A Volt Politikai Foglyok Szövetsége Hargita megyei szervezete márc. 9-én tartott Csíkszeredában megemlékező ünnepséget. Emlékezni és emlékeztetni gyűltek össze, a Romániai Volt Politikai Foglyok és a Diktatúra Üldözöttei Szövetsége megalakulásának 12. évfordulóján. Azokra a tíz- és százezrekre emlékeztek, akik jeltelen gödrökben elkaparva porlanak szerte az országban, Máramarostól a Duna-deltáig, Szamosújvártól Zsiláváig és szinte mindenütt. A kommunista és a fasiszta totalitarizmus súlyos veszélybe sodorta a kétezer esztendős keresztény európai civilizációt, behelyettesítve ezeket a modern rabszolgaság, a terror és az egész társadalmat átszövő és szétzüllesztő hazugság és megfélemlítés rendszerével. E modern rabszolgaság elleni lázadás áldozataira emlékeztek, az ártatlanul meghurcoltakra, elítéltekre, a munkatáborokban lassú halálra ítéltekre, a kivégzettekre, de a családi otthonaikból kitelepítettekre is. Constantin Ticu Dumitrescu hangsúlyozta: ameddig a politika nem épül erkölcsi alapokra, addig folytatódni fog a világban az erőszak, az igazságtalanság, és lesznek politikai üldözöttek. /Id. Rafain Gábor, Csíkszereda: Emlékező ünnepség a mártírok napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezésében márc. 8. és 10. között Kolozsváron hetedik alkalommal került megrendezésre az Országos Aranka György Nyelv– és Beszédművelő verseny, melyen IX–XII. osztályos diákok vettek részt. Erre a versenyre csak azok a középiskolák kapnak meghívást, amelyekben működik anyanyelvápoló kör. Szatmár megyében két ilyen kör van: egyik a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, másik a Református Gimnáziumban. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai közül a Szép magyar beszéd kategóriában I. díjban részesült Fodor Orsolya, az Édes anyanyelv kategóriában III. helyezést ért el Bodó István, a Versben bujdosó kategóriában Bodor Krisztinát dicséretben részesítette a zsűri. Dr. Péntek János, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra tanszékvezetőjének tájékoztatása szerint az idei évtől a verseny az országos tantárgyversennyel azonos rangot kapott, vagyis aki a magyarországi döntőn az első hat helyezett közé kerül, felvételi nélkül beiratkozhat az egyetemre. /A Nyelv– és Beszédművelő verseny azonos rangot kapott az országos tantárgyversennyel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./

A csíkszeredai Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola napjai keretében márc. 11-én a Kriterion Galériában megnyitották a Nagy István országos képzőművészeti versenyre beérkezett díjnyertes pályamunkák kiállítását, és kiosztották a díjakat. Immár ötödik alkalommal szervezik meg Csíkszeredában a Nagy István-napokat, amelynek keretében idén meghirdették a Nagy István országos képzőművészeti versenyt. A Globalizáció volt a témája a versenynek. Három kategóriában – textil, grafika és festészet – osztottak díjakat. /Kiss Edit: Alkotások a globalizációról. Nyertes pályamunkák kiállítása Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 13./

