Fenntartható vidékfejlesztés, hagyományos gazdálkodás az EU-csatlakozás küszöbén címmel szervezett háromnapos tanácskozást az erdélyi unitárius egyház, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem és az amerikai Project Harvest Hope Alapítvány. Az sepsiillyefalvi Keresztyén Ifjúsági és Konferenciaközpontban tartott rendezvényen Szabó Árpád unitárius püspök elmondta, a műhelymunka célja olyan kérdések megvitatása, mint a nagyüzemi szinten művelt gazdálkodás hatásai a falvak lakosságára, ennek ökológiai és emberi erőforrásokat érintő következményei. Benedek Huszár János, Sepsiillyefalva polgármestere köszöntőbeszédében Orbán Viktor volt magyar miniszterelnököt idézte, aki szerint több érv szól az EU-csatlakozás mellett, mint ellene, de két vesztese van: a mezőgazdászok és a határon túli magyarok. Kolumbán Gábor, az erdélyi unitárius egyház főgondnoka hangsúlyozta, hogy Székelyföldön fokozott figyelmet kell fordítani a vidékfejlesztésre. /Bíró Blanka: Kettős lépéshátrányban a csatlakozás előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 10./

Bocskai-díjjal tüntette ki a Bocskai Szövetség a Háromszék szerkesztőségét, értesítette a lapot dr. Kreczinger István elnök. A szervezet immár tizennegyedik alkalommal osztja ki az elismeréseket egy-egy Erdélyben, Magyarországon és Nyugaton élő személyiségnek, 1996 óta a felsoroltakon kívül egy intézménynek is, aki, illetve amely ,,a Bocskai Szövetség programjából eredő erkölcsi-politikai értékrend szerint kiemelkedően szolgálja nemzetünket, ezen belül az erdélyi magyarságot”. A díjátadásra május 29-én Koltón kerül sor. Az eddigi díjazottak között van Beke György, Böjte Csaba, Egyed Ákos, Gergely István, Kató Béla, Orbán Viktor, Pomogáts Béla, Tempfli József, Tőkés László. /Bocskai-díjas a Háromszék. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 17./

Gyimesbükkön Antalné Tankó Mária magánmúzeumot, tájházat üzemeltet. Antalné Tankó Máriának több könyv jelent meg (Gyimesvölgyi népi gyógyászat, A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága, 1100 Gyimes-völgyi hímes tojás). Most a Csángó Szövetség felhívására megírta emlékeit a tanítóképzős évekről Bákóban, ezt a Moldvai Magyarság közli. Elmondta, hogy magyar nyelvű tanítóképző működött Bákóban 1953-tól 1957-ig. A Magyar Népi Szövetség érte el, hogy létrehozták a tanítóképzést. 153 községben volt magyartanítás Bákó megyében, és Erdélyből hoztak tanítókat. Akkor Gyergyótölgyest és Gyimesbükköt Bákó megyéhez csatolták, ezért sok tanuló volt ott ebből a két helységből. A magyar tanítóképző a román tanítóképző tagozata volt. Egy osztálynyian voltak magyar képzőben. Ezekben az években Lujzikalagorban volt hétosztályos iskola, a falvakban négyosztályos magyar iskolák voltak. Ha valaki magyarul akarta elvégezni a hét osztályt, annyi volt kötelező, Lujzikalagorban volt bentlakásos iskola a csángóknak. Bodnár Endrének hívták az igazgatót, nagybaconi volt, nemrég halt meg. Először a magyar tanítóképzőt szüntették meg 1957-ben, majd párthatározattal sorra megszüntették a csángó falvalban a magyar iskolákat, 1958-59-ben. /Krebsz János: Így kell éljünk, ahogy lehet. Antalné Tankó Mária – Magyar tanítóképző Bákóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Május 29-én temették Kiskunmajsán Pongrátz Gergelyt, aki az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a Corvin-köz főparancsnoka volt. Május 28-án a Szent István-bazilikában szentmisét tartottak, ezt követően a gyászmenet a Corvin-közbe kísérte a koporsót. A gyászmisén részt vett Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök és Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke is. A Corvin-közben emlékeztek rá tisztelői. Lezsák Sándor független országgyűlési képviselő kijelentette: Pongrátz Gergely „fegyveres és parancsnoki irányító helytállásán is múlott, hogy 1956 forradalma az európai szabadságküzdelmek legszebb napjait írta”. Kiemelte, hogy Pongrátz Gergely a száműzetés, majd a hazatérés utáni méltánytalanságok ellenére a harcot ott folytatta, ahol abbahagyta, prófétája lett a szabadságharcnak, hirdetője, magyarázója, tanárok helyett is tanára. /Búcsú Pongrátz Gergelytől. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 30./

Június 4-én 156-an ballagtak Csíkszeredán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem első végzős hallgatói. Szilágyi Pál rektor az első egyetemi év megnyitóján elhangzottakra emlékeztetett. Ekkor Német Zsolt mondotta: győztünk! Most már határozottan mondhatjuk ki győztünk – fogalmazott a rektor. Szilágyi Pál arra kérte a diákokat, hogy maradjanak mindig a Sapientia Egyetem barátai és segítsék az egyetemet. Csíkszereda egyetemi város – kezdte beszédét Ráduly Róbert, a város polgármestere, aki maga is az egyetem tanára. A polgármester Orbán Viktornak, a felelős magyar kormánynak mondott köszönetet az egyetem alapításáért és támogatásáért, Birtalan Ákosnak, aki az egyetem létrehozásán bábáskodott, valamint azoknak a tanároknak akik vállalták, hogy Csíkszeredába költözzenek. Görömbei András, az MTA elnökének üdvözletét tolmácsolta, ugyanakkor az örök magyar modellnek nevezte, amit itt látott; emlékeztetett, hogy a bánatot, a tragédiát erővé kell változtatni. Bakacsi Gyula, csíkszeredai dékán is kiemelte, hogy a diákoknak határtalan bizalmuk volt, hogy az induló egyetemre iratkoztak. /(Daczó Dénes): Elballagott az EMTE első végzős évfolyama. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Lányi Szabolcs professzor bukaresti állását feladva vállalta, hogy Csíkszeredába jön, és egyetemet épít. Elmondta, hogy versenyhelyzet alakult ki az erdélyi lehetséges központok között. A hagyományos nagy központ, Kolozsvár emberei ma sem tudják elképzelni, hogy egy új tudásközpont még meg is előzheti Kolozsvárt. Marosvásárhely és Kolozsvár olyan bástyák, amelyeket nem lehet feladni. Az akkor magyar politikai vezetés, személyesen Orbán Viktor elfogadta, hogy a határon kívül rekedt magyarok is a nemzet részeként fontos nemzetpolitikai szerepet kapjanak. A magyar egyetem volt az első nagy akció, amikor sikerült a határon kívül rekedt magyarságot helyzetbe hozni. Nem segítségről van szó, hanem befektetésről, amit a magyar nemzetnek egy aktívabb és jobb helyzetben levő tagja tesz ugyancsak a magyar nemzetbe, hogy az tíz, ötven, száz év múlva is erős maradjon, fejtette ki Lányi Szabolcs. /Kovács Attila: Befektetés a magyar nemzetért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

