Előterjeszteni kész a szatmárnémeti helyi tanács RMDSZ-frakciója azt a kezdeményezést, mely szerint az erdődi magyarság szobrot kíván állítani Petőfi Sándornak. „Egyszerűen nem engedheti meg a városvezetés, hogy más mércét használjon a románoknál és mást a magyaroknál” – véli Szakács Imre alpolgármester, helyi RMDSZ-elnök. Kikötik: a szobornak a városka központjában kell állnia, ott, ahol a helyi román lakosság is szobrot emel a sváb- és magyarellenes múltú Augustin Mircea főjegyzőnek. Az erdődi sváb és magyar lakók tiltakoztak a D.A. Szövetség-többségű tanács döntése ellen, miszerint a főutcán lévő parkban, a református templom előtt állítanák fel a jegyző szobrát – ezt a magyar közösség Petőfi-szoborral ellensúlyozná. /Sike Lajos: Szoborharc indul Erdődön. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./

Idén is hagyományos ünnepség-sorozattal emlékeztek meg Fehéregyházán nemzeti költőnk, Petőfi Sándor halálának évfordulójáról, július 30-án, vasárnap az RMDSZ és a helyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület /PSME/ szervezésében. A műsort az egyesület elnöke, Szabó József vezette. Megemlékeztek Fehéregyháza első írásos említésének 775. évfordulójáról, a száz éve született Szabó T. Attila nyelvészprofesszorra is emlékeztek. A Kövecsi Csaba vezette helyi fúvószenekar is már 75 éves. Markó Béla országos RMDSZ-elnök mondott beszédet, majd Ficsór József, Kiskunfélegyháza polgármestere. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke Rákóczi-emlékzászlót adományozott a PSME-nek, a zászlót Gábos Dezső tiszteletbeli elnök vette át. 1989. június 4-én (Trianon napján) a pekingi Tien-an-men téren harckocsik rontottak a fiatalokra, akik Petőfi Szabadság, szerelem című versével az ajkukon mentek a halálba. A világ legnépesebb országa számára a szabadságot egy magyar költő jeleníti meg. Lehet, hogy Petőfi nélkül 1956 sem lett volna, mondotta Patrubány Miklós. /Bölöni Domokos: Ünnep Fehéregyházán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

Déván az irodalmi esten a nyugdíjasok a Petőfi Sándor Egyesület szervezésében emlékeztek Petőfire. László Anna, az egylet elnöke vázolta fel a költő életét. Az est szeretetvendégséggel zárult. /Gáspár-Barra Réka: Petőfire emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 1./

A bánsági tolerancia szimbóluma az a hármas szoboravató, amely augusztus 5-én történt Zsombolyán: Bartók Béla magyar (1881–1945), Emmerich Bartzer német (1895–1961) és George Enescu román (1881–1955) zeneszerzők szobrait avatták, a zsombolyai főutca másik oldalán az évekkel ezelőtt leleplezett Petőfi Sándor-, Mihai Eminescu- és Peter Jung-szobrok sorakoznak (valamennyi alkotás Soltész Teophil helybéli művész alkotása). Bartzer szimfonikus zeneszerző szobrát unokái leplezték le. A nagyszentmiklósi születésű, világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla szobra azért áll immár Zsombolyán is, mert ő a térség legnevesebb személyisége. A különböző etnikumok hagyományainak, népzenéjének kutatójaként még ma is ő a legteljesebb román népzenei gyűjtemény szerzője, amelyet még mindig nem fordítottak le angolról román nyelvre – fejtette ki Szép Gyula, az RMDSZ országos kulturális ügyvezető alelnöke, miután Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnökkel közösen leleplezte a szobrot. George Enescut annyi köti a Bánsághoz, hogy Bartók kortársa volt. A szobrok felállítását a németországi székhelyű Zsombolyai Svábok Egyesülete, a Communitas Alapítvány és a helyi önkormányzat támogatta. /Pataky Lehel Zsolt: Hármas szoboravató Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

