Simon Judit, az ÚMSZ főmunkatársa elítélte Orbán Viktort, akinek a Kossuth téri nagygyűlésen kell majd magyaráznia, hogy alkotmányellenes, amit terveztek. Az újságíró szerint az Orbán Viktor által képviselt Fidesz politikája összezárta a kormánypártok és szimpatizánsai sorait és megosztotta az ellenzéket. /Simon Judit: Öngól. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

A Fidesz megtartja nagygyűlését október 6-án a Kossuth téren, mivel az Orbán Viktor pártelnök által szabott határidőn belül a kormánykoalíció nem tett határozott lépést a kormányfő leváltására. Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette: a jelenlegi helyzetet nem lehet stabilizálni, új helyzetet kell teremteni, ezért minden alkotmányos és demokratikus eszközt fel kell használni, hogy Gyurcsány Ferencet eltávolítsák a hatalomból. Dávid Ibolya ellenzi, hogy parlamenti pártok szervezzék a tüntetést. Konrád György „butaságnak” tartja Sólyom László köztársasági elnök álláspontját a tüntetésekről, aki azt mondta: „az országszerte kialakuló békés tüntetések számomra az emberek egészséges erkölcsi érzékét bizonyították”. Konrád Orbán Viktort, a Fidesz elnökét Moliere Tartuffe-jéhoz hasonlította, aki mint mondta, „nagy képmutató” volt, aki erkölcsi bírálattal kerekedik a többiek fölé. „Aki erkölcsbírálattal próbál a politikában hatalmat szerezni, arról többnyire ki szokott derülni, hogy e mögött valami egészen más van” – tette hozzá Konrád. /Magyarország válaszúton. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

Milliók figyelme összpontosult a magyarországi politikai helyzetre az elmúlt napokban. Borbély Tamás, a lap munkatársa szerint „Budapest várhatóan még legalább egy hétig az érdeklődés középpontjában áll majd”. A nemzeti oldal retorikájának nagyobb a keletje Erdélyben, mint a szocialisták vagy a szabaddemokraták üzeneteinek. „Üde színfoltként hatott az az egy-két írás, amelyet a higgadtság jellemzett” – olvasható a cikkben. Az újságíró hiányolta az önálló erdélyi magyar gazdasági, politikai, kulturális és művelődési életet a meglevő kényelmes szokás helyett: a budapesti, illetve a bukaresti szelekhez való igazodást. „A Markó- és a Tőkés-féle politizálás is hozzájárult” ehhez, „a civil értelmiség is magatehetetlenül asszisztált a Budapest–Bukarest közötti vergődésben.” Az újságíró számára „tökmindegy, hogy Gyurcsány marad kormányon, vagy Orbán Viktor ismét megszerzi törvényes módon vagy kevésbé az alkotmányos előírások szellemében a hatalmat”, mert ez „szikrányit se befolyásolja életem”. Azt kellene megvitatni, hogy miként kerültek erkölcsi válságba a politikai osztályok, továbbá van-e ebből kiút. /Borbély Tamás: Elevenbe vágó kérdések. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Sólyom László köztársasági elnök közleményében kifejtette, a néphatalom gyakorlásának elsődleges eszköze az Országgyűlés, ezért elvárja a pártoktól, hogy a kormányról döntő bizalmi szavazáson mindegyik részt vegyen. A köztársasági elnök ugyanakkor felhívja a frakciók figyelmét, hogy Gyurcsányék indítványa megkerüli az alapkérdést, és nem arról szól, hogy ,,a miniszterelnök megengedhető eszközöket használt-e az országgyűlési választások megnyerése érdekében”. A Gyurcsány Ferenc miniszterelnök által benyújtott bizalmi indítvány valóban nem az őszödi beszédben bevallott hazugság és kormányzati tétlenség apropóján megrendült bizalomról szól. A rendszerváltozás után először lesz bizalmi szavazás a magyar Országgyűlésben, amikor a képviselők Gyurcsány Ferenc miniszterelnökről és kormányáról szavaznak. A mostani bizalmi szavazást Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezte. Az MSZP és az SZDSZ támogatja a miniszterelnököt. Eddig egyetlen szocialista képviselő, Jánosi György jelezte, hogy a Gyurcsány-kormány ellen szavaz. A bizalmi szavazáson az MDF javaslatára név szerinti, nyílt szavazással döntenek a kormány programjáról és a miniszterelnök személyéről. Orbán Viktor szerint Gyurcsány Ferenc hatalomban maradása ,,ezermilliárdokba” fog kerülni a magyar embereknek, erre fog elmenni az adóemelés, a vizitdíj és minden forint, amit most elszednek az emberektől. /Forrongó Magyarország. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. A szavazás eredménye: 207 igen és 165 nem. Korábbi döntését felülbírálva a Fidesz mégis részt vett az ülésen. Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért az Országgyűlésben, többek között azért, mert tévhitben tartották a választókat. A kormányfő visszautasította, hogy az első Gyurcsány-kormány adatokat hamisított volna, hogy tudatosan félrevezette vagy becsapta volna az embereket. Külön bocsánatot kért balatonőszödi beszédének stílusa miatt. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a beszéd lehetőséget teremtett az alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője arra kérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy gyakorolja a hatalomról való lemondás emberi erényét. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke kijelentette: sem felmenteni, sem elítélni nem akarják Gyurcsány Ferencet az őszödi beszéd miatt. Kuncze szerint Orbán Viktornak, ha nem tetszik a parlament, mondjon le a mandátumáról. Méltatlan dolgokról folyik ma a vita a Parlamentben és a Kossuth-téren egyaránt – emelte ki Dávid Ibolya MDF elnöke. Az MDF szerint Gyurcsány Ferencnek le kell mondani, mert elvesztette hitelét, megsértette nemzetét. /Bizalmat kapott a Gyurcsány-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Minden napra a Parlament előtti Kossuth térre hívta az embereket Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, aki pártja október 6-i nagygyűlésén ismét távozásra szólította fel a miniszterelnököt. Az ellenzéki párt elnöke mintegy 350 ezer ember előtt beszélt a Kossuth téren, a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciójának tagjai körében. Szerinte azzal, hogy a kormányképviselők felsorakoztak egy „hazug, esküjét megszegő politikus” mögé, „magukhoz kötötték a hazugságot”. Orbán Viktor szerint ennek beláthatatlanok lesznek a következményei, megrendülhet az egész magyar gazdaság. Leszögezte, hogy az ország stabilitását féltve nem követelnek előrehozott választásokat, de elvárják, a kormánypártok az önkormányzati választás eredményének megfelelően állítsanak új, hiteles miniszterelnököt. Az ellenzéki párt vezetője meghirdette az Igen, Magyarország! chartát, amelynek hat pontja között – egyebek mellett – az állami vagyon védelme, az esküjüket megszegő politikusok kiközösítése, a felelősségre vonás és számonkérés szerepel. /Fidesz-nagygyűlés a Kossuth téren. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Gyurcsány Ferenc kormányfő bizalmat kapott a parlamenttől. Gyurcsány Ferenc kormányfő lemondásáig minden nap délután öt és hat között az ellenzék parlamenti képviselői ott lesznek a Kossuth-téren. Ezt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelentette be október 6-án, miután bizalmat szavaztak a parlamentben Gyurcsány Ferencnek. A Kossuth téri nagygyűlésen Orbán Viktor bejelentette: az erkölcsi rend helyreállításának érdekében a politikusoknak „tiszta lappal kell indulniuk”, ezért útjára bocsátják az „Igen, Magyarország” Chartát. Felszólított minden tisztségviselő politikust, hogy csatlakozzon a Chartához, igent mondva ezzel a politikusok példamutatására. Ugyanakkor bejelentette, hogy az ország stabilitása érdekében nem követelnek előrehozott választásokat, de elvárják, hogy a kormánypártok állítsanak „új, hiteles miniszterelnököt” és szakértőkből álló nemzeti egységkormányt az ország élére. Az MSZP párt szóvivője, Nyakó István ezzel szemben leszögezte: az MSZP-nek most nem az a dolga, hogy a „képzavarokkal tűzdelt orbáni beszédet” megfejtse, hanem az, hogy a gazdasággal, az ország békéjével és nyugalmával, az előttük álló reformokkal foglalkozzon. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a kormány megkapta a felhatalmazást programja végrehajtásához, s „mostantól kezdve nem kell foglalkozni Orbán Viktorral, amíg kívülről akarja gyengíteni a magyar parlamentáris demokráciát”. Az MDF közleményben leszögezte, hogy a magyar ellenzéknek nem Chartára, hanem alternatív programra van szüksége, amivel a Fidesz még mindig adós, így „továbbra is az a helyzet, hogy a jelenlegi kormánnyal szemben kizárólag a Magyar Demokrata Fórumnak van programja”. Mintegy nyolcvanezren hallgatták Orbán Viktor beszédét. /Guther M. Ilona: Folytatódik a politikai kötélhúzás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