Összetartozunk – ez a felirata annak a monumentális székely kapunak, amelyet a zabolai Basa Tamás Gazdasági és Művelődési Egyesület Vitéz Kelemen Dénes gelencei faragóművésszel készíttetett a budapesti Nemzeti Értékmegőrző Egyesületnek ajándékul, amiért ennek tagjai – olimpiai sportolók, írók, költők, neves művészek, építészek stb. – a december 5-ei népszavazáskor kiálltak a határon túli magyarok kettős állampolgársága mellett. A kapu kész van, a szükséges engedélyeknek is birtokában az egyesület, már csak az elszállításához keresnek támogatókat. A kapuállításra Sárospatakon kerül sor, az alkalomra több jeles személyiséget, köztük Orbán Viktor volt kormányfőt is meghívták. /(demeter): Összetartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

A XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem július 17-24-e között lesz, számos román és magyar politikus, közéleti személyiség látogat Tusnádfürdőre. Szabó András főszervező és Ilyés Szabolcs, a tábort szervező ErGo Egyesület ügyvezető elnöke elmondta, a magyarországi meghívottak listáján Orbán Viktor volt miniszterelnök, Schöpflin György és Gál Kinga európai parlamenti képviselő, Martonyi János volt külügyminiszter, Matolcsy György volt gazdasági miniszter, Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is szerepel. Meghívták a magyarországi kormánypártok képviselőit is. Várják többek között Mihai Razvan Ungureanu külügyminisztert, Smaranda Enachét, a Pro Europa Liga társelnökét és Renate Weber elnöki tanácsadót, ugyanakkor az RMDSZ néhány vezető politikusától is pozitív visszajelzést kaptak. /Lázár Lehel: A magyar kormány képviselőit is várják Tusnádra. = Krónika (Kolozsvár), jún. 21./

Marosvásárhelyen a városi önkormányzat által kiválasztott magyar és román kimagasló személyiségek lettek a város díszpolgáraivá, illetve Pro Urbe-díjasok azok, akik sokat tettek Marosvásárhelyért. Idén a magyar nemzetiségű értelmiségiek közül Kirsch Márta nyugalmazott matematika-tanárnőre és Hollanda Dénes professzorra, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi karainak dékánjára esett a választás. Kirsch tanárnő 34 éven át tanított matematikát, ebből 27 évet megszakítás nélkül a Bolyai Farkas Líceumban. Évtizedeken át ingyenesen olyan érettségi-felkészítő különórákat tartott, melynek nemcsak iskolájában, hanem a városban is híre ment. Hollanda Dénes professzor előbb a brassói műszaki egyetemen, majd a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen fejtett ki jelentős oktatói és kutatói tevékenységet, jelentős találmánya is van. Egyetemépítő tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett. Idén három személyiség kapott post mortem díszpolgári címet. Trózner Erkel Sarolta, Erkel Ferenc dédunokája a város jeles személyisége volt, aki nagyban hozzájárult a helyi zenei élet fellendítéséhez, valamint a jelenleg is működő művészeti középiskola beindításához. További magyar post mortem díszpolgárok: Grün László kiváló röplabdaedző, aki egy éven át koncentrációs táborban volt, és a közelmúltban számtalan iskolában, más helyeken, itthon és a nagyvilágban előadásokat tartott a holokausztról és Simon László szabadfogású birkózó, aki 1974-ben világbajnok volt. Pro Urbe-díjas lett Durszt György kiváló producer, dramaturg, rendező, számos művész-, dokumentum- és kísérleti film készítője, aki a Duna Műhely vezetőjeként 1994-ben létrehozta a Duna Műhely Díjat, mellyel a határon túli, fiatal filmes alkotókat támogatja. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárokat avattak, Pro Urbe-díjakat adományoztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Petre Strachinaru Kovászna megyei DP-képviselő július 4-én sajtótájékoztatón kijelentette, Emil Boc pártelnök jóváhagyta, hogy értesítse Vasile Blaga belügyminisztert bizonyos háromszéki akciókról, amelyek célja etnikai konfliktusok kirobbantása. Strachinaru példaként említette Orbán Viktor székelyudvarhelyi látogatását, ahol a magyar exkormányfő polgári engedetlenségre buzdított. A képviselő szerint valakik etnikumközi konfliktusok kirobbantását kívánják Kovászna megyében. /Hivatásos „értesítő”. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