Idén decemberben lesz 17 esztendeje a temesvári népfelkelésnek és az érdekérvényesítési lehetőségek megnyílásának az erdélyi magyarság előtt. Közel két évtized: történelmi távlat. Borbély Zsolt Attila felvillant az elmúlt 17 esztendőből pillanatképeket. Ezzel akarja bebizonyítani, hogy a bolsevik, az bolsevik, aki párttitkár-lelkületű, az is marad, a neptunista, az neptunista. A Neptun-ügy 13 esztendős. A Markóék által dominált sajtótól nem várható, hogy megírja a Neptun-ügyet. Szólni kell a román nemzeti liberálisokkal a marosvásárhelyi pogrom után aláírt paktumról, melyben az RMDSZ elhatárolódott az autonómiaköveteléstől, szólni kell Agyagfalváról, Szőcs Géza 1991-es törvénytervezetéről, a Hargita megyei választási listahamisításról, az 1992-es Kolozsvári Nyilatkozatról, a bal-liberálisok sajtóoffenzívájáról, Borbély Ernő SZKT-elnökségének megtorpedózásáról, Tőkés László 1993-as hátbatámadásáról, a Nagy Benedek-ügyről, a Szőcs Géza elleni ismételt támadásokról, az 1996-os puccsszerű kormányalakításról, a Bolyai Egyetem elleni 1997-es libertinus támadásról, a Petőfi–Schiller egyetem torz ötletéről és politikai hátteréről, Alsócsernátonról, Érmihályfalváról és Nyárádszeredáról, a Kincses–Markó párharcról s annak passzív fideszes szemléléséről is. A tanügyi törvényről, a protokollumpolitikáról, a Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/ lecseréléséről, az SZKT fokozatos elsatnyulásáról, egy magyar nemzeti önkormányzat román versenypárttá válásáról. /Borbély Zsolt Attila: A múlt tükörcserepei 2. Pillanatképek az erdélyi magyarság rendszerváltás utáni történetéből. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 15./ Előző rész: A múlt tükörcserepei 1. Az első lib-lab paktum. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), 2006. aug. 8./

Ismeretlen tettesek valószínűleg éjjel megrongálták Petőfi Sándor pozsonyi szobrát, amelyet alapos restaurálás után 2003. március 15-én állítottak fel a belvárosi Medikus-kertben. A carrarai márványból faragott alkotást 1911-ben állították fel. Az első világháború után bevonuló csehek szétverték az arcát, majd hosszú időre eltüntették. Az ötvenes évekig egy raktárban hányódott. 1951-ben Janko Král forradalmár szlovák költő társaságában állították fel újra a pozsony-ligetfalui parkban, ahol megszámlálhatatlanul sok vandál rongálásnak és gyalázkodásnak volt kitéve. Ezért a pozsonyi Petőfi-szobor-bizottság tagjai védettebb helyen állították fel. – A tegnapi eset azért döbbentett meg, mert ennek az alkotásnak a hányatott sorsa mindig is a szlovákiai magyarság helyzetét tükrözte – nyilatkozta Miklósi Péter, a bizottság elnöke. /Népszabadság, aug. 24./

Napvilágot látott Mezei József: Magyar-román-angol jogi, közigazgatási és üzleti szótár. /C. H. Beck Kiadó, Bukarest, 2006./ Megjelent a Román Kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának támogatásával és a bukaresti Petőfi Művelődési Egyesület közreműködésével. /Mezei Szótár. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

Koltón a Petőfi-emlékünnepség a falunapokkal kapcsolódott össze, a kettős rendezvényre Magyarországról, illetve a szomszédos településekről és Szatmárnémetiből is érkeztek vendégek. A zsúfolásig telt református templomban szeptember 3-án Mózes Árpád nyugalmazott evangélikus püspök hirdetett igét. Az istentisztelet után a Teleki-kastély kertjében a résztvevők megkoszorúzták a magyarországi Pogány Benő szobrász alkotását, a Petőfi-Szendrey-emlékművet. Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szobra előtt Kárpát-medencei politikai és civil szervezetek rótták le kegyeletüket, majd fellépett a kaplonyi kórus. Hatodik alkalommal szervezte meg a nagybányai Teleki Blanka nyugdíjasklub a Petőfi Sándor Szépkorúak Vers- és Prózamondó Találkozóját. A kétnapos rendezvénnyel idén Teleki Blanka születése kétszázadik évfordulójának állítottak emléket. Az Erdélyből, Partiumból és Magyarországról érkezett szavalók egy-egy Petőfi-költeményt, valamint egy szabadon választott verset adtak elő. Az első díjat a székelyudvarhelyi Gajewszky Klára nyerte el, és ő bizonyult a közönség kedvencének is. /Berszán Blanka: Őszi irodalmi zarándoklat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

