén Hajdú Áron, a szervezet elnöke ismertette a szövetség tavalyi pénzügyi mérlegét, valamint az idei eredményekről számolt be. A szervezetnek eddig nem volt önálló irodája. Most havi 250 ezer lej havi bérért Vígh Ádám a Petőfi utcában ajánlott fel székhelyet a szervezetnek. /(Daczó Dénes): Új székházba, a város szívébe költözik az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Ápr. 9-én Dettán, az RMDSZ székházban gyűlt össze a helyi magyarság, hogy a Nyugati Jelen munkatársaival megossza gondolatait. Dettán az a veszély fenyeget, hogy megszűnik a magyar tagozat. A szülők nem íratják gyermekeiket magyar iskolába. A magyarság fogy, 1990 óta csak öt magyar gyermeket kereszteltek, 200 időset pedig temettek. A vegyesházasságban élők gyakran feladják magyarságukat, a gyermeket román iskolába járatják. Egy gyermeken múlik, lesz-e még magyar tagozat vagy sem. Jelenleg öt magyarul tanuló van, melyből kettőt a szülők át akarnak íratni román tagozatra. Dettán több mint ezer magyar lakos él. Szabó Ferenc helyi RMDSZ-elnök közölte, hogy a fiatalság nem olvas. A dettai könyvtár, ahol rengeteg magyar nyelvű kötet is van, tavaly ősz óta zárva, de senki sem érdeklődik felőle. /Laslavic Tímea: Találkoztunk dettai olvasóinkkal. Veszélyben a magyar tagozat. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták Vetési László: Ne csüggedj el, kicsiny sereg /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című munkáját. Dávid Gyula, a könyv szerkesztője felelevenítette, hogy Vetési László a ?90 évek elején több dokumentumfilmet is forgatott, a szórványban élőkről. A könyvben hasonló sorsú emberekről, családokról, közösségekről olvashatunk. A szórvány-kérdés régi gondja az erdélyi magyarságnak. Voltak fellángolásai e gondnak, a múlt század közepén, amikor Koós Ferenc bukaresti református lelkész teremtett magyar életet a román fővárosban. Két évvel ezelőtt jelent meg Nagy Sándor A regáti magyarság című könyve. Egyes fiatalok Vetési László hívására, teológusként vagy végzett fiatal lelkészként a szórványügy szolgálatába szegődtek. /Csomafáy Ferenc: Könyv a szórványokról: Ne csüggedj el, kicsiny sereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Ápr. 10-én tüntetést szerveztek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum román tagozatos diákjai, akik trikolorszínű karszalagokkal és az órákon való részvétel megtagadásával tiltakoztak az iskola "elmagyarosítása" ellen. Az RMDSZ és a kormánypárt között aláírt protokollum értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum a következő tanévtől kezdődően kizárólag magyar nyelvű tanintézménnyé válik. A kérdés igen kényes, mivel éppen az iskola ügye jelentette a fekete március eseményeinek kiváltó okát. Akkoriban a tanárok és a diákok tüntetései mély érzelmeket kavartak fel, de amint kiderült, ez most sincs másként. A diákok tiltakozó akciója éppen azon a napon zajlott, amikor Ovidiu Natea, a megye újonnan kinevezett prefektusa nyilvánosan bemutatta a protokollum szövegét. Natea kijelentette: az egyezmény Románia integrációs törekvéseinek a politikájához tartozik, neki kötelessége alkalmazni. A Transilvania Jurnal tudósítója magyar nyelvű diákoktól megtudta, a nap folyamán a magyar nemzetiségű tanárok türelemre intették őket, figyelmeztették, hogy ne válaszoljanak semmilyen fajta provokációra. Az egyik magyar diák arról panaszkodott, hogy a tüntető román diákok megfenyegették, és a román zászló megcsókolására kényszerítették. Jelenleg 13 román osztály működik a Bolyaiban, amelyeket más iskolákba helyeznének át, osztálycsere folytán. Kelemen Attila képviselő azt nyilatkozta: "Erről az oszálycseréről nem beszélni kellene, hanem cselekedni. Én elhiszem, hogy érzelmeket kavar fel ez, de mindenféleképpen egy európai megoldást szeretnénk keresni. Ebben az európai megoldásban a szociáldemokratákkal meg is egyeztünk, tulajdonképpen az 1960-ban felborított rendnek a visszaállításáról lenne szó. Én remélem, hogy előbb vagy utóbb a kedélyek le fognak higgadni, és meg tudjuk oldani ezt a gondot." Emil Boc demokrata képviselő elítélően nyilatkozott az SZDP-RMDSZ protokollum alapján a Marosvásárhelyen folyó "etnikai szegregacionizmusról". A másik "Bolyai-ügyben" BBTE magyar karainak a létrehozásáról Kelemen hangsúlyozta: minden esély megvan arra, hogy a következő tanévtől megalakuljon a két új kar. Azonban arra figyelmeztetett: fennáll annak a veszélye, hogy nem lesz elegendő számú diák a helyek betöltésére. Kása Zoltán rektor-helyettes a Szabadságnak nyilatkozva határozottan cáfolta Kelemen Attila képviselő feltételezéseit, hiszen csupán a most működő tanszékeknek az átcsoportosításáról van szó, tehát helyek száma ezáltal nem is fog növekedni. /Borbély Tamás: "Múltidézés" Marosvásárhelyen? Tüntettek a román diákok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Ápr. 10-én mederben folyt az oktatás, csend volt a Bolyai Farkas Líceumban. Annál "hangosabb" a helyi és a bukaresti román sajtó, a román tévék, a román rádióadások. Munkatársaik tiltakozást hoztak a tegnap nyilvánosságra, amiért négy órán át a Bolyai kapuján kívül tartották őket. A ferdítés természetesen nyilvánvaló. Azt ugyanis nem írták meg, hogy az iskola vezetősége a prefektusnál volt, visszatértét és a főtanfelügyelő odaérkezését kellett megvárniuk. A román lapok szerint a bolyais román diákok beadvánnyal fordultak a kormányhoz iskolájuk "magyarosítása" ellen, s ha nem teljesítik kérésüket, miszerint abban az iskolában akarnak érettségizni, ahova felvételiztek, akkor utcára vonulnak, és tüntetni fognak. /Máthé Éva: Negatív sajtókampány - Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Viorel Stanca, a PD Szilágy megyei elnöke, volt belügyi tiszt a PSD és RMDSZ megállapodást kommentálva arra a következtetésre jutott, hogy Romániának nem kell minden áron a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakoznia. A ?minden ár" pedig a PSD és az RMDSZ közötti együttműködés, mely a románok büszkeségét sérti a vidéki politikus szerint. A sértő együttműködésre példaként hozta fel, hogy a szociáldemokrata prefektus március 15-én a Wesselényi szobornál koszorúzott az ünneplő magyarokkal. A volt belügyi tiszt elfogadhatatlannak tartja, hogy magyar nemzetiségűek magas tisztségeket kapjanak a külügyi tárca keretében. Basescu szerint a protokollum a román nép nemzeti érzelmeit sérti. /(Fejér László): Basescu pártja magyarellenes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

