Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Orbán Viktor
3079 tétel
2006. január 9.
Debrecenben tartotta január 8-án a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség évindító nagygyűlését, Változás 2006 szlogennel. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke – utolsóként szólalva fel – sorsfordító éveknek nevezte 1848-at, 1956-ot, 1990-t és 1998-at, hozzátéve, hogy ilyen év lehet 2006 is. Példák sorolásával bírálta a jelenlegi kormány sikerpropagandáját. „Annak az útnak a végén, amelyen most járunk, csőd várja Magyarországot” – jelentette ki. Elérhető célnak nevezte, hogy Magyarország a Kárpát-medence vezető országa legyen, viszont ehhez új politika kell, melynek lényege a magyar emberek érdekének feltétlen szolgálata, az összehangolás és az együttműködés. A Fidesz-elnök a vészes népességfogyást, a növekvő számú bevándorlót, az aggasztó népegészséget, a növekvő munkanélküliséget nevezte a XXI. század magyar kihívásainak, amelyekkel szembe kell nézni és megoldást találni. /Guther M. Ilona: Orbán: 2006 a változás éve legyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2006. január 24.
Az igazi Orbán. A Viktor2 címmel adta ki Kende Péter újabb botránykönyvét. Emlékezetes, hogy négy esztendővel ezelőtt Kende Péter rosszindulattól csöpögő, hazugságokkal, pontatlanságokkal tarkított, a plágiumtól sem visszariadó pamfletje szerves része volt az MSZP lejárató kampányának. A negatív kampány vádját következetesen elutasító MSZP ugyan nem vállalta sem akkor, sem most hivatalosan, expressis verbis a könyvet, de Kende Péter dedikált az MSZP kongresszusán, a könyvbemutatókon magas rangú MSZP-s tisztségviselők feszítettek, a sajtóbemutatót annak idején maga Kovács László szentesítette jelenlétével, írta Borbély Zsolt Attila. A kötetnek fő mondanivalója az volt (ezt Kende az új könyvben is megfogalmazza), hogy Orbán Viktor a pillanathoz igazodó, nem távlatos, koncepciózus politikus, „képtelen tenyérnyi jövőképet elénk tárni”, „önálló irányzatot, programot nem képviselő”, „pragmatikus, helyezkedő hullámlovas”. Kende ritkán engedi magát zavartatni a tényektől. 1993 derekán a Fidesz népszerűsége 40-50% körül mozgott. A pártnak semmi mást nem kellett volna tennie, mint továbbra is keményen bírálni az Antall-kormányt, eljárni a Demokratikus Charta akcióira és segíteni az SZDSZ-nek abban, hogy hitelesítse az MSZP-t. 1994-ben a Fidesz lett volna a legerősebb parlamenti párt. Ha Orbán Viktort tényleg csak a hatalom érdekelte volna, akkor biztosan ezt az utat választja. Csakhogy Orbán – kockáztatva pártja népszerűségét – megpróbálta megakadályozni az MSZP kisegítését a politikai gettóból. Mint tudjuk, sikertelenül: a párt nemzeti irányba fordulása és az „ellenzéki egység megtorpedózása” kiváltotta a ballib sajtó össztüzét, ennek következtében a Fidesz 7%-ot kapott az 1994-es választásokon. Kende könyvéből megtudható Tóth Ilona 56-os mártírról, hogy valójában kíméletlen gyilkos volt. /Borbély Zsolt Attila: Az igazi MSZP. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 24./
2006. január 25.
Magyar kommentár rovatában az Új Magyar Szó a Népszava egyik cikkét hozta, ebben a Sebes György Orbán Viktor elleni ellenszenvét fejtette ki. /Magyar kommentár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./
2006. február 20.
A bukaresti Ziua napilap Sorin Rosca Stanescu irányítása alatt magyarellenes kampányba kezdett. Február 15-én az Erdélyben évekkel ezelőtt felállított Wass Albert-emlékműveket tüntette ki figyelmével. Nehezményezte, hogy amíg Ion Antonescu marsallnak tilos szobrot emelni, ez nem vonatkozik Wass Albertre is, noha 1946-ban mint háborús bűnöst halálra ítélték. A lap szerint Frunda György RMDSZ-szenátor 2002-ben kezdeményezte az író rehabilitálását. Február 18-án a Ziua hasábjain Göncz Árpád, és Orbán Viktor mellett tűnt fel Frunda György és az RMDSZ réme. Az öles cím önmagáért beszél: Budapest nem mond le Nagy-Magyarország álmáról: a Kárpát-medence magyar hegemóniájának visszaszerzését tervezi. Az olvasó megtudhatja, milyen messzire nyúlnak a gyökerek: 1992. június 13-án Horvát Attila diplomata Ulmban felvázolta Magyarország politikai stratégiáját, utalva arra, hogy Trianon területrablást szentesített. Mindaz, amit a diplomata akkor elmondott, ma is érvényes Magyarország külpolitikájára, csak ezzel magyarázható az RMDSZ-nek az utóbbi időben tanúsított, rendkívüli agresszivitása. Nagy-Magyarország visszaállításának stratégiájába illeszkedik két közismert politikus megnyilatkozása is. Göncz Árpád volt államelnök kijelentette (a Ziua természetesen nem jelzi, mikor, hol, kinek): „A magyar nemzet ragaszkodik jogához, hogy Erdély az övé legyen, ezért bármely pillanatban készen áll, hogy akár fegyvert is ragadjon”. Orbán Viktor volt kormányfő 1999. június 18-án utasította Kövér Lászlót, a titkosszolgálatok főnökét, hogy indítsa be a Duna fedőnevű akciót azzal a céllal, hogy az Egyesült Államok mintájára megalakuljon a Dél-keleti Magyar Régió, vagyis az új Nagy-Magyarország, benne Erdéllyel, majd Kárpátalja és a Felvidék bekebelezésével, de a román kémelhárítás idejében értesült a tervről, és sikerült ellenlépéseket tennie. Ugyanebben a lapszámban a Ziua betekintést nyújtott a magyar sovinizmus előzményeibe. Hivatkozott Petőfi Sándor 1848-as verseire és Dücső Csabára, aki Erdély minden románjának kiirtására buzdított. A történelemhamisításokat leleplezték olyan kiváló román hazafiak, mint Raoul Sorban és Petre Turlea. – Evenimentul Zilei című lap, február 16.: Sorin Rosca Stanescut a főügyészség vád alá helyezte a Rompetrol-ügyben. Miután az ügyészek beidézték kihallgatásra, a nyomozati anyag alapján közölték vele a vádat: szövetkezés szervezett bűnözői csoporttal. Erdélyi Riport /Nagyvárad/, február 16.: A kérdésre, hogy miben látja okát a személye ellen indított támadásoknak, Frunda György szenátor többek között így válaszolt: „El akarták terelni az emberek figyelmét a látványos korrupcióellenes harc sajtóvisszhangjáról. Nem véletlen, hogy ellenem a Ziua napilapban indult meg a támadás, abban az újságban, amelynek igazgatóját, Sorin Rosca Stanescut másnapra idézték be a korrupcióellenes igazgatóságra, pénzmosás és megvesztegetés vádjával.” /Barabás István: Magyar rémek Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
2006. február 22.
