Az RMDSZ-kongresszust értékelte először a szövetség Temes megyei szervezetének vezetősége. A sajtótájékoztatón Halász Ferenc elnök az egyik legolajozottabb kongresszusnak nevezte az összejövetelt. Az aradi kongresszuson Toró T. Tibor parlamenti képviselő kérte a jelenlévőket, bírálják felül a Szövetségi Képviselők Tanácsa által megszavazott képviselőjelölt-listát, a befutó helyek egyikére Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét jelöljék, azonban leszavazták az indítványát. “Tizenöt éve határozottan a belső ellenzékhez tartozom, de mindig az egység, a vezetőség tagjai és az övékkel szembenálló véleményen lévők közti párbeszéd megteremtésén fáradoztam. Úgy látszik, ez a munkám hiábavaló volt, és elképzelhető, hogy ezek után külső ellenzékbe vonulok” – mondta Toró T. Tibor. /(pataky): Toró T. : “Elképzelhető, hogy külső ellenzékbe vonulok” . = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./

Dettától Gyertyámosig, Lugostól Zsombolyáig Temes megyében is megemlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 159. évfordulójáról. Temesváron szokás szerint több helyszínen is koszorúztak. A Győrödi úti 1848-as obeliszknél a gyárvárosiak, a Magyar Nyugdíjasok Klubjának tagjai, az RMDSZ-esek és az 1-es számú általános iskola magyar tagozatos diákjai a tanáraikkal. Beszédet mondott Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök és Gazda István, az Új Ezredév Református Egyházközség lelkésze. Alacsony részvétel jellemezte Szabadfalun (Freidorf) a Petőfi-emlékműnél tartott ünnepséget, amely hagyományosan a Temes megyei RMDSZ március 15-i főrendezvénye. Eljött egy makói csoport, amelynek a tagjai a Nyugati Jelenben olvasták az esemény előzetesét. Halász Ferenc mondott beszédet. Fellépett a Bartók- és az Új Ezredév-énekkar, továbbá a Bokréta hagyományőrző csoport citerás együttese. /(pataky): Az eszmék nem vesztettek aktualitásukból. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

Az államfő cselekedeteinek kivizsgálására létesített parlamenti bizottság törvényes – döntött március 22-én az Alkotmánybíróság, válaszolva a Demokrata Párt (PD) ezzel kapcsolatos óvására. A Dan Voiculescu által vezetett bizottság február 28-án alakult. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Törvényes a Voiculescu-bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./

Az egyik kolozsvári napilapban komoly vádakkal illették Máté András Levente RMDSZ-es képviselőt. A politikusnak felrótták, hogy az Állami Vagyonalap ügyvédjeként a bíróságon a visszaszolgáltatások ellen küzd, ugyanakkor a parlamentben a restitúcióért száll síkra. A cikkíró nem közölte a képviselő álláspontját, annak ellenére, hogy felhívta őt. Máté András Levente elmondta: amióta ügyvédként dolgozik, számos alkalommal képviselte állami intézmények érdekeit. Az Állami Vagyonalap esetében nem visszaszolgáltatási, hanem kereskedelmi perekben vállalt képviseletet. Máté András elmondta: a pereket nem egymaga vállalta el, hanem az ügyvédi irodája, ahol egy román kollégával dolgozik együtt. A tárgyalások egy részén a kolléga képviselte az ügyfelet, ezért nem jelent meg ő. Valójában Máté András képviselő ellenezte azt, hogy Emil Boc kolozsvári polgármester óvást emeljen egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása ellen. Ennek kapcsán támadás, lejárató kampány indult Boros János alpolgármester, de fél évvel ezelőtt Eckstein-Kovács Péter szenátor ellen is – emlékeztetett a képviselő. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lejárató kampány Máté András ellen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia karának épületében, az Erdélyi Római Katolikus Státus Szakkollégium keretében, dr. Holló László az erdélyi katolikus autonómia és a státus történetét ismertette. Erdélyben a Római Katolikus Státus az egyházi vagyon kezelője, a különböző pénzalapok igazgatásával megbízott testület volt. A státus megnevezés először az 1615-ös országgyűlésen fordult elő, Erdélyben sokáig, 1716-ig nem volt a katolikus egyháznak saját püspöke. A pár hónappal ezelőtt elkezdődött politikai támadások a státus ellen nem új keletűek: a két világháború között Onisifor Ghibu is vehemens kampányt indított ellene. 1989 után, több kisebb-nagyobb próbálkozás után sikerült ismét megalakítani, és törvényesen bejegyezni a státust, amely jelenleg is működik. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Katolikus autonómiáról, státusról. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

Rendhagyó sajtóértekezletet tartott Kolozsváron április 2-án Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke és András Imre, a Világszövetség Erdélyi Társaságának (VET) vezetője, régióelnök. Közölték álláspontjukat a másodszorra útjára indított, kettős állampolgársági népszavazásról. Kitértek a magyar református egyházfők állásfoglalására, hogy nem támogatják a kezdeményezést. Az MVSZ két vezetője szerint ez a nyilatkozat a Fidesz befolyására jött létre, Németh Zsolt által Tőkés László püspök kérte fel erre az egyházfőket. A Szabadság kérdésére Tőkés László leszögezte, ez szemenszedett hazugság és provokáció. /Ercsey-Ravasz Ferenc: MVSZ: a Fidesz befolyásolja az egyházat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