Corneliu Vadim Tudor, a magyargyűlölő Nagy-Románia Párt elnöke a szenátus védelmi bizottságának tagjaként hivatalosan is arra kérte a titkosszolgálatokat, hogy készítsenek részletes tájékoztatót Orbán Viktor erdélyi látogatásairól, illetve románellenes megnyilvánulásairól. Tudor továbbá egy titkosszolgálati jegyzékre hivatkozva mondotta el, hogy megalakult a Székelyföldön a magyarság ellen elkövetett jogsértéseket monitorizáló cselekvési bizottság, melynek soraiban Tulit Attilát, Demeter Jánost, Kató Bélát, Ferencz Csabát, Krizbai Imrét és Vetró ,,Botond” Andrást említette. Az utóbbi – szerinte – a székely határőr zászlóalj főparancsnoka, egy félkatonai alakulat vezére. Kérte, hogy a belügyminiszter tegye meg a megfelelő lépéseket Vetró ellen, hiszen a Hagyományőrző Székely Határőr Gyalogezred ,,századosáról” van szó. Vetró elmondta: meglepődött, hogy elkeresztelték Botondnak. Nem aktív határőr tiszt, csupán egy hagyományőrző fapuskás alakulat vezetője, jegyezte meg a szobrászművész. Az állítólagos titkosszolgálati jegyzet hemzseg a tárgyi tévedésektől, Zsigmond Ambrus Ágnes neve Solomon Ágnesként (huszon-egynéhány évvel ezelőtt viselte ezt a nevet), Tamás Sándor képviselő Tamás Alexandruként, Bukovinszki Cs. Miklós Iosifként jelenik meg benne. /Iochom István: Főparancsnok?! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 9./

Markó Béla az RMDSZ elnöke és Orbán Viktor a Fidesz elnöke, Magyarország volt miniszterelnöke budapesti találkozójának témája az RMDSZ és a Fidesz közötti viszony, illetve az Európai Néppárton (ENP) belüli együttműködés volt. /Markó-Orbán találkozó volt Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

Adrian Vlad Casunean, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette: előrehozott választások esetén az RMDSZ-nek nem sikerül elérni a parlamenti küszöböt, mivel a magyarokat „már nem lehet orruknál fogva vezetni” olyan témákkal, mint az autonómia. Szerinte Markó Béla azért találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, hogy a magyarországi ellenzéki párt az Európai Néppárt tagjaként gyakoroljon nyomást a Demokrata Pártra, hogy az RMDSZ elérhesse a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot. /Casunean: az RMDSZ nem jut be a parlamentbe. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./

Mind az RMDSZ, mind az ellenzéke a párbeszédet szorgalmazza, ennek ellenére a felek továbbra is elbeszélnek egymás mellett. Az RMDSZ területi szervezetei elkezdték mától az esetleges előrehozott választások előtti kampányra való felkészülést, az RMDSZ nagy valószínűséggel nem szervez újabb előválasztást, az MPSZ ebben az esetben ismét a bojkottot helyezte kilátásba. Tusványoson létrejöhet a sokat halasztott Markó–Tőkés csúcs. Marosvásárhelyen egy időben került sor az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsára (TEKT), illetve a Tőkés László által összehívott rendkívüli tanácskozásra. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, hogy növelni lehet az erdélyi magyar közösség parlamenti-kormányzati jelenlétét, ha a választók széles körű mozgósításával sikerül minél nagyobb támogatottságot biztosítani a választásokon. Arra az újságírói kérdésre, hogy az RMDSZ választási kampánya ismét az autonómia jegyében zajlik-e majd, Markó Béla elmondta: nem lát okot rá, hogy a kampány tartalma változzon, hiszen az négy évre szólt, és a 2004-es választások óta mindössze fél év telt el. A Tőkés László által szervezett tanácskozás résztvevői „totális” párbeszédet sürgettek, amelyben az összes romániai magyar közéleti szereplő részt venne. A megbeszélésre eredetileg 80 személyt hívtak meg a szervezők – közöttük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetőit –, de csak 30-an jelentek meg Marosvásárhelyen. A résztvevők soraiból nem hiányzott Toró T. Tibor és Becsek Garda Dezső képviselő, illetve Sógor Csaba szenátor, akik a törvényhozásban az RMDSZ színeit képviselik. A tanácskozás résztvevői felhívást intéztek egy „totális” párbeszéd elkezdésére, amit az autonómia gondolata körül lehetne megszervezni. Tőkés László bírálta a kormány által a parlament elé terjesztett kisebbségi törvénytervezetet, mert a jogszabály nem nyújt valós autonómiát a magyarságnak. Szilágyi Zsolt, az MPSZ országos választmányának elnöke erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését sürgette. Szerinte nagy a valószínűsége, hogy az MPSZ nem fogja támogatni az RMDSZ képviselői és szenátori listáját az esetleges idő előtti választásokon, ha az RMDSZ vezetői elutasítják az erdélyi összmagyar előválasztás megszervezését. Németh Zsolt bejelentette, hogy tervbe vettek egy Orbán Viktor–Markó Béla találkozót is. – Ezúttal is Magyarország volt az első az európai közösség államai közül, amely felajánlotta segítségét Romániának – jelentette ki Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. A hét végén kiderült, hogy az árvízben összesen 20-an vesztették életüket. Megérkezett július 17-én hajnalban a magyar katasztrófavédelmi csoport Romániába. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai is megérkeztek és szétosztották a magyar külügyminisztérium hárommillió forintos és a segélyszervezet félmillió forintos adományából vásárolt élelmiszereket az árvízkárosultaknak. /Az MPSZ bojkottal fenyegetőzik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./

A román–magyar történelmi megbékélést célzó folyamat részeként indult tizenöt évvel ezelőtt a bálványosi találkozó. Bálványoson Horia Rusu, Gabriel Andreescu, Smaranda Enache volt Orbán Viktor és Németh Zsolt, Toró T. Tibor beszélgetőpartnere, azóta valamennyien közéleti személyiségek. A néhány sátoros tábor ma már a közép-kelet-európai térség egyik legjelentősebb nyári táborának számít. Az időközben Tusnádfürdőre költözött, Tusványossá „folklorizálódott” egyhetes rendezvény hagyományos témái a demokrácia, a jogállamiság, a kisebbségvédelem és az autonómia. Az előrejelzések szerint idén több Európa parlamenti képviselő is megjelenik. – Tusványos történelmi jelentőségűvé léphet elő, ha Markó Béla és Tőkés László éppen a tusványosi sátor alatt ül le egy asztalhoz. /Csinta Samu: Tusványosi rövidnadrág. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