Az ÚMSZ újra átvette a Népszabadság egyik cikkét. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a parlamentben bocsánatot kért, de nem azért, amivel a Fidesz vádolja. Csak azt bánta meg, hogy nem szólt időben a nehéz napokról, és sajnálattal elismerte, hogy az őszödi beszéd stílusa kevéssé volt kormányfői. A Népszabadság szerint nem lehet megérteni, hogy Gyurcsány beszéde miatt miért tüntettek az emberek, arra csak Orbán Viktor korábbi beszédei adnak választ /a haza veszélyben van stb./. /(Nagy N. Péter, Népszabadság): Kint csak szónokolni lehet. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A balatonőszödi Gyurcsány-beszéd az utolsó csepp volt a pohárban – nem sokkal ezután a Kossuth téren megjelentek a kormányfő és a kormány lemondását követelő első tüntetők. A néhány napig tartó heves megmozdulásokat követően a tüntetések ugyan békés mederbe terelődtek, de a kormányfő hányaveti kijelentése ellenére – „két-három napig ott lesznek, aztán megunják és hazamennek” – azóta is nap mint nap folytatódnak. A köztársasági elnök kétszer intette a miniszterelnököt, ideje lenne félreállni. Az MSZP, és vele együtt az SZDSZ azonban kiállt mellette. A Le Figaro írta: „a sztálinista képzésű aparátcsikok mint mindenkor, most is megvetik saját népüket”. Az október 1-i önkormányzati választásokon elért ellenzéki siker jelentőségét igyekeztek alábecsülni. A kormányoldal mellett Dávid Ibolya is minden alkalmat megragad arra, hogy hazugsággal vádolja Orbán Viktort. Konrád György, a Kádár-rendszer egyik jeles ellenzékije, a közszolgálati tévében az Árpád-sávos zászlót, a Kossuth téri tüntetőket fasisztának, nyilasnak nevezte. /Asztalos Lajos: Bizalmat szavazott önmagának! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./

Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nemcsak a parlamentben, hanem az október 23-i ünnepségeken is bojkottálja az ellenzék. Orbán Viktor kijelentette, hogy a Fidesz nem fog együtt ünnepelni október 23-án Gyurcsány Ferenccel. A tervezett program szerint Sólyom László köztársasági elnök az Operaházban mond majd beszédet, az 56-os emlékművet Kosáry Domokos történész avatja, Gyurcsány Ferenc pedig a parlamentben fog beszélni. Kossuth téri beszédében a KDNP elnöke, Semjén Zsolt bejelentette, hogy bojkottálni fogják a magyar közszolgálati adó Napkelte című műsorát. Ezt azzal indokolta, hogy a lakájmédia elleplezi a hazugságot, ehhez nem akarnak asszisztálni. Az MTV erre közleményt adott ki, melyben reményüket fejezik ki, hogy minden parlamenti párt politikusa elfogadja a legnézettebb reggeli műsor meghívását. A Kossuth téri tüntetők közben nyílt levelet fogalmaznak az egykori demokratikus ellenzék vezetőinek: Kis Jánosnak, Tamás Gáspár Miklósnak és Kőszeg Ferencnek, arra kérve a címzetteket, hogy „a sajtó nyilvánosságán keresztül ítéljék el a nyílt kommunista restauráció fenyegetését, valamint a rendőri, bírói túlkapásokat és az értelmetlen erőszakot”, s hogy „hazai és a nemzetközi kapcsolataik felhasználásával tegyenek meg mindent erkölcsi forradalmunk fiatal tagjainak kiszabadítása érdekében”. /Guther M. Ilona: Bojkottálja október 23-át a Fidesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 12./

Az ÚMSZ elítélte Orbán Viktort és a Fideszt. Nem törődnek vele, hogy ezzel kockára teszik az ország megítélését, illetve törékeny pénzügyi helyzetét. /Szűcs László: Az ünnep harci zaja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

Nem tudtak megegyezni a Kossuth téri tüntetés szervezői és a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) képviselői az október 23-i rendezvényekről szóló október 17-i tárgyalásukon. A Fidesz bejelentette: az Astoriánál tartja október 23-i megemlékezését, amelynek fő szónoka Orbán Viktor lesz. Nyakó István, az MSZP szóvivője közölte: Magyarországnak árt Orbán Viktor, és az 1956-os forradalom méltó megünneplését teszi kockára, ha elriasztja a külföldi vendégeket az október 23-i rendezvényekről. (MTI) /Orosz Anna: Nincs megegyezés október 23-áról. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

Sólyom László köztársasági elnök október 23-a, az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából több mint hetven személyiségnek adományozta október 22-én a Magyar Köztársasági Érdemrend elismerését, a Magyar Köztársaság arany vagy ezüst érdemkeresztjét, illetve a Nagy Imre-érdemrendet. A Parlament kupolatermében tartott ünnepségen a magyar államfő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke jelenlétében adta át a kitüntetéseket. Az ünnepségen kilenc kitüntetett a három közjogi méltóság közül csak az államfőnek nyújtott kezet. Csak az államfővel fogott kezet Tersztyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékán-helyettese, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) több megyei tisztségviselője, valamint több nyugállományú katonatiszt. Pintér Károlyné, a Pofosz Gulag tagozatának elnöke, illetve Mészáros Gyula, a Pofosz Veszprém megyei elnöke Sólyom Lászlónak és Szili Katalinnak kezet nyújtott, de Gyurcsány Ferencet nem hagyta gratulálni. Az eseményen jelen volt a kormány több tagja, Boross Péter volt miniszterelnök, a négy parlamenti párt képviselője – Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője, Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője –, valamint számos közéleti személyiség. Felavatták a kommunizmus áldozatai előtt fejet hajtó, valamint a magyar forradalom és szabadságharc hőseire emlékező ikeremlékművet is a magyarországi Csömörön. A kommunizmus áldozatainak emléket állító kompozíció az első ilyen alkotás a világon. Az eseményen, amelynek fővédnöke Orbán Viktor, a Fidesz elnöke volt, felszólalt többek között Wittner Mária ’56-os szabadságharcos, valamint Tőkés László királyhágómelléki református püspök is. /Több kitüntetett mellőzte Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin gratulációját. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./ A kézfogás gesztusok aritmetikája Budapesten – az, hogy hányan nem fogtak kezet Gyurcsánnyal, és hányan sem Gyurcsánnyal, sem Szilivel – egyértelműen jelzi: a politika nem lezárja, hanem épp ellenkezőleg: lezáratlanul tartja a múltat. Ma már bizonyosabban látható, mint öt-tíz évvel ezelőtt, hogy ‘56 emléke Erdélyben jóval erőteljesebb, jóval meghatározóbb, és hogy 1956 összekapcsolta a szolidaritást a magyar szabadsághagyománnyal és a kommunizmus elutasításával. Bakk Miklós szerint a „magyar szétfejlődés” döntő korszaka nem Trianon, hanem 1956 után kezdődött. 1956 után különböző pályára léptek a Magyarországgal szomszédos országok, és ezzel a társadalmi alkalmazkodás eltérő pályáit kínálták fel a kisebbségi helyzetbe került magyaroknak. /Bakk Miklós: Erdély, 1956. = Krónika (Kolozsvár), okt. 23./

Új templomban ünnepelhettek október 22-én a régi Szolnok-Doboka vármegye községe, Búza és a környékbeli települések reformátusai. A templom felépítését 2001-ben kezdték. Az ünnepi istentiszteleten Gudor Lajos, a Dési Református Egyházmegye esperese olvasott igét, majd Kató Béla püspök-helyettes mondott ünnepi prédikációt. Tiszteletreméltó az a munka, amit Horváth Márta helyi lelkész magára vállalt magára a templom építésében. Levélben köszöntötte az ünneplőket Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök, aki azt üzente, tiszteli a buzaiakat, hogy felvették a küzdelmet az idő és a történelem erejével. „Megrendült a templom alapja, de jó, hogy a hit alapja nem rendült meg” – írta. Horváth Márta röviden ismertette a település történetét. /Dézsi Ildikó: Református templomot avattak Buzában. Ötéves munka eredménye a korszerű épület. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

