"A VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár sikeres volt, három nap alatt csaknem harminc író-olvasó találkozó, könyvbemutató zajlott le. A Pallas Akadémia Kiadót az a Tőzsér József vezeti, aki 1989 előtt a Tőzsér-postát létrehozta és működtette. Nagyon sokan így jutottak házi könyvtárunk köteteinek nagy részéhez. Kozma Mária, a Pallas Akadémia Kiadó főszerkesztője újabb kötettel, ezúttal rövidpróza-gyűjteménnyel rukkolt ki, címe: A másik táj, ez a kiadó 200. kötete. Markó Béla Szerelmes szonettkoszorú-ja egy 1986-os mű újrakiadása, ezúttal Siklódi Ferenc illusztrációjával látott napvilágot. Érdekes sorozatot tesz közzé mostanában Marosi Ildikó irodalombúvár. Bemutatott kötetének címe: Kis / Ligeti / Könyv. Irodalomtörténeti sorozatról van szó, Ligeti Ernőről. Varga Gábor volt államtitkár kedveli a történelmi parabolákat. A szerző bevallotta: mély nyomot hagyott lelkivilágában az a tény, hogy miként távolodott el, vagy miként távolodtak el tőle Immár harmadszor megjelent a Romániai Magyar Évkönyv. A kötet szerkesztője, Bodó Barna egyetemi tanár szerint az első kötet iránt nagyobb volt az érdeklődés. Továbbra is jelen van a kötetben a csángó- kérdés és a státustörvény vitája. A dokumentumok fejezetben pedig megjelenik az év legfontosabb belpolitikai eseményinek a krónikája. A kötet a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Pro Professionale Alapítvány, valamint Szeged város Határon Túli és Nemzetiségi Kapcsolataiért Közalapítvány támogatásával látott napvilágot. A legnépesebb közönséget vonzó rendezvényén a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó Antal Imre és Simon Endre képzőművészeti alkotásait magukba foglaló köteteket mutatták be. A Magyar Könyvklub gondolt létrehozta erdélyi változatát. Bencze Tibor elmondta, másfél év alatt 67 ezer rendelést kaptak, 182 ezer kötetet adtak el. Az Erdélyi Magyar Könyvklub felállította a legnépszerűbb könyvek listáját is - a megrendelések alapján. A listavezetők: A világ száz csodája című parádés kötet; Frank Júlia Nagy szakácskönyve; egy ballagási idézeteket tartalmazó kiadvány; Gergely Éva Mindennapi szakácskönyve, no meg az első tíz között szerepel Wass Albert Csaba című regénye is. Bencze szerint a magyarországi és erdélyi olvasási szokások között szembeszökő a különbség. Míg odaát az első száz legnépszerűbb kötet között nem szerepel jó minőségű szépirodalom, addig Erdélyben sokan olvasnak Wass Albertet; a listán a 21. az Országépítő (Kós Károly), és a 30., 33., 37. helyen található A gyertyák csonkig égnek (Márai), a Tót atyafiak (Mikszáth) és Az ember tragédiája (Madách) című alkotások. Káli Király István, az Erdélyi Magyar Könyves Céh vezetője, a Mentor Kiadó igazgatója és a Lyra Kiadó és Könyvkereskedés vezetője bevallotta: amióta az EMKK megjelent a hazai magyar könyvpiacon, azóta a Lyra forgalma 2000-ben 40 százalékkal, 2001-ben további 25 %-kal esett. Az erdélyi könyvpiac egyik rákfenéje, hogy nincs információáramlás. Sem az olvasók nem tudnak az új kötetekről, sem a kiadók nem ismerik egymás tevékenységét. Dávid Gyula, a kolozsvári Polis Könyvkiadó vezetője szeretné, ha pontos nyilvántartás készülne az összes hazai magyar kiadóról, tevékenységükről. Tőzsér József, a csíkszeredai Pallas Akadémia Kiadó igazgatója közölte, idén eddig 42 kötetet adtak ki. Legsikeresebb köteteik a turisztikai jellegűek, mint például a hegyek-sorozat. Listavezetőik a Székelyföld című kiadvány, a Kovászna megyéről, a Hargita-hegységről szóló kötetek. Sikerkönyvnek számít még Szabó Gyula önéletírása (Képek a kutyaszorítóból - több kötetes), és természetesen a szakácskönyvek is fogynak. /Máthé Éva: VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ "

"Ötödik alkalommal rendezett irodalmi estet a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az a Castellum Alapítvány, mely a régi erdélyi nemesi családok mai leszármazottait tömöríti magában. Eddig Bánffy Miklósra, Wass Albertre, Vita Zsigmondra, Kemény Jánosra emlékeztek. Nov. 15-én báró Kemény Zsigmond volt a téma, és olyan személyiségek idézték alakját, műveit, mint Sütő András, Csávossy György és mások. A kiváló marosvásárhelyi Farkas Ernő tanár értékes, a Kemény-kutatás számára nóvumot is felvillantó előadást tartott az íróról. Csép Sándor Sütő Andrással, Csávossy Györggyel és Nagy Pál irodalomtörténésszel beszélgetett Kemény Zsigmond életéről és munkásságáról. Sütő András - a birtokában levő halotti bizonyítvány alapján - tisztázta, hogy 1875. december 22-én hunyt el az író Pusztakamaráson, és 24-én temették. Nagy Pál elmondta: egy évvel a halála után Marosvásárhelyen már létrejött a Kemény Zsigmond Társaság, de nem valósíthatta meg fő célkitűzését: az író regényeinek kiadását. Sütő András szerint Kemény Zsigmondnak drámai gyermekkora, élete volt. Zárkózott, betegeskedő, a magányt, az éjszakát kedvelő ifjúként ismerték. /Máthé Éva: Castellum Irodalmi Esték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./ "

"Marosvásárhelyen közgyűlést tartott a múlt hét végén az EMKE Maros megyei, immár önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezete. Dáné Tibor Kálmán elmondta: a marosvásárhelyi fiókszervezet az országban a legeredményesebb. A dr. Ábrám Zoltán elnök vezette ernyőszervezet negyven különböző egyesület, tagszervezet laza szövetsége, emellett még kb. 60 néptáncegyüttest, népi zenekart fog össze. Egy év leforgása alatt a Maros megyei EMKE 147 millió lej fölött rendelkezett, ennek jó részét a magyar kormánytól és magyarországi alapítványoktól kapta. Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester önkényesen lefaragta ama 25 millió lej jó részét, amit a városi képviselői testület szakbizottsága az EMKÉ-nek megszavazott. Az EMKE marosvásárhelyi székházának ügye évek óta megoldatlan. Az EMKE vezetősége és tagjai nem értik: miként létezik, hogy a magyar elnökkel rendelkező megyei tanács, melynek fennhatósága alá tartozik a Kultúrpalota, nem volt képes megoldani ezt az ügyet. /Máthé Éva: EMKE-közgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./ "