1992. márc. 14-én beiktatták Gheorghe Funart polgármestert, most rendezvénysorozattal kívánja megünnepelni 10 éves polgármesteri pályafutását. A tíz éve tartó — a funári önkény fölött szemet hunyó mindenkori kormány cinkosságának örvendő — magyarellenes hecckampány néhány szomorú állomását mutatta be a lap. 1992. dec. 1.: Gheorghe Funar feliratot készült elhelyezni a Mátyás-szobor talapzatára. Ez egy Iorga-idézetet tartalmazott, amely már a harmincas években is rajta volt. Lényege az, hogy Mathias Rex egyedül csak Baianál vesztett csatát, ahol saját saját nemzete (a román) verte meg. A magyar fiatalok gyűrűje a szobor körül egyre inkább vastagodott, élőláncot alkottak a szobor körül, a rendfenntartó erők hátrább szorították őket. A Mathias Rex feliratot is le akarták venni, ennek a helyébe akarják feltenni a táblát, de a tömeg méltatlankodása miatt lemondanak róla. Így a felirat a Mathias Rex alá került. Az RMDSZ helyi elnöke kérte a prefektust, lépjen közbe. 20 órakor a városi rendőrparancsnok hangosbeszélőn csitította a fiatalokat; nemsokára egy román kórus kezdett nacionalista énekeket énekelni. 1993 április: Funar lélektani háborúja a Korunk, a Helikon, az Apostrof, a Tribuna Ardealului ellen, a szerkesztőségek kilakoltatási terve a polgármester "sikerei" közé tartozik. 1993 október: Funar letette a garast a "hivatalát támogató pénzügyi rendszer", a Ioan Stoica vezette hirhedt Caritas játék mellett. 1994. júl. 7.: Régészeti ásatások fedőnév alatt elkezdődik a Főtér feldúlása. 1996. jún. 4.: Nyilvánosságra hozták a helyhatósági választások második fodulójának részeredményeit. Ezek szerint Kolozsvár másodszorra is elveszett: Gheorghe Funar RNEP-jelöltre 50,67%. Az RMDSZ megóvta a választásokat, amiért több választási körzetben a katonák kétszer szavaztak. 1996. szept. 17.: Tragikomikus gyászszertartással koporsóba zárva eltemették "A nemzet nyugalmát". A Memorandisták emlékművének félrevert harangja jelezte a temetési ceremónia kezdetét, jelen volt Funar és Liviu Medrea. Hatalmas transzparensek hirdették: "A román-magyar alapszerződés hazaárulás". Beöltözött gyászhuszárok helyezték el a koporsót a gyászkocsikba, s elindult a menet a Házsongárdi temető felé. A gyászvitézek hátán nevek voltak: Iliescu, Horn, Melescanu, Kovács. Egy rezesbanda gyászindulókat játszva kísérte a gyászkocsit. A koporsót az 1989-es események áldozatainak sírja mellett "helyezték örök nyugalomra." 1997 április: Funar számlájára írható Kolozsvár utcáinak juhokkal való benépesítése. Az állattenyésztők — és a polgármester — a Széchenyi téri nagyáruház létrehozása ellen tiltakoztak. A Funarral azóta ellenséges viszonyba kerülő Liviu Medrea, a Közterületfenntartó Vállalat vezetője és a köztisztaságért felelős cégek alkalmazottai is nem tetszésüket fejezték ki az üggyel kapcsolatban. Az ezt követően beindult Alimentara-perek folytán a városnak 900 millió lej értékű kárt kellett volna fizetnie, amit a polgármester a helyi tanácsosok nyakába szeretett volna varrni. Megjegyezzük: A nagyáruház tervével előálló Ioan Muresan is a polgármester feltétlen támogatói közé tartozott valamikor. 1997 február–november: Funar számtalan akciót szervezett a magyar konzulátus ellen. Először is a magyar lobogónak a kitűzését sérelmezte, amely egy nap után lekerült a konzulátus homlokzatáról. Annak ellenére, hogy végül megkerült a tettes, mindenki Funart tekintette az értelmi szerzőnek. Mi több, Funar dicséretben részesítette a "hőst", akinek "volt bátorsága egy központi épületre felmászni." 1997. okt. 14.: Zűrzavaros városi tanácsülést tartottak, megvitatták a város területén kívül fekvő, "Zöldsapka" néven ismert földek helyzetét. Demján Sándor, kanadai állampolgárságú magyar üzletember a Granit Polus Investment számára szeretné biztosítani ezt a területet, ahol nagyarányú építkezéseket tervezett mintegy 3 milliárd dollár értékben (lakótömbök, szórakozó helyek, sportlétesítmények, üzletek, szállodák, színházak, mozik,éttermek stb.) Funar szerint ennek a területnek egy része a Régi Monostor Fiai elnevezésű társaság tagjainak a tulajdona, másik része pedig az agrártudományi egyetem kísérleti telepe, így nem kerülhet idegen (magyar) kézbe. 1998. dec. 1.: Románia nemzeti ünnepe alkalmából Funar elhelyezte a Főtéren, a Mátyás-szoborral szemben a Traianus-oszlop emlékkövét annak ellenére, hogy a városi tanács jóváhagyása ehhez hiányzott. (Rá egy évre a törvényszék semmisnek nyilvánította a Traianus-oszlop felállítására vonatkozó határozatot, amelyet Funar írt alá, azóta is mindhiába várják, hogy a városháza eltávolítsa a talapzatot). 1999. szept. 18. Alföldi László új magyar főkonzul kinevezésének hírére Funar azzal vádolta a román külügyminisztériumot, hogy olyan személy kinevezése fölött hunytak szemet, akit 1989 előtt kiutasítottak az országból. Nemsokára, egyik éjszaka, az emlékművekért felelős bizottság jóváhagyása nélkül táblát szereltett a konzulátus épületére, amelyen az állt: A MAGYAR TITKOSSZOLGÁLAT KÖZPONTJA. 2000 április: A magyarokat Kolozsvárt kóborkutyákkal való elárasztásával is megvádolta, ezért úgy intézkedett, hogy a sintérek által elfogott kóborkutyákat fessék piros-fehér-zöldre. Szintén 2000 megvalósításai közé sorolható a trikolór színűre bemázolt köztéri padok is. 2000. június 20.: Funar harmadik alkalommal is megnyerte a polgármesteri választásokat. Az immár Nagy-Románia párti jelöltre a kolozsváriak 53,2%-a voksolt, míg a konvenciós Serban Radulescura 46,78 %. 2001 május: Herédi Zsolt és Füsi Katalin házasságkötési szándékuk ellenére hajadonon távoztak az anyakönyvvezető elől. A visszautasító jegyzőkönyv értelmében ugyanis csupán románul lehet kimondani a boldogító igent Funar városában — dacára az érvényben levő helyi közigazgatási törvény előírásainak. (A polgármesteri hivatal makacs magatartásának Mátis Jenő, a volt képviselő is tanúja volt, aki néhány évvel korábban szintén da-igennel válaszolt az anyakönyvi vezetőnek.) 2001. jún. 23: Mivel többszöri beidézés ellenére sem volt hajlandó megjelenni kihallgatáson, a rendőrség előállítási parancsot bocsátott ki a polgármester ellen. Funart, aki ellen a tanácsosok bűnvádi eljárás beindítását kérték, mivel önkényesen lezárta az üvegtermet, négy rohamrendőr kísérte be. 2002. jan. 15: Funar megfenyegette Boros János alpolgármestert, hogy kizárja a városházáról, amennyiben kiváltja a magyar igazolványát. 2002. márc. 8.: Bár a városi tanács megszavazta, hogy a helyi közigazgatási törvény értelmében Kolozsvár bejáratánál nem is kettő hanem háromnyelvű tábla hirdesse a város nevét, Funar továbbra sem akar hallani a jogszabály alkalmazásáról, és várja a büntetést. /Funar korszak Kolozsváron. Elkésett a forradalom? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Markó Béla, az RMDSZ vezetője arra kérte Funart, Kolozsvár polgármesterét, hogy ne szervezzen "párhuzamos rendezvényeket" a március 15. ünnepségek alkalmával. Markó márc. 13-i sajtótájékoztatóján azt javasolta a polgármesternek, hogy inkább a kétnyelvű feliratokkal foglalkozzon, ne a márc. 15-i események zavarásával. A Markó-javaslat későn érkezett. A Funar-korszak 10 éves évfordulójára szervezett háromnapos ünneplés fénypontja éppen márc. 15-ére esik, a Köztársaság moziban tartandó ünnepéllyel. A nagyszabású rendezvényre az NRP bukaresti küldöttsége is Kolozsvárra érkezik, élén Corneliu Vadim Tudorral, Corneliu Ciontu pártalelnökkel, és valószínűleg a frissen "átigazolt" Niculae Cervenivel. Teodor Pop Puscas, Kolozsvár rendőrparancsnoka elmondta, hogy a "párhuzamos rendezvények" alkalmával nem tart incidensektől. - Március 15-én ökumenikus istentiszteletet tartanak a főtéri Szent Mihály-templomban. Koszorúzás lesz a Biasini szálló emléktáblánál és a hídelvi (Kismező) temetőben. Este az Állami Magyar Színházban Boér Ferenc Zúg Március című műsorára hivatalosak a kolozsvári magyarok. Az unitárius egyház, az unitárius kollégium és a Brassai Sámuel Gimnázium igazgatósága emléktáblát avat a Kolozsvári Unitárius Kollégium azon 47 diákja emlékére, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban. /"Párhuzamos rendezvények" március 15-én. Terem híján az NRP a moziban ünnepel — jegyelővásárlás ellenében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Dan Voiculescu, a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kormányzó Román Humanista Párt (PUR) elnöke márc. 13-án felszólította a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy tartsa tiszteletben a Hargita és a Kovászna megyei román kisebbségi lakosságot. A humanisták elnöke a "tiszteletlenség" példájaként említette, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat le akarja bontani Mihai Viteazul szobrát, hogy helyette a város központjában parkolót építsen. Voiculescu ez ügyben levelet küldött Adrian Nastase miniszterelnöknek, mellékelve a tapasztalatokat, amelyeket a párt küldöttsége a közelmúltban Hargita, Kovászna és Maros megyében tett látogatása alkalmával szerzett. A beszámoló megállapításai szerint a három megye gazdasági helyzete rendkívül nehéz; ez vezetett többek között oda, hogy az utóbbi nyolc–kilenc évben a román anyanyelvű lakosság a térségben a felére csökkent. Majd hozzáfűzte, a Humanista Párt megpróbál saját frakciót létrehozni az alsóházban, és elérni, hogy 27 képviselője legyen, akárcsak az RMDSZ-nek. Voiculescu úgy vélte, így alternatívát tudnának kínálni a PSD-nek, a kormánypárt pedig nem kényszerülne olyan politikai döntések meghozatalára, melyek "veszélyt jelenthetnek Románia számára, illetve sértik a románok utóbbi időben amúgy is megtépázott öntudatát". Az RMDSZ vezetői cáfolták a humanista elnök állításait. Markó Béla elnök "valótlannak és nemkívánatosnak" nevezte Dan Voiculescu nyilatkozatát a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok elnyomásáról. A pár hónapja lecsengett Har–Kov-botrányra utalva a szövetségi elnök kései reakcióként értékelte a PUR-elnök felvetését. /Szőcs Levente: Kiszorítanák az RMDSZ-t. A PUR "felmelegíti" a Har–Kov-ügyet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

