A magyarság helyzete a Kárpát-medencében (20–21. század) címmel tartott konferenciát november 23-án a Korunk, az MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézete és a budapesti Politikatörténeti Intézet Kolozsváron. A tanácskozás központi alakja a száz éve született Balogh Edgár /1906-1996/ volt. A Balogh Edgár pályáját meghatározó törekvések az utókor tudatában másként tükröződnek. Tanulságos életpálya, érdemes róla beszélni – mondta bevezetőjében Kántor Lajos irodalomtörténész. Bárdi Nándor, a Teleki László Intézet történésze Balogh Edgár szavait idézte a nacionalizmus hajtóerejével kapcsolatban: az államoknak át kell esniük a nemzetállami állapoton, csak azután kezdődhet a polgáriasodó élet. A népszolgálat fogalma címet viselő előadásában Bárdi tisztázta a felmerülő problémákat: mi a fogalom genezise, és milyen szociális folyamat hozta létre. Balogh Edgár életét nagyrészt az „önösszeszedés” mellett a népszolgálat jellemezte, az az ideológia, amely a saját érdek közösségi érdekként való feltüntetését jelenti. Jobbágy István Kisebbségi pártok a két világháború közti Csehszlovákiában című előadásában a kommunista világnézethez és a csehszlovák kommunista párthoz egyre inkább közeledő Balogh Edgár tevékenységének ismertetése után röviden beszélt az 1920–1938 között, az országban jelen lévő kisebbségi magyar pártokról. Gyakorlatilag a három legfontosabb párt közül kettő (Országos Keresztényszocialista Párt és Országos Magyar Kisgazda Párt) erős budapesti támogatás, ugyanakkor kötődés alatt állt. 1936-ban a két párt egyesült, és megalakult az Egyesült Magyar Párt. A csehszlovák földreformban viszont – Jobbágy elmondása szerint – a magyarok mellőzése sikertelen kormánypárti politikát vont maga után. Az író unokája, Balogh András egyetemi tanár tartott előadást arról, hogy miként viszonyult Balogh Edgár a német kultúrához, a német irodalomhoz. A német írók közül elsősorban az erdélyi származásúakat kedvelte, de a nagy német irodalmat is szerette. A mintegy ezer levélre terjedő hagyatékot egy hallgatói csoport már elkezdte feldolgozni. Pomogáts Béla előadásában kitért a Balogh Edgár által átélt politikai-ideológiai ideálok teljes sorára, de a jelenkor kihívására is. A dunai népek stratégiai összefogása Balogh Edgárnak harcos célkitűzése volt. Hitte, hogy a Trianon utáni utódállamokban a magyar kisebbségi értelmiség sorsa összefonódik a román és a szláv értelmiségével. Ezek a súlytalan illúziók idővel lekerültek a történelem napirendjéről. Jakab Gábor plébános tíz évvel ezelőtt kísérte utolsó útjára Balogh Edgárt, a közírót, akivel sokszor folytatott komoly és mély beszélgetést, előadásának címe: Balogh Edgár és a boldogság. Végül Dávid Gyula egy másik, másféle Balogh Edgárt mutatott be, a dolgost, a kitartóan, túlfűtötten alkotót, aki létrehozta az Erdélyi Magyar Noé Bárkáját, azaz a Romániai Magyar Irodalmi Lexikont. /Ercsey-Ravasz Ferenc, Ferencz Zsolt: Balogh Edgár öröksége. Tanulságos életpálya. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./ Egry Gábor tudományos kutató beszámolt az októberi budapesti konferenciáról. Cseke Péter Az erdélyi fiatalok és a Sarló című fejtegetésében aláhúzta: a Duna menti államoknak össze kell fogniuk. Nagy Mihály Balogh Edgár elképzelései a romániai magyarság útjáról (1944-1948), Balogh András Balogh Edgár és a német kultúra, Pomogáts Béla Dunai Konföderáció – Európai Unió című előadások hangzottak el. A budapesti és kolozsvári előadások anyagát a pozsonyi Madách Könyvkiadó fogja megjelenteni. /Köntös Imola: Építő egymásrautaltság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

