Temesváron az RMDSZ Temes megyei képviselőjelölt-állító küldöttgyűlésén a 135 elektor közül 120-an  jelentek meg. A gyűlést vezető Heinrich József katolikus esperes, újszentesi plébános imával nyitotta meg a tanácskozást. Toró T. Tibor képviselő hangsúlyozta: “Két autonómiatörvényt tettünk le a törvényhozás asztalára, a regionális és a kulturális autonómiáét, e kettő nélkül nem tud magyarságunk megerősödni” Bodó Barna szenátorjelölt, négy érvénytelen szavazatot leszámítva, teljes támogatást élvezett. A képviselőjelöltek közül Toró T. Tibor 75 szavazatot kapott, Marossy Zoltán pedig 45-öt. Halász Ferenc a helyhatósági választások után lemondott és ügyvezető testületté alakult RMDSZ-vezetőség beszámolóját tartotta meg, valamint átadta a szervezet vezetését – az előzetes megegyezés értelmében – a listavezető képviselőjelöltnek, Toró T. Tibornak. /Szekernyés Irén: Toró T. Tibor a képviselőjelölt és RMDSZ-elnök. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./

Az MSZP okt. 16-i tisztújító kongresszusának döntése alapján a párt elnöke Hiller István, az elnökhelyettes Szekeres Imre, a két alelnök Juhász Ferenc és Újhelyi István lett. Az elnökségben a régi gárdából benn maradt egy-két ember, így Kiss Péter, Lamperth Mónika, Lendvai Ildikó és Mandur László. /Politológusok az MSZP új vezetéséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

“Székely Lászlót nem szabad elfelejtenünk, s emlékének ébrentartására mi sem jobb, mint egy köztéri szobor. Addig nem nyugszom, míg szobrot nem állíttatok Székely Lászlónak” – jelentette be egy évvel ezelőtt Temesváron Szász Enikő, akkor még megyei tanácsos. Az ország egyik legszebb városát álmodta meg Székely László (1877–1934), gyönyörű paloták, középületek, magánházak, ipari épületek születtek tervei nyomán. Két évvel ezelőtt városi tanácsosok (Halász Ferenc, Fórika Éva) kísérelték meg a valamikori Carmen Sylva park nevét Székely László nevére változtatni, de a helyi tanács leszavazta indítványukat. Idén a Kulturális Felügyelőség megadta a szoborállítási engedélyt, sőt a városi és a megyei önkormányzat is juttatott költségvetéséből. A választás Szakáts Béla mellszobor-tervére esett. Jelenleg az emlékműállítás előmunkálatai folynak. /Szekernyés Irén: Készül Székely László emlékműve. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 2./

A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség Országos Elnöksége nov. 20-án a szovátai Teleki Oktatási Központban ünnepélyes keretek között adta át a közoktatásban tevékenykedő pedagógusok tudományos munkájáért az Apáczai-díjat. A humán tudományok területén Apáczai-díjban részesült dr. Gaal György, a kolozsvári Brassai Sámuel Gimnázium, és Muhi Sándor a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára. A reáltudományok területén Apáczai-díjas Olosz Ferenc, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnázium matematika tanára. Dicséretben részesült dr. Fazakas István kolozsvári, Szőcs Mária és Kovács István csíkvacsárcsi, Péter Sándor sepsiszentgyörgyi tanár a humántudományok területén, valamint Fazekas Lóránd szatmárnémeti, Simon József csíkszeredai és Kovács Barna marosvásárhelyi tanár a reáltudományok területén. Az ünnepség keretében vehették át a megye legjobb, kilencedik osztályt végzett tanulójának járó Mákvirág-díjat a tanulók. Különdíjat kapott a Mákvirág-érem megalkotója, Zacsik József debreceni középiskolai tanuló. /Apáczai-díjak, 2004. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Pályázatot nyert az Illyés Közalapítványnál az aradi vállalkozói központ. A téma: hosszú- és középtávú fejlesztési stratégiák kidolgozása néhány Arad megyei, zömmel magyarok lakta település számára. A központ elnöke, dr. Túsz Ferenc egyetemi tanár elmondta, hogy kollégájával, dr. Káposzta József egyetemi tanárral Kisiratos, Nagypereg és Tőzmiske községek vezetőségéhez kérdőívet juttattunk el, amelyen a lakosság száma, az elhalálozás aránya, az infrastruktúra állapota, a gazdasági helyzet, az esetleg létező történelmi, idegenforgalmi nevezetességek felől érdeklődtek. A kapott eredményeket betáplálták a fejlesztési analízisekbe. Mérlegelik, milyen lehetőségek állnak az illető közösség rendelkezésére, illetve milyen veszélynek van kitéve. /Balta János: Fejlesztési stratégiák a településeknek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