Több román tévé és lap időutazást tett, visszatért a kilencvenes évek elejére, amikor a magyar irredenta veszélytől volt szó nap mint nap. A Ziua bukaresti lap robbantotta ki a Frunda-botrányt: a román nemzeti érdekek elárulásával vádolta meg Frundát. Közben a Nagy-Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor ,,alkut” kínált az államfőnek: támogatják a korrupcióellenes ügyészség működésére vonatkozó törvényt, ha egyfelől ,,az igazságügy-miniszter megtisztítja a román igazságszolgáltatást a politikai befolyástól”, másfelől pedig ,,menesztik a kormányból az RMDSZ-t”. Vadim szerint ugyanis az RMDSZ képviselői ,,árulók” és ,,horthysták”. A Ziua a napokban olyasmiket állított, miszerint Magyarország egy pillanatig sem mondott le a Nagy-­Románia területének csorbítása árán visszaállítandó Nagy-Magyarország létrehozásáról. A lap szerint a magyarok hegemóniára törekszenek a Kárpát-medencében. Bizonyítékul egy 1992-es külügyi tisztviselői nyilatkozatot idézett, mely szerint a magyar külpolitika fő célja a határon túli magyarság védelme. (Közben Iliescutól Basescuig elnökök sora és külügyminiszterek csapata fogalmazta meg: céljuk a határon túli románság védelme.) A Ziua lap szerint Orbán Viktor miniszterelnöksége idején megparancsolta az AVO főnökének, Kövér Lászlónak (így!): indítaná újra a Duna-akciót. Ez a ,,délkeleti magyar régió” létrehozására irányult volna, s minderről a román titkosszolgálat időben figyelmeztette az illetékeseket. Hivatkoztak Bogdan Papadie és Gabriel I. Nastase tanulmányára, akiket a kilencvenes években áltörténészeknek minősített a román sajtó. /Bogdán László: A magyarellenes kampány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./
2006. március 1.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a nemzeti vízum feltételeit meg kell változtatni, hogy elérhető legyen minden Kárpát-medencei magyar számára. Erről február 28-án Kárpátalján beszélt, amikor a munkácsi várban felvatatta Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobrát. A nemzeti vízum mai formájában kirekeszti Magyarországról a kárpátaljai magyarok nagy tömegeit, megszerzésének feltételei viszont könnyen teljesíthetők a „kétes szándékkal és céllal” belépni akaróknak. Orbán ígéretet tett arra, hogyha „kedvezően alakul a széljárás Magyarországon”, akkor a Fidesz a határátlépés, a nemzeti vízum, a kárpátaljai kultúra és az ottani tanárképző főiskola sorsát „egyszer s mindenkorra megnyugtatóan és biztonságosan” rendezi. Emlékeztetve arra, hogy 2004 óta nem hívták össze a Magyar Állandó Értekezletet a Fidesz elnöke kijelentette: a szolidaritás helyett a határon túli magyarok sokkal inkább a kitaszítottság érzését élik át. /Orbán megváltoztatná a nemzeti vízum feltételeit. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 1./
2006. március 15.
Kiss Bence, a lap munkatársa előre megírta, hogy március 15-én a beszédek alatt lesznek füttykoncerteknek: „Markó Béla üzenetét fogják kihurrogni, ám a legnagyobb ellenszenvvel Gyurcsány üzenetét fogják végighallgatni”, az újságíró előre aggódik, hogy a miniszterelnök iránt táplált gyűlöletből még a Magyarországot képviselő diplomatáknak is kijut. És lesznek vastapsok, leginkább Orbán Viktornak, az újságíró emlékeztetett, hogy Orbán arra buzdított, faragjanak a Magyarországon élő rokonaikból Fidesz-szavazókat, ezért Kiss Bence kellemetlenül fogadja a tapsvihart. /Kiss Bence: Hozz reá víg esztendőt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./
2006. március 16.
Budapesten a Múzeumkertben füttyszó, majd taps fogadta Gyur­csány Ferenc miniszterelnök beszédét. Előbb a kormányfő szavait a Nemzeti Mú­zeumnál. Idén Kossuth-díjat kapott többek között Bozsik Yvette koreográfus-táncművész, Fischer Iván karmester, Csákányi Eszter és Kulka János színművész, Görgey Gábor és Spiró György író. Széchenyi-díjas lett mások mellett Falus András immunológus, Hankiss Elemér szociológus, Harnos Zsolt matematikus, Litván György és Szabad György történész, valamint Szelényi Iván szociológus. Sólyom László köztársasági elnök a kitüntetés átadásakor nem fogott kezet Fekete Jánossal, míg Szabad György Széchenyi-díjas történész, akadémikus Gyurcsány Ferenc kormányfővel nem parolázott. Több tízezer embert mozgósító választási nagygyűléssel emlékezett a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Budapesten. Orbán Viktor beszédében azt mondta: ,,Március 15. üzenete 2006-ban Magyarország számára az, hogy nekünk nemzeti programra van szükségünk, amely az igazság kimondására épül, és amely mögé minden magyar ember fel tud sorakozni”. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma előterjesztésére a kormány Magyar Köztársaság Babérkoszorús Írója-díjat adományozott Kovács András Ferencnek a kortárs magyar lírában kivételes gazdagságú eddigi életművéért, a marosvásárhelyi Látó című folyóiratért végzett munkájáért és műfordításaiért. /Fütty és taps Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Budapesten a Nemzeti Múzeum homlokzatáról távcsöves mesterlövészek pásztázták a terepet. Gyurcsány beszédét előbb füttyszó, majd taps fogadta. A Múzeumkertbe csak meghívottakat, iskolás csoportokat, valamint a sajtó munkatársait engedték be. A kerítésen kívül rekedtek közül többen hangosan nemtetszésüknek adtak hangot. A kormányfő beszéde alatt több helyütt éles szóváltás, lökdösődés alakult ki. /Budapesti rendezvények március idusán. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 16./
2006. március 20.
