A bánsági tolerancia szimbóluma az a hármas szoboravató, amely augusztus 5-én történt Zsombolyán: Bartók Béla magyar (1881–1945), Emmerich Bartzer német (1895–1961) és George Enescu román (1881–1955) zeneszerzők szobrait avatták, a zsombolyai főutca másik oldalán az évekkel ezelőtt leleplezett Petőfi Sándor-, Mihai Eminescu- és Peter Jung-szobrok sorakoznak (valamennyi alkotás Soltész Teophil helybéli művész alkotása). Bartzer szimfonikus zeneszerző szobrát unokái leplezték le. A nagyszentmiklósi születésű, világhírű magyar zeneszerző, Bartók Béla szobra azért áll immár Zsombolyán is, mert ő a térség legnevesebb személyisége. A különböző etnikumok hagyományainak, népzenéjének kutatójaként még ma is ő a legteljesebb román népzenei gyűjtemény szerzője, amelyet még mindig nem fordítottak le angolról román nyelvre – fejtette ki Szép Gyula, az RMDSZ országos kulturális ügyvezető alelnöke, miután Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnökkel közösen leleplezte a szobrot. George Enescut annyi köti a Bánsághoz, hogy Bartók kortársa volt. A szobrok felállítását a németországi székhelyű Zsombolyai Svábok Egyesülete, a Communitas Alapítvány és a helyi önkormányzat támogatta. /Pataky Lehel Zsolt: Hármas szoboravató Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 7./

Göncz Kinga, a Gyurcsány-kormány külügyminisztere az elmúlt napokban kijelentette: „miközben a felszínen az atrocitások felkorbácsolták az érzelmeket, addig Magyarország és Szlovákia, a két uniós ország között sok területen jól fejlődik az együttműködés”. Tehát a szlovák szélsőségesek zsigeri magyargyűlölete, és pesti fajtársaik „méltó” reakciói csupán a felszín. A magyar lány megverése, Slota hőzöngései, a magyar stadionban lobogtatott „Szlovákok! Örökre a rabszolgáink lesztek” felirat, stb. nem lényeges. Lassan az egész Kárpát-medence megtelik etnikai gyűlölettel. A szlovákok ősellenségüknek tekintik a magyarokat. Göncz Kinga Bukarestbe érkezett. Az napirendben nem szerepelnek a nagy kérdések. Újabb közös kormányülés lesz. Ha már az elsőnek sem volt sok értelme, legyen második. Felmerül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálásának, valamint román és magyar állami támogatásának a kérdése is, bár Gyurcsány vezér a Fidesz magánvállalkozásnak tartja a dolgot. Szó esik a kisebbségi törvényről is, vállvonogatásos stílusban. Göncz Kinga nem fog rákérdezni a csángók anyanyelvhasználati jogára, a kétnyelvűség alkalmazásával kapcsolatos gondokra, a Vadim–Becali-féle retorikára, a hokimeccseken divatos bozgorozásra, a kolozsvári Szent Kamill Otthon elvert munkatársának esetére, a kolozsvári buszon elhallgattatott, magyarul beszélő fiatalokra. Nem kérdi majd meg, mit keres az újságárus-standokon a Vasgárda hivatalos lapja, és nem fog tiltakozni a székelyföldi görögkeleti létesítmények sokasága ellen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Sztrapacska és puliszka. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./

A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) szeptember 15-én széleskörű magyar–magyar találkozót szervez Budapesten, a Magyarok Házában. A csúcsra meghívtak minden magyar politikai és civil szervezetet. A megbeszélések célja létrehozni egy olyan új összmagyar fórumot, amely betölthetné a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megszüntetése nyomán kialakult űrt. Az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós elmondta: ezúttal el szeretnék kerülni az olyan helyzetek kialakulását, amelyek a MÁÉRT felbomlásához vezettek, ezért az új szervezetet kormánytól függetlennek tervezik. Patrubány Miklós közölte, hogy mindeddig csak kevés szervezet jelzett vissza pozitívan a meghívásra. Az egyik cél – erre konkrét lehetőség is van, a brüsszeli Magyar Háznak köszönhetően –, hogy a belga fővárosban, az uniós szervek közelében az új magyar szervezetnek állandó jelenléte, irodája legyen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Új magyar–magyar csúcs készül. Kormányfüggetlen szervezetben gondolkodnak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

Robert Fico szlovák kormányfő és belügyminisztere azt állítja: a nyitrai magyar lány saját magát verette félholtra, hogy elkerüljön egy vizsgát. És mögötte húzódik a szovjet típusú rendőrségi eljárás, a lány meghurcoltatása. Feltehető a kérdést: mit old meg az Európai Unió? A nyitrai áldozatot már közvetlenül az események után zaklatták a hatóságok: a lezajlott bűncselekmény részletei helyett politikai meggyőződéséről faggatták. Nemrég újra bekísérték, és hat órán keresztül, megfélemlítéssel, kiabálással próbálták rávenni, hogy vonja vissza feljelentését. Sértegették, hazugnak nevezték. Családjának erélyes fellépésére bocsátották szabadon. Ezután Ján Slota pártvezér kijelentette, hogy Szlovákiában minden feszültségért a magyarok a felelősek. A brüsszeli és a strasbourgi bürokratikus gépezet rendkívül nehezen mozdul meg, a legtöbb ami várható, egy kis diplomáciai ejnye-bejnye. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Megmaradunk, de hogyan? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