November 27-én ülésezett a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa. A napirendi pontok között szerepelt Nicolae Bocsan rektor javaslata, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két tagját, Kovács Lehel és Hantz Péter tanársegédeket zárják ki az egyetemről, bontsák fel munkaszerződésüket. A testület – a magyar oktatók egy részének tiltakozása ellenére – rövid vita után, kilenc ellenszavazattal (közülük egy román oktatóé) elfogadta a javaslatot. Mindezt több résztvevő is megerősítette, az egyetemnek a szerkesztőségbe eljuttatott közleménye viszont azt állítja: a magyar oktatók többsége, az összes román és német tanárok, valamint a judaisztika kar képviselői is megszavazták a kirekesztést. Az indoklás címszavakban: fizikai agresszió és szélsőséges magatartás. Mint ismeretes, november 22-én Hantz Péter az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat függesztett ki. Meg nem erősített hírek szerint a szenátusi döntés nyomán, tiltakozásképpen az egyik magyar rektor-helyettes lemond tisztségéről. Salat Levente rektor-helyettes kijelentette, ezt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudja. A mostani szenátusi ülés végét váró néhány újságíró belépését megakadályozták. Kapusok, az adminisztratív személyzet több tagja írásos engedélyt kértek. Előkerült Cristina Nistor szóvivő is, aki a Szabadság munkatársának egész évre érvényes akkreditálási igazolványáról – amelyet az egyetem bocsátott ki – kijelentette: sohase látott még ilyet. Az időközben megérkezett nagyobb újságíróhad láttán a személyzet hirtelen megenyhült. A szenátusi ülésről kijövő oktatók zöme gyorsan elrohant. A kérdésekre először Salat Levente rektor-helyettes válaszolt, kifejtve: a magyar oktatók nem értenek egyet a döntéssel, és úgy vélik, ha az egyetem teljesítette volna a többnyelvű feliratozásra vonatkozó régebbi kéréseiket, nem következett volna be mindez. A szenátus hivatalos álláspontját Paul Serban Agachi rektor-helyettes ismertette. Szerinte a két menesztett tanársegéd ellen a következő vádak miatt indult eljárás: az intézmény és az ország elleni hazugságok folyamatos terjesztése, a rektori hivatal figyelmeztetése dacára, illetve az Európai Unió (EU) szellemiségével összeegyeztethetetlenül, etnikai konfliktusok gerjesztése. Továbbá sértő minősítések hangoztatása az egyetem tanárai (gyógyíthatatlan nacionalisták) és az EU képviselői (szűk felfogás) ellen, valamint a jellegzetesen szélsőséges cselekedetnek tekinthető egyetem javai elleni fizikai agresszió, amelynek ügyében a rendőrség vizsgálatot folytat. A rektor-helyettes által felolvasott szenátusi közlemény leszögezte: a döntésnél figyelembe vették az egyetem igazgatótanácsának november 22-i határozatát, miszerint kizárják az intézményből mindazokat, akik fizikai agressziót követnek el, és szélsőségesen viselkednek. Az üggyel kapcsolatosan Kovács Lehel elmondta: az eljárás több ponton szabályellenes és támadható: az ülésvezető csak az ellenszavazatok számára volt kíváncsi, pedig meglehet, hogy sokan tartózkodtak volna. Más szempont, hogy egy ilyen döntéshez szükséges az egyetem etikai bizottságának a véleménye, amit azonban nem kértek ki. A tanársegéd kijelentette: amint a döntést kézhez kapják, azonnal pert indítanak. Ebben az esetben a végrehajtást minden bizonnyal felfüggesztik. Az esettel kapcsolatosan – még a szenátusi ülés előtt – tanácskoztak a magyar oktatók képviselői. Elfogadtak egy nyilatkozatot, amely mindamellett, hogy felsorolja a többnyelvűségre irányuló törekvések, javaslatok és döntések történetét, leszögezi: a különleges akciókért az elkövetőké a felelősség, de az ügy lényegét tekintve mégis az egyetem vezetőségéé. A magyar oktatók azt javasolják, ne foganatosítsanak olyan döntéseket, amely a BKB-tagok munkaszerződésének felbontásához vezetnek. Bírálták a túlzott biztonsági intézkedéseket, az adminisztratív személyzet akcióit, és követelték, hogy szűnjön meg a helyzet egyoldalú bemutatása. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila sajnálatosnak tartja, hogy ilyesmi megtörténhetett. Az RMDSZ Nemzetépítő Platformja szintén a BKB oldalán foglalt állást. Közleményük szerint sajnálatos, hogy az egyetem nem az okot, hanem az okozatot kívánja megszüntetni, amivel csak még jobban elmélyíti a feszült helyzetet. A szenátusi ülés után megnyitották a BBTE multikulturális jellegét reklámozó kiállítást, amelyet Brüsszelben is megszemlélhettek az érdeklődők Az akció rövid volt: délben megnyitották, és egy órakor már zárt ajtó fogadta a látogatókat. Az újságírót beengedték ugyan, de a kiállított szórólapokból (amelyek a BBTE többnyelvűségét, multikulturális jellegét részletezik) nem lehetett elhozni egyetlen példányt sem. Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője felháborítónak tartja, és a leghatározottabban elítéli, hogy Hantz Pétert és Kovács Lehelt, a BKB tagjait eltávolították a BBTE-ről. Úgy véli: Hantz Pétert és Kovács Lehelt szélsőségességgel és fizikai erőszakkal vádolni képtelenség, amikor a BKB tagjai mindössze az egyetem egy már érvényben lévő határozatának kívántak érvényt szerezni. Tabajdi felszólította az egyetem szenátusát, hogy vegye vissza a két oktatót, és kérte a kormányfő, Calin-Popescu Tariceanu és Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes határozott fellépését. Tabajdi rossz jelnek tartja, ha az ország ilyen magaviseletről tesz tanúságot, miközben Románia biztosa a többnyelvűségért lesz felelős. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Menesztették Hantz Pétert és Kovács Lehelt Lemond az egyik magyar rektor-helyettes? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetősége azzal, hogy Hantz Pétert és Kovács Lehelt kirúgta, a két tanársegédet nemzeti mártírrá avatta. Ráadásul a Bolyai Kezdeményező Bizottság /BKB/ két aktivistája bepereli az egyetemet. Egy bíróságon megtámadott döntést ugyanis fel kell függeszteni. A két oktató tehát a végleges döntésig (ha javukra döntenek, azután is), a helyén marad. Tovább dolgozik, és tovább kapja az egyetemtől a fizetését. Mi több: még az eddiginél is nagyobb szabadsággal szervezheti rendhagyó és hatásos akcióit. És a BKB – bár még mindig sok magyar ellenfele van – egyre kevésbé van egyedül. Mert egy ilyen szenátusi döntés után, a szembenállás már egyre kevésbé lesz vállalható. Hajlékony, „kéremszépenigazán” magyarokat nevelt ki a rendszer (még a magyar oktatók tiltakozó közleményében is a megbékélésre törekvő hangnem uralkodik …). Az ellenfél döbbenetes hírszolgálati teljesítményt nyújtva szinte azonnal megtud mindent, gyakran hamarabb jut az információk birtokába, mint az ötletgazda legközelebbi munkatársai. A teljes egyetem magyar tanári kara és diákjai körében viszont egyre szimpatikusabb a harc, a BKB támogatottsága nő. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Profi öngól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