Április 13-án az RMDSZ Arad megyei szervezetének székházában találkoztak a megye magyar civilszervezeteinek vezetői, akikkel Király András megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő és Bölöni György, a Képviselői Iroda vezetője ismertette a Kulturális Autonómia Tanács létrehozásának fontosságát, az erre vonatkozó elképzeléseket. A tanács beszámoltathatja a megyei választmány kulturális, oktatásügyi, gazdasági, szociális és ifjúsági szakbizottságainak az elnökeit, kidolgozhatja és elfogadhatja a saját működési szabályzatát, határozatokat hozhat az Arad megyei RMDSZ működésére vonatkozó civiltársadalmi kérdésekben. A meghívott 36 civilszervezet közül több mint 20-nak a megjelent képviselői konstruktívan álltak a tanács létrehozásához. Cziszter Kálmán vezette le az alakuló ülést. A tanács működésére vonatkozóan a hozzászólók kérték: a megválasztandó 7 tagú elnökség május 11-ig dolgozza ki az alapszabályzatot, hívja össze a közgyűlést; a megye civilszervezetei szándéknyilatkozatban nyilvánítsák ki a csatlakozási óhajukat. Miután az elnökség tagjai maguk közül dr. Túsz Ferencet választották elnöknek, a jelenlévők megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Kulturális Autonómia Tanácsot. /(balta): Kulturális Autonómia Tanács Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

Megszavazta a parlament azt a törvényt, amely kivonja a büntetőjog hatásköre alól a bankhitelekkel való csalást. Ezáltal szabadlábra kerülnek mindazok, akik a bankok tönkretételével, hitelcsalással tettek szert vagyonra, sok milliárd lejes kárt okozva. A módosítást azzal indokolták, hogy a bankok belső szabályzata nem tekinthető törvényerejűnek, a hitelezés pedig civil szerződés által történik, ami a pénzintézet és az ügyfél magánügye. A már eddig bebörtönzötteket is szabadon bocsátják, a jelenleg folyó vizsgálatokat pedig megszüntetik. A szenátusi módosítás nyomán a csalók rácsok mögött maradnak akkor, ha az eltulajdonított összegeket közpénzekből fizették. A miniszterelnök előzőleg elítélően nyilatkozott erről a törvényről, az államfő pedig visszaküldte a jogszabályt a parlamentbe, újratárgyalásra, de csekély eredménnyel. Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint a jogszabály veszélyes precedenst teremt, hatására szabadlábra kerülhet Sever Muresan, a Dacia Felix Bank tönkretevője, Dinel Staicu, aki a Vallások Nemzetközi Bankjának csődjéért felelős, és sokan mások. A Dacia Felix Bank bukása az egyik legbotrányosabb eset volt az 1989 utáni Romániában. A becslések szerint a kár elérte a félmilliárd dollárt, akkoriban a lakosság megtakarított pénzének mintegy 10 százaléka ebben a bankban volt elhelyezve. Eckstein szerint sürgősségi kormányrendelettel visszaállítható a korábbi helyzet. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szabadlábra kerülnek a bankok tönkretevői. Sokmilliárdos csalóknak kedvez a szociáldemokraták törvénye. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17./

Dsida Jenő költőre emlékeztek születésének századik évfordulója alkalmával a kolozsvári Szent Mihály Caritas és az Erdélyi Piarista Diákszövetség által szervezett rendezvényen, április 23-án. Dr. Mózes Huba, a Miskolci Tudományegyetem docense tartott előadást Dsida Jenőről. Ercsey-Ravasz Ferenc, a Szabadság munkatársa Hit és költészet a Halál terítéke mellett című írását felolvasták. Elhangzott egy Ercsey-Ravasz Ferenc által megzenésített Dsida-vers is. A költő életművének recepciójáról dr. Kabán Annamária, a Miskolci Tudományegyetem docense értekezett. /Nagy-Hintós Diana: Életmű a halál közelségében. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

A testvértelepülési látogatáson lévő szegedi képviselőtestület tagjai a hivatalos programon kívül “magyar–magyar” találkozóra is szakítottak időt Temesváron. Botka László szegedi polgármester a Csiky Gergely Állami Magyar Színházban folytatott beszélgetést az intézmény igazgatójával, Szász Enikővel, majd a Kós Károly Közösségi Központban a szegedi küldöttség néhány tagja a temesvári magyar közélet, a vállalkozói és civil szféra, a tanügy egyes képviselőivel találkozott. A vendégeket – Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök tájékoztatta a bánsági szórványmagyarság elmúlt másfél évtizedbeli demográfiai alakulásáról, problémáiról és megvalósításairól is. A felsorolásból, sajnos, jobbára csak negatívumokat lehet kiemelni: a magyarság számának csökkenése, a beolvadás, az elvándorlás, a magyar oktatás nehézségei, amelyeket nem ellensúlyoz az, hogy az RMDSZ-nek sikerült fontos közintézmények élére jelentős posztokba juttatnia jelöltjeit. /P. L. Zs. : Magyar–magyar találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./