A feddhetetlenségi törvénnyel kapcsolatos parlamenti kritikák java része hajától rángatott, nem állja meg a helyét – állította Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora, a felsőház jogi bizottságának elnöke. Furcsállja, hogy sok kollégája – köztük az RMDSZ-es szenátorok többsége is – ellenzi a törvényt, emberjogi és hasonló kifogásokra hivatkozva. Bezzeg más esetben, ha a hátrányos helyzetűek, a nők, vagy éppenséggel a romák jogairól volt szó, ezek a honatyák nem jeleskedtek, csak most, amikor a tisztségviselők vagyonáról van szó – fogalmazott a szenátor. A politikus hozzátette: reméli, hogy végül létrejön az egyetértés a törvényt kezdeményezők és az RMDSZ parlamenti frakciói között, és nem kerülnek abba az – Eckstein-Kovács szerint – kínos helyzetbe, hogy a szövetség honatyái a Nagy-Románia Párttal és a többi ellenzéki alakulattal szavazva – amint az már előfordult – elutasítsák a jogszabályt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Eckstein-Kovács kitart a feddhetetlenségi törvény mellett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

Előkerült a Gyurcsány-féle hangfelvétel. A trágár „vallomás” egy egész sor teljesen kiszámítható reakciót váltott ki. Őszinte akkor lett volna, ha a parlament szószékéről mondja el az ominózus beszédet. Lehet az is, hogy a kiszivárogtató maga Gyurcsány Ferenc. Sok jel utal erre, a meglepetés hiánya, a gyors reagálás stb. Gyurcsány hazudott. A kérdés, hogy mit csinált Gyurcsány májustól, a beszéd elhangzásától, mostanig? Gyurcsány azt mondta: majdnem beledöglött (sic!) abba, hogy két évig úgy kellett tenni, mintha kormányoznának. Ha még sokáig úgy tesznek, a nép fog beledögleni. Egy önmagára valamit is adó országban egy kormányfő, aki beismeri, hogy két éven keresztül hazudott, és hogy politikája csődbe ment, nem maradhat a helyén. Úgy tűnik, ezt Magyarországon nem így gondolják… /Ercsey-Ravasz Ferenc: Amatőr őszinteség, vagy mesteri hazugság? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

A Világbank készített egy felmérést, amely szerint Romániában él a legtöbb olyan fiatal, aki ha törvényesen tehetné, kivándorolna. A tanulmány szerint, a 15 és 24 év közötti fiataloknak nem kevesebb, mint 88 százaléka szeretne külföldre menni. Ezzel az aránnyal Románia megelőzi a legelmaradottabbnak tartott harmadik világi országokat is. A fiatalok 37 százaléka akkor is hajlandó lenne egyetemre járni, ha közben dolgoznia kell a megélhetésért. Aki viszont nem tanulna tovább, az munkát vállalna, a legszívesebben külföldön. Mindössze 3,2 százalékuk állította azt, hogy itt, az országban keresne munkahelyet. Veres Valér szociológus szerint ezeket a nagy arányokat nem kell készpénznek venni. Egy hasonló kérdésre 2001-ben az erdélyi fiatalok 50–60 százaléka válaszolta azt, hogy kivándorolna. A reális kivándorlási szándék országos szintje átlagosan 10 százalék körülire tehető, a fiatalok körében ennek duplájára, ami hatalmas veszteség lenne azonban a hazai munkaerő-piacnak – véli Veres Valér. Azonban nem valószínű, hogy aki elmenne, az el is megy, egyszerűen azért, mert Európa nem képes annyi embert befogadni, munkával ellátni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A fiatalok szerint külföldön a jövő. Romániában él a legtöbb potenciális kivándorló? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

A budapesti tüntetők behatoltak a Magyar Televízió épületébe, törtek-zúztak, fosztogattak. Ez közönséges vandalizmus, az elkövető pedig nem nép, hanem csupán csőcselék, írta Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa. Érdekes módon a politikai elit most sem azon vajúdik, hogy Gyurcsányék hazudtak, hanem azon, hogy ez kiderült. A magyar gazdaság másfél évtizede nem látott mélypontra süllyedt, a forint egyre csak zuhan, a társadalmi helyzet tarthatatlan. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Felcsináltuk! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 20./

Eleget éltem az elmúlt rendszerben ahhoz, hogy tudjam: a legtöbb ember nem önszántából lett besúgó – nyilatkozta Toró T. Tibor képviselő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, aki a közelmúltban megtekintette saját megfigyelési iratcsomóját, és tárgyalt arról a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsággal (CNSAS). Legalább 20–25 személy jelentgetett róla többé-kevésbé rendszeresen. Lavinia Sandru, a Nemzeti Kezdeményezés Párt azt nyilatkozta, hogy Frunda György sokáig együttműködött az intézménnyel. Frunda szemenszedett hazugságnak minősítette és tagadta a vádakat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tóró látta, a Frundáét megnéznék. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