Kézdivásárhely öt középiskolájában és három általános iskolájában 4853-an kezdték meg az új tanévet. Az iskolai év mindenhol ünnepi szentmisével, valamint istentisztelettel kezdődött. Idén a Petőfi Sándor és a Turóczi Mózes iskolákban is megszűnik a két váltás, ezentúl Kézdivásárhelyen csak délelőtt tanítanak. Az elmúlt tizenhat év alatt látványosan csökkent a tanulók száma, míg 1989-ben például a Petőfi-iskolában 1200-an tanultak, ma 550-en; a Turóczi-iskolába 1987-ben 1079-en iratkoztak, most 396-an. A középiskolák közül a legnagyobb létszámmal, 1200 tanulóval az Apor Péter Iskolaközpont indult, őt követi a Nagy Mózes Elméleti Líceum 1007 diákkal. A Bod Péter Tanítóképző létszáma 307, míg a Református Kollégiumban 174 tanuló kezdte meg az új tanévet. A tizenhat éve épülő új iskola még nem készült el. /Iochom István: Délelőtt tanul mindenki (Iskolakezdés Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 16./

A bukaresti Petőfi Házban köszöntötték a nyolcvanesztendős Demény Lajos történészt. Demény Lajos /sz. Kisfülpös, 1926. okt. 6./ a Szovjetunióban szerzett diplomát történelem szakon, ugyanott doktorált. A Nicolae Iorga Történelemtudományi Intézet munkatársa volt, 1995-től a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. A Székely Oklevéltár új sorozatának szerkesztője, és a 16. századi székely lustrák (összeírások) együttes, önálló kötetekben való kiadása is az ő szerkesztésében kezdődött meg. Számos tanulmány szerzője. /Demény Lajos 80 éves. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

Október 8-án, vasárnap Tordán Bartók Bélára emlékeztek az ótordai református templom udvarán lévő IKE Galériában megnyitott Sipos László tárlaton, a helyi Petőfi Társaság rendezésében. Sipos László nem először állított ki a városban, a grafikus-képzőművész tanár már többször mutatta be munkáit. A képzőművészt 1997-ben a Barabás Miklós Céh festészeti díjával tüntette ki, tavaly pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett. Sipos alkotásaival emlékezett az aradi vértanúk áldozatára, 1956-ra és Bartók Béla 125 éves születési évfordulójára. /Ladányi Emese Kinga: Az ősz első tárlata Tordán. Sipos László munkáival emlékeztek Bartókra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Sokadik csatavesztés után a háborút is elveszítette a sepsiszentgyörgyi önkormányzat: a brassói közigazgatási táblabíróság megfellebbezhetetlen ítéletet hozott a Petőfi utca ügyében. Eszerint az önkormányzat köteles visszavonni utcanévadási határozatát, nem lesz Petőfi Sándor utca. A bírák gondoskodtak arról, hogy többé meg ne próbálja az önkormányzat megváltoztatni az államüneppé is vált utcanevet, kimondva: az 1918. December 1. út neve teljes hosszában többé nem módosítható /egy részét akarták Petőfire változtatni/. /Petőfi végérvényesen odaveszett. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Négy sapientiás egyetemista diákot bántalmaztak szeptember 11-én éjszaka Csíkszeredában egy Petőfi utcai szórakozóhelyen. – A bűnöm csak annyi volt, hogy a nagy tolongásban véletlenül hozzáértem egy helyi fiatalemberhez – mesélte Opra János. Többen is verni kezdték. Barátja, aki védeni akarta társát, ugyancsak megkapta a magáét. A harmadik áldozat hibája csak annyi volt, hogy érdeklődni mert az ütlegelő banda egyik tagjától, hogy miért verik kollégáját. A negyedik egyetemistát, Mészáros Zoltánt az egyetem épülete előtt állítólag azért verték meg, mert ismerte az egyik szembeszegülő egyetemistát. Felháborító, hogy egyre gyakoribbak az egyetemistákat érő bántalmazások. A megvert diákok a rendőrségen azért nem tettek feljelentést, mert nem akarják végigjárni a bonyolult rendőrségi ügymenetet. /Kozán István: Csíkszereda egyetemi város. Sapientiásokat vertek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 14./