Arad, Hunyad és Temes megye magyartanárai tanácskoztak a hét végén Temesváron Murvai László minisztériumi vezérigazgatóval, a Bartók Béla Elméleti Líceumban. A szakmai megbeszélést a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Temes megyei szervezete kezdeményezte, és a helyi elnök, Halász Ferenc vezette. A rendezvényen részt vett Matekovits Mihály, Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Máthé Márta, a Hunyad megyei, valamint Kiss Ferenc, a Temes megyei magyar oktatásért felelős tanfelügyelő. A tanácskozás részvevőit a házigazda intézmény igazgatója, Virginás-Tar Judith köszöntötte. A fő téma – a magyar nyelv- és irodalomtételek a képességvizsgán és az érettségin – tárgyalását három előadás előzte meg. Kiss Ferenc tanfelügyelő Helyzetkép a Temes megyei oktatásról c. beszámolójában ismertette a megye jellegzetességeit: az iskolák és oktatási központok szétszórtságát, a gyermeklétszám 50 százalékos csökkenését az 1990-es évek elejétől napjainkig, valamint a magyar nyelv választott tantárgyként való oktatását olyan településeken, ahol nincs magyar iskola. Bányai Aranka a képességvizsga, Mészáros Ildikó az érettségi tételeivel kapcsolatos észrevételeit, kifogásait vázolta fel. A vita során hangoztatták, hogy a líceumi osztályokban siralmas a tankönyvhelyzet: a tizenkettedik számára egyáltalán nem írtak tankönyvet, az előző három osztályé eltér a tantervtől. Hiányzik az anyanyelvtanítás koncepciója az első osztálytól az érettségiig. Stilisztikai és szövegtani fogalmakat kell tanítani, holott szabatosan beszélni és fogalmazni sem tud a gyerekek többsége. Képzett tankönyvíró-csapatra lenne szükség. Murvai László kifejtette, hogy nincs a minisztériumban a magyar oktatást hosszabb távon tervező tanfelügyelő, a magyar tanfelügyelők nem vállalják a bukaresti létet. A tételek bírálata jogos, ennek orvoslására tételjavaslatokat kér az ország minden megyéjéből. /Szekernyés Irén: Siralmas tankönyvhelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke február 23-án Gyurcsány Ferenc kormányfővel találkozott Budapesten. Az őszi bukaresti közös magyar–román kormányülés előkészítése volt a legfontosabb téma megbeszélésükön. „Az az érdekünk, hogy a közös kormányülésen konkrét ügyekben konkrét megállapodások szülessenek” – mondta Gyurcsány Ferenc. Az őszi közös kormányülés néhány fejlesztési programról lesz szó, amelyet Magyarország és Románia közösen alakít ki és együtt nyújtja be Brüsszelnek a két ország. Markó Béla elmondta, Magyarország nemcsak politikai támogatást nyújt az integrációra való felkészülésben Romániának és az ottani magyarságnak, hanem szakértőkkel, tapasztalatokkal is segít. Markó Béla a magyar–magyar kapcsolatokról szólva elmondta: március 1-jén újabb szakértői találkozó lesz a kormány Szülőföld programjáról. A Demokrata Párt (DP) megbízta meg Valeriu Tabara demokrata képviselőt, az RNEP egykori elnökét, kezdeményezzen tárgyalásokat a Román Nemzeti Egységpárttal (RNEP), ezzel a nacionalista párttal a fúzióról. A DP szövetségese, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) vezetői megütköztek a hír hallatán. /B. T.: Közös fejlesztési programokról lesz szó az őszi román–magyar kormányülésen. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./ Markó Bélán kívül Teodor Atanasiu védelmi miniszter is Budapestre látogatott, magyar kollégájával, Juhász Ferenccel tárgyalt. A két fél megállapodott abban, hogy a közeljövőben aláírják a két ország közötti, a hadisírok gondozásáról szóló megállapodást. Emellett Románia légi szállítási kapacitást ajánlott fel a magyar honvédségnek az afganisztáni misszió utánpótlásának biztosításához. Atanasiu közölte, hogy a román hadsereg egy C–130-as típusú szállító repülőgépével rendszeresen visz utánpótlást Afganisztánba. Ezen a repülőgépen ajánlottak fel másfél tonnányi „helyet”. Juhász Ferenc közölte, hogy a megvizsgálják az ajánlatot. /G. Á.: Államminiszterként járt Budapesten Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), febr. 24./

A Trianon című film kapcsán rendeztek vitaestet Temesváron az Új Ezredév Református Gyülekezet imatermében. Gazda István lelkipásztor, házigazda emlékeztetett arra, hogy Romániában a filmet először egy temesvári közösségi rendezvényen vetítették le. “Akkor még nem büntették a szervezőket. Reméljük, most sem fognak, mert beszélni még csak lehet róla, a gondolatokat mégsem büntethetik” – mondta. Halász Ferenc történelemtanár szerint nagyobb reklámot nem is csaphattak volna a filmnek, mint amit a román hatóságok tettek. Szóvá tették a jelenlévők, hogy a magyar tannyelvű osztályokban nem a hivatalos román propagandatörténelmet kellene tanítani, hanem a magyar történelmet. /Pataky Lehel Zsolt: Trianon kibeszélése. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 24./

