Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2004. szeptember 27.
A kisebbségi lét Romániában és Magyarországon címmel szept. 24-25-én kétnapos szemináriumot szervezett Marosvásárhelyen a Bernády György Közművelődési Alapítvány. A kuratórium elnöke, Borbély László képviselő elmondta: a romániai társadalom demokratizálódását bizonyítja, hogy ma már nyíltan lehet beszélni az autonómiáról, regionalizmusról. Dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő figyelmeztetett: a nacionalizmus réme most is kísért, ezért folyamatosan cselekedni kell a felszámolása, semlegesítése érdekében. Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek egyéni jogainak a biztosítása nem oldja meg a kisebbségben élő népcsoportok identitásának a megőrzését. Markó fontosnak tartja a kulturális és személyi elvű autonómia megteremtését, a területi autonómiát pedig a közigazgatási és más síkon történő decentralizálás útján látja megvalósíthatónak. Varga Attila parlamenti képviselő, alkotmányjogász az autonómiát csak úgy látja megvalósíthatónak, ha nemcsak a magyarság és románság között lesz állandó dialógus a továbbiakban, hanem a román közösségen belül is megindul a párbeszéd. „Abban mindnyájan egyetértünk, hogy az autonómia a kisebbségi érdekérvényesítés legmagasabb kerete, mely nemcsak elviselhetővé, hanem élhetővé teszi a kisebbségi létet” – mondotta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke előadásában, melyben az autonómia-törekvések határon túli magyar tapasztalatait járta körül. Üdvözlendőnek nevezte, ha egy érdekképviseleti szervezet választási programjában közérthető formában jelenik meg az autonómiára vonatkozó terv. Bálint-Pataki József , a „testre szabott” autonómia modellbe való gondolkodást ajánlotta. A HTMH elnöke szerint Székelyföld autonómiája nem oldaná meg a Romániában élő magyarok önrendelkezésének kérdését. Borbély László képviselő szerint hat-hét hónap alatt ki kell dolgozni azt a törvénycsomagot, amit kisebbségi törvénynek vagy a kulturális autonómia törvényének lehet nevezni. A Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács szerepét Varga László, a testület vezetőségi tagja ismertette. Varga László nem tért ki részletesen, a közelmúlt magyarokat ért atrocitásaira, de a szemináriumon szó esett erről. Hosszú idő után, most először fordult elő, hogy amikor az egyik kisebbségi magyar közösség bajba jutott, a különböző magyarországi politikusok és pártok egy emberként álltak ki mellette. Ennek az összefogásnak meglett az eredménye: Európa felfigyelt. Az autonómia-törekvéseknek is egyik fontos eleme az ilyenfajta összefogás, egység – fogalmazódott meg a szeminárium végkövetkeztetése. /Máthé Éva, Bögözi Attila: Kisebbségi szeminárium Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2004. szeptember 29.
Szept. 25-én Maros megyében is lezárult a parlamenti jelölt-állítási időszak. Maros megyéből előreláthatólag 3-4 képviselő és két szenátor kerülhet be a parlament alsó és felső házába. A két szenátori hely közül – az RMDSZ szabályzata szerint – az egyik Markó Béla elnököt illeti meg. A másik szenátori helyért Frunda György jogász és Szakács János vegyészmérnök mérkőzik meg. A képviselőjelöltek száma 14. A névsorban szerepelnek az eddigi képviselők: Borbély László közgazdász, Kelemen Atilla állatorvos, Kerekes Károly jogtanácsos és Makkai Gergely meteorológus. Új nevek: dr. Benedek Imre Sándor szívgyógyász-főorvos; Dávid Csaba mérnök, a marosvásárhelyi RMDSZ szervezet elnöke; Náznán Jenő mezőgazdász; dr. Kakassy Sándor fogorvos, aki korábban képviselő volt; Tatár Béla, a marosvásárhelyi közszállítási vállalat igazgatója; Csata Edit közgazdász (korábban a vámhivatal vezetője); Dudás Annamária közgazdász; Györfi Annamária, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem adminisztratív munkatársa; Orbán László Levente, fiatal mérnök Maroskeresztúrról; Jakab István, fiatal közgazdász. /(Máthé Éva): Előválasztás Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2004. szeptember 29.
Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei tanács elnöke bejelentette, hogy Maros megyében több községben az önkormányzati közgyűlések elvetették a Székely Nemzeti Tanács azon kezdeményezését, miszerint közigazgatási egységenként tartsanak népszavazást a Székelyföld autonómiájának szükségességéről, illetve arról, hogy az illető községhez tartozó falvak óhajtanak-e egy majdan létrehozandó autonóm Székelyföldhöz tartozni. A Marosvásárhely közelében levő Balavásár község helyi tanácsa úgy döntött, hogy jövő év márciusában megszervezik a népszavazást. Azért tolták ki a referendumot jövő tavaszra, mert biztosak benne, hogy a prefektus polgári peres úton megtámadja majd a helyi tanács határozatát, és addig remélik: tisztázódik a helyzet, és megtarthatják a népszavazást. Korábban Ovidiu Natea, Maros megye prefektusa úgy nyilatkozott, hogy törvénytelennek tekint minden ilyen fajta kezdeményezést. Néhány napja maga Lokodi Edit is alkotmányellenesnek mondotta azt, hogy a városok, községek, tehát az önkormányzatok népszavazást szervezzenek – bármivel kapcsolatban. /(Máthé Éva): Balavásáron a népszavazás mellett döntöttek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
2004. október 2.
Pakó Benedek szászrégeni plébános közölte, ellopták a régeni római katolikus temető kápolnájának a harangját, a 100 kilós, bronzból és ezüstből készült harangot. /Máthé Éva: Lélekharang kerestetik! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
2004. október 13.
„A Duna Televíziót az elmúlt tizenkét évben semmilyen politikai erő nem tudta megszüntetni, de zavarni, elfelhősíteni fölötte az eget több oldalról is tudta, ami nagy kár, hiszen a rendkívüli körülmények között született képződmény egyedi és sajátos autonómiájával nemcsak a szétszóratásban élő magyarság segítségére lehetett volna, hanem a televízió műfajának egyik megújítója is” – olvasható Csoóri Sándortól a rendkívül igényes Csillagösvényen című kiadványban, melyet a Duna Televízió indulásának a tizedik évfordulójára állított össze annak vezetősége (a felelős kiadó Pekár István, aki nemrég még a Duna TV elnöke volt). A határon túli magyarság mindig ragaszkodott a Duna Tv-hez. Lehet mondani, hogy anakronisztikus a Duna Televízió kínálata abban a világban, ahol a nézők figyelméért ádáz küzdelmet folytató vezető tévétársaságok kínálatában egyre több az erőszak, a vér, a meztelenség, a bárgyú, olcsó, primitív szórakoztatás stb. A Duna Televízió az maradt, aminek indult: főként a határon túli magyarságnak szóló, kulturális televízió. És mint ilyen, sajnos alig hódít az anyaországban. /Máthé Éva: Tizenkét év a „csillagösvényen”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./
2004. október 30.
Kiss Kálmán, a hírhedt politikai kaméleon, második helyen szerepel a Nagy-Románia Párt Maros megyei szenátorjelöltjeinek a listáján! Kiss Kálmán diverziót kelt a romániai magyarság körében. Még a marosvásárhelyi román sajtó is értetlenül elemezgeti az eseményt. /Máthé Éva: A „legszékelyebb székely" a Nagy-Románia Pártban! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30./
2004. november 5.