A Nyugati Jelen múlt heti számából értesülhetett a dévai közösség Zsók Béla halálhíréről. Sokan nem tudták, hogy Zsók Béla beteg volt. Minden írása a bukovinai székelyek sorsához fűződött. Tagja volt a kolozsvári Kriza János Néprajzi Egyesületnek és a budapesti Néprajzi és Népművészeti Társaságnak is. 1993-ban nyugdíjba vonult, a Romániai Magyar Szó napilap és annak elődje, az Előre szerkesztője volt 1970 és 1993 között. 1993-ban megjelent Az egyszeri ember című bukovinai székely népmese-gyűjteménye, majd 1995-ben az Elment a madárka című, bukovinai székely népdalokat tartalmazó gyűjteménye. Bukarestből hazatelepedett és 2000 áprilisában megalapította a Dévai Petőfi Sándor Magyar Hagyományőrző Művelődési Társaságot. Sorra jelentek meg kötetei: 2000-ben Én mindig itthon voltam – néprajzi írások Déváról, 2004-ben Édesanyám dalai, 2005-ben A dévai Szent Antal templom – visszaemlékezések a templom építésére és szintén 2005-ben Az andrásfalvi reformátusok két évszázada címmel. A család döntése alapján Zsók Bélát szeptember 30-án a bukaresti Kálvineum temetőbe helyezték örök nyugalomra. /László Anna: In memoriam Zsók Béla. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./

Ismeretlen tettesek meggyalázták a Petőfi Sándor rimaszombati szálláshelyét jelölő domborművet. Tavaly Rimaszombat főterén életnagyságú Petőfi-szobrot állítottak. A Petőfi-ház homlokzatán évtizedeket átvészelő emléktábla mellé az újraavatáskor Petőfit ábrázoló dombormű is került, amelyre az ismeretlen tettes éjszaka „ordenáré feliratokat” firkált. A városban a közelmúltban ellopták a magyar nyelvű helységnévtáblákat, korábban pedig a holokauszt-emlékművet rongálták meg. /Megrongált felvidéki Petőfi-tábla. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

Szatmárnémetiben Petőfinek mindkét (mostanában) felállított mellszobra kívül került a belvároson, kívül azon, ahol Petfői lakott hajdan. Két éve, amikor a városi kórház előtti parkban emelt szobor helyét jóváhagyták, dr. Virgil Enatescu liberális tanácsos, észrevételezte: miért dugták így el Petőfit, miért nem igényelt neki az RMDSZ központibb helyet, azt is megszavazták volna! Másrészt a sötét bonzszobor, sötét zöld alapzaton áll a sötét zöld lombsátor alatt. Néha keresni kell a parkban, hogy merre is van Petőfi. A Németi gyülekezeti teremben nemrég avatott szobornál fordított a helyzet: a világos szürke mellszobor világos háttér elé került. Közel kell menni, hogy látni lehessen a költő arcát. /S. L.: Szürke. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