Lemondott szenátusi tisztségéről Egyed Emese, a Bölcsészkaron működő Magyar Nyelv és Irodalom tanszék vezetője, tiltakozásképpen a BBTE-n kialakult kilátástalan helyzet miatt. A politikatudományi szak magyar vezetője, Bakk Miklós, november 29-én jelenti be hivatalosan, hogy amennyiben nem hívnak össze rendkívüli szenátusi ülést az állásukból elbocsátott Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédek ügyének megvitatására, szintén lemond. A szavazáson résztvevő magyar tanárok egyöntetű tanúsága szerint Kovács Lehel és Hantz Péter kizárását az egyetemről magyar részről a pszichológia, illetve a két teológia kar képviselői szavazták meg. Különösen az utóbbiak váltottak ki megdöbbenést a magyar közvélemény szintjén, eddig ugyanis a magyar történelmi egyházak egyértelműen kiálltak a Bolyai Egyetem és az önálló magyar karok ügye mellett. A szenátusi ülésen a Római Katolikus Teológia Kart Marton József dékán, míg a Protestáns Teológia Kart Buzogány Dezső képviselte. November 28-án számos személyiség, politikai és más jellegű szervezet tiltakozott a két magyar oktató kizárása ellen. Az egyetem magyar oktatói szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el, amelyben többek között tájékoztatnak arról, hogy a kizárás ellen a testület jelenlevő magyar oktatói közül Nagy László és Salat Levente (rektor-helyettesek), Benedek József, Egyed Emese, Magyari Tivadar, Sárkány Kiss Endre, Veress Károly, valamint Vincze Mária szavazott. Hozzájuk a Fizika Kar dékánja, Simion Simon, és két magyar diákszenátor is csatlakozott, Petru Blaga, a Matematika Kar dékánja pedig tiltakozott az eljárás ellen. A harminchárom aláíró elfogadhatatlannak tartja ezt a szerintük 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaik védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállal a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal. Külön tiltakozott a Fizika Kar magyar oktatási vonala. Ebben kifejtették: bár nem értenek egyet a tanársegéd (azaz Hantz Péter) radikális módszereivel, úgy gondolják, hogy az egyetemről való kizárás nem tükrözi az intézmény demokratikus hagyományait. A szólás- és véleményszabadságnak, a bíráló magatartásnak továbbra is az akadémiai környezet sajátosságának kell maradnia. Az elsietett szenátusi döntés pedig árt az egyetem arculatának. A közlemény aláírói: Nagy László egyetemi tanár, rektor-helyettes, Néda Zoltán, egyetemi tanár, Búzás Gábor előadótanár, Karácsony János előadótanár, dékán-helyettes, a magyar oktatási vonal felelőse, Sárközi Zsuzsanna előadótanár, Simon Alpár előadótanár, Póra Melinda-Katalin tanársegéd. Az egyetem tanárai aláírásgyűjtést kezdtek el a Transindex internetes portálon. Minden egyes csatlakozó aláírás nyomán automatikus üzenet érkezik a BBTE rektori hivatalának postaládájába. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselete is tiltakozott a szenátus döntése ellen. Nyilatkozatukban Eckstein-Kovács Péter szenátor, valamint Kónya-Hamar Sándor és Máté András Levente képviselők leszögezték: a két adjunktus tevékenysége során az egyetem státusával kapcsolatban fejtett ki véleményt, ami beletartozik a szabad véleménynyilvánítás gyakorlatának jogkörébe. Az egyetem rektorának kezdeményezése, valamint az egyetem szenátusának szavazata szöges ellentétben van mind az akadémiai szellemmel, mind egy multikulturális intézménytől elvárható toleranciától. Az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselői tiltakoznak a megfélemlítésnek szánt intézkedések ellen és felkérik a BBTE vezetőségét, hogy tegye meg azokat a lépéseket, amelyekkel bizonyítani tudja az egyetem valóban multikulturális és toleráns jellegét. Az RMDSZ europarlamenti megfigyelői, Kónya-Hamar Sándor, Szabó Károly és Kelemen Attila az uniós fórumok előtt foglalnak állást. Beadványukban kiemelik a kontrasztot a kolozsvári egyetem nemrég Brüsszelben bemutatott kiállításának üzenete, valamint az itthoni valós helyzet között. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) közös állásfoglalásban tiltakozott. Úgy vélik: a román többségű szenátus visszaél az egyetemi autonómiával, ugyanakkor a multikulturalitás intézményének álcázott keretek között etnikai diszkriminációt folytat. A MIT és a MIÉRT követeli, hogy vonják vissza a döntést, továbbá felhívják az erdélyi magyar és román közképviselet tagjait: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy e méltánytalan döntés hatályát veszítse. Kovács Lehel elmondta: még nem kapta kézhez a munkaszerződés felbontásáról szóló döntést, ellenben eljutott hozzá egy rendkívül furcsa idézés. A feladó egy úgynevezett Kutatási Bizottság, amelynek létéről mindmáig nem tudott, mi több, az idézésen sem fejléc, sem pecsét, sem aláírás nem látható. Hantz Péter körül nehezen magyarázható események zajlanak. A menesztett tanársegédet telefonon felhívta egy Dobrescu néven bemutatkozó személy, aki azt állította, hogy az Igazságügyi Minisztérium alkalmazottja. Felszólította Hantzot, hogy a saját érdekében sürgősen jelentkezzen Bukarestben, mert valamiféle eljárás indult ellene. A teológia karok vezetőinek szavazatával kapcsolatosan a Szabadság megkérdezte az illetékes egyházfőket is. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek elmondta: addig nem nyilatkozik a kérdésről, amíg az érintettet, Marton József dékánt személyesen is meg nem hallgatja, de álláspontját azután sem óhajtja közölni a sajtóval. Hasonlóan válaszolt Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az egyházfő kifejtette, hogy az egyházkerületi tanács megvitatja majd a kérdést, véleményét azonban ő sem hajlandó nyilvánosságra hozni. Egyedül Tőkés László református püspök nyilatkozott. Mint fogalmazott, tárgyalt az esetről Pap Gézával és Juhász Tamással, a Protestáns Teológiai Intézet volt dékánjával, és mindannyian egyértelműen elítélték Buzogány Dezső szenátusi magatartását. Szomorúan vették tudomásul azt, hogy mind a református, mind a római katolikus egyházban akadnak olyan emberek, akik megtörik a történelmi magyar egyházak magyar egyetem iránti eddig osztatlan támogatását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kiáll Hantz és Kovács mellett a magyar közvélemény. A magyar egyetemi vezetők a tömeges lemondást fontolgatják. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./ Nagy László és Salat Levente, a két magyar rektor-helyettes átiratot küldött a BBTE rektorának, amelyben tiltakozásukat fejezik ki az ellen, ahogy az egyetem vezetősége a két magyar oktató táblakitevési akcióját kezelte. Szerintük a rektorátus több formai hibát is elkövetett ez ügyben. Nem ismertették a helyzetet a szenátus kollégiumával, sőt, az érvényben lévő szabályok ellenére nem konzultáltak a magyar tagozatvezetéssel a két magyar oktató elbocsátásáról. Másodsorban a szenátus úgy hozta meg döntését, hogy előtte nem vitatták meg a szóban forgó kérdést. Harmadsorban úgy vélik, mivel a szenátusi szavazáson nem vették figyelembe a tartózkodásokat, a 70 mellette és a 9 ellene szavazattal hozott döntés nem érvényes. A két rektor-helyettes rendkívüli szenátusi ülés összehívását is sürgette. A BBTE magyar oktatóinak egy csoportja szolidaritási nyilatkozatot fogalmazott meg, amelyben többek között ez áll: „Alulírottak elfogadhatatlannak tartjuk ezt az 1959 óta példátlan eljárást, hogy jogaink védelmében – s egyúttal az egyetem programjával összhangban – fellépő kollégákat szankcionálnak. Következésképpen szolidaritást vállalunk a kérdéses határozatban elmarasztalt munkatársakkal.” Ezt a szolidaritási nyilatkozatot lapzártáig 72 oktató támogatta aláírásával. Ez a szám a magyar oktatók több mint egyharmadát jelenti. A fizika szak magyar oktatói levélben tiltakoznak Nicolae Bocsan rektornál Hantz Péter menesztése ellen. /Debreczeni Hajnal, Gujdár Gabriella: Tiltakozáshullám követte Hantz és Kovács kirúgását az egyetemről. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Rendkívüli ülésen tárgyalt november 29-én a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatvezetőinek tanácsa. Ennek tagjai mind a kari, mind a tanszéki vezetők. A napirenden a Hantz Péter és Kovács Lehel tanársegédekkel kapcsolatos helyzet volt. A gyűlés elején a két magyar rektor-helyettes, Nagy László és Salat Levente bejelentette lemondását. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a dékán-helyettesek és más vezető beosztású oktatók lemondásáról nem döntenek, ezt az érintettek egyéni megítélésére bízzák. Azt szeretnék, ha erről mindenki a saját tanszékén belül egyeztetne. A tömeges lemondást nem javasolják, mivel nem céljuk a magyar oktatás megbénítása. Azt sem szeretnék, hogy akár a diákok, akár a többi magyar oktató úgy érezze: cserben hagyták őket. A korábban leköszönő Egyed Emese után másodikként Sárkány Kiss Endre biológus docens is lemondott szenátusi tisztségéről. Megalakult egy öttagú, úgynevezett ideiglenes bizottság. Ennek a hivatalos megbízás nélküli testületnek feladata a magyar oktatás napi problémáinak a rendezése és a magyar tagozat közgyűlésének a közeljövőbeni összehívása. A bizottság tagjai: Benedek József, Magyari Tivadar (aki a testület szóvivője), Veress Károly, Ionescu Klára és Vincze Mária. Közben továbbra is számos, Hantz Pétert és Kovács Lehelt támogató nyilatkozat, állásfoglalás látott napvilágot. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elítéli és felháborítónak tartja a Babes–Bolyai Tudományegyetem vezetőségének döntését, amellyel a BKB két alelnökét eltávolította az oktatók sorából. Közleményük szerint az egyetem rektorának és szenátusának magatartása ellentétben áll a szabad véleménynyilvánítás szellemével. November 29-én a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester azt nyilatkozta, hogy felkéri Hantz Pétert és Kovács Lehelt, legyenek az általa vezetett szervezet jelöltjei a tavaszi europarlamenti választásokon. A két tanársegéd elhatárolódott az ajánlattól. Egyikük sem kíván politikai pályára lépni, sem az europarlamenti választásokon indulni. November 29-én az Európai Parlamentben több alkalommal is szóba került a BBTE-botrány. A magyar EP-képviselők közös nyilatkozatot fogalmaztak, a Moscovici-jelentés vitájának alkalmából pedig a plénum előtt is szóvá tették az ügyet. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lemondott a két magyar rektor-helyettes. Összehívják a magyar tagozat közgyűlését. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozati vezetőinek rendkívüli ülésén végre egységes fellépés történt. Ez egyértelműen a BKB két alelnökének, pontosabban Hantz Péternek az érdeme, aki mások által kritizált bátor módszereivel ezt a kényszerhelyzetet kivívta. Fontos volt néhány ember bátorsága. Egyed Emese elsőként benyújtott lemondásával megadta a jelzést, gyakorlatilag elindította a lavinát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Főhajtás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./

