Komoly mulasztás a magyar kormány részéről, hogy nem hívta meg a korlátozott magyar állampolgárságról folytatott budapesti nemzetközi tanácskozásra a határon túli magyar szervezetek képviselőit – jelentette ki július 30-án Marosvásárhelyen Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ő is csak a sajtón keresztül értesült a magyar kabinet terveiről. Az RMDSZ továbbra is azt vallja, hogy a határon túli magyarokat érintő döntéseket közösen, az érintett közösségeket képviselő szervezetekkel együtt kell előkészíteni. Hozzátette: a magyar kormánypártban most sokan próbálják kompenzálni azt a csalódást, amit a tavalyi december 5-i népszavazás okozott. Markó szerint ezt a kérdést akkor lehetne megfelelően kezelni, ha a magyarországi pártok egyezségre jutnának a kettős állampolgárság ügyében. Markó Béla elmondta: az Orbán Viktorral múlt héten Tusnádfürdőn tartott megbeszélés után, az RMDSZ közeledik a magyarországi pártokkal szembeni egyenlő közelség elvének a megvalósításához, hiszen most lehetőség nyílik arra, hogy a legerősebb magyar ellenzéki párttal továbbépítsék a kapcsolataikat. Markó bírálta a magyar kormányt, mivel a Szülőföld Tanács tagjai csak szeptemberben találkoznak ismét, hogy egyeztessék a prioritásokat, ez azonban – Markó szerint – azt jelenti, hogy nagy valószínűséggel az idén már nem kaphatnak támogatást a határon túli magyarok, mivel nem marad elég idő a pályáztatás lebonyolítására. Hozzátette: a következő hetekben elő kellene készíteni a Magyar Állandó Értekezlet munkáját, és a testületet ősszel kellene összehívni. Markó Béla a román kormány várható átalakításáról kijelentette, hogy az RMDSZ által delegált miniszterek munkájával elégedett, ezért az átalakítás nem érinti majd a magyar nemzetiségű tárcavezetőket. /Borbély Tamás: Markó: mulasztást követett el a magyar kormány. Együtt kell meghozni a határon túliakat érintő döntéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 1./

Orbán Viktor Tusnádfürdőn megfogalmazta, hogy a lebomló – lebontható – országhatárokat miként lehet és kell a világban szétszóródott, illetve a határok mellett tömbben vagy szórványban élő magyarok nemzeti egyesítésére fordítani, a kettős állampolgárságot, az autonómiaformákat – a területit is –, a státustörvény biztosította és tovább bővíthető jogokat és kedvezményeket együvé fogva, a nemzeti érzelmű baloldali szimpatizánsokat is az ügy számára megnyerve a nemzetegyesítés céljából egybefogni. Erre az MSZP-s politikusok Budapesten azt mondták, hogy Orbán Viktor megsértette a fél Magyarországot (az egész baloldalt) azzal, hogy egy kalap alá vonta őket Kun Bélával, Rákosival, ’56 elfojtóival, s ehhez a ,,nemzetre rárontáshoz” kapcsolta a múlt évi december 5-i népszavazásos nemre buzdítást is. A szocialista vezetők követelték, hogy Orbán Viktor vonja vissza azt, amit Tus­nádfürdőn mondott, kérjen bocsánatot. Arról nem beszéltek, hogy a baloldalhoz tartozók vagy vonzódók összességéről szó sem volt, illetve a Fidesz a nemzetegyesítésben a baloldaliakra is számít, ami eleve rontja az egész baloldalt sértegető szándék hitelét. Tusnádfürdőn sok szó esett viszont az MSZP-vezetés, a jelenlegi kormány nemzetegyesítésre alkalmatlan és képtelen voltáról. Az Orbán Viktorra irányított össztűzzel párhuzamosan Gyurcsány Ferenc a korlátozott magyar állampolgárság esetleges megadására nyugati szakértőket hívott nemzetközi tanácskozásra Budapestre, amelyre a határon túli magyarok képviselőit nem hívták meg. Az arculcsapást Kasza József az érdemi megoldás helyett látszattanácskozásnak, időhúzásnak minősítette, Bugár Béla is nehezményezte a közvetlen érdekeltek kizárását, és Markó Béla komoly mulasztásként értékelte az érdekeltek bevonása nélküli tanácskozást. Figyelemre méltó fejlemény az is, hogy Markó Béla az eddigi egyoldalú balos kapcsolattartás helyett bejelentette: a magyarországi pártokhoz való egyenlő közelség elvét alkalmazzák, s a legerősebb magyar ellenzéki párttal – a Fidesszel – tovább építik kapcsolataikat. Markó az alvó Szülőföldprogramot is bírálta, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Nagy hőség van, ég a Tátra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevőinek többezres serege döbbenten nézi, hogy baloldali vezetők micsoda orcátlan ferdítésekkel és aljassággal reagálnak a nemzetegyesítésben jelentős fórumra. Ebben még Nyakó István MSZP-szóvivőn, Lendvai Ildikón, Hiller Istvánon és magán Gyurcsány Ferencen is túllövő Simon Gábor pártigazgató emelhető ki, aki eljutott Orbán Viktor antiszemitizmusáig. Orbán Viktor Tusnádfürdőn kifejtette, hogy Magyarországon szemléletváltásra van szükség, amely a határon túli magyarok támogatása helyett a nemzetegyesítést jelöli meg fő célként. Eklatáns példa az Állampolgársági formák és az utazás szabadsága elnevezésű budapesti konferencia, amelytől a határon túli magyarság képviselőit és szakembereit gondosan távol tartották, s amelynek gyümölcse az a következtetés, hogy Magyarország legfeljebb a schengeni határokon belüli utazást megkönnyítő tartózkodási engedélyt adhat. Simon Gábor pártigazgató előállt Orbán Viktor feltételezett antiszemitizmusával. A cél világos: Orbán ellen hangolni a magyarországi és a külhoni zsidóságot, antiszemitizmust emlegetni ott, ahol nincs. /Sylvester Lajos: Erdélyi zugtalálkozó? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 12./

