Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Petőfi Sándor
2331 tétel
2005. július 8.
Oláh István, a lap székelyudvarhelyi munkatársa ironikusan írt a közeledő Petőfi ünnepről. Renoválják az emlékművet Fehéregyházán. Az újságíró megjegyezte, volt korábban is valami „obeliszk-kozmetika”. Valójában azért kell renoválni, mert ismeretlenek megint meggyalázták az emlékművet, a helyreállítást nevezi kedélyesen kozmetikának. Fehéregyházán majd elhangzik „egy operett-eskü”, írta Oláh. Székelyudvarhelyen megvolt a hagyományőrző huszárezredek első seregszemléje, „akár Mária főhadnagyot is viszontláthatnánk”, tette hozzá. /Oláh István: Éljent a respublikára... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./
2005. július 13.
József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából vers- és prózamondó versenyt szervezett magyarországi és határon túli előadó- és színművészeknek a Magyar Rádió és a Veszprémi Petőfi Színház, Versünnep címmel. A rangos megmérettetésről kettős cd jelent meg a Magyar Rádió gondozásában, amelyet július 18-án első alkalommal Nagyváradon mutatnak be a Kiss Stúdió Színház pincetermében. /(Lakatos Balla Tünde): Versünnep Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
2005. július 20.
Befejeződtek a fehéregyházi Petőfi Sándor emlékmű felújítási munkálatai az RMDSZ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány és a fehéregyházi Petőfi Társaság támogatásával. Az egész emlékhelyet és ennek környezetét is felújították. A felújítás nyomán az 1990-ben megrongált, Hunyadi László által készített alkotás Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész Petőfi-t ábrázoló bronzplakettjével, valamint Kiss Levente szobrászművész bronzfelirataival gazdagodott. A felújított emlékművet a költő halálának évfordulója napján, július 31-én avatják fel. /Petőfihez méltó emlékhely. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 20./
2005. július 28.
Új, méltó környezetben várja július 31-én a látogatókat Fehéregyházán az ispánkúti Petőfi-emlékhely. Petőfi Sándor ispánkúti emlékműve az elmúlt évtizedekben a magyarság egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált. A Hunyadi László szobrászművész által készített régi emlékművet Sütő András író, valamint a hozzá közel álló marosvásárhelyi értelmiségiek kezdeményezésére 1969-ben állították fel. Az 1989-es fordulat után több helyi kezdeményezés is született az emlékhely felújítására, de ezek nem valósultak meg. Az emlékhely teljes újjászületésére ez évben nyílt lehetőség. A múlt figyelmeztetéseként érintetlenül hagyják az 1990-ben barbár módon megrongált Hunyadi-alkotást, az emlékmű frontján pedig Gyarmathy János szobrászművész új, Petőfit ábrázoló bronzplakettjét helyezték el. Az emlékmű Kiss Levente szobrász bronzfelirataival is kiegészült, amelyeken az emlékmű rövid története, a felújítást végző művész, valamint a támogatók nevei szerepelnek. /Felavatásra vár a felújított ispánkúti emlékmű. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 28./
2005. augusztus 1.
Július 31-én ünnepélyesen felavatták a Fehéregyháza melletti felújított Ispán-kúti Petőfi-emlékművet. Kolozsváron a mártírhalált halt költő kedvenc szálláshelyénél, az egykori Biasini Szállónál emléktábláját nem távolították el, azonban ellen-feliratot helyeztek el, etnikai gyűlölködés szítására is alkalmas, komoly történészek által mindkét oldalról cáfolt hazugságokkal. Ez a felirat állam- és világnyelven hirdeti, hogy a világszabadság megszentelt eszméi nevében mekkora szervezett népirtás folyt volna itt az 1848-as a szabadságharc idején. A gyűlölködők megrongálták a kilencvenes években a fehéregyházi Petőfi-emlékművet. A mostani felavatáson a megbékélés szavai hangzottak el, magyarul, románul, nyilvánosan és köztereken. Kolozsváron azonban nyilvánosan és köztereken, továbbra is a gyűlölet hazugságai olvashatók. /K. N. K.: Petőfi ürügyén (országosan és „helyi lebontásban”). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./
2005. augusztus 1.
