Az RMDSZ heti sajtóértekezletén bejelentették, hogy Markó Béla szövetségi elnök ápr. 17-én a németországi kormánypárt meghívására több politikai alakulat vezetőjével találkozik Berlinben, majd a romániai kisebbség helyzetét érintő kérdésekről tart konferenciát. A romániai magyarság szeretné felgyorsítani a NATO-csatlakozás folyamatát. Ezért az etnikumközi feszültségek egyáltalán nem tesznek jót. A protokollumok közösen kidolgozott, konkrét megoldásokat tartalmaznak egy sor kérdésben, beleértve a marosvásárhelyi magyar nyelvű líceum visszaállítását is. Markó Béla hozzátette: Marosvásárhelyen a dolgok rendben lennének, ha az ebben illetékeseket hagynák megoldani a problémát. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Marosvásárhelyen a város szívében, a Nemzeti Színház épülete mögött évtizedek óta romos ház állt. A Ferenc-rend épületeinek utolsó maradéka. A polgármesteri hivatal egy bontási engedélyre hivatkozva egyik napról a másikra buldózerekkel lebontatta az épületet, és két nap alatt (!) parkot is létesített helyére. Ezzel törvénytelenül ismét felszámolt egy épületet Florin polgármester. Bakó Béla, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöké, rendi nevén: Pál atya emlékeztetett: a nemrég még jókora terület és egy egész épületegyüttes a ferencesek tulajdonában volt Marosvásárhely központjában. A jelenlegi színház építésekor, 1972-ben bontották le a templomukat, maradt a torony, mely emlékeztet jelenlétükre. A most lebontott épület a telekkönyvben most is a Ferenc-rend nevén szerepel a terület. A ferencesek a visszaigénylési polgári pert 1994-től folytatják. A romos ház helyére szociális otthont terveztek. Táblabírósági határozattal megnyerték a pert. A 15 napos fellebbezési időszak utolsó napján a Maros megyei önkormányzat fellebbezte meg a határozatot, emiatt minden kezdődött elölről, az alapfokról. Másodszor a pert elvesztették. Újabb eljárást indítottak. /Máthé Éva: A ferencesek többrendbeli kiűzetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalásban tiltakoztak amiatt, hogy az állami alárendeltségű intézmények magyar ajkú vezetőit menesztik, újabb példa erre a megyei főtanfelügyelő leváltása körüli elvtelen politikai közjáték az SZDP és az RMDSZ közti egyezmény ,,ernyője" alatt. Kovászna megye középiskoláinak igazgatói és a pedagógustársadalom túlnyomó többsége nagyon jónak minősítette a tanfelügyelőség elmúlt négyévi munkáját, tehát nem állhat szakmai érv Keresztély Irma főtanfelügyelő leváltása mellett. A cél a magyar nyelvű oktatás akadályoztatása. Az állásfoglalásban kiálltak Keresztély Irma főtanfelügyelő mandátumának megújítása mellett. Pál Ferenc igazgató, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Bokor Tibor igazgató, Nagy Mózes Elméleti Líceum, Dimény János igazgató, Baróti Szabó Dávid Iskolaközpont, Biró Béla igazgató, Székely Mikó Kollégium, Kiss Imre igazgató, Kós Károly Iskolaközpont, Gazdag Ildikó igazgató, Kereskedelmi és Közigazgatási Iskolaközpont, Kerezsi János igazgató, Művészeti Líceum, Gábor Rezső igazgató, Gábor Áron Oktatási Központ, Bajcsi Ildikó igazgató, Bod Péter Tanítóképző, Dezső Vencel igazgató, Apor Péter Mezőgazdasági Iskolaközpont, Delne Ferenc igazgató, Mezőgazdasági Iskolacsoport, Becsek Ede igazgató, Kőrösi Csoma Sándor Iskolacsoport, Ravasz Erzsébet igazgató, Puskás Tivadar Iskolaközpont. /Háromszéki iskolaigazgatók állásfoglalása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

Csíkszeredán, a Sapientia Egyetemen került sor ápr. 17-én a Státus Kiadó új könyvének bemutatójára. A Szilágyi József mérnök-doktor és Miklós Csaba mérnök szerzőpáros által készített román?magyar műszaki szótárt Birtók József, a kiadó igazgatója mutatta be. Még az idén a kiadóba kerül a hiánypótló kiadvány ?testvérének", a magyar?román műszaki szótárnak a kézirata is. /Új műszaki szótár. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 18./