Március 18-án tartotta az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztető Tanácsa együttes ülését Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában, melyet az 1990. március 19–20-i marosvásárhelyi véres etnikumközi konfliktusra emlékezve kezdtek meg. Markó Béla elmondta: Traian Basescu államfőtől tudja, hogy Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a március 15-i székely nagygyűlésen lemondott volna valamennyi autonómiával kapcsolatos dokumentum felolvasásáról annak érdekében, hogy az államelnök az ünnepségre a városba utazzon. Markó Béla a 16 évvel ezelőtti márciusi marosvásárhelyi eseményekre emlékezve leszögezte: valamennyi népnek túl kell tennie magát a történelmi sérelmeken, az emlékezetet pedig ébren kell tartania. A szövetségi elnök hangsúlyozta, hogy a marosvásárhelyi Bolyai Líceum visszaszerzésért folytatott küzdelmével az erdélyi magyarság – az RMDSZ vezetésével – már 1990-ben az autonómia megteremtéséért harcolt. Ugyanígy sikerült előrelépni az egyházak, az anyanyelvű oktatás, a restitúció, a gazdaság autonómiája terén is. A székelyudvarhelyi nagygyűlésre utalva Markó annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az autonómiát nem kikiáltani, hanem kiküzdeni kell érte. Úgy vélte, ami Székelyudvarhelyen történt, csak arra volt jó, hogy a románok és a magyarok között tovább növekedjen a feszültség. Markó hangsúlyozta, az RMDSZ-nek nincs alternatívája, a szájhősködés és a megalkuvás, a hihetetlen elérzékenyülés egy államfői látogatástól, a lemondás az autonómiát célzó minden programpontról – ez nem alternatíva. Markó szerint Szász Jenő polgármester az államfővel való megbeszélése során nem említette az autonómiát. „Nekünk román politikus soha nem szabta meg azt, mit olvashatunk fel, hogyan nézzen ki a beszédünk” – mondta. Markó kifejtette: a korrupció ellen harcolni kell, de ez nem jogosít fel senkit arra, hogy csorbítsa a jogállamiság alapelveit, korlátozza a törvényhozás hatáskörét, és indokolatlanul növelje a titkosszolgálatok hatalmát. Kelemen Hunor SZET-elnök szerint a titkosszolgálati törvénycsomag a szolgálatok hatalmának növelésével a parlament gyengítését kívánja elérni. Kónya-Hamar Sándor pedig elítélte az „oszd meg, és uralkodj” stratégián alapuló államfői politikát, és üdvözölte, hogy a magyarság Nagyváradon az idén is együtt ünnepelte március 15-ét. Lakatos Péter a magyar futballban elterjedt „Puha vagy, Jenő!” bekiáltást vette kölcsön a székelyudvarhelyi polgármester bírálatára, Verestóy Attila viszont úgy vélekedett, hogy az RMDSZ-nek komolyan kell vennie a március 15-én történteket. Leszögezte ugyanakkor, hogy Udvarhely nem Szász Jenőt, hanem Orbán Viktor barátját választotta meg polgármesternek, ám ennek ellenére elmondta, hogy szükségesnek tartja a kapcsolatot a magyarországi politika valamennyi irányzatával. Eckstein-Kovács Péter szerint a kisebbségi törvény megfeneklett, a kolozsvári magyar oktatók kénytelenek voltak állásfoglalásra szólítani az RMDSZ-t egyetem-ügyben. A szenátor hangsúlyozta: az RMDSZ a korrupcióellenes harcban sem áll a jó oldalon. Toró T. Tibor úgy látta, Markó Béla szokatlan ingerültsége azt jelzi, hogy bajok vannak. A képviselő szerint az RMDSZ rosszul kezelte a székelyudvarhelyi fórum ügyét, s a történtekért „az RMDSZ-ben van a felelősség”. Arra bíztatott, hogy a szövetség vegye észre: „létezik az RMDSZ-en kívül is élet”. Gaal György kifejtette, hogy a visszaszolgáltatott földek, erdők és ingatlanok (magánházak, udvarházak) elkótyavetyélését az RMDSZ próbálja megakadályozni, Markó Béla elismerte, hogy a felelősség a székelyudvarhelyi dolgokért a szövetségre is hárul. Elakadt a kisebbségi törvény – ismerte el a szövetség elnöke, de megjegyezte: – Legradikálisabb püspök urunk elérzékenyülten üdvözli az államelnök párbeszédre nyitottságát és készségét, de ugyanez az elérzékenyült püspök urunk azért csak tudja, hogy az általa megalkuvónak, gyengének, mérsékeltnek, üresnek tartott kisebbségi törvénnyel kapcsolatban az államelnök nem szólt egy szót sem, illetve amit szólt, az nem ért semmit. Markó rámutatott: magától Traian Basescutól tudta meg március 14-én folytatott telefonbeszélgetésük során, hogy aznap délután Székelyudvarhelyen „a kezdeményezők óriási vitában és veszekedésben vannak, mert próbálják teljesíteni az államelnöknek azt a kérését, hogy nincs kiáltvány, nincs nyilatkozat, nincs semmi dokumentum a nagygyűlésen, és akkor az államelnök március 15-én elmegy a nagygyűlésre”. Az államelnököt óráról órára tájékoztatták: hogy néz ki a szöveg, hova jutottak, mi van a kiáltványban, mi nincs a kiáltványban. Az RMDSZ-elnök hangsúlyozta, az országban el kell jutni oda, ahova Európa eljutott: aki a közösség kenyerét eszi, a mi kenyerünket eszi, a mi szolgálatunkra áll – nem a mi szolgánk! –, az tudjon magyarul. A marosvásárhelyi SZKT-n elhangzottakra reagálva Szász Jenő kijelentette: Markó Béla nem tudhatja, hogy ő miről beszélt a román államfővel, hiszen Bukarestben két órán át, a március 16-i székelyudvarhelyi elnöki látogatás során pedig három és fél órán keresztül szűk körben, bizalmasan tárgyalt Traian Basescuval. Többek közt éppen az erdélyi és a székelyföldi magyarság autonómiatörekvéseiről beszéltek – közölte a székelyudvarhelyi polgármester. Szász szerint a Ion Iliescu és az Adrian Nastase vezette Szociáldemokrata Párttal a párbeszéd inkább üzleti ügyekről szólt, most azonban új fejezet nyílt a magyar–román dialógusban, új, őszinte szereplőkkel. Hangsúlyozta: ez az áttörés a március 15-i székely nagygyűlés és a román államfővel való tárgyalások következménye. Az RMDSZ-nek észre kellene vennie, hogy nincs egypártrendszer, és más is létezik a politikai porondon – vélekedett az udvarhelyi elöljáró. Arra kérte Markó Bélát, látogasson el ő is Székelyudvarhelyre, ahol szívesen és nagy tisztelettel fogadná. Leszögezte: az RMDSZ-nek pedig ott volna a helye az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács és a Magyar Polgári Szövetség mellett, az autonómia ügyének közös frontján. /T. Sz. Z.: RMDSZ-bekiabálás: „Puha vagy, Jenő!” Markó Béla szerint nincs alternatívája az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
2006. március 24.