Rendszeresebb, kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván fenntartani egymással a jövőben a Fidesz és a RMDSZ, ügyelve a közös elvi alapokra a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben – egyebek között erről beszélt egymással július 22-én Tusnádfürdőn a két szervezet elnöke, Orbán Viktor és Markó Béla. Az RMDSZ-nek sikerült kompromisszumra jutnia a Fidesszel, Markó és Tőkés álláspontja azonban továbbra is kibékíthetetlennek látszik. Orbán hangsúlyozta, nem Budapestről kell meghatározni, milyen legyen az erdélyi magyarság érdekét legjobban képviselő politika. Nemzetpolitikai kérdésekben azonban szükség van bizonyos közös elvi alapokra. „Mi azokkal a szervezetekkel tudunk a legszorosabban együttműködni, amelyek az autonómia kérdését legfontosabb törekvésüknek tartják” – mondta. A Fidesz támogatja az RMDSZ minden olyan törekvését, amely a romániai magyarok érdekeit sokkal jobban szolgáló regionális fejlesztési rendszer kialakítását szorgalmazza. A kettős állampolgárságról kifejtette: „A magunk eszközeivel kívánjuk szolgálni ezt a nemzetegyesítő célt”. Markó Béla úgy fogalmazott: a megbeszélésekből kiderült, hogy alapvető nemzetpolitikai kérdésekben egyetértettek. Markó elmondta: az RMDSZ céljának tekinti a különböző autonómiaformák megteremtését. Markó megállapította: az RMDSZ-nek nyitottan kell politizálnia, úgy, hogy mindenki beállhasson az általa képviselt közös ernyő alá. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „egyszerű RMDSZ-tagként” szólt a hallgatósághoz. Tőkés bírálta, hogy jelenleg „a romániai magyar közképviselet terén az RMDSZ monopólium helyzetben van”. A Szociáldemokrata Pártra (SZDP) utalva elmondta: az erdélyi magyarságnak meg kell akadályoznia, hogy az RMDSZ a fejlődést gátló politikai erőkhöz csatlakozzon. Az EMNT elnöke szemrehányást tett Markónak, hogy szóba áll Ion Iliescuval, Adrian Nastasével és Viorel Hrebenciuckal, de nem tárgyal Szász Jenővel és vele. A püspök bírálta azt is, hogy az RMDSZ „kirekesztő politikát” folytat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: mivel az elmúlt években nem volt jelen a táborban, a meghívás elfogadását a szervezők tekintsék „a magyar–magyar párbeszéd folytatásának”. Megítélése szerint az erdélyi magyar közéleten belül a konzervatív és ultrakonzervatív, valamint a középjobb és a radikális jobboldal közti álláspontok ütköznek. Markó élesen bírálta a magyar kormány által pár hónappal ezelőtt meghirdetett Szülőföld programot, mivel még semmi kézzel fogható eredménye nincs az elképzelésnek. A hallgatóság kérdései kapcsán éles pengeváltás alakult ki Tőkés László és Markó Béla között. Előbbi szerint „az RMDSZ tisztségviselői úgy politizálnak, mint valami magyarul beszélő román politikusok”. Válaszként Markó Béla megkérdezte: hogyan kell viselkedjen a magyar politikus? Emlékeztetett, hogy a múlt század során „a román politika győztes volt, míg a magyar vesztes”. Ugyanakkor az SZDP-vel öt évvel ezelőtt kötött kormánykoalíciós megállapodásra hivatkozva Tőkés László megjegyezte: „képtelen vagyok közösködni azokkal, akik 1989-ben a temesvári barikád másik oldalán álltak”. /Kiss Olivér: Kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván az RMDSZ és a Fidesz. Markó Béla és Tőkés László álláspontja kibékíthetetlennek tűnik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Orbán Viktor, Markó Béla, Tőkés László, taps és füttykoncertek – így kezdődött július 22-e Tusnádon. A Bálványosi Szabadegyetemen a tiltakozók többnyire kívülállók, nem táborlakók voltak, az indulatokat részben Szilágyi Zsolt moderátori képességeinek, részben Markó igen őszintének ható megnyilvánulásainak sikerült megfékezniük. A párbeszéd szükségességét mindketten leszögezték. „Le fogunk ülni és tárgyalni fogunk” – szögezte le Markó, és egyetértett, az erdélyi magyarságnak, képviselőinek nem egymással szemben, hanem egymás oldalán kell állniuk. Két év múlva esedékes az RMDSZ vezető szerveinek, az SZKT-nak és más fórumoknak a megújítása, olyan belső választások szervezhetőek, amelyeken nem csak egyenként, de platformokban, tömörülésekben is megmérettethetnek a különböző csoportosulások – hangsúlyozta. ,,Egyetlen megoldás van, ha megkeressük annak útját-módját, hogy együtt legyünk egy politikai szervezetben. Ez az üzenete itteni jelenlétemnek” – szögezte le Markó Béla. Tőkés László sokszor igen kemény, morális és politikai válságról szóló véleményét, a magyarság vészes fogyását felvető eszmefuttatását, az RMDSZ egyes vezetőinek korrupciós ügyeit, erkölcstelen magatartásának kritikáját Markó Béla igyekezett őszintén, nyíltan, olykor humorral megválaszolni. /Farkas Réka: Párbeszéd volt, a megegyezés elmaradt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23./