Szeptember 23-án több tucat kolozsvári magyar vett részt azon a szimpátiatüntetésen, amelyet az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezett a Magyar Köztársaság főkonzulátusának főtéri épülete előtt. A fiatalok gyertyával a kézben csendesen álltak, tiltakozásképpen mindazért, ami Magyarországon történik. A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) részéről András Imre, az MVSZ Erdélyi Társaságának elnökségi tagja szólalt fel. Emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy a politika elválaszthatatlan az erkölcstől, az erkölcsmentes politizálás bukásra van ítélve. Az elmúlt hét folyamán több erdélyi településen is szerveztek szimpátia tüntetést. A tengerentúli magyar közösségek is megmozdultak New Yorkban és Torontóban is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szimpátiatüntetés Kolozsváron is. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Az előkerülő szekus dossziék, leleplezések és erkölcsi megsemmisülések korát éljük. Most éppen Szilágyi Domokos van terítéken. Máris akadnak, akik sietnek ítélkezni, állapította meg a lap munkatársa. Közben a vallató tisztek, az elnyomás gépezetének igazi mozgatói jól élnek, parlamenti tagok, vezérigazgatók, kormányhivatalnokok és kortárs titkosszolgálati ügynökök. Szilágyi Domokost zsarolták. Ki meri mondani, hogy egy ilyen helyzetben nem bukott volna el? Az újságíró Szilágyi Domokos életműve mellett tör lándzsát. A versekről viszont el a kezekkel! /Ercsey-Ravasz Ferenc: Csak lassan a kövekkel…= Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

A kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanári kara és hallgatósága szeptember 27-én ünnepelte a 90. életévét betöltött Tőkés István teológiai professzort, megjelentek az Erdélyi Református Egyházkerület és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület elöljárói, számos lelkész és sok más meghívott. A méltatások bemutatták az idős professzor termékeny életét. Szó esett sok szakmunkájáról, a harmonikus pedagógusi, igehirdetői, családapai, egyházi és közéleti munkásságáról. A Protestáns Teológiai Intézet leköszönő rektora, Dr. Juhász Tamás köszöntötte az ünnepeltet, majd az intézet tisztségbe lépő rektora, Dr. Geréb Zsolt. Ezután dr. Pap Géza emelkedett szólásra. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezeteinek és lelkipásztorainak üzenetét Csűry István püspök-helyettes közvetítette. Végül maga az ünnepelt, Tőkés István professzor szólalt fel, hangsúlyozva, azt cselekedte, ami a kötelessége. Átadták az ünnepeltnek az évforduló alkalmából kiadott emlékkönyvet, amelyben 52 hazai és külföldi teológus közölt a Tőkés István hármas szakterületébe vágó munkákat. A díszebéden többen felszólaltak, köztük az ünnepelt fia, Tőkés László püspök is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Csak azt cselekedtem, ami a kötelességem. A 90 éves Tőkés István professzort köszöntöttük. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./ Tőkés István /sz. Málnás, 1916. aug. 8./ a teológia elvégzése után külföldi tanulmányútra ment, ahonnan Vásárhelyi János egykori püspök hívta vissza Erdélybe. 1940 augusztusában kinevezték püspöki titkári állásba. E megbízással párhuzamosan volt főiskolai lelkész 1945 decemberéig. 1945-ben kinevezték az Erdélyi Református Egyházkerület központjában létrehozott egyházigazgatói, előadótanácsosi állásra. Ezt a felelősséget 33 éven át viselte. 1973-ban fogadta el a Protestáns Teológia Tanácsának meghívását a Református Újszövetségi Exegézis és Bibliai Teológia tanszékre, nyilvános, rendes professzori minőségben. Az intézet vezetősége Tőkés Istvánt erre a szolgálatra már a 60-as években is javasolta, de az állami hatóságok visszautasították ezt a kezdeményezést. Professzori megbízatását tíz éven át töltötte be, 1983 novemberéig, amikor is külső nyomásra, 67 éves korában nyugdíjazták. Tőkés István több mint száz tanulmányt írt, megjelent 15 önálló kötete, amelyek közül kiemelkedik a Második Helvét Hitvallás magyarázata (latin-magyar bilingvis szöveg), a Bibliai hermeneutika története – doktori dolgozata, a Korintusiakhoz írott első és második levél magyarázata, illetve a Hétköznapok és ünnepnapok című prédikációs kötet. A kolozsvári Református Szemle szerkesztője volt, több mint tíz éven keresztül, létrehozta a folyóirat gyülekezeti mellékletét. 1948-ban megírta a Román Népköztársaságban levő Református Egyház statútuma első főrészét. /Laudáció. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Szeptember 30-án tartották Kide falunapját. Sokan összegyűltek az egyetlen magyar többségű Borsa-völgyi településen, feledtetvén az apadás tényét. Az ökumenikus istentiszteleten Solymosi Zsolt unitárius lelkipásztor hirdette az igét. Az istentisztelet után a résztvevők átgyalogoltak a nemrég pályázati pénzekből felújított tájházhoz, ahol bemutatták a Kide Egyesület által szerkesztett Kide füzetet. A kis kiadvány, román és angol kivonatot is tartalmaz, de alapjában magyar nyelven mutatja be a falut. A tájháznál tartott bemutató után átmentek ahhoz az épülethez, amelyet a Kide Egyesület nemrég vásárolt meg, ez most közösségi házzá alakult. Még sok munka kell ahhoz, hogy minden kidei otthon érezhesse magát benne, fejtette ki a Kide Egyesület elnöke, Kiss János kidei származású kolozsvári üzletember, a létesítmény megnyitása alkalmából. Este szüreti bállal, mulatsággal zárult az egynapos együttlét. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A régi fényképek is kiszínesednek. XV. falunap és szüreti bál Kidében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