A fehéregyházi Ispán-kútnál újra felavatták Petőfi Sándor emlékművét. Gábos Dezső, a Fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke köszöntötte a rendezvény meghívottait, résztvevőit. A 15 évvel ezelőtt ismeretlen tettesek által meggyalázott emlékművet a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának (NKÖM) támogatásával felújították. Gábos Dezső elmondta, a költő kőbe faragott arcképét meggyalázták, összetörték, bizonyítja, hogy ma is félnek élő szellemétől a szabadság ellenségei. „Álljon hát ez a felújított emlékmű a helytállás, összmagyarság összetartozásának szimbólumaként a világ végezetéig” – mondta Gábos Dezső megköszönve Hunyadi László és Gyarmathy János szobrászművészeknek az alkotómunkát. Az emlékművet Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke, és Vass Lajos, a NKÖM államtitkára leplezte le. Markó Béla szerint „A múltat eltüntetni nem lehet. E gondolat jelképe az is, hogy e kövön egy helyen ott szerepel a múlt, a jelen és a jövő. A múltat nem lehet és nem is kell eltüntetni, nem kell elfelejteni, de a múlt mellé oda kell tenni a jelent, a jövőt”. /Antalfi Imola: „Az élő Petőfire emlékezünk”. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./
2005. augusztus 2.
Jó hír, hogy Romániában már magyar nyelvű telefontudakozó is van. Jó hír, hogy Petőfi méltó emlékműhöz jutott Fehéregyházán. Jó hír, hogy ha rövid időre is, Markó egy asztalhoz ült Orbánnal és Tőkéssel. „Rossz hír viszont, hogy a magyar kormány az elmúlt hétvégén ismét nélkülünk tárgyalt sorsunkról: csak külföldi szakembereket hívott meg annak a fogas és sebző kérdésnek az eldöntésére, hogy adható-e a szomszédos országokba szakadt magyaroknak legalább korlátozott értékű magyar állampolgárság”, írta Kilin Sándor, a lap munkatársa. Más országok népszavazást sem rendeztek a kettős állampolgárságról, több százezer szerbnek, horvátnak, olasznak, spanyolnak alanyi jogon állampolgárságot adtak. /Kilin Sándor: Békepipa. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./
2005. augusztus 22.
A Szent István-szobor koszorúzását követően, a Bihar megyei Szentjobbon Tempfli József római katolikus megyés püspök jelenlétében augusztus 21-én felavatták Petőfi Sándor szobrát. A Révről elszármazott, Magyarországon élő Tőzsér Erzsébet alkotását a Pro Rév Egyesület ajándékozta a berettyócsohaji tanácsnak idén júniusban, azt követően, hogy Rév román többségű helyi tanácsa elutasította a büszt felállítását a település területén. /Petőfi-szobrot avattak Szentjobbon. = Krónika (Kolozsvár), aug. 22./
2005. augusztus 25.
A prefektúra hivatalos levélben felszólította a sepsiszentgyörgyi helyi tanácsot, hogy vonja vissza az utcanevek megváltoztatására vonatkozó határozatának az 1918. December 1. sugárút átnevezésére vonatkozó részét. A határozat szerint a színház sarkától a Szent György térig terjedő szakasz a Petőfi Sándor nevet viselné, folytatólag a Széchenyi térig pedig a Mihai Eminescu nevet kapná. /Knop Ildikó: Új támadás a Petőfi utca ellen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./
2005. augusztus 28.
Már augusztus 12-én – kiállítással – megkezdődött a nagybányai Szent István-napok rendezvénysorozata. Másnap történelmi sétát vezetett a városban Balogh Béla nyugalmazott levéltáros. 14-én, vasárnap délben a Petőfi-tanyára mentek ki az ünneplők, este a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes adott hangversenyt. 16-án délután énekverseny, este szimfonikus hangverseny volt a Szentháromság templomban. 17-én Szent István vallásválasztásáról értekezett Hámori Péter, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem tanára. 18-án a szatmári egyházmegye művészi értékeiből rendezett kiállítást lehetett megtekinteni a Szentháromság templomban, este reneszánsz táncokat mutatott be a kolozsvári Passamezzo Együttes. 19-én a Történelmi Múzeum bányásztörténeti részlegére látogattak sokan, este Transylmania koncert volt a régi főtéren. 20-án este a Schola Rivulina adott hangversenyt, vasárnap este püspöki nagymisével ért véget az ünnepségsorozat. /Szent István király Nagybányán. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 28./
2005. augusztus 29.
A második alkalommal megszervezett Berecki Napokon Dimény Zoltán polgármester magyarul és románul üdvözölte a jelenlevőket, köztük a magyarországi Hódmezővásárhely és Tótkomlós küldöttségeit. A berecki Comenius Általános Iskola diákjai népdalokat, népi táncokat mutattak be. Minifoci-bajnokságot rendeztek, volt favágóverseny is. A Szent Miklós-templom mellett található Petőfi–Bem-emlékhelyen díszfákat ültettek. /Bartos Lóránt: Falunapok Bereckben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2005. augusztus 30.