Simon Kornél 1999 novemberében lett Szárazberek görög katolikus egyházközségének parókusa. Szárazberken kívül két filiában is szolgálatot teljesít, Sándorhomokon és Sárfaluban. Az anyaegyházközségben 160 lélek van, körülbelül ugyanennyien vannak Sándorhomokon, Sárfaluban pedig 60 görög katolikus él. A gyülekezeteket 60 százalékban idősek alkotják, egyedül Szárazberken van némi fiatalságról, viszont az ifjak 70 százaléka Magyarországon dolgozik, mert többségük munkanélküli. Szárazbereknek 15?20 éve nem volt állandó papja. A templom nincs túl jó állapotban: salétromosak a falai. - A fiatal papok mind Magyarországon végeztek, mert itt nincs biztosítva a magyar nyelvű görög katolikus oktatás. /Fodor István: Egyház és faluközösség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 18./

Két újabb szak akkreditációs folyamata indult be a Sapientia ? Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karain ? tájékoztatott dr. Süket Levente. A kari főtitkár elmondta, hogy a tervezett élelmiszerkémia és környezetmérnöki szakok számára elkészültek a laboratóriumok, az Országos Akadémiai Felmérő és Akkreditáló Bizottság (CNEAA) által kiküldött szakemberek a héten a helyszínen vizsgálták meg a feltételeket. A két újabb csíkszeredai szakon a helyszínelés megtörtént. Süket Levente közölte, hogy a laboratóriumok felszerelésére mintegy 500 ezer dollárt költöttek. Véleménye szerint a két szak beindulása után a tudományos kutatás is megkezdődhet, ami a maga során majd pénzt is hozhat. A kormány március 28-i ülésén jóváhagyta a CNEAA által kiadott ideiglenes működési engedélyeket, most már csak arra várnak, hogy a jogszabály jelenjen meg a Hivatalos Közlönyben. /Sarány István: SAPIENTIA ? EMTE. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke az eddigi tapasztalatok alapján úgy látja, hogy valósak az előzetes becslések, miszerint a határon túli magyarok 80-90 százaléka fogja igényelni a kedvezménytörvény által előirányzott magyar igazolványt. Eddig 300 ezren folyamodtak az okmányért. A HTMH az elmúlt napokban tanácskozott a határon túli magyar szervezetekkel, és azt a következtetést vonták le, hogy a magyar igazolványok iránti érdeklődés nem csökkent. Ennek alapján arra lehet számítani, hogy az év közepéig félmillió, illetve az idei esztendő végéig egymillió igazolványt adnak ki a határon túl élő magyaroknak. /(Petky József / MTI): Kedvezménytörvény- mérleg. Szabó Tibor szerint beváltak az előzetes becslések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

A Kolozsvári Állami Magyar Operának eddigi anyagi és egyéb természetű nehézségei, kellemetlenségei mellett egy újabb komoly problémával is szembe kell néznie: az énekkar tagjainak kivándorlása, "átigazolása" magyarországi hasonló intézményekhez olyan méreteket öltött, hogy azt már jelenségként kell kezelni. Ezzel a magyar opera is veszélyeztetett helyzetbe kerül. Simon Gábor, az opera igazgatója beszélt az előzményről: átszervezték a budapesti operaházat, és az új igazgatóság énekkari állásokat hirdetett meg, az itteni keresetnek körülbelül a nyolcszorosáért. Amennyiben a mindenkori magyar kormány a helyben maradást támogatja, egyfajta célirányos támogatási rendszert kellene kidolgozni a magyar intézmény támogatására. /(i): Kivándorlási hullám a magyar operánál. Simon: veszélyben az intézmény. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./

A Cseres Tibor Közművelődési Egyesület szervezésében az idén ápr. 26-27-én tartják a hagyományos Cseres Tibor Emléknapokat Gyergyóremetén. Lesz szavalóverseny, amelyen Remete és Csutakfalva kis előadói mellett részt vesznek a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskola, valamint a ditrói Syklódy Lőrincz Általános Iskola szavalói is, és testvériskolák versmondói a magyarországi Szentesről és Budapestről. A szavalóversennyel egyidőben Anyanyelvi Vetélkedőt tartanak, és népi gyermekjátékokkal ismerkednek. /Cseres Tibor emléknapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