1956. október 24-én reggel óta minden rádiókészülékkel rendelkező család percről percre követhette a budapesti eseményeket. Aznap Marosvásárhelyen a tartományi pártbizottság égisze alatt „értelmiségi találkozót” tartottak. A gyűlés eredeti célja november 7-e megünneplésének előkészítése volt. A megbeszélést Ioan Badioc, a tartományi pártbizottság egyik titkára, valamint Vargancsik István, a városi néptanács elnöke vezette. A részt vevő írók heterogén álláspontot képviseltek. Ott voltak a „sztálinista” vonal (Hajdu Győző, Papp Ferenc, Kovács György) képviselői, a liberalizációt felkaroló fiatalok (Sütő András, Gálfalvi Zsolt, Tompa László, Nagy Pál), valamint az idősebb nemzedék tagjai (Antallfy Endre, Molter Károly, Kemény János) is. Hajdu Győző a szovjet irodalomban és művészetben jelentkező új hullámról beszélt. Sütő András szerint „igen aggaszó közömbösség a tömegekben, ami a szovjet életet illeti, különösen akkor tapasztalható, amikor előadásokról és vizuális agitációról van szó”. Papp Ferenc a magyarországi reformtörekvésekhez való viszonyt boncolgatta: „Erősödött a mi körünkben a Budapest felé való eszmei tájékozódás, nevezetesen a Petőfi körből való eszmei befolyás”. Az ülésen szóba került: mi történt Magyarországon? Hajdu Győző kifejtette: „folyik a vér Pesten, statárium van, nem vonták vissza. Menekül a süllyedő hajóról a póc.” Leszögezte: „ha valaki párttag és kommunista, akkor meg kell választani a módszereket, amelyeket mi leninista harci módszernek mondunk, és amelyek nem az ellenforradalom harci eszközei”. Sütő András nem értett egyet főnökével, tartózkodó álláspontra helyezkedett, megtagadva a forradalom azonnali elítélését: „Nem értünk mindnyájan egyet Hajdu Győző elvtárssal. Teljes tisztelettel hallgattam a magyarországi eseményekkel kapcsolatos fejtegetését, amely a személyes véleménye. Én megvárom a Pártbizottság értékelését az eseményekről. (...) Megmondom a véleményemet a Politikai Bizottság értékelése után, és ha szükséges, revideálni fogom nézeteimet” – mondta. Sütő szavait Gálfalvi Zsolt és Nagy Pál is helyeselték. Utóbbi hozzátette, hogy személy szerint helyesli a békés tüntetést mint harci eszközt, mire Hajdu így válaszolt: „A békés tüntetés módszerét Lenin nem helyeselte, mert veszélyt jelent, hogy az ellenség csatlakozik hozzá”. A pártbizottság képviselője, Ioan Badioc „klasszikus” ellenforradalomnak bélyegezte a budapesti megmozdulásokat, ugyanúgy Kovács György. /Pál-Antal Sándor: Népfelkelés, forradalom vagy ellenforradalom? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 20./

Ercsei Ferenc csíkszeredai szobrászművész, a Nagy István Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola tanára újabb köztéri alkotással, egy 2,5 méter magas bronzszoborral ajándékozza meg a várost. A büszke tartású hírnök angyal, a Márai-idézet ihlette a csodáról hírt hozó angyal, október 23-án állítják föl Csíkszeredában.– A Petőfi Sándor Általános Iskola előtt 2000 márciusában Petőfi-mellszobrot avatott Csíkszereda. A Petőfi-szobor Ercsei Ferenc és Nagy Ödön alkotása. Ercseinek vannak munkái Magyarországon is, nevezetesen a zalabaksai római katolikus templomban a Tizennégy stáció. Rédicsen is van egy 2,5 méteres faalkotása, neve Esőváró. Még két nagyobb szobra van a parajdi sóbányában és két márvány-, illetve egy andezitszobra áll a gyergyószárhegyi szoborparkban az udvaron. Vannak még emlékplakettjei is. /Antal Ildikó: A csodáról hírt hozó angyal. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

Immár tizenhatodik alkalommal szervezték meg Tordán az Aranyosvidék ifjúságát mozgósító honismereti vetélkedőt. A Balázs Ferenc Diákönképzőkör és a Petőfi Társaság által szervezett verseny idei témája az 1956-os magyarországi forradalom volt. „Azzal, hogy itt voltatok, ti is részesei lettetek az 1956-os forradalomnak, ami igen szép és nemes dolog” – jegyezte meg a megmérettetés végén Hunyadi Attila zsűrielnök, a kolozsvári Tóközi Református Montessori Iskola történelemtanára. /Ladányi Emese Kinga: Torda. XVI. Aranyosvidéki Honismereti Vetélkedő Tordán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Tordán az IKE Galériában tartották november 10-én az Aranyosszéki Népfőiskola idei nyitó előadását. Fehér András aranyosegerbegyi történelem szakos tanár volt. Lenni, vagy nem lenni című előadásában az erdélyi kisebbségi élet létfontosságú problémáit körvonalazta, majd megvitatták az erdélyi, valamint a tordai magyar kisebbség sorsát, célkitűzéseit. Elhangzott, csak az önálló magyar iskola képes biztosítani a megmaradást. Dumitriu Anna, a Petőfi Társaság ügyvezető elnöke bejelentette, hogy újabb előadás következik: Suba László helybeli képzőművész régi tordai mesterségekről – alabástrom-kidolgozásról, kerámiáról, üvegezésről – fog mesélni. Tavaly összesen hatvanegy tevékenységet mondhatott magáénak a népfőiskola. Az előző évek mintájára, idén is novembertől februárig lesznek különböző előadások. /Ladányi Emese Kinga: Megnyitotta kapuit a IV. Aranyosszéki Népfőiskola. Torda. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./

