"Szept. 29-én ünnepélyes megnyitóval, sajtóértekezlettel és állófogadással rajtolnak a Bukaresti Magyar Napok, a rendezvény szervezői pedig az RMDSZ bukaresti területi szervezete, a Magyar Köztársaság Kulturális Központja, a Bukaresti Petőfi Művelődési Társaság, a helybeli Magyar Ifjúsági Egyeztető Tanács és Magyar Nőszövetség, a Calvineum Református Egyházközösség, a Szőlőskerti Református Egyházközösség, az Ady Endre Líceum, a Barátok Temploma Magyar Római Katolikus Közösség, az Evangélikus Egyházközösség. Az első napon dr. prof. Demény Lajos: A bukaresti magyarság múltja és szerepe címen tartott előadást. Szept. 30-án Egyház, civil szféra és RMDSZ szerepe a helyi közösség életében címen tart előadást Markó Béla. A harmadik napon, okt. 1-jén Adorjáni Dezső evangélikus püspök-helyettes és Borbély László képviselőházi titkár tartanak előadást. Okt. 2-án Vállalkozni Romániában címmel Kerekes Gábor, az RMDSZ Országos Gazdasági Ügyvezető alelnöke tart előadást, után táncház lesz. /Bukaresti Magyar Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./"

"Kétmillió forinttal támogatja a Fehéregyházán lévő, múzeumnak is otthont adó magyar ház épületének felújítását a külügyi tárca - jelentette be az erről szóló szerződés aláírását követő budapesti sajtótájékoztatón Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője elmondta: márciusi látogatása után született döntés a segítségnyújtásról, amelyet napokon belül átutalnak az intézményt gondozó Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnek. Az aradi Szabadság-szoborcsoportról szólva Kovács László azt mondta: "dolgozunk tovább azért, hogy a szobor felállításra kerüljön. A legutóbbi bukaresti tárgyaláson Adrian Nastase miniszterelnök arra tett ígéretet, hogy az RMDSZ-szel együtt ez év végéig megoldást találnak". A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a kölcsönös bizalom erősítését és a két ország közötti kapcsolatok fejlesztését. /Jó hír a fehéregyháziaknak. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./"

"A nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület, a helyi RMDSZ illetve belvárosi római katolikus plébánia rendezésében okt. 11-én helyezik el az egykori ferencrendi tanintézet falára az iskolaalapító Bilinszky Lajosnak emléket állító táblát. Az arcplakett alatt három nyelven olvasható a pápai prelátus, magyar pedagógus és a tanintézet-alapító Bilinszky rövid életrajza. Az ingatlant - amelyben jelenleg két állami líceum működik - nemrégiben kapta vissza a római katolikus egyház, így az emlékjel-állítás többszörösen is szimbolikus a nagyszebeni magyarság számára. - Jelképek egész sorát tudhatjuk magunk mellett itt, az egykori ferencrendi tanintézet környékén - mondta Szombatfalvi Török Ferenc szebeni RMDSZ-elnök -, hiszen az ingatlan közelében van a nemrégiben újrakeresztelt, és most Petőfi Sándor nevét viselő park illetve sétány is. A tábla ugyanannak a Ioan Candea-nak a munkája, aki a jelenleg Bolyán álló, augusztusban avatott Bolyai János mellszobrot is készítette. Az emléktábla-avatás költségeit a római katolikus egyház állja. /Bilinszky-emléktáblát avatnak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"

"Aradon okt. 9-én megtartották az új évad első előadását a Kölcsey Egyesületben: Pávai Gyula tanár Csokonai Vitéz Mihály életéről beszélt a költő születésének 230. évfordulója közeledtével. A most indult évadban Mikes Sarolta Fazekas Mihályról tart előadást, Ruja Ildikó Berzsenyi Dánielről, Pávai Gyula Katona Józsefről és Vörösmarty Mihályról, Petőfi költészetének különböző területeit Rudolf Ágnes, Ruja Ildikó, Ujj Ágnes és Pávai Gyula mutatják be, Arany János munkásságát Piroska Katalin (Magyarország) ismerteti. /Benke Tímea: Évadnyitó Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 14./"

"A nagyváradi Petőfi parkban álló Bethlen Gábor-szoborra román nyelven is felkerült a fejedelem jelmondata: "Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk". Petru Filip polgármester ígéretet tett rá, megpróbálja elsimítani az önkormányzat és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közötti konfliktust. Az egyházkerület megfellebbezte a bíróság azon döntését, amely 70 millió lejről 25 millióra mérsékelte az önkormányzat városrendezési bizottsága által az egyházra kiszabott bírságot. Tőkés László püspök bejelentette: Petru Filip polgármester megígérte neki, hogy érvénytelenítik a bírságot, amennyiben annak oka megszűnik. Petru Filip cáfolta, hogy ilyen ígéretet tett volna, elmondása szerint csupán arra kérte a püspököt, hogy alkalmazkodjanak a törvény előírásaihoz. /Pengő Zoltán: Oldódó konfliktus. = Krónika (Kolozsvár), okt. 17./"