A Szabadság Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárt, a Fidesz Magyar Polgári Párt alelnökét kérdezte a magyar kormánypárt választási esélyeiről, a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatos elképzeléseikről. Az MSZP előretörése annak tudható be, hogy az utolsó napokban jobban tudta mozgósítani ezt a bizonytalan réteget, hatékonyabb volt kampányfinisük, jegyezte meg Németh Zsolt, hozzátéve, hogy bizakodó a végeredményt illetően. "Az elmúlt 4 év folyamán, különösen a státustörvény megalkotásával, kiépítettük azokat a kereteket és azt az intézményrendszert, amelyen belül Magyarország támogatást nyújt a határon túli magyaroknak. A rendszer tehát adott, működik, az pedig, hogy mennyi forrást tudunk beletenni, függ Magyarország gazdasági helyzetének alakulásától, és - természetesen - a magyar kormány hozzáállásától és szándékaitól. Ezért nem mindegy a határon túli magyarok szempontjából sem, hogy ki alakít kormányt Magyarországon." - fejtette ki az államtitkár. Amennyiben az MSZP és az SZDSZ alakít kormányt, újból visszatér az alapszerződések megkötésének szelleme, "amikor nem tekintették egyenrangú partnernek a határon túliakat, nem vették figyelembe véleményüket." Medgyessy Péter az első forduló éjszakáján megint csak a tízmillió, pontosabban a kétszer ötmillió magyarról beszélt. /Székely Kriszta: Visszatérhet az alapszerződések szelleme? Beszélgetés Németh Zsolt magyar külügyi államtitkárral. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

A magyar nyelvű oktatás és az önkormányzatok viszonya volt a témája a temesvári Bartók Béla Líceumban megtartott fórumnak, amelyen az országos RMDSZ-t képviselve részt vett Nagy F. István oktatási és Kerekes Gábor önkormányzati alelnök, a helyi magyar oktatás irányításáért felelős szakemberek, magyar polgármesterek és alpolgármesterek, szülői egyesületek képviselői. A Temes megyei magyar oktatás helyzetéről tartott beszámolókból kiderült: javult a magyar iskolák és tagozatok felszereltsége, a diplomás tanerők aránya, Temesváron bentlakás épült és tanári lakásokat vásároltak, sikeres pályázatokon elnyert jelentős támogatásokból, jók a képességvizsgákon és érettségi vizsgákon elért eredmények, ugyanakkor az utóbbi tíz évben 40%-kal apadt a gyermeklétszám és ez a folyamat nem állt le (kivételt csak a magyar líceumi oktatás jelent, ahol az utóbbi években valamelyest nőtt a gyereklétszám). Megnőtt a kis létszámú, összevont osztályok száma, egy átlagos magyar osztály a tíz évvel ezelőtti húsz gyerek helyett most tíz tanulóból áll. Vitatéma volt a fakultatív magyar nyelvoktatás ügye, amelyet csak azon településeken támogatnak, ahol magyar iskolát vagy tagozatot még nem sikerült beindítani. /Pataki Zoltán: Ellentétes folyamatok a bánsági magyar oktatásban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Ápr. 626. között újraindult a Kolozsvár Szeged hallgatói csereprogram, amely 12 kolozsvári és 12 szegedi egyetemista párhuzamos részképzését, "áthallgatását" biztosítja. Idén kolozsvári részről szociológus-, jogász-, történész-, pszichológus-, földrajz-, újságíró-, valamint közgazdászhallgatók vesznek részt a programban; Szegedről pedig magyar, néprajz, történelem, geológia, pszichológia és gyógyszerész szakos hallgatók érkeztek Kolozsvárra. /Kolozsvár-Szeged Hallgatói Csereprogram. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Gyergyóremete lakossága 200 fővel csökkent az eltelt tíz évben, ezek a kitelepedett családok, tájékoztatott Laczkó Albert Elemér polgármester. A lakosság száma 6360 fő, beleszámítva azokat is, akik csak időszakosan tartózkodnak otthon, s többnyire Magyarországon dolgoznak. Számuk 1500-2000 körül van, tehát az állandó remetei lakos kevesebb mint 6 ezer. Zajlanak a falunapi előkészületek, július 13-14-én tartják őket. Tervezik, hogy meghívnak minden Remete nevű helységet Erdélyből és Magyarországról. Magyarországon egy ilyen településre bukkantak, Erdélyben 16-ra. Szeretnének a találkozón egy konferenciát is rendezni településmarketing témával. E tervükkel beneveztek egy Brüsszelben meghirdetett pályázatra is. Az alkalomra Remete történetét kiadványban kívánják összegezni. /Gál Éva Emese: Remeték találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Történelmi Magazin c. folyóirat az elmúlt másfél év során folytatásban közölte Asztalos Enikő ismert néprajzkutató értékes munkáját, A magyar néptánc rövid történetét. Nemrég önálló mellékletben is közzé tette a hiánypótló szakdolgozatot. /A magyar néptánc rövid története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Idestova egy éve működik - a Caritas szervezet által rossz szociális körülmények között élő, elsősorban cigány gyerekek számára létesített és fenntartott tanulóházak keretein belül - az erdődi és petei színjátszó kör. Kulcsár Attila, a szatmári Északi Színház Harag György Társulatának művésze hetente kétszer az erdődi intézmény 25 tanulójával, illetve a petei tanulóház 15 növendékével foglalkozik. /B. É.: Színjátszó körök Erdődön és Petén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 20./