A Professzorok Batthyány Köre majdnem három év munkával Szent István-tervet készített Magyarországnak, a legnagyobb ellenzéki pártot vezető Orbán Viktor felkérésére. A terv egy leendő kormányprogram alapjául szolgálhat. A budapesti cikkíró, Koncz Attila gúnyosan beszélt a tervezet patetikus stílusáról. Szerinte a hétköznapi élet problémái nagyrészt hiányoznak az írásból. A cikkíró még azt is kifogásolta, hogy a területi autonómiának nem határozták meg a tartalmát, továbbá hangoztatta, hogy a határon túli magyarságot érintő ügyeket ki kell venni a népszavazásra bocsátható kérdések közül. A cikkíró az adófizető magyarokra hivatkozott. /Koncz Attila (Budapest): Program – nem az örökkévalóságnak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

Borbély Imre politikai szakértő, a Magyarok Világszövetsége stratégiai bizottságának elnöke a vele készült interjúban elmondta, Temesváron német iskolába járt. Régi temesvári hagyomány volt a polgári körökben a német fiúkat magyar iskolába, a magyarokat pedig németbe járatták, hogy a két közösség jól beszélje egymás nyelvét. Elmélyítette benne a magyar öntudatot a német környezet. 1990 tavaszán a Temesvár Társaságban Borbély Imre kezdeményezte, hogy az egykori politikai rendőrség és a kommunista párt vezetői tíz évig ne vehessenek részt a politikai életben. Ez lett később a híres Temesvári Kiáltvány nyolcas pontja. Ugyancsak ő javasolta az erdélyi magyarság társnemzeti státusát, majd a külhoni magyar állampolgárságot.– Politológiai tanulmányait csak azután kezdte el, hogy a politikából kikerült. Benne a határon túli magyar közösségek belső választások útján megélt belső demokráciája, autonóm szerveződése, a magyar állampolgárság kiterjesztése és az erre a két oszlopra épülő szubszidiáris nemzetstruktúra kerek egészként él. Szerinte a magyar nemzeti közösségben súlyos társadalomlélektani traumák élnek, amelyek meggátolják a nagy nemzeti tervek megvalósulását. Úgy látja, hogy a népszavazás nélkül ma nem forogna közszájon a határon túli magyarok állampolgárságának ügye. Az egész magyarság a népszavazás által döbbent rá arra, hogy ilyesmi egyáltalán létezhet. A december 5-i népszavazás során a magyarországi posztkommunista és neoliberális baloldal az elutasítás ellen volt. Borbély leszögezte: „Ez a politikai irányzat a nemzetárulásban visszaeső bűnös. Ha ők 1918-ban nem árulják el a nemzet ügyét, akkor ma nem kéne az állampolgárság kiterjesztésén gondolkodnunk. Ha ők nem fosztják ki az országot évtizedeken át, a magyar nép ma jobban élne. Az újabb kor magyar történelmi tragédiáinak belső oka az, hogy – Orbán Viktor szavaival élve – a magyar baloldal periodikusan ráront saját népére.” Borbély Imre Temesváron született 1948. szeptember 22-én. A Nicolaus Lenau Gimnáziumban érettségizett, majd a temesvári Műszaki Egyetem Ipari Kémia fakultásán szerzett mérnöki diplomát. 1992-ben Hargita megyei képviselővé választották. 1998–2000 között kidolgozta, magyarországi és külföldi fórumok előtt kifejtette a Külhoni Magyar Állampolgárság Intézményének koncepcióját. 2000-ben a Magyarok Világszövetségének Kárpát-medencei régióelnökévé választották. 2004-től a Magyarok Világszövetsége Nemzetstratégiai Bizottságának elnöke. /Cél nélkül törvényszerű a szétporladás. = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

Az új köztársasági elnök Szent István-napi beszédével először lépett a nagy nyilvánosság elé. Az államfő eddig ismeretlen határozottsággal nyilvánított véleményt az ország legfontosabb ügyeiben. Beszédének legfontosabb gondolata az öntudat, az önbecsülés és az ezekből következő szuverenitás fontosságát hangsúlyozza. Sólyom László szerint jó döntés volt az Unióhoz csatlakozni, hiszen Magyarország középhatalom Európában, amelynek joga és lehetősége van arra, hogy befolyásolja a huszonötök életét. Ez a megközelítés egyenlő távolságra van a korábbi szocialista pártelnöknek, Kovács Lászlónak a „merjünk kicsik lenni” elvére épülő gondolkodásmódjától és a Fidesz retorikájától, amely a 2002-es kormányváltás óta inkább fanyalog az uniós csatlakozással kapcsolatban, mintsem annak előnyeit hangoztatná, írta Koncz Attila Budapestről. A határon túli magyarokkal kapcsolatban Sólyom László szerint előállhatunk olyan jogi megoldásokkal, amelyek szokatlanok, aztán türelmes munkával elismertethetjük azokat. A civil bátorságot erősítené Sólyom László akkor is, amikor a szabadságjogok védelmezésére szólít föl azzal a politikával szemben, amelyik az emberek biztonság utáni vágyát kihasználva valójában a demokráciát akarja korlátozni. Koncz szerint Orbán Viktor nem tartotta fontosnak, hogy a határon túli magyarok ügyét komolyan szóba hozza. A decemberi népszavazás előtt készült, de csak most nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint a magyar állampolgárság kiterjesztésével az MSZP táborának 40 százaléka is egyetértett. /Koncz Attila, Budapest: Tájkép csata előtt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./

