Reizer Pál szatmári római katolikus püspök elmondta, hogy a börtönben 1952-ben mártírhalált halt Scheffler János püspök óta nem volt főpásztora az egyházmegyének. Az egyház szeretné visszakapni intézményeit, hogy el tudja látni feladatait. Az egyházmegyében 54 plébánia van 61 szolgáló pappal. Három plébánia üresen áll, paphiány miatt, 9 segédlelkész is hiányzik. Új templomokat kell építeni, elsősorban városok lakótelepein, szükséges a szegények segítésére a Caritas szervezet létrehozása. Az erdélyi püspökséget külön érsekséget szeretnének. Ezt indokolja, hogy több mint egymillió római katolikus hívő él a négy erdélyi püspökség területén, a hívők nagy többsége magyar. /Sike Lajos: Közülünk most már senki se pótolható! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

Orbán Viktor vezetésével a FIDESZ küldöttsége jan. 22-én négynapos látogatásra Bukarestbe érkezett. Céljuk: kapcsolatteremtés a parlamenti és parlamenten kívüli pártokkal és szervezetekkel. Találkoztak Victor Stanculescu védelmi miniszterrel és Teodor Melescanu helyettes külügyi államtitkárral is. Látogatásuk végén sajtótájékoztatót tartottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Székelyudvarhelyen júl. 31-én megkezdődött és aug. 6-ig tart a II. Erdélyi Diáktalálkozó. Idén Magyarországról, Kárpátaljáról, Felvidékről és a Vajdaságból is érkeztek vendégek. Szőcs Géza tartott előadást, a Fidesz küldöttei, Németh Zsolt és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke politikai tapasztalataikról számoltak be. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

A romániai Husi /Husz/ városban Stolojan-Muravski találkozóra került sor. A román-moldovai kormányfői találkozón jelen voltak a külügyi, a védelmi, a kereskedelmi és turisztikai miniszterek, továbbá a Román Nemzeti Bank kormányzója, a kőolajipari csúcsszerv és a vámhatóság vezetői. A tárgyalásokon szó volt a kétoldalú keretszerződés kidolgozásának szükségességéről. A moldovai fél elsősorban vállalati szinten képzeli el az integrációt. - Moldovában úgy látják, hogy jelenleg nem időszerű az egyesülés. - A tárgyalásokkal egyidejűleg Iasiban ülésezett a Mircea Druc moldvai exkormányfő elnökletével működő közös, román-moldovai Egyesülési Nemzeti Tanács, melynek román parlamenti képviselők is tagjai. Ők a kormányfői találkozót Románia és Moldova egyesülését szolgáló lépésként ünnepelték. /Népszabadság, dec. 30., Magyar Nemzet. dec. 31./

Az RMDSZ kongresszusa alkalmából az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció megbeszélést folytatott Tőkés Lászlóval. A Fidesz képviselői kifejtették, hogy az RMDSZ vezetőinek a magyarországi belpolitikai életről szóló megnyilatkozásai a magyar pártok csatározásainak eszközévé válhatnak. Ugyanilyen veszélyes, amikor magyarországi pártok próbálnak beavatkozni az RMDSZ belső ügyeibe. /F. A.: Fidesz-vezetők Tőkés Lászlónál. = Magyar Hírlap, jan. 20./

Az RMDSZ nemzeti-keresztény platformja határozottan kiálltak Tőkés László püspök mellett, az ellene indult romániai rágalmazási kampánnyal szemben. A platform közleményét azért adta ki, mert az RMDSZ több vezető politikusa elhatárolta magát Tőkés László kijelentésétől. Elsősorban Verestóy Attila szenátort támadták, mert Verestóy frakcióvezető cáfolta Tőkés László megállapítását a romániai magyarság veszélyeztetett helyzetéről. A platform kérte, Verestóyt állítsák az RMDSZ etikai bizottsága elé. Verestóy Attila a Magyar Hírlapnak elmondta, Tőkés László Washingtonban nem az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként, hanem magánszemélyként nyilatkozott. - A Demokratikus Konvenció elhatározta, hogy aláírásokat gyűjt a nacionalista Funar kolozsvári polgármester ellen, és követeli, vizsgálják ki az általa elkövetett törvénytelenségeket. /B. T.:, Bukarest: Aláírásgyűjtés Gheorghe Funar ellen. = Magyar Hírlap, márc. 16./