A nagyváradi Partiumi Egyetem is megkapta a Magyar Posta támogatását, azt a nagykapacitású számítógépet, amit múlt évben Orbán Viktor miniszterelnök egyetemavató látogatásakor ígért mindkét romániai magyar magánegyetemnek. Hamarosan egy professzori ösztöndíj és diákösztöndíj feltételeit is megteremti a Magyar Posta. Tőkés László püspök utalt a két magánegyetem egyesítésére és kiemelte a hit és a közös akarat erejét. A Magyar Posta felajánlotta az egyetem munkatársainak informatikai továbbképzését is. A Magyar Posta vezérigazgatója és a PKE rektora aláírta a két intézmény idei együttműködési tervét. /(balla): A Magyar Posta adománya Váradra is megérkezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Zsibón idén a márc. 15-én koszorút helyeznek el a Wesselényi-emléktáblánál. A templomban tartott ünnepi ifjúsági műsort a református temetőben levő Hősök síremléke megkoszorúzása követi. Beszterce-Naszód megyében Szászújősön, Cegőtelkén, Magyardécsén, Bethlenben, Sófalván, Nagysajóban és Felőrön lesznek márc. 15-ével kapcsolatos ünnepségek. Szászújősön és Cegőtelkén a forradalom utáni anarchia áldozataira emlékeznek, Sófalván az emléktáblánál helyeznek el koszorút, Magyardécsén és Bethlenben ifjúsági műsorokat mutatnak be. Felőrön vasárnap délután kerül sor a nagy érdeklődéssel várt ifjúsági műsorra. Nagyenyeden márc. 15-én dr. Sipos Gábor tart előadást a kollégium dísztermében, majd ökumenikus istentisztelet lesz a református vártemplomban, utána koszorúzás a Széchenyi-emléktáblánál, végül a Pirospántlikás Néptáncegyüttes szórakoztatja az egybegyűlteket. Bánffyhunyadon március 15-én koszorúznak a Petőfi-kopjafánál, Kőrösfőn az ünnepi istentisztelet után következik a Vasvári Pál emlékmű megkoszorúzása. /Március 15. Készülődés a nemzeti ünnepre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház éppen márc. 15-én mutatja be Nyirő József Jézusfaragó ember című színművét. Gergely László rendező szerint elérkezett az ideje, hogy Nyirőt az őt megillető tisztelet övezze. /Zilahi Imre: Ünnepi bemutató Székelyudvarhelyen. = Krónika (Kolozsvár), márc. 14./

Adrian Nastase miniszterelnök a prefektusokkal tartott márc. 14-i távértekezleten közölte, hogy a kormány üzenetet küldött a március 15-én ünneplő magyar nemzetiségű román állampolgároknak, amely szerint a bukaresti kormány "határozottan" kiáll azon felelősségvállalása mellett, hogy betartsa a kormányzási program etnikumközi kapcsolatokról szóló előírásait. A kormányfő elmondta, a kormány üzenetét elküldték a prefektúrákra, és kérte a prefektusokat, intézkedjenek annak érdekében, hogy az üzenet eljusson a magyar többségű települések önkormányzataihoz. /Üzenetek március idusán. Román kormányfői gondolatok a magyar nemzeti ünnepen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Az ellenzék a kormánypártot, a szociáldemokraták a többi alakulatot teszik felelőssé, amiért nem mozdul ki a holtpontról az alkotmánymódosítás. A kormányzó párt menetrendje szerint tavaly szept. 15-ig kellett volna elkészülnie az alkotmányt módosító tervezetnek, illetve ez év elején elkezdődött volna a projekt vitája a törvényhozásban. "Eddig azonban az egyetlen hivatalos lépés az volt, hogy az államelnök tárgyalt a parlamenti pártok vezetőivel alkotmánymódosítási javaslataikról" - tájékoztatott Varga Attila képviselő. A képviselő elmondta, az RMDSZ kidolgozta javaslatcsomagját, amelynek írásos változata a jövő héten készül el. Eddig semmilyen hivatalos testület nem alakult, amelyik foglalkozna az alkotmánymódosítással. Ellentétek vannak a kormány és az államelnök között, ezért vélhetően Iliescu nem akarja majd beterjeszteni az alaptörvény módosítását. Cozmin Gusa, a Szociáldemokrata Párt főtitkára azt nyilatkozta, hogy alakulata mint az alkotmány módosításának kezdeményezője várja az ellenzéki pártok javaslatait. /Simon Judit: Egymásra mutogatnak a felek. Nincs előrelépés az alkotmánymódosítás kérdésében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

