Az Értelmiség 2000 szegedi nyári egyetem egyik szekció-rendezvényén olyan magyar-jugoszláv kapcsolatfelvétel történt, mely páratlan eseménynek számít azok után, hogy a Vajdaságot is magában foglaló Jugoszlávia és a NATO-tag Magyarország immár egy láthatatlan barikád két oldalán található. A Jugoszlávia elleni NATO-invázió óta ez az első csoportos kapcsolatfelvétel volt a hármashatár térségében, Szegeden. Dr. Besenyi Sándor, a nyári egyetem igazgatója, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta, ennek előzménye is volt. 1999-ben tartották meg a Régiónk Koszovó után című programot, a tavalyi nyári egyetemet, ami jelezte, hogy megindult a civil kapcsolatfelvétel. A programot ők vetették föl, az amerikai Partners Hungary Alapítvány pedig anyagilag és szakmailag támogatta munkájukat. Hatvan résztvevője volt ennek a konferenciának. Huszonhat tagú volt a jugoszláviai küldöttség, nagyon kevés vajdasági magyar volt közöttük. Elindult tehát a közös gondolkodás. A két ország között az államközi és önkormányzati kapcsolatok építése szünetel. A civileknek kell lépniük, hozzájárulniuk a helyzet normalizálásához. A konferencia egyik témája volt a demokratizálódás kérdése, az emberi, polgári és ezen belül a kisebbségi jogok biztosítása. A második blokk a civilek és önkormányzatok együttműködéséről szólt. A harmadik blokk a kulturális együttműködésre vonatkozott. A negyedik téma a Tisza tragédiája miatt a környezetvédelmi együttműködés lett. Végül előterjesztettek egy megállapodást: létrehoznak egy euroregionális, információs és koordinációs civil központot, három helyen bejegyezve, Temesváron, Újvidéken és Szegeden. A központ Szeged lesz. Leltárba vették az eddigi eredményeket: a testvér-települési hálózatot, a művelődési kapcsolatokat. /Máthé Éva: Életjelek a Vajdaságból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

"Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei szervezetének a helyhatósági választások miatti bonyodalmak nyomán menesztett volt elnöke szept. 5-én ügyvédi irodájában sajtótájékoztatót tartott. Kincses előreláthatólag nem kerül rá a Maros megyei parlamenti választási listára, melyről véglegesen a szeptember 16-i megyei küldöttgyűlés dönt. Kincses elmondta: szerinte a jelölés Maros megyében "választási komédiának" tekinthető. Azt állította, hogy a tagság azért nem vett részt nagyobb számban a jelölő gyűléseken, mert ezeket több esetben még a sajtóban sem hirdették meg, tehát csak a jelenlegi tisztségviselők baráti köre tudott ezekről. A jelölő gyűléseken több helyen azt mondták a jelenlevőknek, hogy Kincses Előd nem lehet jelölt, mert kettős, magyar-román állampolgársága van. Kincses emlékeztetett: négy évvel ezelőtt is jelölt volt, akkor a kettős állampolgárság nem volt akadálya ennek. Ion Ratiu, Ilie Nastase és mások is voltak ilyen helyzetben. - Virág György, a Maros megyei tanács elnöke, a Területi Választási Bizottság elnöke minderről kifejtette: az Alkotmány szerint csak az lehet közképviseleti személy, aki csakis román állampolgársággal rendelkezik. Virág szerint megtörténhet, hogy az utolsó métereken megóvhatják valakik az egész RMDSZ-listát amiatt, hogy egy ilyen hiba van benne. /Máthé Éva: Kincses Előd nem nyugszik bele kudarcába. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./"