Elsősorban a Fidesz és az RMDSZ közötti viszony normalizálódásának a jele az, hogy három év távolmaradás után Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismét részt vett a Tusnádfűrdői nyári szabadegyetem egyik előadásán. Az előrehozott választások ügye, kisebb pánikot keltett az RMDSZ-ben, valószínűleg ezért döntött a tárgyalás mellett Markó Béla. A Fidesznek és az RMDSZ-nek az Európai Néppártban kell együttműködnie, ezért is vált időszerűvé a megbékélés. Tőkés László továbbra sem mondott le arról az integráló szerepről, amit az EMNT szerinte sikeresen el tudna játszani az erdélyi magyarság összefogásáért. Markó Béla július 9-én Budapestre ment, és meglátogatta Orbán Viktort. A Fidesz és az RMDSZ viszonyának normalizálódása mindkét félnek hasznos. Markónak sikerült tisztáznia Orbánnal, hogy az erdélyi magyarság számára rendkívül fontos az ésszerűbb fejlesztési régiók kialakítása, a Fidesz elnöke pedig arra kényszerítette Markót, hogy kimondja: az RMDSZ céljának tekinti a különböző autonómiaformák megteremtését, írta a lap munkatársa, Borbély Tamás. /Borbély Tamás: Választási érdekek sürgette megbékélés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Fokozott érdeklődés övezte Orbán Viktor Fidesz-elnök július 23-i tusnádfürdői beszédét, több mint 4 ezren, mások szerint 2-3 ezren jöttek el. A volt magyar miniszterelnök a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján Magyarország jövője jövőre címen tartott előadást és a hallgatóság kérdésre válaszolt. Kifejtette: a kisebbségi jogoknak az Európai Unió jogrendszerének részévé kell lennie. Erre azért van szükség, mert egyre több kelet-európai országban találkozhatunk a magyar lakta vidékek feldarabolására tett kormányzati törekvéssel, illetve ezen régiók gazdasági ellehetetlenítésével. Orbán elmondta: gyökeres szemléletváltásra van szükség a Kárpát-medencei magyarság problémáival kapcsolatban. E közösség számára a határok által előidézett szétdaraboltság körülményei között is az európai integráció, a lebomló államhatárok, a szabad mozgás és a decentralizáció merőben új lehetőségeket kínál. Az anyaországnak sem úgy kell tekintenie a határon túli magyarságra, mint hátrányra, tehertételre, hanem úgy, mint befektetésre, közös gazdasági felemelkedést segítő tényezőre. A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) munkálataira feltétlenül szükség van. – Megengedhetetlen, hogy a jelenlegi magyar miniszterelnök annyi idő óta nem hívta össze a testületet – jegyezte meg a politikus, aki szerint a MÁÉRT-nak a világra kiterjedő reprezentatív fórummá kell átalakulnia. Véleménye szerint Magyarország jövőjét nem a Magyarországon élő 10 milliós, hanem a 15 milliós nemzet egésze határozza meg. Kiemelte: tavaly, december 5-én a kettős állampolgárságról tartott népszavazáson „nem Magyarország lakossága, hanem az ország kormánya mondott nemet”. Szerinte erős nemzettudatra van szükség, ugyanis ez a magyarság alapvető érdeke. – Sajnálatos módon ezt a hazai magyarok nem ismerik fel – fogalmazott Orbán. A nemzettudat erősítésében a határon túli magyarok erőforrást jelentenek a „belmagyarok” számára – hangsúlyozta. A Kárpát-medencei magyarság érdeke a kettős állampolgárság, ugyanis Románia sokkal később fog csatlakozni a szabad utazást biztosító úgynevezett schengeni övezethez. Egyértelműbben: a magyar és a román útlevél még hosszú ideig nem ugyanazt jelenti majd a nyugat-európai hatóságok és határőrök szemében – fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta a magyar igazolvány fontosságát is. – Ez lesz a Kárpát-medence legértékesebb dokumentuma, ugyanis olyan jogok tapadnak ehhez az irathoz, amelyek nem lesznek elérhetők a kettős állampolgársággal rendelkezők számára. Tapsvihart eredményezett az is, amikor Orbán elmondta: a kettős állampolgárság kérdése megoldódik, mihelyt Magyarországon a polgári erők kétharmados többséget szereznek az Országgyűlésben. – Jelen pillanatban titkos tárgyalások zajlanak Budapesten arról, hogy a kettős állampolgárság milyen európai normákba ütközik, illetve milyen EU-s jogszabályoknak felel meg. – Ebben a kérdésben a magyar kormánynak mindenféleképpen egyeztetnie kell a Kárpát-medencei magyarság szervezeteivel – mondta. A polgári kormány támogatni fogja az autonómiát az erdélyi magyarok számára. Az autonómia kérdése volt a központi témája annak a találkozónak is, amely július 23-án zajlott Orbán Viktor, illetve Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke között. A résztvevők sajtóértekezleten elmondták: arról beszéltek, miként lehetne előmozdítani a párbeszédet a romániai magyarságot képviselő szervezetek között, közös asztalhoz ülni például a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel is (RMDSZ) az autonómia kérdésének megoldására. Arra a kérdésre viszont, hogy személy szerint mit tehet a Tőkés–Markó kiegyezésre, Orbán csak annyit válaszolt: – Mi nem mondhatjuk meg egy püspöknek, hogy mit tegyen. Orbán ígéretet tett arra vonatkozóan is, hogy „amennyiben a jövő évi választásokat követően Magyarországot polgári kormány vezeti, Erdély számára is lesz Széchenyi terv”. Orbán emlékeztetett: a XX. században megjelent a modern baloldal Közép-Európában, aminek eredményeképpen Magyarország vonatkozásában egy új magatartás is kialakult. Ez pedig az, hogy amikor a baloldal erre időnként lehetőséget kapott, akkor rárontott a saját nemzetére. Így rontottak rá a sajátjaikra 1919-ben Kun Béláék, így rontottak rá a saját fajtájukra Rákosiék. Ugyanezt tették az ő modern kori kiadásukban 1956-ban azok, akik rárontottak a forradalomra. És nem ilyen harcias eszközökkel, de december 5. is egy kormányzati rárontás a saját nemzetünkre. Erre a baloldalra azonban szükség lesz a jövőben a nemzeti egység megteremtése szempontjából – hangsúlyozta a szónok, aki úgy vélte, hogy a magyarországi baloldalnak „nemzeti fordulatot” kell végrehajtania saját szemléletében. Orbán utóbbi kijelentésére reagált a Magyar Szocialista Párt. Nyakó István, az MSZP szóvivője kijelentette: Orbán Viktor nem méltó arra, hogy a nemzet érdekében szóljon. Érdemes emlékezni azokra a jobboldaliakra, akik Gömbös Gyula és Horthy Miklós kultuszát ápolják a mai magyar politikában. Ezek az erők rontottak rá december 5-ét megelőzően az erdélyi egységes magyar politikai érdekképviseletre. A magyar belpolitikát, jobboldali politikát exportálva, nemzeti tanácsok létrehozásával akarták megtörni a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Ez a kísérletük azonban kudarcba fulladt, hála az erdélyi magyarság józanságának. /Kiss Olivér: Hangzatos Orbán kijelentések a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A volt magyar miniszterelnököt bírálja az MSZP. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 25./

