Időről időre kimondják, hogy a rendszerváltás után sohasem voltak olyan jók a román-magyar kapcsolatok, mint most. Ha visszagondolunk az elmúlt tizenöt évben kapott övön aluli ütések sorozatára, feltevődik a kérdés, hogy miben áll ez a pozitív változás? – kérdezte Nagy Botond, a lap munkatársa. Biztató jelek a magyarság életében észrevehetők: van saját magánegyetem, vannak egyházi iskoláik, (újra)felállíthatták néhai szobraik egy részét, van magyar nemzetiségű polgármester román többségű településen, magyar önkormányzati vezetők, prefektusok, miniszterek. A román új kormány irányulása ígéretesnek tűnik. A román miniszterelnök első hivatalos külföldi útja Budapestre vezetett, ahol kedvező fogadtatásban részesült. Közben a helyzet nem felhőtlen: a ciántechnológiás aranybánya kérdése, a még mindig fellépő cenzúra, a magyar kártya kijátszásának ügye(i) és még sok egyéb visszahúzó tényező máig él. Gyakoriak a magyarok ellen uszító szólamok a médiában, és a politikum bizonyos köreiben, a marosvásárhelyi román napilapban a Szent Korona és Petőfi Sándor büntetlenül meggyalázható, zavartalanul garázdálkodhatnak a történelemhamisító nemzetgyűlölők. /Nagy Botond: Jó úton, jó cél felé...(?) = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./

A múlt hét végén Szatmárnémetiben George Vulturescu költő, a megyei művelődési felügyelőség igazgatója és Ilyés Gyula a város polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Számba vették azt, hogy tavaly 120 könyvet adtak ki szatmári szerzőktől. Costa Carei Petőfi, Ady, Babits, Kosztolányi és más magyar költők verseit fordította, Soltész József pedig angolra fordította Eminescu Esthajnalcsillag című versét. A 120 kötetből 29 a magyar nyelvű, ez kevés. Bura László tanárnak, a kiváló nyelvésznek és helytörténésznek tavaly négy könyve jelent meg, amelyek közül kiemelkedik a mártír szatmári püspökről, a börtönben meghalt Scheffler Jánosról, csaknem két évtizedes kutatómunka nyomán kiadott munkája Kiemelkedő teljesítmény Varga Attila parlamenti képviselő alkotmányjogi tanulmányokat tartalmazó könyve, vagy Heinrich Ferenc Keressétek az igazságot című elmélkedés-kötete. Értékes Enyedi István Szatmár megye műemlék orgonáiról készült munkája, vagy Kiss Kálmán Egri községről írt alapos monográfiája. /(Sike Lajos): Csak tavaly 120 könyvet adtak ki szatmári szerzőktől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

Tordán a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Petőfi Társaság által szervezett népfőiskola keretén belül Keszeg Vilmos Aranyosszék népköltészete /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című munkáját mutatta be a gyűjtő jelenlétében Lászlóffy Aladár és Pozsony Ferenc. A több mint tizenöt év gyűjtő- és kutatómunkájának eredményként tavaly megjelent monográfiát Lászlóffy Aladár Veronika kendőjéhez hasonlította, olyan rejtett titkok – történetek, szövegek, találósok, regulák, feliratok, mondások, ráolvasások, imák, átkok, fejben őrzött csodák – vannak benne, amelyek lassan kezdtek a feledésbe merülni. Az író Aranyosszék új kódexét látta benne. Pozsony Ferenc elmondta, Aranyosszék hálás lehet Keszeg Vilmosnak, hogy ezen munkával megajándékozta őket. A világ más tájain ilyen típusú monográfia elkészítéséhez egy egész intézmény vállalkozik, teljes tudóscsoportot mozgósítanak, nálunk egyetlen ember képes volt rá. A rendkívüli vállalkozást Szabó T. Attila, Orbán Balázs és Jankó János felbecsülhetetlen műveihez hasonlították. /Ladányi Emese Kinga: Magyar Kultúra Napja kötetbemutatóval. Torda. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

Budapesten, a Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök nyughelyéül szolgáló Egyetemi templom kriptájának közelében található Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállításon mutatják be a mélyen vallásos erdélyi Reményik Sándor költőt, születésének 115. évfordulóján. /Az erdélyiség szolgája budapesti kiállításon. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 30./