"Máthé Éva is emlékezett lapja múltjára, az 55 évre. Járom városomat, írta Marosvásárhelyről. Tizenhét évnyi önként vállalt bukaresti száműzetés után városa kommunista vezetői nem akarták visszaengedni, meg akarták tiltani, hogy ott éljen, ahol született: Marosvásárhely zárt város, nem költözhet bele akárki. Marosvásárhely főterén "a hajdani Kossuth-szobor és Bodor-kút helyén az ortodox katedrális hirdeti (állítólag Erdélyben a legnagyobb): kinek áll feljebb. Előtte Avram Jankó ugratja lovát." Nincs olyan ismerőse, kinek családjából ne mentek volna néhányan külföldre. Marosvásárhely történetében először került kisebbségbe a magyarság. Vajon lesz ki imádkozzon a magyar egyházak templomaiban a huszonegyedik század végére? /Máthé Éva: Ötvenöt mínusz egy. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ "

"George W. Bush elnök bukaresti látogatása napján a bukaresti közszolgálati rádió aznapi műsoraiból kihagyták a magyar nyelvű adásokat, vagyis a látogatás napján nem volt szabad magyarul megszólalni a közszolgálati rádió műsoraiban. Ezzel kapcsolatban Kerekes Károly RMDSZ-es parlamenti képviselő kérdést tett fel az Országos Audiovizuális Tanács elnökének. A képviselő szerint törvénytelenség történt. A rádió vezetősége megsértette a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó, és az 504/2002-es audiovizuális törvény 10-es cikkelyét. Kerekes írásbeli választ kért az Országos Audiovizuális Tanács vezetőségétől. /(Máthé Éva): Törvénysértés történt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./ "

"1992. dec. 24-én II. János Pál pápa a következő szavakkal indította útjára - magyar nyelven! - az akkor létesült Duna Televíziót: "Kedves Magyar Testvérek! Örülök, hogy köszönthetlek Benneteket a televíziós új műsor csatornáján, a műholdas adás megindulásakor; és hogy karácsony közeledtével küldhetem különleges jókívánságaimat. Az Úr legyen veletek, azt kérem szeretettel Tinektek, meghatódottsággal emlékezve lelkipásztori látogatásom napjaira Magyarországon. Mindenkinek kívánom a békét, amelynek alapja Isten megtestesült Fiába, a mi Urunk Jézus Krisztusba vetett hit. Apostoli áldásom kísérjen mindnyájatokat! Dicsértessék a Jézus Krisztus!" Sütő András pedig - többek között - így értékelte annakidején a Duna Televíziót Csoóri Sándorhoz írt levelében: "... a budapesti műholdas televíziós adás kezdete: a nemzeti paranoia s a megosztó szándék ólomketreces korszakának vége; diktatúrák omlása után az egységes magyar szellemi égbolt fölhuzatalának minden eddiginél eredményesebb folytatása; kiteljesítése határok, sorompók, irracionális nemzeti konfliktusok fölött, égi magasságoknál is magasabban, Illyés Gyula álmainak csillagos régiójában, ahol csituló fájdalommal idézhetjük őt: Haza a magasban." Mi, erdélyi magyarok akkori érzéseinket ma sem szégyelljük: peregtek arcunkon könnyek, írta Máthé Éva. Az erdélyi nézősereg a magáénak tudja, érzi, követeli a Duna Televíziót. Akkor is, ha most már a távirányító segítségével több tucatnyi műsorból válogathat. /(Máthé Éva) A Duna Televízió első tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./ "

"A napokban Marosvásárhelyen az új Univers all kereskedelmi üzlet első helyen magyarul írta ki tábláira ajánlatait, pl.: Élelmiszerek - Alimente. Egy bizonyos Ion Ardelean mindjárt törvényszékért kiáltott, mert bűncselekménynek minősítette azt, hogy az üzletházban "a magyar nyelv trónol", és ez semmi mást nem jelent, mint azt, hogy "tájainkon erőszakos magyarosítás folyik", mégpedig "a város legrománabb negyedében". Ez utóbbi információhoz kétség nem fér, hiszen a Tudor lakótelep akkor épült, amikor lakást kellett biztosítani a hetvenes, nyolcvanas évek vásárhelyi betelepítettjeinek. Ott épül Erdély legnagyobb ortodox katedrálisa, ott robbantották ki a "sötét erők" 1990-ben a véres verekedéssorozat első jelenetét. Ez a levél kimeríti az egy népcsoport elleni izgatás tényét, ha lenne ezen a tájon olyan pártatlan igazságügyi szerv, mely eltekintene saját nemzeti hovatartozásától, ha egy tőle különböző népcsoport jogairól van szó. Az áruház vezetősége ahelyett, hogy kikérné magának a hangnemet, a stílust, elkezdett mentegetőzni. /Máthé Éva: Nyelvháború a médiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ "

"Dec. 24-én lesz tíz éve, hogy először jelentkezett a Duna Televízió. Az intézmény dec. 18-án ünnepelte születésnapját. Mádl Ferenc köztársasági elnöknek az összetartozás szimbóluma volt a Duna TV tizedik születésnapja. Csoóri Sándort említette kezdeményezőként és Antall József néhai miniszterelnököt kivitelezőként. "A Duna TV az a média, ahol az emberi helytállásnak is hírértéke van", húzta alá az államelnök. Sára Sándor volt elnököt méltatta: semmiből teremtett működő intézményt, stábot, volt bátorsága szembe szállni a kordivattal. Mádl Ferenc állami kitüntetéseket adott át Sára Sándornak, Hanák Gábor történésznek, Lugossy László filmrendezőnek és másoknak. Benkő Samu történész, az MTA külső tagja az erdélyiek nevében beszélt mondott köszönetet. Azt sugallta: maradjon a családok televíziója a Duna, mely távol tartja műsorától a trágárságot, a reklámozásban is mérvadó, a tudást gyarapítja, s az egészséges vigasságot sem zárja ki adásaiból. Pekár István elnök a határon túli magyar szervezetek díjait vehette át, többek között az EMKE-díjat Kötő József elnöktől. A most létesített Pátria-díjban részesült: Jankovics Marcell, Csoóri Sándor, Kovács K. Zoltán, dr. Szöllösy Árpád, Benkő Samu, Zelnik József, Kőhalmi Ferenc, Boross Péter és Kósa Ferenc. II. János Pál pápa bíboros- államtitkára által üzent. /(Máthé Éva): Önmagát ünnepelte a Duna Televízió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./ "

"Dr. Kelemen Attila, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke összegezte a 2002-es év fő megvalósításait: a Bolyai Farkas Líceum elindult a "visszamagyarosodás" útján; év végére 82-85 %-os lesz a birtoklevelek kiadásának aránya. A sikertelenségek között említette: nem sikerült elérni, hogy a Calarasilor utca visszakapja Kossuth Lajos nevét, bár több mint egy éve döntött erről a városi tanács. A 2003- as év feladatai közé sorolta, hogy a marosvásárhelyi orvosi egyetemen és a Petru Maior Tudományegyetemen végre létrejöjjenek az önálló magyar szakok. Borbély László országos alelnök, parlamenti képviselő számolt be arról, hogy lezárultak az RMDSZ kongresszusi jelölő gyűlések. Az alapszabályzat-módosító bizottság véglegesítette jelentését, látványos változások nem lesznek, de mindenképpen javaslatot tesznek a belső választások és a tiszteletbeli elnök helyzetének rendezése ügyében. Január 15-e után széleskörű vitára bocsátják a módosító javaslatokat. Borbély szerint az idei protokollum 89 pontjából 80 megvalósult, viszont Kolozsváron és Marosvásárhelyen rendezni kell az egyetemek ügyét. Az orvosi és gyógyszerészeti egyetem rektorátusával tárgyaltak, eredmény még nincs. A Petru Maior Egyetem rektora "még gondolkozik"... (Immár 13 éve gondolkozik, és többször nyilatkozott arról, hogy nincs szükség magyar oktatásra az egyetemen.) /Máthé Éva: "Nem vagyunk a Romániai Magyar Mazochisták Szövetsége!". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./ "