Összetartozunk! – hangzott el a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A nemzetpolitikai fórummá terebélyesedett rendezvény idén tovább erősödött, s a Kárpát-medencei magyarság egyik fontos, a sorskérdések révén immár Brüsszelben is regisztrált helyszínévé nőtte ki magát. Hosszú idő óta egy asztalhoz ült és nyilvános vitán vett részt Markó Béla és Tőkés László. Új elem Orbán Viktor hosszas időzése a táborban és az egymással szemben álló felek – RMDSZ és MPSZ, EMNT, illetve SZNT – közelítési szándéka vélhetően az érintetteket bölcsebb belátásra bírja. Orbán Viktor, a volt magyar kormányfő kifejtette, a Kárpát-medencei magyarságnak nemzeti elkötelezettségű kormányra van szüksége. A Fidesz elnöke kiemelte, Magyarország jövőjét, erejét nem a tízmilliónyi ,,belmagyar” jelenti, hanem a tizenötmilliós nemzet – ,,vagy együtt fogunk felemelkedni, vagy sehogyan sem” – és a nemzetegyesítés. Orbán állást foglalt a kettős állampolgárság és az autonómia ügyében is. /Mózes László: Összetartozunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 25./

„Magyarország jövője jövőre a választások eredményein fordul meg” – mondattal kezdte előadását Orbán Viktor. Állítása szerint Magyarország jövője a tizenötmilliós magyar nemzetben van. Ehhez a nemzetegyesítéshez azonban szemléletváltás szükséges. Kifejtette, múlt év december 5-én nem Magyarország lakossága, hanem maga a magyar kormány mondott nemet a határon túli magyarságra. „Tette ezt annak ellenére, hogy ilyen esetben az alkotmány által megkövetelt és egyben erkölcsi kötelessége lett volna garanciát adni az otthoniaknak, hogy a kérdésére van olyan megoldás, mely tehernövelés nélkül biztosítja a kettős állampolgárságot” – jelentette ki a volt miniszterelnök. A nemzettudattal kapcsolatosan abban látja a bajt, hogy az anyaországi magyarok a saját nemzeti érdekeiket sem ismerik, ezért következhetett be, hogy amíg más országok feltűnés nélkül megoldották a kettős állampolgárság kérdését, e tekintetben Magyarország a legutolsók között van. A magyar külpolitikának célja kell legyen, mondta, hogy az új Európában az autonómia közösségi joggá váljon. Hangsúlyozta: az etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvések, a fizikai megfélemlítés, az igazságszolgáltatásnak magyarokkal szembeni elfogult működése és a gazdaságilag hátrányos megkülönböztetésre való törekvések mellett elfogadhatatlan, hogy a MÁÉRT összehívása egyre többet késik. „Széles körű nemzeti összefogást szorgalmazunk a kétoldali és az együttes kapcsolatépítésre” – mondta Tőkés László. Jelezte, elkezdődik egy Mikó Imre-terv kidolgozása, amely Erdély gazdasági fejlődésének stratégiáját tartalmazza majd, hasonlóan a Széchenyi-tervhez. Szász Jenő szerint, ha össze akarják fogni az autonómia-törekvéseket, szükség lesz egy autonómia-kódexre. „Szeretnénk, ha az erdélyi magyar közéletben megkezdődne a rendszerváltozás” – tette hozzá. Orbán Viktor felszólította a magyar kormányt, hogy folytasson tárgyalásokat a határon túli magyarság képviselőivel a kettős állampolgárságról. „A tábor lényege, hogy az értelmes párbeszéd és a jó szándék vezessen minket a politikában és életünkben” – köszönt el Németh Zsolt, az Országgyűlés külpolitikai bizottságának elnöke. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnökének „Összetartozunk-e?” kérdésére hatalmas igennel válaszoltak a közönségből Dinu Zamfirescu, a Horia Rusu Alapítvány elnöke kifejtette, a román és magyar értelmiség közös törekvésének köszönhetően az elmúlt 15 év alatt lassan ugyan, de beindult egy szemléletváltás, amelynek köszönhetően a kisebbségi problémákat teljesen más szemszögből tárgyalják mint 15 évvel ezelőtt. /Véget ért XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. Új Magyarország-képet vázolt fel Orbán Viktor. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 25./

Közvetlen hozadékát tekintve világos „adok-kapok” egyezséget kötött Tusnádfürdőn Markó Béla és Orbán Viktor. A Fidesz vezetője elérte, hogy a párbeszédhelyzetbe hozta a hozzá közel álló RMDSZ-ellenzéket, Tőkéséket és Szászékat, és biztosította a maga számára, hogy a 2006-os választások előtt nemzetpolitikája az RMDSZ-től diszkrét támogatást, legitimáló fellépést kap. Az RMDSZ elnöke is fontos eredményeket söpörhetett be: a magyarországi kormányváltás perspektívájában sikerült rendeznie kapcsolatát a Fidesz-MPSZ-szel. A változások adnak esélyt ahhoz, hogy a következő néhány évben az autonómia ténylegesen is elérhető legyen. /Bakk Miklós: A dialektikus tanuló. = Krónika (Kolozsvár), júl. 25./

A nemzetpolitikáról szóló nyilatkozatháború bontakozott ki a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (Fidesz–MPSZ) között Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde nyomán. A Fidesz elnöke a Bálványosi Szabadegyetemen többek között arról beszélt, hogy a magyar baloldal, amikor erre időnként lehetőséget kapott, „rárontott saját nemzetére”. Mint például Kun Béla és Rákosiék idején, és ha nem is ilyen harcias eszközökkel, de ezt tette a december 5-i népszavazáson. Lendvai Ildikó (MSZP) felszólította Orbán Viktort, hogy vonja vissza a magyar baloldal nemzetellenességére vonatkozó állításait. A Fidesz szóvivője arra hívta fel a figyelmet: az MSZP-nek a térség többi baloldali pártjához hasonlóan nemzeti elkötelezettségű párttá kellene válnia, hogy hatékonyan lehessen fellépni a magyar érdekek képviseletéért szerte a világban. Markó Béla RMDSZ-elnök, akire az MSZP oly gyakran hivatkozik, a tusnádfürdői táborban igen keményen bírálta a Gyurcsány-kormány nemzetpolitikáját – hangoztatta Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Az MSZP-nek nem magyarázkodnia, vádaskodnia kellene, hanem valódi nemzeti fordulatot végrehajtania, hogy minden párt egységesen tudjon fellépni az igazi autonómiáért, a mindennapos diszkrimináció és az asszimilációs törekvések ellen. Gedei József /MSZP/ kijelentette: az MSZP nemzeti párt, a Fidesz viszont a határokon kívül nem nemzetpolitikát, hanem pártpolitikát csinál. /Magyar belpolitikai vihart okozott Orbán tusnádfürdői előadása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

Markó Béla RMDSZ-elnök kemény bírálattal illette a magyar kormányt Tusványoson, amiért az szinte semmit nem váltott be a hangzatos Szülőföld-programból. Markó a Bálványosi Nyári Egyetemen arra utalt, hogy a december 5-i magyarországi népszavazás után a magyar kormány egy sor, jobbnál-jobbnak hangzó intézkedés kilátásba helyezésével igyekezett a Kárpát-medencei magyarokat vigasztalni. Fogadkozások röpködtek a levegőben, hogy a Szülőföld Alap minden eddiginél nagyobb anyagi támogatást nyújt. A korábbi kormányzat státustörvénye és Sapientia Egyeteme után a Medgyessy-kabinet megígérte az Erdélyi Magyar Televízió felállítását. Mind Medgyessy Péter, mind pedig Gyurcsány Ferenc kormánya azután elméletek egész sorával látta el a határon túliakat anyagi támogatás helyett, hogy miért kell a szülőföldön maradni. A jelenlegi magyar kormánnyal kitűnő kapcsolatokat ápoló, de a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséghez is a hidakat fel nem égető RMDSZ vezetőjének tusnádfürdői szerepvállalása, az, hogy évek után ismét leült nyilvánosan a tusványosi előadóasztalhoz Tőkés Lászlóval és természetesen Orbán Viktorral együtt, akár intés is lehet a magyar kormányhoz: velük is jóban tudunk lenni. /Balló Áron: Pénz követi-e a beintést? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 26./

A legtekintélyesebb belgrádi politikai napilap, a Politika olyan kicsengésű összeállítást közölt július 24-én, vasárnap, amely szerint Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kívánatosnak tartaná békefenntartók vezénylését a Vajdaságba. A lap idézi a Nemzetközi Demokrata Unió washingtoni pártelnöki értekezletén elhangzott Orbán-nyilatkozatot, amely szerint „a vajdasági magyarok nemzetközi védelemre szorulnak, mert etnikai jellegű támadásoknak vannak kitéve”. A lap Orbán nyilatkozata nyomán idézte Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökét és Korhecz Tamást, a kisebbségekért felelős, VMSZ-szel rokonszenvező vajdasági kormányalelnököt. A Politika azt sugallja, hogy Kasza támogatja a békefenntartók küldését, mivel a rendőrség még mindig hanyag munkát végez, nem áll feladata magaslatán az igazságszolgáltatás sem, és a vajdasági magyarok egyre több munkahelyet veszítenek el. A lap szerint Korhecz is egyetért a „kéksisakosok” jelenlétével. Páll Sándor szerint „fölöttébb értelmetlen” lenne kéksisakosok kivezénylése, Ágoston Andrást pedig azt mondja, hogy a békefenntartók kivezénylése azért lett időszerű, mert a vajdasági magyarokban él a félelem attól, hogy esetleg nem Belgrád tetszésére rendeződik Koszovó kérdése. /Orbán Viktor „kéksisakosokat” küldene a Vajdaságba? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

A Bálványosi Nyári Szabadegyetemen hatezer résztvevőt regisztráltak, a zárónapon Orbán Viktor beszédét egy futballpályányi sereglet hallgatta. Orbán Viktor ,,tézisei” a papíralapú és az elektronikus sajtó révén a világ minden sarkába eljutnak. Orbán Viktornak és a bálványosi résztvevők meghatározó személyiségeinek köszönhetően párbeszéd kezdődött az RMDSZ és vele ellenséges viszonyban álló politikai testületek, csoportosulások és személyiségek között. Egy asztalhoz ült Tőkés László és Markó Béla. Sor került Orbán Viktor, Tőkés László, Szász Jenő közti egyeztető beszélgetésekre is. Mindez a sajtó nyilvánossága előtt zajlott, amely felvállalhatja a polgári és konzervatív keresztény értékeket valló pártok és csoportosulások nyitottságát a nemzeti érzelmű baloldal felé. Az idei rendezvény azért is jelentős előrelépés az eddigiekhez képest, mert lekoptak róla a rátelepített vagy vele párhuzamba állított ,,ellenrendezvények” és akciók. Ezek után megdöbbentő, hogy a Tusnádfürdőn elhangzott szavakat és nemzetegyesítő gondolatokat miként próbálták megváltoztatni. Volt, aki azt mondta: Orbán Viktor nem méltó, hogy a nemzet érdekében szóljon. Van, aki Orbán Viktort szavai visszavonására ösztökéli, mert úgymond Magyarország lakosságának felét nemzetietlennek nevezte. Valójában Orbán Viktor a nemzetellenességet nem a baloldal egészére, hanem ennek a jelenlegi vezetőire vonatkoztatta. /Sylvester Lajos: Politikai madárijesztés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 27./