A Magyar Tudományos Akadémia azért jelölte ki a Magyar Tudomány Napjának november 3-át, mert ekkor írta meg Temesváron Bolyai János azt az édesapjához szóló levelét, melyben legjelentősebb matematikai felfedezéséről adott hírt. A marosvásárhelyi önkormányzat két évvel ezelőtt, a tudós születésének 200. évfordulója tiszteletére emlékműpályázatot hirdetett meg. Az első díjat nem egy szobrász, hanem egy matematikus, Horváth Sándor egyetemi tanár nyerte el, aki számítógépen tervezte meg az emlékművet, melynek érdekessége az, hogy nov. 3-án délben a napsugarak úgy esnek be a fotón látható, pszeudószférát idéző, világoskék harangba, hogy több tükör segítségével megvilágítják a márványtalapzat homorú részébe bevésett híres Bolyai-idézetet: „A semmiből egy új, más világot teremtettem." /(Máthé Éva): A Magyar Tudomány Napján. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./
2004. november 17.
Bayer Zsolt újságíró, a Magyar Nemzet munkatársa a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) nov. 14-i, vasárnapi marosvásárhelyi fórumán kijelentette: a budapesti kormány és az RMDSZ ugyanazoknak "a politikumot gazdasággá változtató kommunista hálózatoknak" részei. A fórumon, jelen volt Szász Jenő MPSZ-elnök is. A magyarországi publicista súlyos vádakkal illette az RMDSZ több vezetőjét, és arra buzdította a hallgatóságot, hogy a parlamenti választásokon szavazzon a Népi Akció listáira, amelyeken az MPSZ jelöltjei is szerepelnek. A találkozón Szász Jenő utalt Verestóy Attila vagyoni helyzetére. Az MPSZ elnöke szerint egy egyszerű számítást elvégezve nyilvánvalóvá válik, hogy lehetetlen ekkora vagyont felhalmozni a honatyai fizetésből. Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke válaszképpen azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy Bayer Zsoltnak az erdélyi magyarság parlamenti jelenlétével kellene foglalkoznia, és "az erdélyi magyarok megosztására tett kísérletnek" nevezte a budapesti újságíró kijelentéseit. "Nincs szükségünk a tanácsaira. Magyarországon folytasson kampányt, ne itt. Nevetséges, amit a hálózatokról mond, de az ilyen kérdéseket jogi úton meg lehet oldani. Nem mondhatja sem Bayer, sem másvalaki, hogy az RMDSZ-ben olyan vezetőink vannak, akik tagjai voltak a kommunista nomenklatúrának. A vezetőségben nincs olyan személy, aki a Kommunista Pártot támogatta volna, ráadásul programunkban szerepel a Temesvári Nyilatkozat 8. pontja is", nyilatkozta Borbély László. /Bayer: Az RMDSZ a politikumot gazdasággá változtató kommunista hálózatok része. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Sokan voltak kíváncsiak Bayer Zsolt jobboldali publicistára, akit korábban három hónapra kitiltottak Romániából. Bayer Zsolt ezúttal is keményen fogalmazott. Szerinte a Kárpát-medence országaiban az a legnagyobb baj, hogy a volt kommunisták gazdasági hatalmat szereztek, és azt visszaváltották politikai hatalommá. A kettős állampolgársággal kapcsolatos népszavazásról, az egész kérdéskörről szólva „a nemzet árulóinak” nevezte a Magyar Szocialista Pártot és a Szabad Demokraták Szövetségének a vezetőit, akik arra buzdítják az anyaországi magyarságot, hogy nemmel szavazzon december 5-én. /Máthé Éva: Kampányol az MPSZ. Bayer Zsolt ismét régi formáját hozta... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
2004. november 22.