A Fidesz és a KDNP az állami ünnepségtől elkülönülve, az Astoriánál tartotta október 23-i nagygyűlését Budapesten. A nagygyűlésen Orbán Viktor pártelnök mellett felszólalt Kárpáti György, az 1956-os melbourne-i olimpián győztes magyar vízilabda válogatott egykori tagja, Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, valamint Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke is. „A világ ’56 után értette meg, hogy a Szovjetunióval semmilyen paktumot nem lehet kötni” – jelentette ki Orbán, aki szerint az ’56-os magyarok üzenete nélkül még mindig megosztott lenne Európa. A Fidesz elnöke szerint milliószám élnek még Magyarországon olyan magyarok, akik „nem érzik szabadnak magukat”, a rendszerváltással nekik csak kiszabadulni, és nem megszabadulni sikerült. „A felelősök számonkérése elmaradt, ezért térhetett vissza 16 év után a hazugság, amely pénzügyi válságot okozott. A hazug és dilettáns kormányzás árát most az elkeseredett emberekkel fizettetik meg. Egy ország áll szemben illegitim kormányával” – mondta szónoklatában az ellenzéki politikus. /G. M. I.: Orbán: elmaradt a számonkérés. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Október 23-án koronás fők, államfők, miniszterelnökök és más közjogi méltóságok voltak jelen 47 ország képviseletében, továbbá az Európai Bizottság elnöke, a NATO és az Európa Tanács főtitkára az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának szentelt magyarországi állami ünnepségeken. A parlamentben Szili Katalin házelnök tartott beszédet. A Fidesz és a KDNP az Astoriánál tartotta október 23-i nagygyűlését. „A felelősök számonkérése elmaradt, ezért térhetett vissza 16 év után a hazugság, amely pénzügyi válságot okozott. A hazug és dilettáns kormányzás árát most az elkeseredett emberekkel fizettetik meg” – mondta szónoklatában Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. „Mindannyiunknak hálásnak kell lennünk az 1956-os magyar forradalom hőseinek örökségéért” – mondta ünnepi beszédében José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. /Guther M. Ilona: Ötvenhat: egy ünnep színe és fonákja. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

Az emberi jogi, a rendészeti és a nemzetbiztonsági bizottság együttes ülésének összehívását kezdeményezik mára a testületek fideszes és KDNP-s elnökei az október 23-án történtek miatt. Az ülésre meghívják az igazságügyi és rendészeti minisztert, a rendőri vezetőket, az emberi jogi szervezetek vezetőit, az ombudsmanokat, valamint Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselőt is, aki megsérült a hétfői események során. Az ülésen azt vizsgálnák, hogy mennyire volt jogszerű, hatékony és arányos az október 23-án történt rendőri intézkedés. Orbán Viktor a Fidesz október 23-i nagygyűlésén jelentette be, hogy ügydöntő népszavazási kezdeményezést nyújtanak be a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében. /A népszavazásra készül a Fidesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Megosztott a közvélemény abban is, hogy melyik fél okozta az indulatok elszabadulását: a Medián által megkérdezettek 41 százaléka szerint a rendőrség provokálta a tüntetőket, 38 százalék szerint pedig fordítva. A megkérdezettek 72 százaléka tartja elítélendőnek, hogy megzavarták október 23-át, mert „az évfordulón együtt kellett volna ünnepelnie az országnak”, 25 százalék szerint pedig „nem csoda, hogy elszabadultak az indulatok, hiszen épp ’56 szelleme vitte utcára az embereket”. A parlamentben a szocialista kormányfő Orbán Viktort és a Fideszt tette felelőssé, a Fidesz szónokai Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, az MDF pedig Gyurcsányt és Orbánt is. Kontrát Károly fideszes országgyűlési képviselő bejelentette, az október 23-án történt „törvénytelen rendőrterror” feltárására a Fidesz dokumentációs központot hoz létre, ahova várják mindazon magyar és külföldi állampolgárok bejelentéseit, akik október 23-án Budapesten „törvénytelen rendőri támadásnak voltak kitéve”. Az Astoria környékén október 23-án megsérült fideszes országgyűlési képviselő, Révész Máriusz bejelentette, mégis feljelentést tesz a vele szemben foganatosított rendőri fellépés miatt. Eredetileg ez nem volt szándékában. „Az ügyet az én feljelentésem nélkül is ki kellett volna vizsgálni, de Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány úr arrogáns magatartása meggyőzött arról, hogy az egyetlen út a feljelentés marad” – nyilatkozta Révész Máriusz. Hangsúlyozta, az ügy kivizsgálását nem a maga érdekében kéri, mert semmiféle elégtételt nem jelentene számára annak a rendőrnek a megbüntetése, aki eltörte a lapockáját vagy a másiké, aki fejbe vágta, azonban mindenkinek, akit sérelem ért, fel kell lépnie annak érdekében, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő még egyszer Magyarországon. „Nem a tüntetőkkel és nem a megemlékezőkkel szemben történt a rendőri fellépés, mert nem lehet így nevezni azokat a csoportokat, amelyek engedély nélkül demonstrálnak, akik szúró-vágó fegyvereket, Molotov-koktélokat, vasgolyókat tartanak maguknál, akik köveket dobálnak, tömegközlekedési eszközöket állítanak meg és fordítanak keresztbe az utcán, akik múzeumi tárgyakat, nevezetesen egy harckocsit indítanak be, akik végigpusztítják Budapest belvárosát” – nyilatkozta Nyakó István, az MSZP szóvivője. Hangsúlyozta, a rendőrség 23-án éjszaka tette a dolgát, végezte törvényes kötelességét. /Guther M. Ilona: Folyik az egymásra mutogatás. Nincs felelőse az október 23-i budapesti zavargásoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./