Február 26-án tartotta a Temes megyei RMDSZ tisztújító küldöttgyűlését. Halász Ferenc történelemtanárt, a tavaly lemondott elnököt választották újra a szervezet élére. A tavalyi helyhatósági választások kudarca – a temesvári és a megyei tanácsból való kiesés – után az elnökség lemondott, majd a választmány kérésére ügyvezető testületként tevékenykedett a parlamenti választásokig. Ősztől Toró T. Tibor parlamenti képviselő látta el ideiglenesen az elnöki funkciót. Halász Ferenc kifejtette, a romániai magyarságnak ne legyenek illúziói az új kormánnyal kapcsolatban, mert egyáltalán nem biztos, hogy “jobban szívén viseli sorsunkat, mint a szocdemek”. Kitért arra, hogy a 2000-es helyhatósági választásokon 28 Temes megyei településen állítottak RMDSZ-es listát, tavaly viszont már 39 helységben. Vannak azonban községek, ahol magyarok román pártok színeiben lettek tanácsosok. /Pataky Lehel Zsolt: Tisztújítás a Temes megyei RMDSZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 28./

Március 2-án a kormánykoalíciót alkotó négy párt Temes megyei szervezeteinek elnökei is aláírták a protokollumot. A közintézmények vezetői tisztségei elosztásánál egyelőre négy intézmény került szóba, köztük a megyei tanfelügyelőség, melynek vezetőségébe Halász Ferenc RMDSZ-elnök fog kerülni – főtanfelügyelőként vagy főtanfelügyelő-helyettesi minőségben. Halász elmondta: a parlamenti választásokon kapott szavazatok arányát tekintve az RMDSZ-nek nyolc megyei közintézmény vezető testületében jár egy-egy hely (kiemelt fontosságúnak tartják a művelődési, a mezőgazdasági és az egészségügyi igazgatóságot). /P. L. ZS.: A tanfelügyelőség vezetőségében helyet kap az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), márc.3./

Másfél hónappal a kormányalkotó pártok területi elnökeinek megegyezése után megérkezett a szakminisztériumból Halász Ferenc kinevezése: a Temes megyei RMDSZ-elnök, a temesvári Bartók Béla Gimnázium történelemtanára lett az új megyei főtanfelügyelő-helyettes. Ő felel majd a nemzetiségi oktatásért is, megbízatása ideiglenes, a versenyvizsga kiírásáig, de legkésőbb a tanév végéig szól A megyei közhivatalok vezetőségi tisztségeire jelölt RMDSZ-esek közül Halász az első, akit kineveztek. /P. L. Zs.: Kinevezték az RMDSZ-es főtanfelügyelő-helyettest. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./

Ünnepélyesen felavatta Temesváron Székely László mellszobrát, Szakáts Béla szobrászművész alkotását a város magyar közössége, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ szervezésében tizedik alkalommal megrendezett Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Trianon óta nem állítottak szobrot magyar személységnek Temesváron. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Ovidiu Draganescu prefektus, Gheorghe Ciuhandu polgármester, Marossy Zoltán alprefektus, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor parlamenti képviselő is. “Életem nagy vágya teljesült az emlékmű felállításával – kezdte a hivatalos beszédek sorát Szász Enikő –, s a Nőszövetség alapvető célkitűzésének újabb sikerét ünnepeljük. Ez a civil szervezet vállalta fel a város múltjának kutatását, nagy személyiségei életművének közismertté tételét és emlékük méltó ápolását. Székely Lászlóról néhány évvel ezelőtt csak a kutatók tudtak, most már az egész város. Fotókiállításon mutattuk be az általa tervezett épületeket, életművéről albumot és tanulmányt adtunk ki három nyelven, emléktáblával jelöltük főművét, a Piarista Főgimnázium épületegyüttesét.” Markó Béla, aki jelentős mértékben hozzájárult a szoborállítás költségeihez, beszédében kifejtette: számára a kivételes alkalom kettős üzenetet hordoz. Bánság és Erdély különböző nemzetiségek közös térsége, múltunkat és jelenünket közösen kell megélnünk. A Magyar Házat, amely Székely László utolsó alkotása volt, s a magyar közösségnek ajándékba tervezett, még nem tudták visszaszerezni. Szekernyés János helytörténész méltatta Székely Lászlónak a város modern arculatának kialakításában betöltött meghatározó szerepét. /Szekernyés Irén: Főhajtás az építő ember szobra előtt. Felavatták Székely László emlékművét. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./ Székely László 1903 és 1922 között volt Temesvár főépítésze, számos, középület, lakóház és templom építése fűződik nevéhez. /Székely László- szoboravató Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Tizenegy tagú elnökséggel folytatja tevékenységét a Temes megyei RMDSZ. A február végén újraválasztott Halász Ferenc elnök tízfős csapatot választott maga mellé. Vita alakult ki az ifjúsági alelnök kinevezése miatt: Halász Valdman Kingát, a Temesvári Magyar Diákszövetség (TMD) volt elnökét kérte fel a tisztség betöltésére, de a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet (TEMISZ) képviseletében Ilonczai Zsolt elnök és Kása Zsolt alelnök kifogásolta, hogy előzőleg nem kérték ki a véleményüket. /Pataky Lehel Zsolt: TEMISZ kontra RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./