A diktatúra legnehezebb éveiben az embereket mágnesként vonzotta az egyház, a vallásóra, a Biblia-kör és a többi gyülekezeti tevékenység. A gyermekeket szinte minden szülő megkereszteltette, túlnyomó többségük konfirmált (vagy bérmálkozott). Most, amikor nem kell titokban járni hittanórára, más uralkodó világnézetekkel kell szembenézni. Sógor Gyöngyi református hitoktató a gyülekezeti hitoktatást tartja létfontosságúnak. A hitoktatást gyülekezet-központúvá kellene tenni. Erdélyben állami iskolában is lehet hittant tanítani, sőt, azt részben kötelezővé is lehet tenni. Ilyesmi nincs sem Nyugat-Európában, sem Amerikában. A gyerekek és szüleik 90%-a, legalábbis nyolcadik osztályig mindenképpen akarja a hitoktatást. Erdélyben működik a népegyház, a hovatartozási tudat. Sógor Gyöngyi több évvel ezelőtt doktoranduszként volt Hódmezővásárhelyen, egy híres református gimnáziumban, és az ottani iskolaigazgató elmondta: a gyerekek 80 százaléka nincs megkeresztelve. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A mai embert kell megszólítani. Beszélgetés Sógor Gyöngyi református hitoktatóval. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./

A 95 éves Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnökeként tökéletes szellemi frissességgel tevékenykedik, eljött Kolozsvárra, beszédet mondott. A Páneurópai Uniónak az integrációban óriási szerepe volt, fejtette ki a vele készült interjúban. Nem híve annak, hogy Törökország tagja legyen az Európai Uniónak. Az együttműködés sokkal jobb megoldás. A muzulmánok integrálása nagyon-nagyon nehéz munka, nagy feladat. Habsburg Ottó leszögezte, mindig beszélt magyarul, ez természetes folyamat volt, nem kellett magyarul tanulnia. Hét gyereke és huszonhárom unokája van. Egyik unokája katalán politikus, egyik lánya svéd képviselő, György fia a Magyar Vöröskereszt elnöke és az államfő külpolitikai tanácsosa. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lebontottuk a határokat! Interjú Habsburg Ottóval. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót mutatott be romániai magyar közösség vallási életéről, ezt angol és román nyelven is közölte. Romániában a román többség zömmel görögkeleti vallású. Ez a felekezet évtizedeken keresztül – egyfajta államvallásként – kiváltságos helyzetben volt. A románok között jelentős volt a görög rítusú katolikusok száma, ezt a felekezetet a kommunizmus idején törvényen kívül helyezték, templomaikat elkobozták, és a görögkeleti felekezetnek adták. A hívek egy része beolvadt a „nemzeti” egyházba, de sokan római katolikus hitre tértek. A románság keretében jelentős teret hódítottak az újprotestáns felekezetek is. A magyar lakosság zömmel a négy történelmi egyház híve, lélekszám szerinti sorrendben: református, római katolikus, unitárius ás evangélikus-lutheránus. Az újprotestáns felekezetek közül a magyarság körében a baptisták, illetve a hetedik napot ünneplő adventisták közössége számottevő. Az újság bemutatta a magyar lakosság hitéletét, felvázolva az egyes történelmi egyházak múltját. A Római Katolikus Egyházat illetően a kommunizmus idején az egyházi vagyont elvették, számos papot, püspököt bebörtönöztek, többen ott haltak meg. Megkísérelték létrehozni a Rómától független állami egyházat, de ez nem sikerült. Az ellenállás vezéralakja Márton Áron püspök megjárja a kommunista börtönöket, majd évekig házi őrizetben volt. Ő már a második világháború idején felemelte szavát az antiszemita rendelkezések ellen. A rendszerváltozás után lassan, nehezen megindul az ingatlanvagyon visszaszolgáltatása, az egyházi élet fejlődése. Az újság csak az Erdélyi Református Egyházkerületet mutatta be, a Királyhágómelléki Református Egyházkerületetről nem adott számot. A kommunisták az egyházak iskoláit, intézményeit államosították. Az 1989-es változást követően lassan halad az államosított javak visszaadása. Ennek ellenére előbb Kolozsváron sikerült újraindítani a református kollégiumot, majd Marosvásárhelyen, Nagyenyeden, Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen és Kézdivásárhelyen is indultak református osztályok, állami középiskolák keretében. Az Evangélikus Lutheránus Egyház jelenleg mintegy 32 500 tagot számlál. Az istentiszteletek látogatottsága megnőtt, megszervezték a vallásoktatást, a diakóniai munkát és a kulturális tevékenységet. Az unitárius vallás az egyedüli magyar, erdélyi alapítású keresztény felekezet. A rendszerváltás után lehetőség nyílt a fejlődésre, testvérkapcsolatok jöttek létre az angliai és amerikai unitárius egyházakkal. /A romániai magyar közösség vallási élete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ 6/ A Kolozsváron tartott kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia alkalmából a Szabadság összefoglalót adott az állami magyar felsősoktatásról Kolozsváron hat állami finanszírozású felsőfokú oktatási intézmény működik, magyar nyelvű képzést csak Babes–Bolyai Tudományegyetem biztosít. Az intézmény az egykori magyar Bolyai Egyetem, illetve a román Victor Babes Egyetem összeolvasztásából jött létre, és az elmúlt évtizedek során a magyar struktúrák mérete és helyzete sokszor változott. Az egyetem részben politikai nyomásra 1995 óta vállalta fel azt a programot, amit képviselői multikulturálisnak tartanak. A BBTE 21 karából jelenleg 17 biztosít román és magyar, 11 pedig román és német nyelvű képzést. Két karon (a Református-, illetve a Római Katolikus Hittudományi Karon) az oktatás kizárólag magyar nyelven folyik. Az egyetemi szintű képzés 157 szakot kínál (89-et román, 51-et magyar, 14-et német és 3-at angol nyelven). /Állami magyar felsőoktatás Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Az impériumváltás után, 1918-1919 volt a Ferenc József Tudományegyetem utolsó féléve. A beiratkozott 2570 diák 83%-a magyar volt. A második világháború után Bolyai Tudományegyetem néven Kolozsváron magyar tannyelvű egyetem létesült négy karral. 1958-ban a kommunista hatalom parancsára megkezdődtek a magyar és román egyetem egyesítését szorgalmazó gyűlések, amelyek néhány hónap alatt a két egyetem teljes összeolvadását eredményezték. A folyamatot Nicolae Ceausescu későbbi államfő és Ion Iliescu akkori KISZ-elnök vezette. Az így keletkezett Babes–Bolyai Tudományegyetemen fokozatosan megszűntek a magyar csoportok. Az 1989-ben lezajlott változások után követelték az önálló anyanyelvű oktatást, de az egyetem kérdésében nem születtek döntések. Az továbbra is összevont maradt, a magyar csoportok nem élvezhettek önállóságot. 1990-ben az erdélyi magyarság tízezres utcai tüntetéseken követelte az önálló romániai magyar oktatási hálózat megteremtését, a magyar tannyelvű állami egyetem újraindítását. 1992 és 1997 között az RMDSZ több mint 600 ezer aláírást gyűjtött össze ugyanezen célok támogatása érdekében. 2001-ben két, még 1998-ban benyújtott, erre vonatkozó törvénytervezetet utasított el a román parlament. 2006 februárjában 80 nemzetközi elismertségnek örvendő professzor, köztük 11 Nobel-, Fields- és Wolf-díjas tudós kérte a Bolyai Egyetem újraindítását. Petíciójukra, melyet Románia elnökének és miniszterelnökének, valamint az Európai Bizottság elnökének címeztek, nem érkezett válasz. Megalakult a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), amely kül- és belföldön látványos akciókkal próbálja tárgyalásra kényszeríteni az egyetem vezetőségét – mindmáig sikertelenül. Tavaly novemberben a szervezet egyik alelnöke, Hantz Péter az egyetemi vezetés és az adminisztratív személyzet ellenállása dacára magyar nyelvű feliratokat helyezett el három épületben. Ezeket leverték, összetörték és megtaposták, Hantzot pedig társával, Kovács Lehellel együtt, az általános hazai és külföldi tiltakozás ellenére azonnal elbocsátották. /Ercsey Ravasz Ferenc: Kollégiumtól a Babes–Bolyai Tudományegyetemig. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