Már a magyar rendőrség vezetői között sem egyértelmű az állomány tagjai október 23-i fellépésének megítélése. Korábban Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya úgy nyilatkozott, hogy a tömegoszlatás során minden jogszerűen zajlott, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat parancsnoka, Dobozi József rendőr-dandártábornok elismerte: voltak kifogásolható rendőri intézkedések az október 23-ai tömegoszlatásban, ezért belső tényfeltáró vizsgálatot rendelt el. Több fotó és tévéfelvétel is bizonyítja a rendőri visszaéléseket. Kérdéses, hogy hogyan lehet azonosítani a törvénysértő rendőröket, mivel arcukat maszk takarta, és azonosítószámot sem viseltek. A tüntetések a rendőri készenlét ellenére is folytatódnak Budapesten, illetve több magyarországi városban. A Kossuth tér helyett a Batthyány örökmécses és környéke lesz október 30-tól a tüntetések helyszíne. Nem engedélyezi a rendőrség azt sem, hogy a gazdák traktorokkal vonuljanak a Parlamenthez. A budapesti Fővárosi Közgyűlés megszigorította a közterületek használatát. Ezentúl politikai rendezvényeknél is a főváros szakbizottsága ad engedélyt a kapcsolódó építmények, színpad, hangosítás, kivetítő elhelyezéséhez, bizonyos területek lezárásához. Előreláthatólag decemberben kerül az Országgyűlés elé a gyülekezési törvény módosítása, amely tartalmazza többek között azt is, hogy a rendőrség ne oszlasson fel egy spontán tüntetést csak azért, mert azt nem jelentették be. A tervezet egyértelművé tenné, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának célja a közügyek szabad, békés megvitatása. Franco Frattini, az Európai Bizottság jogi és igazságügyi biztosa magyar képviselők kérései nyomán a budapesti kormányhoz fordult, hogy információkat kérjen a tüntetők elleni esetleges rendőri túlkapásokról. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az EPP európai parlamenti frakciójának ülésén Hans-Gert Pöttering frakcióvezető és José Manuel Barroso, a brüsszeli EU-bizottság vezetője előtt beszélt arról, hogy Magyarországon a hatalom október 23-án átlépte a jogállamiság határait. „Európai parlamenti képviselőkként pártállástól és politikai hovatartozástól függetlenül Magyarország érdekeinek képviselete a feladatunk. A hazugságok és a félrevezető tájékoztatás felbecsülhetetlen mértékű kárt okoz hazánknak” – reagált a tájékoztatásra Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője. /A Batthyány örökmécsesnél folytatódnak a budapesti tüntetések. = Krónika (Kolozsvár), okt. 30./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a legrosszabb kommunista időket idéző hazugságnak nevezte az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt október 31-én a strasbourgi beszéde miatt megfogalmazott kormánypárti kifogásokat. A pártelnök meghallgatását Eörsi Mátyás, a bizottság SZDSZ-es elnöke kezdeményezte, Orbán Viktor október 24-én Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának tanácskozásán mondott beszéde miatt, amelyben azt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak világossá kell tennie: nem nyújt segítséget semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak. Eörsi Mátyás és a bizottság szocialista képviselői szerint ezzel a pártelnök a Magyarország számára elérhető 8000 milliárd forintos támogatás megvonását kérte az EU-tól, és ártott Magyarország nemzetközi megítélésének. Eörsi arra kérte a Fidesz elnökét, vonja vissza szavait, vagy kérjen elnézést. Orbán Viktor azonban kijelentette: a legrosszabb kommunista időket idéző hazugságnak tartja azokat a vádakat, amelyekkel illetik. ,,Régi kommunista tempóval van dolgunk, ezek nem kérdések, ezek álkérdések, valójában kérdés formájában megfogalmazott vádak, és politikai támadások”- reagált a kormánypárti képviselők hozzászólásaira a pártelnök. Hangsúlyozta: az Európai Unió semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak, ugyanis a pénz, amiről szó van, Magyarországnak törvény alapján jár. ,,Önök félreértik a helyzetet, az a bizonyos európai uniós támogatás nem segítség, az a KGST volt, kedves kommunista barátaim, úgy is hívták, segítségnyújtás tanácsa, de ez az Európai Unió, ahol jogaink vannak”- fordult Orbán Viktor a kormánypárti politikusok felé. Mint mondta, az EU-nak szembe kell néznie azzal, hogy a tagállamok közé került számos olyan ország, ahol a hazugság, a csalás, a választópolgárok és a köztársasági elnök megtévesztése, az unió kijátszása napi politikai gyakorlat része. Arra akartam rámutatni a strasbourgi beszédben, hogy sajnálatos magatartásnak tartom azt, ha az unió erre nem ébred rá – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte nyilvánvaló, hogy a posztkommunista kormányok, köztük a magyar, élen járt a hazugságokban, hiszen maga a ,,posztkommunista pénzügyminiszter” ismerte be, ,,egy bizonyos Ferinek” telefonon kellett kijárnia Joaquín Almuniánál, az Európai Bizottság pénzügyi biztosánál, hogy Magyarország újabb és újabb haladékot kapjon a konvergenciaprogramra. /Orbán Viktor: A legrosszabb kommunista időket idéző hazugság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