Márc. 14-én Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceum aulájában az Unitárius Kollégium azon 47 diákjának állítottak ünnepélyes keretek között emléktáblát, akik részt vettek az 1848–49-es szabadságharcban. Molnár Lehel levéltáros idézte fel az egykori eseményeket, ezt követően dr. Málnási Ferenc tanár tartott előadást Emlékezzünk a márciusi ifjakra! címmel. Felavatták a díszterem előtt elhelyezett emléktáblát, Starmüller Géza munkáját. - A Házsongárdi temetőben nyugvó Tamás András honvéd ezredesre emlékeztek márc. 14-én az 1848-as vértanú felújított emlékművénél. /B. T.: Március 15-re emlékeztek a kolozsváriak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

Március 15-e nemcsak a magyar nép, hanem minden nemzet számára jelentős esemény, hiszen fontos üzenete: a szabadság, egyenlőség, testvériség egyaránt szól mindenkihez - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ szokásos heti sajtóértekezletén. Markó Béla hozzátette: méltányolja, hogy a kormány a múlt héten elfogadta a nemzeti himnuszok és zászlók használatáról szóló kormányrendelet módosítását, ami így jogossá teszi a nemzeti kisebbségek számára saját nemzeti szimbólumaik használatát. - Romániának nagy lemaradása van a mezőgazdasági területek és erdők tulajdonjogát illetően - szögezte le dr. Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a képviselőházban elfogadott sürgősségi rendelet kapcsán. Az RMDSZ következetesen kitartott javaslata mellett, hogy a gazdasági és erdei tulajdonok törvény által legyenek védve. A rendelet szövege egyébként az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokollumban is szerepel. Tamás Sándor RMDSZ-képviselő az erdők visszaszolgáltatása kapcsán elmondta: Románia 6, 3 millió hektárja erdő, amiből eddig csupán 5%-ot kaptak vissza az igénylők a 18-as törvény alapján, így nagyon jól jött a 102-es rendelet. Seres Dénes szenátor, a Helyi Közigazgatási bizottság elnöke a 15/2002-es kormányhatározat a közalkalmazottakra és a helyi választott vezetőkre vonatkozó tilalmakról szólt röviden. E szabályozó rendelkezés a korrupció ellen irányul. Kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta: a protokollumok szövege a legtöbb megyében már elkészült. /(Koszta Erika): RMDSZ sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar nemzetiségű hallgatóinak 77,7 százaléka kiváltaná a magyar igazolványt - derül ki abból a felmérésből, amelyet a BBTE IV. éves szociológus hallgatói végeztek. Az egyetemen márc. 14-én bemutatták a Civil Kurázsi nevet viselő szociológiai felmérés eredményeit. A BBTE-n tanuló magyar nemzetiségű egyetemisták körében immár harmadik alkalommal végeztek felmérést a magyar nyelvű szociológia tanszék hallgatói. Az adatokból kiderül, ha ezen a vasárnapon tartanák a parlamenti választásokat, a hallgatók 82,2 százaléka menne el szavazni, 89,7 százalékuk pedig az RMDSZ-re adna le voksát. A diákok 67 százaléka nem szimpatizál egyetlen anyaországi párttal sem, a fennmaradó 33 százalékból 28 a Fideszt kedveli.A diákoknak a más nemzetiségűekhez való viszonya alig változott, intoleranciaszintjük még mindig meglehetősen magas. A megkérdezettek 59,4 százaléka úgy ítéli meg, hogy a kedvezménytörvény negatívan hat a román–magyar államközi viszony alakulására, és 55 százalék vélekedik úgy, hogy kedvezően befolyásolja az erdélyi magyarok gazdasági gyarapodását. A hallgatók körében a legnézettebb tévéadó a Pro TV. Az adatok szerint a diákok legfontosabb magyar nyelvű információforrása a Krónika, a hallgatók 24 százaléka naponta, illetve hetente többször a napilapból tájékozódik az eseményekről./Ifj. Cseke Péter: Civil Kurázsi III. Felmérés a BBTE magyar diákjairól. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

A Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítványnak (HHRF) köszönhetően néhány hónapja interneten olvasható a Bányavidéki Új Szó is, továbbá az alapítványtól – pályázat útján - nagy teljesítményű számítógépet kapott a szerkesztőség, melyet ezúton is megkösszönt a hetilap. /Szilveszter Mária főszerkesztő: Gyarapodott szerkesztőségünk eszköztára – köszönjük! = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 15./