Nem tágít elzárkózó álláspontjától a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) vezetősége. A rektori hivatal közleménye szerint a BBTE jóhiszeműen vállalta a multikulturális jelleget, az egyetem nem dönt a román állam hivatalos nyelvével kapcsolatosan. A Nicolae Bocsan rektor által aláírt közlemény kifejtette: nem veszteség az intézménynek az olyan rektor-helyettesek távozása, akik semmi jelentőségteljest nem hagynak maguk után, sem az olyan szenátoroké, akik soha nem hangoztattak egy értelmes gondolatot. A közlemény Markó Bélát is vádolta: a rektor szerint ő volt az, akinek kérésére létrejött a 2001/529 törvény, amely hatályon kívül helyezte a multikulturalitásról szóló 2000/285 kormányrendeletet. A közleményre Kötő József nyugalmazott államtitkár levélben válaszolt, rámutatva, a multikulturalizmushoz elengedhetetlen a kultúrák esélyegyenlősége, ami a BBTE-n hiányzik, akárcsak az oktatási vonalak döntési jogköre. A rektorátus az asszimiláció és a nemzeti türelmetlenség fóruma lett. Jelenleg egyetlen jogszabály sem tiltja a többnyelvű táblákat, vagy akár az önálló karokat, saját egyetemet. Az elmúlt napokban több állásfoglalás látott napvilágot a két adjunktus menesztése ügyében. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester lemondott a BBTE tiszteletbeli szenátori címéről, azzal indokolva: az egyetem jelentős mértékben eltért azoktól a céloktól, amelynek ismeretében a címet elfogadta. Csedő csatlakozott azokhoz, akik a két elbocsátott oktató állásukba való azonnali visszahelyezését szorgalmazzák. Tőkés László királyhágómelléki református püspök a BBTE 11 magyar díszdoktorához fordult, kérve, hogy tekintélyüket latba vetve segítsenek az intézményben kialakult helyzet megoldásában. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke, Bodó Barna azt nyilatkozta: ha idén nem sikerül előrelépni, és nem változik meg az egyetem hozzáállása, tiltakozásképpen az intézmény minden magyar vezetője lemond. Az Erdélyi Református Egyházkerület igazgatótanácsának elmarasztaló véleménye nyomán lemondott szenátusi tisztségéről Buzogány Dezső is, az egyetem Református Tanárképző Karának tanára, aki nem szavazott a két adjunktus menesztése ellen. Indoklásában azt nyilatkozta: távollétében nem voltak megfelelő információi az elbocsátás körülményeiről, és sajnálja, hogy tájékozatlansága miatt rossz fénybe hozta a református egyházat. Az elbocsátás ellen nem szavazó két teológia kari képviselő elmarasztalását 93 magyar közéleti személyiség nyílt levélben kérte az egyházfőktől. A Magyar Polgári Egyesület és a Magyar Polgári Szövetség szintén tiltakozó, a két adjunktussal szolidarizáló nyilatkozatot tett közzé. /Ercsey Ravasz Ferenc: Közleményháború egyetem ügyben. Bocsan: Trianonról nem a BBTE szenátusa dönt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

December 6-án a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Bölcsészkarának épületében a Magyar Irodalomtudományi Tanszék vezetője, Egyed Emese mintegy negyven diákja kíséretében belépett Mircea Muthu dékán irodájába, és átnyújtott egy kérvényt, amelyben néhány terem magyar nyelvű feliratozását kéri. A titkárságon iktatták a kérvényt, a dékán pedig a tanszékvezető tanárnő szerint megértő magatartást tanúsított. Ehhez képest az épületben és annak környékén valósággal hemzsegtek az őrző-védő és egyéb „elemek”, Nicolae Bocsan rektor pedig újabb nyilatkozatot tett közzé, amelyben – anélkül, hogy megnevezné őket – demagógnak nevezi a kétnyelvű, illetve magyar táblákért küzdőket. Az épület előtt legalább négy olyan ember lézengett, akik minden ki- és bemenőt alaposan megfigyeltek. A kapunál az igazoltatás után rendre találkozni lehetett azokkal az egyénekkel, akik a múltkori, Hantz Péter-féle tábla-akciónál is intézkedtek, filmeztek, fényképeztek, de nem a sajtó munkatársai. Vasile Tegudean, az őrség vezetője kezében szintén kamera volt. December 6-án reggel újabb közlemény érkezett a rektori hivatal részéről. Ebben, Nicolae Bocsan rektor az általa demagógnak nevezett egyének akcióit kárhoztatta. Szerinte álhír, hogy Mircea Muthu dékán beleegyezett volna a kétnyelvű táblák kihelyezésébe. Az Országgyűlés a Fidesz kezdeményezésre egyhangúlag ötpárti nyilatkozatot fogadott el. Ebben szolidaritást vállalnak a két elbocsátott adjunktussal, és mindenkivel, aki kiáll a magyar oktatás ügye mellett. A Professzorok Batthyány Köre levélben hívta fel Hans-Gert Poettering, az Európai Néppárt európai parlamenti csoportjának frakcióvezetője figyelmét a történtekre. A professzorok arra kérték a politikust, hogy kísérje figyelemmel az eseményeket, különös tekintettel Románia küszöbön álló uniós tagságára és a többnyelvűségért felelős főbiztos-jelölt, a román állampolgárságú Leonard Orban személyére. A budapesti Semmelweis Egyetem szenátusa egyhangúlag fogadta el tiltakozó nyilatkozatát, amelyben többek között leszögezi: tiszteletben tartja a kolozsvári BBTE autonómiáját, ugyanakkor meggyőződése, hogy az autonómia gyakorlása során nem valósíthat meg olyan – az Európai Unió alapvető értékeit kifejező, szabályaival és gyakorlatával össze nem egyeztethető – jogsértést, amely akadályozza a multikulturális értékek érvényesülését, így különösen a többnyelvűséget és a kisebbségek szabad nyelvhasználatát. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kétnyelvűsítő kísérlet a Bölcsészkaron. A magyar feliratok kifüggesztését kérték a dékántól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