Azzal fenyegették meg Orbán Viktort egy feleségének címzett levélben, hogy ha nem lép vissza a politizálástól, „gyermekeit elrabolják, ledarálják és kutyatápot csinálnak belőlük”. Az esetet bejelentették a Köztársasági Őrezrednek, de nem kértek védelmet. „Különösebb jelentőséget nem kell tulajdonítani a fenyegetéseknek, visszataszító, de remélhetően ezek mögött semmi komoly erő nincsen, hisz 1990 óta minden közéleti figura kap ilyen leveleket” – kommentálta az Új Magyar Szónak Tamás Gáspár Miklós. /Guther M. Ilona, Budapest: Orbán Viktor nem kért védelmet. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./
2006. március 28.
A budapesti internetes újság, a Hírszerző /www.hirszerzo.hu/ Tiszta politika alcímmel hirdeti magát és kínál aktuálpolitikai híreket, elemzéseket, publicisztikákat, információkat. A portálon szinte heti rendszerességgel jelennek meg az erdélyi magyarságról szóló írások. A portál a magyarországi balliberális médiafölényt erősíti, ugyanakkor a határon túli magyar kisebbségeket a jelenlegi budapesti kormány nemzetpolitikája mentén kezeli. A kisebbségi magyarok domináns szervezeteinek kettős legitimitását kész politikai tényként fogadja el: a Budapesten és az utódállamok fővárosaiban egyszerre preferált pártok (RMDSZ, felvidéki MKP, délvidéki VMSZ, kárpátaljai UMDSZ) általában pozitív szövegkörnyezetben jelennek meg a Hírszerzőn. Ezért meglepő volt, hogy Hírszerző egyik munkatársa szóvá tette: önkényesen és megcsonkítva közölte egy publicisztikáját a bukaresti Új Magyar Szó. Az RMDSZ alkonya című publicisztika eredeti verzióját március 22-én olvashatták a hirszerzo.hu látogatói. Gavra Gábor megdöbbenve tapasztalta két nappal később, hogy írásából mindazon részeket kihúzták és kipontozták, amelyekben az RMDSZ-re és annak vezetőire nézve nem túl hízelgő megállapításokat tett. Csak azokat a részeket közölték cikkéből Szász és az ősi román Székelyföld címmel, amelyek megfelelnek az RMDSZ-nek. Az Új Magyar Szóból kimaradt például Gavra következő két mondata: „A szövetség elnöke, Markó Béla láthatóan nehezen viselte az utóbbi hetek eseményeit; reakciói szinte hisztérikusak voltak: március 15-e előtt felelőtlenséggel, utána pedig megalkuvással vádolta meg Szász Jenőt. Valljuk be, furcsa viselkedés, egy hétpróbás, de most teljes joggal pánikba esett pártvezető kapkodása, aki jó néhányszor hagyta már cserben budapesti és bukaresti szövetségeseit, de Basescuban emberére akadt, és talán pályafutása során először felötlik benne, hogy a kizárólag az etnikai kártyával egyben tartott szavazótábora szétszéledhet a következő törvényhozási választásokig.” Szintén hiányzik az ÚMSZ-beli szövegből a következő rész: „Markó Bélának, de a romániai magyar közvéleménynek is furcsa lehet, hogy Basescu partnere éppen az RMDSZ-t mindeddig a román államhatalommal szembeni, főleg autonómiaügyben tanúsított puhasággal vádoló Szász Jenő, aki keménykedéssel, a gettó-Székelyföld ígéretével még Orbán Viktor támogatása mellett is képtelen volt megszorongatni a romániai magyarokat világnézetüktől függetlenül, kizárólag etnikai alapon saját táborában tartani igyekvő RMDSZ-t. Most minderre váratlanul lehetősége nyílik Románia elnökének oldalán” Az eredeti írás utolsó bekezdése szintén kimaradt az Új Magyar Szóból: „ A romániai magyar politikai élet gettó-jellegének felszámolása a benne részt vevők motivációjától függetlenül üdvözlendő lépés. Az RMDSZ pedig joggal aggódik: a magyar szavazatok monopóliumával a legutóbbi választáson még rendelkezett; ám a magyar kisebbség Románián belüli érdekképviseletének monopóliuma most kicsúszott a kezéből.” A kiadója révén a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor érdekeltségébe tartozó „központi pártlap” eljárása láttán a Hírszerző magyarázatot vár az engedély nélküli utánközlésre és a szöveg önkényes megcsonkítására. /Miről ír a magyarországi sajtó? Hamisítással vádolják az RMDSZ-médiát. = Reggeli Újság (Nagyvárad), márc. 27./ Ugyanerről: B. Zs.: Hamisított az RMDSZ szócsöve. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 28./
2006. március 31.
Felemás sikerrel járt az RMDSZ küldöttsége Rómában, ahol az Európai Néppárt (EPP) kongresszusát tartják. Míg a szövetségnek nem sikerült elfogadtatnia azt a határozattervezetet, miszerint a néppárt tagszervezetei támogassák a kisebbségi törvénytervezetet, addig sikerült elérniük, hogy a legerősebb europarlamenti frakció támogassa Románia 2007. január 1-jei uniós csatlakozását. – Az RMDSZ-nek nem sikerült az Európai Néppártban (EPP) arra kényszeríteni a Demokrata Pártot (DP), hogy elfogadja a kisebbségi törvényt – áll a DP közleményében. A dokumentum szerint az Európai Néppárt (EPP) római kongresszusa elutasította az RMDSZ által ezzel kapcsolatban sürgősségi eljárással benyújtott határozattervezetet. A dokumentum előírta volna, hogy a néppárt romániai tagjai támogassák a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet a kormány által elfogadott formában. Emil Boc DP-elnök az EPP kongresszus előtt is megismételte a már jól ismert érveit. E szerint elfogadhatatlan, hogy a Nemzeti Kisebbségek Tanácsának vétójoga legyen a köztisztségekbe való kinevezések kapcsán Boc szerint nincs összhangban a nemzetközi kisebbség-szakértői testület ajánlásaival, hogy etnikai alapon a román állami intézményekkel párhuzamos struktúrák jöjjenek létre. Az RMDSZ küldöttsége megbeszéléseket folytatott az EPP vezetőivel, több találkozón, véleménycserén vett részt. Markó Bélának találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is, akit az EPP ismét alelnöknek jelölt e tisztújító kongresszuson. /Részleges RMDSZ-siker Rómában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2006. április 3.