A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete a leghatározottabban tiltakozik a kormánymegbízott legutóbbi rendelkezése ellen, miszerint Sepsiszentgyörgyön a Petőfi utca nem nyerheti el az önkormányzat által meghatározott nevét. Az MPSZ felháborítónak tartja, hogy az RMDSZ tisztségviselői nem egyeztetnek a kinevezett prefektussal, s olyan határozatokat hoznak, melyeket a kormány képviselője megtámad. Az MPSZ azt is kéri, hogy az RMDSZ tisztázza képviselőinek viszonyát a kormánnyal, valamint azokét a titkosszolgálatokkal is, kérte Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. /A Petőfi utca védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./
2005. szeptember 9.
Az elmúlt hétvége falu- és városnapi rendezvények jegyében zajlott. Falunapokat tartottak Hosszúmezőn, városnapokat Kapnikbányán, Koltón pedig a hagyományos Petőfi-ünnepségre került sor. Hosszúmezőn ünnepi istentisztelet nyitotta meg a falunapot, majd a megjelentek megnézték a képzőművészeti kiállítást: Homei Csurka Erzsébet és Páll Lehel festőművészek, Zelevics Mihály fafaragó, Veres Bella és Volcsanszki Lenke díszműves, valamint Szabó Brigitta és Homei Tímea gyertyaöntők munkáit. Sportmérkőzések után fellépett a helyi Búzavirág Együttes, valamint a felsővisói Német Fórum tánckara. Az ünneplők a Hosszúmezőért Ifjúsági Szervezet (HISZ) által havi rendszerességgel kiadott, immár egyéves múltra visszatekintő helyi lappal is megismerkedhettek. A Sor Alatt c. lapot helyi fiatalok lelkes csapata szerkeszti és terjeszti. Több éves hagyomány Koltón, hogy szeptember első vasárnapján nagyszabású ünnepség keretében adóznak Petőfi emlékének. Az idei ünnepség már szombaton megkezdődött. A nagybányai fúvószenekar térzenével indította a műsort, majd a koltói és a környékbeli települések hagyományőrző együttesei léptek színpadra. Másnap megkoszorúzták Petőfi és Júlia kastélykerti szobrát, majd színvonalas kultúrműsor következett. A sárospataki 8-Kor Színház immár tíz éve rendszeres vendég Koltón. Felléptek a budapesti Magyar Operettszínpad ifjú művészei is. Felsőbányán a Véső Ágoston vezette festőtelep 10. évfordulóját ünnepelték. Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész számolt be az általa alapított festőtelep tíz esztendejéről, majd Tőkés László református püspök beszélt. A tárlat a telep művészeinek munkáit mutatta be. Kapnikbányán immár ötödik alkalommal kerítettek sort városnapi rendezvényekre. A színes programok között mindenki megtalálhatta a számára leginkább megfelelőbbet. /Tamási A., Simori S., S.N.B.: Mozgalmas hétvége, ünnepi hangulatban. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 9./
2005. szeptember 10.
Augusztus 13-án ünnepelte 77 születésnapját Dávid Gyula irodalomtörténész, a Polis Kiadó elnöke. Dávid Gyula könyvkiadót vezet, köteteket szerkeszt, eközben saját munkáira már alig jut ideje. Kolozsváron végezte az egyetemet, bejutott a Móricz Zsigmond Kollégiumba. Ebben az időben készültek az új középiskolai tankönyvek, őt bevonták a kollektívába. Az Irodalmi Könyvkiadó 1950 végén elkezdett kiépülni Kolozsváron Földes László vezetésével, odahívták és 1951 februárjától kezdve a kiadónak ő lett a szerkesztője. 1953-ban aspirantúrára felvételizett ösztöndíjas helyre. Dávid Gyulát hét év börtönbüntetésre ítélték, azt le is ülte. A börtön után a román irodalommal foglalkozhatott. Az irodalmi kapcsolatokat kutatta, így született meg a Találkozások című kötete. Közben megírta Jókai Mórnak az erdélyi tárgyú műveiről szóló monográfia-jellegű kötetét, 1972-ben pedig megjelent a Mikó Imrével közösen írt, híressé vált Petőfi Erdélyben című könyve. Ezután következett Tolnai Lajos Marosvásárhelyen című tanulmánya. Időközben Balogh Edgártól megörökölte a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon szerkesztését, ennek a harmadik kötetét már ő szerkesztette. Azóta megjelent a negyedik, és most már majdnem készen van az ötödik. Dávid Gyula tavaly elkezdte módszeresen gyűjteni a volt politikai elítéltek életrajzi adatait. Nagyon sokan vannak, akikről mindenki elfelejtkezik. Szeretne munkatársaival összeállítani egy kötetet, amely a Romániában elítélt, politikailag üldözött magyarok életrajzi adattára lenne. – A Polis Kiadó új sorozata a Prospero könyvek, az erdélyi magyar színészet nagyjairól szólnak. Lohinszky Loránddal készült az első könyv, utána jött Orosz Lujzáé. Készen van az Elekes Emmával készült beszélgetés. László Gerő nem érte meg, de az ő kötete is készen van, és már szerkesztésre vár a Vitályos Ildikóval készült interjú kézirata. A másik sorozat, szintén Demény Péter ötlete nyomán, a Kettős tükörben címet viseli. Olyan írói monográfiák vannak a sorozatban, amelyekben a szerző olyanformán írja meg egy-egy írónak az életét és az írói pályáját, hogy abban egy kicsit a saját élete is benne van. Megjelent már Gellért Sándor Kölcsey-könyve, Németh László Széchenyije, a harmadik pedig Szilágyi Domokos Kortársunk Arany János című munkája volt. Idén folytatódott Féja Géza Móricz Zsigmondjával, Schöpflin Aladár Adyjával, Németh Andornak 1944-ben írott és megjelent könyve József Attiláról. A legutolsó Lászlóffy Aladár Szabó Lőrinc költői helyzetei című könyve. /Köllő Katalin: Megpróbáltunk előre menekülni. Születésnapi beszélgetés Dávid Gyulával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./
2005. szeptember 19.