Kemény hangvételű beszédet mondott május 9-én Kolozsváron Traian Basescu felfüggesztett államfő. Előtte Theodor Stolojan, Monica Macovei, és Emil Boc szólt a jelenlévőkhöz. Mindannyian az államfő tisztségből való felfüggesztésére szavazó 322 képviselőt és szenátort kárhoztatták. Basescu megnevezte azokat, akik szerinte ma ténylegesen uralják az országot: Dinu Patriciu, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök, Verestóy Attila szenátor és Ion Iliescu volt államfő. Az utóbbiról úgy vélte: elnöki mandátuma idején kiegyezett az érdekszférákkal, és megerősítette azokat. Utána egy „sokkal becsületesebb elnök”, Emil Constantinescu következett, aki megpróbált alkuba bocsátkozni az oligarchiával. Ez oda vezetett, hogy három év múlva be kellett ismernie: legyőzték. Basescu kijelentette: nem alkudozik, mert a románok jövője nem alku tárgya. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Traian Basescu: Nem alkuszom a románok jövőjére! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Az egyházban most időszerű a főesperesek áthelyezése, ez természetes folyamat, azonban még nem született döntés arról, hogy kit hova helyeznek– nyilatkozta Potyó Ferenc gyulafehérvári római katolikus általános helynök. Csató Béla pápai káplán, marosi és küküllői főesperes, valamint dr. Czirják Árpád pápai prelátus, érseki helynök, kanonok, kolozs-dobokai főesperes megbízatását csak 2007 augusztusáig hosszabbították meg. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Még nincs döntés a főesperes-cseréről. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./

Legalább júliusig nem hagyja el a kolozsvári alpolgármesteri széket Boros János. A szóbeszéd szerint Boros Bukarestbe megy, és az Országos Lakásügynökség élén kap tisztséget. Elterjedt, hogy a földjeiket visszakövetelő hóstáti gazdák be akarják perelni Borost mint a visszaszolgáltató bizottság elnökét, a folyamat elhúzódása miatt. Boros pontosított: nem személye, hanem az önkormányzat ellen készül per. A mintegy 165 hektárnyi terület még mindig az Állami Tartalékalap tulajdonában van. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Boros júliusig marad. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 11./