December 7-én Kolozsvár a Farkas utcán az úttest egyik oldalát megtöltötte a tüntető tömeg, amely kifejezte szolidaritását a Babes-Bolyai Tudományegyetemről kizárt két oktatóval és az önálló magyar felsőoktatási intézményekért folyó harccal. A résztvevők „Ma őket – holnap minket”, „Bolyai Egyetemet” és hasonló feliratú transzparenseket mutattak fel. Felszólaltak a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) vezetői, felolvasták a különböző támogató nyilatkozatokat. Ez nem románok és magyarok közötti konfliktus, ellenkezőleg, olyan ügy, amelyben – talán 1989 óta először – a két nemzet tagjai közösen harcolnak a kriptokommunista, diktatórikus egyetemvezetés ellen – fejtette ki Hantz Péter. Az egyetemről menesztett oktató leszögezte, az intézmény oktatói és vezetői számára nincs más út: vagy felismerik a pillanatot, vagy ellehetetlenülnek. Hantz említést tett azokról a tanárokról is, akik nyíltan vállalták, hogy elveik nincsenek, csak érdekeik. A BKB másik alelnöke, Kovács Lehel azoknak is válaszolt, akik – a munkahelyvesztés küszöbén – saját két gyereke iránti felelősségére figyelmeztették. Kijelentette: éppen ez a felelősség sarkallta tettekre, mert nem mindegy, hogy gyerekei és a többi magyar gyermek milyen világban nő fel. Felolvasták Máté András Levente és Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselők üzenetét, az Országgyűlésben egyhangúlag megszavazott ötpárti nyilatkozatot és a magyar EP-képviselők közleményeit. Szőcs Judit, a SZET Oktatási Bizottságának elnöke a testület által elfogadott nyilatkozatot ismertette. Nagy ovációt váltott ki a Történelem és Filozófia Kar román oktatójának, Aurel Codoban professzornak az üzenete, amelyben az ellenvéleményeket és a kritikát kegyetlenül megtorló egyetemi vezetőket bírálta. A felszólalók sorát a BKB elnöke, Bodó Barna zárta, aki arra a felelősségre utalt, amely ma az ügy minden résztvevőjét terheli. Elmondta: az egyetemen ma is a félelem uralkodik, sok kollégáját ez gátolja meg abban, hogy állást foglaljon. Megnevezte azt a négy magyar oktatót, akik Hantz és Kovács menesztését megszavazták: Szamosközi István, Buzogány Dezső, Marton József és János Réka. A Becali-féle Új Generáció Pártjának négy tagja próbált zavart kelteni, üvöltve éltették a BBTE-t. A rendfenntartók utánuk eredtek. Az egyetem román tagozatának néhány vezetője közleményben biztosította támogatásáról a rektort. Érdekes módon, az aláírókat leszámítva, a nyilatkozat szóról szóra azonos volt a múlt heti rektori közleménnyel. December 8-án nem csak Kolozsváron, de Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyószentmiklóson is tüntettek a BKB ügyével szimpatizálók. Ülésezett a BBTE magyar tagozatvezetőinek tanácsa. A testület szóvivője, Magyari Tivadar szerint a bizottság tagjai a rektori hivatallal folytatott megbeszélésen napirendre tűzték a kétnyelvű feliratozás problémáját, az elbocsátott adjunktusok ügyét, a tagozat alapszabályzatának elfogadását. Az ülésen többen bírálták a BKB nyomásgyakorló tevékenységét. Eckstein-Kovács Péter szenátor üzenetében leszögezte: állampolgárként, jogászként és politikusként kötelessége, hogy felemelje szavát, amikor a BBTE rektora nem tartja tiszteletben a törvény betűjét és szellemét. Az egyetemi szenátus döntése ellentétes a hatályos jogszabályokkal, a szabad véleménynyilvánítás alapvető emberi jogával. Levelet juttatott el a szerkesztőségbe Kása Zoltán egyetemi tanár is. Ebben kifejtette: Nicolae Bocsan rektor legutóbbi közleménye „tele van hazugságokkal”. A volt rektor-helyettes rákérdezett a rektor állításaira: Mikor ellenezték magyar képviselői a német tagozat fejlesztését? Mikor nem akartak judaisztikai szakot? És kik? /Ercsey Ravasz Ferenc: Több mint ezren tüntettek a magyar egyetemért. Becali-pártiak zavarkeltéssel próbálkoztak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

A Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnöke december 12-én kihallgatásra jelentkezett a rendőrségen. A nyomozó arra volt kíváncsi, hogy óhajtanak-e nyilatkozni. Nemleges válaszuk után érdeklődtek, hogy mi a vád ellenük. A rendőr rombolást emlegetett. A Babes–Bolyai Tudományegyetem rektori hivatala „Agresszió és manipulálás” címmel közleményt adott ki, amelyben elítéli bizonyos „csoportocskák” tevékenységét. A hivatal arra panaszkodik, hogy néhány diák tiltakozó jelszavakkal zavart meg egy karácsonyi zenei műsort az Akadémiai Tanács székhelyén. A közlemény többek között kifejti: sehova sem vezet az, ha Kolozsváron folytatják azokat a vandál tetteket, amelyeket Európa Budapesten láthatott az 1956-os megemlékezések kapcsán. A rektori hivatal felszólítja az egyetem magyar oktatóit, hogy határolódjanak el a „csoportocskák” tevékenységétől. Mihail Hardau oktatásügyi miniszter úgy döntött, hogy bizottságot létesít, amelynek feladata az lesz, hogy december 12. és 15. között kivizsgálja Hantz és Kovács elbocsátását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Villámkihallgatáson Hantz és Kovács. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

December 11-én Kolozsvár Szent Mihály Caritas Szentegyház utcai székházában a Piaristák Romániai Rendtartománya megnyitotta a Piarista Tanítórend Jubileumi Évét. A dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök védnöksége alatt megszervezett ünnepségen bemutatkozott a piarista nővérek nagykárolyi gyermekotthonának közössége is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Jubileumi évbe lépett a piarista rend. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

December 13-án a képviselőház megszavazta az új kultusztörvényt. A jogszabályt a kormány által kidolgozott tervezethez képest csak csekély mértékben módosították. A törvény kötelezővé tette az egyházi oktatási intézmények állami támogatását. A megszavazott jogszabály jogegyenlőséget biztosít a különböző felekezeteknek, és szavatolja az állam egyházakkal szembeni semlegességét. Az egyházi iskolák állami támogatásáról szóló cikkely csupán jogalapot biztosít, a támogatás mikéntjét egy következő törvény fogja leszögezni. Máté András képviselő szerint 60 év után végre „EU-konform” kultusztörvénye van Romániának. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Elfogadta a képviselőház a kultusztörvényt. Állami támogatást kapnak a felekezeti iskolák. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Romániában még az elitben is tabutéma Erdély, e földrész múltja, jelene, kulturális mássága. Senki nem meri hangosan kimondani, hogy a Kárpátok vonulata képezi délen és keleten a kulturális Európa határát. Silviu Gherman esete bizonyítja, miféle megkövezés, a közéletből való kiebrudalás vár arra, aki semmibe meri venni az Erdély-féltés mitikus erejű román szólamát. Az akadémiai körök csak most jutottunk el oda, hogy a történészek józanabbik fele leül és tárgyal a magyar történetírókkal, vitára meri bocsátani a félévszázad alatt megkövült dogmákat. Erdély kérdésében a párbeszédre, a problémák nyílt, őszinte taglalására még nagyon sokáig nem lesz esély. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nálunk nem működne… = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