Csupán az egyik elmélet képviselőit hívták meg a szervezők arra a nemzetközi szemináriumra, melyet egy hét múlva a román parlament Balcescu termében tartanak a moldvai római katolikusok kulturális identitásáról. A Tájékoztatási Minisztérium által kiadott közleményből kiderül: "a szeminárium célja, hogy a hazai és külföldi tudományos, politikai és civil társadalmi szféra figyelmét ráirányítsa a vallási kisebbség valódi identitására." A rendezvényen bemutatják a Bukaresti Tudományegyetem és az Urbánus és Regionális Szociológiai Központ 32 moldvai településen végzett vizsgálatának eredményeit. A vitában a bukaresti, Iasi-i, bákói, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári szakemberek mellett részt vesznek az Európa Tanács és a bukaresti nagykövetségek képviselői is. A szemináriumot meghirdető sajtóközlemény második felében a Vasile Dancu vezette tárca rövid tájékoztatást adott a csángók vélt történetéről, felsorolván a Martinas-elmélet főbb elemeit. A moldvai katolikusokat olyan - többségében román eredetű - csoportként mutatja be, mely a 18?19. században vándorolt ki Erdélyből. A Tájékoztatási Minisztérium szerint azért tértek át a római katolikus hitre, mert Székelyföldön ez volt a legjobban megszervezett egyház. A csángó megnevezést pejoratív tartalmú székely szóként mutatja be, mely a "korcs" szóval rokon értelmű. Ezzel magyarázza, hogy a csángókat a székelyek elmagyarosították ugyan, de nem tekintették igazán magukhoz tartozónak. A román Tájékoztatási Minisztérium közleményében helyet kap Petru P. Maties 75 éves pusztinai férfi tájszólásban leírt vallomása arról, hogy a moldvai katolikusok románok, de az utóbbi időben egyre többen próbálják meggyőzni őket arról, hogy más az eredetük. A csángókérdésnek a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen tanító magyar szakértőit nem hívták meg a szemináriumra. Markó Attila, a Tájékoztatási Minisztériumnak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője furcsának találta, hogy e – nyilvánvalóan etnikai tárgyú – konferencia kapcsán az általa vezetett hivatalt senki nem kereste meg, és azt úgy szervezték meg, hogy csak az egyik vélemény képviselői vegyenek rajta részt. A csángók eredetét vizsgáló konferencia megszervezését Gheorghi Prisacaru szenátor, az Európa tanácsi román delegáció vezetője helyezte kilátásba, miután novemberben az Európa Tanács miniszteri bizottsága módosította a parlamenti közgyűlés csángóajánlásait. A miniszteri bizottság úgyszintén kérte az anyanyelvi oktatás és az anyanyelvi misézés bevezetését a csángók számára, de leszögezte, a tudomány dolga tisztázni a csángó népcsoport és a csángó nyelv eredetét. /Gazda Árpád: Átírt történelem? Szeminárium a csángók románságáról. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./"

Arany János születésének 185., halálának 120 éves évfordulójának állított emléket az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv-, és Irodalomtudományi Szakosztálya által szervezett tudományos konferencia ápr. 19-én Kolozsváron, az EME-házban. Szabó Levente doktorandus a szemlélődő, kritikus Arany Jánost idézte fel, Ile Erzsébet tanárnő a szalontai Arany János-emlékmúzeum könyvtárában található széljegyzetekről (a nyelvtani megjegyzések, fordítások, számolások sokat elárulhatnak) írott dolgozatát olvasta fel, a költő életművének egy kevésbé ismert részét tárta fel Török Zsuzsa diák: a töredékeket, a félbehagyott műveket. Szilágyi N. Sándor, a BBTE professzora nyelvész-szemszögből mutatta meg Arany Jánost, annak "nyelvi hitelét" keresve. Olosz Katalin marosvásárhelyi néprajzkutató a költő Koszorújának három erdélyi munkatársáról tartott előadását Nagy Magdolna tanárnőé követte, amelyben Arany balladáiról beszélt hiedelemkontextusuk tükrében. /(benke): Arany János és kora (1817?1882). = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Sepsiszentgyörgyön ápr. 21-én kezdődtek a Szent György-napok, idén egy hétig tartanak. Lesz Kossuth kiállítás, a Háromszék Táncegyüttes előadása, amatőr képzőművészek állítanak ki, könyvbemutató a múzeumban, házigazda Domokos Géza, meghívottak Egyed Ákos, Tüdős Kinga, Cserey Zoltán. Lesz továbbá helyismereti vetélkedő zenepavilon avató, Kaláka koncert, a Csigalépcső folyóirat közönségtalálkozója, a szabadkai Kosztolányi Színház és marosvásárhelyi vendégszerepel. /(Éltes Enikő): Egy hétig tart a város ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezett tanácskozást Gyergyó közművelődéséről. Borsos Géza megyei tanácsos szerint csak a civil szféra megerősödése, a kormányzat és a gazdasági szféra segítheti a kultúrát. A pályázati lehetőséget ki kell használni. Ezen a vidéken a kórusmozgalom áll a legbiztosabb lábakon. Gálné Kovács Irma a Szépteremtő kalákák miatti panaszait sem hallgatta el; Burján Gál Emil szobrászművész ítéletet mondott a helyi sajtóról. Parászka Géza a hagyományőrzésről, Lukács Mária a százéves gyergyói múzeumi mozgalomról, dr. Garda Dezső és Borzási Mária a népfőiskolák fontosságáról szólt. /Bajna György: Vitafórum a közművelődésről. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 22./