Nem készülhetett el az az interjú, amelyet a Duna Televízió Régiók című műsorának marosvásárhelyi szerkesztője, Máthé Éva a Népi Akció (AP) pártja országos alelnökével, Smaranda Enachéval és Berekméri Sándorral, a Magyar Polgári Szövetség Maros megyei elnökével tervezett. A Krónika értesülése szerint a tiltás Barabássy Győző gyártásvezető nevéhez fűződik. Az interjú készítése előtt egy órával Máthé Éva „felsőbb utasításra” hivatkozva és elnézéskérések közepette visszamondta az anyag elkészítését. „Az újságírónő restelkedve mondta, hogy politikai nyomásra kénytelen lefújni az interjút. Nagyon szomorú, hogy 2004-ben az RMDSZ így értelmezi a demokráciát, a választási jogot és a szólásszabadságot” – kommentálta a történteket Smaranda Enache. – Nem igaz, hogy a Népi Akció pártja és erdélyi magyar jelöltjei túl sokat szerepelnének a Duna Televízió adásaiban, amint ahogy azt Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és kampányfőnöke egy korábbi nyilatkozatában állítja.” Mátay László, a Duna Televízió határon túli adásai igazgatóságának vezetője nem tudott a marosvásárhelyi interjúk tervéről. Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető elnöke a marosvásárhelyi Népújságnak nyilatkozva bírálta a Duna Televízió műsorpolitikáját, azzal vádolva a magyarországi tévécsatornát, hogy az MPSZ jelöltjeit is felvonultató AP népszerűsítésével lényegében egy román pártnak kampányol. Nagy Zsolt /aki egyben az erdélyi magyar televízió létrehozására hivatott alapítvány elnöke/ szerint a Duna Televíziónak nem szabadna teret adnia a megosztó kísérleteknek. /Csinta Samu, Szucher Ervin: „Megfojtott” Smaranda Enache-interjú. = Krónika (Kolozsvár), nov. 22./
2004. november 24.
Emil Constantinescu volt államelnök, a Népi Akció (AP) jelenlegi elnöke Marosvásárhelyen professzorként szerette volna felkeresni a Sapientia EMTE új kampuszát, de Szilágyi Pál rektor Kolozsvárról megtiltotta, hogy ezt megtegye, mondván, hogy kampány idején nem jó, ha ilyesmire vállalkozik. Máthé Éva újságíró készített interjút Constantinescuval. Emlékeztette őt arra, hogy annak idején ellenezte azt, hogy Kolozsváron külön magyar állami egyetem jöjjön létre. Másrészt egyes RMDSZ-vezetők azt állítják: amikor szóba került, hogy a Székelyföld autonómiát akar, ön azt mondta: nincs semmi baj, majd kiszáll a hadsereg és rendet teremt. Constantinescu felháborodottan cáfolta ezt a kijelentést. Az sem igaz, hogy ő megakadályozta az állami magyar egyetem létrejöttét. Azokban az években, mikor ő államelnök volt, más idők jártak, egyes dolgok, amelyek most természetesek, akkor még kivitelezhetetlenek voltak. Azt viszont elfelejtette az RMDSZ, hogy Smaranda Enache a Pro Európa Liga társelnökeként hogyan viselkedett az 1990-es márciusi események idején, tette hozzá. Kifejtette: „miközben Smaranda Enache és én ugyanazok maradtunk, az RMDSZ vezetői gyökeresen megváltoztak, elárulták a demokráciát, ezért jó lenne, ha a szövetség nevéből elhagynák a demokrácia szót”. Constantinescu felrótta az RMDSZ vezetőségének, hogy a jelenlegi kormánypárttal együtt antidemokratikus törvényeket szavazott meg: Többek közül az államtitkok törvényét, a pártok törvényét emelte ki. Üzleti összefonódások vannak a kormánypárti és az RMDSZ-es tisztségviselők között, tette hozzá. /Máthé Éva: Emil Constantinescu – Marosvásárhelyen. Cáfolt és vádolt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. december 16.
Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke a vele készült interjúban elmondta, a népszavazás napján Kassán volt programja, így nem volt lehetősége arra, hogy szavazzon. Véleménye szerint a népszavazás kudarcra volt ítélve. Természetesen igennel szavazott volna, de nagyon rosszkedvűen szavazott volna igennel. Pomogáts így fogalmazott: „Nem volt megfontolt a kormány álláspontja, a nemmel való szavazásra buzdító agitáció”. Szerinte „az ország népének a nagy része azért cselekedett bölcsen, mert el sem ment szavazni.” Pomogáts jóval a népszavazás előtt megírta kételkedő véleményé az Erdélyi Riportban, Felvidéken pedig a Szabad Újságban. A népszavazás több mint 3 milliárd forintot vitt el a magyar államkasszából. Ebből a pénzből mi mindent lehetett volna csinálni. Az Illyés Közalapítványnak a finanszírozása egyre inkább fogyatkozik. A két évvel ezelőtti egymilliárdos szintről idén lement 800 millióra, jövőre talán 900 milliót kapnak, de számolni kell az inflációval. A népszavazás egyetlen egy pozitív következménye lehet, hogy mind a politika, mind a magyar társadalom rádöbbent arra, ezt a kérdést meg kell oldani. Le kell ülnie a parlamenti pártok vezetőinek, és ki kell találni azt, hogy milyen törvényeket kell hozni, annak érdekében, hogy azok az előnyök, melyek a kettős állampolgárságból származtak volna, hogyan érvényesülhetnek legális keretek között. Akár az állampolgárság intézménye útján, akár más úton. /Máthé Éva: „Közéleti rémdrámává fejlődött a népszavazás!" Interjú Pomogáts Béla irodalomtörténésszel, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának az elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. december 31.
Dec. 29-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nemcsak arról volt szó, hogy a Látó irodalmi folyóirat (az egykori Igaz Szó jogutódja) betöltötte a 15. évét, hanem arról is, hogy a szerkesztőség immár századik alkalommal rendezte meg a Látó Irodalmi Színpadot. Ezúttal a havonta az olvasók asztalára kerülő folyóirat csaknem teljes szerkesztőgárdája felvonult, tagjai olvastak fel műveikből. Gálfalvi György főszerkesztő-helyettes emlékezett, az eltelt időben voltak pénzügyi és egyéb természetű nehézségek is. A magyar nemzet, a magyar kultúra, irodalom egységes volta nem üres szólam, hiszen a Látó rendezvényein számos anyaországi és a Kárpát-medence más államaiban alkotó magyar írói közösség képviselői találkoztak a marosvásárhelyi magyar, irodalomszerető közönséggel. /(Máthé Éva): Tizenöt éves a Látó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./
2004. december 31.
Csegzi Sándor, a Marosvásárhely egyik alpolgármestere közölte, megkapta a táblabírósági, jogerős végzést, miszerint érvénytelen a közgyűlés régebbi határozata arról, hogy a Calarasilor főút ismét a Kossuth Lajos nevét fogja viselni. A tanácsi határozat után a Nemzeti Egységpárt helyi szervezete megtámadta a határozatot. Az érvényben levő helyhatósági törvény kimondta, hogy a városi utcákat, tereket a helyi önkormányzatok nevezhetik el, és a megyei névadó bizottságnak csak konzultatív szerepe van, ennek ellenére a Maros megyei Táblabíróság mégis a felpereseknek adott igazat. Emiatt újra a közgyűlés elé kell vinni az ügyet, és az RMDSZ-es többségű tanácsnak ismét határozatot kell hoznia a névváltoztatással kapcsolatban. A jó hír viszont az, polgármesteri hivatal 44 ezer euróért megvásárolja azt a házat, amely annak a kisebb épületnek a helyén áll, ahol Bolyai János a halála előtti éveit töltötte, így körvonalazódik a Bolyai-emlékház kialakítása. A határozat után az egyik központi román napilap azért támadta a döntést, ha a tanács közpénzen ingatlant vásárol, és azt ingyen, bérmentve átengedi annak az Erdélyi Műszaki Társaságnak, amelynek marosvásárhelyi részlegét éppen Csegzi alpolgármester vezeti. A Bolyaihoz kötődő hagyatékot össze kell gyűjteni, ezeket elhelyeznék a Bolyai emlékházban. /Máthé Éva: Egy hideg, egy meleg. Nem lesz Kossuth utca, de lesz Bolyai-emlékház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./
2005. január 12.