Nagy Mihály történész úgy véli: külön kellene választani a Trianonnal kapcsolatos közgondolkodást, a szaktörténészek munkáját és az évforduló kapcsán elő-előbukkanó politikai visszhangokat. Nagy Mihály szerint a közgondolkodás egyik meghatározó eleme az, hogy a magukat magyarnak valló személyek fejében Nagy-Magyarország tudat él. Trianon a közgondolkodásban traumát, küzdelmet teremtett, amely a nemzeti és a politikai határok összeegyeztetésére irányult – sikertelenül. Az akkori eseményeket a magyar történetírás objektíven felvállalta, a kérdéseket megválaszolta, a román történetírók legfeljebb csak próbálkoztak ezzel. Magyarországon a közvélemény elfogadja a szaktörténészek álláspontját, Romániában viszont a közgondolkodás felülírja és elutasítja azt. A romániai magyarság tudatában, ameddig a jövőkép rejtett, ameddig az integrálódás célpontja Magyarország marad, addig Trianon fontos hivatkozási alap lesz. Nagy Mihály szerint beszélni kell arról, hogy mi vezetett a jelenlegi határokhoz. Néhány évvel ezelőtt az emberek féltek nyilvánosan beszélni Trianonról – emlékezett Nagy Mihály. Tény, hogy a Magyar Királyság nemzetpolitikája 1868-1869-ben, a vonatkozó törvények létrejöttekor korszerű volt. Azonban ezt helyi szinten nem mindig alkalmazták megfelelő módon. Nagy Mihály rámutatott: immár a román szakemberek között is akadnak olyanok – például Lucian Leostean, akik igyekeznek objektíven foglalkozni a kérdéssel. Fontos lenne, hogy a román–magyar történész vegyes bizottság végre foglalkozzon azokkal a kényes kérdésekkel, amelyeket egyelőre elkerül. Az értelmiségiek felelőssége, hogy ezt a kérdést felvállalják. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Beszéljünk objektíven Trianonról Interjú Nagy Mihály történésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

Május 10-én a Deportáltak templomában gyülekeztek a Kolozsvári Zsidó Hitközség tagjai, hogy megemlékezzenek a holokausztról. A hitközség elnöke, prof. Kallós Miklós köszöntötte az egybegyűlteket. A román himnusz következett, majd Izrael államért mondtak imát. A Halmos Katalin által vezetett Talmud Tora kórus tolmácsolásában elhangzott a Hatikva. Nussbaum Vasile elmondta: Ellie Viesel, Kertész Imre és ő maga egykorúak, egyazon évben születtek, ugyanabban az életkorban élték át a soát, mégis, hármuk érzelmi közelítése, viszonyulása merőben különböző. Még most is vannak, akik azt állítják, hogy Romániában nem volt holokauszt, csupán Észak-Erdélyben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A soára emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./ Cs. Gyimesi Éva kifogásolta, hogy az emléknapon nem látta a magyar egyházak képviselőit. A római katolikusok büszkén idézik Márton Áront, aki a deportálások idején határozottan kiállt az áldozatok mellett a Szent Mihály-templomban mondott beszédében. Ez „elég, hogy elaltassuk vele a lelkiismeretünket? Vagy a kiáltó tények ellenére még mindig azt a tévhitet terjesztjük, hogy mi vagyunk itt, a Kárpát-medencében a balsors által leginkább sanyargatott, egyébként ártatlan és tiszta népcsoport?” – kérdezte. A bécsi döntés utáni Észak-Erdélyből 127 377 zsidót deportáltak a haláltáborokba, és 1946 májusáig mindössze 19 764-en tértek vissza. Cs. Gyimesi Éva szégyenkezik, hogy Wass Albert olvasottsága megelőzi a Bibliáét. A cikkíró azt állította, hogy Wass Albert tagadta a holokauszt tényét. /Cs. Gyimesi Éva: Holokauszt Emléknap. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

Aki a római katolikus egyházzal akar foglalkozni, annak tudnia kell, hogy az egyház hierarchiára épülő intézmény. A döntések felülről érkeznek, a hívek tömege nem befolyásolhatja döntő módon azokat. Aki ismeri az egyházat, az hamar belátja, hogy csakis így tarthatja meg egységét. Többen leírták már, hogy dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus, kolozs-dobokai főesperes, kanonok, plébános elhelyezésére irányuló szándék „megosztotta a kolozsvári katolikus híveket”. Most látszik csak igazán, mennyi rajongója és ellensége van Kolozsvár vezető papjának, hívei egekig magasztalják, ellenségei sárral dobálják őt. A lap munkatársa mindkét tábort intené a túlzásoktól. 1989 előtt ő volt a helyi magyar ellenállás egyik vezető alakja. Amikor a funári ordas indulatok a Mátyás-szobor és a Főtér ellen fordultak, ő szervezte meg az ellenállást, az élőláncot a szobor és a templom körül. Az egyházi ingatlanok visszaszerzésében és jövedelmezővé tételében kulcsszerepet vállalt. Ugyanakkor tény, hogy ebben a tevékenységében nem mindig járt el etikusan. A főpap meghallgatja és figyelembe veszi ugyan a hívők véleményét, de a döntés kizárólag rá tartozik, az elhelyezettnek pedig, engedelmeskednie kell. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Ave Hierarchia! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