Páncélcsehen közel 800 lélek lakik, közülük 11 magyar. A 80 éves páncélcsehi Kovrig Lajos szerint pár év múlva már csak múlt időben fogják emlegetni a páncélcsehi magyarságot. Móricz Erdély-trilógiája mellett, Nyírő József A zsibói bölény című könyve is jelentős helytörténeti adalékkal szolgál Páncélcseh környékéről. Páncélcsehen a magyarok többnyire iparosok voltak, ezért a Kolozsvárra betelepedettek 90%-a gyökeret is eresztett az új környezetben. A református templom tetejét három hete lefújta a szél. A faluba havonta egyszer jár a lelkész. A falu utolsó lelkésze, Papp Árpád a hetvenes években tartotta az utolsó istentiszteletet. Az ötvenes években még a falu tíz százaléka magyar volt, mintegy 140?150-en voltak. Páncélcsehen utoljára 1944-ben történtek atrocitások, amikor a románok bevonuláskor négy magyart végeztek ki. - Magyarderzsén 13 tanárral működött régen az iskola, most az is jó, ha összevissza tíz gyermek jár az elemibe. /Borbély Tamás: Páncélcseh magyar maradékai. Templomtető a szél útján. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

Markó Béla szövetségi elnök kiemelte: a határon túli magyar közösségeknek egész Magyarország, az egész magyar Országgyűlés és a mindenkori magyar kormány támogatására szükségük van. Az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt 10-12 évben kialakult egy jól átlátható kapcsolatrendszer, a határon túli magyarság számára fontos támogatási rendszer az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Véleménye szerint ezen a területen a folyamatosság elvének kell érvényesülnie. "Gratulálok a magyar Országgyűlésbe bejutott minden pártnak és külön gratulálok annak a két pártnak, amely minden valószínűség szerint kormányt fog alakítani: a Magyar Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének" - mondta. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ az összes jelentős magyarországi politikai párttal az egyenlő közelség elvét próbálta érvényesíteni az elmúlt években, és ez ezután is így lesz. Markó fontosnak nevezte, hogy az elmúlt napokban levelet kapott Medgyessy Pétertől. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje jelezte azt, amit már nyilvánosan is elmondott: felelősséget érez a határon túli magyarság sorsáért. Az RMDSZ elnöke szerint a létrejövő magyar kormánnyal folytatott konzultációk fontos témája lesz a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban tavaly decemberben született román-magyar kormányfői egyetértési nyilatkozat is. - A kedvezménytörvény alkalmazása elkezdődött Romániában, jól megy, zökkenőmentesen. Véleményünk szerint ennek folytatódnia kell - mondta. /Markó gratulált a magyarországi választások győzteseinek. Reméli, folytatják a kedvezménytörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Berlinből hazafelé tartva megálltam Budapesten. Berlinben politikai jellegű látogatáson volt, ottani parlamenti képviselőkkel, a külügyminisztérium felelős tisztségviselőivel tárgyalt, Budapesten zajlott a Nemzetközi Könyvfesztivál, ennek keretében került sor könyvbemutatójára. A rendezvényen tapasztaltak is megerősítették abban, hogy a magyar kultúra egy, a magyar irodalom egy, és szerinte hamar meg fog szűnni az az érzés is, hogy kettészakadt a magyar nemzet. Markó szerint nem lesz fordulat a határon túli magyarságot illető politikában sem. Ehhez "hozzáadni lehet és kell, de elvenni belőle nem szabad." Markó szerint tenni való az elkövetkező hónapokban az egyházi ingatlanok kérdésében lesz. Nem lesz könnyű dolgunk, jegyezte meg. Ami a Bolyai Farkas ügyét illeti: "mindenképpen vissza kell állítani a Bolyai középiskolát mint magyar iskolát." Bihar megyében ugyan nem jött létre még a megállapodás, de a kormánypárttal létezik együttműködés. Kolozs megyében még nem született meg, mert egy-két fontosabb problémát még meg kellene oldani. Elmaradt az aláírás Kovászna megyében, ahol hosszabb ideje elég rossz a viszony a kormánypárt és az RMDSZ között. Azonban Kovászna megyében is létre fog jönni a megállapodás. /Gyarmath János: Exkluzív interjú Markó Béla szövetségi elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