1956. november 4-én másodszor is elindultak a szovjet tankok, és brutálisan vérbe fojtották a magyar forradalmat, utána százakat végeztek ki, ezreket zártak börtönbe, s kétszázezerre becsülik azok számát, akik a magyarországi terror, a kivégzések és a börtönbüntetések elől Nyugatra menekültek. A november 4-i magyarországi retorzió után a magyarságra nézvést elszabadult a pokol a Kárpát-medence egészében, a Kádár-kormány asszisztenciája mellett még évek múltán is tízezreket tartóztattak le és ezreket börtönöztek be. Romániában Kádár és Kállai 1958-as látogatása után mintegy negyvenezer ítéletet hoztak, s ennek több mint tíz százaléka magyarokat sújtott. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján Budapesten brutális rendőri fellépéssel százezres ünneplő tömeget oszlattak szét, ártatlanokat vertek és csonkítottak meg, tartóztattak le. Ezentúl az 1956-os szovjet invázió brutalitása, a Kádár-korszak megtorlásainak ténye és a hatalomhoz foggal és körömmel, gumibottal, viperával, vízágyúval, gumilövedékkel és kardlapozással ,,ragaszkodó” magyar kormányzásnak a nagyvilágot körbejáró szégyenletes akciója és az ezt mentő nevetséges és szemforgató hazugságözön egymástól nem választható el, írta Sylvester Lajos. Schmitt Pál európai parlamenti képviselő Strasbourgban, Orbán Viktor Brüsszelben az 1956-os évforduló tiszteletére szervezett rendezvényen azt javasolta, hogy november 4-e legyen a kommunizmus áldozatainak európai emléknapja. /Sylvester Lajos: A magyar gyász európai napja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 4./

A nemzeti gyásznapon megosztottan ugyan, de zavargások nélkül emlékeztek a magyar fővárosban az 1956-os forradalom elfojtására. Leglátványosabb a Fidesz több tízezres tömeget megmozgató fáklyás szolidaritási menete volt, a Terror Házától az Astoriáig. „Az igazság szabaddá tesz” feliratú, nagyméretű molinót tartva vonult az első sorban Orbán Viktor a Fidesz vezető politikusaival, mögöttük fáklyákkal, mécsesekkel, gyertyákkal a tömeg. A Szabadság téren több szervezet is demonstrált. Köztük a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, amely a szovjet emlékmű lebontását követelte, hozzájuk csatlakozott a Jobbik Magyarországért Mozgalom, kormányellenes jelszavakat skandálva. Majd a Magyarok Világszövetsége demonstrált. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke többek között azt szorgalmazta, hogy a magyar kormány követeljen komoly kártérítést Moszkvától az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséért. Sólyom László köztársasági elnök a rákoskeresztúri Új Köztemetőben, a 301-es parcellánál, Nagy Imre egykori miniszterelnök és a névtelen elesettek sírjánál, valamint Maléter Pál egykori honvédelmi miniszter sírjánál helyezett el virágcsokrot, majd az 1956-os forradalom erdélyi mártírjai előtt rótta le tiszteletét. Gyurcsány Ferenc kormányfő szocialista politikusokkal, később pedig az MDF vezetősége helyezett el virágokat az október 23-án avatott új ’56-os emlékműnél, az Ötvenhatosok terére átkeresztelt Felvonulási téren. A Fiumei úti sírkertben emlékfalat avattak 1956 hősei és áldozatai tiszteletére, a Parlamentben pedig Nagy Imre teremnek nevezték el a mártír miniszterelnök 1956-os dolgozószobáját. A kormány és az 56-os Emlékbizottság által szervezett záróesemény idejére a Kossuth teret hermetikusan lezárta a rendőrség, csak a meghívott vendégeket és az akkreditált újságírókat engedték át a kordonon. A főváros utcáin nagy számban jelen lévő rendőröknek a gyásznapon sehol nem kellett beavatkozniuk a rend fenntartása érdekében. /Gyásznap zavargások nélkül. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

Erdélyiek a budapesti barikádokon címmel kering egy szöveg az interneten, amely a Csíkszeredában szerkesztett www.erdely.ma honlapra való hivatkozással a nagyváradi Lokodi Ferencnek, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjának, a budapesti „forradalmi harcok” egyik frontemberének beszámolóját kommentálja. Bíró Béla közölte, hogy Magyarország lakói az utcai erőszakot határozottan elítélik. Ezért az utcai harcokban való részvétel kompromittálhat mindenkit, aki a határon túli magyarok érdekében Magyarország határain kívül és belül – Pomogáts Bélától Orbán Viktorig – szót emel. A magyarországi értelmiség továbbra is ellenséges író- és újságíró-szövetségekbe, szélsőséges vagy kevésbé szélsőséges „mozgalmakba” tömörülve, mindinkább a politikai kizárólagosságok szolgálatába szegődik. Az egységes magyar nemzet fennmaradhat-e, nem attól függ, hogy Magyarországon ki kerekedik felül, hanem attól, hogy a magyar értelmiség képes lesz-e kivívni magának a jogot ahhoz, hogy a maga és ne az „önmagukat mindig többséginek hirdető” mások módján lehessen magyar. Bíró Béla szerint a Lokodi Ferencek „hősi harcai” „újabb december 5-i kudarcokat hozhatnak a nyakunkra”. /Bíró Béla: Ír és magyar. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./ Előzmény: Frontvonalban, erdély.ma, okt. 26. – Ebben Lokodi Ferenc beszámolt arról, hogy jelen volt október 23-án a tüntetéseken, amikor közel 150-en sebesültek meg a rendfenntartó erők brutális fellépése nyomán. A rendőrök számtalanszor a tüntetők közé lőttek, hol könnygázgránátokat hol pedig gumilövedékeket, fejmagasságban. A kormányhoz közeli médiumok szélsőjobboldali csőcselékről beszélnek.