A határon túli magyarok továbbra is ragaszkodnak a kettős állampolgárság megszerzéséhez, valamint a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) mielőbbi összehívásához – közölték az érintett szervezetek vezetői, miután szeptember 5-én Budapesten, a parlament épületében konzultációt folytattak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a tanácskozáson újra kiderült, vannak fontos kérdések, melyekben egyetértenek, más fontos kérdésekben azonban nem. Utóbbira példaként a kettős állampolgárság ügyét említette, amiben, mint mondta, „világos és éles a nézetkülönbség”. Az erdélyi magyarság továbbra is egyértelműen ezt a megoldást támogatja – szögezte le. Közölte: egyetértés volt ugyanakkor abban, hogy minden olyan intézkedés, ami a határon túli magyar közösségek életének megkönnyítését szolgálja, vagy valamilyen kedvezményt biztosít, fontos a számukra. A kormányfő által vázolt javaslatokat nem kívánta értékelni, mondván, megvárja az előreláthatólag két héten belül megérkező írásos dokumentumokat. Markó szerint mielőbb szükség lenne a Máért összehívására. Markó megköszönte az erdélyi árvízkárosultakkal való magyarországi szolidaritást, és külön köszönetet mondott a kormánynak a „gyors és operatív” támogatásért. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője közölte, továbbra is az állampolgárság megszerzését tekintik céljuknak. „Ez lehet ezerötszáz kis lépésben vagy pár nagy lépésben” – utalt a kormányfő által gyakran emlegetett „kis lépésekre”. „Nekünk a kettős állampolgárság nem utazás kérdése, nem azért kérjük, hogy Európában flangáljunk, nekünk ez a szellemi kötődést és a biztonságot jelenti” – hívta fel a figyelmet. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának vezetője közölte: uniós tagként számukra nincs jelentősége a kormányfő által bejelentett személyi úti okmánynak, de ahogy az állampolgárság kérdésében is, szolidárisak azokkal a magyarokkal, akiknek ez segítséget jelent. A Máért összehívása kapcsán megjegyezte: nem feltétlen azokban a kérdésekben kellene találkozót kezdeményezni, amikben ma nincs egyetértés. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint „bejött a papírforma”, a találkozó nem okozott meglepetést számukra. „A fontosabb kérdésekben (...) nem tudtunk egyetértésre jutni, viszont ezt nagyon kedélyesen tettük, a magyar politikai kultúrának megfelelően” – jegyezte meg élesen. Közölte, a kárpátaljai magyarok továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy áttelepülés nélkül juthassanak állampolgársághoz, másrészt, mint mondta, „ragaszkodunk a Máért-hez, mint olyan formához, mint aminek a keretei között a nemzeti konszenzust ki lehet munkálni”. A megkérdezett határon túli politikusok egybehangzóan azt mondták: a miniszterelnök szóbeli javaslatairól tartalmilag nem kívánnak véleményt mondani, és álláspontjukat csak a konkrét anyagok ismeretében fejtik ki. Budapesti látogatása alkalmával Markó Béla találkozott Hiller Istvánnal, az MSZP, és Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. /Ragaszkodnak az állampolgársághoz és a Máérthoz. Határon túli magyar vezetőket fogadott Gyurcsány Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagyköveteként látogatott szeptember 16-án az árvíz sújtotta udvarhelyszéki településekre Lévai Anikó, Orbán Viktor volt miniszterelnök felesége. A segélyszervezet hosszú távon kívánja támogatni a bajbajutottakat, küldöttei már az árvizet követő napokban elsőkként gyorssegéllyel érkeztek a térségbe. Jelen látogatás célja három település, Bikafalva, Farcád és Hodgya lakóinak további támogatása. A károsultak megsegítésére százmillió forintos kerettel rendelkezik a segélyszervezet. /Szász Emese: Újabb segítség az árvízkárosultaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

A teljes jogú tagság helyett kétéves megfigyelői státust javasolt a csatlakozni kívánó Demokrata Pártnak (PD) az Európai Néppárt szeptember 19-én tartott brüsszeli vezetőségi ülésén. A döntésről Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke, az európai alakulat alelnöke számolt be, kifejve, ez idő alatt „szigorú vizsgálat alá veszik mindazt, ami történik”. A DP a nyáron döntött úgy, hogy kilép az Európai Szocialista Pártból, és kéri felvételét a kereszténydemokrata és konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártba (EPP). A volt magyar miniszterelnök elmondta, a mérlegelendő szempontok közé tartozik a titkosszolgálati hálózatok, kapcsolatok kérdése is. A felmerülő problémák közül Orbán Viktor kiemelte az egyházi ingatlanok visszaadásának vontatottságát – „amely közösségi jogi gondokat is felvet” –, illetve a választójogi törvényt, „amely diszkriminálja a kisebbségek indulási jogát”. Beadta jelentkezését a néppárti csoportba a Román Humanista Pártból (PUR) átalakult Konzervatív Párt (PC), ezzel kapcsolatban a vezetőség úgy foglalt állást, hogy felvételét nem támogatja, sőt semmilyen hivatalos kapcsolatot nem kíván létesíteni a jövőben a szintén kormánykoalíciós alakulattal. /EPP: a demokraták megfigyelők, a PC-vel nem tárgyalnak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 20./

Idén lett tíz éves a felsőbányai festőtábor, mely a nagybányai festőiskola hagyományait éleszti újra, alkalmazva a modern technikákat is. A nagybányai festőtelep létrejöttének századik évfordulóján, 1996-ban alakult újra a festőtábor a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében. Minden nyáron alkotótáborban vehettek részt a Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a nyugat-európai országokból érkezett képzőművészek. Az alkotótábor művészeti vezetője Véső Ágoston Munkácsy-díjas festőművész. A művésztelep tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Tőkés László püspök igehirdetése után Lakatos Tibor házigazda-lelkész üdvözlő-beszéde után Véső Ágoston szólt az elmúlt évtized történéseiről. Kitért arra is, hogy 2001-ben együttműködési megállapodást kötöttek Szentendrével, azóta évente vannak művészcserék. Czakó Gábor /Budapest/ író előadásában a valóságválságról beszélt, arról, hogy nincs kultúra kultusz nélkül. Szűcs György művészettörténész, a budapesti Szépművészeti Múzeum főmunkatársa, a nagybányai festőiskola egyik legjobb ismerője tartott előadást. /Tízéves a Felsőbányai Művésztelep. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), szept. 23., 9. sz./