A romániai választások után az anyaországban is visszajöttek a régi jó elvtársak, ezúttal szocialistának, szocdemnek, liberálisnak becézve magukat. Jött a középszerű, jellegtelen Medgyessy Péter, a szószátyár Kovács László, hogy Horn Gyuláról ne is beszéljünk, az ő kampánybeli szereplése egyetlen szóval jellemezhető: minősíthetetlen, írta Gábor Attila. Valószínű, hogy a kedvezménytörvény, illetve az azt követő román?magyar egyezmény miatt az Orbán-csapat vesztett néhány százalékot, hiszen a baloldal az erdélyi magyar és román munkavállalók millióinak beözönlésével riogatta ? néha Jörg Haidert is leköröző stílusban ? a választókat. A szocialistákhoz és szabaddemokratákhoz közel álló sajtó túlsúlya vitathatatlan, a Népszabadság, a Magyar Hírlap, a Népszava ellenében a Magyar Nemzet áll egyedül a napilapok porondján, és hasonló a helyzet a heti- és havilapok tekintetében is, nemkülönben az audiovizuális sajtó területén, ahol a mindent behálózó kereskedelmi rádió- és tévéállomás-rendszer gátlástalan kormányellenes kampányt folytatott, miközben a nyugati sajtó a közszolgálati médiumok pártatlanságát kérdőjelezte minduntalan meg. Következhet a megtorlás: "semleges és független" vezetők kinevezése, suba alatt persze, "hangváltás" várható a Vasárnapi Újságnál, a tévében "bekékül-rózsaszínesedik" A Hét, a Panoráma, a péntek esti Sajtóklub, és ami minket még inkább érint, kevesebb műsoridő jut majd a határon túliakra, sőt az előjelekből ítélve veszélyben a Duna TV is. Akik az új hatalommal baráti vagy elvbaráti viszonyban vannak, azok még jól is járhatnak, Medgyessy Péter, Tabajdi Csaba vagy Magyar Bálint tájainkon való meleg fogadtatásáért valószínűleg nem lesznek hálátlanok a pestiek, akik pedig Orbán Viktorral bratyiztak, megkapják méltó büntetésüket. /Gábor Attila: Ott is visszajöttek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 23./