Szeptember 16-án kezdődtek a VIII. Kraszna Napok, melyen a falu első írásos említésének 800. évfordulójáról is megemlékeztek. Ennél sokkal régebbi a település, hiszen Kraszna vármegye a Szent István király által alapított egyik legkorábbi vármegye, a Csolt-Vata nemzetség nyári szálláshelye volt. Több mint száz cég, vállalkozás működik a községben. A kazettás mennyezetű gótikus református templomban ünnepi istentiszteletet tartottak, majd megkoszorúzták a református templom kertjében álló emlékművet. A kopjafát az 1848–49-es szabadságharc emlékére állították, a gránittömbön elhelyezett márványtáblán pedig a két világháborúban elesett krasznai férfiak névsora olvasható. Az ünnepség a művelődési ház előtti parkban, Petőfi Sándor mellszobra előtt folytatódott. Ludányi Horváth Attila a kolozsvári magyar főkonzulátus nevében gratulált a közösségnek. András Imre átadta a polgármesternek a Magyarok Világszövetségének Rákóczi emlékzászlóját, amelyet a magyarság megmaradásáért harcoló közösségeknek adományoznak. Köszöntötték a falu népét a magyarországi testvértelepülések önkormányzatainak küldöttei is. A Krasznán született Sipos Gábor mutatta be a falu településtörténetéből összeállított kötetet. A 180 oldalas könyvben tizenhét tanulmány szerepel, mindez csak részlete a teljes monográfiának, amely sokkal több területre, újabb kutatásokra is kiterjed majd. A művelődési ház és a községi könyvtár hivatalosan felvette a Petőfi Sándor nevet, a község középiskolája pedig Cserey Farkas tiszteletére a Cserey–Goga nevet. Ezenkívül megnyitották a teleházat és az RMDSZ irodán átadták az E-Pont központot, amely a világ magyarságát hivatott összekötni. Nagy sikert arattak az akasztói Kopogós néptáncegyüttes táncai, ugyanígy a zilahi Terbete és a szilágycsehi Berkenye csoport fellépése. /Józsa László: Karnyújtásnyira a történelem. Nyolcszáz éves évfordulót is ünnepeltek a VIII. Kraszna Napokon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./
2005. szeptember 23.
Szeptember 21-én Lippán, a katolikus plébánia imatermében megtartotta évadnyitó ülését a helybeli Degré Alajos Olvasókör. Az érdeklődők Czernák Ferenc tolmácsolásában meghallgathatták Petőfi néhány őszi témájú versét, továbbá egy előadást Lippa középkori történetéről. /(b): Évadnyitó Lippán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./
2005. szeptember 24.