A feddhetetlenségi ügynökség törvényének parlamenti vitája során a jogszabályból azok a lényeges elemek kerültek ki, amelyek az elemzők többsége szerint hatékony eszközzé alakították volna a törvényt. A legmarkánsabb szakaszok jelentős része az RMDSZ javaslatára került ki a szövegből, ezért számos vád illette és illeti a szövetséget. Sokan úgy vélik: a módosítások mögött érdek húzódik, az RMDSZ vezető köreinek törvénytelenül szerzett vagyonát próbálják így tisztára mosni. Kolozsváron október 13-án nyilvános vitára került sor. Máté András Levente szerint az eredeti szöveg lehetőség adott volna az állampolgárok megfélemlítésére. Az RMDSZ-politikusok zömével szemben Eckstein-Kovács Péter szenátor úgy vélte: bizonyos korlátozások a magasabb cél érdekében elfogadhatók. Markó Béla a jogállam mellett tört lándzsát. Kifejtette: Romániában a magyar kisebbségnek jó oka van tartani a rendőrállami módszerektől. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Vita a jogállamiságról, a korrupció elleni harcról. Rendőrállami félelmek temetik a nagykorrupció elleni küzdelmet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Az RMDSZ vezető politikusai megmagyarázták, hogy miért ellenzik a feddhetetlenségi ügynökség törvénytervezetének a lényegét. Az emberi jogok nem tehetők zárójelbe. Ez nagyszerű elv. Azonban egy törvénytelenül meggazdagodott szűk elit üzelmeit védik vele. A szólásszabadság, a politikai szabadság, a gyülekezési jog – mind ilyen szép dolog, de elég a Wass Albert felolvasásra, vagy a Trianon-filmvetítésre gondolni: ha az érdek úgy kívánja, a jogállam, az emberi jogok és a többi rögvest láthatáron túlra kerül, és jöhetnek a rendőrállami fellépések! A szépen hangzó elveket a politikusok saját érdekeik leplezésére használják fel. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Azok a szépséges elvek…! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 17./

Borzadva nézi azt az iszonyú színjátékot, amelyet Budapestről közvetít a televízió, írta a lap munkatársa, „az utca erőszakos tombolása és az Országház ijesztően párhuzamos megnyilvánulásai”. Nem tudja, kitől féljen jobban: „a törő-zúzó, randalírozó, az egészséges jobboldal eszmeiségét sározó csőcseléktől, vagy a hazugságot és a cinizmust tökélyre fejlesztő parlamenttől.” A hazugság benne van a pakliban, a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra hozása az önleleplezésnek egy sajátos, vállalható formája – állítják. Azonban jaj annak a rendszernek, amely a hazugságot legitimizálja! Ha a hazugságra, lopásra is legyintenek, az már nem demokrácia, hanem a rendszer végső romlásának a jele, a vég kezdete. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Hát én kitől féljek? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

Az elmúlt napok során több olyan írás is napvilágot látott a román sajtóban, amely szerint Boros János kolozsvári alpolgármester ellen bűnvádi eljárás folyik egy ingatlan-visszaszolgáltatás kapcsán. – Semmi nem igaz abból, amit a bűnvádi perről állítanak, az egész csupán mellébeszélés – nyilatkozta Boros János alpolgármester. Eddig valamennyi megkeresett ügyészség, fórum ejtette az ellene megfogalmazott vádakat. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Boros János: nincs bűnvádi eljárás ellenem. A román sajtó mellébeszél – véli az alpolgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

A Madártej társulat 2002-ben alakult, Erdély-szerte jól ismert. A csapatnak négy állandó és egy vendégszereplő tagja van: Ősz Ferenc, Kovács Attila, Ozsváth Jenő, Fülöp Gyula Levente és Szlovacsek Melinda. Ha én egyszer kinyitom a számat, Kutyakomédia, Társbérlet – csak néhány azon jelenetek közül, amelyeket november 5-én Marosvásárhelyen visz színre a Madártej társulat. E fellépéssel a társulat fennállásának negyedik évfordulóját ünnepli. A Best of Madártej címet viselő előadás válogatás az elmúlt évek legsikeresebb jeleneteiből, a közönség által leginkább kedvelt dalparódiákból áll össze. Háromtagú élőzenekarral játszanak, amely az LKL nevet viseli. A paródiák szövegei a társulat tagjainak és hivatásos szövegírójuk, Molnár Tibor szerzeményei. /Menyhárt Borbála: Ismét színpadon a Madártej. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