Torda 60 ezer lakosából 5000 magyar nemzetiségű, ami a lakosság 8 százalékát teszi ki. Tordán a helyi Petőfi Társaság indította el az Aranyosszéki helytállás 2004-2005 elnevezésű népfőiskolát. A társaság 2004 novemberétől 2005 februárjáig hetente szervezett történelmi, földrajzi, irodalmi, etnográfiai és környezetvédelmi témájú előadásokat. Az népfőiskola január 28-i témája a népi- és természetgyógyászat volt. Meghívott előadó a közismert marosvásárhelyi terapeuta és szakíró, Bernád Ilona volt, aki bemutatta az Egészségünkért című kötetét, valamint sikeres amerikai útleírását, a Magyarok Amerikáját (társszerző Gazda József). Dumitru Ana, a Petőfi Társaság elnöke, nyugalmazott matematikatanár és a Szaniszló tanár házaspár az előadás végén emléklapokat osztott ki. /Csizmadia Mihály: Népfőiskolai előadások Tordán. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

Február 2-án hármas könyvbemutatóra került sor Csíkszeredában, a Petőfi utcai Kriterion Házban. Az érdeklődők a Pallas–Akadémia Kiadó három új könyvével ismerkedhettek meg. Egyed Péter Madonnák porban című regényét Kozma Mária főszerkesztő, Gál Éva Emese Tizenegyedik parancsolat című verseskötetét és Lőrincz György Imázskészítők című publicisztikai gyűjteményét Orbán Kinga irodalmi szerkesztő méltatta. /Könyvbemutatók évadja. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

Február 5-én tartották Budapesten a már hagyományossá vált 9. Csángó Bált. A háromezer férőhelyes Petőfi Csarnok színültig telt a csángó zene és kultúra iránt érdeklődő magyarországi és külföldi közönséggel. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvahon Csángó Kulturális Kht. által szervezett rendezvényen moldvai, gyimesi és hétfalusi csángó szokásokat, hagyományokat és táncokat mutattak be. A rendezvény fővédnöke, Mádl Ferenc helyett felesége, Dalma asszony nyitotta meg a bált, felolvasva a köztársasági elnök levelét. Mádl üzenetében hangsúlyozta, fontos a magyar államnak a moldvai magyarokkal való élő kapcsolat ápolása. „A csángómagyar kultúra őrzése közös kötelességünk” – üzente a résztvevőknek a köztársasági elnök. A pusztinai László Erzsébet énekelte el az Úrangyalát. Lánya, Nyisztor Ilona népdalénekes már Kaliforniát is megjárta a csángó karácsonyi dalokkal következett. Ő a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) oktatási programja keretében tanítja a csángó gyerekeket őseik zenéjére. Felléptek magyarországi és csángóföldi hagyományőrzők, majd a gyimesbükkiek a jellegzetes „harsogtatással”. A csángó bálok történetében először, a hétfalusi csángókat képviselve felléptek a boricát járó pürkereci legények is. A színpadi műsor után háromezer ember tódult az előtérbe, amíg a szervezők kihordták a székeket, hogy legyen hely táncolni. „Mondjunk igent moldvai magyar testvéreinkre!” – szólította fel a bál résztvevőit Böjte Csaba dévai ferences szerzetes, aki beszámolt arról, hogy már megvásároltak 15 hektár földterületet a tervezett csángó iskolához. Arra kérte a jelenlévőket: ha a csángók minden évben gyalog zarándokolnak el Csíksomlyóra, akkor szeretettel meghív mindenkit májusban: „Menjünk át gyalog Moldvába, Rekecsinbe, és rakjuk le az alapkövet. Erre az ünnepélyre meghívjuk a bukaresti pápai nunciust és a iasi-i püspököt, hogy szentmisét celebráljon” – mondta a szerzetes. A Petőfi Csarnok előterében az MCSMSZ standjánál téglajegyeket árusítottak a csángó iskolaközpont felépítésére. /Bakk-Dávid Tímea, Budapest: Boricától a harsogtatásig. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