"Marosvásárhelyen január elsején a Petőfi-szobornál emlékeztek a költő születésének évfordulójára. 2000-től, a Hunyadi László alkotta szobor fennállása óta mi minden évben, január elsején itt vagyunk, mondta Ábrám Zoltán. Fodor Imre, a város alpolgármestere számba vette a magyar közösség legutóbbi eredményeit: Bocskai István református tanulmányi ház létesült - öregek otthonával; ismét az egyházé a református leányiskola; a Sapientia Egyetem az óévben két új szakkal bővült, templomfelújítások zajlottak, és új templomok épülnek, egyházi diákotthon létesült, jelentős évfordulós ünnepségek zajlottak a Bolyai János bicentenárium kapcsán. Dec. 31-én Csató Béla római katolikus főesperes meghirdette, hogy Marosvásárhelyen újra beindul a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium. A kis ünnepség szavalatokkal, kórusművek eléneklésével, koszorúzással folytatódott. /(Máthé Éva): Petőfi-ünnepség Marosvásárhelyen. A világszabadság és a nemzeti értékek jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 3./ "

"Nívós, értékes folyóirat a Székelyföld, minden lapszámban közli az előfizető személyek és intézmények névsorát. Sajnos, ezt könnyedén megtehetik, hiszen alig van előfizetője a rangos lapnak. Döbbenetes, hogy szerte Erdélyországban mindössze 117 magánszemély fizet elő a Székelyföldre. Marosvásárhelyen az újságíróval, Máthé Évával együtt három előfizetője van a folyóiratnak. Az anyaországi előfizetők között vannak az áttelepültek, a "táplánszentkereszti" Láng Gusztáv, a "budapesti" Csáky Zoltán, a szintén "budapesti" Bartis Ferenc egykori marosvásárhelyi költő, a "szolnoki" Molnár H. Lajost, egykori marosvásárhelyi regényírót... és így tovább. /Máthé Éva: Könyv - tízezerért... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./ "

"Hónapok óta szélmalomharcot vív a marosvásárhelyi tanács RMDSZ-frakciója dr. Dorin Florea polgármesterrel, aki időnként "baromságnak", "abszurd követelésnek" nevezi azt, hogy a nyolcvanezres vásárhelyi magyar közösség szeretné magyarul olvasni az utcák neveit. Máthé Éva nem biztos benne, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége megtett-e mindent az ügy rendezése érdekében. Precedens értékű kezdeményezés, hogy marosvásárhelyi magánszemélyek beperelték a polgármestert, miért nem hajtja végre a tanácsi határozatot. Első fokon pert veszítettek, másodfokon viszont a reklamálóknak adott igazat a táblabíróság. /(Máthé Éva): Civilek a pályán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./ "

"Adrian Nastase kormányfő magyarul elmondott köszöntő szavai akár egy romániai magyar-román hidegháború végét is jelezhetnék, ha nem kellett volna a megelőző években annyiszor csalódni éppen Nastaséban. Medgyessy Péter gesztusa, akinek hirtelen nagyon fontos lett erdélyi származása, akár azt is jelentheti, hogy a baloldali magyar kormánynak immár éppen olyan fontos a határon túli magyarság, mint az EU-ba való betagozódás, állapította meg Máthé Éva. Jó lenne, ha a magyar-román politikai fegyverszünet a romániai magyaroknak nem jogfosztásokat, a mosolyok mögötti újabb diszkriminációkat takarna. A kongresszuson Eckstein-Kovács Péter sérelmezte, hogy az ellenzékiek alapszabály-módosító javaslatait szőnyeg alá söpörték. Magyari Nándor László szerint: miközben az RMDSZ vezetősége kétségtelen eredményeket kicsikarva kollaboracionista politikát folytat, azért nem szabad megfeledkeznie a "demokratikus minimumról". Az újságírónő hozzátette: Tőkés László még ma sem az az elhanyagolható személyiség, akinek félreállása után közvetlenül még fenntartható a romániai magyar egység látszata. Nem titok, hogy létezik az 1989 előtt "helyzetben", valamilyen funkcióban levők és a korábban mellőzöttek, netán üldözöttek szembenállása; nem különben tagadhatatlan a világi és egyházi polaritás. Máthé Éva szerint jó lenne, ha végre nyílt vita zajlana le mindarról, amiről sokan suttognak, négyszemközt, vagy kis közösségekben hevesen vitáznak. /Máthé Éva: Gesztusok, pólusok, robbanások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr.3./ "

"Az RMDSZ és a SZDP vezetősége megállapodott a protokollumról. A tárgyaló testület egyik tagja dr. Kelemen Atilla, a képviselőházi frakció elnöke, a Maros megyei RMDSZ-szervezet elnöke nyilatkozatában kitért arra, hogy idén nehezebben állt össze a megállapodás. A kormánypárt részéről állandóan a Funar-veszélyt emlegették. Kelemen ragaszkodott ahhoz, szögezzék le: érvényben maradnak azok a dolgok, melyeket már kivívtak. Az újságíró megjegyezte, hogy a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetem, valamint a kolozsvári mezőgazdasági oktatás és a zenei egyetemi képzés terén nem történt előrelépés. Még mindig csak az olvasható az egyezményben, hogy a két fél tanulmányozni fogja a magyar karok beindításának a lehetőségét. Kelemen erre úgy reagált, hogy muszáj "képben tartani" a tematikát. /Máthé Éva: A politikai egyezkedés hátteréről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./ "