Kusztos Endre grafikus nyolcvanéves. 1985-ben elvesztette feleségét, hét évre rá a fiát. Ezután az örökös gyász következett, vallja, a fák világába menekítette fájdalmát. A fák festője kimeríthetetlenül gazdag formanyelvre talált. „Kusztos Endre gazdag tónusú tus és szénrajzainak naplószerű képi szekvenciái, a művész európai színvonalú szakmaiságáról, valamint egyéniségének lenyűgöző puritánságáról tanúskodnak”– írta róla Vécsi Nagy Zoltán. A véletlen folytán az 56-os magyar forradalom idején feleségével együtt éppen Budapesten tartózkodott. Ott helyben papírt ragadott, és megörökítette a történelmi pillanatokat. Rajzai értékes fejezetét képezik a magyar forradalomról megjelentetett dokumentumkötetnek. Előrehaladott kora ellenére Kusztos Endre, a Barabás Miklós Céh tagja mai napig egyike a legaktívabb erdélyi képzőművészeknek. Járja az országot, járja a nagyvilágot. Nemrég tért vissza a makói művésztelep nyári táborából, szeptember 24-én nyílik tárlata Marosvásárhelyen, szeptember 30-án pedig Szászhalombattán mutatják be az alkotásaiból rendezett tárlatot. Szeptember 29-én a Magyar Művészeti Akadémián köszöntik születésnapja alkalmából. /Németh Júlia: Kusztos Endre, a rajzolás Petőfije nyolcvanéves. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2005. szeptember 24.
A tíz éve elhunyt Gelu Pateanu /Kolozsvár, 1925. jún. 3. – Budapest, 1995. márc. 25./ költőre és műfordítóra emlékeztek Etéden szeptember 9-11-e között, akit magyar barátai Gyalunak, Gyalukának szólítottak. Fiatalon a Duna-csatornához hurcolták. Szabadulása után műfordítóként lelt menedékre, magyarból fordított. A hetvenes években Bukarestben magyar hetilapnál, az A Hétnél talált szellemi otthonra. Kénytelen volt Bukarestből eljönni, egy kis székely faluban. Énalán, majd Etéden élt tizenegy éven át. A szabadnak remélt első március 15-én a fehéregyházi Petőfi-emlékműnél elmondott beszéde után, Marosvásárhely fekete márciusa idején halálosan megfenyegették a magyarellenes pogromot kidolgozó és végrehajtó szélsőséges románok. Etédi barátai és falustársai két hétig őrizték őt, végül jobbnak látta, hogy Budapestre menekül. Ott is szemmel tartották a volt Szekuritate emberei. Pateanu igyekezett kitérni provokációik elől. Tanított az ELTE román tanszékén, újabb magyar műveket fordított románra. Kopjafáját 1998-ban a Budapesti Székely Kör, a Magyar Írószövetség és a Budaörsi Székely Kör állíttatta a farkasréti temetőben. /Cseke Péter: Gyalu-napok Erdélyben. In memoria Gelu Pateanu (1925-1995). = Helikon (Kolozsvár), szept. 25. – 18. sz./
2005. szeptember 28.
A román Művelődésügyi Minisztérium a magyar nyelven megjelenő kulturális folyóiratok pénzügyi támogatásának teljes megvonását helyezte kilátásba. Az intézkedés ellen Kántor Lajos a Korunk és Szabó Zsolt a Művelődés főszerkesztője, Gálfalvi György a Látó főszerkesztő-helyettese, illetve Parászka Boróka A Hét felelős szerkesztője nyilatkozatban tiltakozott. Az európai felzárkózás küszöbén, a román kormány diszkriminatív intézkedésekkel sújtja azokat a kiadványokat, amelyek a magyar művelődési értékek mellett az interkulturalitás céljait is szolgálják. A kulturális önazonosság alkotmány biztosította jog. De hogyan élhet ezzel a joggal egy olyan kisebbség, amelytől megvonják az írott szóhoz való jogát? Nem egyedi esetről van szó. Ott van például a román állam finanszírozta önálló magyar egyetem visszaállításának ügye. Az RMDSZ annak idején egyenesen „szakítópróbának” szánta az önálló magyar nyelvű felsőoktatás beindítását, amíg valaki be nem dobta a Petőfi–Schiller-féle diverziót. És ki sem kellett lépni a kormányból, amely jól fizetett állások elvesztését jelentette volna. Most már csak a magyar karok létrehozásáról állapodtak meg. /Németh Júlia: Csak semmi kultúra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./
2005. szeptember 28.
A SZAVISZ (Szentmihály Ajnád Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet) rendezésében a hét végén amatőr színjátszó találkozó volt Csíkvacsárcsiban. A kétnapos rendezvény első napján fellépett a csíkvacsárcsi gyermeknéptánccsoport, a csíkszentmihályi kisiskolások csoportja, illetve a csíkszentmiklósi és a csíkdánfalviszínjátszó csoport, továbbá a Szomszédnéni Produkciós Iroda. Vasárnap színpadra lépett a csíkzsögödi színjátszó csoport, a csíkrákosi néptánccsoport, a csíkszeredai Trachos Színművészeti Csoport, a csíkkozmási, csíkszentimrei, illetve a csíkajnádi színjátszó csoport, továbbá a marosvásárhelyi Madártej Színjátszó Csoport, a bukaresti Petőfi Színjátszó Kör. A csoportokat színészekből, illetve kulturális szakemberekből álló zsűri értékelte. A rendezvény záróakkordjaként a Csíkszeredai Játékszín bemutatta Tasnádi István Nézőművészeti Főiskola című darabját. /Fodor Zoltán SZAVISZ-elnök: Színjátszó találkozó Csíkvacsárcsiban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2005. október 7.