Eredményesen működik Tordán a Petőfi Társaság által rendezett “Aranyosszéki Helytállás – 2004” népfőiskola. Az érdeklődők hetente találkoznak a református templom udvarán lévő IKE-teremben meghívott előadók felolvasásain. A népfőiskola lelke Dumitriu Anna nyugalmazott matematika tanárnő. Február 4-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fenichel Sámuel Önképzőkörének diákjai tarthattak előadást a tordai közönségnek. Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos “Áprily- emlékek Nagyenyeden” című előadása után következett a fiatalok műsora. Egyikük “Egy halálraítélt kutyafajta, az erdélyi kopó” címmel tartott ismertetőt. /Dvorácsek Ágoston, az önképzőkör irányító tanára: A nagyenyedi Fenichel Sámuel Önképzőkör Tordán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

A Fiatal Írók Szövetsége és a Szépirodalmi Figyelő folyóirat február 10-én közös díjkiosztó estet rendezett Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A FISZ 28 éven aluli alkotóknak kiírt 2004. évi irodalmi pályázatának első díjasai – a három közül két kategóriában – határon túli magyar fiatalok. Vers kategóriában az öt díjazott közül első díjas lett a 24 éves zentai Kollár Árpád, prózában a hat díjazott közül ketten kaptak első díjat, két csíkszeredai fiatalember: a 27 éves Szőcs Attila és a 24 éves Burus János Botond. A FISZ önálló kötetekben adja ki a díjazottak pályaműveit. Szőcs Attila közgazdász, oktató a Sapientia Egyetem csíkszeredai gazdasági karán és PhD hallgató a Corvinus Egyetem marketing szakán. Szőcs Attila fest és fotózik is. Első önálló festészeti kiállítása januárban volt, Csíkszeredában. Burus János Botond a Babes-Bolyai Tudományegyetem újságíró szakos hallgatója A 2002 óta kéthavonta megjelenő Szépirodalmi Figyelő folyóirat 2004. évi – és egyben első alkalommal kitüntetett – díjazottjai Szőcs Géza költő és Bánki Éva prózaíró. A Szépirodalmi Figyelő irodalmi, kritikai, szemléző folyóirat. Félszáznál több lapot szemléznek, nemcsak a magyarországiakat, hanem valamennyi, magyar nyelven rendszeresen megjelenő irodalmi folyóiratot. A kiadvány interneten a www.szepirodalmifigyelo.hu honlapon érhető el. /Guther M. Ilona: Irodalmi díjakat osztottak Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./

A gyergyószárhegyi „Laji bá” néven ismert Színi Lajos székely népi író műveinek egy részét Küsdeg nyüszkölések /Havas Kiadó, Kézdivásárhely/ címmel rendezte sajtó alá Sántha Attila, az író Nyüszkölések a feredőn, s a nagy vizek martyán című könyve 1937-es második kiadása, és Az őzolló, s más küsdeg nyüszkölések 1936-os kiadása alapján. Február 12-én Gyergyószárhegyen és Gyergyószentmiklóson volt a könyv bemutatója. Kiss Portik Irén néprajzos arra a folklorizációs jelenségre hívta fel a figyelmet, amely nyomán az egyes népköltészeti ihletésű irodalmi műveket, vagy azokban szereplő anekdotákat integrálja a népi kultúra, mint ahogy az a Színi Lajos anekdotáival, vagy Petőfi egyes verseivel történt. Laji bá 1916-tól kezdődően adta ki ízes, humoros elbeszéléseket tartalmazó köteteit. Színi Lajos volt az utolsó magyar „ponyvás” író, aki szekéren hordta körbe könyveit, és ponyváról árulta. Családja nemigen értékelte az 1933-ban elhunyt író munkáját. Színi Lajos kora jelentős újságírója volt, aki több napilapot tudósított, és időszakosan szerkesztette a Borszéki Lobogót, a Székely Földet és a Székely Szót. /Gál Éva Emese: Színi Lajos „Küsdeg nyüszkölései”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./