Nagyenyeden november 14-én a Bethlen Gábor Kollégium és a Fehér megyei RMDSZ közös rendezvényén Toró Tibor akadémikus Csodálatos évek a magyar és egyetemes tudomány és kultúra történetében címmel tartott előadást. A magyar kultúra és tudomány csodálatos éve 1823. Ez évben született Petőfi és Madách, ekkor írta meg Kölcsey a Himnuszt, november 3-án apjához írt levelében Bolyai János arról számolt be, hogy a semmiből egy új, más világot teremtett.  Toró Tibor bemutatta a diákoknak a négy magyar zsenit, beszélt Petőfi műfordításairól és Bemhez fűződő kapcsolatáról, meg lehetett tekinteni a Himnusz 20 idegen nyelvű fordítását. A 90-es években éppen az előadó szorgalmazására Gelu Pateanu tollából származó első és egyetlen román fordításának első szakaszát fel is olvasta az előadó. A kivetítőn megtekinthették Az ember tragédiája angol, francia, spanyol, olasz, eszperantó, szlovák, finn, norvég, román, cigány, svéd, holland és szerb nyelvű fordításainak címoldalát, olvashatták Bolyai János levelét és megcsodálhatták “A tér tudománya” – az Appendix különböző nyelvű és idejű kiadványainak címlapját. /Takács Ildikó: November, az új világok teremtésének hónapja. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./

Erdélyi, felvidéki, délvidéki és anyaországi művészeket tüntettek ki december 5-én Budapesten. A Magyar Művészetért díjakat és Bartók Béla-emlékdíjakat a Károlyi-palotában tartott ünnepségen adtak át. A huszadik alkalommal tartott rendezvényen Magyar Művészetért díjjal tizenhárom alkotót jutalmaztak, öten pedig posztumusz részesültek elismerésben. A kitüntetésben részesültek között volt Szőcs Géza kolozsvári költő, Gál Sándor költő (Felvidék), Tari István költő-festő (Délvidék) és Tímár Viktor gyimesi hagyományőrző népzenész. Az idén alapított Bartók Béla-emlékdíjjal tüntették ki többek között a bánffyhunyadi református templomot, a Petőfi Irodalmi Múzeumot, a Duna Televízió Szerelmes földrajz, Vannak vidékek és Világunk című műsorát. /Erdélyi kitüntetettek Budapesten. Magyar Művészetért Díjakat és Bartók Béla-emlékdíjakat adtak át a Károlyi-palotában. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Székelykeresztúron a Petőfi Sándor Általános Iskola 110. évfordulójára az iskola címe­rét, címeres zászlóját Pécsi L. Dániel magyarországi heraldikus tervezte és készítette. Pécsi 1992-ben kapcsolódott be a települések, egyházak címereinek tervezésébe, elkészítésébe, s 1996-tól csupán ezzel foglalkozik. Az eddig általa készített címerek száma eléri a kétszázat. Ezek között találjuk Erdély valamint Székelyföld több településének, egyházközségének, intézményeinek készített címereit is. /László Miklós: „Az a jó címer, ami közérthető”. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 7./

Székelykeresztúron november végén el­lopták a Timafalvi temetőben lévő Márkos család sírhelyéről a Sirató nő szobrát. A szobrot néhai Márkos András szobrászművész készítette szülei emlékére, az ő alkotása a város főterén található egész alakos Petőfi szobor is. A rendőrség munkájának köszönhetően Maros megyében megtalálták a szobrot, és már vissza is szállították Székelykeresztúrra. /Megkerült a Sirató nő. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 8./

Lőrincz Lehel, a Kolozsvárt élő szobrász, grafikus, festő Nagyenyed művésze is. Ezt nemcsak a Bethlen Gábor Kollégiumban vagy a vár udvarán sorakozó munkái, hanem származása és a városhoz való kötödése is indokolja. Hat térszobrot készített, mindegyik központi helyen van felállítva. Szilágysomlyón áll a Báthory István-szobra, Szilágylompérton az Ady-szobor, Szilágykrasznán Petőfi szobra, Szilágynagyfaluban pedig Arany Jánosé. Közel áll a szívéhez Szilágybagoson álló turulmadaras hősi emlékműve. Több alkotása van Magyarországon, de ezek mind magánterületen vannak. Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium udvarán áll Apafi Mihály fejedelem és Pápai Páriz Ferenc mellszobra, a folyosón Bakó Árpád és Barabás Miklós domborműve, itt van egy Körösi Csoma Sándor-faszobra is. A várudvaron pedig egy Hermányi Dienes József-, egy Áprily- és egy Berde Mária-dombormű. Novemberben nyílt meg Kolozsváron a Korunk Galériában egy kiállítása, ezen 4 szobor és 22 kép szerepel. /Takács Ildikó: Nem tud helyezkedni, dolgozni szeretne. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 12./