Az ÚMSZ átvette a Népszavából Várkonyi Tibor cikkét, aki szerint az Európai Néppárt vezetősége csúnyán beavatkozott a magyar belügyekbe, amikor nyilatkozatot adott ki a budapesti „rendőri brutalitásokról”. Az újságíró szerint az előzmény: Orbán Viktor megismételte fölbőszült kommunistaellenes tirádáit. Az Európai Unió nem szólhat bele a tagállamok belügyeibe. Várkonyi szerint a fideszes és kereszténydemokrata képviselők a magyar belpolitikai viadalokat exportálják az Európa Parlamentbe. (Várkonyi Tibor, Népszava) /Vitaexport és távozás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./

Képzeljük el Mátyást a Fekete Sereg nélkül. Ötvenhatot pesti srácok nélkül. Elképzelhetetlen. Képzeljük el, hogyan lehetne leváltani egy hazaáruló, hazug és korrupt kormányt Magyarországon 2006-ban fizikai erő nélkül. Ha választani kell, barátaim, társaim és véreim: ez az én népem. Az én népem az, amely nem hagyja magát megalázni, szembehazudni, kifosztani. Az én népem fegyvert, követ, kardot, Molotov-koktélt ragad – mikor, ami akad. Negyvennyolcban, ötvenhatban, kétezerhatban, írta György Attila. Abban a pillanatban, ahogy magyar zászlót lenget, és szembeszáll a gyűlölt és hitelét vesztett hatalommal, az elnyomással: nem huligán, nincs kedvenc focicsapata, és nem zavarog: teszi a dolgát. Akkor is, ha lecsukják, ha fejbe lövik, ha kiközösítik: mert más választása nincsen. A pesti utcákat ismét vérükkel vörösre festő srácok kényelmetlenek. A hatalomnak, a hatalomra számítóknak egyaránt. Ők vitték, ők viszik vásárra bőrüket: Magyaror­szágért. Magyar zászlókkal vállukon. Ötvenhatban ok voltak a csőcselék. Negyvennyolcban ok voltak a rebellisek. Ma őket ünnepelnék – ha éppen nem lőnének közéjük. Pajzs és a védősisak csak rendőröknek dukál? Karhatalmiaknak, akik kivétel nélkül ,,belebotlanak”az utcán fekvő emberbe? A békés tüntetőket megverték, letartóztatták, megfélemlítették. Az egészért amúgy is a jobboldal, személyesen Orbán Viktor és a fasiszta csőcselék a felelős, akiket következmények nélkül szét lehet verni. December ötödikét lenyeltük, elfogadtuk. A választásokat lenyeltük, elfogadtuk. Lassan már csak a ,,huligánokban” bízunk? És bíznunk kell, mert olyan nincs, hogy ez a kicsi ország elvész, átalakul, ebek harmincadjára jut. /György Attila: Barátaim, a huligánok (Szöges szavak). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./

Bolgár György, az ATV sajtóklubos együttesének szószólója egyik friss politikai elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy ,,a kettős állampolgárságról szóló népszavazás ugyan elbukott, de Románia uniós csatlakozásával praktikusan mégiscsak lehetővé válik a gyorsuló bevándorlás Magyarországra. Orbán Viktor évekkel ezelőtt még négymillió újmagyart vizionált (bár annyian összesen nincsenek a határokon kívül), ám az valószínűnek látszik, hogy egyre többen fognak legálisan átjönni Erdélyből a jobban fizető magyar állásokra és az elvileg barátságosabb anyanyelvi környezetbe. Az áttelepülést letelepedés fogja követni, aminek számos pozitív demográfiai és gazdasági hatása lesz, a politikai következménye azonban a baloldalra (és a liberálisokra) nézve katasztrofális. A határon túli magyarok ugyanis annyira készpénznek veszik, hogy az ő érdekeiket a nemzeti jelzőt használó jobboldali és szélsőjobboldali pártok képviselik, hogy hosszú időre meg fogják változtatni a jelenlegi egyensúly közeli helyzetet a magyar bal- és jobboldal között. Lehet, hogy már 2010-ben, de négy évvel később egészen biztosan.” A Népszava november 17-i számában megjelent Bolgár-vélemény a Magyar­országot elárasztó 23 millió román rémképének a szelídebb formája. Az autonómia dolgában tökéletes a román-magyar (kormányzati, baloldali, liberális) egyetértés, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közölte, hogy az autonómiát ,,nem kérik”, és ,,nem adják”, hanem ez a kisebbség és a többség egyezségéből születhet. Mindennek az ad súlyt, hogy Basescu államelnök és Tariceanu miniszterelnök ,,nem adunk”-ja után hangzott el. Ebben a kérdésben Kádár Jánosnak 1958-as romániai látogatásán megfogalmazott álláspont ismétlődik meg. Bolgár György a magyar baloldalt félti. Kifecsegte a munkavállalás korlátozásának egyik okát: az ,,újabb magyarok” megjelenése katasztrófához vezet. /Sylvester Lajos: Mi, erdélyiek, mint új magyarok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 22./

A napokban tartotta közgyűlését a dévai Geszthy Ferenc Társaság, amely 2002 őszén magyar pedagógusok kezdeményezésére alakult a Hunyad megyei magyar oktatás felélesztése érdekében. A társaság első elnöke és alapító-tagja, Hauer Erich tanár hirtelen halálát követően az alelnök, Varga Károly vette át a vezetést. Varga Károly emlékeztetett, négy éve a Hunyad megyei magyar oktatás legégetőbb problémájának a Déván szétszórtan működő tagozatok összehozását látták egy önálló állami intézménybe. Erre volt már kísérlet a kilencvenes évek elején, de nem volt épület. Az iskola elkészül, közben egyre égetőbbé vált más települések gondja. A lupényi iskolában felvállalták a gyermekek utaztatását egy helyi vállalkozó mikrobuszaival, ugyanitt folyamatban van a délutáni foglalkozás beindítása. Petrozsényban az ingázási költségek fedezésére igényelték a Geszthy Társaság segítségét. Az újságíró megjegyezte, a szomszédos településeken görbe szemmel néznek az új dévai iskolaközpontra, amely “elszippantja” gyermekeiket, elsősorban Vajdahunyadról van szó. Jelenleg a Geszthy Társaság pedagóguslakásokat biztosít, több mint 60 diák számára napi ingázást, további 60 Zsil-völgyi diáknak háromhetenként hazautazást. Ebben a hónapban már 26 tanulónak pótolnak be a bentlakási költségeibe. A magyar oktatási minisztériummal aláírtak egy másfél milliós támogatási szerződést, illetve az Illyés Közalapítvánnyal folyamatban van egy egymillió forintos pályázati szerződés megkötése. Ezekből fenntartható a támogatás. /Gáspár-Barra Réka: A megoldásnak helyi szinten kell megszületnie. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./

A győzelem igazolta, hogy jól döntöttek, amikor a szövetséggé alakulás mellett döntöttek, mondta a 2002-es időszak óta eltelt négy évet értékelve Orbán Viktor Fidesz-elnök, a párt november 25-én Győrben tartott rendkívüli kongresszusán. A politikus hangsúlyozta a polgári körök szerepét a néppártépítés folyamatában, melynek utolsó pilléreként a hétvégén létrehozták az Önkormányzati Képviselők Országos Fórumát. A Fidesz új mottója: „Demokrácia megalkuvás nélkül”. Orbán szerint a jelenlegi kormány nem alkalmas arra, hogy megreformálja az országot, mert „a kormányzati politikát megfertőzte a hazugság”. Az MSZP országos választmánya november 25-én tartott választmányi ülésén Gyurcsány Ferenc kormányfő arról beszélt, hogy öt eszköz kell az MSZP politikájának érvényesítéséhez: a rend védelme, a partnerség, a határozottság és a kormányzati intézkedések végig vitele, a reformok, valamint az építkezés, a beruházás és a befektetés. Sólyom László köztársasági elnök a Népszabadságnak adott interjújában kijelentette, hogy napjainkra olyan erőssé vált Magyarországon a pártpolitikai megosztottság, hogy szinte beégett a társadalomba, és elviselhetetlen mértékű lett. /Guther M. Ilona: A Fidesz és az MSZP: mélyül az árok. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

Meghallgatták Leonard Orbánt, Románia EU-biztos jelöltjét az Európai Parlament Művelődés- és Oktatásügyi Bizottságában. Orban szerint a tagállamok maguk döntenek a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatáról. A politikus kifejtette: 2007-ben magas rangú találkozót kezdeményez a multikulturalizmus és a többnyelvűség irányvonalainak szabályozása érdekében, 2008-ban pedig az utóbbi területen kíván új tervet kidolgozni.  Az Európai Parlament szocialista frakciója rábólintott Orban jelölésére. Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) európai parlamenti delegációjának vezetője arról érdeklődött: Leonard Orban biztosként fel kíván-e lépni konkrét ügyekben is, mint például a karintiai szlovének kétnyelvű helységnévtáblái vagy a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar feliratai ügyében? Tabajdi a meghallgatást követően elmondta, hogy a biztosjelölt teljesítménye alapvetően elfogadható volt, bár kételyek merülhetnek fel azzal kapcsolatban: lesz-e ereje, az összeurópai értékek ezen a kényes területen való képviseletére. Járóka Lívia /Fidesz/ európai néppárti képviselő asszony azt tudakolta a jelölttől: mit kíván tenni a roma nyelv hivatalos nyelvvé tételéért. A politikus második kérdése a BBTE-en kialakult helyzetre és a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozott. Leonard Orban válaszában csupán általános előrehaladásról beszélt. /Meghallgatták Leonard Orbánt. Ma teszik közzé a vizsga eredményét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

1918-ban az erdélyi románok nemzetgyűlésre sereglettek össze Gyulafehérváron. Kimondták Magyarország románok lakta területeinek feltétel nélküli egyesítését Romániával, külön kijelentve a román nemzet elidegeníthetetlen jogát a Maros, Tisza és Duna között elterülő egész Bánátra. Gyulafehérváron a nemzeti közösségek számára több olyan ígéretet tettek, amelyek érvényesítése közel kilencven évvel az események után sem valósult meg. Az 1918-as gyulafehérvári határozat pontjai szerint a többség „teljes nemzeti szabadságot” ígér az ebben a térségben „együttlakó népek”-nek, leszögezve, hogy: „Mindenik népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által”. Gyulafehérváron kimondták, hogy egyenlő jogokat és teljes vallási autonóm szabadságot biztosítanak az összes hitfelekezet számára, továbbá korlátlan sajtó, gyülekezési és egyesülési jogot, „minden emberi gondolat szabad terjesztését”, illetve „tiszta demokratikus uralom megvalósítását minden téren”. Ezzel szemben a Romániában élő nemzeti közösségeknek rendkívül nagy erőfeszítésébe kerül érvényt szerezni a gyulafehérvári egyesülési határozatokban megfogalmazott kisebbségi jogoknak. Elég csak a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) zajló eseményekre gondolni, ahol két magyar tanársegédet csupán azért rúgtak ki az állásából, mert a gyakorlatban alkalmazni akartak egy, az egyetem szenátusa, azaz legfelsőbb vezetése által mintegy másfél évvel ezelőtt elfogadott, a többnyelvű feliratok elhelyezésére vonatkozó határozatot. A kolozsvári eseményekkel párhuzamosan zajlott Leonard Orban EU-s biztosjelöltnek, a többnyelvűségi (!) tárca várományosának a meghallgatása az Európai Parlament illetékes szakbizottságaiban. Arra a kérdésre, hogy a BBTE-n leszaggatták a magyar feliratokat, Orban válasza az volt: Románia jelentős eredményeket ért el a kisebbségi jogok védelme terén, hiszen a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselettel rendelkeznek, az RMDSZ a kormánykoalíció tagja, a kisebbségek használhatják anyanyelvüket a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban, a BBTE-n pedig biztosított az anyanyelvű oktatáshoz való jog. /Papp Annamária: Gyulafehévárról Európába. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./