Székelykeresztúron elevenen él Petőfi Sándor kultusza. Fülöp Lajos múzeumigazgató elmondta, hogy 1849. júl. 30-án érkezett Petőfi Sándor Székelykeresztúrra. Petőfit a Gyárfás-kúriában szállásolták el. A legenda szerint a körtefa alatt a költő elszavalta az Egy gondolat bánt engemet című versét és még írt egy másikat. A körtefa ma is megvan, kiszáradtan, föléje, hogy védje, 1989-ben egy tetőzetet építettek. A kúria udvarán egy Petőfi-szobor is van, amelyet egy dunakeszi szobrász készített a testvérvárosi kapcsolatok eredményeként. Petőfi innen indult Segesvár felé... A főtéren lévő Petőfi-szobor Márkos András alkotása, amelyet 1973-ban lepleztek le. Van egy vas-Petőfi is, amely az 1940-es évek végén állt a város főterén, most pedig a költő nevét viselő általános iskola udvarán látható. Minden évben júl. 31-én, a Gyárfás-kúria udvarán emlékeznek a költő halálának évfordulójára. Március 15-én szintén a Petőfi-szobor körül zajlik az ünnepség és koszorúzás. Az idén Szabó Árpád unitárius püspök lesz a fő szónok. Székelykeresztúr környékén öt-hat feltáratlan tömegsír van, ezeket jó lenne kijelölni, feltárni és nemzetközi temetőkké nyilvánítani. /Fülöp D. Dénes: Petőfi-kultusz Székelykeresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 15./

Sepsiszentgyörgyön volt idén az erdélyi magyarság központi márc. 15-ei ünnepe. Nemzeti lobogók alatt a gelencei hagyományőrzők, a 15. székely határőr gyalogezred a híres ,,szakállas" ágyú hű mását kísérte a Tamási Áron Színház előtt felállított emelvény szomszédságába. Őket követte a környező falvakból érkezett feldíszített szekerek menete. A népviseletbe öltözött asszonyokat, férfiakat, bandériumot szállító szekerek elvonulása után a rétyi Kováts András Fúvószenekar kíséretében az egyesített férfikórus a többezres ünneplő tömeggel együtt énekelte a Szózatot. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke köszöntötte az ünneplő közönséget és a meghívottakat, Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőt, a Magyar Kulturális Alapprogram elnökét, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Tibort, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, Íjgyártó Istvánt, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetét, Sallai Imrét, a nagykövetség katonai attaséját. Élnünk kell már kivívott jogainkkal, hangsúlyozta Tóth Birtan Csaba. Olosz Gergely helyettes kormánybiztos Adrian Nastase kormányfőnek ,,a magyar nemzetiségű román állampolgárokhoz" intézett üzenetét tolmácsolta, Szabó Tibor, a HTMH elnöke pedig Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz szóló üzenetét olvasta fel. Markó Béla ünnepi beszédét a tömeg tapsa többször félbeszakította. Jankovics Marcell kiselőadása a magyarságtudat elmélyítéséhez nyújtott támpontot. A Nemzeti dalt ezúttal a Bumeráng együttes adta elő, az egyházi áldást Zelenák József evangélikus lelkész tolmácsolta. A tízezernyi torokból felcsendülő székely himnusz és nemzeti imánk eléneklése után a tömeg csendesen feloszlott, sokan az Erzsébet-parkbeli '48-as emlékmű felé vették útjukat, a koszorúk borította oroszlános emlékmű előtt még egy utolsó főhajtással tisztelegve szabadságharcos őseink: a mi hőseink emléke előtt. /(vop): Sepsiszentgyörgy. A magyar méltóság ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./

Orbán Viktor miniszterelnök üzenetet intézett a határon túli magyarokhoz: "A magyar név megint szép lesz" – üzente 154 évvel ezelőtt a forradalom a magyarságnak. És a magyar név 1848-ban megint szép lett, mert elődeink saját erejükből megvalósították s a túlerővel szemben sokáig sikeresen védelmezték azt, amiben hittek: a szabad, független, polgári Magyarországot. Az új évezred második március 15-éjét ünnepeljük. Végleg magunk mögött hagytuk a XX. századot, mely különösen próbára tette a magyarokat. Elviseltünk kilenc rendszerváltást. Túléltünk hat államformát, négy határrevíziót, három forradalmat, két világháborút, és kibírtuk, hogy háromszor léptek idegen csapatok az ország területére. Amit túlélünk, erősebbé tesz bennünket. Ezért a mostani március 15-e már a bizakodás és az örömteli előretekintés ünnepe. A mai napon egy gyarapodó, sokasodó, erős, független, szabad nemzetet ünnepelünk. Egy nemzetet Európa szívében, amelyet magukban bízó, szabad és büszke emberek építenek maguknak a saját szájuk íze szerint. Egy nemzetet, amely az idegenbe szakadt és az anyaországban élő magyarok közös otthona. A 12 pont szellemében kívánok mindannyiuknak szép és emelkedett közös ünneplést. Legyen béke, szabadság és egyetértés! /Orbán Viktor üzenete a határon túli magyarokhoz. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