A múlt hét végén Kolozsvárra érkezett a New York-i evangélikus-lutheránus egyház küldöttsége, céljuk a testvéregyházi kapcsolat kiépítése. New Yorkban az evangélikus lutheránus egyház teljes egészében emigráns egyház, szolgálata is elsősorban a bevándorló közösségek felé irányul. Az istentiszteletek jelenleg 25 nyelven folynak. A testvérkapcsolat eredményeképpen hamarosan két további nyelven – románul és magyarul – is tartanak majd istentiszteletet New Yorkban. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Nem vagyunk „nagyobb testvér”. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságához intézett beadványon 25 aláírás szerepel, köztük 15 romániai magyar akadémikusé, Kányádi Sándor költőé és több más jeles erdélyi magyar személyiségé. A petíció bemutatja a romániai magyar felsőoktatásban, különösen a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) fennálló helyzetet, külön kitérve a magyar feliratok és az önálló magyar struktúrák létesítése érdekében tett lépésekre, illetve azok következményeire. Arra kérik a testületet, ténymegállapítás céljából szervezzen általános meghallgatást a kérdésben, az eset kivizsgálására küldjön képviselőket a helyszínre, továbbá kérje ki az Európai Parlament Kulturális és Oktatási, illetve Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságainak véleményét. Kérelmezik, hogy a bizottság kezdeményezze a rektornál a jogtalanul elbocsátott oktatók visszavételét, illetve a többnyelvű feliratok elhelyezését. Románia mintegy 21 millió állampolgárából 1,5 millió magyar nemzetiségű. Bár a magyar nemzetiségű lakosság Románia lakosságának 6,6 százalékát teszi ki, a felsőoktatásban tanulóknak csak 4,4 százaléka magyar nemzetiségű, és csak 1,6 százalékuk tanulhat magyar nyelven – fejtik ki az aláírók, majd felvázolják az 1959-es eseményeket, amelyek során a két önálló egyetem összeolvasztásával létrejött a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). A BBTE ma a romániai magyar diákság által legnagyobb számban látogatott felsőoktatási intézmény. Önmagát multikulturálisként határozza meg, azonban az egyetem vezetősége akadályozza a magyar nyelv hivatalos használatát az intézményi adminisztrációban, a magyar oktatási vonal nagyobb önállóságát és a magyar tagozat számára a valós önigazgatást biztosító magyar tannyelvű karok beindítását. Jelenleg Romániában nincsen önálló, államilag finanszírozott magyar oktatási nyelvű egyetem. A petícióban említették a „tábla-akciót” is, amelynek során 2006. november 22-én Hantz Péter egyetemi adjunktus az egyetem három épületében magyar nyelvű feliratokat helyezett el a román nyelvű feliratok alá. Ezeket a biztonsági személyzet néhány órán belül eltávolította, majd tisztázatlan körülmények között, a rektor javaslatára elbocsátották a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) két alelnökét, Hantz Pétert és Kovács Lehelt. Bár Kovács Lehel személyesen nem vett részt a feliratok elhelyezésében, az egyetem vezetőinek értelmezésében az akció előkészítésében játszott szerepe miatt sújtották a szankcióval. Hantz Péter a lapnak elmondta: az aláírási folyamatot többen is akadályozni próbálták, és valamilyen mértékben sajnos tudták is. Közben az egyetemen történt néhány – egyelőre bátortalan – lépés a többnyelvűsítés irányába, május 19-én dr. Máthé János vegyészprofesszorról termet neveztek el, kétnyelvű táblát függesztettek ki, ezenkívül plakátok-hirdetések szintjén is lehet olykor találkozni a magyar nyelvvel. A beadványt aláírták: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete – Budapest, Magyar Ifjúsági Értekezlet – Csíkszereda, Magyar Ifjúsági Tanács – Kolozsvár, továbbá Benkő Samu akadémikus, Brassai Zoltán akadémikus, Csetri Elek akadémikus, Demény Lajos akadémikus, Egyed Ákos akadémikus, Forray Ferenc egyetemi adjunktus, Gábos Zoltán akadémikus, Gyenge Csaba akadémikus, Jakó Zsigmond akadémikus, Kányádi Sándor költő, Kolumbán József akadémikus, Maros Dezső akadémikus, Nagy-Tóth Ferenc akadémikus, Németh Sándor akadémikus, Péter Mihály akadémikus, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, Sógor Csilla egyetemi adjunktus, Tánczos Vilmos egyetemi tanár, Toró Tibor akadémikus, Uray Zoltán akadémikus, Kovács Lehel István informatikus, Hantz Péter fizikus. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Európához intézett petíció a romániai magyar felsőoktatásért. A kezdeményezést a romániai magyar akadémikusok zöme támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

Ercsey-Ravasz Ferenc, a Szabadság munkatársa panasszal fordult az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz a „Vasutas Hangja” (Vocea ceferistului) nevű obskurus kiadvány március 27-i keltezésű számában megjelent Florin Ardeleanul „Mit akarnak a székelyek? Mi nem tetszik nekik? Azt tanácsolom, hogy maradjanak csendben!” című cikke ellen. A cikk gyűlöletre-erőszakra uszítva nyíltan támadja a magyarságot. Kifejti, hogy a szent román földre jöttek Attila jövevényei, a pogány vallású, istenfélelem nélküli, anyátlan-apátlan nép. Rosszlelkű, gonosz semmirekellő nép, mindenhonnan elűzték őket, de a toleráns és istenfélő románság befogadta őket. Egy részünk itt telepedett le, a többi elment az ördögbe (sic!) a pannon síkságra, amelynek egy része szintén a románoké volt. A székelyek a románok torkára teszik a kést, és el akarják űzni a románokat. Autonómia kell nekik, a pénzt pedig Bukarestből kapják. A cikkíró megrótta az 1990 utáni kormányokat, amiért megengedték, hogy ide jusson a helyzet. A cikkíró mondata kimeríti a Büntetőtörvénykönyv néhány cikkelyét: „vajon miért nem adunk nekik néhány bombát, négyzetméterre számítva, hogy nyugtassuk meg őket?” Azt javasolta, hogy kerítsék be a magyarokat, hogy csak útlevéllel, 600 eurós, tíznapos vízummal mehessenek Romániába. A holokauszt borzalma után a xenofóbia egy bizonyos hangnemet már nem engedhet meg magának. A Szabadság munkatársa reméli hogy az Országos Diszkriminációellenes Tanács megteszi a kötelességét, fellép az ilyen sorok szerzője ellen és a lap ellen. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Illetékesek, figyelem! = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21/