Megjelent A magyar irodalom szolgálatában. Írások Pomogáts Béláról /Közdok Kiadó, Budapest/ című vaskos kötet, Beke György szerkesztésében. Pomogáts Béla tavaly októberben volt 70 éves, s a hű pályatárs, Beke György ebből az alkalomból gyűjtötte egybe a róla eddig megjelent írások java részét. Juhász Ferenc költő, „a haza közalkalmazottjának” nevezte Pomogáts Béla irodalomtörténészt, kritikust, irodalomszervező mindenest. Pomogáts Béla első könyve Kuncz Aladárról szóló monográfia volt. 2004-ig 66 önálló kötettel jelentkezett, ezenkívül 45 kiadvány szerkesztése, sajtó alá rendelése az ő nevéhez fűződik. Gyakorta beutazza a Kárpát-medencét Pozsonytól Sepsiszentgyörgyig, Marosvásárhelytől Lendváig, Kassától Kolozsvárig, jelen van a szellemi élet fórumain. Pomogáts teljesítményének nem kis hányada erdélyi kötődésű: A transzilvanizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája (1983), Jékely Zoltán. Monográfia (1986), Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban (1987), Kisebbség és humánum. Műértelmezések az erdélyi magyar irodalomból (1989), A romániai magyar irodalom (1991), Erdélyi tükör (1995), Épülő hidak (1998), Leletmentés (2000), Műhely Erdélyben (2001), „Transsylvan hősköltemény” (2001), Változó Erdély (2001), Erdély hűségében (2002), Villanófényben (2002), Kulcsok Erdélyhez (2003), Erdélyi tetőn (2004), Erdélyi autonómia – európai integráció (2004)… S mindehhez hozzátehetjük az általa tető alá hozott gyűjteményes köteteket, válogatásokat is, például ezeket: Kuncz Aladár: Tanulmányok, kritikák (1973), Dsida Jenő: Út a Kálváriára (1985), Erdélyi magyar olvasókönyv (1989), Nyirő József: Leánykérés a havason (1989), Erdély jelene és jövője (Beke Györggyel; 1991), Sütő András: Mese és reménység (1991), Erdélyi városképek (1994), Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő (1998), Áprily Lajos emlékezete. A kor falára (2002), Apa és fiú. Áprily Lajos és Jékely Zoltán erdélyi versei (2002), Jelszó és mítosz (2003), Vajúdó idők küszöbén. Erdélyi magyar írók történelmi elbeszélései (2004)… Czine Mihállyal és Ilia Mihállyal együtt Pomogáts Béla tudatosította, hogy az egyetemes magyar irodalomnak nincsenek, nem lehetnek trianoni határai. /Nagy Pál: Méltó köszöntés. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./

Alig múlt egy hete, hogy Halász Ferenc történelemtanár, Temes megye RMDSZ elnöke elfoglalta a három közül az egyik főtanfelügyelő-helyettesi beosztást. Hatáskörébe tartozik a beiskolázási terv, ami a magyar oktatás szempontjából rendkívül fontos. Másrészt a fizetésekkel kapcsolatos problémák, valamint az a kevés beruházás, amit a tanfelügyelőségen keresztül bonyolít a minisztérium. Meglepődéssel vette tudomásul, hogy a kisebbségi oktatási kérdésekkel nem az elődje foglalkozott, bár ugyancsak nemzetiségi volt, és 2001-ben azért került ide, hogy a megyében élő nemzetiségek oktatásának ügyét előbbre mozdítsa. Halász Ferenc azonnal kérte, hogy kerüljön hatáskörébe a nemzetiségi oktatás, melyet már át is vett. Temes megyében a magyar iskolákat a fogyó gyermeklétszám hozza veszélyhelyzetbe. Jelenlétével nagyobb védelmet tud biztosítani a magyar oktatási intézményeknek. Célja a jelenlegi oktatási hálózat megőrzése az óvodáktól a két líceumig. Az árvíz miatt kitelepített óteleki gyermekek Temesváron folytatják tanulmányaikat, és fejezik be a tanévet. /Szekernyés Irén: Belülről nagyobb védelmet tud nyújtani. Beszélgetés Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettessel. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 7./

Az április végén tartott Temes megyei RMDSZ-választásokon nagy botrányt kavart Valdman Kinga ifjúsági alelnökké választása. Somogyi Attila, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) elnökének kezdeményezésére a múlt héten összegyűltek a megyei szervezetek képviselői, hogy megvitassák a kialakult helyzetet, mert a Temes megyei RMDSZ-ben eddig soha sem volt ifjúsági alelnök. A kerekasztal-beszélgetésen leszögezték: a kinevezéssel kapcsolatban az RMDSZ-nek kötelessége lett volna konzultálnia az ifjúsági szervezettekkel, Halász Ferenc Temes megyei elnök ezt nem tette meg. Végül Valdman Kinga kijelentette, hogy a jövőben bármilyen rendezvényen a Temes megyei ifjúsági szervezetek álláspontját fogja képviselni. /László Árpád: Támogatást nyert Valdman Kinga. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 18./