Csíkszeredában több ezer ember vett részt a márc. 15-i ünnepségen. Gál Sándor-szobornál kezdődött idén is a rendezvénysor, majd a Vártéren folytatódott. - A normalitás jele, hogy részt veszünk egymás ünnepein, tiszteletben tartjuk azokat - jelentette ki a román himnusz elhangzása után mondott beszédében Dusa Mircea prefektus. - A Székelyföld őrt áll a nemzet keleti határán – hangsúlyozta ünnepi beszédében Csedő Csaba. Ráduly Róbert parlamenti képviselő a történelmi események és a mai történések között vont párhuzamot beszédében, az RMDSZ városi szervezetének elnöke, Hajdú Áron pedig az ünnep szellemiségére hívta fel a figyelmet. Nyergestetőn az ünnep helyszíne a múltkori szélviharnak köszönhetően valóban a hajdani csatateret idézte, megváltozott az emlékmű körül a táj, de az ünneplők ugyanazok voltak. Az érkező vendégeket a szentegyházi fúvósok térzenéje köszöntötte, majd ünnepi beszédet mondott Ráduly Róbert parlamenti képviselő. Zsombori Vilmos megyei tanácselnök ünnepi beszéde után a Csíki Játékszín művésze, Kosztándi Zsolt szavalta el Petőfi Sándor Nemzeti dalát, majd kulturális műsor következett. Az ökumenikus istentisztelet után az RMDSZ-szervezetek, polgármesteri hivatalok, gazdasági egységek és intézmények stb. koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatán. Székelyudvarhelyen a Márton Áron téren – több ezer ünneplő részvételével – a székely lovas huszárok felvonulásával kezdődött a megemlékezés. - 1848 kapcsán eszünkbe jut minden olyan szabadságharc, mely a nemzet felemelkedéséért robbant ki - mondta köszöntőbeszédében Szász Jenő polgármester. Lányi Zsolt magyar országgyűlési képviselő, Udvarhely szülötte a kedvezménytörvényről szólva kifejtette: ez a magyar nemzet egységét megteremtő törvény. - A közösségünkön belüli elvi vitákat nem egymás ellen, hanem egymásért, magunkért kell folytassuk – mondta Ladányi László városi RMDSZ-elnök. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke a romániai magyarság közösségeiben dúló viszályokról szólt, majd felkérte Sarkadi Zoltán színművészt, hogy olvassa fel az ifjúsági szervezete által fogalmazott 12 pontot. Az egyházi áldás után a külföldi vendégek, szervezetek, intézmények koszorúikat a Vasszékely szobránál helyezték el. Gyergyószentmiklóson bemutatták be Kis Portik Irén: Kossuth Lajos a magyar nép tudatában című, hiánypótló művét. A magyar templomokból a Szabadság emlékmű elé vonuló tömeg dr. Garda Dezső és Rokaly József, valamint Dézsi Zoltán beszédét hallgathatta. A megemlékezés koszorúinak elhelyezése után – a Petőfi- és a Kossuth-szobornál – a köztemetőbe vonultak a résztvevők, ahol megkoszorúzták a Kiss Antal honvédezredesnek állított kopjafát, illetve a Magyar Hazáért Meghaltak síremlékét. Székelykeresztúron az ünnepi rendezvény koszorúzással kezdődött. A Himnusz elhangzása után Csáka József alpolgármester üdvözölte a résztvevőket, ünnepi beszédet főtisztelendő dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondott, a testvérvárosok nevében Casalgrande polgármestere, Luciano Dranchetti beszélt. Az ünnepi műsorban felléptek a dunakeszi és a karcagi vendégegyüttesek, valamint az Orbán Balázs Gimnázium diákjai. Befejezésül a nagyszámú ünneplő közönség elénekelte a Szózatot és a székely himnuszt. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

A március 15-e alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek délben kezdődtek a főtéri Szent Mihály templomban, amely zsúfolásig megtelt kokárdát viselő magyarsággal. Az ökumenikus istentisztelet kezdetén Czirják Árpád érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket, majd dr. Tonk Sándor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka, dr. Rezi Elek unitárius püspökhelyettes, Mózes Árpád, Zsinatpresbiteri Evangélikus-Lutheránus Egyház vezetője beszélt. Ezek után Alföldi László főkonzul a magyar kormány nevében megköszönte Czirják Árpádnak, hogy évről évre megszervezi és helyet ad a március 15-i ünnepségeknek, felolvasta Orbán Viktor magyar miniszterelnök határon túli magyarokhoz intézett üzenetét. Az ökumenikus istentisztelet áldással, majd a Szózat és a Himnusz eléneklésével zárult. /Köllő Katalin: Erdélyi magyarok hazájában. Megyeszerte megünnepelték Március 15-ét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ A hagyományokhoz híven az ökumenikus istentisztelet befejeztével Kolozsvár magyarsága a Biasini szállónál folytatta az emlékünnepséget. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez, az ünnepi beszédet Eckstein-Kovács Péter szenátor tartotta meg. Szabó László, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) részéről, a mai erdélyi magyar fiatalság tizenkét pontját tette közzé. A MIT által a tömegben osztogatott szórólapokon a következő állt: 1. Magyarságunk bátor vállalását — a küszöbön álló kulcsfontosságú népszámlálás alkalmával is. 2. "Restitutio in integrum"-ot: az elkobzott egyházi és közösségi ingatlanok teljes körű visszaszolgáltatását. 3. Önálló állami magyar egyetemet. 4. Erdélyi magyar bankot. 5. A Csereháti ügy igazságos és méltányos rendezését. 6. Alternatív katonaság bevezetését. 7. A politikai foglyok szabadon bocsátását és rehabilitációját (lásd Agache-ügy). 8. Államfői kegyelmet Bardóczy Csabának, Eva Maria Barki "persona non grata" minősítésének visszavonását. 9. Az RMDSZ térjen vissza eredeti programjához és a Kolozsvári Nyilatkozathoz. 10. Az RMDSZ csúcsvezetősége diktatúrájának eltörlését, az erdélyi magyarság sokszínűségének érvényesülését, az ifjúság megosztásának beszüntetését. 11. A Communitas Alapítvány közpénzeivel való nyilvános elszámolást. 12. Össznemzetben gondolkodó és cselekvő magyarországi kormányt. Végül megkoszorúzták a Petőfi-emléktáblát. /Ördög I. Béla: Méltósággal ünnepelte 1848 emlékét Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./ 6/ A márc. 15-i ünnepségek Marosvásárhelyen, a Bernády téren elhelyezett Bem emléktáblánál kezdődtek. Balla Loránd, a Vártemplom lelkészének köszöntő beszéde után a marosvásárhelyi Kántortanító- képző Főiskola diákjai mutattak be rövid műsort, amit koszorúzás követett. Az ünnepség Petőfi Sándor szobránál folytatódott. Az ünnepség a Szózat, a nemzeti himnusz és a székely himnusz eléneklésével zárult. /Megemlékezés az összefogás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen márc. 15-én délután közel tízezer ember ajkáról csendült fel a Himnusz a Székely Vértanúk emlékművénél. Lobogott egymás mellett a román, a magyar és az Európai Unió zászlója. Adrian Nastase kormányfő üzenetét Silvia Ciornei, a kis- és középvállalatokért felelős miniszter tolmácsolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Polonyi Géza követségi titkár olvasta fel. Frunda György szenátor beszédében figyelmeztetett: ki kell harcolni a kolozsvári állami magyar egyetemet, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar tagozatot és a színtiszta magyar Bolyai Farkas Líceumot. Beszédet mondott még Borbély László képviselő, Lakatos Péter református lelkész, Dávid Csaba, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke, Kiss Annamária, a marosvásárhelyi MADISZ elnöke és Keresztesi Péter, a MAKOSZ elnöke. /Mózes Edith: Ünnepelt Marosvásárhely magyarsága. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