Nagyváradon ült össze márc. 26-27-én az RMDSZ Szövetségi Képviselő Tanácsa /SZKT/. Megválasztották az ügyvezető testületet, majd az állandó bizottság tagjait. Elnök: Csiha Tamás, alelnökök: Borbély Imre, Ciszter Kálmán, Kolumbán Gábor, titkárok: Bunyovszky Lóránt, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció - 20 tag, vezetője Borbély László, Szórványcsoport - 14 tag, vezetője Kakassy Sándor, Szabadelvű Csoport - 16 tag, vezetője Magyari Nándor, Partium Csoport - 14 tag, vezetője Márton Árpád, Erdélyi Magyar Kezdeményezés - 10 tag, vezetője Beder Zsolt, MISZSZ - 14 tag, vezetője Toró T. Tibor, Bethlen Gábor Frakció - 10 tag, vezetője Tőkés András. Az egyes frakciókba a feliratkozás még tart. Az SZKT ülésén hosszú órákon át tartó heves vita zajlott. Az SZKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két magyar többségű megye élére román prefektusokat nevezték ki. Az ülés előtt a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform, illetve Király Károly, a háromszéki RMDSZ elnöke sürgette, hogy vonják felelősségre Verestóy Attilát, mert elhatárolta magát Tőkés Lászlótól. Az SZKT megtárgyalta Tőkés László kijelentését, nyilatkozatban fejezték ki az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való egyetértésüket Hajnalra több képviselő hazautazott, nekik is elküldik a nyilatkozatot, és azt egyetértésük után hozzák nyilvánosságra. /Véget tért az RMDSZ nagyváradi tanácskozása. = Új Magyarország, márc. 29., Barabás Zoltán: RMDSZ- SZTK. Nagyvárad. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./ Az SZKT-ban a különböző platformok és a függetlenek között az erőegyensúly kialakulatlan, így a legkisebb véleményeltérés akadályozhatja az SZTK hatékony munkáját, illetve döntéseit. Tőkés László tiszteletbeli elnök kifejtette, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójának vezetői, elsősorban Verestóy Attila elhatárolta magát Tőkés László etnikai tisztogatással kapcsolatos kijelentésétől. /Gyarmath János: Nehézkes érdekegyeztetés az RMDSZ-ben. = Magyar Nemzet, márc. 27./

Az RMDSZ meghívására Romániába látogatott az Orbán Viktor vezette Fidesz-delegáció, jún. 14-én Nagyváradon Tőkés László püspökkel tárgyaltak. Szó volt a magyar-román alapszerződésről és a romániai magyar egyházi tulajdonról. /Fidesz-küldöttség tárgyalt Tőkés Lászlóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./ Jún. 15-én az Orbán Viktor elnök vezette Fidesz küldöttsége Bukarestben megbeszélést tartott az RMDSZ vezetőivel. Kölcsönös tájékoztatásra került sor. A Fidesz küldöttsége találkozott a Polgári Szövetség Pártja elnökével, Nicolae Manolescuval, valamint a Liberális Párt vezetőjével, Horia Rusuval. /Fidesz-látogatás Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Az áprilisban újraválasztott Orbán Viktor hangoztatta, hogy személyes kapcsolatot akart kialakítani. Az újságírók kérdéseire válaszolva Orbán Viktor kifejtette, a nacionalizmusnak egyetlen gyógyszere van, az egészséges nemzeti öntudat kialakítása. A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSZ autonómia-törekvéseit, és úgy véli, a magyarországi pártoknak nincs joguk megfogalmazni az itteni magyarok igényeit. Ez a romániai magyarok kizárólagos joga. /Nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./