Dr. Terényi János bukaresti magyar nagykövet február 21-én a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házba látogatott, ahol találkozott a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság vezetőségével. A találkozón részt vett a társaság elnöke, dr. Lőrinczi Gyula, dr. Molnár Szabolcs kulturális alelnök és Árvay Zsolt gazdasági alelnök is. Dr. Lőrinczi Gyula elnök ismertette röviden a bukaresti magyarság történetét. Bukarestben 1815-ben jött létre az első magyar egyház, a református (és a magyar nyelvű oktatás kezdetei is eddig vezethetők vissza), majd ezt követte a római katolikus. 1856-ban Koós Ferenc református lelkész kezdeményezésére megalakult a Hunnia Olvasóegylet és a Magyar Dalárda. 1873-ban megalakult a Bukaresti Magyar Társulat. A második világháború után a könyvtárat elvették. 1990. március 15-én az akkori Petőfi Sándor Művelődési Ház vezetőinek tevékenységével elégedetlen magyarok kimondták a Petőfi Kör elnevezésű művelődési társaság létrehozását, melynek feladata a ház működtetése lett. 1991. február 27-én megalakult a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság. A könyvtár állománya jelenleg kb. 20 ezer kötetet számlál, ebből 11 ezer kötet a Hungarológiai Tanszék számára érkezett adományból származik, itt kapott helyet egyébként a tanszék többi könyve is. A régi könyvtárból szinte semmi sem maradt meg. Kováts László, az irodalmi színpad és a Petőfi Színkör vezetője a színjátszó csoport tevékenységéről számolt be. 1991-ben volt első előadásuk, amikor Móricz Aranyos öregek című darabját vitték színre. /Gáspár Hajnal: Látogatás a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Az aranyosszéki népzenéről szóló előadással zárta kapuit a tordai Népfőiskola, a budapesti Pávai István néprajzkutató tartott előadást. A több hónapon át hetente tartott népfőiskolai előadások leggyakrabban telt házat vonzottak az IKE-terembe. Sokszínű volt az idei népfőiskola: könyvbemutatók, irodalmi viták, történelmi és vallásos érdekességek, népzenei kincsek mind helyet kaptak az előadássorozatban. A népfőiskolát szervező Petőfi Társaság tagjai remélik, az előadások sorozatát jövő télen is újrakezdhetik. /Ladányi Emese Kinga: Aranyosszéki népzenéről a népfőiskola záró előadásán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Február 20-án tartották a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tisztújító közgyűlését. Az egyesület új elnöke Szabó József, a korábbi alelnök lett. Az egyesületet 15 éve alapított Gábos Dezső, Kányádi Sándor örökébe lépve, tiszteletbeli elnökként erősítheti a vezetőséget. /Máthé Attila, Fehéregyháza: A fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tisztújító közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Bem tábornok és Petőfi „kapitány” saját kezűleg is gyilkolták az erdélyi románokat, ez derül ki a Nagy-Románia Párt Tricolorul című napilapjának február 26–27-i számaiban Petre Turlea Petőfi Sándor – hős vagy hóhér? – című írásából. Turlea azt írta, hogy Petőfi gyilkos, elvetemült soviniszta, aki részt vett az öldöklésben, továbbá verseiben buzdította is a magyarokat, hogy kövessék példáját. Állításaira egyetlen forrást sem idézett Petre Turlea, aki szereti a neve előtt feltüntetni a „prof. univ. dr.” titulust. Felsorolt mintegy harminc erdélyi falut, ahol Bem és Petőfi 1849 nyarán olyan sok románt ölt meg, hogy ha összeadjuk a számokat, kiderül, hogy annyian összesen nem éltek e tájakon. Ha a térképen keressük a helységeket, olyan kacskaringós útvonal jön ki, amelyet bejárni a honvédseregnek egy évre lett volna szüksége. Dr. Turlea a forradalom után a ploiesti-i marxista tanszékről egyenesen a Román Nemzeti Egységpárt és a Vatra Romaneasca soraiban kötött ki. Kovászna megye parlamenti képviselője lett, de felvállalta a hargitai románság érdekeit is. Ilyen minőségben 1998. december 29-én a képviselőház plénumában hevesen tiltakozott a baláni bánya bezárása ellen. Azzal érvelt, hogy a város 10 ezer lakosából 7000 román, az RMDSZ őket akarja elűzni a megyéből azáltal, hogy kenyérkereset nélkül hagyja. Turlea azóta kibukott a parlamentből, de újságcikkeiben folytatja a soviniszta uszítást. Felemelte szavát a Petőfi-emlékművek ellen is. /Barabás István: Feltámadó kísértet. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