Megjelent a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola által szerkesztett Csicsergő decemberi száma. Az elmúlt hónap versenyeiről, rendezvényeiről, valamint a karácsonyi ünnepkörről, népszokásokról szóló cikkeket tartalmazó lapszám gyerekek, szülők és pedagógusok számára egyaránt hasznos olvasmány. /Székelykeresztúri iskolaújság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

Elutasította a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség a tordai Petőfi Társaságnak, valamint a bánffyhunyadi RMDSZ-nek az önálló magyar tannyelvű iskolák létesítésére vonatkozó kérelmét. A két település magyar közösségének régi vágya az önálló, magyar tannyelvű iskola létesítése. A magyar gyerekek szétszórva, két-három tanintézetben, állandó tanárváltás közepette tanulnak. Télen az illetékes városi tanácsoktól nem sikerült kiharcolni az iskola létesítésére vonatkozó elvi beleegyezést. A tordai tanács elutasító reakciója emberéletet is követelt: Kiss László unitárius lelkész az átélt aggodalmak miatt még aznap elhunyt. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes elmondta, szavazáskor csak ő támogatta a kezdeményezést. A tanfelügyelőség megalapozatlannak tartotta a kezdeményezők azon érvét, miszerint a több iskolában működő magyar osztályok miatt egy-egy iskolában kevés a magyarul tanító tanárok óraszáma, ez pedig ellehetetleníti a címzetes tanárok kinevezését és helyzetét. Vida Anna, a szilágysomylói magyar tannyelvű iskola igazgatója felidézte: négyéves hercehurca után, 2005 szeptemberében indították el Szilágysomlyón az önálló, magyar tannyelvű iskolát. Az illetékesek mindent megtettek azért, hogy eltántorítsák őket. Más Szilágy megyei településen is próbálkoznak az önálló magyar iskola létrehozásával, de felsőbb szinten elbukott kérelmük. /Nagy-Hintós Diana: Tanfelügyelőségi vétó a tordai és a bánffyhunyadi magyar iskola ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

A kolozsvári születésű Orbán István látogatta meg a tordai népfőiskolát, és mintegy adventi ajándékként egy kiállításnyi festményt és grafikát hozott magával, bemutatta az idén megjelent Jósika öröksége – a kolozsvári Báthory István Gimnázium múltjából című könyvét is. Dumitriu Anna, a tordai Petőfi Társaság ügyvezető elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Orbán István grafikus-művész régi és új alkotásaiból szervezte meg a kiállítást. /Ladányi Emese Kinga: Kiállítás és könyvbemutató az Aranyosszéki Népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

Tóth Andrea, a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola pályakezdő tanára a színjátszás szerelmese, a Maskara nevet viselő színjátszó csoport rendezője volt a házigazdája az általános iskolások színjátszó seregszemléjének. A zsűri elnöke Dávid Péter színművész volt. Mindhárom csoportból a legjobb egyéni alakításokat díjazták. Este a táncházban Ségercz Ferenc és barátai húzták a talpalávalót, a gyermekeknek moldvai csángómagyar táncokat tanítottak. A seregszemle második napján Dávid Péter tartott előadást a színjátszó palántáknak, László Bakk Anikó és három kolozsvári zenésztársa zeneműhely keretében készítette fel a színjátszókat. /Iochom István: Általános iskolás színjátszók seregszemléje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 27./

Január 1-jén tartotta Marosvásárhelyen az EMKE Maros megyei szervezete a Petőfi Sándor-emlékünnepséget. A szép számban megjelenteket Nagy László unitárius lelkész köszöntötte a Petőfi-szobornál. Ezt követően a jelenlévők koszorúkat helyeztek el a költő szobránál, majd közösen énekelték közismert, megzenésített verseit. /Menyhárt Borbála: Petőfire emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./