"Újabb sajtótájékoztatót tartott Kincses Előd. Bejelentette: bizonyítani kívánja, hogy a Maros megyei jelölőgyűlések szabálytalanok voltak. A szabályzat szerint ezeken legalább ötven RMDSZ-tagnak kellett volna jelen lennie, azonban a 32-ből csak két körzetben volt meg a szükséges 50 fős létszám, és a választmányi tagok sem voltak mind jelen. A Megyei Szabályzatfelügyelő Bizottság Kincses Elődnek erre vonatkozó fellebbezését elutasította, ezért ő szept. 18-án beadványával a Szövetségi Szabályzatfelügyelő Bizottsághoz fordult. Nehezményezi továbbá: az RMDSZ Operatív Tanácsa felülbírált korábban neki kedvező szabályzatfelügyelő bizottsági döntéseket, "ami ugyanolyan, mintha egy ország kormánya felülvizsgálja és megváltoztatja az illető ország Legfelsőbb Bíróságának döntéseit", mondotta. Máthé Éva, a lap munkatársa megkérdezte Kincses Elődöt, mi a véleménye arról, hogy a Maros megyei RMDSZ-közgyűlés nem jelölte a novemberi parlamenti választáson való részvételre? Kincses elmondta, hogy nem lépett vissza a jelöléstől, hanem az ellene folytatott eljárás elleni tiltakozásképpen elhagyta a termet. Pályázatát otthagyta, nem tudja, miért nem terjesztették elő. Kozsokár Gábor alkotmányjogász szerint Kincses nem választható, nem jelölhető, mert kettős állampolgár. Kincses Előd erről elmondta: négy évvel ezelőtt Markó és Frunda után harmadik szenátorjelölt volt Maros megyében, akkor ez senkit nem zavart. Hozzátette: ha esetleg független jelöltként indulna a választáson, az RMDSZ óvást fog emelne ellene? /(Máthé Éva): Kincses Előd nem adja meg magát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Az USÁ-ban működő PER (Project on Ethnic Relations) nemkormányzati szervezet (az EBESZ demokratikus intézményekkel és az emberi jogokkal foglalkozó irodájának támogatásával) a kétnapos konferenciát szervezett Marosvásárhelyen A romák és a választási kampány címmel, melyen többek között jelen volt Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Livia Plaks, a PER NeW York-ban élő ügyvezető elnöke, Dan Pavel politológus, a PER romániai kirendeltségének vezetője, a lengyelországi Andrzej Mirga professzor, az Európa Tanács roma bizottságának alelnöke, a PER roma bizottságának elnöke, Csegzi Sándor, Marosvásárhely egyik alpolgármestere, és nem utolsó sorban az érintettek: Nicolae Paun és Ivan Gheorghe, a Romák Pártja (Partida Romilor) elnöke és főtitkára, Florin Cioaba (király), a Romák Kereszténydemokrata Központjának elnöke és más cigányszervezetek képviselői. Koreck Mária, a PER marosvásárhelyi kirendeltségének vezetője megnyitotta az eszmecserét. Plaks asszony és Dan Pavel a romák európai illetve hazai helyzetét vázolta, utóbbi azt kifogásolta, hogy bár a román pártok meghívást kaptak a rendezvényre, távolmaradásukkal bizonyították be újra, hogy nem érdekli őket a romakérdés. Választások előtt a legégetőbb probléma nyilvánvalóan az, hogy e Romániában több milliósra becsült népcsoportnak eddig egyetlen képviselője volt a román parlamentben. Cioaba "király" kifogásolta, hogy a hazai több mint 100 roma szervezet közül csak a Romák Pártja kap állami támogatást a közeledő kampányhoz. Eckstein miniszter elmondta: ilyen a választási törvény, csak a parlamenti pártokat részesítik támogatásban, és elismerte, hogy ez esélyegyenlőtlenséghez vezethet. Ennek áthidalására a megoldás az lenne, ami a kétnapos rendezvény végén körvonalazódott: a négy legjelentősebb roma szervezet vezetői (melyek részt vettek a helyhatósági választásokon) közös nyilatkozatot írtak alá arra vonatkozóan, hogy szeptember 23-án újra találkoznak, és akkor megpróbálják nyélbe ütni a választási koalíciót, és így egy közös roma fórum állíthatna jelölteket. - A roma szervezetek vezetői elismerően szóltak a rendezvényen Eckstein Kovács Péterről, aki többek között elérte, hogy a roma deportáltak is kárpótlásban részsüljenek, ennek megoldása folyamatban van. /Máthé Éva: PER-tanácskozás Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 19./"

"Kerekes Károly parlamenti képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltje a szociális gondok enyhítésével, munkaügyi kérdésekkel, a nyugdíjasok sorsával foglalkozik, ezt szinte minden erdélyi magyar ember tudja. Több törvénykezdeményezése volt. 1998-ban kezdeményezte az utódlási nyugdíj jogosultságával kapcsolatos törvény módosítását. Kerekes Károly a napirend előtti felszólalások során többször válaszolt például Lazar Ladariu egységpárti képviselő nacionalista indíttatású interpellációira. Ő kezdeményezte a nyugdíjasok kedvezményes utazására vonatkozó rendeletet, amelyet elfogadtak. Javasolta a törvény módosítását olyan módon, hogy Romániában lehetőség nyíljon az anyanyelven történő esketésre. Ennek jóváhagyását eddig akadályozták. Elvetették Kerekes Károlynak azt a javaslatát is, hogy az 1949-1962 között munkaszolgálatot teljesített személyek kárpótlást kapjanak. Ez a javaslata törvénytervezet formájában a szakbizottságnál van. Legnagyobb eredményének azt tartja, hogy sikerült elfogadtatnia a román törvénykezésben annak a ténynek az elismerését, hogy 1944 őszén az erdélyi magyarságot komoly atrocitások érték, és ezért kárpótlást kapjon. Az ügy rendezése inkább történelmi-politikai jellegű, hiszen a kárpótlásra jogosultak közül már nagyon kevesen vannak életben. E javaslatomat a parlament mindkét háza elfogadta, és szeptemberben közzéteszik a törvényt. Napirend előtti felszólalásai között említette: tiltakozott amiatt, hogy különleges csendőralakulatokat hoznak létre a magyar lakta erdélyi vidékeken, továbbá sürgette a Bolyai Farkas Líceum magyar jellegének visszaállítását. Kerekes tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés Parlamenti Közgyűlésének és a nemzetközi szervezet jogi bizottságának. A képviselő közbejárt azért, hogy a víz alá került bözödi templomok helyett Erdőszentgyörgyön templomok épüljenek. Hozzájárult a nyárádszeredai Bocskai István szobor felállításához szükséges minisztériumi engedély megszerzéséhez. - Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ egyik táborához sem tartozik. /Máthé Éva: "Egyik táborhoz sem tartozom!" Beszélgetés Kerekes Károly parlamenti képviselővel, az RMDSZ Maros megyei szervezetének jelöltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./"

"A PER /Project on Ethnic Relations/ amerikai nemkormányzati szervezet ügyvezető elnöke, Livia Plaks asszony New York-ban él, de Nagybánya szülötte, Elie Wiesel Nobel-díjas író unokahúga, aki románul és magyarul is beszél. A Romániai Magyar Szó munkatársának, Máthé Évának nyilatkozva elmondta, hogy a PER működését az Egyesült Államok négy legnagyobb alapítványa finanszírozza, ezek mind privát alapítványok, például a New York-i Carnegie Corporation alapítványa, a Hewlett Packard elektronikai cég William and Flora Hewlett nevű alapítványa, a világ legnagyobb biztosító társasága által fenntartott Charles Stewart Mott Fundation és újabban az Európa Tanács. A nagy cégek azért áldoznak konfliktusmegelőző, -kezelő programokra, hogy béke legyen, hogy, biztonságosan megtehessék befektetéseiket. Elmondta, hogy a Plaks a férje neve, az ő lányneve Pasch, és hozzátette: ő zsidó. Máthé Éva megjegyezte, hogy általában a zsidó emberekben van egy belső indíttatás egyrészt arra, hogy máson segítsenek, másrészt arra, hogy az ellentéteket elsimítsák. Livia Plaks egyetértett: a "zsidó nép tapasztalata, sok szenvedése vezetett oda, hogy a zsidó emberek békét szeretnének mindenkinek." - A PER 1993, és különösen 1997 óta sokat foglalkozott a szerb-albán kérdéssel. A PER volt az első abban, hogy párbeszédet szervezett a szerb és a koszovói albán vezetők között. Erre 1997 áprilisában New York-ban került sor. Akkor volt az utolsó pillanat, amikor még el lehetett volna kerülni a fegyveres konfliktust. Az albánok készek voltak a párbeszédre. Arról volt szó, hogy a párbeszéd Jugoszláviában folytatódik. Azonban Milosevics addig halasztotta az időpontját, míg kimondta, nincs értelme a tárgyalásnak. - Idén áprilisban ismét volt egy albán kérdéssel kapcsolatos rendezvényük - arról, hogy a koszovói helyzetnek milyen hatása lehet az egész régióra. Az összes albán vezetőt meghívták, nemcsak Koszovóból, hanem Albániából, Montenegróból, Macedóniából. Találkozójukra Budapesten került sor, a Dél-Kelet-Európai Stabilitási Egyezmény rendezvényeként, és "nagyon forró párbeszéd alakult ki Koszovó jövőjéről, Nagy Albániáról. Addig ilyen témájú rendezvény nem létezett." Ennek folytatása december elején lesz. A koszovói albánok csakis önállóan tudják elképzelni a sorsukat. A szerbiai választási eredményeket nem ismerik el. - Koszovó státusa most is nagyon kétértelmű. Egyelőre sem az USA, sem a nyugat-európai nagyhatalmak nem akarnak tovább haladni a tartomány státusának meghatározása terén. - A PER szerint várni kell még a végső megoldásokkal. - A másik sarkalatos kérdés, amivel foglalkozik a PER: a romakérdés. Livia Plaks szerint a kérdés megoldása az egyik feltétele annak, hogy valamely kelet-európai ország EU-tag legyen. "Romániában ez is nehezebben megy, mint a szomszédos országokban. Ez számomra meglepő." A PER szeretné a roma szervezeteket közös nevezőre hozni. Livia Plaks most Marosvásárhelyről Bukarestbe utazik, ahol Emil Constantinescu elnökkel, Petre Roman külügyminiszterrel, Valeriu Stoicával, Markó Bélával, Adrian Nastaseval, Melescanuval és másokkal találkozik. /Máthé Éva: Lívia asszony, a béke "nagykövete". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./"

Szept. 22-23-án Marosvásárhelyen tartottak kétnapos szemináriumot a Bernády György Közművelődési Alapítvány szervezésében, melynek témája volt: a törvényhozó és végrehajtó hatóságok szerepe a nemzeti önazonosság megőrzésében és fejlődésében. A szervezők elsősorban a kisebbségek által is lakott megyék önkormányzati vezetőit, a kisebbségi szervezetek képviselőit, valamint a Kisebbségvédelmi Főigazgatóság területi irodáinak vezetőit hívták meg. Jelen voltak egyes albán, cseh, horvát, német, roma szlovák, zsidó kisebbségi szervezetek vezetői is. Borbély László államtitkár azon vidékek infrastrukturális fejlesztéséről szólt, ahol kisebbségek is élnek. Kifogásolta, hogy a helyi hatóságok gyakran kerékkötői ama beruházásoknak, melyeket olyan államok üzletemberei kezdeményeznek, amelyek az illető nemzetiségek anyaországaiból érkeznek a térségbe. Frunda György szenátor kifogásolta, hogy Románia elfogadott egy sor nemzetközi egyezményt, melyek kimondottan a kisebbségi jogok érvényesítésére vonatkoznak, azonban azok előírásai nem kerültek be a hazai jogszabályokba. A nagy nehezen kicsikart, a kisebbségeknek kedvező határozatok pedig távol állnak attól, hogy életbe ültessék őket. Igen jellemző például, hogy az 1600 államosított egyházi ingatlanból papíron 25-öt visszaadtak a jogos tulajdonos intézményeknek, de gyakorlatilag csak egy esetben jutott dűlőre a dolog. A Chakra nevű roma szervezet vezetője sürgette, hogy minden önkormányzat mellett létezzen kisebbségi konzultatív bizottság. Czellecz Jenő arra emlékeztetett, hogy 1955-ben a Csángóföldön még több mint száz magyar tannyelvű iskola működött. Azóta óriási a változás. Amíg Bákó megyében nem változik meg a mai általános mentalitás, addig a csángómagyarok ügye függőben marad. Virág György, a Maros megyei önkormányzat elnöke, aki nyolc éven át a tanács alelnöke volt, elmondta, hogy a helyi tanács munkatársainak ma csak 13-14 %-a magyar nemzetiségű, és ezen elnökként sem tud változtatni. A Kisebbségügyi Hivatal suceavai irodavezetője, Vladimir Hapenciuc elmondta, hogy Bukovinában kb. 70 olyan település létezik, ahol valamely kisebbség többségben van (50 ukrán, 5 lengyel, 4-5 orosz-lipován, 8-10 cigány többségű stb.). Ma Moldvában hatvan iskolában tanítanak - anyanyelvként - más nyelvet is, mint a román, de olyan tanintézet nincs, ahol minden tantárgyat valamely nemzetiség nyelvén tanítanának. Szakavatott, józan elemzést adott a csángók helyzetéről, akik magyarságtudata a többévtizedes nemzetiségi elnyomás miatt sokat gyengült, az erőszakos, kívülről jövő asszimiláció évei után könyörtelenül beindult körükben a spontán asszimilálódás, a román nemzetbe való beolvadás. Mint mondotta: a térségben szinte minden önkormányzattal jó a kapcsolata az irodának, kivéve Bákó megyét, ahol a csángók jelenléte miatt ha a hatóságok kisebbségi kérdésről hallanak, elzárkóznak bármilyen kérés, javaslat teljesítése, megfontolása elől. Aidum Curt Mola, a konstancai kisebbségi iroda vezetője arról tájékoztatott, hogy a térségben 12 jelentősebb kisebbség él. Az egyik helyi tévéadásban rendszeresítette a kisebbségeknek szóló, információkat közlő műsorokat. Ez az első ilyen jellegű kezdeményezés a kisebbségi irodák szintjén. Másik kezdeményezése, hogy Konstancán létrehozzák a Kisebbségek Házát. Ugyanakkor az iroda behatóan kezdett foglalkozni az árva gyermekek, otthonlakók identitásával, segíteni akarja ezeket a fiatalokat önazonosságuk megőrzésében, mert ha ezt nem teszik, egytől egyig ortodox románokká válnak, márpedig nekik is joguk van múltjukhoz, önazonosságukhoz. - A kétnapos rendezvény közleménnyel zárult. /Máthé Éva: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ A közleményt a kormány elé terjesztik. Ebben kérték a megyei tanácsok mellett működő kisebbségi tanácsok létrehozását, a választói küszöb módosítását a helyi választások esetében azért, hogy a kisebbségek képviselethez juthassanak a helyi tanácsokban, javasolták a választási törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosítását olyan értelemben, hogy a különböző megyék kisebbségi szervezetei egységes listákon indíthassák jelöltjeiket az országos választásokon, párbeszéd megvalósítását a kisebbségi szervezetek és a választási kampány szervezésében illetékesek között egy korrekt, nacionalista megnyilvánulásoktól mentes kampányért továbbá azt, hogy a Országos Kisebbségvédelmi Hivatal évente szervezzen fórumokat a kisebbségek problémáinak feltérképezése céljából, végül pedig kérték hogy a Parlament a lehető leghamarabb szavazza meg a közigazgatási törvény vagy a kormány bocsásson ki sürgősségi rendeletet, és hogy biztosítsák a törvényes keretet az elkobzott javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. /Antalfi Imola: Kisebbségi tanácskozás. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

"Szept. 22-én Marosvásárhelyen a rendőrségi épületében bemutatták a megtalált oltárképeket, középkori festményeket, melyek szept. 15-én éjszaka tűntek el a XVII. században felszentelt mikházi ferences kolostor templomából. A tettesek, román férfiak beismerték tettüket, és azt is, hogy Magyarországra igyekeztek az "áruval". A tetteseket, akik Mercedes kocsival voltak, a rablás elkövetése után a mikházi rendőrőrnagy feltartóztatta. A kocsi vezetője bevallotta, hogy nincsenek iratai, ennek ellenére a rendőr tovább engedte őket a rabolt, nem mindennapi zsákmánnyal. Cotoara Vasile ezredes, a Maros megyei rendőrség parancsnoka kijelentette: ha az őrnagy is vétkesnek bizonyul, eljárás indul ellene. /Máthé Éva: Látványos rendőrségi eredmény. Megkerültek az elrabolt festmények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./"

A marosvásárhelyi Mihai Eminescu Iskolaközpont eddig középiskolai szinten képezett ki tanítókat és óvónőket. Az új tanügyi törvény értelmében a jövőben főiskolai szinten is folyik majd oktatás. A Marosvásárhelyi Tanító- és Óvónőképző Főiskola a Babes-Bolyai Egyetem fennhatósága alá tartozik. Az idei tanévtől egy magyar és egy román tannyelvű főiskolai osztály indult be. A magyar tagozatra 48-an felvételiztek sikeresen, közülük 28-an tandíjat fizetnek, ami évi 400 dollárt jelent. A főiskolai oktatás három évig tart, kivéve a tanítóképző középiskola végzettjeit, akik két év alatt szerezhetik meg a diplomát. A főiskolai oktatás délután zajlik. /(Máthé Éva): Új főiskola Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

A marosvásárhelyi magyarság a Postaréten, a Székely Vértanúk Emlékművénél gyűlt egybe, hogy felidézze a szabadságharc aradi és marosvásárhelyi áldozatainak emlékét. Fodor Imre emlékeztetett, hogy idén, március 15-én összefogásra ösztönözte a város magyarságát, de sajnos az összefogás nem hozta meg a várt eredményt, azt, hogy továbbra is magyar vezetője legyen a városnak. Az aradi vértanúk emlékét Sebestyén-Spielmann Mihály idézte fel. /(Máthé Éva): /A szabadságharc hőseire emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

A Bernády György Közművelődési Alapítvány /Marosvásárhely/ idén október 20. és 21-én negyedszer rendezi meg a Bernády Napokat. Az első napon Bernády György és a város tavasza címmel diákvetélkedőt tartanak, másnap a marosvásárhelyi Bernády téren megkoszorúzzák a Bernády György szobrot, melyet 1994-ben állíttatott a város és a Maros megyei RMDSZ, a kiváló polgármester emlékére. /(Máthé Éva): Bernády Napok negyedszer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

"A miskolci Rádió GaGa "kistestvéreként" hozták létre Marosvásárhelyen olyan vállalkozók - a miskolci Balázsi Tibor (főrészvényes), Lutherán László és Srankó Pál, valamint, a budapesti Szokai Imre, illetve egyetlen hazai beruházóként Frunda György szenátor - az erdélyi kereskedelmi rádiót. A Rádió GaGa jelenleg csak Marosvásárhelyen és annak harminc kilométeres körzetében fogható, de ha jól megy az üzlet, akkor regionális rádióvá teszik. Frunda György szerint a marosvásárhelyi rádióadó hidat épít a város magyar és román lakossága között. A szenátor úgy tudja: Marosvásárhely lakosságának hatvan százaléka a GaGát hallgatja. Okt. 14-én a marosvásárhelyi sportcsarnokban tartották az évfordulós koncertet. /Máthé Éva: Egy éves volt a Rádió GaGa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./"

"Máramarosszigeti Dr. Bernády György - Marosvásárhely város újjá építő volt polgármestere majd főispánja a helybeli református kollégium volt főgondnoka stb. szül. 1864 megh. 1938" - ez áll a marosvásárhelyi Bernády-síron. Oldalakat tölthetne ki a stb. felsorolása. Legfőbb műve: elindította Marosvásárhelyt a korszerűsödés útján; nevéhez fűződik a csatornarendszer, az utcák aszfaltozása, a páratlanul szép Városháza és Kultúrpalota felépíttetése. Emlékének ápolása érdekében jött létre 1992-ben a marosvásárhelyi Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány, létrehozva a Bernády Házat, mely a város mai "magyar háza", ahol szinte minden nap, de hét végén biztosan könyvbemutatók, szemináriumok, vitanapok és egyéb rendezvények zajlanak, és egymást érik benne a képzőművészeti kiállítások. Okt. 20-án, az idei Bernády Napok keretében ifjúsági vetélkedőt tartottak. A zsűri elnöke, Pál Antal Sándor, a marosvásárhelyi állami levéltár munkatársa hirdette ki az eredményt: első lett a bolyais Királykút együttes. Az estet a marosvásárhelyi színis növendékek közreműködtek. Felléptek a helyi Művészeti Líceum diákjai, vonósnégyese, valamint a Marosvásárhelyi Filharmónia harsonaegyüttese. Ezután Majd Borbély László államtitkár, az alapítvány kuratóriumának elnöke második alkalommal adta át a Bernády emlékplakettet egy olyan személyiségnek, aki sokat tett a városért. tavaly Fodor Imre volt a kitüntetett, az idén Frunda György szenátort érte ez a megtiszteltetés. /(Máthé Éva): Bernády Napok. Ezúttal a fiatalokat vonták be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./"

Dávid Ibolya igazságügyminiszter Marosvásárhelyre utazott, hogy részt vegyen az okt. 24-én kezdődött Európai Emberjogi Bíróság jogalkalmazásának hatása a belső törvényekre és joggyakorlatra című román-magyar szemináriumon, melyen megjelent román kollégája, Valeriu Stoica is. Az integrációs folyamat szempontjából rendkívül fontos az, hogy Románia és Magyarország az európai uniós jogrendszerhez illessze törvénykezését - nyilatkozta Dávid Ibolya. Stoica elmondta: a két ország törvényeinek összehangolása egy együttműködési szerződés alapján történik. /Dávid Ibolya Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./ Valeriu Stoica román igazságügyminiszter megnyitó beszédében elmondta: a jelenlegi az ötödik magyar-román jogügyi szeminárium. Dávid Ibolya kifejtette, hogy Valeriu Stoica miniszterrel a legkényesebb kérdéseket, például a kisebbségi témát is megtárgyalják. Köszönetet mondott azért, amiért négy hónap alatt a közelmúltban sikerült megoldani a két állam között egy kiadatási ügyet. A bevezető előadások után a két miniszter zárt körű megbeszélést folytatott. Majd a kora délutáni órákban Szovátára utaztak, hogy megnyissák az igazságügyi továbbképző központot. /(Máthé Éva): Román-magyar jogi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./

Dávid Ibolya és Valeriu Stoica magyar, illetve román igazságügyminiszter Marosvásárhelyen részt vettek a magyar-román jogi szemináriumon, továbbá zártkörű megbeszélést is folytattak, majd sajtótájékoztatót tartottak. Valeriu Stoica kifejezte azt a reményét, hogy kettejük jó viszonya a két állam kapcsolatát is tovább erősíti, és ezáltal Románia és Magyarország viszonya az európai együttműködés egyik mintaképe lesz. Dávid Ibolya úgy vélte: a személyes kapcsolatok oda vezetnek, hogy a nehezen megoldható kérdések rendezése is kimozdul a holtpontról. A négyszemközti tárgyalások egyik legfontosabb kérdésköre volt a romániai ingatlanok visszaszolgáltatása, hiszen ez a csatlakozás egyik előfeltétele az államosított egyházi intézmények visszaadása. Dávid Ibolya szerint a kettős állampolgárság vitája előtt a határon túli magyarság kedvezményeivel kapcsolatos magyar törvénytervezetet kell megvitatni. /(Máthé Éva): Debrecenben lesz folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./ Okt. 25-én Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter Frunda György szenátor, az RMDSZ államelnökjelöltje társaságában városnéző körutat tett Marosvásárhely főterén, majd felkereste a főtéri plébániát, ahol Csató Béla főesperes fogadta. Dávid Ibolya megígérte: hivatali kötelességének tartja bármiben segíteni a határon túliakat. A plébániáról átsétáltak a Vártemplomba, majd megtekintették a Teleki Tékát is. /Dávid Ibolya miniszter városnéző sétán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./ Dávid Ibolya okt. 25-én rövid időre Kolozsváron is megállt, ahol Alföldi László főkonzullal tartott nem hivatalos találkozót. "Kolozsvári útjaimnak egyik állomása mindig a Mátyás-szoborcsoport, tisztelgés Mátyás király, Fadrusz János csodálatos műve előtt. Imádkozom, hogy mihamarabb betemessék ezeket a gödröket. Hiszem azt, hogy azok a feltárások, amelyek eddig a szobor körül megvalósultak, bebizonyították, hogy itt nincsenek olyan római kori értékek, amelyek miatt érdemes lenne veszélyeztetni a gyönyörű szoborcsoportot" - jelentette ki a Szabadságnak Dávid Ibolya. A lap kérdésére: a magyar kormány hogyan gyakorolhatna nyomást a román kormányra az UNESCO védelme alatt álló szoborcsoport védelméért, a miniszter asszony elmondta: Az RMDSZ mint román kormányzati tényező alkalmas arra, hogy mindent megtegyen annak érdekében - akár a román kormánynál, akár az UNESCO-nál, hogy megvédje a Mátyás szoborcsoportot. Ha ehhez segítség kell az RMDSZ-nek, számíthat a magyar kormányra. /Salamon Márton László: Dávid Ibolya megkoszorúzta a Mátyás szoborcsoportot. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./

"A marosvásárhelyi Látó Irodalmi Színpad vendégei voltak Magyarországról Bella István és Buda Ferenc. A két költővel Gálfalvi György, a Látó irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese beszélgetett. Bella István augusztusban töltötte hatvanadik születésnapját, mindig vonzódott a Magyarországtól elszakadt részekhez, és ebben Buda Ferenc rokona. - A legendás "hetek mozgalmáról", a hét "rendszeridegen" költőről Buda Ferenc így szólt: "Egymásnak mércék voltunk, egyformán hallgattunk". /Máthé Éva: Költők társaságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 27./"

A Maros Megyei Tanács legutóbbi sajtótájékoztatóján Virág György, a megyei tanács elnöke beszámolt arról, hogy a megye öt független, magyar nemzetiségű polgármestere visszatért az RMDSZ-be. Ezeket a függetleneket előzően a PDSR megkereste azzal, hogy bizonyos támogatás fejében térjenek át hozzájuk, de ők ezt megtagadták. A Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt a választások idején tárgyalt velük. /Máthé Éva: Hazatértek a "tékozló fiúk" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./

"Két magánszemély óvása alapján a Maros Megyei Törvényszék úgy döntött, hogy kettős, román-magyar állampolgársága miatt Kincses Előd nem lehet parlamenti képviselőjelölt. Kincses fellebbezett a határozat ellen. A marosvásárhelyi Táblabíróság megerősítette az első fokú döntést, tehát Kincses, habár lemondott magyar állampolgárságáról, nem lehet jelölt. Kincses Előd azzal érvelt, hogy törvényesen járt el, hiszen a magyar jog előírása szerint Mádl Ferenc köztársasági elnökhöz küldte el lemondó levelét, s visszajelzést kapott arról, hogy az megérkezett a címzetthez. Az ügyésznő úgy vélte: a magyar állampolgárság megvonása hosszabb folyamat, "nem ilyen egyszerű". Kincses Előd az ítélethirdetésig szerette volna megkapni a magyar hatóságtól azt a hivatalos igazolást, miszerint már nem magyar állampolgár, de az nem érkezett meg időben. Kincses Előd kijelentette: "A nemzetközi emberjogi bírósághoz fordulok, mert a Emberi Jogok Egyetemes Chartája szerint jogom lenne arra, hogy jelölt legyek". A táblabíróság azt is kihirdette, hogy helyt ad az RMDSZ óvásának, mivel a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt több megyében ugyanazokat a neveket tartalmazó listákat adta le, ami ellentmond a választási törvénynek. (Máthé Éva): Kincses Előd nem lehet képviselőjelölt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./"

Nov. 9-én kezdődik Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színház előcsarnokában a hatodik Nemzetközi Könyvvásár. A szervező Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, Káli Király István elmondta, hogy idén körülbelül negyven standot töltenek meg a kiadványok. Több magyarországi kiadó mellett természetesen jelen vannak a céh tagjai, ezen kívül a Károlyi Gáspár Alapítvány, az Erdélyi Híradó Kiadó és mások, továbbá a román kiadók. /(Máthé Éva): Startol a marosvásárhelyi könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

"Nov. 9-én megnyílt a VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Sajtótájékoztatót tartott Bencze Tibor, a csíkszeredai Corvina KFT, könyvterjesztő cég képviselője, melynek keretében Okolicsányi Tamás, a Magyar Könyvklub kereskedelmi igazgatója bemutatta az Erdélyi Magyar Könyvklubot, mely most indul be, lényegében a "könyvet postán" elv alapján működik. A Kriterion standján Zsók Béla: Én mindig itthon voltam című kötetét, az Erdélyi Híradó Kiadó Faludy György: Emlékezés egy régi udvarházra című kötetét, a Pallas-Akadémia Kiadó Csiki László, Dávid Gyula, Domokos Géza és Kozma Mária egy-egy új kötetét, a Mentor Kiadó Sebestyén Mihály, Barabás László könyvét és Molter Károly kötetet mutatott be. Jelentkeztek a vásáron a Kriterion, a Pallas-Akadémia, a Glória, a Polis, a Sitka Alaska, a Kalota, az Impress, a Koinónia, a Tinivár, a Mentor, a Juventus és a Nap kiadók. Király István, a Mentor Kiadó igazgatója, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke arról tájékoztatott, hogy a könyvvásár fő támogatója idén is a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram volt, mely a megnyitás óta minden évben nyújtott támogatást, idén 407 ezer forinttal szállt be a költségek fedezésébe. Ezenkívül a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete is nyújtott segítséget. A román Művelődésügyi Minisztérium a megnyitó előtt egy nappal (!) véglegesítette a támogatás összegét, ami 25 millió lej. A marosvásárhelyi tanács tíz millió lejt adott, emellett a Mentor Kiadó mindent meghitelezett. Ebben az évben az volt a gond, hogy sem a Mentor Kiadó, sem a Könyves Céh nem kapta még meg a magyarországi esedékes támogatást. A látogatók száma öt és hét ezer között szokott lenni. Idén sokkal több a gyermekkönyv, mint eddig bármikor. /Máthé Éva: VI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./"

A marosvásárhelyi Cuvantul liber napilap szept. 20-i számában a főszerkesztő, Lazar Ladariu, nemzeti egységpárti parlamenti képviselő támadta Wass Albertet, annak kapcsán, hogy Hargita megyében iskolát neveztek el az íróról. Ladariu szerint a kolozsvári Népi Törvényszék halálra ítélte Wass Andrást és Wass Albertet, mivel 1940. szeptember 23-án parancsot adtak a magyar honvédeknek arra, hogy embereket öljenek meg. A cikk szerint Wass Albert háborús bűnös volt. Ezek után Marosvásárhelyen, a Nemzetközi Könyvvásáron bemutatták az író trilógiája, A Funtineli boszorkány román fordítását (Langa Scaunul Domnului címmel). A regény fordítója Corneliu Caltea. Ion Coja, bukaresti történész-professzor méltatta a kötetet. Elmondta, hogy a könyv íróját Erdélyben halálra ítélték. Marosvásárhelyen van egy utca: Ion Antonescu. Őt is halálra ítélték. Ugyanakkor sok olyan egyént nem ítéltek el, akik tényleg gyilkosok voltak. Sokan közülük a kommunista párt tagjai lettek. A kommunizmus perére többek között azért nem került sor, hogy ez ne derüljön ki. Végül kimondta: Wass Albert tisztességes embernek tűnik a könyv alapján. /Máthé Éva: Wass Albert - románul. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

"Dorin Florea marosvásárhelyi polgármesteri bejelentette, hogy képességvizsgának veti alá a hivatal osztályvezetőit, utána pedig versenyvizsgázniuk kell az adott vezetői állásokra. A polgármester bejelentette: felfüggesztette a polgármesteri hivatal teljes beruházási osztályát. "Nem rúgtam ki őket, csak már senki sem főnök az osztályon. És ha nem főnökök, akkor maguktól el fognak távozni a hivatalból." A beruházási osztály vezetője magyar, Csomor László, az osztály magyar munkatársaitól is szabadulni akar Dorin Florea. /Máthé Éva: Újabb polgármesteri dörgedelmek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./"

"A Castellum Alapítvány /melyet az erdélyi nemesi, történelmi családok leszármazottai hoztak létre/ nov. 18-án Marosvásárhelyen Bánffy Miklósra emlékezett. Bánffy alakját Csép Sándor tévés személyiség idézte. A sokoldalú Bánffy Miklós tehetséges festőművész, grafikus volt; 1916-ban ő szervezte az utolsó királyi koronázási ünnepséget; képviselő és főispán; később Horthy külügyminisztere; egy ideig a Nemzeti Színházat majd az Operát vezette; titkos diplomáciai megbízatásokat kapott; saját könyveit és a másokét illusztrálta; kiváló karikatúrista is volt. Igazi reneszánsz egyéniség, akinek színdarabjai is maradandó irodalmi értéket képeznek. Az esten Király László nagyenyedi történelemtanár Bánffy Miklós izgalmas szépirodalmi vállalkozásáról, az Erdélyi történet című trilógiáról értekezett. A regényt Móricz Zsigmond "az erdélyi irodalom leggrandiózusabb művének" nevezte. Kós Károly is úgy vélte: Bánffynak a magyar széppróza első sorában van a helye. De voltak, akik dilettáns műnek tekintették, mint például Illés Endre. Az esten a műről és szerzőjéről Csép Sándor dr. Csávossy Györggyel, Láng Zsolt íróval és Király Lászlóval beszélgetett. A Castellum Alapítvány ezzel az irodalmi esettel sorozatot indított, melynek keretében felmérik, száma veszik mindazokat a maradandó értéket, amit e kommunizmus által szétzilált társadalmi osztály kimagasló egyéniségei alkottak. /Máthé Éva: Castellum Irodalmi Esték. Bánffy Miklósra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./

Maros megyében összeszámolt adatok szerint (a 471 szavazókörzetből 468-nak az eredményei alapján) jó eredményt ért el az RMDSZ. Frunda György az elnökjelöltekre leadott voksoknak a 36 százalékát szerezte meg. A magyar nemzetiségű képviselőjelöltek aránya meghaladja a 38 százalékot, a szenátorok esetében csaknem 40 százalék az arány. A második helyen a Nagy Románia Párt áll minden vonalon (elnök-képviselő-szenátor), eredménye mindhárom esetben meghaladja a 21 százalékot. Harmadik helyen a PDSR található, 16-17 százalék között, Ion Iliescu is körülbelül ilyen eredményt mutathat fel. A részvételi arány magasabb, mint az országos átlag: csaknem 71 százalék. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke kommentálja az eredményeket: "A Maros megyei magyarság bebizonyította, hogy mindenféle próbálkozás, diverzió ellenére nem távolodott el az RMDSZ-től. A megyében 9 képviselői hely van, ebből továbbra is megtarthatjuk a négy helyet, kérdés, hogy a kosárból leosztott szavazatok alapján hogyan alakul majd a helyzet. A négy Maros megyei szenátori helyből kettő a miénk, tehát Markó Béla és Frunda György lesz a két Maros megyei szenátor". - Marosvásárhelyen a választás napján kb. 700 magyar személy e-mail levelet kapott dr. Kakassy Sándor képviselő aláírásával, melyben felszólították a címzetteket: ne Frunda Györgyre szavazzanak, hanem bárki másra. Kelemen Atilla a diverzió mögött a Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártot sejti. Kakassy Sándor az egész diverzióról mit sem tudott. Messzemenően tiltakozik neve felhasználása ellen, hisz számítógépe sincs, azt se tudja, miként kell egy e-mail levelet elküldeni. Érdekes lenne megtudni, hogy a levelezők honnan szereztek meg 700 e-mail címet, olyanokat, melyek tulajdonosai mind magyar nemzetiségűek. (Máthé Éva): Továbbra is megvan a négy hely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

Nincs békesség Marosvásárhelyen azóta, hogy RMDSZ-es Fodor Imre polgármestert Dorin Florea parasztpárti vezető váltotta fel, ezt mutatta a legutóbbi marosvásárhelyi tanácsülés. Napirenden szerepelt, immár sokadszor a polgármesteri hivatal felépítése, és ezzel kapcsolatban szóváltásra, sértegetésekre is sor került. Dorin Florea polgármester kijelentette: a hivatal nem jótékonykodási intézet, nem azért vesznek fel oda embereket, mert megélhetést kell nekik biztosítani, hanem azért, hogy jól dolgozzanak.- Dorin Florea saját embereit akarja alkalmazni. /Máthé Éva: Nincs béke a hivatalban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Dec. 11-én Kolozsváron tartott megbeszélést a Duna Televíziót felügyelő tulajdonosi testület, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumának küldöttsége. A vezetőség erdélyi tájékozódó körútjának végállomása a kolozsvári, amelyet más erdélyi városokban rendezett hasonló találkozók előztek meg. Jelen volt Vetési László református lelkész, a Diaszpóra Alapítvány elnöke is. Pálfy G. István elmondta, hogy az adó magyarországi nézettsége nagy mértékben esett, de már a határokon túl is csökken népszerűsége. A televízió új vezetősége a Duna Tv e napokban megújuló arcélében látja a megoldást. /Egy nézettebb Duna Televízióért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./ A Duna TV-t működtető Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriuma dec. 9-én Marosvásárhelyen helyi értelmiségiekkel találkozott. Jelen volt a kuratórium két erdélyi tagja: Gálfalvi György és Vetési László, valamint a magyar Országos Rádió és Televízió Testület egyik tagja is. Köztudott, hogy néhány hónapja új vezetősége van az intézménynek, mely főként hozzánk, határon túl élő magyarokhoz szóló adásokat készít. Magyarországon csökken a Duna-adások nézettsége. Többen több optimizmust igényeltek a műsoroktól, azt, hogy ne csak a nehézségeket, de az értékeket mutassa fel. A Duna leghűségesebb közönsége a gyermeksereg és a nyugdíjasok tömege, tehát adásszerkesztéskor feltétlenül gondolni kell rájuk. A kuratórium főként azt tekinti az intézmény küldetésének, hogy otthonmaradásra ösztönözze a határon túli magyarokat, és hozzájáruljon biztonságérzetük erősödéséhez. /(Máthé Éva): A Dunáról - a Maros partján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

A magyarországi Kaláka együttes /vezetője Gryllus Dániel/ az elmúlt napokban csángóföldi turnén volt. Az együttest a bukaresti Magyar Kulturális Központ hívta, a csángó területeken a Csángó Szövetség volt a szervező, a házigazda. A Kaláka együttes Szabad-e ide betlehemmel bejönni? című, karácsonyi dalokból összeállított műsorát hozta el. Ezzel már a nagyvilágot is bejárták. Először /dec. 12-én/ Gyimesfelsőlokon léptek fel, este pedig Pusztinán. Innen Somoskára és Külsőrekecsinbe mennek, majd a hétfalusi csángók következnek. A fogadtatás bensőséges volt. Az esti előadások után véget érni nem akaró beszélgetések következtek. Pusztinán a kicsi, hideg termet az emberek szeretete fűtötte forróra. Legalább háromszázan gyűltek össze. A tömeg bekapcsolódott, a refréneket együtt dalolta az együttessel. Pillanatok alatt megtanultak egész szakaszokat. A csángó asszonyok végül külön néhány karácsonyi dalt is elénekeltek a vendégeknek. A Csángó Szövetség meghívta az eseményre a bákói Desteptarea című napilap munkatársait. December 13-án a lap megjelentette az erről szóló cikket, melynek címe így fordítható: A magyarok a pusztában kolindálnak. A cikk szerint a műsort Nisztor Ilona nyitotta meg egy román dallal, majd magyar dalok következtek. A cikkíró szerint a mintegy háromszáz résztvevő egy szót sem értett az egész előadásból, ezért hamar szétszéledtek otthonaikba, főleg amikor megtudták, hogy "nem lesz segélyosztás″. - Ez elképesztő. Hogy milyen módon sértik meg a Csángó Szövetséget, egy község lakóit, hogy rombolják le egy ünnep szépségét, ahogy szemérmetlenül hazudnak. Különben december 25-én erről a körútról fog szólni a Duna Televízió adásában az egyik műsor. /Máthé Éva: Pusztina újabb arculcsapása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

A bukaresti tévé dec. 12-i reggeli magyar adása színvonalas volt, jobb, mint általában a hétfői másfél órás magyar adások. Gáspárik Attila színművész Verestóy Attila szenátorral beszélgetett. Boros Zoltán főszerkesztő többször célzást tett a szerteágazó üzleti ténykedéséről elhíresült Verestóy vagyonára. Boros nem kérdezte meg Verestóytól, hogy vegyészeti kutatóból miként vált a médiában, a faiparban és máshol is érdekelt üzletemberré. Ugyanezen a napon délelőtt Kolozsváron is volt magyar nyelvű műsor, Bakk Miklós politikai elemző újságíró arról szólt, hogy hol is tartanak, mire lehet számítani. Markó Béla és Tőkés László egymás utáni szerepeltetése biztosította a műsor kiegyensúlyozottságát. (Máthé Éva): Luca napi "csípős″ reggeli. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

A napokban Marosvásárhelyen bemutatták egy 16 éves szerző, Szabó Péter Tűzsugár, avagy amikor nem megy le a nap c. tudományos fantasztikus regényét. Az ifjú szerző szülei erkölcsi és anyagi támogatásával jelentethette meg élete első kötetét. Szabó Péter Gyergyóalfaluból származik, ezért a bemutatón megjelent a népes gyergyóalfalui küldöttség is. /(Máthé Éva): Szerzőavatás a Bernády Házban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./