A román kormány információs minisztériumának közleménye szerint ápr. 29-én a román parlament N. Balcescu termében nemzetközi konferenciára kerül sor A moldvai római katolikusok (csángók) kulturális identitása címmel. A konferenciát a bukaresti egyetem, a bákói Dumitru Martinas Egyesület, a Kovászna és Hargita Megye Európai Tanulmányok Intézete, a római katolikus püspökség szervezi a román kormány tájékoztatási minisztériumának anyagi támogatásával. A szeminárium keretében népművészeti kiállítást szerveznek a Parlamentben, bemutatják a bukaresti egyetem által 32 moldvai faluban végzett kutatás eredményét. A rendezvényen részt vesznek szakemberek Jászvásárrról, Bákóból, Sepsiszentgyörgyről, Kolozsvárról, Bukarestből; valamint az Európa Tanács képviselői, Bukarestben akkreditált diplomaták, kulturális attasék, parlamenti képviselők, újságírók stb. Dr. Pozsony Ferenc egyetemi docens, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke aziránt érdeklődött az internetes csángó levelezési listán, hogy a szervezők milyen magyar szakembereket és intézményeket invitáltak meg a rendezvényre? Kérdését a lap továbbítja az illetékesekhez. /Bukaresti csángó-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Az Udvarhelyért Polgári Egyesület versus RMDSZ botrányról írt Kelemen Endre Dénes. Elsősorban legitimációs vagy bizalmi válság van. A Székelyföldi Fórum kiáltványa és petíciója (2001. nov. 22., www.transindex.ro) szerint: "A demokrácia védelmében hívjuk fel minden erdélyi magyar figyelmét, hogy a most kialakult udvarhelyi helyzet egy város és közösség akaratának lábbal tiprása, hiszen néhány önjelölt RMDSZ-politikus eljutott oda, hogy saját érdekeit a közösség érdekei fölé helyezi, és kormánypárti politikai szövetségeseit arra használja, hogy egy magyar közösség vezetését erőszakosan kisajátítsa". A szembenálló fél ugyanígy beszélt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a következőképpen fogalmaz egy interjúban: "Ön hogyan határozná meg erkölcsileg azokat, akik azért, hogy tanácsosok lehessenek, az egységbontást is vállalják, ellenszervezetet hoznak létre Székelyudvarhelyen, és közben az UPE fő-fő alapítója azzal tetszeleg, hogy ő továbbra is RMDSZ-tag?" (www.transindex.ro). Ugyanilyen szellemű cikkeket közöl az RMDSZ-t támogató helyi sajtó is: "?arról van szó, hogy az UPE létrehozta a hatalom megragadásának eszközét, önmagát. Az UPE mindenáron politikai elit akart lenni, és saját hatalmi érdekeinek védelmét programszerűen közösségi érdekvédelemnek álcázta" (Udvarhelyi Híradó, 2001. aug. 21.). A következmény: a lakosságnak megrendül a vezetőibe vetett hite. A feszültség feloldását segítené, ha a politikacsinálók a rájuk szavazó polgárok érdekeit próbálnák előmozdítani, és nem csak saját jólétük maximalizálására törekednének. Együttműködésen alapuló hosszú távú stratégiát kell kidolgozni. /Kelemen Endre Dénes: Még egyszer az UPE?RMDSZ-botrányról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 23./ Helyi referendum kiírását kéri a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület Szász Jenő polgármester leváltása érdekében. A szervezet közleménye szerint az elöljáró menesztésére az egyre több lakossági panasz miatt van szükség. Az aláírásgyűjtés elkezdése utáni napokban a városban található összes postaládába Ha Orbán megbukik, Szász Jenőnek is vége? címet viselő ívet dobtak be a polgármester szimpatizánsai ennek tudta nélkül. Az ív kérdéseket sorol, melyek révén a magukat udvarhelyi polgárokként azonosító kezdeményezők szembesíteni próbálják a népszavazás kiírását esetleg aláírásukkal támogató udvarhelyieket Szász megvalósításaival. "Milyen politikai és gazdasági szereplőknek lehet érdeke Szász Jenő polgármester leváltása?", "(...) kinek volt érdeke az Udvarhelyért Polgári Egyesület tanácsosainak meghurcolása és kizárása a helyi és megyei tanácsból?" - tették fel a kérdést a szórólap szerzői. /Zilahi Imre: Leváltanák a polgármestert. Népszavazás kiírása érdekében gyűjt aláírásokat egy egyesület. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./

Ápr. 18-án elhunyt Reizer Pál szatmári megyéspüspök. 1943. január 6-án született a Szatmár megyei Túrterebesen. Márton Áron püspök szentelte pappá 1967-ben Gyulafehérváron. Papi pályáját káplánként kezdte Máramarosszigeten, aztán püspökségi titkár és zárdalelkész Szatmáron, majd két éven át ? püspöki kinevezéséig ? újra Máramarosszigeten szolgált, ezúttal plébánosként. 1990. május 1-jén szentelték püspökké. Beiktatási beszédében kifejtette: 38 év után újra megyéspüspök fogja vezetni az egyházmegyét. Az utolsó szatmári püspök, dr. Scheffler János vértanú nyomdokait követni nehéz feladat. Számos szociális-karitatív létesítmény született meg főpásztori munkássága ideje alatt. Súlyos cukorbetegsége ellenére példásan látta el főpásztori feladatait. /Fodor György, a Romániai Szerzetesrendek és Kongregációk Legfőbb Elöljárói Konferenciájának általános titkára: Elhunyt Reizer Pál megyéspüspök. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Kevesen tudják, hogy Reizer püspök sokat tett a csángókért, túl azon, ami nyilvánosságra került. Több svábfaluban a kivándorlás vagy más okok miatt megüresedett lakásokba sokgyermekes moldvai csángókat telepített, gondoskodva a szükséges gazdasági háttérről és a gyermekek anyanyelvű oktatásáról. A püspök úr ilyen ?apróságokkal" soha nem dicsekedett. Szőke páterrel, a nyugati magyarok püspöki helynökével kijárta: a bukovinai csángóknak Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én magyar misét tartsanak a kacsikai kegytemplomban (Radócz mellett). Reizer püspök a csöndes diplomácia híve volt. Reizer Pál az egyházmegyét lelkileg és intézményeiben is újjáépítette. Felsorolni is sok, mi minden épült az alatt a rövid l2 év alatt, amíg az egyházmegye élén állt. Legalább két tucat templom, pásztorizációs központ, idős papok otthona, bentlakás a katolikus diákoknak, nővérszállás és annyi minden. /Sike Lajos: A csöndes egyházi diplomácia püspöke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