Kinek fáj Trianon? címmel rendezett filmvetítéssel egybekötött előadást az RMDSZ Temes megyei szervezete és a Magyar Nőszövetség Temesváron június 5-én, vasárnap, a Kós károly Közösségi Központban. Koltai Gábor Trianon című filmjéből készített egyórás összeállítás levetítése után Halász Ferenc és Vicze Károly történelemtanárok válaszoltak a hallgatóság kérdéseire. Szóba kerültek a kisebbségi jogok, továbbá az autonómia és az anyaországhoz való viszony. A “hogyan tovább”-ot a vitavezető Szász Enikő fogalmazta meg. Történelmünket meg kell ismernünk, fájó gondjainkat “kibeszélnünk,” gyermekeinknek pedig nemzeti nevelést kell nyújtanunk az iskolában, a családban és a vallási közösségekben. /Szekernyés Irén: Trianon – miértek és hogyanok. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Somogyi Ferenc külügyminiszter június 29-én rövid látogatást tett Temesváron a Magyar Házban, ahol Temes és Arad megyei RMDSZ-es tisztségviselőkkel találkozott. A miniszter a vidék szórványmagyarságának helyzetéről, oktatáspolitikájáról, civil szervezeteinek tevékenységéről kívánt tájékozódni. Király András és Halász Ferenc területi RMDSZ-elnökök elmondták, a két megye magyarsága nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küzd – elvándorlás, kiöregedés, asszimiláció, a magyar gyerekek román iskolába íratása, az anyanyelvismeret fogyatékosságai. Halász Ferenc a magyar közösségeket is sújtó bánsági árvizekről is tájékoztatta a külügyminisztert, és köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a veszély elhárításában és a károk felszámolásában nyújtott hatékony segítségért. Somogyi Ferenc június 30-án Mihai Razvan Ungureanu román külügyminiszterrel tárgyal Temesváron. /Pataky Lehel Zsolt: A szórványmagyarsággal ismerkedett a magyar külügyminiszter. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

A Temes megyei RMDSZ vezetősége szerint sem érdemes előválasztásokat tartani a szervezetben az előrehozott parlamenti választások előtt – mondta Halász Ferenc elnök sajtótájékoztatóján. Temes megyében változtatni kellene, tavaly ugyanis a megyei szervezet 16 ezer szavazatot sem kapott a parlamenti listára, míg 2000-ben több mint 22 ezren szavaztak az RMDSZ-re. /Pataky Lehel Zsolt: Kihagynák az előválasztást. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

A 2005–2006-os tanévben nem indul magyar kilencedikes osztály a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban, ugyanis csak négyen jutottak be, őket pedig átirányították az ugyancsak temesvári Bartók Béla Gimnáziumba – tájékoztatott Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes. Az elmúlt tanévben még mind a négy évfolyamon volt egy-egy magyar osztály a Gerhardinumban, de a folytonosság idén megszakad (a román tagozaton volt elegendő kilencedikes). Az önálló magyar tannyelvű Bartókban sem ideális a helyzet: a matematika-informatika szakra 22-en jelentkeztek, a közgazdaságira 12-en, a humán tagozaton pedig mindössze kilenc tanuló van. Négy diák szükséges, hogy a közgazdasági osztályban meglegyen a törvényben előírt minimális (15-ös) létszám, a humánt pedig külön engedéllyel működtetnék tíz fővel. Az idén először induló magyar ipari szakiskolai osztály létszámát csak a közeljövőben tudják majd meg pontosan, de jó, ha 15-20-an lesznek. A megyében csak ebben a két intézményben folyik magyarul középiskolai vagy szakiskolai szintű képzés, és a vidéki tanulók (illetve szüleik) nem biztos, hogy Temesvár mellett döntenek. A helyzet évről évre rosszabb, egyre kevesebb a diák, jövőre alig valamivel több mint hetvenen fejezik be az általános iskolát. /P. L. Zs.: Magyar diák híján kevesebb osztály. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 19./

Az aggódó szülő Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettestől és Kiss Ferenc tanfelügyelőtől szeretné megkérdezni: még meddig engedik, hogy például az óteleki iskola helyzete süllyedjen? Már negyedik éve egyetlen nyolcadikos végzősnek sem sikerült a képességvizsgája. Tönkreteszik a falu jövőjét, nincs értelmiségi. Az óteleki iskolának kb. 25 diákja és kb. 10 (helyettesítő) tanára van, a munkájuknak nincs eredménye. Iskolát működtetni egyetlen képesített tanár nélkül égbekiáltó! /Olvasóink írják. Batki Piroska, Ótelek: Egy szülő őszinte aggodalma a magyar oktatásért és a tanulókért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./ Választ kapott a magyar iskoláért aggódó szülő. Gyermekek hiányában a magyar iskolák veszélybe kerültek. Az óteleki iskolában dolgozók mindannyian pedagógiai képesítéssel rendelkeznek. Rágalmazásnak mondta a válasz, hogy nem sikerült a diákok képességvizsgái, vannak köztük egyetemisták. A levélíró az óteleki szülőktől nem vette át ajánlott levélként az Iskola Alapítványhoz küldött pályázatokat, ennek következménye, hogy négy család még ma sem kapta meg a Szülőföldön, magyarul című programból a tavalyi tanszertámogatást, válaszolt az iskola tantestülete. /Tisztelt Szerkesztőség! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 25./ Szerk. megjegyzés: A tények azok tények: negyedik éve, hogy Óteleken egyetlen nyolcadikosnak sem sikerül a képességvizsgája.