Sikeres volt a térség egyik legnépszerűbb kórusmozgalmi rendezvénye, a tordaszentlászlói, Szent László-napi kórustalálkozó. A rendezvény menete a hagyományokhoz igazodott: ünnepi istentisztelet, közös éneklés a cinteremben, majd díszes felvonulás a faluban. Elsőként a házigazdák, Tordaszentlászló énekkara lépett fel. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott a Kolozsvár Törökvágási Református Egyházközség Vegyes Kara, főleg a Magyarfenesi Vegyes Kar, amelyet Tóth Guttmann Emese Jagamas János-díjas karnagy vezetett. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tordaszentlászló – 18. kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

Tőkés László királyhágómelléki református püspök nyilvánosságra hozta azt a döntését, hogy az egyházkerületben szolgálatot teljesítő lelkészeket átvilágítsák, azaz kiderítsék: együttműködtek-e a volt Szekuritátéval. Az egyházfő azzal indokolta döntését, hogy két közeli munkatársáról nemrég kiderült: besúgók voltak. A többi történelmi magyar egyház álláspontja különböző. Az Erdélyi Református Egyházkerületben erről nincs testületi döntés, nyilatkozta Kató Béla püspök-helyettes, főjegyző. Az a tény, hogy a besúgórendszert nem fedték fel teljesen, sok kételyt vet fel, vélte. Az egyházkerületben a papság kétharmada azóta kicserélődött, az átvilágítást el lehet végezni, de túl sok értelme nincs – hangsúlyozta. Az Erdélyi Unitárius Egyház Főtanácsa hozott egy határozatot, amelynek értelmében minden egyházi alkalmazottnak, illetve azok a világiaknak, akiket egyházi tisztségre jelölnek, lezárt borítékban nyilatkozatot kell erről benyújtaniuk – közölte Szabó Árpád püspök. A választás előtt a borítékokat felbontják, és hangosan felolvassák. A Római Katolikus Egyházban más a gyakorlat. Központilag nem kérnek átvilágítást, mert tapasztalataik arra utalnak, hogy az információkat manipulálják. Potyó Ferenc helynök példaként említette azt a zsaroló felszólítást, amit Jakubinyi György kapott néhány évvel ezelőtt a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) volt elnökének, Gheorghe Onisorunak az aláírásával, és amelyben kijelentették: ha az érsek 30 napon belül nem mond le, nyilvánosságra hozzák a dossziéját. Potyó maga is kikérte a saját megfigyelési iratcsomóját, másfél év után kapott egy összeválogatott másolatot. Amikor az összes püspök átvilágítását kérték, őket is felszólították, hogy küldjék el a személyes adatokat, ennek eleget tettek, de a papok szintjén ez nem fog megtörténni. A Zsinatpresbiteri Evangélikus Lutheránus Egyház vezetősége már régen kérte a CNSAS vezetőségétől, hogy állítsák össze az egyház történelmének ezt az oldalát – közölte Fehér Attila tanácsos. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Átvilágítás: különbözik az egyházak álláspontja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./ „Beléptünk Európába, és elérkezett az ideje, hogy magyar legyen a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság Tanács elnöke” – kommentálta Mircea Dinescu, a tisztújító ülés végeredményét. Csendes László egy évvel ezelőtt arról beszélt, 2006 végére pontos „kimutatásuk” lesz arról, hogy a jelenlegi parlamenti politikusok közül kik működtek együtt a Szekuritátéval. Az átvilágítási folyamat azonban a mai napig sem fejeződött be. „A honatyák kilencven százalékának átvilágítását fejeztük be eddig. Munkánkat nagyon megnehezítette, hogy újabb és újabb dokumentumok bukkannak elő a különböző intézményektől hozzánk kerülő levéltárakból, amelyeket kötelező módon meg kell vizsgálnunk” – magyarázta a késés okát a CNSAS vezetője. /Cseke Péter Tamás: Magyar zenész a román főátvilágító. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

Július 8-án, vasárnap délelőtt Kolozsváron, a Szent Mihály-templom előtt, a híveknek mintegy 150 fős csoportja gyülekezett, hogy az előző napokban elhangzott felhívásnak megfelelően kérje dr. Czirják Árpád érseki helynök hivatalban maradását. Néhány jelenlévő felszólalt, köztük Tokay Rozália, a Magyar Mozgássérültek Egyesületének elnöke is. Arra buzdították a jelenlévőket, hogy védjék meg az egyház helyi elöljáróját. Czirják Árpád legutóbbi beadványában azt kérte az érseki hivataltól, hogy maradhasson Kolozsváron, a Donát úton épülő Szent István templomban. Egyszersmind nyugdíjazását is kérte, jelezve, hogy a templomi miseszolgálaton kívül semmilyen feladatot nem vállal. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tiltakozás a vasárnapi szentmise előtt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