Kampányzáró nagygyűlést tartott az MSZP és a Fidesz. „A nemzet a szó, a köztársaság a tett”, a nemzet az akarat, a köztársaság a cselekvés – jelentette ki a szocialisták miniszterelnök-jelöltje április 1-jén, „a köztársaság barátainak nagygyűlésén.” Gyurcsány Ferenc szerint a szocialisták képesek összekapcsolni egymással két közös szándékot: egyfelől a gazdagabb, sikeresebb ország és erősebb gazdaság megteremtését, másfelől azt, hogy ez az erő és gazdagság milliókat, egy összetartó Magyarországot szolgáljon. A Hősök tere előtt felállított színpadon a Szocialista Párt vezetői, többek között Hiller István pártelnök, Lendvai Ildikó frakcióvezető, Medgyessy Péter és Horn Gyula volt miniszterelnök volt jelen. Megrendítő érzésnek nevezte Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pártja április 2-i, vasárnapi budapesti nagygyűlésén, hogy „még többen vagyunk, mint négy évvel ezelőtt.” Beszédében a Fidesz kormányfőjelöltje kitért arra, hogy a párt nagygyűlésével egy időben magyarok ezreinek otthonát fenyegeti az árvíz. Azt kérte a magyar szolidaritás nevében, hogy mindenki segítsen, ahol tud. Orbán Viktor beszédét megelőzően Áder János, a Fidesz frakcióvezetője; Pokorni Zoltán alelnök és Kövér László, az országos választmány elnöke együtt érkezett a színpadra a közönség nagy tapsától kísérve. A szervezők szerint mintegy másfélmillió ember vett részt a rendezvényen. Első alkalommal szavazhattak külföldi magyar diplomáciai képviseleteken azok a magyar állampolgárok, akik ezt nem tehetik meg otthon, a jövő hét végi magyarországi országgyűlési választásokon. /Daczó Dénes, Debreczeni Hajnal, Mihály László: Kampányzárók, külföldi voksok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ Április 1-jén Budapesten piros lángba borult, és Vörös térré változott az Andrássy út. A vörös lufidömping s a vörös egyentábla-rengeteg, a vörös trikók és pólók átfestették az utat. A kivonulás régi ideológiák újraszínezésére emlékeztetett, minden ,,a tartalom és forma egységének jegyében” történt: a szavak és lufik egyaránt könnyű gázzal töltötteknek bizonyultak, az IGEN, MSZP egyenfeliratok özöne: egyenlufik és egyentáblák egy vörös falanszter szabványosító képzetét keltették.  A köztársaság barátainak nem volt, kitől megmenteniük a köztársaságot, írta Sylvester Lajos. Valakik ezekben a napokban robbantással keltettek félelmet.   Másnap a Kossuth téren délben kelt fel narancssárga színben a nap.  A Kossuth téri országos sereglet előtt a szónokok, a szó erejében bízva szólították az ország, a Kárpát-medence magyarságának egészét megjelenítő óriásgyülekezetet az április 9-i ,,választó vasárnapon” a változást hozó jelenlétre és voksolásra. A megszólított társadalmi kategóriák reprezentánsai generációk üzenetét-akaratát tolmácsolták, a nemzetiségek, az értelmiségiek, tudósok, alkotóművészek, sportolók jelenléte a nemzetegyesítés igényét vetítette ország-világ elé. Orbán Viktor beszédébe a kommunista szoborpark megszemélyesítéséről, a múlt új csomagolásba öltöztetett visszalopakodásáról beszélt, a kommunista diktatúrák ,,teljesítményét” is messze túlnövő ,,papírszoborról”, amelynek csak a füle háromemeletnyi, mert, amint mondta, ,,a legnagyobb szobrokat azok állítják, akik lélekben a legkisebbek”. A Kossuth téri nagygyűlés üzenete: az országépítő nemzetegyesítés s az ébresztő, Magyarország! /Sylvester Lajos: Ki húz bele, és ki húz el? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./ Orbán Gyurcsány Ferencnek egy kilencemeletes házat elborító arcképére célzott.
2006. április 4.
Ízléstelenül, rosszhiszemű tájékozatlansággal – és a Teleki Téka írástudó igazgatójához méltatlanul – írt Sebestyén Mihály a magyar köztársasági elnökről a Népújság 2006. március 23-i számában, Modortalanságok címen, írta Tóth Tamás. Kifigurázta a köztársasági elnököt, aki nem „egykori”, hanem ma is alkotmányjogász. Aki nem „egy kis átverős trükkel”, hanem törvényes választással lett államfő ebben a „Duna-parti ország”-ban, amelyet mi Magyarországnak mondunk. A bukott kommunista rendszer egykori kiszolgálóinak kitüntetése a „jobb érzésű magyarok számára, finoman szólva, gyomorforgató”. Sólyom László hivatalaiban tanúsított tisztessége, becsületessége nem szorul védelemre, de ennek megkérdőjelezése, megsértése nem hagyható szó nélkül. Szili Katalin négy éve van hivatalban, Sólyom László pedig néhány hónapja, így kettejük erdélyi látogatását összevetni nem tisztességes. Hangulatkeltésre viszont kiváló… Szabad Györgyről, azt írta Sebestyén: a „szemüveget viselő agg történész Szabad bácsi vérszemet kapva” nem fogott kezet Gyurcsánnyal. A tény az, hogy Sólyom László „A szakszerű magyar történetírás megújításában való tevőleges részvételéért, a magyarországi újkorkutatás legjobb hagyományait követő munkásságáért, életműve elismeréseként dr. Szabad György történésznek, akadémikusnak, nyugalmazott egyetemi tanárnak, professor emeritusnak” Széchenyi-díjat adományozott. Szabad György szabad elhatározással döntött úgy, hogy nem fog kezet Gyurcsánnyal. Vajon mit írt S.M. 1999-ben, amikor Efraim Kishon (magyarul: Kishont Ferenc) kitüntetése átvételekor nem fogott kezet sem Áder János házelnökkel, sem Orbán Viktor miniszterelnökkel, mondván, hogy testőrnek nézte őket Göncz mellett…? Ez is jelzi, hogy Sebestyén egy gyékényen árul azokkal, akik csúsztatásokkal, félretájékoztatással, lejáratással, besározással igyekeznek kampányolni, s ilyen-olyan tőkét kovácsolni. /Tóth Tamás, Kecskemét: Sorok a modortalanságról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./
2006. április 6.