December 16-án tartotta nyílt napját a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI). A konferencián az erdélyi magyar felsőoktatás problémáira kerestek megoldást. A készülő felsőoktatási törvény létrehozná az egyetem igazgatótanácsát, amelynek 7 tagja közül 3 a minisztérium, 3 a szenátus, 1 pedig a szakszervezet képviselője lenne. A rektor nem tagja a testületnek, csupán egyfajta ügyvezető. A felszólalók hangot adtak az egyetemi oktatók aránytalan bérezésével kapcsolatos elégedetlenségüknek. Kifejtették: sehol Európában nincs a professzoroknak tízszer akkora jövedelmük, mint egy alacsonyabb fokozatú oktatónak. Gondokat jeleztek még a doktori témavezetés kérdésében is. Kiderült, hogy a versenyvizsga-bizottságok összetétele (3 minisztériumi tag, 2 egyetemi) alkalmat nyújt a politika beavatkozására. Kérdés, hogy a felekezeti intézmények miért nem szerepelnek a jogszabálytervben. Szó esett a magyar nyelvű műszaki oktatás gondjairól. Elmondták: a Kolozsvári Műszaki Egyetemen nem csupán a magyar nyelvű oktatás hiányzik, de a vezetőségnek nincs egyetlen magyar tagja sem. Bemutatták a „Kárpát-medence régiói” sorozat legújabb, negyedik, Északnyugat-Erdély című kötetét. – A KMEI keretében működő szakkollégiumok beszámoltak tevékenységükről. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Terítéken a felsőoktatás kérdésköre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Plágium gyanúja merült fel Szamosközi István egyetemi tanár, dékán-helyettes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Akadémiai Tanácsának alelnöke doktori dolgozatával, valamint az annak alapján kiadott kötettel kapcsolatosan – jelezte január 8-án tartott sajtóértekezletén Bodó Barna egyetemi tanár, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke. Mind a doktori dolgozatban, mind az Evaluarea potentialului la elevi című könyvben előfordul ugyanaz a csaknem három teljes oldalt kitevő szöveg, amely megtalálható egy korábban megjelent francia könyvben /a Fredi P. Düchel által szerkesztett Textes de base en pédagogie – l’éducation cognitive – le développement de la capacité d’apprentissage et son évaluation című kötetben/. A szövegátvétel részben szó szerinti, részben csak a kifejezésmód változik. A szóban forgó szöveg három szerzője (Jean Louis Paour, Jeanine Jaume, Odile de Robillard) azonban sem lábjegyzetben, sem a forrásmunkák között nincs feltüntetve. A megvádolt tanár a Szabadságnak elmondta: soha nem látta a szóban forgó francia kötetet, nem vett át abból semmit, és nem is vehetett, mert nem olvas franciául. A BBTE azzal vádolta Hantz Pétert és Kovács Lehelt, hogy tudományos munkájukat elhanyagolják – fejtette ki Bodó. Ehhez képest, Hantz két doktorátus birtokában (egyet Budapesten, egyet Genfben szerzett) számos rangos szaklapban megjelent cikk szerzője, egyik szakmunkája a legtekintélyesebb fizikai lapban, a Physical Review Letters-ben jelent meg, ezt Kolozsváron nem sokan mondhatják el magukról – jegyezte meg Bodó. Hantznak az utóbbi 5 évben 7 szakdolgozata jelent meg, 2006-ban pedig (amikor a rektor szerint „elhanyagolta a tudományt”) további 4 publikációját fogadták el rangos hazai és külföldi lapok. Kovács Lehel több budapesti és bécsi szaklapban rendszeresen közöl, hazai kiadványokat szerkeszt, 6 konferencia összefoglaló kötetében szerepel, mint szerző. Bár még csak 32 éves, három tudományos kötetnek egyedüli, további négynek pedig társ szerzője. Ehhez képest, a BKB törekvéseit nyíltan ellenző Szamosközi István tudományos munkásságáról nagyon nehéz megtudni bármit is – közölte Bodó. Az egyetem honlapján nem szerepelnek erről adatok. A BKB elnöke bejelentette: szövegek, vagy szövegrészletek átvétele a forrás megjelölése nélkül mind a törvények, mind az értelmező szótár szerint plágiumnak minősül, az oktatási tárcához fordulnak, hogy az illetékes hatóság ítélje meg: megalapozott-e vagy sem a Szamosközi Istvánnal szemben felmerült plágium-gyanú? Bodó szerint Szamosközi személye körül más szempontok miatt is gond van: az általa betöltött vezető tisztségek (dékán-helyettes, az Akadémiai Tanács alelnöke, a Távoktatási szakosztály igazgatója stb.) egy részét a tanügyi alkalmazottak jogállására vonatkozó 1996-ban elfogadott törvény értelmében nem töltheti be ugyanaz a személy. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Bodó Barna: Szamosközi plagizált? A BKB az oktatási minisztériumhoz fordul. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

Néhány nappal ezelőtt Hantz Péter kimondta: ha nem jönnek létre az autonóm struktúrák, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar oktatás évei meg vannak számlálva. Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa is így látja, ezért elkeserítő a sok mellébeszélés, ami ebben az ügyben elhangzik. December folyamán például felsőoktatási konferencia zajlott le, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) szervezésében. Itt hangzott el „két ijesztő butaság”. Az elsőt úgy fogalmazták meg, hogy „a munkaerőpiaci relevancia” kérdése. Magyarán: az a félelem, hogy ha valaki magyarul végzi az egyetemet, nehezen kap Romániában munkahelyet. Nem kell a többségiek érveit megfontolás nélkül átvenni. Most ez kimondottan nevetséges: hiszen az átjárhatóság az Európai Unió egyik legnagyobb pozitívuma. A másik: azt hangoztatták némelyek, hogy a túl nagy nyilvánosság rossz előfeltételeket teremt az alkudozáshoz. Ha nem telt volna el 15 év csendes várakozással, akkor érhető lenne ilyen érvelés. A magyar oktatás jövőjét baráti viszonyokért, brancs-érdekért odadobni szégyenletes dolog! /Ercsey-Ravasz Ferenc: A megszámlált évekért. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Az Európai Unió (EU) tagjává vált Romániában megengedhetetlen az, hogy a vidéki települések jó részében ne legyen ivóvízhálózat, vagy villanyáram-szolgáltatás – nyilatkozta január 12-én Kolozsváron Traian Basescu államfő. Arra figyelmeztette a Kolozs megyei települések polgármestereit: nem lesznek mentségek és kifogások, meg kell tanulni pályázni. Ami a pályázáshoz szükséges önrészt illeti, annak biztosításában számíthatnak mind a központi, mind a megyei költségvetés támogatására. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Basescu: Még elemi szinten sem készültünk fel. Kolozsvárra látogatott tegnap az államfő. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

A Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Kemény Zsigmond-díjjal tüntette ki Egyed Ákos történészt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökét. Az alapítvány 1993-ban határozta el, hogy pályázati rendszer keretében alapítványi díjakat hoz létre az oktatás, a kultúra és a tudomány területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségek elismerésére. Az idei két fődíjat Juhász Ferenc költőnek és Czelnai Rudolf meteorológusnak ítélte oda a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány kuratóriuma. /Egyed Ákos Kemény Zsigmond-díjas lett. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