"Hosszú éveken keresztül Marosvásárhelyen Bónis Johanna volt a Maros Megyei Múzeum történelmi részlegének egyetlen magyar nemzetiségű munkatársa. 2002-ben tört meg a jég, akkor vették fel a fiatal középkori régészt, Soós Zoltánt. A múzeum anyaga siralmas helyzetben van. Marosvásárhelyen az első múzeum 1886-ban létesült, a Székelyföldi Iparmúzeum. Trianon után az iparmúzeum tevékenysége megszűnt. Anyagát széthordták, egy részét Kolozsvárra vitték át. 1940-ben próbálták újraindítani a múzeumot. A harmincas években alakult meg az úgynevezett régészeti és néprajzi múzeum, ami román régészeti tárgyakat, emlékeket gyűjtött. A hatvanas években felújították az egykori Székelyföldi Iparmúzeum épületét, abban egyesítették a régészeti gyűjteményt, és megnyílt a tartományi múzeum első kiállítása, ahol már magyar emlékeket is bemutattak. Akkor kezdték el gyűjteni a magyar történelmi anyagot. Dragomán Pál volt az igazgató, Zrínyi Endre is ott dolgozott. Most a történelmi részleg a Kultúrpalotában van, a néprajzi részleg a főtéri Toldalagi-házban, a természetrajzi gyűjtemény maradt az egykori ipartörténeti múzeum épületében. Bónis Johanna 1994-ben rendezett hatalmas céhtörténeti tárlatot, ehhez Kolozsvárról, Brassóból, Nagyszebenből, Szatmárról, Zilahról és más városokból érkezett az anyag. Ezt követte a textilkiállítás, majd a kerámia, fajansz porcelán tárgyak seregszemléje és az órakiállítás. 1997 óta nyaranta helytörténeti kiállítást rendeznek. Magyar restaurátor nincs a múzeumban. Állandó néprajzi kiállítás létezik a Toldalagi-házban, de az anyagban nincs egyetlen magyar vonatkozású tárgy sem, annak ellenére, hogy Maros megyében negyven százalék a magyarság aránya. A néprajzi részlegnek státussal rendelkező magyar munkatársa nincs. /Máthé Éva: Múzeumi tárgyak - hűvös, holt halomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./ "

"Az idei márc. 15-i erdélyi ünnepségek központja Marosvásárhely lesz, ahol a tervek szerint Kovács László magyar külügyminiszter beszédet mond, kósza hírek terjedtek el a városban arról, hogy valakik füttykoncerttel akarják megakadályozni az MSZP elnökét beszéde elmondásában. Ez szóba került az marosvásárhelyi körzeti RMDSZ-elnökök febr. 28-i értekezletén. A marosvásárhelyi RMDSZ a rendbontás megakadályozására a szokásosnál több rendfenntartó személyt mozgósít, mint máskor. A körzetek élén tisztújítást kell tartani március elején. Felmerült, hogy ellentmondásos az SZKT-jelölés. Ahhoz, hogy valaki jelölt lehessen a belső választáson, háromszáz aláírást kell összegyűjtenie. De minden RMDSZ-tag csak egyetlen jelöltet támogathat. Honnan fogja tudni az aláírásgyűjtő, hogy akit felkér, az nem írt-e alá már más listát is? A helyi önkormányzat több mint nyolcvan négyzetméteres helyiséget utalt ki az RMDSZ városi szervezetének, mely eddig a megyei szervezet székházában fejtette ki tevékenységét. /(Máthé Éva): Előkészületek a március 15-i erdélyi főünnepségre. Kifütyülhetik Kovács Lászlót. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./"

"Rövid látogatást tett Marosvásárhelyen Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter. A sajtónak csak egy részét hívták meg a vele való találkozóra, a Romániai Magyar Szót nem értesítették. Dáné Károly egyetemi tanár, az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatási alelnöke beszámolt a látogatásról. Városi és vidéki iskolaigazgatók, helyi vezetők voltak jelen. Székely Emese, a Református Kollégium igazgatónője tett fel a kollégiumra vonatkozó kérdést arról, hogy náluk lehetséges-e például informatikát és más világi szakokat beindítani. Nem talált megértésre a miniszter asszonynál. Dáné Károly szóvá tette a magyar érettségi tételek sorsát, a jövő tanévre vonatkozó beiskolázást és az, hogy a tanügyben dolgozó magyar vezetők /főtanfelügyelő- helyettes, aligazgató/ munkaköri leírásában jó lenne, ha megjelenne a különleges feladatkör. Ez utóbbiról a miniszter asszony hangsúlyozta, hogy erre nem kell utalnia munkaköri leírásban. Andronescu szerint a magyar vezetők kinevezésével nem a szegregációt akarják erősíteni, hanem a testvériséget. Valójában, hangsúlyozta Dáné, ha magyar osztályok vannak egy iskolában, kell, hogy felelősük legyen. Nemrég az egyik marosvásárhelyi iskolában felelősségre vonták a magyar aligazgatónőt, mellesleg magyar szakos tanárnőt, amiért az iskola hirdetőtáblájára magyar nyelvű kis értesítést függesztett ki egy rendezvénnyel kapcsolatban a magyar ajkú tanárok számára. Dáné kiemelte, hogy Maros megyében a beiskolázási számok évek óta diszkriminatívak. A nyolcadik osztályt végző román gyermekek 65%-a számára hirdetnek meg kilencedikes helyeket. A magyar nyolcadikosok 48%-ának jut hely a középiskolákban. Ezt nem igazságos. A miniszter asszony megjegyezte, hogy a magyar gyermek mehet román osztályba is, tehát előnyben részesül. Ha valaki mezőgazdasági vagy erdészeti osztályba akar iratkozni, csakis románul tanulhat. Ugyanakkor Maros megyében egyetlen magyar adminisztratív osztály sincs, honnan fognak majd kikerülni a magyar tisztviselők, hivatalnokok. Évente kb. hatvan román középkáder végez Maros megyében. Az egész megyében egyetlen magyar közgazdasági osztály létezik, de nem a kereskedelmi, hanem az Elektromaros Líceumban. /Máthé Éva: Ami kimondatlan maradt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./"

"Marosvásárhelyen, a Bernády Házban kiállították a kolozsvári Csomafáy Ferenc fotó- portréit. Csomafáy Ferenc négy évtizede gyűjti azok portréit, akikről az utókornak nem lenne szabad megfeledkeznie. Köztük van Kós Károly, Szabó T. Attila, Gálffy Mózes, Balogh Dezső, Márton Áron. Csomafáy több ezer darabos portrégyűjteményének csupán kis szeletét mutatta be. /(Máthé Éva): Arcok a múltból, a jelenből - a jövőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ "

"Marosvásárhely egyik egyházi oktatási intézete a Református Diakonissza Asszisztensképző Intézet. Igazgatója, dr. Nagy Attila egyetemi tanár néhány hónappal attól tartott, hogy esetleg megszűnik az intézmény, de most már bizakodóbb. Írásban értesítést kaptak, hogy az eddigi formában nem működhetnek tovább az intézet. A szaktárca országszerte meg akarta szüntetni a posztliceális egészségügyi iskolákat. A távlati megoldás: az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem keretén belül magyar nyelvű kollégiumot megszervezni. Az egyetem román szenátusa ezt nem akarja. A képző 1992 óta létezik, dr. Nagy Attila szervezte. Az intézmény úgy jött létre, hogy Csiha Kálmán püspök úr beutazta a világot, összeszedte a pénzt; felépült a szép marosvásárhelyi épület, a nyugatiak be is rendezték. Az utóbbi időben éppen az egyház vezetőségével nem tud szót érteni. Nekik ugyanis teher ez az iskola. Az első csoport 1995-ben végzett. Eddig 265 diplomát adtak ki a végzősöknek. Marosvásárhelyen 680-an tanulnak román nyelven posztliceális egészségügyi iskolákban, a magyar iskolába 75 diákot tudnak felvenni. Szükséges a képzés, mert Marosvásárhelyen vannak klinikák, ahol sem az orvos, sem az asszisztens, sem az ápoló nem ismeri a magyar nyelvet. /Máthé Éva: "Megmenekült" a marosvásárhelyi diakonissza képző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./"