– Ha a történelmi magyar egyházak által visszakövetelt kolozsvári ingatlanokat mind visszaszolgáltatják, megerősítik azt az elméletet, hogy a románság 400 éven keresztül nem épített itt semmit, hogy csupán egy megtűrt nép volt – hangoztatta Kolozsváron Aurelian Pavelescu Kereszténydemokrata Néppárti (KDNPP) képviselő. A politikus szerint az egész visszaszolgáltatási eljárás feudális gondolkodásra vall. Pavelescu, aki civilben jogász úgy véli: a templomokon kívül, valamennyi egyházi ingatlan visszaszolgáltatása elfogadhatatlan, törvénytelen és alkotmányellenes. A képviselő sajtóértekezletén valamennyi történelmi magyar egyházat hevesen támadta, de leginkább a Római Katolikus Státus ellen emelt kifogásokat. Kifejtette, hogy szerinte a gyulafehérvári érsekség nem tekinthető a Státus jogutódjának. A trianoni döntést követően – Pavelescu szerint – az ingatlanok a román korona tulajdonába kerültek, ennek jogutódja pedig a mai román állam, tehát az egyház keresetének nincs semmilyen jogi alapja. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, László Attila úgy vélekedett: Pavelescu politikai tőkét akar kovácsolni magának ennek kapcsán. A Római Katolikus Státus szóvivője, Hajdú Gábor kijelentette: Romániában minden visszaszolgáltatás, visszakövetelés esetében a referencia-dátum 1945. március 6. Aki igazolni tudja, hogy azon a napon valami a tulajdona volt, annak van jogalapja a visszaigénylésre. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Felül kell vizsgálni az ingatlan-visszaszolgáltalást? Pavelescu szerint Erdélyben feudális viszonyokat teremtenek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./

A román politikai osztály gondoskodik arról, hogy az ember szégyenkezzen. Itt van például Aurelian Pavelescu képviselő, aki szerint az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása megerősítené azt a tényt, hogy a románság Kolozsváron 400 év alatt nem épített semmit. Ez az ember a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. A történelminek nevezhető Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt jó egy évtizeden át zászlaján hordozta a Restitutio in integrum elvét. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Prostitutio in integrum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./

A felsőoktatás tervezete fércmű – nyilatkozta Asztalos Ferenc képviselő, az oktatási bizottság alelnöke. A képviselő kifogásolja, hogy a törvénytervezet nem tisztázza viszonyát a többi érvényes ágazati jogszabállyal. A Sapientia Egyetem elküldte a törvénytervezettel kapcsolatos javaslatát. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár kifejtette: ez még csak munkaanyag. A Bolyai Kezdeményező Bizottság társelnöke és szóvivője, dr. Hantz Péter egyetemi adjunktus elmondta: a Bolyai Kezdeményező Bizottság szintén megfogalmazza majd a maga észrevételeit, és elküldi azokat mind az RMDSZ-nek, mind a minisztériumnak. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Teljhatalmat kapnak az egyetemi szenátusok? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

November 3-án kezdődött Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban a 2. Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia, amelyet a Bolyai Kezdeményező Bizottság szervezett, jelentős kül- és belföldi részvétellel. A rendezvényen megjelentek, és ismertették helyzetüket az Európa-szerte működő kisebbségi tannyelvű egyetemek képviselői. A konferencián megjelent többek között Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, Románia miniszterelnök-helyettese, Cseh Áron magyar főkonzul, Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, az EMNT-alelnöke, Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár és Lisa Heilbronn, az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének kolozsvári irodavezetője. Az ülésen Cseh Áron főkonzul átadta a Sólyom László köztársasági elnök üdvözletét. Többek között elhangzott: az Európai Unióban a kisebbségek képesek kell hogy legyenek ellenállni akár a természetes asszimilációs folyamatoknak is, ezért őket többletjogok illetik meg. Az anyanyelvi oktatáshoz való jog a széles körben elismertek közé tartozik: Európában minden hetedik ember kisebbségben van a saját országában, közülük több mint százezren saját anyanyelvükön végzik az egyetemet. Tőkés László az 1956-os forradalomra, és az azt követő megtorló intézkedésekre emlékeztetett, amelyek között lényeges helyet foglal el a Bolyai Egyetem megszüntetése, illetve beolvasztása a román intézménybe. Smaranda Enache, a Pro Demokrácia társelnöke elmondta: itt most nem csupán a magyar nyelvű felsőoktatás kérdése merül fel, hanem elsősorban az, miként szembesülünk mi, magyarok és románok a közös közelmúlttal. – Ha így folytatjuk, akkor 60–80 éven belül a magyar közösséget is elveszítjük, ugyanarra a sorsra jut, mint a szász vagy a zsidó közösség – figyelmeztetett a polgárjogi aktivista megjegyezve: a Bolyai Egyetem elkobzása fájó pont a közelmúlt történelmében. Markó Béla elmondta: az állami támogatású önálló magyar egyetem már 1989-ben a magyar közösség egyik lényeges célkitűzése volt. Romániában létrejött ugyan a törvényes lehetősége annak, hogy az anyanyelvi felsőoktatás megvalósuljon, de ez nem elég, döntésjogra van szükség, amelyet csak önálló intézmények által lehet biztosítani, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen ugyanis nincs a magyar diákoknak és tanároknak döntésjoga – szögezte le Markó. A romániai magyarságot megilleti, hogy az általa befizetett adókból és illetékekből visszakapja a megfelelő részt, egyetem formájában – tette hozzá. A konferencia kiderült, hogy Galíciában (Spanyolország északnyugati csücskében) a galego nyelv hivatalos státusznak örvend, hogy a Santiago De Compostella városbeli galego egyetem létrehozása politikai konszenzus eredménye, amelynek még a nacionalistának számító Spanyol Konzervatív Párt is része volt. Ennek köszönhetően, a Franco-diktatúra tilalmai ellenére, ma már a lakosság jelentős része ismét beszéli és használja XIV. századból eredő anyanyelvét. Cardiffban, a walesi nyelvű intézmény megalapításakor az árral szemben kellett úszni, nagyon sokan úgy vélték: az angol nyelv tökéletesen elég mindenhez, nincs értelme őseik kihalófélben lévő nyelvével foglalkozni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem elég a lehetőség, döntésjog szükséges. Kisebbségi felsőoktatási konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Negyedszer tartották meg a hét végén a román-szerb határ közelében fekvő Zsombolyán a magyar polgármesterek és alpolgármesterek találkozóját. A találkozón részt vett Albert Álmos sepsiszentgyörgyi és Bekó Tamás nagykárolyi polgármester, Ludescher István nagybányai és Béres István László máramarosszigeti alpolgármester, Marossy Zoltán temesi alprefektus és Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, Temes megyei RMDSZ-elnök és Dunaszerdahelyről Garay László alpolgármester. A városatyák bemutatták településüket, majd a továbbiakban helyi, országos és uniós források felkutatásáról cseréltek eszmét. Kiderült, a nyugati határ menti régióban számos Phare-tükörprojektet sikerült megvalósítani; 2001 óta Zsombolyának például már egymillió eurót sikerült pályázatokkal különböző forrásokból megszereznie. /Pataki Zoltán: Városatyák Zsombolyán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