"Orbán Viktor, a Fidesz elnöke sajtótájékoztatóján összegezte romániai látogatásának tapasztalatait. A magyar-román alapszerződést csak akkor érdemes megkötni, h kielégíti mindkét fél érdekeit ? hangsúlyozta. Az alapszerződést meg kell kötni, de nem mindenáron, csak abban az esetben, ha garanciákat tartalmaz a kisebbség védelmére. /F. A.: "Alapszerződést, de nem mindenáron!" = Magyar Hírlap, jún. 17./"

Lassan hagyománnyá válik, hogy a Fidesz és a romániai Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége közös nyári szabadegyetemet rendez Bálványosfürdőn. A szervezeésbe idén is bekapcsolódik egy román szervezet, a Polgári Szövetség Pártja. A negyedik alkalommal megrendezett tábor fő célja az aktuális politikai kérdések megvitatása. A meghívott előadók között van Emil Constantinescu, Nicolae Manolescu és Corneliu Coposu, a román ellenzék vezetői, Orbán Viktor, Fidesz elnöke, az RMDSZ képviseletében Markó Béla és Tőkés László. Neves magyar, román, német, szlovén, horvát és lengyel közéleti személyiségek és szakemberek lesznek jelen. /Szabadelvű tábor Bálványosfürdőn. = Magyar Nemzet, júl. 20./

Bálványosfürdőn, a szabadegyetemen páncélkocsi és mintegy nyolcvan rendőr /!/ vigyázott a meghívottakra. Júl. 24-én Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Magyarország külpolitikájáról tartott előadást. Amennyiben a Fidesz megnyeri a választásokat, nem változtat a magyar külpolitika irányvonalán, hangsúlyozta. A Fidesz is a magyar külpolitika alappillérének az európai integrációt, a regionális és kisebbségi politikát tekinti, akárcsak a kormányzó pártok. Nem a kormány hibájából került defenzív helyzetbe a magyar külpolitika, mondta, de offenzívvé, kezdeményezővé kellene változtatni. Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának helyettes vezetője azt hangsúlyozta Bálványoson, hogy nem defenzív a magyar külpolitika. Téves az a felfogás, hogy Magyarország csak akkor integrálódhat Európába, ha nem sürgeti a magyar kisebbségek helyzetének rendezését. Magyarország nem beszélhet a magyar kisebbségek helyett, ehhez csak az adott közösségek legitim képviselői jogosultak. /Balló Áron: Orbán Viktor: Változatlan külpolitikát. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27., Európai integráció, magyar kisebbség. = Új Magyarország, júl. 26./ A Bálványosi Nyári Egyetemre idén minden eddiginél többen jöttek el. A bejelentkezettek száma hétszáz volt, egyhamaduk erdélyi, egyharmaduk román és egyharmaduk anyaországi. /B. Kovács András: Bálványosi Nyári Egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

Liberális társadalmak születnek címen júl. 26-29-e között rendezi meg Illyefalván a Civitas és a Pro Europa, valamint a magyarországi Pro Minoritate Alapítvány azt a konferenciát, amely a térség szabadelvű pártjai közötti együttműködést kívánja előmozdítani. Az előadók, meghívottak között van Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Horia Rusu liberális politikus, Smaranda Enache, Markó Béla, Domokos Géza, Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és Konrád György. /B. T., Bukarest: Liberális találkozó Illyefalván. = Magyar Hírlap, júl. 27./

Illyefalván, a liberális konferencián az átmenet problémáiról Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Garbiel Andreescu, Németh Zsolt és Vásárhelyi Miklós. Ezután a kisebbségi és etnikai kérdés volt napirenden. /Farkas Réka: Illyefalvi liberális konferencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 28./ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A kisebbségi elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. Horia Rusu, a Liberális Párt elnöke szerint a Demokratikus Konvenció kisebbségpolitikai koncepciójába be kellene építeni az RMDSZ elképzeléseit. /Nemzetközi ellenőrzés szükséges. = Magyar Hírlap, júl. 28./ Illyefalván Kodolányi Gyula címzetes államtitkár arról beszélt, hogy a térség országainak be kell kapcsolódniuk az európai integrációba. Stelian Tanase hozzászólásában rámutatott arra, hogy Románia kapuja az európai integrációhoz Magyarország. /Új Magyarország, júl. 29./ Illyefalván Szőcs Géza kiemelte, hogy kulcskérdés az elmaradottság. A volt kommunista országok integrációja nagy mértékben függ az Egyesült Államok szándékától. /Magyar Nemzet, júl. 29./