Csíkszeredán idén sem szerveztek városi szintű megemlékezést október 6-án az aradi vértanúk emlékére. Az iskolákban osztályfőnöki és történelem órán idézték fel az eseményeket. A Petőfi Sándor Általános Iskolában a névadó szobra előtt tizenhárom gyertyát gyújtottak és az ünnep alkalmából rendezett kiállítást tekintették meg a diákok. A Márton Áron Gimnázium 45 tagú diákcsoportja tanáraik kíséretében az aradi megemlékezés helyszínén vett részt a megemlékezésen. Szatmárnémetiben az 1848-49-es szabadságharcot követő októberi megtorlás szatmári áldozata, Goneczky János tábori lelkész emléktáblájánál rótta le kegyeletét a helyi magyarság. Az emléktábla néhány éve került a belvárosi Zárda-templom homlokzatára, amelynek építési munkálatait korábban éppen ő vezette. Simon Attila katolikus pap és Sipos Miklós református esperes idézte fel a magyarság gyásznapján történteket, majd a városi RMDSZ elnöke, Kereskényi Gábor mondott beszédet. Három helyszínen, közösen emlékezett meg Zilah magyarsága az aradi vértanúkról október 6-án. A résztvevők előbb a belvárosi református nagytemplomban tartott, a kivégzett tábornokokra emlékező istentiszteleten jelentek meg, ezt követte a koszorúzási ünnepség. A templomkertben a szabadságharc 150. évfordulójára emelt obeliszknél a kegyelet koszorúit helyezték el. Este szintén megemlékező rendezvényt szerveztek a baptista imaházban. Nagyváradon ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Nagyvárad-olaszi református templomban a megemlékezés. Az RMDSZ a történelmi egyházakkal karöltve emlékezett a tizenhárom aradi vértanú tábornokra. Az ünneplők ezután a Nagy Sándor utcába, a tábornok szülőházánál elhelyezett emléktáblához vonultak. A mintegy ezer résztvevő előtt Tőkés László püspök mondott ünnepi beszédet. /Ünnepi rendezvények Erdély-szerte: = Új Magyar Szó (Bukarest), 2005. október 7./
2005. október 18.
Nem voltak sok ezren a Bolyai Egyetem visszaállításáért szervezett utcai tüntetéseken. 1990. február 10-én százezrek vonultak utcára ugyanezért a célért könyvvel és gyertyával a kezükben. Azóta állami egyetem továbbra sincs, és az egyetempótlékként kitalált kolozsvári magyar karok létrehozása is merő ábrándnak tűnik. Az RMDSZ 1998 őszén a Petőfi-Schiller egyetem kötelébe kapaszkodott, hogy korábbi ultimátuma nehogy elúsztassa hatalmi pozícióit. Markóék az 1996-os kormányba lépés óta azt hitették el az erdélyi magyarsággal, nem érdemes küzdenie: a konfrontáció helyett a kooperáció ideje érkezett el. Eredményeket csakis a hatalom részeseként, a koalíciós partnerekkel folytatott egyezkedések által lehet elérni. Íme az eredmény: egy céltalan, fásult, jövőkép nélküli, jogfosztottságába beletörődött közösség. /Gazda Árpád: Pislákoló felismerés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
Az egyetemkövetelés kronológiája 1990. február 10. Marosvásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön több mint százezren vesznek részt az anyanyelvi oktatásért és a Bolyai Tudományegyetem visszaállításáért szervezett gyertyás, könyves néma felvonuláson. 1994. szeptember 19. A szenátusban iktatják a kisebbségi nyelveken folyó oktatási törvénytervezetet, amelyet 492 380 állampolgár írt alá. A máig egyetlen állampolgári kezdeményezésre benyújtott tervezetet – mely az önálló állami magyar egyetem létrehozását is tartalmazta – nem vitatta meg a parlament. 1997. március 12. Budapesti látogatásán Victor Ciorbea miniszterelnök kijelentette, nincs elvi akadálya a magyar egyetem újraindításának. Első lépésként a Babes–Bolyai Tudományegyetem két magyar kar létesül. 1998. június 29. Az RMDSZ képviselőházi csoportja a Kolozs megyei szervezet nyomására törvénytervezetet nyújt be a kolozsvári székhelyű állami magyar tannyelvű egyetem újraindítására és megszervezésére. 1998. szeptember 5. Az SZKT határozatban rögzítette, az RMDSZ kilép a kormányból, ha szeptember végéig a képviselőházban nem születik olyan törvényváltozat, mely lehetővé teszi állami magyar egyetemek és fakultások létrehozását. 1998. szeptember 30. Az Operatív Tanács felfüggeszti az SZKT-határozat hatályát, és elfogadja a Petőfi–Schiller magyar és német tannyelvű egyetem alapítására vonatkozó kormányhatározatot. 1998. október 3. Az Operatív Tanács álláspontját többségi szavazattal jóváhagyja az SZKT. 2000-től lekerül napirendről az önálló magyar egyetem kérdése. Az akkori kormánypárttal, a PSD-vel kötött megállapodások a Babes–Bolyai magyar karainak létrehozására vonatkoznak. Nem valósult meg. /Az egyetemkövetelés kronológiája. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 18.