Erdődön a szatmárnémeti, az erdődi és a szatmárhegyi RMDSZ–szervezet rendezésében került sor az idei március 15–i megemlékezésre. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető elnökhelyettese pozitív példaként említette, hogy az RMDSZ küzdelmének eredményeként egyre több helyen kerülnek ki a két– vagy háromnyelvű helységnévtáblák, és lehetőség adódik arra, hogy egyre többen kapják kézbe a magyarigazolványt. Kereskényi Sándor szenátor volt, aki az 1848–as eseményeket és az akkori történések máig ható következményeit értelmezte, végül megkoszorúzták a Petőfi–emlékművet. /E. Gy.: Erdődön, a Petőfi–obeliszknél. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 16./

Adrian Nastase kormányfő és Günther Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa a román csatlakozási folyamat helyzetéről tárgyalt márc. 14-én Barcelonában. A miniszterelnök tájékoztatta a bővítési biztost a csatlakozási tárgyalások gyorsítása érdekében az idei év első részében hozott kormányzati intézkedésekről. "Harminc jogharmonizációs jogszabályról van szó, illetve a tárgyalások gyorsítását és a román állam adminisztratív kapacitását erősítő tervről", mondta a kormányszóvivő. Az idei év végéig Romániának szándékában áll megnyitni a hátralévő 12 tárgyalási fejezetet és lezárni a lehető legtöbbet. Románia eddig 17 fejezetet nyitott meg, ebből kilencet lezárt. /Nastase Barcelonában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Március 15. jegyében rendezte meg Győrben a Nyugat-Magyarország Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közreműködésével a kedvezménytörvényt – mint nemzeti kultúránk megerősítésének eszközét – köszöntő Kárpát- medence szinten meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségét. Jelen volt a magyar Külügyminisztérium, a HTMH, az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium képviselője, valamint Győr város polgármestere, alpolgármestere és más közéleti személyiségek. A pályázat kiírói magyarországi és határon túli iskolák, főiskolák, egyetemek diákjait szólították meg: tegyenek javaslatot múltunk olyan kiemelkedő magyar személyiségeinek számbavételére és megmutatására, akik a mai Magyarország határain túl születtek és alkotásaikkal, tevékenységükkel hozzájárultak nemcsak a magyar, hanem az európai és az egész világ kulturális eseményeihez, civilizációs vívmányaihoz. Külön díjazták azokat a javaslatokat, melyek olyan személyiségek teljesítményére mutattak rá, akik munkásságukkal hidat teremtettek a magyar és a környező országok népei, kultúrái között. Közel kétszáz pályázat érkezett be, ebből 88 Felvidékről, 12 Kárpátaljáról, 8 Erdélyből, a többi az anyaországból. A zömmel határon túli díjazottak közül Erdélyből Tóth Szabolcs Barnabás (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Európai Tanulmányok) kapta – Csutak Vilmos tanárt, múzeumigazgatót bemutató munkájáért – a négy első díj közül az egyiket. A beérkezett pályázatok alapján a tavasz végéig száz jeles személyiség – tudósok, költők, írók, nagy magyarok – kiemelkedő teljesítményét, munkásságát méltató kötetek jelentetnek meg, kiegészítve a pályamunkák angol és német nyelvű összefoglalójával. A kiadványt elsősorban az iskolák könyvtáraihoz juttatják el. /(Guther M. Ilona): /Nagyjainkról, egykori "státusmagyarokról". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A jövő héten tartják Brassóban a magyar, német és a műszaki tantárgyak olimpiáinak országos szakaszát. A Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakaszára első ízben kerül sor Brassóban. Az ország magyarlakta vidékeiről érkezik 170 diák (hetedikestől tizenharmadik osztályosg), 20 kísérő tanár és a javítóbizottság 20 tagja. A rendezvényt az Oktatásügyi Minisztérium szervezi és támogatja. Márc. 17-én, vasárnap érkeznek a vendégek Brassóba, másnap lesz az ünnepélyes megnyitó. /Országos magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

A március 15-i ünnepségek alkalmából több ízben elhangzott a kijelentés, hogy nem fontos megjelenni a rendezvényeken, magyarságunkat úgysem e révén bizonyítjuk. Zsidó Ferenc hozzáfűzte: mi által mutathatnánk legjobban magyarságunkat, mint a rendezvényeken való részvétellel, különben is, ez értünk van, ki menjen el, ha mi nem Székelyudvarhely lakosságának zöme is ekképp gondolkodott. A rendezvények sorozatát a márc. 14-i szavalóest nyitotta, a város diákjai szavaltak. A hivatalos statisztika szerint 1990 óta minden évben több mint tízezer erdélyi hagyta el hazáját és telepedett le külföldön. /Zsidó Ferenc: Számít a jelenlét? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 16./