A Magyar Polgári Szövetség után a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága és külön az SZNT elnöke, dr. Csapó I. József is levélben fordult az Országgyűléshez, hogy Románia uniós csatlakozási szerződésének országgyűlési szavazásán ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozását, amíg a bukaresti parlament törvényt nem fogad el Székelyföld autonómiájáról. Időközben Körömi Attila országgyűlési képviselő, a Jobbik pécsi elnöke felhívta a figyelmet, hogy alkotmány­ellenesen, egyszerű többségi szavazattal terjesztette elő a külügyminiszter Románia EU-csatlakozásának jóváhagyását, holott a törvény elfogadásához kétharmados támogatás szükséges. Emiatt a Fidesznek döntenie kell, a kormány vagy az erdélyi magyarság mellé áll? A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága felhívását Orbán Viktornak és Áder Jánosnak, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökének, illetve az alakulat országgyűlési frakcióvezetőjének címezte: ,,A Székelyföld területi autonómiájáért demokratikus eszközökkel végzett munkánk, amely iránti támogatásukat Önök is kifejezték, olyan szakaszba érkezett, amikor a legfontosabb lépést a budapesti képviselők szavazata jelenti. Amennyiben Önök valóban felelősséggel viseltetnek az erdélyi magyar nemzeti közösség iránt, és valóban támogatják mindeddig demokratikus módon fenntartott autonómiatörekvéseinket, úgy a hétfői szavazáson (…) arra kérjük Önöket, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Országgyűlési Képviselőcsoportját és rajta keresztül a magyar Országgyűlést, addig ne szavazza meg a Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot (T/16966), amíg Székelyföld autonóm közigazgatási régiót – a szülőföldjén többségben levő magyar nemzeti közösség önazonossága védelmére szolgáló hatáskörökkel és intézményekkel együtt – törvény által létre nem hozzák!” A Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács kérésével azonos álláspontra helyezkedett nyílt levelében a délvidéki Magyar Polgári Szövetség is, kijelentve. Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere, később Magyarország washingtoni nagykövete is arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy addig ne szavazzák meg Románia EU-csatlakozási szerződésének kihirdetését, amíg a bukaresti hatalom törvényben nem garantálja az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját és Székelyföld területi autonómiáját. ,,Nem lehet ultimátummal politizálni, ráadásul nem vagyunk nagyhatalom” – hangsúlyozta Horn Gyula volt miniszterelnök azzal kapcsolatban, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levélben kérte a magyar Országgyűlést: csak akkor szavazza meg a Románia európai uniós csatlakozásáról szóló törvényjavaslatot, amikor területi önkormányzást szavatolnak Székelyföldnek és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak Romániában. ,,Ez a nép bölcs, és ez a bölcsesség megjelent tavaly december ötödikén” – reagált Horn Gyula a kérésre. /Erdély jövője az ellenzék kezében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./

Szeptember 29-én sokan zarándokoltak Gyulafehérvárra, a hívők busszal, vonattal, gépkocsival érkeztek az ünnepre. Ezen a napon van Szent Mihály arkangyalnak, a római katolikus főegyházmegye védőszentjének ünnepe, továbbá Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, és a római katolikus teológiai szeminárium évnyitója. Az ünnepi szentmisét dr. Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, Magyarország prímása mutatta be, mellette helyet foglaltak a romániai katolikus püspöki kar tagjai, élükön dr. Jakubinyi György érsekkel, illetve a testvéregyházak képviselői. A hívők között volt Orbán Viktor FIDESZ-elnök, az RMDSZ vezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel és Takács Csaba ügyvezető elnökkel, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul is. A bíboros példaként állította a hívők elé Márton Áron püspököt, az egykori 6202. számú rabot. A főpap elmondta: keresztény hitünk, világnézetünk értékei ma is támogatásra szorulnak. Erdő Péter emlékezett: maga is találkozhatott Márton Áron püspökkel. Bátorítása, derűs személyiségének kisugárzó ereje felejthetetlen emlék, erőforrás maradt papi hivatása számára. A püspökök elé járult az egykori Csík vármegyei Közbirtokosságok Szövetségének küldöttsége, amely a gyulafehérvári székesegyház javítására 2006 és 2007 folyamán a szövetség által birtokolt erdők kitermelése után hektáronként évente 1 eurós támogatást ajánlott fel. A kolozsvári Szent Mihály-templomban tartott ünnepi szentmisén szintén Márton Áron püspökre emlékeztek. Oláh Dénes plébános a mesék hétfejű sárkányára utalt, jelezve: ez a szörnyeteg kilépett a meséskönyvek világából, és jelen van hétköznapjainkban. „…ennek a sárkánynak, ma nem hét, hanem legalább ezer feje van, és ott van mindenhol. Fölfalta a királykisasszonyokat, a keresztény értékrendet, a megtartó hagyományokat, a szolgálat és hűség értékét. Most pedig éhes dühében, bombákat, mérges gázt, gyárak szennyét, alkoholt, kábítószert, fajgyűlöletet, önzést, bizalmatlanságot, kétségbeesést, téves értékrendet, a fogyasztói társadalom én-vesztését okádja a világra” – fejtette ki. Márton Áron feladatvállalása példaértékű, emelte ki Oláh Dénes, aki szerint „…kiszolgáltatott és vélt legjobbjaitól magára hagyott népünk, még megmenthető, a mi önzetlen szeretetből fakadó, alázatos szolgálatunk által. Lehet, ha meg kell küzdeni, idegölő és embert próbáló csatát kell vívni minden barázdáért, minden munkahelyért, minden iskolapadért, katedráért, parlamenti helyért, kórházi ágyért, de ez a nép megérdemli.” Még az idén Kolozsváron felállítják Márton Áron három méteres egész alakos szobrát. Bocskay Vince szovátai szobrászművész elkészítette a szobrot, amelyet nemsokára a magyarországi Karcagra szállítanak, hogy bronzba öntsék. Előzőleg Vekov Károly volt önkormányzati képviselő javasolta a szobor felállítását. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Szent Mihály-napi ünnepségek Gyulafehérváron és Kolozsváron. Márton Áron püspökre, „Isten becsületes szolgájára” emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Orbán Viktor Bukarestbe és Erdélybe látogat november elején az RMDSZ meghívására, erősítette meg a volt miniszterelnök, a Fidesz elnöke szeptember 29-én Gyulafehérváron, ahol rövid megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. /Orbán Romániába látogat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Romániába fog látogatni. Franka Tibor újságíró könyvet írt a miniszterelnök életútjáról /Gyur(t)sány, Budapest, 2005/. A kormányfő Pécsen végezte az egyetemet, ahol a kar KISZ-titkára lett. A Dialógus nevű mozgalom kritizálta a Kádár-kormányt, ezért megszüntették. A felszámolási akció vezére Gyurcsány Ferenc volt, aki később Pécs város KISZ-titkára és nemsokára a Központi Bizottság KISZ-titkára lett. Medgyessy miniszterelnök kinevezte Gyurcsány Ferencet sportminiszternek. 2004 nyarán Medgyessy helyébe lépett Gyurcsány, akit ő segített miniszteri bársonyszékbe. Gyurcsány első házassága hamar felbomlott, második házasságát úgy választotta, hogy az emelkedését szolgálja. Harmadik felesége Dobrev Klára, Apró Antalnak, a kemény diktatúra idején vezető politikusnak az unokája, s akinek anyja nagytőkés vállalkozó. Gyurcsány tagja lett a sokmilliárdos tőkével rendelkezők klubjának. A 2004. december 5-i népszavazáskor Gyurcsány kijelentette, hogy nemmel szavaz, nemmel az egészségügy tönkretételére, nemmel a kettős állampolgárságra, a nemzetegyesítésre hivatkozó nemzetmegosztásra. Gyurcsány elment a Vatikánba, megsértette a pápát. Orbán Viktornak azt üzente, hogy fogja be a száját. Kijelentette, akinek öregedő, öregeskedő, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemel. A fenti kijelentés ellen 15 nőszervezet tiltakozott, és Érden megalakult az Öregecskedő Feleségek Klubja. Gyurcsány Putyin orosz elnöknek köszönetet mondott, amiért országa segített felszabadítani Magyarországot, Kínában pedig felajánlotta, hogy a kínaiak vízum nélkül jöhessenek az Unió területére. Egy zsidó vallási ünnepen a vallási vezetők előtt a Megváltóról beszélt, pedig köztudott, hogy a zsidó vallás a Messiást váró időszakot éli. /Sik János: Vendégváró. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 4./

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem vesz részt a határon túli magyar szervezetek úgynevezett kis magyar állandó értekezletének (kis Máért), a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának Marosvásárhelyre összehívott hét végi fórumán. Bugár Béla korábban kérte a fórum házigazdáját, az RMDSZ-t és telefonon annak elnökét, Markó Bélát, hogy ha lehet, ne a távoli Marosvásárhelyen, hanem valahol egy „határközelibb ponton” kerüljön sor a „kis Máért” harmadik fórumára. – A fórum házigazdája ennek a kérésnek nem tudott eleget tenni. Bugár és az MKP vezetői október 7-én az esti órákig eltartó hazai rendezvényen vesznek részt: egy csallóközi faluban, Csicsón az aradi vértanúknak szentelt emlékművet avatnak. Az eseményre a csicsói önkormányzat és a Csallóköz-Csilizköz Hagyományaiért és Kultúrájáért nevű közhasznú társaság Orbán Viktort is meghívta. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnöke a meghívást elfogadta. Az ünnepségen részt vevő Orbán Viktor Csicsón az MKP vezetőivel pártközi megbeszélést is folytat. – A program péntek esti befejezése után reménytelen lenne nekivágni a Marosvásárhelyre vezető hosszú, éjszakai utazásnak, tolmácsolta Bugár indoklását a szóvivő. A „kis Máért” résztvevői korábban Bécsben, előtte Szabadkán találkoztak. A napirenddel kapcsolatos nézeteltérések miatt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) sem vesz részt a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) marosvásárhelyi ülésén. Ágoston András, a VMDP elnöke előzőleg megkérte Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy egyeztessenek az értekezletről, mert a VMDP „túl általánosnak” találta a napirendet. /A „kis Máért” sem zökkenőmentes. Az MKP és a VMDP nem vesz részt a marosvásárhelyi fórumon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Csíkszereda készen áll a magyar külképviselet fogadására, jelezte Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök tavaly júliusi csíkszeredai látogatása során a városvezetés egy dokumentációt adott át neki, amelyben már azokat az ingatlanokat is megjelölték, amelyet az intézmény a későbbiekben elfoglalhatna. Ezt követően, már a tavaly ősszel szakértői csoport érkezett a városba, és meglátogatta a potenciális székházakat. A csíkszeredai magyar konzulátus megnyitásának igényét 1999. július 30-i bukaresti látogatásán Martonyi János akkori külügyminiszter vetette fel Andrei Plesu akkori román külügyminiszternek. Az akkori tervek szerint a megállapodást Orbán Viktor 2000. április 15-i hivatalos bukaresti látogatásán kellett volna aláírni, de – az ekkor már Mugur Isarescu által vezetett kormány Petre Roman által vezetett külügyminisztériuma az utolsó pillanatban kihátrált a megállapodás elől. A magyar fél beleegyezett abba a román kérésbe, hogy ne csak Csíkszeredában, hanem Konstancán is képviseletet nyisson. A szociáldemokrata kormány később már csak a konstancai képviseletről akart hallani. 2001. február 14-én Adrian Nastase miniszterelnök egy temesvári sajtótájékoztatóján kifejtette: nem érti, mi lenne az értelme egy csíkszeredai konzulátus megnyitásának. „Ez egy RMDSZ melletti képviseleti forma lenne?” – tette fel ironikusan a kérdést a miniszterelnök. Az idei szeptember 7-i bukaresti látogatása után Bársony András magyar külügyi államtitkár jelentette ki, hogy most először lehet érezni, hogy román részről nincs teljes elzárkózás a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásával szemben. /D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád: Hova költözik a főkonzulátus? = Krónika (Kolozsvár), okt. 13./