Július 11-én megalakultnak nyilvánították az Arad Megyei Magyar Kulturális Autonómia Tanácsot, miután 14 alapító civilszervezet megbízottja kitöltötte a belépési szándéknyilatkozatot, Soraikba további magyar érdekeltségű civilszervezeteket várnak. A Szabadság-szobor Egyesület, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a Katalin Egyesület, az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet, az Evangélikus Egyház, a Református Egyház, a Szülők a Magyar Oktatásért Egyesület, a Csiky Gergely Egyesület, az Aradi Máltai Segélyszolgálat, a PRO-KI-DOR Egyesület, az IRKATER Egyesület, a Kisiratosi Gazdák Egyesülete és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Egyesület által delegált megbízottak elfogadták az AMMKAT Alapszabályzatát. Dr. Túsz Ferenc ideiglenes elnök javaslatokat vár a Kulturális Autonómia Tanácsba való felvételre három közismert, nem politikai tisztségviselő, magyar személyre vonatkozóan. /(b): Megalakult a Kulturális Autonómia Tanács. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 13./

A Gyulafehérvári Római Katolikus Érseki Hivatal honlapján megjelent az új főesperesi és papi kinevezésekről szóló közlemény. Dr. Czirják Árpád érseki helynök, pápai prelátus, kanonok, főesperes utóda a kolozsvári Szent Mihály plébánia élén Kovács Sándor címzetes kanonok, eddigi székelyudvarhelyi főesperes lesz. Az érseki közlemény szerint dr. Czirják nyugdíjba vonul. Mivel 23 éven át szolgált Székelyudvarhelyen, az egyik legszebb és legmagyarabb városban, nem könnyű szívvel költözik új helyre. Mindazonáltal tudja és érzi, hogy a pap nem egy helynek, hanem Krisztusnak van szentelve, tehát ha az érsek azt kéri, hogy vállalja el a kolozsvári szolgálatot, szívesen megteszi – nyilatkozta az újonnan kinevezett főesperes, Kovács Sándor. Arra a kérdésre, hogy mit fog kezdeni a sok elkezdett befektetéssel és fejlesztéssel, amely ugyanakkor elégedetlenséget is szült, az új főpásztor elmondta: azt tartja szem előtt, hogy ő lelkipásztor, akinek feladata a lelkigondozás. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kinevezték a kolozs-dobokai egyházkerület új főesperesét. Ft. Czirják Árpád utóda Ft. Kovács Sándor Székelyudvarhelyről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

Ercsey-Ravasz Ferenc, a lap munkatársa Illetékesek, figyelem című írásában /Szabadság, jún. 21./ beszámolt arról, hogy durva és vulgáris magyarellenes cikke miatt feljelentette az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál a „Vasutas Hangja” (Vocea ceferistului) című kiadványt. A napokban a hivatal képviselője felhívta az újságírót és közölte, nem sikerült kideríteniük, hogy hol, hogyan, milyen rendszerességgel jelenik meg a lap. Ercsey-Ravasz Ferenc két telefonhívás után közölhette velük: a lap Bukarestben jelenik meg, igazgatója bizonyos Florin Mihai Nahorniac nyugdíjas, a telefonszámukat is megadta. Ezután a tanácstól visszahívták, közölték vele, az illető nem válaszol a telefonhívásokra… A Diszkriminációellenes Tanács 2001–2006-os jelentésében is felbukkant Florin Mihai Nahorniac neve, zsidózás miatt. A jelentés szerint: Nahorniac a telefonra nem válaszol, a bejelentett lakcímén nem található, nem tudnak mit kezdeni az esettel. Hogy lehet az, hogy egy ország rendőrsége nem talál meg egy személyt, aki két kiadványt szerkeszt, aki interjúkat ad? /Ercsey-Ravasz Ferenc: Lesz-e itt jogállam valaha? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

A múlt héten Szegeden dr. Botka László, Szeged polgármestere és Halász Ferenc tanár, Temes megye főtanfelügyelő-helyettese, az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Bartók Béla Alapítvány elnöke aláírta a támogatási szerződést, mely két nagy program megvalósításához nyújt segítséget. Szeged önkormányzata nem első alkalommal nyújt támogatást Temes megye anyanyelvi oktatásának szinten tartásához. Tavaly is segítettek. A most aláírt szerződés szerint Szeged a polgármesteri keret terhére 1,2 millió forint támogatást nyújt a Bartók Béla Alapítvány részére, melyet ötven-ötven százalékos arányban az anyanyelvi napközis ellátásra, illetve az ingázó magyar nemzetiségű diákok utaztatási támogatására fordítják. Három olyan iskola van, amely vállalta, hogy az I–IV. osztályos gyermekeknek napközis rendszert szervez. Az utaztatási támogatással a falusi gyerekek elérik a legközelebbi magyar tagozatos nyolcosztályos iskolát. /Sipos János: Szeged ismét baráti jobbot nyújtott. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 16./

Július 18-án ülésezett Kolozsváron a frissen bejegyzett Bolyai Egyetem Baráti Egyesületének (BEBE) elnöksége. A szervezetet 16 erdélyi magyar értelmiségi hozta létre. Deklarált céljai többek között: a romániai magyar közösség érdekeinek képviselete a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás megvalósítása érdekében, a Bolyai Tudományegyetem újraindításáért folytatott társadalmi törekvések támogatása, valamint minden olyan kezdeményezésé, mely a romániai magyar tannyelvű felsőoktatást érinti. Az egyesület tanulmányokat, elemzéseket szándékozik készíteni az etnikai kisebbségek nyelvén folyó felsőoktatásról, nemzetközi szinten is képviseli annak ügyét. E célok megvalósítása érdekében a BEBE együttműködik minden olyan romániai vagy külföldi szervezettel, állami szervekkel vagy személyekkel, amelyek a kitűzött célokat felvállalják, illetve támogatják. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Megalakult a BEBE. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./