A Bihar megyei Margittán 2001. májusában alakult újra a Midesz szervezet, 120 taggal, 78 fiatal pedig azóta is állandóan tevékeny részt vállal az ifjúsági szervezet munkájából. Ma már nincs is olyan városi rendezvény, amelynek szervezésében ne segítenének. Székhelyre lenne szükségük. Jelenleg erejüket meghaladó feladat volna az irodának felajánlott pincehelyiség tatarozása. Főként a margittai vállalkozók támogatására gondolnak. /Székházra volna szükségük, hogy önállóbbak lehessenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Izraelben megírt, itthon Laskay Adrienne gondozásában megjelent első kötete után most a hazatekintő Szinberger Sándor újabb három könyvvel gazdagította a hazai operairodalmat, a magyart és a románt egyaránt. A három kötet cím szerint: A visszatekintő számadása, Vesszőparipáim, A közönség rászedésének rövid antológiája. Szinberger Sándor visszaemlékezett a kolozsvári színjátszás utolsó hatvan esztendejére, "mint szem- és fültanú, no meg egy kissé mint cselekvő részese az eseményeknek". A nyolcvanadik évét betöltött Szinberger Sándor zeneszerzést tanult a kolozsvári Zeneakadémián és művészettörténetet a Bolyai Tudományegyetemen. 1951-ben lett főrendező a Magyar Operában, 1956-tól pedig ugyanott igazgató és főrendező. 1974-i volt a Magyar Opera igazgatója, utána a kolozsvári román operánál dolgozott még négy évet. Sikerei voltak külföldi rendezésein is, hiszen dolgozott Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, sőt, Egyiptomban is rendezte az Aidát! 1978-ban kivándorolt Izraelbe, ahol újságíróként dolgozott, később pedig egyetemi tanárként és operaszerzőként. Azonban Izraelben is megmaradt jó magyarnak. Bizonyíték rá ez a négy, magyarul megírt és megjelentetett könyv. /Kovács Ferenc: A visszatekintő számadása. Szinberger Sándor gondolatai az operáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Márc. 15-én Szőkefalván a római katolikus templomkertben Mária-jelenésen vett részt több ezer hívő keresztény. Egy helybéli, látását veszített 39 éves nőnek, Marián Rózsikának - miként állítja - időről időre megjelenik a Szűzanya. A szőkefalvi Mária-kultusznak jó ideje híre ment a világba, Moldovából, Moldvából, Havasalföldről, Magyarországról, Erdélyből jöttek megszámlálhatatlan autószámra római katolikus, görög katolikus, ortodox és protestáns zarándokok, valamint nagyszámú papság, apácák és rendi nővérek. A keresztúton, stációról stációra mondtak engesztelő imádságot románok és magyarok ezrei. Voltak, akik látni vélték a Szűzanyát egy átvonuló felhő képében. Marián Rózsika román és magyar nyelvű rózsafüzér-imádsága után bejelentette, hogy megjelent előtte a Szűzanya, akivel román nyelvű beszélgetést folytatott. A hívőknek szánt üzeneteit a látnok asszony tolmácsolta. Mindenekelőtt békére és szeretetre intette a világot. /(lokodi): Újabb Mária-jelenés Szőkefalván. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

Március 12-én hazaengedték a budapesti Országos Traumatológiai Intézetből Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspököt, akin február végén sikeres csípőprotézis műtétet hajtottak végre a magyarországi klinikán. A nagyváradi egyházfő itthon lábadozik, a körülményekhez képest jól érzi magát, teljes felépülése még időbe kerül. /(Balla Tünde): Hazatért Tempfli püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Romániában márc. 18-tól március 27-ig írják össze az ország lakosságát. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a romániai magyarok várható lélekszámáról, a magyar közösséget jellemző demográfiai irányokról nyilatkozott az MTI-nek. Az RMDSZ, az erdélyi magyar történelmi egyházak, a civil szervezetek, a romániai magyar sajtó egységesen arra buzdítja a romániai magyarokat, hogy a népesség összeírása során magyar nemzetiségűnek és magyar anyanyelvűnek vallják magukat. Az előző, 1992-es népszámlálás adatai szerint az ország lakossága 22.810.035 fő volt, ebből a magyar nemzetiségűek száma 1.624.959-et tett ki. Markó Béla szerint a valóságban ennél feltehetően 100-200 ezer fővel több magyar élt akkor Romániában. Az 1992-es népszámlálás idején nagyon erős magyarellenesség volt, valós az a feltételezés, hogy a kérdezőbiztosok nem mindenütt jártak el korrekt módon, és nem minden magyar merte vállalni nemzetiségét, anyanyelvét főként ott, ahol szórványban éltek a magyarok, és ahol a leginkább működött a közvetett megfélemlítés. Az 1992-es népszámlálás előtt negyed évszázaddal, 1977-ben írták össze utoljára Románia lakosságát. Akkor a 21 millió 560 ezer fős lakosságból 1 millió 714 ezer volt a magyarok száma. Az Erdéllyel kiegészült Romániában 1930-ban rendeztek először népszámlálást. Összesen 14 millió 280 ezer embert írtak össze. Közülük magyar anyanyelvűnek 1millió 554 ezer, magyar nemzetiségűnek 1 millió 425 ezer ember vallotta magát. Az ezt követő népszámlálások azt mutatták, hogy a magyar nemzetiségű lakosság száma ugyan folyamatosan növekedett, de a magyarok aránya a lakosságon belül folyamatosan csökkent. Míg a magyarok aránya 1930-ban 10 százalék volt, 1977-ben ez az arány 7,9 százalékra, 1992-ben pedig 7,1 százalékra csökkent. Egyes előrejelzések szerint a mostani népszámlálás is legalább százezerrel kevesebb, azaz mintegy 1,5 millió magyart mutat majd ki Romániában. - Nem akarom elhinni azt, hogy másfél millióan leszünk a népszámlálás után. Szeretnék bízni abban, hogy a 2002-es népszámlálás sem mutat ki kevesebb magyart, mint ahányat az 1992-es népszámlálás mutatott ki - mondta Markó Béla. A romániai magyarok körében is csökkent a születési arányszám, ezáltal csökken a közösség lélekszáma. Ehhez a magyarok esetében hozzá kell számítani az asszimilációt. A romániai magyar közösséget veszélyeztető harmadik tényező a kitelepülés. Markó szerint ez a folyamat ma a legaggasztóbb. Az anyaország vonzása nagyon erős, ám Markó hangsúlyozta, hogy nem lehet egyedüli oknak tekinteni azt az életszínvonal-különbséget, amely még hosszú ideig meglesz Magyarország és Románia között. - Ha Magyarország valóban segíteni akar, akkor látszólag a pillanatnyi érdekei ellen szóló módon kellene cselekednie, és ezt nyíltan ki kell mondani - szögezte le. A magyar politikai életnek, a magyar kormánynak mindig tudnia kell, pillanatnyi érdeke ellen kell cselekednie ahhoz, hogy nekünk segítsen. Azt kell megpróbálni, hogy itt Erdélyben segítsen munkahelyeket teremteni. Az itteni képzést kell támogatni, nem szabad azt támogatni, hogy most már a határ menti településekről középiskolába, sőt elemi iskolába is küldik ki a gyermekeket tanulni Magyarországra - mondta. /Népszámlálás. Romániai magyarok. Markó Béla nyilatkozata az MTI–nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 18./