A szerkesztőbizottság nevében nyilatkozó Czédly József helyettes igazgató megerősítette a hírt, miszerint a Romániai Magyar Szó megszűnik. A döntés mögött álló érdekcsoportot Czédly vonakodott megnevezni. A lapot működtető Transil Rt. főrészvényese, a külföldön nyaraló Birtalan József elmondta: nincs tudomása arról, hogy a részvényesek az újság megszüntetéséről döntöttek volna. Gyarmath János főszerkesztő nem érti, miért nem segített az RMDSZ. Az RMDSZ kommunikációs tanácsosa, Stanik István elmondta: a Romániai Magyar Szó akkora adósságot halmozott fel, hogy az RMDSZ nem tudja megmenteni a lapot. Sokfelé – így Kolozsvárra és Nagyváradra is – csupán másnapra jutott el a lapszám. Stanik István közölte: magánvéleménye szerint, a lap alacsony színvonala sem indokolná az RMDSZ részéről a nagyarányú befektetést. A Romániai Magyar Szó eltűnésével űr támad a napilapok piacán. Az RMDSZ országos vezetőségének szintjén még nincsenek konkrét elképzelések arra nézve, hogy ezt az űrt hogyan töltsék be. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Tegnap jelent meg utoljára az RMSZ. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./

A www.onkormanyzat.ro internetes oldalon megtekinthető portál a második olyan erdélyi honlap, amely az uniós csatlakozás perspektívájában az önkormányzatoknak nyújt segítséget a felkészüléshez. A portált az RMDSZ és az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány működteti. Veress Emőd, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke közölte, a portál egyik legfontosabb része a hírrovat, amely nagyon gyakran frissülhet. Forrásként a 7–8 tagú szerkesztőcsapat az RMDSZ, az önkormányzatok saját híreit, tudósításait használja, de a sajtóból is átvesz fontos tudnivalókat. Három alapvető rovat a város-, a vidék-, és a regionális fejlesztést, az aktuális pályázati lehetőségeket és a törvényes szabályozásokat ismerteti az érdeklődőkkel. A vidéki szűk körű internethasználat miatt az RMDSZ rendszeresen papírhordozón is terjeszti az ágazati tudnivalókat. Jogszabályok cím alatt az önkormányzatokat érintő törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések tanulmányozhatók, egyelőre nagyrészt románul. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Önkormányzati portál indult. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

Augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, Calin Popescu Tariceanu kormányfő is elzarándokolt a füzesmikolai kolostorba, ahol részt vett az ünnepi liturgián. Közben útbaejtette Szamosújvárt, találkozott Florin Crihalmeanu szamosújvári görög katolikus püspökkel, és tájékozódott a felekezet helyi gondjairól. Innen a kormányfő Kolozsvárra utazott, ahol rövid megbeszélést folytatott Emil Boc polgármesterrel, valamint a koalíciós pártok helyi képviselőivel. A kormányfő elmondta: nemrég találkozott Teoctist román ortodox pátriárkával, és a megbeszélések során szó esett a görög katolikus felekezet által visszakövetelt templomok sorsáról is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A miniszterelnök zarándokolt és magyarázott. A kormányt is átalakítják – majd valamikor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