Az önálló, erdélyi magyar felsőoktatás kérdése fájdalmasan megosztotta az erdélyi magyar társadalmat. A lap munkatársa szerint a Bolyai Kezdeményező Bizottság elkövetett néhány hibát-mulasztást: nem fordult kellő mértékben a diákság felé, nem toborozta táborába az egyetemi hallgatókat. Elhangzottak a nemzeti szólamok, emiatt az értelmiség egy része elzárkózott a további vitától, nem hajlandó állást foglalni. Van olyan magyar oktató, aki kirúgással fenyegette meg azokat, akik Hantzék mellett foglalnak állást. Sok magyar oktató döbbenten észlelte azt, hogy a két rektor-helyettes lemondása semmilyen eredménnyel nem járt. A román állam egyik rémálma teljesülne azzal, ha a BKB célba ér, hiszen az jelzésértékű lenne a magyarság autonómia-küzdelmének. Erre utal a táblaakciónál és a többi megmozdulásnál az egyetem körül hemzsegő titkosszolgálati elemek ügyködése. A magyar oktatóknak – talán – egy lehetőségük lehetett volna: ha azonnal egységesen, radikálisan lépnek fel. Sok oktató arra panaszkodik: a BKB elrontotta a hangulatot, már nem lehet együttműködni a román kollégákkal. Ez elfogadhatatlan érvelés. Az egyetemvezetés azt csinál, amit akar. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szavak a Kalahári mélyén. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

Ercsey-Ravasz Ferenc /sz. 1974/ öt évig dolgozott riporterként a Kolozsvári Rádió magyar szerkesztőségében, másfél éve pedig a Szabadság napilap munkatársa, emellett rockzenész, a Voices Of Silence zenekar billentyűse, zeneszerzője és szövegírója, azonkívül immár hetedik éve vezeti a Visszhang kolozsvári egyetemi vegyeskart, mondta el a vele készült interjúban. Hívő ember, minden kritikus pillanatban érzi, tudja, hogy Isten ott van mellette. Büszke arra a gerinces magatartásra, amellyel az egyházak ma is képesek értéket, érvényes alternatívát nyújtani. A Visszhang diákkórus 1972-ben alakult az akkori Visszhang nevű diákmozgalom jegyében. A legnagyobb sikereket a kórus Magyari Zita keze alatt érte el. /Fodor György: Interjú. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 28./

Néhány héttel ezelőtt Kolozsváron tartózkodott Tunézia bukaresti nagykövete. A látogatás célja az volt, hogy találkozzon és beszélgessen a kolozsvári Iuliu Hatieganu Orvostudományi és Gyógyszerészeti egyetemen tanuló több mint 700 tunéziai diákkal, valamint tanáraikkal, és az egyetem vezetőségével. Számos panasz és kérés hangzott el, az észak-afrikai muzulmán fiatalok nem jobbak és nem rosszabbak, mint az átlagos romániai diákok. Szüleik hatalmas összegeket, évente legalább 15 000 eurót áldoznak arra, hogy gyerekeik Kolozsváron részesülhessenek szakképzésben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tunéziai diákok inváziója a kincses városban. Zömmel orvosnak, gyógyszerésznek készülnek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./

Május 27-én tölti be Kostyák Imre nyugalmazott zenetanár 94. életévét. Mögötte áll egy rendkívül gazdag élet. Volt piarista szerzetes, katona, hadifogoly, méhész, zenetanár, hat fiú (mindannyian zenészek!) apja. A templomban Levente fia látja el a kántori teendőket. Kostyák Imre Székelykocsárdon született, ott kezdett iskolába járni. Piarista szerzetes akart lenni, végezte a teológiát, emellett párhuzamosan Zeneakadémiára is járt. Azután kilépett a rendből, a Zeneakadémiát elvégezte. Nyugdíjba menetele után Gyulafehérvárra hívták egyházi éneket tanítani. Tíz évig tanított, emellett a kispapoknak méhészetet is tanított, mert ahhoz is értett. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Hálát adok az Istennek, hogy ember maradtam” Beszélgetés Kostyák Imre nyugalmazott zenetanárral. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

A román parlament óriási felzúdulással vette tudomásul az államfő kijelentését, miszerint a politikusok a bűnözőknek gyártanak törvényeket. Mintegy ötven román értelmiségi nyílt levélben szólította fel a politikusokat: álljanak el az államfő menesztésére irányuló kísérletüktől. Erre válaszolt Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke, kétségbe vonta az értelmiségiek reprezentatív voltát, majd sértő hangon felszólította őket: üljön mindenki a munkahelyén! /Ercsey-Ravasz Ferenc: Vissza a „munkahelyre”! = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./

Hírhedt böszme-beszédében Gyurcsány Ferenc kormányfő mondta aparátcsikjainak, mint a politikai időhúzás és néphülyítés globális receptjét: „nyomjuk a népnek a mantrát”. Magyarán: ismételgetjük a bódító szövegeket. Az erdélyi magyar mantra pár éve az autonómia. Erdélyben az autonómiának mindenekelőtt az egységes nemzetállam üldözési mániájával kell megküzdenie. Az elmúlt 15 évben a közösségi képviselők az éppen fennálló politikai konjunktúrák függvényében hol elővették, hol eldugták az autonómia jelszavát. Az RMDSZ-ről leszakadt szervezetek népszavazást kezdeményeztek a kérdésről. A román politikusokat valamennyien az autonómia ellen foglaltak és foglalnak állást. Sólyom László magyar köztársasági elnököt sem sikerült színvallásra késztetni, amit mondott, azt mindenki úgy értelmezi, ahogyan akarja. Az RMDSZ viszont döbbenetes dologra vetemedett: a zászlón az „Együtt az autonómiáért” feliratot „Együtt Európáért”-ra cserélte, írta a lap munkatársa. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nyomjuk a népnek a mantrát. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./

Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa megkérdezte Magyari Tivadar frissen kinevezett rektor-helyettest, hogy a magyar oktatók választott vezetői komolyan gondolták tavaly december 7-én kelt közleményüket, miszerint a tagozati alapszabályzat – többnyelvűség – Hantz és Kovács visszavétele – hármas követelmény valóban követelmény volt, és nem csupán eljátszottak egy szerepet, hogy a nyilvánosságot megnyugtassák? Magyari Tivadar szerint az egyetem sokkal bonyolultabb, lényegesen többről van szó, mint a kétnyelvű feliratokról. Az oktatás, a félszáznál is több magyar szak napi igazgatása állandó szervezést, intézkedést kíván, ezért nem halaszthatták tovább a két rektor-helyettes kinevezését. Szerinte „nincs arról szó, hogy követelményeket támasztottak, és azután meghátráltak”. Kívülről nézve azonban ez látszik, tette hozzá az újságíró. A magyar oktatók először csak félig hátráltak meg: a rektor követelésére kinevezték Magyari Tivadart. Bocsan rektor minimális jelét sem adta a jóindulatnak. Ennek ellenére a magyarok tettek közeledő, helyzet-feladó lépést: kinevezték a második rektor-helyettest is, Nagy László személyében. Ő ráadásul úgy lépett vissza a rektor-helyettesi pozícióba, hogy a lemondását követő nyilvános sértegetésekért, becsmérlésért a rektor soha nem kért bocsánatot. Szabad-e ilyen mélyre görnyedni? – kérdezte a publicista. Néhány kivétellel elmagyaráztuk mindenkinek – fogalmazott Magyari. Valóban, az egyedül maradt Egyed Emesének nehéz lehetett volna „elmagyarázni”. Úgyszintén, a megkeseredett Sárkány-Kiss Endrének, aki már Magyari kinevezésekor is elhagyta az ülést. A magyar oktatók amennyire csak lehetett visszavonultak, úgy döntöttek: konzerválják a magyar tagozat jelenlegi lassú kimúlásának állapotát. Egyre kevesebb a magyar fiatal, egyre több lehetőség közül választhatnak, és eljön az idő, amikor a mai divatos szakok, ahol most tolonganak a diákok, ugyanoda jut, ahol jelenleg a reál-szakok egy része tart: öt-hat ember végez egy évben, és a megszűnés veszélye lebeg a fejük felett. Kovács Lehel állást kapott a Sapientia EMTE-n, Hantz Péter pedig hamarosan külföldre utazik, posztdoktori kutatómunkára. Az egyetemen minden készen áll a visszarendeződésre. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szabadság vagy szendvics? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./