"Marossárpataknak közlönye is van, a Marossárpataki Újság. A március 15-i különszámban terjedelmes írás szólt Miholcsa József újonnan felavatott sárpataki lovas szobráról /Sebesült huszár a címe/. Miholcsának ez a második alkotása, amit a falunak adott. Az első Szent István királyt ábrázolja. Két éve, hogy a Miholcsa család Sárpatakra költözött. Miholcsa Józsefnek idén, ötvenedik életévében éppen öt köztéri szoborra van megrendelése. Torjára tavaly két és fél méteres Árpád-szobrot készített, de végül 2002-ben nem állították fel, mert a helybeliek nem tudtak megegyezni a helyszínről. Barabás Miklós mellszobra félig készen van, Sárpatak részére készíti. Következő, korondi szobrának a címe ez lesz: Erős várunk nékünk az anyanyelv. Hét méternyi, terméskőből épülő emlékmű lesz, rajta fém domborművekkel. Augusztus huszadikán Marossárpatakon is újabb szoboravató lesz, ezúttal János Zsigmond a téma. Fafaragványai is kelendőek. A múlt ősszel, soproni kiállítása nyomán hét munkáját vásárolták meg a műgyűjtők. Korábban négy éven át a marosvásárhelyi művészeti középiskolában is tanított, de szűkült a magyar tagozat. Már csak helyettesítő állások jutottak a művésznek. Jövőre még két Miholcsa-szobrot avatnak Marossárpatakon: II. Rákóczi Ferencét és Bethlen Gáborét. /Máthé Éva: A falu befogadta őket. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), ápr. 10./"

"Márványtáblát helyeztek el "a magyar kegyetlenség áldozataivá lett román hazafiak" emlékére ápr. 25-én Marosvásárhelyen, a prefektúra épületének falán a Vatra Romaneasca szélsőségesen nacionalista román szervezet kezdeményezésre. A marosvásárhelyi román áldozatok emlékét őrző - immár ötödik - táblán egyebek között az szerepel, hogy azt eredetileg 1936-ban, "a Románia egyesítéséért vívott háború 20. évfordulóján" állították, de 1940-ben a magyar horthysták eltávolították helyéről.Az RMDSZ szerint a romániai holokauszt emlékművét nem Marosvásárhelyen, hanem Iasi-ban (Jászváros), vagy Bukarestben kellene felállítani. - Az áldozatok emlékét minden városban meg kell őrizni. A románok között azonban még ma is sokan vannak, akik tagadják, hogy Románia felelős lett volna a holokausztért, az emlékmű Marosvásárhelyen történő elhelyezése pedig éppen erről a felelősségről próbálja elterelni a figyelmet - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában. Marosvásárhely lakosságát közel fele-fele arányban alkotják magyar és román nemzetiségűek. /Magyarellenes történelmi emléktáblák Marosvásárhelyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./ Hiábavaló volt az RMDSZ minden tiltakozása, Marosvásárhelyen, a Városháza falára a Vatra Romaneasca szervezet és a Hősök Kultusza Egyesület elhelyezte azt a márványtáblát, mely gyűlöletet kelt a magyar közösség iránt. A táblán az áll: "ezen falak alatt voltak bebörtönözve állhatatosságuk és az ősi nyelvhez, hithez való ragaszkodásuk miatt a következők...", s ezután 34 román név olvasható. A tábla szövege szerint ezeket az embereket megkínozták, és 1936-ban ugyanazon a helyen ugyanilyen tartalmú táblát helyeztek el, de "a horthysták megsemmisítették azt". A leleplezés után dr. Zeno Opris, a Vatra Romaneasca szervezet elnöke kijelentette: történelmi igazságtétel történt. Helyrehozták azt, amit a horthysták elrontottak. Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke az esemény után ezt nyilatkozta a Magyar Szónak: "Lévén hogy a megye egyik legreprezentatívabb épületéről van szó, azt meg kellett volna kímélnünk a feliratoktól, minden olyan táblától, aminek ott nincs helye. Az európai gyakorlatnak megfelelően legfennebb a tervező nevét, az építtető polgármester nevét, és az épület rövid történetét, valamint az épületben levő intézmények román és magyar nevét kellene feltüntetni - hiszen Marosvásárhelyen vagyunk. A tábla elhelyezését azért is jogszerűtlen, mert nem bizonyított tény, hogy a korábbi tábla ugyanazon a helyen volt. Nagyon sajnálatos, ha a múltban bárki atrocitásokat szenvedett, de ugyanúgy sajnálom azokat a magyar és más nemzetiségű embereket, akik szenvedéseiről semmilyen maradandó jel nem szól." /(Máthé Éva): Gyűlöletkeltésre alkalmas emléktábla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./ "

" "Ilyen rangos gárda ritkán szerepelt a mi színpadunkon", mondotta Gálfalvi György író, a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese máj. 3-án a Kultúrpalotában, ahol Esterházy Pétert, Závada Pált, Parti Nagy Lajost, az erdélyi származású Bodor Ádámot és Morcsányi Gézát, a budapesti Magvető Könyvkiadó igazgatóját üdvözölte Kovács András Ferenc (KAF) költő. Bodor Ádám életében először szerepelt egy írói est keretében Marosvásárhelyen. Bár két évtizede él Magyarországon, témáit máig az erdélyi életből meríti. Máthé Éva, a lap munkatársa szerint "író- és költő-óriások" vonultak fel a marosvásárhelyi Kultúrpalota színpadán. /(Máthé Éva): Jeles vendégek a Látó folyóirat irodalmi színpadán. Író- és költőóriások vallottak önmagukról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./"

"Máj. 9-én megállapodást írt alá Marosvásárhelyen a Bernády György Közművelődési Központban Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Ebben többek között az áll, hogy a kistérségi együttműködés keretében ösztönzik az informatika és a hírközlés terén tevékenykedő vállalkozások közötti kapcsoltfelvételt, a magyarországi illetve a romániai magyar oktatási, kulturális intézmények együttműködésének fejlesztését. Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) digitális tudományos adattárat hoz létre, amelyet elérhetővé tesz a határon túli magyarok számára. Az RMDSZ vállalja, hogy részt vesz ennek az adattárnak a tartalommal való feltöltésében. Kovács Kálmán miniszter hangsúlyozta, hogy ez az első együttműködési egyezmény, amelyet egy magyar miniszter az RMDSZ-szel aláír. Körülbelül egy hónap múlva a magyar oktatási miniszter érkezik majd Erdélybe, hogy kidolgozzák azt a programot, melynek keretében majd 300 határon túli iskola kapcsolódik be a magyar kormány által támogatott Sulinet programba, amihez az IHM infrastruktúrát és szakembereket biztosít majd. Az aláírt megállapodás értelmében Erdélyben klubok, szervezetek jönnek létre az informatika oktatás és kutatás fejlesztése érdekében, az első ilyen csoportot Kolozsváron, a Babes-Bolyai Egyetem keretében létesítik. /(Máthé Éva): Kovács Kálmán Székelyföldön járt. IHM-RMDSZ megállapodás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./"