Illyefalván a liberális konferencián felszólalt Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Konrád György, Németh Zsolt, Bíró Béla, Dinu Tamfirescu, Horia Rusu, a 93-as Liberális Párt elnöke, Gabriel Andreescu, Vékás János, a VMDK alelnöke, két oxfordi egyetemi tanár /George Ross és Mark Allmond/ és Molnár Gusztáv. A kollektív jogokról, a nemzetállam meghaladásának szükségességéről volt szó. Orbán Viktor leszögezte, az egyéni jogok nem elégségesek, kollektív jogokra van szükség. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhatják, az államok korlátozott szuverenitása és a kisebbségek korlátozott, belső autonómiájának együttes megléte mellett. A vitán Dinu Tamfirescu teoretikus a nemzetiségek autonómiája mellett foglalt állást. /B. Kovács András: Szabadelvű remény? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./ Felszólalt továbbá Stelian Tanase, Smaranda Enache, Fábián Ernő, Vásárhelyi Miklós, Egyed Péter, Szőcs Géza és Kodolányi Gyula. Az első két nap témája az etnikai viszonyok voltak, a harmadik napé pedig az európai integráció volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31. - aug. 1./

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke Bálványoson kifejtette, hogy az Európai Közösséghez való csatlakozásnak adnak elsőséget, mert így Magyarország hatékonyabban tud fellépni a nemzetközi fórumokon a határokon túli kisebbségek érdekében. A román-magyar kapcsolatok nem elsősorban a magyar kormánynak felróhatóan rosszak. A magyar kisebbségekkel szembeni bánásmód Romániában nagyon nehezen teszi lehetővé, hogy javuljon a két ország közötti kapcsolat. A magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a végső szót az RMDSZ-nek kell kimondani. /Gazda Árpád: Az RMDSZ térfelén a labda. Beszélgetés Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

Júl. 21-31-e között négy ország negyven magyar néprajz szakos egyetemi hallgatója és középiskolása vett részt falukutató táborozáson a Bogdánd szomszédságában levő Szilágyszéren, dr. Szacsvay Éva, a budapesti Néprajzi Múzeum kutatója vezetésével. Tavaly a moldvai csángóknál, Luizikalagorban végeztek hasonló gyűjtést. /Gál Éva Emese: Falukutató tábor Széren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14-15./

Augusztusban a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium pályázaton díjazott tanulói honismereti táborban vehettek részt Budapesten. A táborozást a budapesti Székely Kör tette lehetővé azzal, hogy pályázatot írt ki néprajzi dolgozatok készítésére. A nyertesek vehettek részt a táborozásban. Sok helyre eljutottak, a Szent István-napi ünnepségen ott álltak a Kossuth téren, láthatták Szörényi Levente Attila, Isten kardja című rockoperáját is. /Bakó Botond: Honismereti tábor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Az RMDSZ kongresszusán a magyar parlament pártok képviseltetik magukat. A kongresszura utazó magyar politikusokkal beszélgetett az újságíró. Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nem vár nagy áttörést - például az RMDSZ-en belüli megosztottság megszűnését -, de reméli, hogy az álláspontok egyértelműbbé válnak a brassói kongresszus után. Tabajdi Csaba /MSZP/ szerint sorsdöntő lesz a kongresszus abban, hogy sikerül-e egységet teremteni a vezetésben belüli platformok között. A kérdés az, hogy képes-e a magyar kisebbség jogainak hatékony képviseletére az RMDSZ - mondta Orbán Viktor, a Fidesz frakcióvezetője. /Dési András: Az RMDSZ előtt még hosszú az út. = Népszabadság, okt. 14./

"Több román lap ismertette jan. 9-én a Medifax román hírügynökség jelentését, miszerint Für Lajos, az MDF elnöke Kolozsváron kijelentette: nincs szükség arra, hogy az alapszerződésben rögzítsék a határok sérthetetlenségét, mert azt már tartalmazza a párizsi békeszerződés. Ezt a véleményt osztotta Orbán Viktor is, hozzátéve: ha a román fél ragaszkodik egy ilyen klauzula szerződésbe iktatásához, "miért ne foglalhatnánk bele". /Népszabadság, jan. 10./"