– A román és magyar társadalom, a két ország kormányai közötti bizalom előfeltétele annak, hogy sikeres üzleti terület legyen Erdély, Partium vagy akár mélyebb területei Romániának – jelentette ki Orbán Viktor október 13-án Félixfürdőn. A Fidesz MPSZ elnöke a Krónika napilap és a Napi Gazdaság által szervezett üzletemberi konferencián vett részt. A Politikai eszközök a magyar–román gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szolgálatában című előadásában Orbán azt hangsúlyozta: elsősorban bizalomra van szükség. Ennek megteremtéséhez szükség van az autonómiára is. Orbán úgy vélekedett: az autonómia és a gazdasági felemelkedés egymást segítik. Katalónia ma talán Spanyolország leggyorsabban fejlődő területe, alig marad el ettől Baszkföld. Dél-Tirol is kiválóan fejlődik Olaszországban, de ugyanez tapasztalható Belgiumban és Finnországban is – mondta a politikus. A román–magyar gazdasági kapcsolatok viszonylatában az észak-erdélyi autópálya megépítésének fontosságát hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet a Dunára, amely román–magyar közös ügy kellene hogy legyen, hiszen a hét százalékos kihasználtság messze elmarad a lehetőségektől. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta: azért szavaztak igennel Románia uniós csatlakozására, mert az erdélyi magyarok többsége minél hamarabb az Unió tagjává szeretne válni. Szinte minden határon túli magyar szervezet, beleértve az erdélyieket is, eddig azon az állásponton volt, hogy minden magyart be az Unióba! Az Európai Unión belül folytatni kell az autonómiáért vívott küzdelmet! – hangsúlyozta Orbán Viktor. /Borbély Tamás: Orbán Viktor: Autonómiát és gazdasági felemelkedést! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Orbán Viktor volt miniszterelnök egyetért a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az ifjúsági szervezetek követelésével, és helyes lépésnek tartja a tüntetéseket. A Fidesz elnöke ezt Nagyváradon tartott sajtóértekezletén jelentette be, miután az Erdélyi Magyar Ifjak helyi szervezetének képviselői átadták neki a megmozdulást hírül adó szórólapot. /Orbán Viktor támogatja a Bolyai-tüntetést. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 18./

Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint azért nem került szóba az autonómia kérdése a magyar–román közös kormányülésen, mert az RMDSZ nem kérte ehhez a magyar kormány támogatását. – Az autonómiával kapcsolatosan (...) van az RMDSZ-nek egy nagyon világos álláspontja. Ennek az álláspontnak az érvényesítéséhez az RMDSZ nem kérte a magyar kormánynak a támogatását – mondta Gyurcsány Ferenc a Kossuth Rádióban, a magyar közszolgálati rádióban október 25-én reggel sugárzott interjújában. Közölte: Markó Bélával, az RMDSZ elnökével együtt készítették elő a közös kormányülést, és ekkor „az volt az álláspont, hogy ezeket a kérdéseket román–magyar kétoldalú ügyként nem kell feltenni”. Elmondta, álláspontja szerint arra kell törekedni a magyar–román kapcsolatokban, hogy az RMDSZ-szel együttműködve megtalálják azokat a pontokat, amelyek „áttörést” jelentenek. Orbán Viktor a Fidesz elnöke korábban kifejtette: elvárja, hogy a magyar kormány az együttes kormányülésen kellő hangsúllyal vesse fel az autonómia kérdését. /Gyurcsány: az RMDSZ nem kérte az autonómia támogatását. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

,,Önöknek kell az önálló erdélyi magyar egyetemet kérni, az általam vezetett párt teljes mértékben támogatja a Bolyai ügyét” – jelentette ki Orbán Viktor Nagyváradon, 2005. október 13-án. Az önálló magyar állami egyetem visszaállítása évszázados célja és követelése lett az erdélyi magyarságnak, melyről lemondani nem lehet és nem is tanácsos. Tizenöt év sem volt elegendő az állami keretekben kért kisebbségi felsőoktatási önállóság elismeréséhez, ezzel a román politikai osztály a lehető legrosszabb bizonyítványt állította ki magáról. /B. Kovács András: Politikai otrombaság áldozata (Magyar egyetem). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

Magyar kommentár címmel az Új Magyar Szó idézett Tamás Gáspár Miklóstól és az Élet és Irodalom hetilapból. Utóbbiból egy Orbán Viktort elítélő cikkből. /Magyar kommentár. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc mérkőzik, mert Magyarország két nagy pártja közül a jövő évi győztes akár egy évtizednél hosszabb kormányzati pozícióra is berendezkedhet. Erre Gyurcsányéknak volna több esélyük, mert ma is a kezükben tartják a média döntő hányadát, s módszerekben sem válogatósak. A Fidesz kormányzása idején túl kevés figyelmet szentelt az írott és az elektronikus sajtó birtoklására. Ők tényleg függetlenként kezelték a sajtót, s nem kényszerítették rá, hogy pártszolgálatossá alázkodjék. Nem így az ellenfél. A határon túli magyarok tudják, hogy az MSZP álszocialistáitól semmi jót nem várhatnak a nemzetegyesítés és a nemzetépítés vonatkozásában. /Magyari Lajos: Mérkőzés – életre-halálra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

December ötödike a magyarság szégyen- és gyásznapja helyett legyen a Nemzeti Együvé Tartozás Napja, indítványozta Gémesi György országgyűlési képviselő. Cinikus módon a regnáló kormány éppen a szomorú esemény első évfordulójának előestéjén fogadta el a ,,külhoni” magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvénytervezetet. Ez a jogszabály nem a Gyurcsány-kabinet nemzeti elkötelezettségéből született, hanem a nemzeti fölháborodás ellensúlyozására, részint pedig a ,,nagy ellen­kampányolók” lelkifurdalásainak leküzdésére. Be kell látni, hogy magyar a magyar nélkül – az anyaország határain belül és kívül! – semmire sem fog menni, szögezte le Magyari Lajos, a lap munkatársa. Sólyom László köztársasági elnök beiktatása első napján kimondta: semmi akadályát, nemzetközi korlátját nem látja a kettős állampolgárság intézménye felállításának. Figyelni kell azokra, akik a Fidesz kebelében hasonlóan gondolkodnak, s véleményüket fennhangon is hirdetik, Orbán Viktorra, Németh Zsoltra és társaikra. Figyelni kell Lázár Jánosékra, a hódmezővásárhelyi önkormányzat testületére, mely tiszteletbeli polgárrá fogadta mindazon ,,külhoniakat”, akik ezt igényelték. A példa követésre méltónak bizonyult, városok, községek tucatjai cselekedtek ebben a szellemben, köztük Budakeszi polgársága is, ahol most tizenötmillió magyar nevében, szellemi, anyagi és lelki hozzájárulásával készül a Himnusz Emlékműve. A nagy ,,turultalanító” szándékok ellenében. /Magyari Lajos: A Nemzeti Együvé Tartozás Ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./

Egyperces néma felállással tisztelgett december 5-én az Országgyűlés a határon túli magyarság előtt, Orbán Viktor Fidesz-elnök felszólítására. A kormányoldali és az MDF-es képviselők csak Szili Katalin házelnök javaslatára csatlakoztak az ellenzéki felállókhoz. A Fidesz elnöke hangsúlyozta: szembe kell néznünk az elmúlt tizenöt év tanulságaival, a ténnyel, hogy rossz helyen kerestük a megoldást. Nincs olyan erős törvény vagy határozat, ami képes lenne kívülről megoldani ezt a kérdést. A megoldás belül, a szívünkben van, és úgy hívják: tisztelet. Ez képes megteremteni az összefogást, és akkor a tizenöt éves vitákat egyetértés válthatja fel. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök válaszában úgy fogalmazott: nem jó az, ha mindannyiunk közös nemzeti érzelmeivel népszavazáson kívánnak visszaélni, és az sem jó, hogyha azok, akik a közös nemzeti megegyezésről beszélnek, felállítják a magyar parlamentet. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tavaly december 5-én „felelőtlen volt, s és valószínűleg most is az”. A szlovákiai magyar politikus december 5-én Esztergomban, ahol a Kárpát-medencei eurorégiók Héthatár Egyesületet alapítottak, a magyar kormányfő azon hét végi kijelentésére reagált, miszerint december ötödike, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás napja, a felelőtlenség napja volt. A Héthatár Egyesület célja, hogy tagjai segítséget nyújtsanak a szomszédos országok uniós csatlakozásához, s előmozdítsák a magyar–magyar kapcsolatokat – mondta Meggyes Tamás, a város polgármestere. Az ünnepségen jelen voltak a határon túli magyar szervezetek képviselői Horvátországból, Szlovéniából Délvidékről, Erdélyből és Kárpátaljáról. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint egy esztendeje történelmi lehetőség adódott, hogy az anyaország a rendszerváltás után – alaposan megkésve – végre rendezze a határon túli magyarság magyarországi közjogi státusát. A népszavazás azonban mindenről szólt, csak a valóságról nem. Emiatt a határon túli magyarok a mai napig idegenrendészeti kérdésként szerepelnek a különböző anyaországi állami struktúrákban és a jogi meghatározásokban. /December 5-e magyarországi és a határon túli visszhangja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Mádl Ferenc volt magyar államfő és felesége, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és a nagyobbik ellenzéki párt parlamenti képviselője részt vett az egy évvel ezelőtti népszavazás évfordulója alkalmából a keresztény nemzeti felelősségért tartott könyörgésen Budapesten, a Németajkú Református Egyházközösség belvárosi templomában december 5-én. Bölcskei Gusztáv református püspök beszédében arról elmélkedett, hogy egy évvel ezelőtt talán azért történt mindez így, hogy ,,gyakoroljuk sok-sok keresztény embertársunkkal a folytonosság művészetét, hogy meghirdessük, hogy a mi számunkra nem egyszerűen egyszeri fellángolás volt”. Hangsúlyozta, hogy azóta is feladat a segítségnyújtás és felelősségvállalás gyakorlatát folytatni, legyen szó az árvízről a Temesközben, a Székelyföldön, vagy arról, hogy erdélyi diákok tanulmányait kell támogatni. Bábel Balázs kalocsai katolikus érsek azt hangsúlyozta, hogy ez a nap nemcsak a bűnbánat napja, hanem a vigasztalódásé és a könyörgésé is. Az istentiszteleten Szovátáról érkezett gyerekek kórusa énekelt. /A keresztény nemzeti felelősségért könyörögtek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./