A több magánegyetemet akkreditáló határozattal vált gyakorlatilag jogi személlyé a Sapientia EMTE, amelyet márc. 28-án hozott a kormány. A magyarországi választások kapcsán Tonk Sándor rektor elmondta, nem tart attól, hogy az esetleges kormányváltás befolyásolja a Sapentia finanszírozását. Tonk kifejtette, a költségvetési vita során a magyar ellenzéki pártok a kormány álláspontját támogatták, ami garanciát jelenthet arra, hogy a Sapientia működése zavartalan maradjon a Fidesz?MDF választási veresége esetén is. Tonk szerint a Sapientia?EMTE működése legalább két évre anyagilag mindenképpen biztosítva van. A rektor kiemelte, hogy Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tavalyi erdélyi látogatásán arra a kérdésre, hogy mit tenne másként a Sapientia ügyében, azt nyilatkozta: még több pénzzel támogatná az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, mint ahogyan az Orbán-kormány teszi. Medgyessy a Krónikának adott exkluzív interjújában 2001 szeptemberében kifejtette: segíteni kívánja a határon túli magyar kultúrát, oktatást és médiát. ?Trianon óta nem volt példa akkora erőfeszítésre a magyar kormány részéről a határon túli magyarság megsegítésére, amekkora az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozása? ? hangsúlyozta Tonk Sándor. A rektor szerint ?rossz üzenet? lenne minden irányban, ha ez a nagy lendülettel indult ügy kifulladna, és a mindenkori magyar kormány tudatában van annak, hogy a megkezdett munkát folytatni kell. /Salamon Márton László: Tonk Sándor nem aggódik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 12./