Az RMDSZ megalakulásának ötödik évfordulójának ünnepi rendezvényét Kolozsvárott tartották, jan. 7-én, amely A közösségi érdekvédelem és önkormányzat című tudományos tanácskozással kezdődött. Jelen voltak a szomszédos országokban élő magyarság érdekvédelmi szervezetei és az anyaországi kormányszervek képviselői is. Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke A FUEV és a kisebbségi autonómia címen tartott előadást. Rámutatott arra, hogy a kisebbségvédelem már régen nem az illető ország belügye, viszont idő kell az erre vonatkozó nemzetközi alapelvek életbe ültetéséhez. A kisebbségvédelem alapvető eszköze az önkormányzat és autonómia. Markó Béla az RMDSZ autonómia-programjának kialakulását részletezte. Tartalmas eszmecsere következett, amelyen mód nyílt a vajdasági, kárpátaljai és szlovákiai magyarság álláspontjának ismertetésére. Este az Állami Magyar Színházban ünnepelték az RMDSZ fennállásának ötödik évfordulóját. Ünnepi beszédet mondott Markó Béla, Domokos Géza, Tőkés László és Takács Csaba. A beszédek értékelték az RMDSZ létrejöttét, munkáját, harcát, céljait, de szó volt az ellentétekről is. Felolvasták Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözletét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./ Megjelentek a magyarországi parlamenti pártok küldöttségei /MDF: Für Lajos elnök, Kelemen András, Herényi Károly, Fidesz: Orbán Viktor elnök, Várhegyi Attila, Németh Zsolt, SZDSZ: Mács Imre, Hajdú Zoltán, FKGP: István József, Tóth Mátyás László, KDMP: Semjén Zsolt, MSZP: Szűrös Mátyás. /Új Magyarország, jan. 7./ Markó Béla a tudományos tanácskozáson arról beszélt, hogy a második világháború után megszakadt egy megoldáskeresési folyamat, 1989 után először ezeket az elszakadt szálakat kellett újból összekötni. Ugyanakkor egy másfajta kapcsolatot is meg kellett teremteni a múlttal, felidézni azt a történelmi hagyományt, amely a hajdani Erdélyt a tolerancia földjévé tette. Föl kellett eleveníteni a székely és a száz autonómia egykori rendszerét. - Az RMDSZ 1992. októberi Kolozsvári Nyilatkozatában a belső önrendelkezés fogalmát használta. A szervezet 1993. januári brassói kongresszusa kimondta, hogy a kisebbségi társadalom önszervezését autonómiák teszik lehetővé, a helyi és regionális, személyi és kulturális autonómia. A kisebbségi törvénytervezetében az RMDSZ az autonóm közösség meghatározást fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Budapesten márc. 14-én, a parlamenti integrációs és külügyi bizottság együttes zárt ülésén az ellenzéki pártok képviselői felszólították a kormányt, hogy ne kössön előnytelen alapszerződést. Az ülésről távozva Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy az ellenzéki pártok irreális követeléseket fogalmaztak meg. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint a Szlovákiával kötött alapszerződésben szerepelni kell a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezésének. Nincs rá garancia, tette hozzá, hogy ha lemondunk bizonyos nemzeti érdekeinkről, az majd kifizetődik az európai integráció során. /Népszabadság, márc. 16./

Márc. 20-án a Fidesz és a Magyarok Világszövetsége csúcsszintű megbeszélést tartott Orbán Viktor, illetve Csoóri Sándor vezetésével, melynek eredményeképpen a szlovák-magyar alapszerződés parlamenti jóváhagyásának feltételeiről nyilatkozatot adtak ki. A szerződés rögzítse, hogy a szlovákiai magyarság a magyar nemzet részét is képezi. Mindkét kormány fogadjon el közös csomagtervet a szerződés megvalósításáról, Horn Gyula kérje fel a nemzetközi tényezőket, hogy vegyenek részt az alapszerződés nemzetközi ellenőrzését végző bizottságban. A végleges változatnak tartalmaznia kell a benesi dekrétumok elítélését, a vagyoni kárpótlási igények rendezését és az autonómia jogát. /Magyar Nemzet, márc. 21./