A Kolozsváron lezajlott fizika-konferencia alkalmat adott egy meghitt, ünnepélyes eseményre is. A rendezvény kapcsán a kincses városba érkezett számos olyan fiatal és kevésbé fiatal fizikus, aki annak idején a Báthory István Elméleti Líceumban, vagy annak elődjében koptatta a padokat, a fizika tudományát pedig Tellmann Jenő tanár bácsi, a népszerű Csocsó irányítása alatt szívta magába – eredményesen. Az ünnepséget a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektor-helyettese, Dr. Nagy László professzor nyitotta meg. A Báthory István Elméleti Líceum igazgatója, Tőkés Elek is üdvözölte az ünnepeltet. Az ünneplők átadták Tellmann tanárnak az emlékérmet, amelyet Kolozsvári Tibor művész készített erre az alkalomra. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tellmann Jenőt köszöntötték tanítványai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

A Kolozsváron lezajlott 2. Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferencia résztvevői aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben – mint az Európában működő kisebbségi egyetemek képviselői – szolidaritást vállalnak az állami támogatású önálló erdélyi magyar egyetemért harcolókkal. A résztvevők hangot adnak megütközésüknek, hogy létezhet Európában egy másfél millió lelket számláló kisebbség, amely nem rendelkezik sem önálló, állami anyanyelvi egyetemmel, sem kulturális autonómiával. Leszögezték és példákkal megerősítették azt, hogy az anyanyelvi felsőoktatáshoz való jog állami biztosítása ma európai gyakorlat. A nyilatkozat szerzői úgy vélik: az erdélyi magyarság súlyosan alulreprezentált a felsőoktatásban, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar felsőoktatás érdekében fellépőket megfélemlítették, és olyan személyeket emeltek vezető pozíciókba, akik nem képviselik a magyar közösség érdekeit. Az aláírók elfogadhatatlannak tartják a Babes–Bolyai Tudományegyetemen a többnyelvű feliratok hiányát, azt, hogy a magyar oktatóktól megtagadják az önálló karok szervezésének jogát, és hogy az intézményben a magyar nyelv nem használható hivatalos nyelvként. Leszögezték: nem normális az, hogy a magyar állam két egyetemet Erdélyben tart fenn, miközben az itteni magyarság Romániának adózik. A nyilatkozatban fölkérték az európai politikai vezetést, hogy tegyen határozott lépéseket a Romániában tapasztalható kisebbségellenes diszkrimináció megszűntetése érdekében. Az okmányt ismertető dr. Kovács Lehel elmondta: a konferencián elhangzott beszámolók sok érdekes tényre hívták fel figyelmüket: meglepő volt értesülni arról a toleranciáról, amellyel Európa-szerte a többség a kisebbségekhez viszonyul. Norvégiában például a saamik (lappok) mindössze 80 000 lelket számlálnak, mégis, kiterjedt intézményrendszerük és saját egyetemük van. Hasonló a helyzet Moldova Köztársaságban, ahol a gagauz kisebbség legtöbb tagja nem is beszéli az állam hivatalos nyelvét. A makedóniai Tetova albán egyetemen ezzel szemben fizikailag meg kellett küzdeni az egyetemért, ez azt mutatja, hogy itt, előbb saját árulóinktól kell megszabadulni, és utána kell a román közvélemény felé fordulni – hangsúlyozta dr. Kovács Lehel, hozzátéve – a konferencián aláírt nyilatkozatot elküldik minden egyes európai egyetemnek, illetve a vezető politikusoknak, az uniós csatlakozás után pedig követelni fogják, hogy Románia válaszoljon a nyilatkozatra, foglaljon állást a kérdésben. Kovács közölte: az egyetem szenátusa már tavaly májusban megszavazta a többnyelvű feliratokról szóló javaslatot, de kifüggesztésük nem történt meg. Ha november 19-ig sem teljesítik ezt az ígéretet, a Bolyai Kezdeményező Bizottság saját alapokból előállíttatja és kifüggeszti – először a Farkas utcai főépületben – a magyar nyelvű feliratokat. Kovács hozzátette: az eddigi tapasztalatok alapján úgy véli: az egyetem vezetősége megpróbálja majd megakadályozni az akciót, ezért várható, hogy összetűzésre kerül sor. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Teljes európai támogatás a Bolyainak. Feliratháború lesz a Farkas utcai épületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