""Meg kell köszönnöm, hogy sorsom úgy hozta, eljöhetek Csíkszeredába" - ezek voltak az első szavai Mádl Ferenc államelnöknek. Kijelentette: "Együttérzés, szeretet és felelősség uralkodik a magyar emberekben az itteni magyarság iránt". A Márton Áron Főgimnáziumban Varga László igazgató kürtöskaláccsal fogadta a vendéget. Mádl Ferenc csíkszeredai látogatása Petőfi Sándor és Nicolae Balcescu szobrainak megkoszorúzásával zárult. Ezután Mádl ment Székelyudvarhelyre. Ezt megelőzően, a rangos vendégek Máréfalván időztek, ahol Kovács Piroska tanárnő kalauzolásával a falu székelykapuit nézték meg. Székelyudvarhelyen Szász Jenő polgármester fogadta a vendégeket. Mádl Ferenc városnéző sétán vett részt: megtekintették a központi épületeket, valamint Márton Áron szobrát, és a Vasszékelyt. Ezt követően a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának aulájában az intézmény vezetősége fogadta az államelnököt. Este a Városháza dísztermében, a Szent István teremben Szász Jenő polgármester köszöntötte az államelnököt. - Székelyudvarhely, az ősi anyaszékváros történelmi pillanatokat él át ezekben a percekben: 1940 óta magyar államfőt nem köszönthettünk városunkban - mondta Szász Jenő. Mádl és a székelyudvarhelyi polgármester közösen leleplezte Barabás Edit anyaországi szobrászművész alkotását, Szent István ábrázoló bronz mellszobrot. A meghívottak tiszteletére kulturális programra, szavalatokra, kórusművek előadására is sor került. Az Orbán Balázs szobor talapzatánál Mádl Ferenc koszorút helyezett el, majd köszöntötte - a késői időpont és a hideg ellenére is egybegyűlt - többszáz városlakót. - Az anyaország együttérzését, szeretetét közvetítem önöknek, és azt a meggyőződést, ami a hazai magyar lakosságban él: azt hogy együvé tartozik ez a nemzet - mondta Mádl Ferenc. Mádl Ferenc székelyudvarhelyi látogatása sajtótájékoztatóval ért véget. Ezt követően az elnök és kísérete Marosvásárhelyre utazott, ahonnan repülővel tértek vissza Budapestre. /Szondy Zoltán, Szász Emese: Együttérzés, szeretet és felelősség. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 29./"

"A Szarkaláb Néptáncegyüttes /Kolozsvár/ nemrégiben három napon át, okt. 17-19. között vendégeskedett a pancsovai Maroknyi Néptáncegyüttesnél. 2003-ban több évfordulót is ünnepeltek Pancsován. A bukovinai székelyek egy csoportja 120 évvel ezelőtt települt az Al-Duna mentére, a mostani Dél-Bánát területére. Pancsova város idén ünnepli fennállásának 850. évfordulóját. Ötéves a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány /Kolozsvár/ és a Petőfi Sándor Kulturális Egyesület /Pancsova/ közötti együttműködés, a két intézmény által támogatott néptáncegyüttesek (a Szarkaláb és a Maroknyi) azóta is rendszeresen találkoznak, közös fellépéseket szerveznek. A Szarkaláb Néptáncegyüttes először 2000-ben járt Pancsován, akkor a XI. Dél-Bánáti Szemlén mutatta be műsorát. A Maroknyi Néptáncegyüttes pedig az egyedüli Kárpát-medencei magyar együttes, amely a Szent István-napi Néptánctalálkozó minden eddigi rendezvényén részt vett. - Véget ért a Szarkaláb Néptáncegyüttes Európai turné - 2003 előadássorozata, amely alatt összesen hat országban tartottak mintegy harminc előadást /Magyarország, Felvidék (Szlovákia), Németország, Ausztria, Lengyelország, Szerbia és Montenegró/. /Köllő Katalin: Al-dunai székelyek vendége volt a Szarkaláb Néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./"