Március 13-án Szászváros maroknyi magyarsága a református templom gyülekezeti termében ünnepelte március 15-ét. Idén Petőfi Sándor került az előadás központjába, jelezte a fáradhatatlan Fülöp Júlia főszervező, a szászvárosi magyarság lelke. S az ifjak színvonalas szavalása jelezte, hogy a szórvány Szászvároson a magyarságnak nemcsak múltja van, hanem jövője is. /Ch. A.: Március 15. Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 14./

Civakodó magyarok célt nem érhetnek el. Valahányszor össze tudtunk fogni, eredményt értünk el, amikor megosztottak vagyunk, végveszélybe kerültünk – ez volt az alapgondolata Markó Béla ünnepi beszédének a Marosvásárhelyen tartott központi megemlékezésen. Kifejtette: „Szembefordíthat minket a politika, összeugraszthatnak a politikusok népszavazáskor vagy máskor is, elválaszthatnak minket egymástól, távol tarthatnak magyart a magyartól jog szerint, elszakíthatott minket a történelem trianoni csontfűrésze, mégis egy nemzet vagyunk „ Felolvasták Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu üzenetét. Több helyen is előfordult, hogy a hallgatóság megtapsolta a román kormányfőnek az ünneplő erdélyi magyarokhoz intézett üzenetét, a magyar miniszterelnökét azonban kifütyülték. Kolozsváron előbb ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1848-as forradalomról és szabadságharcról, majd az ünnepségek a Petőfi Sándornak szálláshelyül szolgáló egykori Biasini szállónál folytatódtak, ahol több mint ezer magyar volt jelen. A résztvevők itt is kiabálással és fütyüléssel szakították félbe Szentpéteri István konzult, aki felolvasta a magyar kormányfő üzenetét. Az Ördögtérgye néptáncegyüttes és a színművészetis diákok fellépése után a magyar főkonzulátus, az RMDSZ, a polgármesteri hivatal (első alkalommal!), a megyei tanács, az MVSZ, az Euréka Alapítvány, ifjúsági szervezetek és tanintézmények helyezték el koszorúikat Petőfi Sándor, majd – a megbékélés jegyében – Balcescu emléktáblájánál is. Felolvasták Calin Popescu Tariceanu román és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. A magyar kormányfő köszöntését Terényi János bukaresti magyar nagykövet tolmácsolta Marosvásárhelyen, a hallgatóság azonban végig füttykoncerttel, pfujolással és „áruló!” felkiáltásokkal viszonozta az üzenetet. Hasonló fogadtatásban volt része Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön is a Gyurcsány-levélnek, ahol a résztvevők kifütyülték Zákony Botondot, Magyarország bukaresti nagykövetségének képviselőjét, aki a budapesti kormány üzenetét próbálta tolmácsolni, de megtapsolták Calin Popescu Tariceanu kormányfő üzenetét. Sógor Csaba RMDSZ-szenátor szerint a március 15-i rendezvényeken részt vevők reakciójának egyetlen magyarázata „a magyar kormány kampánya a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen”. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere elégedetlenségét fejezte ki az incidens kapcsán, és elmondta, „a következő alkalommal azokat fütyülik ki, akik most fütyültek”. A Gyurcsány-üzenetet a Felvidéken is kifütyülték. /Március idusa – megemlékezések Erdély-szerte. Több helyen is kifütyülték Gyurcsány üzenetét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Nagyváradon hagyományosan indult a magyarok március 15-i zarándoklata Rulikowsky Kázmér lengyel származású orosz dzsidás százados síremlékéhez, aki életével adózott az 1848-49-es magyar szabadságharcnak. A Bihar megyei RMDSZ szervezte koszorúzáson fejet hajtottak a megyei és a nagyváradi közméltóságok, parlamenterek, az egyházak képviselői, a reformátusokat kivéve, és tisztelegtek a különböző román pártok megbízottjai is. A koszorúzás Nicolae Balcescu szobránál folytatódott. Szacsvay Imre szobránál az államelnöki köszöntők hangzottak el. Idén Nagyvárad alpolgármestere, Biró Rozália volt a március 15-i ünnepség szónoka. Fáklyás menetben, énekelve vonul Nagyvárad magyarsága a főutcán Petőfi Sándor szobrához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