Nagy Zsolt informatikai és távközlési miniszter szerint fontos, hogy az europarlamenti választáson az RMDSZ jelöltjei minél több európai nyelvet beszéljenek, legyen felsőfokú végzettségük és a politikai tapasztalatuk. Az RMDSZ az Európai néppárti tagsága által a legnagyobb parlamenti frakcióhoz tartozik. Nagy Zsolt hangsúlyozta: pártszerűbben kellene működnie az RMDSZ-nek, hogy hatékonyan tudjon érdeket képviselni. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nagy Zsolt: rosszkor lesz a kongresszus. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A Szabadság munkatársa szerint zsidóellenes megnyilvánulások tapasztalhatók. „Mi magyarok mostanában nagyon tudjuk ezt csinálni. Mármint a gyűlölködést.” Az újságíró szerint „ma már nem szerethetem a nemzetemet anélkül, hogy ne gyűlölnék két-három másikat, főleg a zsidókat, itt Erdélyben pedig a románokat.” „Ha ma valaki magyarnak, és büszke magyarnak vallja magát, bizonyos körök előtt azonnal antiszemita-gyanús lesz. És ez nem kellene így legyen.” /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kockázatokról és mellékhatásokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

Az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács egy moldovai tanár kezdeményezésére úgy döntött, hogy a vallásos szimbólumok kitiltására vonatkozó javaslatot tesz az Oktatásügyi Minisztériumnak. A keresztény vallásos szimbólumok jelenléte a tantermekben, a folyosókon hátrányosan érinti azokat a gyerekeket, akik nem osztják a vallásos meggyőződéseket – vélte a testület. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspök helyettese, Kató Béla úgy véli: rendkívül cinikus ez a felszólítás. A vallásoktatás nem csupán egy tantárgynak, hanem egy életmódnak, életszemléletnek az átadása. Kató szerint a vallást ismét beszorítják a templom falai közé, az egyházakat a közélet perifériájára sodorják. Potyó Ferenc római katolikus általános helynök szerint ahogyan az Európai Unió alkotmányában sem Istennek, sem a keresztény gyökereknek nincs hely, itt is kezdenek fellépni a vallásos jelképek ellen. A keresztény ember minősége nem a külsőségekben, nem a szimbólumokban kell megnyilvánuljon, hanem életvitelében. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem lesz kereszt a tantermekben? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ vezetősége napok óta készültségben van. A kapusok minden belépőt igazoltatnak, ha valakinek nincs igazolványa, nem engedik be. Ez bonyodalmat is okozott: a doktorandusok például nem rendelkeznek semmiféle igazolvánnyal, így követelniük kellett a bejutást. Az adminisztratív személyzet napok óta őriz minden emeletet, egy alkalommal azt is megkísérelték, hogy ellenőrizzék Hantz Péter csomagját, de a BKB-s aktivista tanársegéd ezt nem engedte meg, mondván: nem rendőrök, ehhez nincs joguk. A főépület környéke hemzseg a civilruhás rendfenntartóktól, s a gyülekezőket több olyan egyén is filmezi, aki biztosan nem a sajtónak dolgozik. Az újságírókat taxiba ültették, és az egyetem Arany János utcai épületénél találkoztak. Ez váratlanul érte a rendfenntartókat, akik a Ferenc József (Horea) úti épületre gyanakodtak. Később Hantz Péter közölte: tudomást szerzett arról, hogy az akciót többen is elárulták, ezért előző éjszaka teljesen átalakította tervét. A taxizás, a célpontok hirtelen megváltoztatása azért volt szükséges, hogy az őrködőket megtévessze. A Kémia Kar épületében a fehérköpenyes Hantz teljesen szabadon mozgott, és számos magyar nyelvű táblát kifüggesztett. A következő helyszín a Bölcsészkar épülete volt. Hantz bement, lévén az egyetem alkalmazottja, nem merték útját állni, a sajtóval azonban más volt a helyzet. Egy termetes férfi, Vasile Tegudean, az őrség főnöke, a rektorátus szóbeli utasítására hivatkozva az újságírókat nem engedte be. Hiába emlegették az 544-es törvényt, amely közintézményekbe szabad bejárást biztosít, és hiába fenyegetőztek perrel, a kapuőr hajthatatlan maradt. Hantz Péter tíz perc múlva kijött, jelentve, hogy mintegy tucatnyi magyar feliratot sikerült kisebb lökdösődés árán kifüggesztenie. Ezután a Farkas utcai Főépülethez gyalogoltak, ahol előbb az Egyetemiek Házára próbálta Hantz kifüggeszteni a Báthory-féle alapításról szóló tábla négynyelvű változatát, sikertelenül. Tegudean és több civil ruhás egyén megakadályozta ezt, sokan a városházi engedélyt firtatták. Közben az egyetem szóvivője, Cristina Nistor kijelentette: rendkívüli állapotról van szó, mert egyesek úgymond törvénytelen akciókkal próbálkoznak, ezek ellen fegyelmi eljárást indítanak, de az ellenőrzések dacára mind a diákoknak, mind a tanároknak, de a sajtónak is szabad bejárása van az egyetemre. Két perccel később Tegudean és társai ismét elállták a Hantz után befelé igyekvő újságíróhad útját. Kijövet a fehérköpenyes Hantz arról számolt be, hogy itt csak két táblát tudott elhelyezni. Mások jelezték: azokat máris letépték, összetörték, széttaposták. Mindazonáltal Hantz kijelentette: az akciót sikeresnek tartja, és folytatni fogja. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Pár perc kétnyelvűség a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ „Ha bezárnak, ennek csak örvendeni tudok. Nagyon sok kisebbség csak úgy tudta elérni céljait, ha néhány képviselőjét bezárták. Azt kockáztatom, hogy esetleg kirúgnak az állásomból. Biztosíthatom önöket, hogy puhára fogok esni, három könyvemet szeretném befejezni jó néhány éve és nincs rá időm, most legalább lesz” – nyilatkozta Hantz Péter. A BBTE vezetősége közcsendháborításért feljelentette Hantz Pétert a rendőrségen. Ezekben a napokban a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetősége Brüsszelben tartózkodik, ahol az Európa Parlament előcsarnokában a BBTE multikulturális jellegéről tartanak előadással egybekötött kiállítást. /Debreczeni Hajnal: Magyar feliratokat próbált meg elhelyezni a Bolyai Kezdeményező Bizottság. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A BBTE rektora, dr. Nicolae Bocsan egyetemi tanár által jegyzett közlemény szerint a rektor elhatárolódik a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak /BKB/ megnyilvánulásaitól, amelynek során feliratokat helyeztek el az egyetem vezetőségének jóváhagyása nélkül. Ezzel áthágták az intézmény érvényben levő belső szabályzatát, zavart keltettek az oktatási folyamatban és az egyetemi mindennapi életében. A BKB tagjainak megnyilvánulásai elfogadhatatlanok. A BBTE-nek fel kell lépnie a szélsőséges, agresszív támadásokkal szemben. /Bocsan elhatárolódik az „agresszivitástól”. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Néhány nappal ezelőtt a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) bejelentette, hogy önerőből fog érvényt szerezni a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tavaly májusi szenátusi döntésének, és saját költségén kifüggeszti a magyar nyelvű feliratokat az egyetem Farkas utcai főépületében. A hírt közlő Kovács Lehel tanársegéd azt is megjegyezte: tudomása van arról, hogy a BBTE vezetősége megkísérli megakadályozni a tervet. A BKB november 22-én megtörtént kifüggesztette a feliratokat. Az akciót végrehajtó Hantz Péter komoly akadályokba ütközött, a feliratok kihelyezését nagyrészt fizikailag meggátolták, ahol pedig sikerült kifüggeszteni, ott pár perc múlva eltávolították, néhol összetörték őket. A sajtó képviselőit nem engedték be. A Babes–Bolyai Tudományegyetem szenátusa hisztérikus, diktatórikus és erőszakos fellépésével szavatolta a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak a győzelmet. A magyar nyelvű feliratok ugyan mindössze percekig álltak a helyükön, ennek ellenére a BKB világraszóló diadalt aratott. Az akció nyomán ugyanis a teljes kolozsvári sajtó – és általa a közvélemény – tanúja volt annak, hogy az intézmény, ha kell erőszakkal, ha kell hazugsággal, de megvédi a saját dogmáit. A bezárt ajtókkal, a makacs elutasítással biztosították maguknak a sajtó ellenszenvét. Az egyetem szóvivője mosolyogva állította, hogy a sajtónak szabad bejárása van az egyetem épületébe. Két perccel később mégis elállták az újságírók útját. A végén Hantz Péter megmutatta azokat a szórólapokat, amelyeket az egyetem külföldön terjeszt, és amelyben az áll, hogy a kisebbségek nyelvei jelen vannak az egyetemen. A BBTE multikulturalitása abban merül ki, abban, hogy ezt a multikulturalitást széltében-hosszában hangoztatja. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Pár perc kétnyelvűség a BBTE-n. Kalandfilmszerű akciót hajtott végre a BKB. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./ Arra a kérdésre, hogyan vélekedik a BKB feliratozási akciójáról, Nagy László, a BBTE rektor-helyettese kifejtette, hogy az ilyen típusú akciókat nem tartja jóra vezetőnek. „Körülbelül másfél éve hivatalosan kérjük a magyar feliratozást. Igényünket továbbra is fenntartjuk, de nem ez a megoldás” Nagy László szerint akkor valósulhat meg a magyar feliratozás, ha az egyetemen normális munkahangulat uralkodik. Dékáni gyűlésen a rektor felhatalmazást kért ahhoz, hogy törvényesen járjon el Hantz Péterékkel szemben. A többség megszavazta a javaslatát. Az Európai Parlamentben a BBTE hirdeti multikulturális jellegét. Nagy László helyesli, hogy ismertté tegyék az egyetemet. Azonban csakis a valóságot kell bemutatni. /Kelemen Tamás: Interjú Nagy Lászlóval, a BBTE rektor-helyettesével. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./