Tőkés László királyhágómelléki református püspök április 5-én megtartott sajtótájékoztatóján bemutatta Imádkozás nemzetünkért és a rendszerváltozásért című nyilatkozatát. A püspök elítélően szólt a Gyurcsány-kormány politikai módszereiről, a MSZP „utókommunista” taktikáiról. Amennyiben az RMDSZ csatlósként csatlakozik az MSZP agresszív törtetéseihez, politikailag prostituálódik. Be kellene fejezni a rendszerváltást mind Romániában, mind Magyarországon – jelentette ki a püspök, hangsúlyozva, vállalja annak kockázatát, hogy politikailag egyértelműen a Fidesz mellett tör pálcát, mert ő nemcsak azóta tart az Orbán Viktor vezette párttal, mióta az hatalomra került, hanem azelőtt is hasonló értékekben mérte a nemzetpolitikai törekvéseket. /Szőke Mária: Politikai prostitúciótól tart Tőkés püspök. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 6./
2006. április 7.
A Gyurcsány-Orbán vitáról szólva a lap főmunkatársa a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök melletti érveket sorolta fel. Többek között Gyurcsány higgadtságát emelte ki, amikor a baloldali média is elismerte, hogy a kormányfő személyeskedő, támadó volt. /Simon Judit: Kampánycsúcs: Gyurcsány-Orbán vita. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2006. április 7.
Simon Judit, a lap főmunkatársa szerint a miniszterelnök-jelöltek vitájában Orbán Viktor beígérte a számonkérést, a szocialisták viszont alig néztek utána, mi történt ellenfelük kormányzása idején. A határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát illetően a „polgári kormány felvállalta a barátait, néha mellékvizeken is juttatott számukra támogatást”. „A Fidesz az MPSZ-t, az MSZP az RMDSZ-t tekintette elsődleges partnernek.” /Simon Judit: Vasárnap kiderül. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./
2006. április 7.
Orbán Viktor kormányfőjelölt ott folytathatja a kormányzást, ahol négy évvel ezelőtt abbahagyta – ez lehetett a benyomása annak a tévénézőnek, aki az Orbán–Gyurcsány választási bokszmeccset végignézte. A rámenősen agresszív, övön alul ütő Gyurcsány ugyanis a legtöbbet arról beszélt, amit Orbán nyolc évvel ezelőtt kezdődően négy éven át nem tett meg. Érdekes, hogy Orbán ezt nem korrigálta. Gyurcsány mondogatta, hogy ,,csinálható egy jobb ország”, ,,húzzunk el”, továbbá ,,megcsináltuk” és ,,megcsináljuk”.Az óriási államháztartási hiányról szó esett ugyan az első negyedévi költségvetési mérleget a választások első fordulója előtt nem merték közzé tenni, de Orbán visszafogott volt. A rámenős Gyurcsány az iskolák, óvodák, kisposták, busz- és vonatjárat megszüntetését Orbán nyakába varrta, és ezer új kisiskolát ígért. /Sylvester Lajos: Ki a ,,menő” a vita után? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2006. április 7.
A magyarországi országgyűlési választások előtti utolsó nagy televíziós vita április 6-án zajlott le, ezúttal mind a négy kormányfőjelölt részvételével. A munkahelyteremtés, az egészségügy, a korrupció és a fejlesztés témájában Orbán Viktor, a Fidesz–MPP, Kuncze Gábor, az SZDSZ, Gyurcsány Ferenc, az MSZP és Dávid Ibolya, az MDF miniszterelnök-jelöltje csapott össze.  Orbán azt mondta: a munkahelyteremtéshez radikális társadalombiztosítási járulékcsökkentésre van szükség, illetve a részmunkaidős foglalkoztatás bevezetésére, valamint a fogyatékkal élők foglalkoztatásának esetében a régi szabályozás visszaállítására. Kuncze szerint az államnak a kereteket kell megteremtenie ahhoz, hogy a gazdaság fejlődjön. Gyurcsány szerint a munkahelyek létrejöttéhez szükség van a piacra, a közlekedés fejlesztésére, a szakképzésre és az állam kiszámítható működésére. Dávid Ibolya közölte: a munkahelyeket nem a politikusok, hanem a vállalkozások és a beruházások teremtik. Az egészségügy kérdéskörében Kuncze hangsúlyozta, a megoldást a több-biztosítós rendszer létrehozása jelentheti.  Gyurcsány szerint az egészségügyet nemzeti kockázatközösségben kell tartani, különben szegények és gazdagok biztosítója jön létre. Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy a magántőkét be kell vonni az egészségügybe. Orbán kijelentette: pártja nem támogatja a kórházak privatizációját.   A korrupció témakörében Dávid Ibolya a Gazdasági Versenyhivatal és az Állami Számvevőszék megerősítésére, valamint a pártpolitikától mentes, közpénzek felhasználását ellenőrző, úgynevezett Tiszta Kezek Hivatalának felállítására tett javaslatot. Orbán a Költségvetési Tanács létrehozásáról, a rendőrség megerősítéséről, esetlegesen a kormánytagok és parlamenti képviselők adóbevallásának kötelező nyilvánosságra hozásáról, valamint a privatizációhoz kötődő korrupció elleni fellépésről beszélt. /(MTI – Sz. A.): Tessék választani! (Kormányfőjelöltek vitája). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./
2006. április 7.