"Marosvásárhelyen vitát kavart a középkori vár sorsa. Először a Szent Domonkos rend kezdett templomot és kolostort építtetni; a tatárjárás miatt munkájuk félbeszakadt, majd a Szent Ferenc rend barátai fejezték be az építkezést. A mai Vártemplom 1490-ben készült el, a reformáció idején a református egyház vette birtokába, s ma is a tulajdonában van az épület. 1492-ben Báthory István építtetett a templom köré várkastélyt, majd Borsos Tamás, a város egyik főbírája kezdeményezésére 1602-től kezdődően a várat megnagyobbították, és a kibővített épület máig épségben maradt. A város magyar lakossága, magyar vezetői azt szeretnék, ha a vár amolyan kulturális zarándokhely maradna. Ennek felel meg Szekeres Gerő építészmérnök terve, mely szerint itt interkulturális központ, könyvtár, egyházi oktatási intézmény kapott volna helyet. Ez a terv ma is érvényben van. Dorin Florea polgármester sajtótájékoztatóján "gyengeelméjűek" elképzelésének nevezte a tervet. - A múlt senkit nem érdekel, vegyük észre, hogy a pénz beszél. - magyarázta Florea, aki kidobandó kacatnak minősítette a magyar jellegű múltat. /Máthé Éva: "Gyengeelméjűek" elképzelése? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./"

"Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó rendszeresen publikál a Magyar Hírlapban. A balliberális lapban kifejtette, hogy soha nem folyamodott - marosvásárhelyi magyarként -a magyar igazolványért. "Pedig amikor ultraliberális magyar politikusok és újságírók a státustörvény vitájának kezdetén fanyalogtak az ötlet ellen, igencsak kinyílt a székely bicskám." Most már nem tudja, hogy van-e értelme magyarigazolványért folyamodnia. "Olvasom a Kovácsok, Markók és más jeles vezetők jól fésült mondatait arról, hogy most milyen jó fiúk és lányok vagyunk, mert nem haragszik ránk sem Európa, sem Nastase. Jól működött a Máérten a politikai öncenzúra, a mindenképpen megfelelni akarás. Bizonyára a nyáron majd Eric Jürgenstől is vállveregetést fog kapni Frunda György és Tabajdi Csaba, amikor találkoznak Strasbourgban." Tehát úgy néz ki: a nemzetegyesítés még gondolatban is elmarad. "Magyarigazolvánnyal vagy anélkül vagyunk, de fogyunk." /Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó szerkesztőbizottságának tagja: Igazolatlan magyar. = Magyar Hírlap 2003. május 31. "

"Máj. 30-án az RMDSZ néhány képviselője Erdőszentgyörgyön a térségben élő értelmiségiekkel találkozott. A házigazda Osváth József, helyi RMDSZ-vezető volt. Markó Béla vitaindító bevezetőjében arról beszélt, hogy az új európai trendek révén az erdélyi magyarság soha nem tapasztalt esélyhez jutott, amivel élnie kell. Ahhoz, hogy az esélyből valóság legyen, az erdélyi magyarság érdekképviseletének a lehető legjobb kapcsolatot kell kiépítenie mind a magyar, mind a román kormánnyal. Ennek eredménye lehet az Erdélyen is áthaladó autópálya, a magyar kedvezménytörvény "Ehhez egységes, erős politikai képviselet kell, fölöslegesek a burkolt viták" - üzent a belső ellenzéknek a szövetségi elnök. Asztalos Ferenc szólt az új típusú szakoktatásról, amely végződhet érettségivel, de ez nem lesz kötelező, csak a tíz osztály elvégzése, és megszűnik a képességvizsga. A megjelent lelkészek sürgették az egyházi épületek visszaadását. Mások azt sérelmezték, hogy az egyházak szinte semmilyen fórumon, alapítványnál nem pályázhatnak. A helyi kórház az év eleje óta a fizetéseken kívül egyetlen lejt sem kapott, ha az egyházak nem segítenék az intézményt, akkor a beutalt betegeknek élelmet sem tudtak volna biztosítani. Virág György megyei elnök közölte: miközben a megyei költségvetésben egy lej sincs előirányozva ilyen célokra, idén a kormány a helyi önkormányzatok hatáskörébe utalta át a kórházak épületeinek a fenntartását. Volt, aki azt kérdezte: miért nem lehetett megtartani Tőkés Lászlót a tiszteletbeli elnöki szerepkörben. Markó Béla szerint Tőkés László évek óta nem vállalta már az együttműködést az RMDSZ többi vezetőjével. Markó szerint "ha a román bíróság helyt adott volna Tőkés László keresetének, akkor az oda vezethetett volna, hogy a joghatóság feloszlatja az RMDSZ-t". /(Máthé Éva): RMDSZ-tanácskozás Erdőszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./"

"Ősztől 20, illetve 25 hellyel első és ötödik osztály indul a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumban, közölte Bálint István igazgató. Utoljára a nyolcvanas években működött alsó tagozat a középiskolában. A tanerők létszáma csak eggyel nő, kiváló tanítónénit szeretnének szerződtetni az elsősök oktatására. Szeptemberben viszont még mindig 12 román osztály kezdi meg a tanulást a Bolyaiban - két évfolyamon. Tehát a 2005-2006-os évben lesz esély arra, hogy kizárólag magyarul történjen az oktatás. /(Máthé Éva): Alsótagozat is lesz a Bolyaiban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./"

"Máthé Éva, a Romániai Magyar Szó marosvásárhelyi tudósítója dr. Dorin Florea polgármester sajtóértekezletéről szóló beszámolójában írta: "Florea doktor - román újságírói asszisztenciával - gúnyt űzött abból az elvárásból is, hogy a város magyarsága azt szeretné, ha nyolc román levéltáros mellé a nyugdíjba vonuló Páll Antal Sándor helyére magyar levéltárost alkalmaznának abban az állami levéltárban, ahol a dokumentumok nagy része magyar vonatkozású!" Dorin Florea reagálása: "Ez a kérés is pont olyan aberráció, mint sok más, ami magyar részről jön. Valaki csak azért legyen levéltáros, mert magyar? Ez disznóság lenne! Így meg sem lehet hirdetni egy állást!" A polgármester építené az utat Európa felé, de állásfoglalása, tettei mögül kilóg a nemzeti türelmetlenség. Szavaival jelezte a nacionalistáknak, itt vagyok; ezek hiába ugrálnak, én vagyok a hatalom. Balogh József Marosvásárhelyen a Könyvtári Szemle szerkesztőjeként elbeszélgetett egy frissiben kinevezett kutatóval. "Erdély története az érdeklődési területem" - újságolta. Aztán bevallotta, hogy latinul, magyarul, németül egyáltalán nem tud... Hol vannak a magyar levéltárosok, könyvtárosok, muzeológusok, kutatók? Kiöregedtek, emigráltak, más szakmára tértek át. Hiányuk felbecsülhetetlen károkat okozott. /Balogh József: Hol vannak a magyar levéltárosok? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 18./"