"Okt. 31-én szobrot állítottak Petőfi Sándornak a Szatmár megyei Börvelyen. Börvely központját Petőfi térnek nevezik, a település kultúrotthona szintén a költő nevét viseli. A település szülötte, Pécsi Ferenc parlamenti képviselő, valamint Sárpataki János polgármester együtt leplezte le Erdei István szobrászművész alkotását. "A magyar irodalom egyetlen alakja sem büszkélkedhet annyi szoborral és emléktáblával, mint Petőfi, a mai ünnepséget megelőzően például Kínában állítottak szobrot a magyar költőnek" - hívta fel a figyelmet köszöntőbeszédében Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, felelevenítve a 80-as évek Tiennamen téri diáktüntetéseit, ahol kínaiul skandálták a "Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem" Petőfi-idézetet. /Erdei Róbert: Petőfi-szobor Börvelyen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./"

"Újszentesen a református gyülekezet október 26-án ünnepelte temploma felszentelésének századik, valamint a helyi Keresztyén Gazdakör létrehozásának kilencvenedik évfordulóját. Az ünnepségre kívül-belül felújították a templomot és a műemlék orgonát, felavatták a Keresztyén Gazdakör zászlaját és a Petőfi Sándor újszentesi táborozásának emléket állító új márványtáblát. A jubileumi ünnepségeken részt vett a templom felújítását jelentős összeggel támogató Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, Bálint-Pataki József, Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul, Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere, Toró T. Tibor parlamenti képviselő és a Temes megyei RMDSZ szervezet vezetői. /(Pataki Zoltán): Kettős jubileum Újszentesen "Aki útra készül, nem újít fel templomot". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ Átadták a szentesi testvérgyülekezet adományát s egy kopjafát. Bálint-Pataki József HTMH-elnök emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta Magyarország valamennyi kormánya fontosságához méltóan kezelte az egyházak ügyét. Szinte minden határon túli magyar egyházi ingatlan megvásárlása, felépítése vagy felújítása a magyar kormány támogatásával történt. - A HTMH és a Magyar Köztársaság kormánya nevében ígérhetem: az anyaország továbbra is kiemelt figyelmet szentel az erdélyi magyar történelmi egyházak közösségépítő szerepének - mondta. Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere felidézte azt az időszakot, amikor 112 esztendővel ezelőtt, 133 szentesi család a nyomor és a földnélküliség elől ide menekült. Úgy tűnt, a történelem örökre elszakította egymástól a testvéreket. 1989 után néhány héttel a szentesiek már itt voltak, azóta egyre szorosabbra fűződnek a települések közti kapcsolatok. Felavatták a felújított Petőfi-emlékművet. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke történészként felidézte az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc Újszenteshez kötődő eseményeit. /Pataki Zoltán: Kettős jubileum Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./"

"November elején tartották a XV. Őszi Szavalóversenyt Gyergyószentmiklóson. A Salamon Ernő Líceumban 26 diák versenyzett, akik Barótról, Székelykeresztúrról, Kolozsvárról, Szilágysomlyóról, Marosvásárhelyről és Csíkszeredából érkeztek. Az idén a kötelező verset mindkét korcsoport számára Bartalis Jánostól választották. A szabadon választott versek költői között szerepelt: Faludy György, Wass Albert, Áprily Lajos, Szőcs Kálmán, Szilágyi Domokos, Hervay Gizella, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor, Bakai István, Kányádi Sándor, Bartalis János, Bartis Ferenc és mások. A színvonal magas volt. /Gál Éva Emese: XV. Őszi Szavalóverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Hunyadi László szobrászművész hetvenéves, alkotókedve, energiája, kedélye töretlen. Maga építette műterme sem változott. Ha itthon van, és nem Erdély vagy Magyarország valamelyik más városában dolgozik újabb köztéri alkotásán, akkor minden reggel lejár műterembe, agyagot formáz vagy rezet domborít. Készíti a helikoni portrésorozat következő plakettjét. Az erdélyi írói arcképcsarnok, ötvenöt egyéniség rézbe domborított, gipszbe, bronzba öntött másának megvalósítása kevés képzőművész számára lehet valós cél. Közben elkészült köztereken felavatott szobrainak sora: a marosvásárhelyi és a kiskunfélegyházi Petőfi, a keszthelyi világháborús emlékmű, a hajdúhadházi Múzsa, amelyek a székelyudvarhelyi Orbán Balázs és Márton Áron, a segesvári Apor Vilmos, a marosszentkirályi Szent István és a többi nagy formátumú munkája mellett életműve legbecsesebb alkotásai. /N.M.K.: Hunyadi László hetvenéves. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./"

"Létezik ugyan határidő, amelyben az RMDSZ megállapodott a kormánnyal a Szabadság-szobor (újra) felállításának mindkét felet kielégítő megoldásra, Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne tegyenek úgy, mintha bíznának a kormány ígéreteiben. A kormány az ígéretét Magyarország kormánya irányában sem tartotta be. Ion Iliescu elnök az 1989-es fordulat után azzal állt elő, hogy óvakodjunk az önbíráskodástól - kiváltképp, a nemzeti kisebbségek-lakta vidékeken. Az egész országban történtek atrocitások. A legbestiálisabb Kudzsiron, ahol levágták a foglyul ejtett rendőr- vagy "szekus" parancsnok nemi szervét, nyársra húzták és megsüttették a szerencsétlennel, majd megetették vele - utána pedig agyonverték. Felelősségre azonban csak magyarokat vontak a "forradalom" során elkövetett atrocitásokért. Fodor Sándor kéri az RMDSZ vezetőit, ne menjenek bele "Szabadság park" létesítésébe, ahol egyéb szobrok mellett felállítanák a Szabadság emlékművet is. Ezt ugyanis - igencsak rövid idő alatt - megcsonkítanák, meggyaláznák, és végül el is tüntetnék helyéről. Mert Romániában, valójában csak a románoknak lehetnek szabadsághőseik. Petőfi arcképét is lekalapálták hősi halála színhelyén Fehéregyháza és Héjjasfalva között, a kőből faragott emlékműről. A Szabadság-szobor maradjon rács mögött, a templom udvarán, és jelképéül annak a szabadságnak, amelyikben a magyarok élnek Romániában, amelyet "csak országunknak mondhatunk - hazánknak nem." /Fodor Sándor: Szakítópróba. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./"

"Nov. 17-én a bukaresti Petőfi Házban két rendezvényre került sor. Az est első felében Csokonai Vitéz Mihály életét és munkásságát ismertette Reinhart Erzsébet egyetemi tanár. Az est második felében V. Szász Miklós István domborításainak kiállítására került sor, melyen bemutatták V . Szász Miklós Istvánnak saját műveiről készült fényképekkel illusztrált "Hétágú síp" című verskötetét is. /(Gáspár Hajnal): Este a bukaresti Petőfiben. Csokonai és Hétágú síp. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./"

"Érdekes dokumentumra bukkant nemrég Szatmárnémeti múltjával kapcsolatban Balogh Géza történelemtanár, a Kölcsey Főgimnázium aligazgatója, a város históriájának jeles kutatója. Az iskola egyik kincse a tanári szoba falán lévő számos festmény. Isteni csodának köszönhető, hogy e képek túlélték a kommunizmust, miként a katolikus püspökség elfalazott kápolnája, ahol olyan nemzeti és irodalomtörténeti emléket sikerült megőrizni, mint az erdődi vár kápolnájából származó oltár, mely előtt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia esküdött egymásnak örök hűséget. A tanári szobával az történt, hogy azokban a nehéz időkben tisztességes magyar pedagógusok "eldugták". Szertárt csináltak belőle, s a képek elé szekrénysorokat raktak. Balogh Géza kutatni kezdte, hogy mikor készültek a festmények. A Láncos templom egyházközség levéltárában rálelt Széles András kéziratára, amely a Szatmári tisztelt traktus címet viselte. Széles András a református gimnázium tanára s egyúttal a Láncos templom segédlelkésze volt az 1700-as évek végén. A kézirat összesen 103 községre, lényegében az egész (akkori) szatmári egyházmegyére tartalmaz igen fontos információkat a reformációt követő időkből. Néhány jelentősebb egyházközségnek, mint Szatmár, Németi, Csenger, Fehérgyarmat vagy Matolcs a reformációt megelőző történelmét is bemutatja. Egyik fő érdeme, hogy levéltári adatokra utalva külön összeállította a papok és a tanítók, illetve tanárok névsorát 1810-ig, egyes esetekben pedig 1830-ig. Külön említi a templomok és parókiák építésének évét és más adatait, felsorolva az adományokat, a kegytárgyakat, valóságos leltárát adva az egész eklézsiának. Adatokat sorolt fel községenként az elhaltakról. Az elnéptelenedett, majd végleg eltűnt falvakról, például Uráról és Zajtáról is vannak benne adatok. A labancok 300 éve égették fel Németi városát. Széles András pontos leírását adja ennek. Ezt az értékes kéziratot megjelentetik. /Sike Lajos: A szatmári kutató károsnak tartja a kuruckodást és labanckodást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"Nov. 19-én a bukaresti Petőfi Házban Molnár Szabolcs, a Bukaresti Hungarológia tanszékvezetője jóvoltából a Szent László hermát bemutató rövid filmet mutatták be. Ezután a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula a kiadói könyvújdonságokról számolt be. Kiadták Harsányi Zsolt Mathias rex című könyvét; egy fiatal nyíregyházi tanár, Antal Attila Világalkotó elemek Áprily Lajos költészetében című monográfiáját és Balázs Imre József Hervay Gizella költészetét újraértékelő könyvét. A régi Téka sorozatból harminc könyvet szeretnének ismét kiadni, ezek közül megjelent Kőrösi Csoma Sándor Buddha élete és tanítása című könyve; a második (újra)kiadásnál tart Szabó Attila és Erzsébet alkotása, melynek három nyelvű címe közül a magyar: Erdélyi helységnévszótár. A 60 éves Király Lászlót köszöntötte a kiadó egy, a szerző prózai írásait tartalmazó kötet kiadásával, miután CD-t is készítettek verseiről. Magyar fa sorsa címmel jelent meg a Makkai Sándor négy tanulmányát tartalmazó kötet. Egy fiatal szerző, Vallasek Júlia Sajtótörténeti esszéiben a Pásztortűz, a Helikon, a Hitel és a Termés folyóiratokról írt. /Gáspár Hajnal: Este a Petőfi Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./"

"Nov. 23-án került sor a szinérváraljai RMDSZ közgyűlésére. Szilágyi Adalbert Béla elnök köszöntötte a megjelenteket, köztük Böndi Gyöngyike képviselőasszonyt és Ludescher István Nagybánya-területi RMDSZ elnököt. Szilágyi A. Béla beszámolóját a népszámlálás Szinérváraljára vonatkozó adatainak ismertetésével kezdte. A városban 8094 (80,16 %) román, 1768 (17,51 %) magyar, 140 (1,38 %) cigány, 59 (0,55 %) német, 33 (0,32 %) ukrán, 2 (0,01 %) zsidó és egy cseh nemzetiségű polgár él, 2 százalékkal csökkent a magyarok számaránya. Ismét két magyar óvodáscsoport indult, siker az is, hogy az I-VIII. osztályokat nem vonták össze. Az idei év legrangosabb eseménye a Sylvester János születésének 500. évfordulóján rendezett ünnepségsorozat volt. Az évfordulót olyan fontos eseményekkel kapcsolták össze, mint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlése és a Bocskai-díjak átadása. A Petőfi Sándor Versmondó Vetélkedőn a hat belföldi és hat magyarországi benevező közül Szinérváralja a második helyet nyerte. A helyi magyar az önálló magyar iskola (tagozat) létrehozásának ügyében lobbiznak, úgy néz ki, a közeljövőben ez eredményes lesz. Merli Ferenc, felszólalásában az elöregedést, a tagság körében uralkodó rossz hangulatot, az országos politika feszültséggócainak a kispolitikára való kihatásait, a magyarság egységének gyengülését említette. Elhatározták, hogy kulturális egyesületet alapítanak, a választmány a Sylvester János Egyesület név mellett döntött. Az egyesület elsősorban a pályázati lehetőségek kihasználásában szeretne segítséget nyújtani, de bármilyen civil, kulturális kezdeményezést támogat. /Tamási Attila: Szinérváralja: kultúránknak nem csak múltja, hanem jelene is van. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), nov. 28./"

"Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozsváron tartott közgyűlésén Muzsnay Árpád Kún Kocsárd-díjat kapott. Kötő József laudációjában kiemelte: Ha van ma valaki Erdélyben a közművelődési munkában, akiről elmondható, hogy annak a közösség iránt elkötelezett szellemiségnek a megtestesülése, amelyet Sándor József vagy Kún Kocsárd örökül ránk hagyott, akkor azt kell mondanunk: az Muzsnay Árpád. Muzsnay Árpád 1989 után talált igazán önmagára: fölesküdött a kisebbségi cselekvő önvédelem katonájává. Amerre járt, szobrok, emléktáblák nőttek ki a földből mögötte. Dsida Jenő, Szilágyi Domokos, Páskándi Géza, Ady Endre, Jakabffy Elemér - Muzsnay mementót állított nekik. Elnyelte volna az asszimiláció Kölcsey Ferenc emlékét szülőfalujában, Sződemeteren, ha Muzsnay nem tevékenykedik. Muzsnay volt, aki megszervezte Ady és Petőfi emlékét idéző zarándoklatokat is. /EMKE-díjban részesült Muzsnay Árpád. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./"

"Dec. 11-én Balcescu-Petőfi nevét vette fel a 4-es iskola, ez Szatmárnémeti első tanintézménye, melynek falán kétnyelvű felirat hirdeti: az iskolában román-magyar tagozat működik. Az ünnepségen Lutas Lenuta igazgató Balcescut méltatta, Muszka Sára aligazgató pedig Petőfi Szatmárhoz kötödő életszakaszáról beszélt. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő elismerően szólt az iskolavezetés munkájáról, akiknek volt bátorságuk a névválasztás mellett kiállni. /(anikó): Szatmárnémeti. Balcescu-Petőfi nevét vette fel a 4-es iskola. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 12./"