A román görögkeleti egyház Erdély szerte immár száz éve vigyáz arra, hogy a városi lakótelepek növekedésével, a településeken a román lakosság részarányának a jelentőségét is meghaladóan templomot építsen híveinek. A jelenleg épülőfélben levő 22 templom mellett a görögkeletiek újabb hármat terveznek felhúzni a kincses városban. Nagyenyeden két, Zilahon négy templomot építenek. A jelentős állami támogatás ellenére sem képesek egyszerre annyi templomot építeni. A munkálatok ezért évekig húzódnak. Az ortodox templomok építése gyakran az adófizető polgár zsebét terheli, felekezeti hovatartozástól függetlenül. Hogy mennyi pénzt pumpált a román állam az 1989-es eseményeket követő néhány év során a görögkeleti egyházba, arról a hivatalos források hallgatnak, csak a klérus rangosabb tagjainak az elszólásaiból lehet néhány dolgot sejteni. 1997-ben, a 698-as számú kormányrendelet 125 millió (régi) lejt juttatott a kolozsvári katedrális felújításának, további 305 milliót pedig a bihari ortodox püspökségnek, szintén templomjavítás céljára. Ugyanazon év novemberében a székelyföldi templomok 150 ezer dollárt kaptak, a papok javadalmazása (a székelyföldön szolgáló ortodox papnak, akárcsak a 20-as években, most is dupla fizetés jár) további 751 millió lejbe került az államkasszának. A görög katolikusok, mint a második legnagyobb román felekezet (az 1998-as adatok szerint lélekszámuk kb. 850 ezer, papjaik száma 800) olykor kaptak valamennyit, de a magyar egyházak még mutatóba sem, egészen 2004 novemberéig, amikor a kormány – egyértelmű kampányfogásként – kiutalt 12 milliárd (régi) lejt a történelmi magyar egyházaknak. Ebből fedezték többek között a kolozsvári evangélikus templom javításának költségeit is. A „bőkezű” adomány óriási felháborodást keltett, több politikus – köztük Norica Nicolai liberális képviselő is – felháborodottan vette tudomásul, hogy a görögkeletiek ezúttal semmit sem kaptak. A görög katolikus egyház által egyre hangosabban visszakövetelt ingatlanok közül néhányat időközben visszaadtak. A nemrég elkészült új kultusztörvényből csak nagy nehezen iktatták ki azt a cikkelyt, amely a Román Görögkeleti Egyházat mint nemzeti egyházat határozta volna meg. Kolozsváron jelenleg egy református és egy római katolikus templom épül. Zilahon kissé nagy vívmányként könyvelik el azt, hogy két évvel ezelőtt, Galvácsi Lajos építészmérnök tervei alapján felépült a város második református temploma. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Határtalanul terjeszkedik a görögkeleti egyház. Kolozsváron 22 ortodox templom van épülőben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./

A Magyar Nemzet tudni vélte, hogy a kémkedés miatt állítólag az ország elhagyására késztetett házaspár hölgytagja intim kapcsolatban állt több volt és jelenlegi magyar miniszterrel, illetve más magas rangú kormányzati tisztségviselővel. A lap értesüléseivel ellentétben kiderült, a Szatmári házaspár jelenleg is Magyarországon él, sőt a férj nemrég kapott letelepedési engedélyt. A Szabadság által telefonon megkeresett Szatmári Tibor elmondta: egyáltalán nem reagál a közöltekre mindaddig, ameddig a cikk szerzői nem nevesítik őt és feleségét. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla, illetve Takács Csaba ügyvezető elnök egyöntetűen azt nyilatkozták, hogy még december–január folyamán lemondtak Szatmári Tibor szolgálatairól. A Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ, SRI) újságírói kérdésre azt nyilatkozta, hogy a szabályok értelmében nem nyilatkozhatnak újságokban megjelent hírekről. Az ügyben illetékesebb Külföldi Hírszerző Szolgálat (KHSZ, SIE) képtelenségnek nevezte a Magyar Nemzetben megjelenteket. A román sajtó röviden ismertette a néhol kémbotránynak, néhol meg hírlapi kacsának tűnő esetet, az egyik lap viszont egyenesen „A romániai Mata Hari” címmel írt cikket. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Kémsztori, vagy hírlapi kacsa? Az egyik érintett nyilatkozik a Szabadságnak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./ A Nemzetbiztonsági Hivataltól és az Országgyűlés ellenőrző bizottságától kiszivárgott értesülés Erdélyben tulajdonképpen fél éve közbeszéd tárgya, írta a Krónika munkatársa. Szatmáriék természetesen cáfolják a kémkedés vádját. Szatmári Tibortól nem meglepő ez a fajta hozzáállás: öt évvel ezelőtt homlokegyenest másképp indokolta lemondását feletteseinek és a nyilvánosságnak, mielőtt elment volna az elnöki hivatalból. Az erdélyi közvéleménnyel azt tudatta, belefáradt Tőkés László bírálataiba, Markó Béla előtt pedig az elnöki hivatalban általa tapasztalt titkosszolgálati és kommunista módszereket fedte fel. Mindez kínosan érinti az RMDSZ-t és annak elnökét, Markó Bélát. Ha ugyanis a házaspár valóban kémkedett, akkor ez azt jelenti, hogy a titkosszolgálatokat felügyelő bukaresti parlamenti bizottság RMDSZ-es tagja nem jut megfelelő információhoz. /Rostás Szabolcs: A mi kémsztorink. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