A sepsiszentgyörgyi Európai Idő legutóbbi számában Csiby Károly írt a kolozsvári Bugakov kávéházban rendezett Méhes-estről „A Kossuth-díjas agg írócska megistenülése” címmel. A nyolcvankilenc éves Méhes Györgyről van szó. Csiby szerint az író a Kossuth-díjat az Orbán-kormány üzleti partnere révén kapta, aki nem más, mint a szerző fia, ifj. Nagy Elek. „Tegező viszonyban levelezve díjat kért Orbán Viktor miniszterelnöktől apja számára…” Az a kérdés, írta Szőcs István, ironikusan, jelezve az állítás valótlan voltát, hogy a miniszterelnök vagy Nagy Elek vezérigazgató adta oda a levelet olvasásra Csiby Károlynak. „Nem tudni, hogy a szocreál-színdarabocskák, bárgyú kisregények” szerzője miért cserélte fel eredeti nevét Méhes György írói névre? – írta Csiby Károly. De bizony tudni, írta Szőcs István. Nagy Elek 24 éves újságíró megírt valamit az akkor eltávozott román királyi kormányzatról. A negyvenes évek végén egy haragosa jelentette a pártnak ezt a cikkecskét, emiatt Nagy Eleket eltiltották a közléstől. Ekkor vette fel álnévül felmenője, a hajdani kiváló matematikus nevét. Később azután engedélyezték, hogy írjon, de csak álnéven. Szőcs István hozzátette, Méhes közönségsikert aratott művein kívül írt komoly munkákat is. Például egy izgalmas „parabola-drámát” Jerikó pusztulásáról. A rendszerváltáskor ajánlatos taktikákról szól a darab. Továbbá szól ez a dráma az irigységről is. Létezett Jerikóban ugyanis egy hadvezér, aki képes lett volna megmenteni a várost. Őt azonban szabotálták: „Az? Az az alak? Egy ilyen NEKEM NE AKARAJA MEGMENTENI AZ ÉN hazámat! Az ilyenek, az ilyen Libényi Jánosok, Moyzes Mártonok menjenek a pokolba, helyettem ők ne mentsenek…” /Szőcs István: Méhes kimittud. = Helikon (Kolozsvár), 2005. dec. 10. – 23. sz./

Kovács László volt külügyminiszter, az MSZP volt elnöke nemzetközi fórumokon a feleségeként mutatja be szeretőjét államférfiaknak. Kovács ismét felelőtlennek bizonyult. Ő volt a magyar érdekek teljes feladásával véghezvitt alapszerződés-politikának az emblematikus figurája. Kovács volt az, aki Orbán Viktort figyelmeztette 1997-ben, midőn autonómiáról mert szólni, hogy ne avatkozzon be a határon túli magyarok életébe. S Kovács volt az is, aki azt nyilatkozta, hogy a kettős állampolgárság azért nemkívánatos, mert problémát okoz az adózás és a katonai szolgálat területén, írta Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: Morális bukás. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 23./

Az Új Magyar Szó idézeteket közöl magyarországi kormánypárti lapokból. Az egyik: „Valaha nyílt, racionális, egyenes és bátor politikus volt. Most egy fondorlatos és erőszakos embert látok, aki remeg a hatalomért” – írta nemrég Debreczeni József, aki szerint Orbán Viktor már csak „hatalmi játszmákban gondolkodik, mert másban képtelen”. (...). És hozzáfűzött még egy talányos mondatot: „Tavasszal végleg kiderülhet: félelmetes vagy csak szánalmas figura.” De hol van még a tavasz! És mi minden történik, történhet addig is? (Mester Ákos, 168 Óra) /Magyar kommentár. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

„A Batthyaneum esetében nem lehet szó olyan megállapodásról, mint amilyet a nagyszebeni Brukenthal Múzeum esetében kötött az evangélikus egyház és a román állam” – tájékoztatott Potyó Ferenc, a gyulafehérvári érsekség általános helynöke. A katolikus egyházi elöljáró leszögezte: a Batthyaneum az egyházé, és semmi szín alatt nem fogadhatják el a közös, állami-egyházi felügyeletet, amelyet felajánlottak. Potyó felidézte a szeptember 29-én történt esetet, amikor Jakubinyi György érsek a Márton Áron-emlékünnepségre érkezett Erdő Péter bíboros-prímással és Orbán Viktor Fidesz-elnökkel együtt kívánta meglátogatni a Batthyaneumot. „Az igazgatónő a könyvtár bejáratánál a Román Akadémia pontos névsort tartalmazó engedélyét kérte a főpapoktól, és csak annak felmutatása után engedte be őket az épületbe” – emlékezett a megalázó helyzetre a helynök, aki hozzátette: ezek után naivság lenne bízni bármilyen állami-egyházi közös felügyelet működőképességében. A Batthyaneum könyvtár ügye Strasbourgba került, miután a hazai jogorvoslati lehetőségeket kimerítették. A katolikus egyház érdekeinek képviseletét a Nemzetközi Emberjogi Bíróságon Frunda György szenátor annak idején nem vállalta. Így az érsekség Monica Macoveit kérte fel a feladatra, aki elvállalta az ügyet, és miniszteri kinevezéséig képviselte az egyházat a strasbourgi bíróságon. Potyó Ferenc általános helynök elmondta, több ízben is kérte Markó Béla RMDSZ-elnököt, segítsen a Batthyaneum visszaszolgáltatásában, erre mindannyiszor ígéretet is kapott. „Legközelebb jövő év elején, januárban kellene tárgyalnunk a kérdésről a szövetségi elnökkel, de az általunk elfogadhatónak tartott megoldás csakis a mielőbbi és teljes restitúció lehet, és nemcsak jogilag, hanem gyakorlatilag is” – szögezte le a helynök. /Batthyaneum-ügyben nincs alku. Nem kér az állammal közös felügyelet lehetőségéből a katolikus egyház. = Krónika (Kolozsvár), dec. 30./