Márc. 27-én fogadta Horn Gyula miniszterelnök Markó Bélát, az RMDSZ elnökét. A megbeszélésen jelen volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár. A miniszterelnök korábban megállapodott az RMDSZ vezetőivel, hogy időnként véleményt cserélnek. A párizsi stabilitási konferencia után nem módosult az RMDSZ álláspontja az alapszerződésről, fejtette ki Markó Béla, aki jónak minősítette a HTMH-val való együttműködést. Tabajdi Csaba szerint a magyar kormány érdeklődéssel figyeli az RMDSZ önépítkezését és szükségesnek tartja a további kölcsönös konzultálást. Markó Béla találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29., Magyar Nemzet, márc. 28./

"A bukaresti tisztiházban ápr. 5-én mutatták be Ioan Suta történész, tartalékos ezredes Erdély - az irredenta hungarizmus kimérája /Katonai Akadémia Kiadója/ című munkát, amely három részből áll: Erdély és a magyar revizionizmus; Erdély és az 1940. évi fegyverszünet feltételei; A hungarizmus a második világháború után. A szerző szerint a könyv "elsősorban vádirat a történelem előtt, amelynek valóságon alapuló igazságos és megalapozott ítéletet kell mondania az erdélyi románok szenvedéséről - azok szenvedéséről, akik attól fogva, hogy a magyarok betörtek Európába, harcra és nagy áldozatokra kényszerültek, hogy megőrizhessék románságukat és létük folytonosságát a dákorománok formálta hazában". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7., Magyar Hírlap, ápr. 7./"

"Júl. 15-én nyílik meg a Kárpátokban, a Bucsecs hegységben, Padinán az első vasgárdista tábor, amelyet bukaresti Horia Simon, nagyszebeni Mota és Marin, valamint a chisinaui Kapitány vasgárdista sejtek szerveztek a fiatalok számára. Nemrég tömegesen elzarándokoltak Corneliu Zelea Codreanu meggyilkolásának színhelyére, ahol elénekelték a vasgárdista himnuszt /nem tiltották be, mint a magyar himnuszt/. Serban Suru fizikatanár többször megpróbálta bejegyeztetni a Mihály Arkangyal Légiója- Horia Sima Fészek nevű szervezetét. A bejegyzést nem engedélyezték, de a hatóság nem tesz semmit a fasiszta megnyilvánulások és szabad szervezkedésük ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./ A táborban vasgárdista "veteránok" mesélnek emlékeikről. A tábor bejáratánál ott lesz a Vasgárda jelvényével ellátott zöld román fasiszta zászló is. /Magyar Hírlap, júl. 15./"

Júl. 17-e és 22-e között rendezték meg hatodik alkalommal Bálványoson a nyári egyetemet a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, a Pro Europa Liga és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A rendezvényen szó esett a magyar-román kapcsolatokról, a kisebbségpolitikáról, a toleranciáról, a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, ott volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 580. sz., Új Magyarország, júl. 24./ Az előadók között volt még Tabajdi Csaba államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Fábián Ernő szociológus, Smaranda Enache, Horia Rusu liberális párti vezető és Costea Munteanu, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke. /Magyar Nemzet, júl. 26./