Hiller István, az MSZP elnöke felszólította Orbán Viktort a Tusnádfürdőn tett kijelentései visszavonására. „Az év legdurvább mondata, amely a Fidesz elnökének száját elhagyta, sértő (...) a szocialista pártra nézve, és sértő a magyar baloldalra” – mondta. Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője reagálásában felszólította Hiller Istvánt, hogy tettekkel bizonyítsa nemzeti elkötelezettségét. Szerinte ez nem is lenne olyan nehéz, mivel a baloldali szavazók közül is nagyon sokan fontosnak tartják a nemzeti ügyet, és a határon túli magyarok között is sok baloldali szavazó van. A Fidesz szóvivője szerint a környező országokban – Romániában, Szlovákiában, Szerbiában, Horvátországban – a baloldal elsősorban nemzeti és csak utána baloldali, „ezért tudják nálunk sokkal hatékonyabban képviselni a nemzeti érdekeket”. Révész Máriusz értékelése szerint az MSZP elnökének lett volna alkalma bizonyítania nemzeti elkötelezettségét, „de sajnos nem ezt tette”. A szóvivő ide sorolta azt, hogy a tavaly december 5-i népszavazás után lemondta erdélyi útját, illetve a kormány nem hajlandó összehívni a Magyar Állandó Értekezlet ülését, és „nem tud a határon túli magyarok szemébe nézni”. Révész Máriusz szerint a kormány „sokkal fontosabbnak tartja a régi internacionalista kapcsolatokat, mint a határon túli magyarság támogatását, így a kormány Vietnamot sokkal nagyobb összeggel támogatná, mint a határon túli árvíz sújtotta magyar területeket”. A Fidesz-szóvivő ez utóbbi kijelentésére Nyakó István, az MSZP szóvivője azzal válaszolt, hogy Magyarország számára az EU és az OECD is előír segélyezési kötelezettséget, és megjelöli a célországokat is. Ezek közé tartozik Vietnam. /”Vonja vissza tusnádfürdői kijelentését!”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

Hiller István MSZP-elnök kész Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel együtt Erdélybe utazni, hogy a határon túli magyarság képviselőivel megbeszélést folytasson. Július 28-án végre megtartotta alakuló ülését a Szülőföld Alap Tanácsa. A Fidesz elnökének tusnádfürdői kijelentése miatt kialakult belpolitikai vitával kapcsolatban úgy vélekedett: arról kellene beszélni, hogy „a magyarországi politikai pártok hogyan és miképp tudnák elősegíteni Románia európai uniós csatlakozását”. Megítélése szerint ez jobbítaná az erdélyi, romániai magyarság életét, egyszerűbbé tenné a kapcsolatot az anyaországgal. Ismeretes, Orbán Viktor Tusnádon kijelentette: a baloldal időnként rárontott saját nemzetére. Hiller felszólította Orbánt, vonja vissza kijelentéseit. A Fidesz ugyanakkor felszólította Hillert, hogy tettekkel bizonyítsa nemzeti elkötelezettségét. Révész Máriusz szóvivő szerint az MSZP elnökének lett volna alkalma erre, de sajnos nem tette: a tavaly december 5-i népszavazás után lemondta erdélyi útját, és azóta sem hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet, mivel „nem tudnak a határon túli magyarok szemébe nézni”. /Hiller István kész Erdélybe utazni. Gyurcsány Ferencet is magával hozná. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Tusnádfürdőn tartott beszédében többek között megemlítette, a magyar baloldal, amikor lehetősége volt, rátört saját nemzetére. Ezt tette Kun Béla és Rákosi. Ez történt 1956 vérbefojtásakor, és ezt tette az MSZP a december 5-i népszavazás kampánya idején. A jelek szerint Orbán fején találta a szöget, mert a Magyar Szocialista Párt (MSZP) nyomban felkapta a vizet. Szóvivője szerint nem a baloldal, hanem a Gömbös Gyula és Horthy Miklós kultuszát ápoló jobboldal rontott december 5-e előtt az egységes erdélyi magyar politikai érdekképviseletre. A párt vezetői felszólították Orbán Viktort, vonja vissza a baloldal nemzetellenességére vonatkozó állítását. Hiába változtatták meg pártjuk cégtábláját (Magyar Szocialista Munkáspárt helyett MSZP), hiába apad Kádár egykori munkatársainak száma a párt vezetőségében, hiába választottak Hiller István személyében új elnököt, a párt szellemisége ugyanis töretlen: a határon túlra kényszerített magyarság létezését kénytelen-kelletlen tudomásul veszik, de alapjában véve leírták, írta Asztalos Lajos. Medgyessy Péter például a kedvezménytörvényre, az Erdélyi Magyar Tudományegyetemre célozva kijelentette, az Orbán-kormány túlkényeztette a határon túli magyarságot. A december 5-e előtti kampányban a két kormánypárt vezetői az állították, hogy IGEN szavazat esetén hárommillió határon túli magyar özönli el Magyarországot, majd azt, hogy nyolcszázezer. Gyurcsány Ferenc bejelentette, szakértői tárgyalásokat kezdenek az állampolgárság nélküli magyar útlevél, esetleg az áttelepedést nem biztosító állampolgárság megadásáról. A nagy hangon bejelentett Szülőföld Alap eddig csak papíron létezett. Az útlevélről és az állampolgárságról a határon túliak kizárásával tárgyalnak az úgynevezett szakértőkkel, nem a Máértet hívják össze. /Asztalos Lajos: A fején talált szög. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

A Fidesz eddig sem szűkölködött radikális változásokban. Legújabban a kettős állampolgárság kérdésében Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke kifejtette, elképzelhetetlen következményekkel járna, ha a határon túli magyarok megkapnák a magyar állampolgárságot. Fey László cikkében megmagyarázta, a Fidesz azért állt a kettős állampolgárság mellé, hogy hangulatot keltsen a kormány ellen. Fey szerint méltatlan gyűlöletkampány indult a „nem”-mel szavazók ellen: nemzetárulók. Tusnádfürdőn Orbán Viktor még ígérte a kettős állampolgárságot. /Fey László: Ez nem volt szép, fiúk! = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./