A választási matematika az MSZP-nek kedvez, amelynek a kormányzási szerepvállalást fontolgató SZDSZ a ?tartaléka". Kinek lenne jó az MSZP győzelme Romániában? Jó lenne mindenekelőtt a jelenlegi román kormánypártnak, amellyel már csak világnézeti alapon is hagyományosan jó volt a magyar szocialisták kapcsolata. Azután jó lenne az RMDSZ-nek. Az RMDSZ legerősebb belső ellenzéke, a Reform Tömörülés veszítené el legfőbb támaszát. Ezt a lehetséges alternatívát Kovács László már az első forduló után megerősítette, amikor kijelentette: nem fognak beavatkozni az RMDSZ belügyeibe, és nem támogatnak a szövetség legitim vezetésével szemben álló csoportokat, emlékeztetett Vásárhelyi D. Miklós. A várhatóan kialakuló politikai háromszög (MSZP-PSD-RMDSz) együttműködésének eredményeképpen a következő négy esztendőt (de legalábbis a romániai választásokig még hátralévő időszakot), valószínűleg egy langyos-meleg politikai hangulat, egy mosolygós, de formális kormány- és pártközi kapcsolatrendszer jellemezné. Másrészt ha maradnak Orbán Viktorék, négy év alatt várhatóan végleg süllyesztőbe kerül a tagadhatatlan politikai tapasztalattal és tudással rendelkező, ám fél lábbal még a múlt zsákutcájában lebzselő elit, az előző rendszer eltorzult mentalitását, nézeteit hordozó Horn Gyulák és Kovács Lászlók nemzedéke. /Vásárhelyi D. Miklós: Mi lenne? Hétfő! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 12./

Ápr. 9-én ismét gyűlésezett a Vállalkozók Klubja Nagybányán, a Teleki Magyar Házban. A társulás hivatalos elnevezése: ?Máramarosi Vállalkozók Egyesülete". A találkozókon folyamatosan tájékozódhatnak az érdeklődők a pályázati, gazdasági, kereskedelmi lehetőségekről. /Steiner Beatrix: Közgyűlésre készülnek a máramarosi vállalkozók. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 12./

Kilenc évvel ezelőtt a költészet napján ápr. 11-én távozott az élők sorából Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. - Nagyvárad, 1993. ápr. 11./ erdélyi magyar költő. Ápr. 11-én a Nagyváradi Ady Társaság felhívására maroknyi váradi állta körül a Rulikowski temetőben a költő sírját. Meleg Vilmos színművész idézte fel egyik kedvenc Horváth Imre-költeményét. Ápr. 12-én a Tibor Ernő Galériába /Nagyvárad/ várják Horváth Imrére emlékező beszélgetésre az irodalombarátokat. A költő munkásságát tartalmazó, nemrég kiadott bibliográfiát Tavaszi Hajnal könyvtáros, a NAT jegyzője mutatja be. /sz. l.: Virágok Imre bácsi sírján. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

Az RMDSZ és SZDP országos vezetősége bevonásával tárgyaltak Bukarestben a két párt háromszéki vezetői, és így sikerült elmozdítani a holtpontról a Kovászna megyei egyezmény kérdését, sőt, ápr. 15-én a helyi protokollum aláírására is sor kerül. Sikerült vagyoni kérdésekben is dűlőre jutni, Kovásznán és Baróton bíróság létrehozására kapott zöld utat az RMDSZ, és két hét múlva megszűnik az alprefektus ideiglenes kinevezése, Olosz Gergelyt megerősítik tisztségében. A kért vezetői tisztségeket illetően megállapodtak, hogy minden személycserét megelőzően egyeztessenek. Demeter János megyei tanácselnök szerint, ha nem is nagyon jó, de ?kielégítően jó" szöveg született meg Bukarestben. /Éltes Enikő: Hétfőn írják alá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./