Október 15-én Tordán a Mihai Viteazul Főgimnáziumban került sor az immár 15. alakalommal megszervezett Aranyosvidéki Honismereti Vetélkedőre. A rendezvényt Jósika Miklós emlékére szervezték. A tordai és vidéki iskolákból érkezett hat csapat, közel három órán keresztül mérte fel tudását. Az író halálának 140. évfordulója alkalmából a tordai Balázs Ferenc Önképzőkör és a Petőfi Társaság úgy döntött, hogy a honismereti vetélkedő központi alakja Jósika Miklós személye lesz. Az Aranyosegerbegyi Általános Iskola csapata kiemelt első díjban részesült. A vetélkedőn az aranyosgyéresi és aranyosegerbegyi általános iskolásokból álló Pacsirta Gyermekkórus jelentett színfoltot. /Ladányi Emese Kinga: Honismereti vetélkedő Jósika Miklósról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2005. október 20.
Szilágysági és kalotaszegi iskolák Szilágylompérton az Ady-ünnepség alkalmával együttműködési szerződést írtak alá. Szőnyi Levente református helyi lelkipásztor harmadik éve kezdeményezte a költő szilágysági gyökereire való emlékezést. Két éve Szilágylompérton az általános iskola is a költő nevét viseli. Az iskolával szemben álló templom kertjében Ady Endre mellszobra állandó zarándokhely. Szilágylompérton aláírták azt a szerződést, amely két tájegység – a partiumi Szilágyság és a Kalotaszeg – közötti együttműködésnek nyújt intézményes keretet. Lakatos András kalotaszentkirályi iskolaigazgató – aki egyben az RMDSZ országos szervezetének oktatási alelnöke is – az együttműködési szerződés mellett a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Endre életútját és irodalmi pályájának szakaszait bemutató kiállítás anyagát is elhozta. Kalotaszentkirályon több mint tíz éve tartanak Ady-napokat, ápolják a költő anyai ágának gyökereit, erdélyiségét. /Józsa László: Ady Endre kalotaszegi és szilágysági gyökerei. Együttműködési szerződés két iskola között. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./
2005. október 20.
Október 12–16. között a magyarországi Petőfi Irodalmi Múzeum ének (NOE) szervezésében Nagykovácsiban került sor hat országbeli magyar családszervezet részvételével arra a szemináriumra, melyen Háromszék megyét a kézdivásárhelyi Bandi Sándor, a városban működő Őrcsillag Család- és Nagycsaládos Egyesület elnöke és a bélafalvi Boldizsár Béla, a Caritas Csa­ládegyesület elnöke képviselte. Erdélyből Csíkszeredából, Marosvásárhelyről és Nyárádszeredából voltak még résztvevők. Az ötnapos szemináriumon a Mit jelent szövetségben élni? és Mi a magyar? témákat vitatták meg. A jelenlevők újraválasztották az elnökséget: Benkő Ágota lett a Kárpát-medencei Családegyesületet Szövetségének régi-új elnöke, a vajdasági Krizsán Vilmos pedig az alelnöki tisztséget tölti be. Arról is döntöttek, hogy a kétévente sorra kerülő Európai Nagycsaládos Nemzetközi Találkozó harmadik rendez­vényét 2006. július 20–23. között Győrben tartják meg. /(Iochom): Családszeminárium Nagykovácsiban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 20./
2005. október 24.