"A tordai Vásárhelyi Géza Könyvtár 1995-ben, a kolozsvári Heltai Gáspár Könyvtár Alapítvány kezdeményezésére alakult - körülbelül a zilahi könyvtárral egy-időben -, amikor az alapítvány egy-egy nagyobb mennyiségű könyvalapot adományozott a két városnak. Addig Tordán nem létezett önálló magyar nyelvű könyvtár, csak az iskolákban és a városi könyvtárban voltak - elég kis számban - magyar könyvek. A helyzet mára sem javult volna sokat, ha a Vásárhelyi Géza Könyvtár nem jött volna létre. Az első könyvtáros Benkő Gizella volt, aki 1995-1998 között töltötte be ezt a tisztséget. Részt vett Magyarországon is több könyvtárosi tanfolyamon, továbbképzésen. 1998-ban a konzervatóriumba ment. Most újra ő a könyvtáros. Ő a város magyar nyelvű zenetanára, kórust vezet, osztályfőnök is egyben - mégis kerít időt a könyvtárra. Úgy gondolja, hogy ilyen nagy múltú város, mint Torda nem hagyható könyvtár nélkül. Jó a könyvállaguk, rengeteg enciklopédia, kézikönyv van, a szépirodalom polcai is gazdagok. A könyvtár irányítását, felügyeletét, 2000-ben átvette a Petőfi Társaság. Amikor a tordai cementgyár magánkézbe ment át, az új tulajdonos felszámolta a vállalati könyvtárat, a magyarnyelvű 1200 kötetet jelentő könyvállományát a könyvtárnak adományozta. /Ladányi Emese Kinga: Könyvtár a falakon túl. Kis szülőváros - nagy tervek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./"

"A Magyar Ifjúsági Tanács dec. 12-én tartotta soros küldöttgyűlését Kolozsváron. A tagszervezetek képviselői az általános szervezeti életről szóló beszámolókat követően tárgyaltak a Magyar Ifjúsági Konferencia legutóbbi ülésén vállalt feladatokról, melynek részeként a MIT a konferencia kommunikációs stratégiájának tervezetét készíti elő. A MIT küldöttgyűlése hosszasan tárgyalt a romániai és magyarországi támogatási rendszer hiányosságairól. A küldöttek többsége elégedetlenségét fejezte ki az Illyés Közalapítvány szaktestületei és az erdélyi alkuratórium részrehajló, igazságtalan működésével szemben. A Communitas Alapítvány támogatási rendszerének átláthatatlanságát ugyancsak bírálta a küldöttgyűlés. Felavatták az önállósult MIT-irodát Kolozsváron a Petőfi (ma Avram Iancu) utca 27. szám alatt. /Szókimondó MIT. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 16./"

"Adrian Nastase és Markó Béla múlt héten megállapodásra jutottak az aradi Megbékélési-park létrehozásáról, amelyben helyet kap Zala György szobra és egy, Románia történelmének mozzanatait ábrázoló diadalív. Tokay György Arad megyei képviselőt arról kérdezte a Szabadság, hogy értékelése szerint nem afféle "petőfi-schilleres" kompromisszumról van-e ismét szó. A képviselő úgy vélekedett: a hasonlat rossz, a Petőfi-Schiller egyetemet ugyanis azért találták ki, hogy elodázzák az önálló magyar egyetem ügyét, a Megbékélési parkkal viszont a nacionalista hangokat igyekeznek leszerelni. Tokay szerint erős nacionál-kommunista, sovén erők dolgoznak még mindig Romániában, amelyek nem tudják elviselni azt, hogy a magyar emlékműveket visszaállítsák. Tokay szerint azzal a feltétellel egyeztek bele a park létrehozásába, hogy a szobor eredeti formájában kerüljön felállításra. Razvan Theodorescu művelődési miniszter, aki a szobor visszaállítását mindig is ellenezte, legszívesebben a városon kívül helyezné el azt. /Sz. K.: Aradi megbékélési tervek. Tokay: Toleránsaknak, megértőknek kell lennünk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./ Tokay György most kimondta: a Petőfi-Schiller egyetemet azért találták ki, hogy elodázzák az önálló magyar egyetem ügyét. Annak idején viszont éppen ő volt az, aki bejelentette a Petőfi-Schiller egyetemet."

"Az aradi magyar kulturális, irodalmi egyesületek vezetői értékelték a 2003-as évet, és beszéltek a jövő évi terveikről is. Hábel Géza, a Tóth Árpád Irodalmi Kör elnöke szerint eredményes évet zártak, összetartó erőnek bizonyult a kör antológiájának, az Üzenet 2-nek a megjelentetése. Januárban mutatják be Petőfi Apostolát. Matekovits Mária, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Arad megyei szervezetének elnöke: idei legfontosabb rendezvényük (az RMDSZ-szel közösen) az október 6-i megemlékezés volt, ezenkívül két nyári tábort is szerveztek. Jövőre kiemelt rendezvényeik között szerepelnek a március 15-i és az október 6-i megemlékezések. Jövőre is lesz helytörténeti tábor, a kézművességi tábort pedig Illyefalván szervezik meg. Pávai Gyula, az aradi Kölcsey Egyesület elnöke: az Irodalmi Társaságok Szövetségének aradi közgyűlése volt a legnagyobb rendezvényük 2003-ban. Megjelentettek egy Fecskés-könyvet, összeállítottak egy antológiát, végigvették a magyar irodalom kurzus első évét. Jövőre folytatják tevékenységüket a diákszínjátszókkal és kiadnak egy Ficzay-kötetet. Egy kéthavonta megjelenő irodalmi információs lapot is terveznek. /Karácsonyi Zsolt: Folytatják, amit elkezdtek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./"

Az elmúlt évek hagyományát követve az EMKE Maros megyei szervezete január elsején megemlékezést tartott Petőfi Sándor marosvásárhelyi szobránál. Dr. Ábrám Zoltán EMKE-elnök Petőfi szellemiségére emlékeztető szavait követően Nagy László unitárius lelkész az egyház közösségmegtartó erejét hangsúlyozta. Ünnepi beszédet tartott Fodor Imre polgármester-helyettes is. A megemlékezés koszorúzással és a himnuszok eléneklésével ért véget. /Emlékezés Petőfire. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Temesvár Szabadfalu negyedében, Petőfi Sándor nevét viselő, kis, parkos téren két emlékmű áll. Az egyik annak emlékét őrzi, hogy 1849-ben a magyar honvédek itt táboroztak, s Petőfit itt nevezte ki Bem József őrnaggyá, a másikat az első világháborúban elesett hősöknek állították. Ez utóbbit kisebb-nagyobb betűkkel írt graffitik borítják, alig található már üres felület a kegyelet emelte építményen. A jórészt német neveket rögzítő emlékművön megjelent a legújabb “felirat.” Egyre gyakoribb a köztéri alkotások, emlékművek meggyalázása. Az illetékes hivatal pedig lassan mozdul. /(Sz. I.): Első világháborús emlékművet gyaláztak meg. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Beke Mihályt szeptemberben nevezték ki Magyarország Bukaresti Kulturális Központjának igazgatói tisztségébe. A villa magyar szigetet képez a román tengerben. Beke Mihály itt született, ebben az utcában nőtt fel. Apja, Beke György szerkesztő, íróemberként került ide. A központnak van rendszeresen ide látogató közönsége, amelyet jobbára lelkészek, egyetemi tanárok és hallgatók, újságírók képeznek. A bukaresti Petőfi Ház egy részében jelenleg homoszexuális bár működik, ami alaposan visszaveti a kulturális élet iránti érdeklődést. Remélhető, hogy a bérleti szerződés lejárta után az ingatlant újra átveheti a tulajdonos, a bukaresti magyarság. Beke Mihály elmondta, hogy két hónappal ezelőtt megszervezték az európai nyelvek napját, s akkor a magyar nyelvkurzusok iránt is volt az érdeklődés a románok részéről. Koncerteket, képzőművészeti kiállításokat szerveznek, nagy sikerrel. /Balta János: Magyar sziget román tengerben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

Verses-zenés műsorral búcsúztatták Dévai Eminescu-Petőfi Általános Iskola kisdiákjai a 2003-as esztendőt. A Melite Gyülekezeti Ház zsúfolásig telt termében szavaltak, énekeltek, kis színjátékok segítségével mutatva be magyar szokásokat és különböző európai népek ünnepi hagyományait. Csatlós Zsófia tanítónő, a rendezvény kezdeményezője elmondta, hagyományteremtő szándékkal rendezték meg e kis ünnepséget. Az előadás kezdetén Varga Károly, az önálló dévai magyar iskoláért dolgozó Geszthy Ferenc Társaság elnöke ismertette az eddig elért eredményeket. /Gáspár-Barra Réka: Kisdiákok a nagy iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 7./