Sorra megcáfolták Kiss Kálmánnak, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökének a Rompresnek adott nyilatkozatát arról, hogy Holló László Leventével, pártja külügyi kapcsolatokkal foglalkozó vezetőjével Budapesten folytatott tárgyalásokat, ezt a nyilatkozatot több bukaresti lap /Vocea Romaniei, Jurnalul National/ szept. 5-i számában átvette. A hírrel kapcsolatban az RMDSZ Sajtóirodája a következőket tudta meg: Kiss Kálmán és Holló Szabó Levente Magyarországon sem a Fidesz, sem az MDF központjában nem folytatott tárgyalásokat, és alkalmilag sem találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel. A Magyarok Világszövetsége székházában Csoóri Sándor elnök a folyosón véletlenül összetalálkozott velük, néhány szót váltottak, de az nem volt tárgyalás. Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkára közölte: Horn Gyula miniszterelnök nem tárgyalt Kiss Kálmánnal, az MSZP nincs kapcsolatban a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párttal. Király András, a Fidesz külügyi titkára elmondta, hogy Holló László Levente valóban besétált a Fidesz székházába és Nagy Andortól, Orbán Viktor kabinetfőnökétől kért tízezer forintot, saját vállalkozására. Holló László Levente nem is Romániában él, hanem Magyarországon, Martonvásáron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

"A calugareni "ütközet" négyszázadik évfordulóján színes áltörténelmi dáridóra hívta a nemzetet a koalícióban részt vevő Nagy-Románia Párt szenátora, Adrian Paunescu, aki már Ceausescu idején is rendezett hasonló emlékező ünnepeket. Az ünnepelt győzelem valójában vereség volt, az új korban Vitéz Mihályra keresztelt olténiai vajda menekült a törökök elől, nemhogy üldözőbe vette volna őket. A felmentő seregként érkező Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem székelyeivel a Duna felé fordította a törököket. Erről az ünnepségen nem esett szó, a célzásokban magyarok inkább megtestesítői voltak az ellenségnek, mint a törökök. A párhuzamosan szervezett másik monstre rendezvény a bécsi döntés 55. évfordulója volt. Korábban is igyekeztek minél több magyarellenes könyvet kiadni, a külügyminisztérium elöntötte velük a világ könyvtárait, nagyvonalú összegek ösztönözték a nagy nyugati lapok munkatársait, hogy segítsék hozzá a szóban forgó műveket a halhatatlansághoz. Ilyen könyv a nemrég született Meghurcolva saját hazájában című, amely angolul, németül és franciául látott napvilágot. Kiadója a bukaresti polgármesteri hivatal, pénzt a magyar honvédséggel békepartnerséget vállaló hadügyminisztérium biztosított. A kötet az 1989-90-es periódust ismerteti, a székelyföldi népítéleteket és a marosvásárhelyi eseményeket, bemutatva a magyarság románellenességét, agresszivitását. 1990-ben is megjelent egy összefoglaló a magyar revizionizmus történetéről A magyar impérium fantazmagóriája és az Európa Ház címmel. A szerző, Raul Sorban közismert volt erdélyi értelmiségi körökben, nem annyira művészettörténészként, hanem besúgói minőségében. - Iliescu elnök "Románia az igazság óráján" című memoárkötete a hazai kiadás után gyorsan megjelent külföldön is, nyelvenként ötvenezer példányban, terjesztését a román diplomáciai testületek vállalták, ajándékozás formájában. Iliescu kötetében románosítani akarja az 1989-es eseményeket, a magyarokat alig említi, inkább szerepük anarchisztikus jellegét emeli ki. /Ara-Kovács Attila: Románia: új könyvek. = Magyar Narancs, szept. 28./"

"Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 16-án Budapesten vendége volt a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai klubjának, ahol "A román-magyar kapcsolatok 1996-ban" címmel volt szó a szomszédság-politikáról. Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően, javasolta Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ Orbán Viktor, Németh Zsolt, Szőcs Géza mellett Szőcs Ferenc bukaresti nagykövet és Borsi Kálmán Béla fejtette ki nézeteit. Radikális fordulat állt be 1994 után a magyar szomszédsági politikában, cáfolta Orbán Viktor a kormány által hangoztatott külpolitikai prioritások változatlanságát. A szlovák-magyar alapszerződés látszatszerződés politikai akarat nélkül, amely inkább növelte a feszültséget, állította Orbán Viktor. Hasonló kudarc fenyeget a magyar-román alapszerződéssel. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet a "megbékélési"-nek nevezett politika illuzórikus, a magyar külpolitikát tévutakra helyező veszélyeire. Szinte bajkeverőnek tűnnek a magyar kisebbségek. Szőcs Ferenc ismertette az alapszerződési tárgyalások legújabb fejleményeit, elmondva, hogy a pártalapítás és az anyanyelv használata a nehezen egyeztethető kérdések közé tartozik. /Új Magyarország, febr. 19./ Az est után Tőkés László megbeszélést tartott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Németh Zsolttal, a Fidesz külpolitikusával. A megbeszélés célja - Németh Zsolt szerint - az, hogy alternatíva alakuljon ki a kormány külpolitikájával szemben. A megbeszélés után Tőkés László püspök kijelentette: a magyar külpolitika 1994 óta kényszerpályán mozog a román-magyar kapcsolatok terén. A magyar kormány bár kikéri az RMDSZ véleményét, azonban azt nem veszi figyelembe. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a román-magyar megbékélésre tett javaslatát román részről lefasisztázták, Göncz Árpád köztársasági elnök pedig jókívánságokra méltatta, noha a javaslatot az RMDSZ testületileg elfogadta. Sajnálattal állapította meg, hogy a magyar kormány nem a két nemzet, hanem kizárólag a két állam közötti megbékélésről beszél. Kéri, hogy a magyar kormány külpolitikai álláspontja kialakítását megelőzően folytasson hatpárti megbeszéléseket, s ezekre hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit is. /Új Magyarország, febr. 17./ A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László hangsúlyozta, hogy a román-magyar megbékélésnek nem két állam, hanem két nemzet közeledésének kell lennie. Ezért nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Tőkés László sajnálatosnak mondta, hogy amikor a megbékéléssel kapcsolatos alternatív indítványát elküldte Göncz Árpádnak, a köztársasági elnök nem tett semmit, csupán jókívánságát kifejezve válaszolt. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy gyors fordulatra van szükség a magyar kormány kisebbségi politikájában. Nemzeti minimumot követel a Fidesz, mondotta Orbán Viktor a Tőkés László püspökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Véleménye szerint egyedül a magyar kormányon múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumok alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A hatpárti konszenzus valóban elengedhetetlen, fejtette ki Tőkés László, hozzátéve: "jó volna, ha nem csupán a kormány képviselőivel, az egyébként irányunkban rendkívül pozitív Határon Túli Magyarok Hivatalával konzultálhatnánk, hanem egy hatpárti kerekasztal mellett." Orbán Viktor megállapította, hogy pártja és a püspök javaslata egyaránt kitörést kínál a mai magyar külpolitika defenzív helyzetéből. Kívülről úgy látszik, hogy a románok folyamatosan bombáznak bennünket javaslataikkal, a magyar kormány pedig kibúvókat keres, de nincs magyar nemzeti érdekeket képviselő ellenjavaslat, mutatott rá Orbán Viktor. A sajtótájékoztató lezárásaként megismételték közös javaslatukat egy olyan kerekasztalra, amely mellett a határon túli magyarokat képviselő szervezetek és a hat magyar parlamenti párt közösen alakítanák ki a nemzeti minimumot az autonómiakérdésben. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), febr. 19./ "

"A bukaresti Adevarul febr. 19-én beszámolt a Fidesz külpolitikai klubjának a román-magyar kapcsolatokról tartott febr. 16-i vitájáról, amelyen részt vett Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is. "Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" cím alatt idézte a lap Németh Zsolt bírálatát a magyar kormány e téren folytatott külpolitikáját illetően. Tőkés László azt vetette Göncz Árpád elnök szemére, hogy nem adott érdemi választ elgondolására, miután a román államvezetés visszautasította a román-magyar megbékéléssel kapcsolatos javaslatait, Horn Gyula miniszterelnök pedig "csak formális figyelmet fordít ránk". Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat magyarországi parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően - javasolta Tőkés László a vitaesten, amikor megbeszélést folytatott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével. Tőkés László hangsúlyozta, nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy nagyon gyors fordulatra van szükség a magyar kabinet kisebbségi politikájában. Orbán Viktor a megbeszélés utáni sajtóértekezleten leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Orbán úgy vélte: egyedül a magyar kabineten múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumokkal kapcsolatban. /"Magyarország vezetése nem veszi figyelembe Tőkés javaslatait" = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./"