Rendhagyó ünnepséget szervezett Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület és az RMDSZ. Március 14-én fáklyás ifjak vették körül a városközpontban álló Petőfi-kopjafát, ahol a mintegy félezres tömeg előtt Szentandrási István RMDSZ-elnök, a város alpolgármestere, és Szrága Zoltán, a KKKE elnöke mondott díszbeszédet, illetve rövid műsor hangzott el. Az ünnepségen részt vett Nicolae Chis polgármester, Cozea Dan városházi titkár, valamint több városi tanácsos. A művelődési ház színpadán a nagyváradi Szigligeti Ede társulat művészei verseket és éneket adtak elő. /(ke): Fáklyás menet, félezer ember. Bánffyhunyad. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

Temesváron a március 15-i megemlékezések főrendezvénye hagyományosan a szabadfalui Petőfi-emlékműnél zajlik. A történelmi egyházak képviselői, illetve a politikusok és az ifjúság képviselője egyaránt a magyarság és a magyarságtudat megőrzésének fontosságáról – és annak olykor nehézségeiről beszélt. Beszédet mondott Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Szabó Péter, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Középiskola igazgatója, Czapp István igazfalvi református lelkész, Bíró József, a Temesvári Magyar Diákszövetség alelnöke. Közreműködött az Új Ezredév református gyülekezet énekkara, a Bartók Béla és Szabolcska Mihály összevont kórus, a Csiky Gergely Állami Színház művészei közül fellépett Téglás István, Kiss Attila és Balázs Attila. /P. L. Zs.: A főrendezvény Szabadfalun. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Szatmárnémetiben a református temetőben lévő Kossuth-emléksírnál kezdődött a március 15-i emlékünnepség. Az ünnepség a város központjában lévő Ormos-házon elhelyezett Petőfi-emléktáblánál folytatódott, ahol a helyi RMDSZ, valamint a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) képviselői mellett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői koszorúztak. Délután az István téren tavaly felállított Petőfi Sándor-szobornál folytatódott a megemlékezés. Este az Északi Színházban Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész méltatta 1848. március 15. jelentőségét, majd Merlás Tibor, a szatmárnémeti Szentlélek római katolikus templom plébánosa átvette a Szent-Györgyi Albert Társaság 2004. évi díját. Az ünnepséget a Harag György Társulat Magyar Golgota című verses-zenés összeállítása zárta, István István színművész rendezésében. /Petőfit ünnepelték Szatmáron. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Hunyad megyében az 1849-es piski csata emlékére felállított obeliszknél kezdődött el a március 15-i rendezvénysorozat. A Magyarországról érkező Nagykátai Honvédtüzér Hagyományőrző Csapat díszőrséget állva tisztelgett a szabadságharcosok emléke előtt. A maroknyi piski magyarságot elsőként Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke köszöntötte. Az ünnepség történelmi gyökereiről szólt Schreiber István, Hunyad megyei EMKE-elnök. Az ünnepségsorozat Vajdahunyadon, a református templomkertben felállított Petőfi-mellszobornál folytatódott. Déván népes gyülekezet vett részt a református temetőben kezdődött ünnepségen. Az ünnepi beszédet mondók sorában jelen volt Cristian Vladu prefektus is. Petrozsényban az ünnepségen szintén részt vett Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter. /Gáspár-Barra Réka: Ami örök, azt nézem én: a szellemet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Székelykeresztúron az ünnepségsorozat az unitárius templomban tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött. Az ünnepi műsort a keresztúri Unitárius Gimnázium és a nyíregyházi Evangélikus Gimnázium diákjai szolgáltatták. Ezután a Gyárfás-kúriánál a dunakeszi lengyel kisebbségi önkormányzattól ajándékba kapott Bem József-domborművet avatták fel. Beszédet mondott Jacek Paliszewski, Lengyelország bukaresti nagykövete. Felavatták a kúria egyik termében most létesített Petőfi-emlékszobát, melyet Fülöp Lajos múzeumigazgató ismertetett. Délután a fiatfalvi lovas bandérium és a fúvószenekar kíséretében a diákság az Orbán Balázs Gimnáziumtól a város központjába vonult, ahol a Balcescu- és Petőfi-szobor megkoszorúzása után Benyovszki Lajos polgármester és Egyed Ákos történész, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezt követően üdvözlő beszédet mondott dr. Balázs Melinda a helyi MPSZ részéről. Székelyderzsben március 13-án az ünnepélyt az unitárius templomban tartották, majd az iskola előtt lévő kopjafáknál elhelyezték az emlékezés koszorúit. Március 13-án Kisgalambfalván szintén ünnepi istentisztelet keretében emlékeztek meg a neves évfordulóról, ugyanaznap Csekefalván is szerveztek ünnepséget. Etéden az ünnepséget március 15-én, a község központjában tartották. Szentábrahámon az ünnepségen a Vass Miklós-emlékművet koszorúzták meg. Nagygalambfalván március 15-én a református templomban tartották az emlékezést, este a kultúrotthonban ünnepi műsort mutattak be. /László Miklós: Az örök évforduló Keresztúron és környékén. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 16./

Aradon március 15-én a Szabadság-szobor megkoszorúzásánál csupán egyetlen magyar zászló volt, az is a hivatalos, közös talapzatban a román és az uniós lobogóval. Idén nem osztogattak kokárdát a megemlékezésen részt vevő embereknek. A jelen lévő magyar vezetők, tisztségviselők egy része nem tűzte ki a kabátjára a kokárdát. A Gyurcsány-üzenet felolvasását kísérő fütyülés okozott szemmel látható feszengést a magyar hivatalosságokban, nem pedig az, hogy nem hangzott el egyetlen Petőfi-vers sem. A korábban önmagukat fennhangon Arad barátainak tituláló odaáti politikusok most féltek megjelenni a Szabadság-szobor előtt, írta Irházi János. /Irházi János: Érzések és pofonok. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

Tordán versmondó versenyt rendeztek, másnap, március 15-én az unitárius templomban ünnepi istentiszteletre és megemlékezésre került sor. Kovács Sándor, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára előadását Kossuth Lajosról tartotta. A Tordai Magyar Dalkör kórusműveket adott elő Szabó Zsombor irányításával, míg kisiskolások, középiskolások és egyetemisták szavalataikkal tették emlékezetesebbé az ünnepet. Az emlékezés az ótordai református parókia udvarán elhelyezett Petőfi-emléktábla koszorúzásával ért véget. /Ladányi Emese Kinga: Torda. Szavalóverseny és megemlékezés a békés együttélés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./

Immár hagyományossá vált, hogy Segesváron március 15. háromnapos ünnep. Március 13-án a Mircea Eliade Líceum diákjai megemlékezést tartottak, a közönséget megragadta a diákok érző versmondása és átélt játéka. A rendezvényt a kolozsvári Unitárius Teológia hallgatóinak Fűszál együttesének fellépése zárta. Másnap a már 14 éves múlttal dicsekedhető Petőfi vers és prózamondó verseny következett, Jakabházi Béla magyartanár szervezésében. Március 15-én a megemlékezés a várbeli Petőfi-szobornál kezdődött. Megkoszorúzták a Petőfi-mellszobort, Gál Barna tanár mondott ünnepi beszédet. A koszorúzás az Ispán-kútnál, majd a fehéregyházi turulmadaras obeliszknél folytatódott. Ünnepi beszédet Veres Ádám tanácsos és Gál Barna tanár mondtak. /Domokos Anikó Erzsébet: Segesvári március. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

Április 11-én, József Attila századik születésnapján ér véget a Dévai Eminescu–Petőfi Iskolában a Minden nap egy vers című irodalmi főhajtás a költő emléke előtt. Deák Piroska tanárnő kezdeményezésére február elseje óta az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik osztályokban minden magyaróra egy József Attila-vers bemutatásával kezdődik. Így a több mint két hónapig tartó megemlékezés során 127 vers hangzik el az iskola falai között. /József Attila-emlékév. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./

Csire József zeneszerzőnek, a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Szövetsége, valamint a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete tagjának 25 műdalt tartalmazó kötete látott napvilágot Alkonyi fény /Égisz Könyvkiadó, Bukarest/ című kötetében. A Reviczky Gyula, Dsida Jenő, József Attila és más költők versei ihlette, hangszerkísérettel ellátott dalok mellett külön fejezetet szentel a szerző a Petőfi-dalok nyomán született műveknek. /(-h): Alkonyi fény – műdalok zenekísérettel. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

Április 3-án, vasárnap került sor a Tordai Állami Színházban a magyar közösség kulturális napjára. A műsorban nemcsak a tordai, de más aranyosszéki településekről is érkeztek meghívottak. Idén a Tordai Kulturális Napok keretében, a magyar közösség kulturális napján, a Tordai Petőfi Társaság és a helybeli RMDSZ által szerevezett program a „Dunának, Oltnak egy a hangja” címet viselte. Fellépett a 130 éves múlttal büszkélkedő Tordai Magyar Dalkör a Jagamas János-díjas Szabó Zsombor karnagy irányításával és az Aranyosgyéresi Vegyes Kórus. Suba László tordai képzőművész értékelte és jutalmazta a „Dunának, Oltnak egy a hangja” című rajzversenyre beérkezett pályaműveket. A Tordai Néptánccsoport után a várfalvi és sínfalvi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet színjátszó következett, majd a Tordai Ifjak könnyűzenekar. A műsor végén a várfalvi Aranyosszék táncegyüttes ropta a táncot. /Ladányi Emese Kinga: Dunának, Oltnak egy a hangja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Biró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere április 5-én a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban vehette át hivatalosan is Wagner Nándor szobrászművész díjnyertes József Attila szobrát, amelyet a Festum Varadinum rendezvénysorozat záróakkordjaként, május 1-jén avatnak föl a váradi Petőfi parkban., a magyarok kialakulóban levő kultuszhelyén. Wagner Nándor /sz. Nagyvárad, 1922. okt. 7./ a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett. Először Budapesten dolgozott, majd Svédországban, végül Japánban telepedett le feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel. Hitvallása: „Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. Széchenyi István útján kell járni, ha élni akar a Nemzet!” Munkásságával az emberek közti szeretetet és megértést hirdette. Wagner Nándor 1997. november 15-én Japánban halt meg, a hagyatékát gondozó alapítvány Magyarországon és szülőhelyén is igyekszik népszerűsíteni a nemzetközileg elismert életművet. Wagner Nándor végakarata szerint kerülhet alkotása Nagyváradra. /(Lakatos Balla Tünde): József Attila szobra Nagyváradra érkezik.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

A koltói kastélyt a termelőszövetkezet raktárként és irodaként használta, később nagy részét iskolává alakították, földszintjén ma is iskola és óvoda működik. A Teleki családhoz hű egykori kocsis, Sebők Mihály elhatározta, hogy emlékszobát létesít. A magát autodidakta módon művelő, a kultúra iránt fogékony ember támogatóra talált Palkó Gábor iskolaigazgató személyében. Közös kezdeményezésük révén jött létre a mai múzeum. 1994-től, Sebők Mihály halála után unokái vették át a múzeum irányítását. Kapcsolatba lépve a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeummal, valamint a Hadtörténeti Múzeummal és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumával, pályázatok útján, korszerű kiállításokat hoztak létre. Koltó az elmúlt időszakban az irodalmi muzeológusok tanácskozásának színhelyévé is vált. Nemrég Koltó községgé alakult. Az új vezetés erőszakos módon próbálja érvényre juttatni hatalmi törekvéseit. A polgármester kijelentette, hogy a múzeum eddigi fenntartóinak semmi keresnivalója a kastély falai között, s lakatot tesz a múzeum ajtajára, hogy rajta kívül senki más ki ne nyithassa. A polgármester szerint a múzeum nyitvatartási időn kívül nem látogatható. /Kádár Emőke múzeumi gondnok: Koltó neve irodalomtörténeti fogalom. Vajon az is marad? = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 8./