A tordai Jósika Miklós Kör évtizedekig meghatározta a kisváros magyarságának kulturális életét. A kört először Ceausescu oszlatta fel, majd a forradalom után a közöny lett úrrá. A kör végül a Petőfi Társaság keretében újult meg. Feltámasztásában fontos szerepet vállalt Suba László, a Képzőművészeti Galéria vezetője. Suba László /sz. Makfalva, 1941/ a Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Tordára került rajztanárnak és itt is maradt. Akkoriban alapította ugyanis Lászlóffy Aladár, Vásárhelyi Géza és Bágyoni Szabó István a Jósika Miklós Művelődési Kört. Ők kérték fel a hetvenes években Suba Lászlót arra, hogy a tordai fazekasság történetével foglalkozzon. Suba László kerámiáival nagyvárosokban is bemutatkozott. Suba László az etnoart híve, ami a népi tárgyvilág megjelenítése a művészetben. Suna szeretné kiadatni Torda és környékének fazekassága című kötetét, amely a régi Tordának állít emléket. /Szabó Csaba: Körök, művészeti csapások. Feltámadóban a Jósika Miklós Kör. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

Tordán a Petőfi Társaság által szervezett népfőiskola idén is rendszeresen szervezi összejöveteleit. Ebben az évben a szervezők nagy hangsúlyt fektetnek a magyar nyelv ápolására, a nemzeti öntudat megőrzésére. Bernád Ilona, a népi gyógyászat ismerője Egészségünkért című könyvét mutatta be, amely a magyar népi gyógyászatról, illetve keleti népi gyógymódokról szól. Gazda József tanár, műkritikus, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör alapítója és irányítója is eljött Tordára. Előadásában a szórványról beszélt. Szomorúan állapította meg, hogy míg más népek szórványai kibontakoznak, megmaradnak, addig a mi népünk beolvad. Január 9-én Horváth Arany, Horváth István költő lánya tartott előadást. /Ladányi Emese Kinga: Magyarságunkért szólnak a népfőiskolai előadások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

Féléve vehették újra birtokunkba a dévai telepi kultúrotthont, melyet rövid időn belül gazdag tevékenységi körrel működő Magyar Házzá alakítottak, jelezte Kiszely József, a Segesvári Miklós Pál Egylet elnöke, aki a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vezetőivel karöltve igyekszik talpra állítani a visszakapott ingatlant. A dévai Magyar Házat, a bukovinai székely telepesek hajdani kultúrotthonát hosszú évtizedekig birtokolta a hadsereg. Amikor 2003 júniusában elhagyták az ingatlant, a két ,,örökös” művelődési egylet egy víz-, gázvezeték és szennycsatorna nélküli lepusztult épületet vehetett át. Azóta közmunkával kifestették az összes termet, adományokból egy ideiglenes konyhát is felszereltek. Szintén adományokból, közmunkával visszaállították a hajdani színpadot. A legnagyobb gond azonban a víz, a gáz és a csatornázás hiánya. Ezek bevezetése a házba jelentős anyagi teherrel jár. Kiszely József a Magyar Házat működtető művelődési egyesületek nevében segítséget kért, adakozásra szólított fel. /Adakozzunk a Magyar Házért! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

Nem csak a helytörténészek számára jelent igazi csemegét Tatár Zoltán Kincses külvárosom /Kalauz Kiadó, Kolozsvár/ címmel a tavaly megjelent kötete. Tatár Zoltán elmondta, hogy Kolozsvár külvárosának egyik negyedében nőtt, neki az kincses volt a házaival, utcáival, embereivel együtt. Az ő vidéke az Attila út vagy a Györgyfalvi úttól kelet-északkeleti irányban egészen a Magyar utcáig terjed. Ebben benne van Oncsa-telep, a Kazinczy utca, a Taksony vezér utca, a Pata utca, az Endre király utca, a Zápolya utca és Porondbánya egészen a Kossuth Lajos utcáig. Tatár Zoltán 1938-ban születt Tordán, és 1940-ben jöttek Kolozsvárra. Ott lakott egészen 1986-ig, a nagy rombolásig. A fiatalok nem ismerik eléggé a város történetét, amely az utóbbi ötven év alatt annyira megváltozott, a felnövekvő nemzedék szinte el sem tudja képzelni, milyen lehetett régen. Gaal Györgynek a Magyarok utcájáról meg a Farkas utcai egyetemről jelent meg kötete, vagy Vincze Zoltántól a Farkas utca leírása. A régebbi időkből Mikó Imre A csendes Petőfi utca című regényes leírása nagyon értékes mű. Könyve megjelenése óta sok idős ember hívta, hogy elmesélje emlékeit. /Sándor Boglárka Ágnes: Külvárosi kincsek krónikása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./