A Temes megyei RMDSZ-szervezet elnöksége február 22-én dönt arról, hogy elfogadják-e Tőkés László belépési kérelmét, vagy sem. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke tiltakozásul “a Kolozs megyei RMDSZ pártos, önkényes és méltánytalan magatartása ellen” kilép a szervezetből, és kéri felvételét a temesvári szervezetbe. Az RMDSZ-vezetőség nincs könnyű helyzetben – ismerte el Halász Ferenc elnök. Toró T. Tibor parlamenti képviselő nem látja akadályát a püspök belépésének. Kaba Gábor zsombolyai polgármester szerint Tőkés László megosztó tényezőként jelenik meg a megyei RMDSZ, s talán a megye magyarságának életében is. /Pataky Lehel Zsolt: Megosztott vélemények Tőkés László “befogadásáról”. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./

Kolozsváron a Tordai úton egy telek a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) birtokába került. Az intézmény elhatározta, hogy kétrészes ingatlant épít a telekre, a Képzőművészeti Kar és a Természettudományi Kar számára. Ez csak egyike a Sapientia ingatlanfejlesztési terveinek. A Sapientia EMTE felújította a csíkszeredai Hargita Szálló megvásárolt épületét. Ez ad otthont az ottani karnak, és az egyetemi bentlakásoknak. Marosvásárhelyen elkészült az egyetem épülete, amely a Segesvár felé kivezető útról jól látható. Dávid László rektor közölte: az ottani karok már mind odaköltöztek. Marosvásárhelyen tervezik a bentlakást. Ez az akkreditáció miatt is szükséges. Dávid László elmondta: a kolozsvári fejlesztéshez szükséges pénzt úgy teremtették meg, hogy az egyetem telket vásárolt, és annak felértékelődése miatt, az eladási árából kikerül az összeg. Kolozsváron az építés körülbelül másfél évet vesz majd igénybe, tehát 2009-re elkészülhet a kettős ingatlan. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ingatlanfejlesztésre készül a Sapientia–EMTE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./;

Március 5-én kezdődött Déván a magyar főtanfelügyelők, illetve -helyettesek kétnapos munkatalálkozója. A beiskolázási kérdés a legfontosabb témája volt a találkozónak, hiszen az erdélyi megyék jó része, és a bukaresti magyar iskola is komoly létszámgondokkal küzd. Fehér, Arad, illetve Temes megyékben azonban egyaránt 5-5 kilencedik osztály beindítását tervezik. A legvakmerőbb Halász Ferenc Temes megyei tanfelügyelő volt, aki 91 nyolcadikos mellett álmodott 4 elméleti és egy ipari kilencedik beindításáról. Hunyad megye a maga három betervezett kilencedik osztályával szintén bátornak mutatkozik, hiszen idén megyei szinten összesen 76 nyolcadikos végez. Az igazi gondok azonban Szeben megyében jelentkeztek, illetve Bukarestben, ahol 4 (!) magyar nyolcadikos végez idén és 11 kisdiák jár az első osztályba. A tanfelügyelők meglátogatták a dévai Szent Ferenc Alapítvány által működtetett Magyarok Nagyasszonya Kollégiumot, hogy saját szemükkel lássák, hogyan lehet egészséges szemlélettel gyarapítani a beiskolázási számokat a szórványban. Innen a másik dévai csoda irányába vitt az útjuk: a Téglás Gábor Iskolacsoportba, ahol szintén egy tíz évvel ezelőtt halálra ítélt szórványmegyei tagozat újjáéledését láthatták. /Gáspár-Barra Réka: Tanfelügyelői találkozó Déván. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

Ha van a 20. századi Erdélynek olyan magyar alakja, aki megérdemelne egy szobrot Kolozsvár központjában, akkor az Márton Áron püspök, aki két egymást követő totalitárius rendszerrel szegült nyíltan szembe. Néhány évvel ezelőtt merült fel dr. Czirják Árpád pápai prelátus kezdeményezésére az a gondolat, hogy a Szent Mihály-templom előtt szobrot állítsanak az erdélyi magyarság e jelentős alakjának. Bocskai Vincze szobrászművész elkészítette a művet, amely azóta raktárban porosodik. Egy 19. századi bejegyzés szerepel a templom telekkönyvébe, amely építési tilalmat rendelt el a templomkertben. A város azt kérte az egyházközségtől, indítson pert a beírás törlésére. A plébánia szerint azonban nem az egyház feladata a perelés. Emellett a városi tanácsban van egy jelentős RMDSZ-frakció, sőt, van egy magyar alpolgármester. Márton Áron szobrára szükség van, hogy azok, akik Kolozsvár maradnak otthon érezzék magukat ebben a városban, a jelképek terén is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A háziőrizettől a raktárig. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

A Romániában jelenleg létező nyolc fejlesztési régió bebizonyította, hogy kevéssé hatékony – nyilatkozta sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ennek oka elsősorban az, hogy a régiók túl nagyok. Nincs közös gazdasági vonásuk. Az RMDSZ kidolgozott egy tanulmányt ezzel kapcsolatosan, és a következő hetekben nyilvánosságra hozzák azt. A megfogalmazott javaslatokról az államfővel is tárgyaltak, és megállapodtak abban, hogy bármiféle átszervezésre is kerüljön sor, azt csak 2009-ben lehet megvalósítani, amikor az uniós költségvetés lejár. Romániának 13–14 fejlesztési régióra lenne szüksége, régiónként átlagosan 3 megyével. A központosítottság megszüntetése az egyik legfontosabb tennivalója Romániának – hangsúlyozta Markó. A politikai válságok feloldására az RMDSZ elnöke azt javasolja: tiltsák meg a pártvándorlást, illetve azt, hogy a pártkoalíciók, miután parlamentbe jutottak, felbomoljanak. Az RMDSZ-nek nincs szándékában óvást emelni a Tőkés László püspök europarlamenti jelöltségét támogató aláírások jegyzékével kapcsolatosan – nyilatkozta Markó, reagálva a püspök kampányfőnökének korábbi kijelentésére, miszerint a szövetségben máris ki van adva az utasítás, hogy bizonyos számú aláírást semlegesnek kell nyilváníttatni. Markó elismerte, hogy a püspök függetlenként való indulása veszélyeztetheti az RMDSZ-t. Egyébként az RMDSZ-en kívüli aláírásgyűjtések egyfajta vígeposszá váltak, már évek óta állandóan folynak hasonló törekvések – emlékeztetett Markó. Nem érti, hogyan lehetséges az, hogy egy erdélyi magyar szervezet nem képes összegyűjteni alkalomadtán 25-30 ezer aláírást. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Markó: életképtelen régiók. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./