A Magyar Nemzet augusztus 24-i számában visszatér a témára, a cikk szerint a Szatmári házaspár „aktív kémtevékenységet” folytatott. A szerzők úgy vélik: ennek tulajdoníthatóan Romániába és Ukrajnába kijutott az összes magyarigazolvány-tulajdonos személyi adata. A lap ugyancsak Szatmáriék számlájára írja azt, hogy Romániában folyó pereken előkerültek olyan okiratok (nem nyilvános kuratóriumi jegyzőkönyvek, magyar közalapítványi leltári ívek), amelyeket csak Magyarországon lehet beszerezni. Ezen okmányok segítségével állítólag a román hatóságok eljárásokat indítottak magyar civil szervezetek ellen. A magyarországi Reggel című lap augusztus 23-i száma olyan képpel illusztrálja cikkét, amelyen Szatmári Ildikó és Hiller István volt kulturális miniszter együtt látható – mintegy alátámasztásul azoknak a spekulációknak, amelyek szerint Hiller, a Magyar Szocialista Párt jelenlegi elnöke lenne az egyik, akivel a kémkedéssel gyanúsított hölgy „intim kapcsolatot létesített volna”. Ugyancsak augusztus 23-án a TV2 magyarországi kereskedelmi tévéadó Mokka című műsorában Tóth András magyar nemzetbiztonsági államtitkár kijelentette: „nincs olyan adat, amely a kép által megfogalmazott sugalmazásokat alátámasztaná”. Az MSZP sajtóosztályán nem kívántak nyilatkozni az ügyről. A HVG /Heti Világgazdaság/ hetilap azt feltételezi, hogy a pár csak a román titkosszolgálat szervezésében kötött házasságot, és eleve meghatározott céllal jött Magyarországra. Amikor lebuktak, megállapodtak a magyar hatóságokkal, hogy itt maradhatnak, ha hallgatnak az ügyről – állítják. A román újságok közül az Adevarul de Cluj A magyarok, a szex és a kémkedés című cikke szerint az egész kémbotrány a magyar titkosszolgálatok és jobboldali politikai körök akciója a Magyar Nemzeten keresztül, amelynek az a célja, hogy Románia hitelét rontsa. A központi román lapok kevés teret szenteltek a témának, egy kivétellel: az Evenimentul Zilei arról számolt be, hogy Szatmári Ildikó, tevékenysége során „magyar nyelvet is oktató romániai egyetemek felé irányította a pénzalapokat”. A magyar politikai osztály szereplői közül mindössze Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság tagja szólalt meg bővebben. Szerinte az egyetlen bizonyíték, amire a cikkben utaltak, egy telefon-lehallgatás jegyzőkönyve, márpedig egy valamirevaló kém nem beszél egyértelműen ezekről a tevékenységekről telefonon. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Visszhangzik a „kémbotrány” = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

A közigazgatási jogszabály módosításakor az RMDSZ nem kezdeményezi a régiók határainak módosítását, ezt egy későbbi időpontra halasztja. Most a decentralizált intézmények megfelelő alárendeltségének a biztosítása a legsürgősebb, továbbá a különböző megyei és helyi tisztségviselők hatáskörének a pontosítása – hangoztatta kolozsvári sajtóértekezletén Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó úgy véli: legkésőbb szeptember végéig minisztériumi szinten elkészül a jogszabály új szövege. A másik jelentős szempont, a prefektusok, alprefektusok és alpolgármesterek viszonyának a tisztázása. Az RMDSZ nem akarja, hogy egyszerű többséggel ki lehessen buktatni egy választott tisztségviselőt. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Decentralizálás igen, régió-átszabás még nem. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./

Szeptember 7-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tart előadást Mario Alinei világhírű nyelvészprofesszor Az uráli, indo-európai és altáji kontinuitás-elmélettől az etruszk–magyar nyelvrokonság tételéig címen. Mario Alinei nemzetközi tekintélyű nyelvész, az utrechti egyetem emeritus professzora, számos nemzetközi nyelvésztársaság tagja, jövőben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Számos alapműnek számító könyv szerzője, emellett több mint harminc nyelvi lexikon és szótár kidolgozásában vett részt. Publikációinak száma meghaladja a kétszázat. Nagy érdeklődést és számos reakciót kiváltó munkája az Orgini delle lingue d’Europa. La teoria della continuita. Continuita dal Mesolitico all’eta del Ferro nelle principali aree etnolinguistiche (Európa nyelveinek eredete, a kontinuitás-elmélet. A fő etnolingvisztikai területek kontinuitása a mezolitikumtól a vaskorszakig) eredeti módon magyarázza az európai nyelvek eredetét. A közelmúltban írt Ősi kapocs című könyve kifejti: az etruszkok (a latinok és a szabinok mellett Itália őslakosainak egyik fő csoportja) nyelve feltűnően hasonlít a magyarra, ezért egyfajta archaikus magyarnak tekinthető. Ha ez igaz, akkor a magyarok már jóval a honfoglalás általánosan ismert dátuma előtt jelen voltak Európában, mi több, az etruszkok ősei is innen, a Kárpát-medence térségéből származnak. Az elmélet nagy érdeklődést és még nagyobb vitát váltott ki a szakmai körökben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Előadás az etruszk–magyar nyelvrokonságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

Halász Ferenc Temes a megyei főtanfelügyelő-helyettesi kinevezését tavasszal úgy kapta, hogy „a versenyvizsga megszervezéséig, de nem tovább, mint augusztus 31-ig” töltheti be a posztot. Halász Ferenccel nem közölték, hogy maradhat-e vagy sem Versenyvizsgát nem írtak ki, a megbízását nem hosszabbították meg. Reméli, hogy még főtanfelügyelő-helyettes, mondta Halász Ferenc. /P. L. Zs.: Főtanfelügyelő-helyettes vagy sem? = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./