Közös román–magyar hírközlési-informatikai portál indítását jelentette be Nagy Zsolt hírközlési és informatikai miniszter október 20-án Bukarestben, a román–magyar informatikai-hírközlési fórumon. A www.bilateral.ro/hu portál is Románia és Magyarország ama törekvését szolgálja, hogy feltérképezzék a szakterületen megvalósítható közös projekteket azzal a céllal, hogy a két ország cégei partnerekként léphessenek fel harmadik országbeli piacokon, illetőleg hogy közösen vehessenek részt az európai hírközlési-informatikai programokban. Kovács Kálmán, a magyar kormány hírközlési és informatikai minisztere ugyanazon a fórumon kiemelte a magyar–román együttműködés jelentőségét a szóban forgó szakterületen. A lehetséges beruházási projektek között említette a magyar szaktárca vezetője a MATÁV-nak azt a szándékát, hogy informatikai hálózatokat fejlesszen ki a román piacon. Szó lehet az oktatás és a kutatás terén való együttműködésről is közös egyetemi hálózat kialakítása révén. Nagy Zsolt miniszter bejelentette: kezdeményezni fogja a hírközlési-informatikai területen érdekelt román és magyar üzletemberek tanácsának létrehozását, a szakterületre vonatkozó programok és projektek előmozdítására. /(bg): Közös román–magyar portál indul. Néhány nap múlva Petőfi nyelvén is elérhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2005. október 29.
A Petőfi-emléknapok Kézdivásárhelyen a Vigadóban az I–IV. osztályosok műsorával kezdődtek. A Petőfi Sándor Általános Iskola udvarán álló mellszobornál koszorúzásra került sor, majd sportvetélkedő következett. Október 29-én az iskola tanulói és tanárai Fehéregyházára és Segesvárra látogatnak. /Iochom István: Petőfi-emléknapok (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./
2005. november 2.
A hatalom kiadta a parancsot: a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem szétválasztásának kérdése lezárt ügy. A koalíciós partner, Markó Béla is hasonlóképpen nyilatkozott. Elismerte: a diákoknak igazuk van, amikor önálló egyetemet igényelnek. Azonban a Babes–Bolyait nem kellene szétválasztani. De akkor hogyan legyen önálló egyetem? Mintha egy újabb Petőfi–Schiller féle elterelő hadművelet körvonalazódna, állapította meg Németh Júlia, a lap munkatársa. Az RMDSZ nem hajlandó felvállalni a Bolyai Egyetem visszaállításának ügyét. Mintegy tíz évvel ezelőtt valakiknek a kezdeményezéséből sajtókampány indult. A cél a valamikori Bolyai Egyetem hitelét rontani és ezáltal az önálló magyar egyetem létének szükségességét kétségbe vonni. Az aláírók a Babes–Bolyai magyar tanárai képviselőinek adták ki magukat, hogy hamarosan kiderüljön: egészen más érdekkörök képviselői. A multikulturalitásnak elnevezett nacionalista diverzió kitalálóinak nagyon jól megfelelt. /Németh Júlia: Kérdőjelek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./
2005. november 3.
Az RMDSZ hajlik arra a megoldásra, hogy ne válassza szét a Babes–Bolyai Tudományegyetemet (BBTE), és gondolkodik azon, hogy a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) legyen az önálló magyar állami felsőoktatási intézmény. Emellett egy harmadik intézmény létrehozásának lehetőségét is fontolgatják, ami akár az 1998-ban tervezett Petőfi–Schiller Egyetem is lehetne. Mindezt Kötő József, az RMDSZ színeit képviselő oktatási államtitkár nyilatkozta a Szabadságnak. A politikus szerint az RMDSZ azért hajlik erre a megoldásra, mert a BBTE oktatói elsősorban a kolozsvári egyetemen tervezett önálló magyar karok és tanszékek létesítésére kérnek politikai támogatást. Arra a kérdésre, hogy gondoltak-e arra, legyen az EMTE a román állam által finanszírozott önálló egyetem, Markó elmondta: az alapító erdélyi magyar történelmi egyházaknak kell eldönteniük, alkalmasnak tartják-e ezt a megoldási lehetőséget. Az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökeinek távlati célja a teljes jogú, magyar nyelvű, adófizetők pénzéből államilag támogatott felsőoktatás létrehozása. Kötő József szerint vagy az EMTE-t alakítanák önálló állami egyetemmé, vagy egy harmadik felsőoktatási intézményt hoznának létre. Az államtitkár közölte: még érvényben van az a kormányhatározat, amellyel kimondták a Petőfi–Schiller Egyetem létrehozását. Kötő elmondta: egyelőre a kisebbségi törvénytervezet a prioritás, utána pedig a felekezeti oktatást szabályozó törvénytervezetet kell megvitatni, de elképzelhető, hogy ezzel párhuzamosan a romániai magyar felsőoktatás gondjait is felvetik. /Borbély Tamás: Felmelegítik a Petőfi–Schillert? Harmadik egyetem létrehozásán is gondolkodnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./