Magyarországon választások lesznek. Kinek drukkol vasárnap? – kérdezték a lap munkatársai. Király András aradi képviselő, a megyei RMDSZ elnöke a magyar népnek drukkol, személyes szimpátiáitól parlamenti képviselőként nem nyilatkozhat. Az 1990-es rendszerváltás után mindegyik magyar kormány a saját programjának megfelelően próbált segíteni. Bodó Barna, a temesvári Szórvány Alapítvány és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke szerint az anyaországi támogatás a kisebbségi közösség esetében roppant érzékeny kérdés. Az a jó, ha a támogatáspolitika világos és egyértelmű. Az utóbbi időben a határon túlra irányuló budapesti támogatáspolitika megbicsaklott. Winkler Gyula megbízott kereskedelmi miniszter, a Hunyad megyei RMDSZ elnöke: Az RMDSZ-nek továbbra is függetlenül kell politizálnia. – Az anyaországi politikai elit még mindig képtelen közös nevezőre jutni a határon túli magyarsághoz fűződő viszonyban. Túsz Ferenc aradi tanácsos Orbán Viktornak drukkol. Szerinte az erdélyi magyarság kilencven százaléka Orbánnak és a Fidesz győzelmének szurkol. Halász Ferenc a Temes Megyei RMDSZ elnöke: A Fidesz kormányzása alatt a megígért segítségnyújtás biztos volt, lehetett előre tervezni. A szocialista érában viszont mindez bizonytalanná vált, az előre megígért támogatásokban sem lehetett bízni. A legnagyobb érvágást a Bartók Alapítvány számára az Apáczai Közalapítvány oktatási támogatásának a megszűntetése jelentette, és ez a veszteség az Arad, Hunyad és más erdélyi megyékben működő szórványközpontokat érintette. Horváth Zoltán, vajdahunyadi RMDSZ-tanácsos: Kedvence az MDF. Ha nem a Fidesz nyer, katasztrófa lenne az anyaországnak és az erdélyi magyarságnak is. Cziszter Kálmán aradi tanácsos: bárki kerül hatalomra, érdemben foglalkozzon a határon túli magyarság problémáival. Dézsi Attila, Hunyad megye alprefektusa: azokat az erőket pártolja, amelyek képesek nemzeti programot kidolgozni. Az erdélyi magyarság számára azoknak a győzelme lenne kedvezőbb, amelyek fokozzák a határon túli nemzetrészeknek nyújtandó támogatást. /Választások Magyarországon. Kinek drukkol vasárnap? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./
2006. április 10.
„A választások tétje az, hogy folytatható-e a jelenlegi gazdaságpolitika” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Tamás Gáspár Miklós. Szerinte „kaland volna”, ha Orbán Viktor kerülne hatalomra, mert a jelenlegi ellenzéknek „egészen furcsa” javaslatai vannak a gazdaság irányváltásáról. Tamás Gáspár Miklós úgy látja, az erdélyi magyarság számára nincs tétje a választásoknak. „Púp vagyunk a hátukon, a legjobb rólunk nem beszélni” – fogalmazott a közíró, aki szerint a kijelentés a jobb, és a baloldalra egyaránt érvényes. /Cseke Péter Tamás: „Púp vagyunk a hátukon”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
2006. április 10.
Függetlenül attól, hogy milyen összetételű lesz Magyarország kormánya, az új kabinetnek a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikát a higgadt, a pártérdekeket háttérbe szorító jobb- és baloldal közötti vitával lehet megtalálni, írta a lap munkatársa, Borbély Tamás. Szerinte „az Orbán Viktor vezette alakulat önző módon értelmezett agresszív külpolitikájával bajnoka a szomszéd országokban élő többségi nemzet és a magyar kisebbség közötti viszony megrontásának.” /Borbély Tamás: A mi választásunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./
2006. április 11.
Április 10-én Magyarországon a két kormánypárt megegyezett abban, hogy az SZDSZ 55, az MSZP pedig 3 helyen lépteti vissza jelöltjeit egymás javára a második fordulóban. Gyurcsány Ferenc telefonon beszélt Dávid Ibolyával, az MDF elnökével, aki ismét megerősítette: nem lép koalícióra a Fidesszel. Arra a kérdésre, vajon az MSZP koalíciót köt-e az MDF-fel, Hiller István azt mondta: „erről nem volt szó”. Április 10-én az MDF elnöksége többséggel azt javasolta országgyűlési képviselő-jelöltjeinek, hogy ne lépjenek vissza a második fordulóban a megmérettetéstől. Dávid Ibolya pártelnök kijelentette, az MDF nem fog asszisztálni Orbán Viktornak, és nem fogja hatalomra segíteni Gyurcsány Ferencet. Az MDF nem kíván együttműködni a Fidesszel – válaszolta az esetleges koalíciókötés lehetőségét firtató kérdésre. A pártelnök ezt úgy indokolta: az MDF számára elfogadhatatlan az a populista program, az az alkotmány- és demokrácia-felfogás, az a piacellenes magatartás, amely távol áll egy konzervatív jobboldali párttól. – Ha nem vagyunk képesek összefogni, mert a hiúság erősebb, mint a haza szeretete, akkor történelmi vétket követünk el – jelentette ki Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. A budai Várban mondott beszédében kifejtette: a nemzeti oldal már kétszer veszítette el a választást azért, mert nem volt képes összefogni. /MSZP-s győzelem az első fordulóban. Az MDF tegnapi döntése miatt Fidesz-vereség körvonalazódik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2006. április 11.
A Magyar Szocialista Párt, noha alig tett szert előnyre a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt alkotta koalícióval szemben, arra játszik, hogy a „győztes vagyok, a győztessel tartani pedig jó” képzetének az agyakba sulykolásával toboroz szavazókat a második fordulóra. A 42 százalékot megszerzett Fidesz elnöke, Orbán Viktor minden eddiginél nagyobb mozgósításra ösztökélt április 23-ára. A Fidesz elnöke volt az egyetlen, aki más párt parlamenti széket szerzett jelöltjeinek is gratulált. Sokan a választások nagy meglepetéseként tartják számon a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alig ötszázad százalékos felülemelkedését a bejutási küszöbön. Dávid Ibolya azt is elvetette, hogy a miniszterelnöki szék fejében lépjen szövetségre a Fidesszel. Megéri-e az MDF-nek annak az ódiumát vállalni, hogy miatta nem alakult jobboldali kormány? /Balló Áron: Mindenki győzött Magyarországon? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2006. április 11.
„A szoros választási eredmény jó, ez azt jelenti, hogy Magyarországon működik a demokrácia” – nyilatkozta az ÚMSZ-nek Markó Béla RMDSZ-elnök. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke az ÚMSZ megkeresésére üdvözölte az MDF parlamentbe jutását. „El kell fogadnunk a magyar állampolgárok döntését, és együtt kell működnünk a mindenkori magyar kormánnyal – értékelte Gajdos. Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke azt szeretné, ha a határon túli magyar kisebbségek számára Magyarország valóban hátországként létezne. „Azt szeretnénk, hogy a parlament összetételétől függetlenül megkapjuk a kezdeményezéseinkhez szükséges támogatást, amit sokszor a pártpolitikai elfogultság akadályoz” – nyilatkozta. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke szerint meg kell próbálni együttműködni a mindenkori magyar kormánnyal. Bugár bízik benne, hogy az MSZP és a következő magyar kormány kész lesz „tisztességesebben együttműködni” a határon túli magyarokkal. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetsége (VMSZ) szerint semmiféle meglepetést nem hozott az első forduló. „Örülök, hogy az MDF komoly szerephez jut majd a parlamentben. A VMSZ mind a négy politikai párttal egyformán jól együtt akar működni, hiszen a határon túli magyar kisebbségek képviselőinek nem lehetnek preferenciáik” – magyarázta Kasza. A londoni Financial Times szerint éles fordulatnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy ne váljék kérdésessé Orbán Viktor Fidesz-elnök politikai jövője. /Gujdár Gabriella: A határon túli kisebbségi szervezetek örülnek a négypártnak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2006. április 11.
– Mivel az MDF nem kívánja támogatni a Fideszt, annak nyerési esélyei a második fordulóban jóval kisebbek – jelentette ki Bakk Miklós politológus a magyarországi választásokra reagálva. A függőben maradt egyéni választási körzetekben a Fidesznek és az MDF-nek közösen kellene megnyerniük a mandátumok kétharmadát. Ha nem jön létre az együttműködés, akkor a Fidesznek ezt elég nehéz lesz egyedül megszereznie. Az MSZP első fordulós választási győzelmét értékelve a politológus elmondta: az a pszichológiai mozzanat volt a döntő, hogy Gyurcsány Ferenc el tudta hitetni az MSZP tagságával és választóival, hogy az MSZP győzni fog. Szerinte Gyurcsány át akarja venni az „orbáni modellt”, vezérelvűvé akarja átszervezni a szocialista pártot. Bakk szerint Dávid Ibolya stratégiája tulajdonképpen az, hogy az MDF olyan együttműködést alakítson ki a Fidesszel, amelynek nem Orbán Viktor lesz a meghatározó egyénisége. /Bakk Miklós: új vezetésű Fidesz körvonalazódhat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2006. április 11.
Gábor Kálmán magyarországi szociológus szerint jelenleg a magyar társadalomban két markáns csoport bontakozik ki: az egyik az Európába integrált modernizáció útjára terelné az országot, a másik számára pedig elrettentő ez a modernizáció. Szerinte az előbbi réteget a jelenlegi koalíciós pártok mellett az MDF szólította meg. Az MDF is a modernizációt képviseli. Orbán Viktoréknak az ország azon térségeiben sikerült erőteljes rétegeket mozgósítaniuk, ahol a modernizáció félelmet keltő kihívást jelent. /Cseke Péter Tamás: „A modernizációt választották”. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2006. április 11.
Az MDF eredménye a legfontosabb eseménye is a magyarországi választások első fordulójának – vélekedett Bányai Péter politikai kommentátor. Szerinte az MDF szavazói Nem-et mondtak a baloldalnak, és Nem-et a szélsőséges, populista Fidesznek. Bányai szerint eddig a történet főszereplője Orbán volt. „A baloldalra kellett szavazni, hogy megszabadulj a felelőtlen kalandortól és hisztérikus társaitól. Úgy tűnt, Magyarországon bukásra van ítélve egy civilizált jobboldali párt.” Most viszont megteremtődött az esély erre. Dávid Ibolya tudja, hogy az MSZP és SZDSZ politikai rivális, ideológiai ellenfél, de nem „ellenség”, mint a Fidesz. Bányai szerint a Fidesz: „Nevetséges egyveleg, szélsőjobboldali, radikális retorika a Kádár-korszak nosztalgiájával, klerikális elemekkel keverve”, ebben oroszlánrésze volt Mikola István kormányfőhelyettes-jelöltnek is. /Sz. K.: Bányai Péter: Mikoláék nem a saját, hanem a baloldal választóit mozgósították . = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
2006. április 11.
Magyarhonban a magyar nemzet sorsának alakulásáról döntenek, s a nemzet lelke a magyarok esetében átnyúlik a határokon. Budapesten, kimondatik vagy nem, rólunk is döntenek. Rólunk, akik jogi értelemben nem lehetünk a nemzet tagjai, írta Sylvester Lajos. Az MDF második fordulós viselkedésén áll vagy bukik, hogy lesz-e kormányváltás Magyarországon. Dávid Ibolya azonban nem hajlandó Orbán Viktor kormányzásához asszisztálni. Gémesi György elnökségi tag szerint – aki Fidesz–MDF-színekben szerzett már az első fordulóban mandátumot – az sincs kizárva, hogy az MSZP-vel szövetkezzenek. Ezt egy rendszerváltoztató párt tenné, amely Antall József örököseként tetszeleg. Vajon Dávid Ibolya számot vetett-e azzal, hogy a magyar nemzet egésze előtt kell felelősséget vállalnia, ha a konzervatív polgári oldalt elárulva egy posztkommunista formációt juttat hatalomra, s ha a kádári visszarendeződés malmára hajtja a vizet? Ő ne tudná, hogy a saját választói kerületében mindössze 12 százalékot kapott, s hű bajtársa, dr. Csapody Miklós, aki három választási ciklusban nagy biztonsággal első körös bejutó volt, most negyedikként már az első körben kiesett? /Sylvester Lajos: Választási zászlóbontás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 11./
2006. április 13.
Közös miniszterelnök-jelölt állítását javasolta Orbán Viktor Fidesz-elnök Dávid Ibolyának. A Fidesz elnöke nem nevezte meg a jelöltet, de annyit elmondott: ez az MDF köreiből került ki. Belföldi és külföldi források egyaránt Bod Péter Ákost, az Antall-kormány egykori miniszterét, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét említik, mint biztos esélyest erre a tisztségre. Orbán Viktor úgy fogalmazott: a polgári erők tegyenek félre minden nézeteltérést, feltétel nélkül fogjanak össze. Nyilvánvaló, hogy a Fidesz az MDF nélkül nem tud kormányt alakítani, de erre önmagában az MDF-nek sincs lehetősége. – Tudomásul kell venni, hogy az MDF nem fogadja el a Fidesz miniszterelnök-jelöltjét. Ha pedig ez akadályozza a győzelmet, akkor ezt el kell távolítani – indokolta a javaslatot Orbán. Az MDF elnöke csak akkor lát lehetőséget a Fidesszel való együttműködésre, ha az elfogadja az MDF nyolc pontból álló feltételeit – áll Dávid Ibolya válaszában arra az Orbán-levélre, amelyben a Fidesz-elnök arra kérte az MDF vezetőjét, hogy mihamarabb kezdődjenek egyeztető megbeszélések az országgyűlési választások második fordulójára. Dávid Ibolya nyolc pontban leírt feltételek között szerepel: „rendet kell” tenni a költségvetésben; a Fidesz közel 3500 milliárd forintnyi „felelőtlen ígéretét” vissza kell vonni, ugyanígy a 10 százalékpontos tb-járulék csökkentésére és a minimálbér 100 ezer forintra emelésére tett javaslatot. /Orbán közös miniszterelnök-jelöltet ajánlott az MDF-nek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./