Kovászna megye tanácsának küldöttsége részt vett a délkelet-európai városok és régiók Újvidéken tartott gazdasági fórumán. A küldöttség RMDSZ-tisztségviselőkkel kiegészülve a Vajdasági Magyar Szövetség vezető politikusaival, valamint önkormányzati vezetőkkel is találkozott. Demeter János megyei tanácselnök elmondta, felajánlották segítségüket, továbbá pályázási tapasztalataik átadását. Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa és a vajdasági megfelelője között együttműködési megállapodást kezdeményeztek, aminek megkötésére két hónapon belül kerül sor. Kasza József, a VMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy végre megtörték a jeget, túlléptek a pártvezetők közötti protokolláris találkozókon, és megteremtették az alapját az együttműködésnek. A háromszékiek a szabadkai múzeum igazgatójával is elvi megállapodásra jutottak a Székely Nemzeti Múzeummal való együttműködésre. /(Szekeres): Együttműködnek a vajdaságiakkal. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 23./

A Nagy István Művészeti Líceum /Csíkszereda/ égisze alatt megrendezett Csak tiszta forrásból elnevezésű III. csíkvidéki népdalvetélkedő első három területi szakasza az elmúlt két hétvégén, ápr. 12-én zajlott le Csíkszentmártonban, valamint 20-án Gyergyószentmiklóson és Csíkdánfalván. A vetélkedő bizonyította, hogy érdemes felkutatni a még meglévő helyi hagyományokat. A középiskolai diákoknak nincsenek hivatalos zeneóráik, így nem volt, akitől szakmai útbaigazítást kapjanak. /Szalay Zoltán: Sikeres területi népdalvetélkedők Alcsíkon, Felcsíkon és Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ valamint a Maros Megyei Tanfelügyelőség megszervezte A magyar nyelv napjai elnevezésű rendezvényt ápr. 19-20-án, ezúttal Marosvásárhelyen. A szakmai konferenciát követően Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője elsőként a Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedő nyerteseit díjazta. A nyertes csapatok nyáron az illyefalvi Napsugár-táborban vehetnek részt. A díjkiosztó ünnepségen az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége valamennyi szervezőnek, pedagógusnak oklevelet nyújtott át fáradságos munkájáért. Ez volt az AESZ immár tizedik rendezvénye. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, az AESZ elnöke hangsúlyozta: ragyogó rendezvény volt a magyar nyelv ünnepe. A marosvásárhelyi Magyar Nyelv Napjai mérce lesz az elkövetkező rendezvényeken. /(mezey): Mindannyian gazdagodtunk. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./ Két verseny zajlott. Az egyiket - a mesemondó versenyt - a kisiskolásoknak és a pedagógiai líceumi tanulóknak, leendő tanítónőknek szervezték. A másikon /KAVA, azaz Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn/ 12 csapat vett részt. A tanároknak, tanítónőknek szervezett szakmai konferencia keretében több előadás hangzott el. Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem nyelvészprofesszora az AESZ elnöke elmondta: az Anyanyelvápolók Szövetsége az idén töltötte be tízedik esztendejét. 1990 előtt a háromszéki magyar szakos pedagógusok szerveztek - nem nyilvánosan - anyanyelvi tábort, ez volt az előzmény. Az AESZ minden évben egy-egy nyelvésznek odaítéli A Nyelvőrzés Díját, melyet ezúttal az idén a marosvásárhelyi 75 éves Bartha Jánosnak adományoztak. (Korábban Murádin Lászlót és Asztalos Lajost tisztelték meg a kitüntetéssel.) /Máthé Éva: A magyar nyelv napjai ? Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

Minden olyan kísérlet, amely arra irányul, hogy megváltoztassa az Orbán?Nastase, a kedvezménytörvényre vonatkozó memorandumot, a politikai helyzet stabilitásának megingásához, valamint a Románia és Magyarország, illetve az SZDP és az RMDSZ közötti kapcsolat megromlásához vezethet, nyilatkozta ápr. 23-án Toró T. Tibor képviselő, a Reform Tömörülés elnöke. Véleménye szerint a magyarországi választások következményeként "nő az RMDSZ felelőssége, mert a szövetségnek az új, szocialista-liberális kormánnyal szemben védenie kell a státustörvény pozitív hatásait". Toró sajnálta, hogy nem a Fidesz nyerte meg a magyarországi választásokat. ? Végig figyelemmel követtem a Fideszt és a Fidesz-kormányban levő barátaimat, mivel több, mint tízéves barátság köt össze bennünket, és mivel egyetértettem e kormány nemzetpolitikájával ? jegyezte meg a Reform Tömörülés elnöke. Toró elismerte, hogy a Fidesz "erkölcsi támogatásban" részesítette az RT-t, de tagadta, hogy a platform "anyagi támogatásban" is részesült volna. /Toró aggódik a státustörvény miatt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./