"A héten véget ér Virág György, a Maros megyei tanács elnöke és a Kultúrpalota vezetőségének vitája: felkerül a magyar felirat. Hónapok óta tanácsi határozat írja ezt elő, de jöttek a kifogások sorjában: drága az állványzat, rövid a villanyosok létrája, nem szabad lefoglalni a tűzoltókét, nincs meg a műemlékvédelmi engedély, nem tudják eldönteni, miből készüljenek a betűk... Az érvek elfogytak, az óra ketyeg. /(Máthé Éva): Végre! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./"

"A múlt hét végén a kalotaszegi Zsobokon megtartott szórványkonferencián többek között részt vett Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány (IKA) elnöke, és Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője. Pomogáts Béla elégedetlen azzal az összeggel, ami a rendelkezésükre áll - ez az idén 1 milliárd forint. Ezen kívül az IKA a kézbesítője ama 1,2 milliárd forintnak, amit azoknak a határon túli magyar családoknak folyósít a kormány oktatási támogatásként, akik egy vagy több gyereküket magyar iskolába járatják. A tavaly az erre szánt egy milliárd forintból 800 ezret ugyancsak a pályázók kaphattak meg, mert csak minimum két magyar iskolás gyerek esetén folyósították a 20 ezer forintos támogatást, és ezt a magyar igazolvány meglétéhez kötötték, viszont az igazolványok átvétele, beszerzése igen nehézkesen haladt. Mivel az idén a támogatás megszerzéséhez nem kell majd magyar igazolvány, és egy gyerek után is jár a juttatás, Pomogáts szerint kb. 2 milliárd forint kell majd ahhoz, hogy minden jogosult hozzájuthasson a 20-20 ezer forinthoz. Az elnök azt is elmondta: "A kormányváltás előtt elszabadult a pályázás. Az Orbán- kormány utolsó időszakában olyan pályázatokat hagyott jóvá, amelyekről világosan tudtuk, hiszen én akkor is kuratóriumi tag voltam, hogy az összeg magánzsebekben fog kikötni. Azt még meg tudtuk akadályozni, hogy egy felvidéki magánszálloda építésére valaki 50 millió forintot kapjon, de azt már nem, hogy 80 millió forintot utaljunk ki egy erdélyi sajtó- és könyvterjesztő hálózatra, és nyilvánvaló, hogy ez a pénz magánzsebbe vándorolt." Az idei 1 milliárd forintos keretnek a 66-68 %-a fölött a határon túli alkuratóriumok rendelkeznek. A HTMH (Határon Túli Magyarok Hivatala) jövőre 2-3 milliárd forintos támogatást kér majd a külhoni magyarok támogatására. Az IKA elnöke az idén is kiemelten fontos feladatnak tekinti az erdélyi templomok építését. Csíkszeredában római katolikus katedrális épül, azzal a távlati céllal, hogy talán püspöki székesegyház lesz Csíkban, e nagy méretű templom befejezése érdekében Pomogáts levelet írt Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hiszen kb. 100 millió forint kell e célra, és ez elvinné a központi IKA-alapnak majdnem a felét. Pomogáts Béla rendkívül fontosnak tartja azt, hogy például Románia uniós csatlakozásáig az anyaország kedvező helyzetbe hozza, megerősítse az erdélyi intézményeket, hogy azok képesek legyenek részt venni az uniós pályáztatási rendszerben, ahol önerőre is szükség van. Emlékeztetett arra is, hogy a nyugat-európai kisebbségi régiók (pl. két belgiumi német falu, a dél-tiroli osztrákok stb.) igen jelentős összegeket kaptak az uniós alapból, és ez úgy volt lehetséges, hogy életképes projektjeik, intézményeik voltak. Arra is utalt, hogy a határon túlra jutó 6-7 milliárdos támogatásnak az IKA csak egy részével rendelkezik, tehát figyelni kell az Apáczai Közalapítványra, az Új Kézfogás Közalapítványra, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumára, ezekkel a közeljövőben együttműködik majd az IKA. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány (AKA) irodavezetője jól dokumentált beszámolót nyújtott át a zsoboki konferencia résztvevőinek, amelyben nyomon követhető az AKA története, a főbb célkitűzések. Az 1999-ben létrejött közhasznú szervezet eddig 3,1 milliárd forintnyi támogatást ítélt meg, a benyújtott 1236-ból 654 pályázatot ítélt életképesnek. Főleg a felsőoktatást, a szakképzést támogatta. Mivel a zsoboki konferencia témája a szórványmagyarság helyzete, jövője volt, Csete Örs erre a pászmára koncentrált. 2001-től az AKA évente 5-5 millió forintot juttatott hat erdélyi szórványközpontnak. Viszont Csete Örs jelezte: 2003-ban már nem tartozik feladataik közé s szórvány támogatása. Ezenkívül eddig hét ingatlanvásárlást, -építést támogattak Segesváron, Szamosújváron, Aradon, Válaszúton, Széken, Gyimesfelsőlokon és Temesváron. Erdélyben, Délvidéken, Kárpátalján és Felvidéken 86 szórványóvodát támogattak. A Magyarok - Határok Nélkül program keretében a nyugati magyar szórványokhoz juttattak ki magyar tanárokat, nyelvápoló táborokat szerveztek a kint élő gyerekek számára. 2003-ban a következő területeket támogatják: számítástechnikai jellegű pályázatokat, a szakképesítési alapból a középiskolai szakoktatást támogatják; a felsőfokú oktatás terén pedig a gyakorlati képzésre vonatkozó pályázatoknak van esélyük. Az AKA idei kerete 1,2 milliárd forint. /(Máthé Éva): Magyar közalapítványok beszámolója. Kevés a fóka, sok az eszkimó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Zsobok 320 lelkes, színmagyar református falu. Szórványközpontja, a benne 1994 óta működő Bethesda Gyermekotthon a maga nemében egyedülálló, ahol a 115 gyerekből 54 állandó lakó (árva vagy szegény családból származó, elhagyott gyerek), a többiek az iskolai év idején olyan falvakból érkeznek az iskolába, bentlakásába, ahol nincs magyar tanítás. A kastélyszerű új épület németországi református támogatással készült. Jelenleg az öregek otthonát építik, ahol a 18. életévüket betöltő, a zsoboki otthonban nevelkedett fiatalok dolgozhatnak, lakhatnak majd - ha erre igényt tartanak. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia - idei tanácskozását Zsobokon, a Bethesda Otthonban szervezte meg. A téma: A rehabilitációs programok esélyei a romániai és a kárpát-medencei szórványokban. Pomogáts Béla szerint a szórvány felkarolását nem lehet tovább halasztani. A 20. század megtépázta a magyar nemzetet, társadalmat. Trianont még mindig nem dolgozta fel a nemzet, s most igen káros az, hogy "a határon túli magyarság ügye, a nemzetpolitika a pártpolitika részévé vált, pártérdekek alá rendelődött". A budapesti Teleki László Intézettől származó adatokat ismertette Pomogáts: a legutóbbi felmérések szerint a világon alig több mint 13 millió magyar él, 77,1 százalékuk Magyarországon, 2,6 millió a Kárpát- medencében, 1,72 millió Nyugaton. A magyarság 13,9 %-a, 885 ezer fő abszolút szórványban él, olyan településeken, ahol magyar oktatás már nincs, legfeljebb az egyház jelent még megtartó erőt. Viszont ha azokat is szórványmagyaroknak nevezzük, akik egy településen belül kisebbségben élnek a Kárpát-medencében, akkor kb. 1,1 millió az itt szórványban élők létszáma. Hozzájuk adódik a nyugati diaszpóra - 1,72 millió egyén. A leggyorsabban a nyugati diaszpóra épül le. Erdélyben is drámai a szórványban az asszimiláció. A szórvány ügye nemzetstratégiai tétel kell hogy legyen, amit a magyar kormánynak, a határon túli politikai és civil szervezeteknek együttesen kell felkarolniuk. A konferencia célja a problémák felleltározása volt. Vetési László az erdélyi református szórványgondozói szolgálat vezetőjeként konkrét példákkal ecsetelte, mennyire elszigetelődtek az egyes kis magyar közösségek, hogy sok helyütt az alkoholista lelkészek sem jelentenek már számukra mentsvárat, bár "az egyház az utolsó hajszálér-hálózat, mely egymáshoz kapcsolja a szórványmagyarokat". (Pusztakamarást említette, ahol az iskola után felszámolódik az egyház is.) Az erdélyi református 550 anyaegyházból 195-ben 300 alatt van a hívek száma. A lelkészek körében a felkészületlenség, az improvizáció terjed. Majd arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdélyi szórványmagyarok 48 %-a városokban él, velük senki sem foglalkozik. Lépcsőzetes, gyakorlati tervnek kell készülnie ezzel kapcsolatban. A lehető legsürgősebben 300 pedagógusnak és 300 lelkésznek azonnali, folyamatos támogatást kell nyújtani, különben sok kisközösség egy- két év alatt eltűnik. A Sapientia Egyetem valószínűleg keretet biztosít majd e programnak, amely felkészítést is jelent. Szilágyi N. Sándor nyelvész-professzor az asszimiláció, a szórvány kifejezések pontos meghatározására vállalkozott. Statisztikai felmérések alapján mondotta: Romániában 27 ezer falusi magyar ember él olyan településen, ahol a magyarok részaránya nem éri el a 10 %-ot, és 139 ezer olyan városlakó van, ahol ez az arány 11-20 % között mozog. A két utóbbi népszámlálás között, tíz év alatt hivatalosan 13 százalékos volt a magyarság apadása. Péntek János nyelvész-professzor Zsobok példáját emelte ki. Nem hangzatos mondatokra, hanem egyéni cselekvésekre, nyelvi rehabilitációra van szükség. Szerinte a nyelvvesztés bármikor visszafordítható folyamat, csak meg kell találni a módját, a felelősét - egy-egy közösségen belül. Foggal-körömmel meg kell tartani az iskoláknak legalább az alsó tagozatát, mert az iskola nélkül maradó falu felmorzsolódik. Felhívta a figyelmet a lakótelepi szórványra, ahol a nyelvvesztés igen komoly méreteket ölt. Sok településen a "megfélemlített nyelvhasználat" áll fenn, ezt a kifejezést néhai Szabó T. Attila professzor alkotta meg. (Rád szólnak: ne beszélj magyarul!) Ez frusztrált lelki állapothoz vezet, és igen nagy mértékben járul hozzá a kivándorláshoz. Péntek János a szórványközpontok körének a kibővítése mellett szállt síkra. Több előadó utalt arra, hogy 30-50 ilyen újabb központra lenne szükség. Halász Ferenc, a temesvári Bartók Béla Líceum volt igazgatója a bánsági helyzetet elemezte. A magyarok részaránya Temes megyében jelenleg 7,58 %. Minden településen kisebbségben élnek (már ahol jelen vannak). Az utóbbi időben megkezdődött a fakultatív magyar nyelvoktatás ott, ahol erre igény van, ez már több mint 300 gyermeket érint. Még egyelőre 23 óvodában és 17 általános iskolában, és 1-2 középiskolában folyik magyar oktatás is (a Bartók Béla Líceumban csak magyar nyelven tanulnak). Az utóbbi időben beindult Élő kapcsolat nevű program keretében családonként keresik fel a magyar kisközösségeket. Mint mondotta: a Bánságban a vegyes házasságok 90 %-ában a gyerekek nem tudnak már magyarul. Pozitív jelenség, hogy szegedi támogatással táncházmozgalom indult be. Halász Ferenc sérelmezte, hogy az Apáczai Közalapítvány szórványtámogatása megszűnik. Dáné Tibor Kálmán az EMKE országos vezetősége nevében figyelmeztetett arra, hogy elsősorban az egzisztencia-teremtéssel, a szórványban élő vállalkozók támogatásával, megerősítésével kellett volna oda hatni, hogy megmaradjanak a magyar kisközösségek. A jelenleg "futó" programok kapcsán javasolta: ne csak nyelvőrző táborokat szervezzenek az illetékesek, hanem tehetséggondozást is vállaljanak - tematikus, festészeti, zenei, informatikai táborokat létesítsenek a szórványban élő gyermeknek. Pillich László, a kolozsvári Heltai Alapítvány elnöke statisztikai felmérések alapján, térkép segítségével vázolta az erdélyi korridor elméletet, mely szerint Szatmárnémetitől Sepsiszentgyörgyig egy folyosó mentén helyezkedik el a hazai magyarság, mely gerincének fő csigolyája Kolozs megye, Kolozsvár, ahol 17 %-ra süllyedt a magyarság részaránya. Márpedig ha ez a csigolya kihull, akkor a gerinc kettétörik, két enklávéba szorul be a magyarság. A Kolozs megyei magyar gyermekek 10 %-a nem magyarul kezdi az iskolát, 20 %-uk románul végzi a 8. osztályt, és 50 %-uk románul érettségizik - sorolta a szórványosodás adatait. Somai József, az Iskola Alapítvány elnöke eredményeiket sorolta, amelyek - mint mondotta - nem látványosak, de például a Zsil völgyében, Óradnán, és másutt is sok helyen támogatni tudták az ingázó tanulókat, ösztöndíjakat biztosítottak szegény sorsú, szórványban élő magyar gyerekeknek. A továbbiakban a vajdasági, burgenlandi, Beszterce- Naszód megyei magyar közösségek gondjairól, a válaszúti Kallós Alapítvány tevékenységéről, az óradnai, segesvári, hunyadi magyar közösségek, szórványközpontok sorsáról hangzottak el kiselőadások. A házigazda, a zsoboki Molnár Irma tiszteletes beszámolt arról, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetsége minden évben felvállal egy-egy ügyet, és azt kitartással támogatja. Most a megszűnő félben levő balázsfalvi magyar oktatást szeretnék megmenteni az enyészettől. Korábban a csucsai Ady-Boncza kastély szomszédságában levő református templomot festették le, újították fel, ahol 3 (!) református ember él. /Máthé Éva: Szórványgondok - magyar módra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ "