Marosvásárhelyen a város szívében, a Nemzeti Színház épülete mögött évtizedek óta romos ház állt. A Ferenc-rend épületeinek utolsó maradéka. A polgármesteri hivatal egy bontási engedélyre hivatkozva egyik napról a másikra buldózerekkel lebontatta az épületet, és két nap alatt (!) parkot is létesített helyére. Ezzel törvénytelenül ismét felszámolt egy épületet Florin polgármester. Bakó Béla, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöké, rendi nevén: Pál atya emlékeztetett: a nemrég még jókora terület és egy egész épületegyüttes a ferencesek tulajdonában volt Marosvásárhely központjában. A jelenlegi színház építésekor, 1972-ben bontották le a templomukat, maradt a torony, mely emlékeztet jelenlétükre. A most lebontott épület a telekkönyvben most is a Ferenc-rend nevén szerepel a terület. A ferencesek a visszaigénylési polgári pert 1994-től folytatják. A romos ház helyére szociális otthont terveztek. Táblabírósági határozattal megnyerték a pert. A 15 napos fellebbezési időszak utolsó napján a Maros megyei önkormányzat fellebbezte meg a határozatot, emiatt minden kezdődött elölről, az alapfokról. Másodszor a pert elvesztették. Újabb eljárást indítottak. /Máthé Éva: A ferencesek többrendbeli kiűzetése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ valamint a Maros Megyei Tanfelügyelőség megszervezte A magyar nyelv napjai elnevezésű rendezvényt ápr. 19-20-án, ezúttal Marosvásárhelyen. A szakmai konferenciát követően Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője elsőként a Kőrösi Csoma Sándor anyanyelvi vetélkedő nyerteseit díjazta. A nyertes csapatok nyáron az illyefalvi Napsugár-táborban vehetnek részt. A díjkiosztó ünnepségen az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége valamennyi szervezőnek, pedagógusnak oklevelet nyújtott át fáradságos munkájáért. Ez volt az AESZ immár tizedik rendezvénye. Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, az AESZ elnöke hangsúlyozta: ragyogó rendezvény volt a magyar nyelv ünnepe. A marosvásárhelyi Magyar Nyelv Napjai mérce lesz az elkövetkező rendezvényeken. /(mezey): Mindannyian gazdagodtunk. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./ Két verseny zajlott. Az egyiket - a mesemondó versenyt - a kisiskolásoknak és a pedagógiai líceumi tanulóknak, leendő tanítónőknek szervezték. A másikon /KAVA, azaz Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőn/ 12 csapat vett részt. A tanároknak, tanítónőknek szervezett szakmai konferencia keretében több előadás hangzott el. Péntek János, a Babes-Bolyai Egyetem nyelvészprofesszora az AESZ elnöke elmondta: az Anyanyelvápolók Szövetsége az idén töltötte be tízedik esztendejét. 1990 előtt a háromszéki magyar szakos pedagógusok szerveztek - nem nyilvánosan - anyanyelvi tábort, ez volt az előzmény. Az AESZ minden évben egy-egy nyelvésznek odaítéli A Nyelvőrzés Díját, melyet ezúttal az idén a marosvásárhelyi 75 éves Bartha Jánosnak adományoztak. (Korábban Murádin Lászlót és Asztalos Lajost tisztelték meg a kitüntetéssel.) /Máthé Éva: A magyar nyelv napjai ? Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

A múlt hét végén Takács Csaba ügyvezető elnök vezetésével Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa - a TEKT. Ez alkalomból a legaktuálisabb politikai témákról Markó Béla szövetségi elnök és Borbély László képviselő megerősítette: a magyar és román tagozat fokozatos szétválását immár minden fél elfogadta, és remélik, a Bolyai Farkas Gimnázium Bolyai román tanárai és diákjai többé nem kezdenek semmilyen akcióba. Borbély László elmondta: a diákok tiltakozó megmozdulásának kirobbanásakor Adrian Moisoiu képviselő, a Nagy Románia Párt Maros megyei szervezetének elnöke ?véletlenül" az iskolában járt, s utána a diákok szóról szóra azt nyilatkozták a sajtónak, amit az elnök, sőt a diákok azt is állították, hogy a Nagy Románia Párt támogatja akciójukat. Ápr. 27-én Ovidiu Natea Maros megyei kormánybiztos a prefektúrán a Bolyai Gimnázium tizennyolc román tanárával és román diákokkal tárgyalt - zárt ajtók mögött. Értesülésünk szerint Natea világosan értésére adta a jelenlevőknek, hogy az iskolával kapcsolatos, Bukarestben az RMDSZ és az SZDP vezetői által meghozott határozatot végre kell hajtani. A román diákok nem mondtak le arról, hogy tiltakozó megmozdulásokat szervezzenek. /(Máthé Éva): A sajtót önmérsékletre szólították fel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./

1718. április 30-án, tehát 284 évvel ezelőtt vált főiskolává az a Református Kollégium, melynek mai utódáról, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumról annyi de annyi szó esik. Az Öregdiákok Baráti Köre minden esztendőben, április végén megemlékezik erről a dátumról. Az idén az iskola dísztermében megtartott ünnepségen Deé Nagy Anikó könyvtáros, a Teleki Téka Alapítvány kuratóriumának elnöke arra a Koncz Józsefre emlékezett, aki mindmáig az iskola legteljesebb történetét írta meg hajdanán. Koncz József nevét a magyar művelődéstörténetbe mindenekelőtt a hatodik magyar nyelvemlékünk megmentésével írta be - állította Deé Nagy Anikó. Ugyanis Erdőszentgyörgyön rábukkant arra a 14. század közepéről származó latin nyelvű kézírásos bibliára, melyben az 1400-as évek elejéről származó magyar bejegyzés található. Ma a róla Koncz-kódexnek elnevezett bibliát a Teleki-Bolyai könyvtár őrzi, és mint ismeretes, 55 magyar szó található benne. Koncz József ezenkívül életében sokat tett a kollégium könyvtárának gyarapításáért, anyagának feldolgozásáért, fő munkája pedig a 774 oldalas iskolatörténet. /Máthé Éva: Ünnepség a Bolyai Farkas Gimnáziumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

Babarczy László, a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, a Budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese nem először jár Marosvásárhelyen. Van egy rendező-osztálya, melynek két olyan hallgató is a tagja, akik tulajdonképpen a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem diákjai. A két intézmény között létezik egy megállapodás, miszerint közösen képeznek ki rendezőket. Csáky Csilla tanítványának a főpróbái zajlanak most Marosvásárhelyen. Nagyon tehetséges, drukkol neki, reméli, jó előadást állított színpadra a marosvásárhelyi színinövendékekkel. A másik erdélyi hallgatója Béres Attila, aki a nagy színházban állít színpadra egy előadást. Babarczy László néhány hét múlva ismét eljön, hogy segítsen. A Kaposvári Csiky Gergely Színház máj. 10-11-én vendégszerepel Marosvásárhelyen Osztrovszkij Erdő című darabjával. /Máthé Éva: Rendkívüli színházi esemény – Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

Marosvásárhelyen máj. 10-én megtartott Magyar Vállalkozók Napja (szervező: a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetsége, az ITD Hungary, a Maros Megyei tanács) célja volt az, hogy az üzleti lehetőségeket kereső magyar vállalkozások megismerkedhessenek a már itt működő cégek gyakorlatával. Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet elemezte a mai román politikai helyzetet. Kifejtette, hogy a két országnak össze kell kapcsolnia infrastruktúráját, konvergenciát kell kialakítani a jogi kérdésekben. Kismartoni Endre, az ITDH (Magyar Befektetési és Kereskedelem- fejlesztési Közhasznú Társaság) igazgatója ismertette: a legtöbb magyar tőke Kolozs, Maros megyébe és Bukarestbe érkezett, a legnagyobb hazai magyar beruházó a MOL Rt (85 millió dollár) és a Richter Gedeon. Magyarországra a legtöbb tőkét a román Petrom, a Kunex és a C.E.T. ruházta be. Az élelmiszerek forgalmazása terén a román hatóság még mindig 10-40 százalékos adót ró ki a magyar gabonára, húsra, feldolgozott élelmiszerekre. /Máthé Éva: Magyar Vállalkozók Napja - Marosvásárhely - 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./

Amióta megjelent a hír, miszerint nyolc ifjú színész és színésznő megválik a Tompa Miklós Társulattól, azóta ismét beszédtéma lett Marosvásárhelyen a színház sorsa. Kárp György színművész, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója aljas húzásnak tartja, hogy amikor a volt és leendő magyar kormány tagjai azt nyilatkozták, hogy keményen támogatják a határon túli magyar társulatokat, akkor a budapesti színházak elviszik a legjobbakat. A marosvásárhelyi társulat vezetősége a tenyerén hordta őket. A távozók közül többen vállalták, hogy hazajárnak előadásokban részt venni. Karp gondolkodik azon, hogy megpályázza az igazgatói állást, ugyanis Béres György bejelentette távozását. /Máthé Éva: Oszlik, foszlik a magyar színtársulat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

Idén máj. 21. és 26-a között lesz a Bukaresti Nemzetközi Könyvvásár. Káli Király István, a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója tájékoztatott: idén egy tíz négyzetméteres felületet béreltek a magyar kiadványok számra. A közös standon a Kriterion, a Coinonia, a Pallas Akadémia, a Polis, a Pro Print és a Mentor Kiadó mintegy 450 címet kínál az érdeklődőknek. A Mentor Kiadó a romániai magyar oktatási intézményeknek 25 százalékos kedvezményt ad, csoportos vásárlás esetén. A pedagógusok és diákok egyéni rendeléskor 10 százalékos kedvezményt kapnak. Valószínűleg idén is a Wass Albert- könyveknek lesz a legnagyobb sikerük. Újdonság Kovács András Ferenc verseskötete. A magyarországi Ünnepi Könyvhéten /jún. 6-10./ a Romániai Magyar Könyves Céh két sátorral lesz jelen, 12 erdélyi kiadó könyveivel. Káli Király István szerint az 1993-ban indult Mentor nemcsak Erdélyben, hanem az egész magyar nyelvterületen piacvezető. A Wass Albert könyveknél 16 ezer körüli a példányszám. A legszerényebbek a 400-as sorozatok. Köteteiket legtöbb esetben állami támogatással adják ki, pályázatok útján nyertek hozzájárulást. /Máthé Éva: Magyar kiadványok a Bukaresti Nemzetközi Könyvvásáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

A ferencesek csaknem hétszáz évvel ezelőtt telepedtek meg Marosvásárhelyen. 1951. augusztus 19-én éjjel elhurcolták a városból a ferences szerzeteseket, telkeik, ingatlanjaik, épületeik a Városi Néptanács használatába kerültek. Telkükön a néptanács épületeket bontott, átrendezett. Marosvásárhelyen főtéri templomukat lebontották, mert a főtér ama részére színházat építtetett a hatalom. A központban levő, csaknem 10 ezer négyzetméteres telek helyett a külvárosban 2668 négyzetméteres területet kaptak, ott épült fel mai templomuk, melyet harminc éve: 1972. máj. 29- én szenteltek fel. Ezt a dátumot a rendház minden évben megünnepli. Az idén sem volt ez másként. Az ünnepség főcelebránsa Csató Béla főesperes volt, valamint Pál József, azaz Leó atya, az Erdélyi Ferenc Rendtartományi főnöke mondott prédikációt. A templomrombolás, és - építés történetét a marosvásárhelyi házfőnök, Bakó Béla, alias Pál atya ismertette. Leó atya szerint "a ferences atyák "nem a középkor ittfelejtett csodabogarai". Isten országának jelei ők, kik megtanítanak derűsen élni. Ma az élet nagy versenyfutás. A szerzetes feladata meglátni a jót, szépet és felmutatni azt. Szent Ferenc annakidején nem állt be a keresztes hadseregbe, hanem a szultánnal tárgyalt, kereste a megbékélés lehetőségét. A közelmúltban a palesztinok a betlehemi ferences kolostorban kerestek menedéket az izraeli katonák elől, s a ferences atyák nem hagyták el a születés templomát, azért, hogy ne mészárolják le a palesztinokat... A ferencesek nem ítélkeznek senki fölött, ez nem az ő dolguk. Szigorú szabályok szerint zajló életük során teljesen szabadok, nem rabjai az italnak, cigarettának, pénznek, hatalomnak, televíziónak... semminek. A ferencesek nem állnak a világ fölött, de nem akarnak semminek, senkinek rabjai lenni. Mindennek örülni tudnak, de bármiről képesek lemondani - mondotta az erdélyi provinciális. Fodor Imre, Marosvásárhely alpolgármestere mindig szívén viselte a marosvásárhelyi ferences rendház sorsát. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a rendház szociális és oktató tevékenységet végez, felkarolja az öregeket, szegényeket, roma gyermekeket. /Máthé Éva: Templomrombolás, templomszentelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

Jún. 8-án az RMDSZ Maros megyei szervezete által összehívott A magyar nyelvű oktatás és kihívásai Maros megyében című tanácskozáson tanfelügyelők, iskolaigazgatók, a helyi önkormányzatok tisztségviselői, az egyházak és a pedagógusszervezet képviselői vettek részt. Nagy F. István, az RMDSZ Oktatásügyi Főosztályának vezetője, Dónáth Árpád, Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes, Dáné Károly, az RMDSZ megyei szervezetének oktatásügyi alelnöke, valamint Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere tartott előadást. Nagy F. István kiemelte: bár 1989-hez képest 2001-ben a felsőoktatásban részt vevő magyar hallgatók száma is megháromszorozódott, a román hallgatókéhoz hasonlóan, arányuk változatlan maradt, tehát az összes romániai egyetemi hallgatóknak ma is csak a 4,3 százaléka magyar nemzetiségű, ezen belül pedig a tanulmányaikat magyar nyelven végző egyetemisták száma mindössze 1,4 százalék. Azt a tendenciát, miszerint csökken a magyar egyetemi oktatás hallgatói utánpótlása, a közoktatás, a középiskolai képzés mennyiségi és minőségi fejlesztésével lehetne megállítani - vélekedett az előadó. Az 2000-2001-es tanévben összesen 2367, az országos hálózat 9,7 százalékát jelentő iskolai intézményben folyt magyar nyelvű oktatás, ezeknek egy részét a minimális gyermeklétszámmal működő falusi iskolák jelentik, amelyek közül sok a megszűnés határához közelít. A tagozatos iskolákban a magyar diákok részére kifejezetten előnytelen, mert a tantárgyak egy részét - nyelvek, zene, ének, rajz, testnevelés stb. - román anyanyelvű pedagógusok tanítják, a tagozatok önállóságát illetően nem működik az intézményi autonómia, az iskola élén illetve a vezetőtanácsban nem biztosított a magyar tanerőknek a gyermeklétszámmal arányos képviselete. A magyar lakosság körében az országosnál is kisebb természetes népszaporulatot a kivándorlás és az asszimiláció is súlyosbítja. Maros megyében az iskolai népesség 31 százalékát képezik a magyar ajkú diákok, s számuk 2001-02-ben 2109-cel csökkent. A líceumi osztályok száma a tervezett 47 helyett az osztályonkénti tanulólétszám felemelésével 42-re csökkent (+15 szakiskolai és 3 inasiskolai osztály), ami a nyolcadikat végzett diákok 75 százaléka számára biztosít helyet. A 19 marosvásárhelyi általános iskolából 18-nak román nemzetiségű igazgatója van, 18 líceumból 15-nek szintén, s a tanfelügyelőségen a 20-ból mindössze négy szakfelügyelő magyar. /Látlelet az oktatásügyről. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./ Dáné Károly arról tájékoztatott, hogy Marosvásárhelyen az Unirea Líceumban a magyar osztályok száma csökkent, a pedagógiai líceumban pedig - ahol eddig is több román osztály volt, mint magyar, mostantól még nyilvánvalóbb lesz az eltolódás a román osztályok javára. Több helyen volt túljelentkezés, azonban egyedül a román tagozaton adtak még egy osztályt. Az A. Persu sofőriskolában tavaly indult egy magyar szakiskolai osztály, az idén már nem. Marosvásárhelyen 19 általános iskolából egynek van magyar igazgatója, a többiben magyar aligazgató van. 18 líceumból háromnak van magyar igazgatója, a többiben nem mindenütt van magyar aligazgató. Sőt létezik négy olyan iskola, ahol nincsenek magyar osztályok, például a kereskedelmi líceumban, ahol gazdasági és közigazgatási szakembereket képeznek. Tehát létezik az új közigazgatási törvény, de nem képeznek magyar középkádereket. Egész Maros megyében nincs ilyen profilú magyar osztály. Egyetlen magyar mezőgazdasági osztály sincs, pedig Szászrégenben, Segesváron, Ludason, Radnóton és Marosvásárhelyen működnek ilyen profilú líceumok. – A felmérésekben magyar tagozatokról beszélnek, de ilyenek nincsenek, csak magyar osztályok vannak, pontosabban vegyes tannyelvű osztályok. A román nyelv, irodalom mellett Románia földrajzát, történelmét, a szaktantárgyakat, az idegen nyelvet, a sportot románul oktatják a magyar gyermekeknek. Az is előfordul, hogy a román igazgató szigorú utasítására a magyar tanár a magyar gyermekeknek az informatikát román nyelven adta elő. Maros megyében jelenleg a nyolcadik osztályt végzett román gyermekek 64 %-a kap helyet líceumban, a magyar osztályt végzett gyermekeknek mindössze 49 %-a tanulhat tovább magyar tagozaton, a többi román osztályba fog menni. Marosvásárhelyen tíz román informatika osztály indul, magyar nyelvű mindössze három. /Máthé Éva: Furcsa jelenségek a Maros megyei tanügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

Dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere sajtótájékoztatóján Máthé Éva újságíró felvetette, hogy a városban a magyar neveket helytelenül írják ki. Florea azzal mentegetőzött, hogy régi tábláról van szó, valójában a közelmúltban készítették a táblákat. Florea néhány hete ígéretet tett Máthé Évának, hogy az újonnan létesített Szerelmesek parkjában lesz kétnyelvű felirat. Ez sem történt meg. /(Máthé Éva): Polgármesteri sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Marosvásárhelyen zajlottak a Katolikus Napok. Jún. 23-án a Marosvásárhelyen élő katolikus öregdiákok ünnepelték meg, hogy 300 éve indult újra a városban a katolikus oktatás. Az ünnepség fő szónoka dr. Péter Mihály akadémikus orvosprofesszor volt. Az öregdiákok jól dokumentált emlékkönyvet jelentettek meg a Lyra Kiadó gondozásában. Ebből megtudhatjuk, hogy milyen neves tanárai, diákjai voltak a gimnáziumnak, például dr. Gáspár Lóránd, Apollinaire-díjas, Franciaországban elő költő, aki 1995-ben elnyerte a Francia Akadémia költészeti nagydíját, és akit a héten a Marosvásárhelyi Napok keretében Pro Urbae-díjjal tüntetnek ki; Gergely Géza színházi rendező; Gherasim Emil Áron szerkesztő, költő, műfordító; dr. Horváth Ágoston latin-francia szakos író, tanár; dr. Horváth Attila vegyész, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem gyógyszerészeti karának a megalapítója; Kacsó Sándor író; Kozma Géza gordonkaművész, a Marosvásárhelyi Filharmónia lapító tagja; Kozma Mátyás orgonaművész; Mikó László jogász, gazdasági szakíró; Murádin László nyelvész; dr. Szabó György egyetemi tanár; Szász Endre képzőművész, a híres hollóházi porcelángyár stúdiójának megalapítója; Weszely Tibor matematikus, Bolyai-kutató és sokan mások. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek az ünnepség alkalmából levelet intézett az öregdiákokhoz, melyben emlékeztetett: tizenkét év szabadság ellenére sem állíthatták vissza hitvallásos iskoláikat. /Máthé Éva: Katolikus Napok - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

"Marosvásárhelyen a magyarság immár kisebbségben van: a románok aránya 50,3 %, a magyaroké 46,6 %, a többi lakos más nemzetiségű. Tehát Marosvásárhelyen immár alig 70 ezer magyar él, az 1992-es csaknem 85 ezerrel szemben. Néhány Maros megyei adat a kisvárosokból, ami a magyarság részarányát illeti - zárójelben az 1992-es adattal: Szászrégen - 28,7% (31,8), Szováta - 89,1 (90,2), Marosludas - 25,2 (25,9), Segesvár - 18,3 (19,8), Dicsőszentmárton - 17,5 (19,9), Radnót - 15,1 (16,8). Ezek szerint Segesváron és Dicsőszentmártonban nem kötelező kiírni a városok magyar nevét, de azért a helyi tanácsok megtehetnék ezt a szép gesztust. Maros megyei szinten a magyarság részaránya szintén csökkent, 41,39 százalékról, 39,25 %-ra. Felekezeti megoszlás Maros megyében: ortodoxok - 53,1 %, reformátusok - 26,9 %, katolikusok - 9,5 %, unitáriusok - 2,5 %. /Máthé Éva: Megfogyva bár, de törve nem ! (?) = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./"

"Jánosházy György költő, műfordító, szerkesztő és kritikus betöltötte a nyolcvanadik életévét. Teljes szellemi erővel dolgozik Marosvásárhelyen, kövesdombi tömbházlakásában. A napokban kiadott szonettgyűjteménye a kilencedik kötete. Eszménye mindig a reneszánsz értelmiségi volt, vallja. Az Írószövetség díját öt Shakespeare-fordítást tartalmazó kötetéért kapta, 2000-ben. Jánosházy György Shakespeare mindegyik művét magyarra akarja ültetni, eddig huszonegyet. /Máthé Éva: Reneszánsz alkotó Shakespeare bűvöletében. Beszélgetés Jánosházy György marosvásárhelyi költővel, műfordítóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./"

"Nyárádszentmártonban szervezte meg az idén a MIÉRT (erdélyi magyar fiatalok RMDSZ mai csúcsvezetőségéhez áll közel álló érdekvédelmi szervezete) első nyári akadémiáját. Júl. 17-én kezdődtek az előadások. A vitára RMDSZ- politikusokat hívtak meg /Varga Attila képviselő, Szabó Károly és Eckstein Kovács Péter szenátor/. Júl. 17-én Veres Valér, Bíró A. Zoltán és Bodó Julianna szociológusok előadása hangzott el az erdélyi ifjúság problémáiról. A táborba várják Cosmin Gusát, a kormánypárt főtitkárát, Ecaterina Andronescu oktatási minisztert, Medgyes Pétert, a magyar Oktatási Minisztérium helyettes államtitkárát, Markó Béla szövetségi elnököt, Asztalos Ferenc parlamenti képviselőt és másokat. /(Máthé Éva): Nyári Akadémia - Nyárádszentmártonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./"

"Bolyai Farkas, a világhírű matematikus, Bolyai János édesapja a ma Szeben megyében található kis falu, Bólya szülötte. A kastély romos, siralmasabb állapotban van. Kápolnáját a gaz miatt már alig lehet megközelíteni. A ma 400 lelkes település katolikus plébániájának épületében júl. 21-én megnyitották az emlékszobát, mely a két Bolyai emlékét idézi. Bólyán mintegy 80 katolikus él. A faluban nincs magyar oktatás. A plébános kéthetente látogatja meg a falut, olyankor vasárnapi iskola keretében magyarul tanítja a gyermekeket. Távollétében a kántorasszony foglalkozik a gyermekekkel. Júl. 21-én, az emlékszoba-avatás előtt mintegy 50-60 tagú küldöttségünk részt vett a szentmisén. Vannak olyan bólyai katolikusok, akik már nem értik a magyar beszédet. A bólyai magyar gyerekek már nemigen boldogulnak a magyar szavak kisilabizálásával. Az emlékszoba avatására eljöttek többek között dr. Kiss Elemér és dr. Weszely Tibor /jeles matematikusok és Bolyai- kutatók/, Zsigmond Irma és Deé Nagy Anikó marosvásárhelyi könyvtárosok, kiknek szintén komoly szerepe volt az emlékszoba anyagának összegyűjtésében. /(Máthé Éva): Pusztuló Bolyai-emlékhelyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./"

"A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) első Nyári Akadémiáján, Nyárádszentmártonban jelen voltVeress Valér szociológus a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének /RODOSZ/ elnöke. A RODOSZ nem tagja a MIÉRT-nek. Veress Valér kifejtette: a RODOSZ, akár az OMDSZ is (Országos Magyar Diákszövetség) nyitott a kapcsolatteremtésben, akkor is, ha a MIÉRT-ről van szó. A RODOSZ a MIT tagja, de szeretnék, ha a MIT és a MIÉRT nem folytatná azt a vitát, ami közöttük kialakult. Közeledniük kellene egymáshoz. Szabó József a nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke, mely az Országos Magyar Diákszövetség tagja jelezte, a MIT tagszervezetének számítanak, de Bihar megyei szinten az Ifjúsági Egyeztető Tanácson keresztül a MIÉRT-nek is tagjai. Bihar megyei szinten nem létezik MIT-MIÉRT megosztottság. /Máthé Éva: Kakukktojások a Nyári Akadémián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./"

"Horváth István, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem szociológia tanszékének adjunktusa foglalkozott a legutóbbi népszámlálás ideiglenes eredményeivel, azok nemzetiségi vonatkozásaival. Hangsúlyozta, hogy a népszámlálás azokról szól, akiknek van állandó lakhelye, és ott is tartózkodnak. Viszont a népességnek egy jelentős része elmozdulóban van. Vannak, akik két ország között mozognak, nincsenek se itt, se ott. Kétlakiság - talán ez a legmegfelelőbb magyar szó, amivel a helyzetüket jellemezni lehet. Őket ilyenkor nem regisztrálják. Ezt figyelembe kell venni, és ezért nem szabad dramatikusan szemlélni az adatokat. Ez nem azt jelenti, hogy mindazok, akiket nem regisztráltak a népszámláláskor, azok elmentek. A szociológus szerint amikor majd gazdasági fejlődés lesz, akkor ezeknek az embereknek egy része hazatérhet. Egyes román demográfusok szerint 2025-ben a romániai magyarok részaránya körülbelül 5,7 % lesz, ami az 1992-es népszámláláshoz viszonyítva a magyar közösség szintjén 28-30 %-os csökkenést jelentene. Európának a következő években 25 millió embert kellene behoznia ahhoz, hogy munkaerő-igényét kielégíthesse. 2025-re a romák részarányát 4,5 -5 %-ra jósolták. /(Máthé Éva): Népszámlálás - szociológusi szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"Az 1990. márciusi véres események után a hatalom úgy látta, sürgősen talpra kell állítani a titkosszolgálatot, ez lett a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/. Most pedig júl. 25-én az SRI az országban első ízben (!) terrorista ellenes demonstrációját tartott, éppen Marosvásárhelyen. A bemutatón csak úgy hemzsegtek a nagyromániás, nemzeti egységpárti politikusok, szimpatizánsok. A nagy eseményre Radu Timofte, a SRI országos parancsnoka is leutazott. Az antiterrorista elhárítók büszkén jelentették, hogy az Államvédelmi Tanács és a SRI immár tanfolyamot is szervezett civileknek, amit több központi lap munkatársa is elvégzett. /Máthé Éva: Ha SRI... akkor Marosvásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./"

"Égig érő fa címmel a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége és a magyarországi Történelemtanárok Egyletének szegedi csoportja az elmúlt héten Szegeden továbbképző programot szervezett romániai (bánsági), vajdasági és dél-magyarországi pedagógusok számára. A program öt napon át tartott, a részvétel ingyenes volt, az anyagi hátteret az Apáczai Csere János Közalapítvány, valamint a szegedi és a Csongrád megyei önkormányzat biztosította. Az előadók között volt dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Bodó Barna temesvári egyetemi tanár, dr. Papp György kanizsai nyelvész, egyetemi tanár és dr. Gabrity Molnár Irén szabadkai egyetemi tanár. Károlyi Attila, a program moderátora fontosnak tartja azt, hogy hamarosan elkészüljön és felkerüljön a világhálóra a régiótörténeti kronológia és a testvértelepülési kronológia. A régión belül partnerkapcsolat szükséges a tanintézetek között. Egyben erősíteni kell a népfőiskolai hálózatot és a teleházak rendszerét. /Máthé Éva: Regionális pedagógus- továbbképzés - Szegeden. Magyarazonosság és a szülőföld. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./"

"Máthé Éva kifogásolta, hogy az RMDSZ Nyárádszentmártonban tartott gazdasági tanácskozása zárt ajtók mögött zajlott. Kik, miért, kik elől titkolóznak? - kérdezte. Nem megy el Nyárádszentmártonba, a sajtótájékoztatóra. Az RMDSZ úgy is szétküldi a médiumoknak az összefoglalót. /Máthé Éva: Figyelem: az ajtók záródnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./"

"Aug. 20-án felavatták Marossárpatakon a Miholcsa József szobrászművész által készített Szent István-szobrot. Miholcsa József nemrég költözött Marossárpatakra, alkotását ajánlotta fel a közösség számára. Szent Istvánban elsősorban az erős hitű embert látta, ezért ábrázolta Szent Istvánt úgy, mint az országalmát imádkozó kezei közt tartó királyt, mondta a művész. /(simon): Szent István király példaként áll előttünk. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 22./ Miholcsa József szobrászművész néhány éve Marossárpatakon él. A művész a református templom udvarára a magyar fejedelmekről készült szoborsorozatot tervezett. Nem kér pénzt a szobrokért. A szoborral azt is bizonyítani óhajtotta, hogy a magyarság nemcsak nemzeti kisebbség, hanem államalapító társnemzet. A művész úgy tervezi, hogy a következő uralkodó-szobrot 2003. március tizenötödikén leplezik majd le a község központjában. Ha szoborcsoportja elkészül, akkor Marossárpatak Erdély egyik jelentős kultúrtörténeti helyévé válhat. /(Máthé Éva): Szent István-szobrot avattak Sárpatakon. A szobrász és a falu, mely befogadta őt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./"

"Máthé Éva felkérést kapott, hogy tartson előadást Elkötelezettség és objektivitás a romániai magyar sajtóban címmel. Elismerte, hogy elkötelezettnek és ezért nem teljesen objektívnek tartja magát. A kisebbségi világ némileg torzult, öntörvényű világ. Újságíró legyen a talpán az, aki például a marosvásárhelyi események idején vagy számtalan más jelentős nemzetiségi ügy kapcsán el tudott vonatkoztatni elkötelezettségétől, annak a közösségnek az elvárásaitól, melyből vétetett. Az a gyanú munkál bennünk, állapította meg, hogy az ígéreteket nem tartja be a másik fél, valamely román hatóság. A tárgyilagosság fő akadálya az az esélyegyenlőtlenség, melybe beleszülettünk, írta. Az is izgalmas kérdéskör, hogy mennyire tudnak objektívnek lenni az RMDSZ bizonyos platformjaival, személyeivel kapcsolatban. Elsősorban létezni kell, és csak utána lehet vitatkozni a cikkek objektivitásáról. Ilyen szempontból "teljesen független romániai magyar sajtókiadvány nem létezik", szögezte le. "Kisebbségi létünk keretei között tehát annyit tehetünk, hogy érzelmeinket féken tartsuk, hogy a híreket, tényeket tisztán közöljük", tette hozzá. "És ha lehet, ne legyünk korrumpálhatók, kizárólag a bérünkből éljünk." /Máthé Éva: Miért nem tárgyilagos a romániai magyar sajtó? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ "

"A marosvásárhelyi Rádió GaGa három évvel ezelőtt, okt. 12-én kezdte meg műsora sugárzását. A főként magyarországi tulajdonosok kezdeményezésére létrejött kereskedelmi rádió (10 % erejéig Frunda György szenátor a tulajdonos) Marosvásárhelyen a "legmagyarabb" rádióadó. Ügyvezető igazgatója, Nagy István színművész, aki most a városban a Tompa Miklós Társulata új bemutatóján /Molnár Ferenc: A testőr/ főszerepet játszik. A rádió eddig reggel 6-tól 10 óráig magyarul, majd 10-től román nyelven sugározta műsorát. Délután is négyóránként változott az adás nyelve. Ezentúl reggel hattól délután hatig egyfolytában magyar nyelven sugároznak. Ezzel 50 százalékos lesz a magyar és román nyelvű adás részaránya. /Máthé Éva: Fordulóponton a Rádió GaGa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ "

"Ötéves a Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat. Ferenczes István költő, a lap főszerkesztője visszatekintett: a kilencvenes évek elején fölmerült egy székelyföldi regionális lap indításának a gondolata. Még a napilap is jó lett volna azokban az években, nagy szerepe lehetett volna egy egységesebb székelyföldi regionalitás megfogalmazásában. Végül a megoldás Csíkszeredában született meg: 1997 októberében megjelent a Székelyföld első száma. A napokban hagyja el a nyomdát az októberi Székelyföld, a 61. szám. A megyei önkormányzat égisze alatt megszületett a Hargita Kiadóhivatal, amely a folyóirat mellett könyvkiadási feladatokat is vállal. 2000 januárjától pedig Ferenczes Istvánék szerkesztik a Moldvai Magyarságot is, a csángó újságot, miután az 1998-ban Sepsiszentgyörgyön megszűnt. A Székelyföld regionális lap, kevesebb szépirodalmat tesz közzé. Székelyföldön jóval több történész, néprajzos, képzőművész, szociológus, népművész, alkotó újságíró, közíró él, mint szépíró. A munkatársak: Molnár Vilmos, György Attila, Lövétei Lázár László, Fekete Vince a szegedi doktoranduszi évek végeztével Kézdivásárhelyen él, onnan ingázik, Mirk Kata-Szidónia Debrecenben elvégezte a néprajz-antropológiát, illetve a szociológiát, azután jött haza. A folyóirat ezer - októbertől ezerszáz - példányban jelenik meg. - Elsősorban hiánypótló könyveket adtak ki. Többek között a Csíki Székely Krónikát, a Tusnádi Székely Kongresszust, a klézsei csángómagyar költő, Duma István András verseit és Az ember ott a legfájóbb magyar című, a csángómagyarokról szóló versek antológiáját. A Pro-Print Kiadóval közösen minden évben kiadott Erdélyi Szép Szó az erdélyi magyar írók az évi termésének a legjavából válogatott antológia. A Székelyföld folyóirat évfordulós ünnepségén kerül átadásra az Erdélyi Magyar Írók Alkotóház Csíkszeredában. A Székelyföld-díjakat 1998-ban osztották ki először. Azok a szerzők kapják, akik az előbbi évben a legszínvonalasabb közlésekkel jelentkeztek. 1998-ban Benkő Levente, Kovács András Ferenc és Tánczos Vilmos, 1999-ben Bogdán László, Gazda József és Vincze Gábor, 2000-ben Kányádi Sándor és Oláh-Gál Elvira, 2001-ben Király László, Lőrincz György és Máthé Éva kapta a folyóirat nívódíját. Idén Lászlóffy Aladár, Egyed Péter és Tófalvi Zoltán kapja a díjat. /Ferencz Imre: Ötéves a Székelyföld kulturális folyóirat. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./"

"Marosvásárhelyen véget ért az idei Constantin Silvestri Nemzetközi Fesztivál, az okt. 17-i a záróhangversenyen a Magyar Rádió világhírű énekkara és a Román Rádió nem kevésbé híres zenekara együttesen lépett fel a marosvásárhelyi filharmonikusokkal. A sajtótájékoztatón megjelent a magyar és román közszolgálati rádió két vezetője, Kondor Katalin és Dragos Sauleanu mellett Ovidiu Natea, Maros megyei prefektus, Virág György, a megyei önkormányzat elnöke, Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester is. Kondor Katalin számba vette: több mint ötven éve koncertezett utoljára a Magyar Rádió kórusa Romániában, holott a világban sok helyen megfordultak. Ezután rendszeresítik a kapcsolatot, és ezt a mostani közös rendezvényt úgy örökítik meg, hogy CD-n kiadják a közös koncert anyagát. /(Máthé Éva): Magyar-román rádiós együttműködés. Ötven évig kellett várni rá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ "

"A napokban tárgyalt Marosvásárhelyen az RMDSZ és az SZDP Maros megyei vezetősége, hogy felmérje az együttműködési egyezmény helyi eredményeit. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ helyi szervezetének elnöke, parlamenti képviselő úgy értékelte, hogy országos szinten a protokollum megvalósulása időnként döcög. Sok esetben a megyei szinten vannak nagyobb problémák, ezzel foglalkozni kell. Az iskolaigazgatói helyek betöltésére számos tanintézetben egyetlen tanár sem jelentkezett. Az újságíró hozzátette: Marosvásárhelyen kizárólag vegyes tannyelvű iskolák működnek, tehát valószínűleg a magyar tanárok azt gondolják, nincs esélyük a tisztség elnyerésére. Kelemen szerint a magyar tanárok eséllyel pályázhatnak. Máthé Éva felvetette: az állami intézményekben, a pénzügynél, az adóhivatalban, a munkaügynél és még sok stratégiailag fontos helyen nagyon kevés a magyar vezető, a magyar alkalmazott. Kelemen válasza: "Erről is tárgyaltunk a megbeszélésen." Eredményről nem beszélt. Történnek-e konkrét lépések azért, hogy legyen Erdélyben a magyar rendőr? Válasz: "Ezzel is foglalkozunk." El tudják érni azt, hogy emberbarátibb, nemzetiségbarátibb legyen a felvételi vizsga például az említett "rendőriskolában"? Válasz: "Ezt garantálni nagyon nehéz." /Máthé Éva: Politikai egyeztetés Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./ "

"Marosvásárhelyen az iskola most furcsa adminisztrációs helyzetben van: falai között tanulnak mind a Bolyai Farkas Líceum, mind a Református Kollégium diákjai. Az utóbbit, mely az egykori kollégium jogutódja, Székely Emese tanárnő irányítja. A református iskola 2000-ben nyert önálló jogi státust. Bálint István, a Bolyai Farkas Líceum igazgatója az 1998-tól, kinevezése óta eltelt időszakot vette számba. A líceum ezekben az években a túlzsúfolt, középszintű intézményből a minőségi oktatást előtérbe helyező iskolává vált. Az osztályok létszáma 1990-hez viszonyítva nyolccal csökkent. (Idén nem tartottak felvételit a román tagozaton, fokozatosan kizárólag magyar tannyelvűvé válik a Bolyai.) Különböző források jóvoltából - önkormányzatok, Bolyai Kollégium Alapítvány, szülőbizottság, egyházközösségek, Öregdiákok Baráti Köre - az iskola komoly anyagi bázissal rendelkezett. A legnagyobb gond a magyar tagozaton még mindig a tankönyvhiány, illetve a létező tankönyvek magas ára. A magyar tagozaton tanulók egy harmada különböző bel- és külföldi versenyeken, vetélkedőkön vett részt, ahol kiváló eredményeket értek el, sokan világbajnokságokig jutottak, ahol bizonyítottak. A református osztályokban is nő a színvonal. Burkhárdt Árpád Maros megyei alprefektus jelezte: az iskolának földterületei, melléképületei is voltak, azokat is vissza kell kapnia a reprivatizációs törvény alapján. /(Máthé Éva): Tanácskozás a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceumról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ "

"Okt. 31-én önkormányzati közgyűlés zajlik Marosvásárhelyen. Dönteni kell arról, hogy a város legszebb sétáló utcája megszabaduljon az Antonescu névtől. Korábban már tettek kísérletet tett a névváltoztatásra, de a román tanácsosok ezt megakadályozták. A legutóbbi közgyűlésen az RMDSZ-es frakció úgy döntött: Vársétány lesz a megfelelő név. A román városatyák ismét kezdeményezték: maradjon a marsall neve a táblákon. A névadó bizottság jóváhagyta: a Calarasilor főút (a város szívében) kapja vissza a Kossuth Lajos nevet. Nem lesz könnyű keresztülvinni a közgyűlésen. /(Máthé Éva): "Kényes" utcanevek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./ "

"Nov. 7-én megnyitotta kapuit a Nemzetközi Könyvvásár Marosvásárhelyen. Idén először megjelentek kárpátaljai, felvidéki és vajdasági kiadók is. Tizennégy romániai magyar kiadó állította ki köteteit. Péliné dr. Bán Éva, a NKÖM főtanácsosa jelentős ajándékkal érkezett: Hollanda Dénes professzornak, a Sapientia Egyetem vásárhelyi karai dékánjának átadta a szaktárca egy millió forint értékű könyvadományát. A kiállítás szponzorai: a magyar Nemzeti Kulturális Alapprogram, a vásárhelyi önkormányzat, az Illyés Közalapítvány és a Lyra Kiadó. /(Máthé Éva): Megnyílt a VIII. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./ "