Megdöbbenéssel vette tudomásul Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, hogy december 28-án hozott határozatával a szocialista kormány épületestől, telkestől, berendezésestől a Művelődési és Vallásügyi Minisztériumnak adta át a marosvásárhelyi Park Szállót, mely annak használati jogát a gyulafehérvári székhelyű, ortodox érsekségre ruházta. Andrei érsek székhelye lesz az épület, aki azt nyilatkozta, hogy hetente két napot tölt majd el az épületben, ahol így közvetlen kapcsolatba kerülhet a Maros megyei ortodox hívőkkel. Lokodi Edit szerint az értékes ingatlant más célokra kellene felhasználni, állami intézmények működhetnének benne, és a megyei tanács vendégszobáit is ott akarták berendezni. Azt szeretné elérni, hogy az új kabinet vonja vissza a korábbi kormány erre vonatkozó határozatát. A Maros Megyei Tanács volt elnöke, Virág György 1990 óta megpróbálta elérni, hogy a megyei tanács vendégházává váljon az épület. Az épülettel együtt – Marosvásárhely szívében – egy 2800 négyzetméteres telek is az ortodox egyház fennhatósága alá kerül. /(Máthé Éva): Derült égből villámcsapás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./
2005. január 13.
Érdemes megnézni a www.tubi.hu honlapot, melyen több mint négyszáz határon túli magyarokhoz címzett fényképes üzenet sorakozik. Anyaországiak ezen a honlapon bocsánatot kérhetnek a december 5-i népszavazás csúfos eredményéért. A honlapon nacionalista giccsgyűjtemény is található, továbbá tisztességes emberek, családok, szívből jövő üzenetei, írta Máthé Éva újságíró. Egyes anyaországiak azon morfondíroznak: Erdélybe kellene emigrálni. Máthé Éva válasza: gyertek! /Máthé Éva: Gyertek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./
2005. január 14.
Darvay Nagy Adrienne Címszerepben Ács Alajos című könyve újabb példája annak, hogy mindent be kell gyűjtenünk, írta Zsehránszky István, a lap munkatársa. Az utóbbi időben négy nagy mentőakció folyt: Kötő József Senkálszky Endre élő színháztörténeti kincsestárát rögzítette, Máthé Éva Lohinszky Loránd rendkívüli színészi tapasztalatát mentette könyvbe, Köllő Katalin Orosz Lujza színészi egyéniségét vázolta fel, és most Szatmár magyar színházi életéből is megmentődött egy darab. /Zsehránszky István: Színházi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./
2005. január 24.
A múlt héten Marosvásárhelyen, a megyei önkormányzati közgyűlésen Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke türelmét vesztette, és azt állította: a helyi sajtó meg nem engedett módon nyomást gyakorol a megyei tanácsra, valósággal terrorizálja őt. Nem mehet ki úgy a hivatali folyosóra, hogy paparazziként ne filmezné valamelyik helyi operatőr; a munkáját sem képes végezni, mert egyebet sem tesz, mint tolakodó újságírói kérdésekre válaszol. Az elnöknő szerint a sajtószabadság Marosvásárhelyen az újságírók szabadosságba csapott át. Részben igaza van, viszont azt sem lehet megszabni, hogy az újságírók mikor szimatolhatnak, és mikor nem, szögezte le Máthé Éva újságíró. /Máthé Éva: Terrorizál a sajtó? A média főszereplő lett a megyei tanácsülésen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
2005. február 1.
Január 29-én tartották tizennegyedszer a marosvásárhelyi Látó irodalmi folyóirat díjainak átadását. Gulyás Miklós személyében először jutalmaztak olyan írót, aki nem Erdélyben, Romániában él, hanem Svédországból küldi írásait a Látónak. Az író immár nyugalmazott könyvtáros, ötvenhatos menekült. A másik három díjat erdélyi alkotók kapták. Sebestyén Mihály marosvásárhelyi prózaíró harmadszor részesült a Látó nívódíjában. Simonfy József Szatmárnémetiben élő, immár négy kötetes költő; Vári Csaba pedig, aki debütdíjban részesült, még egyetemista, Kolozsváron tanul. /(Máthé Éva): Látó nívódíjak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
2005. február 4.
Az RMDSZ azt szerette volna, hogy magyar vezetője legyen a Maros Megyei Tanfelügyelőségnek. Dáné Károly marosvásárhelyi tanár az RMDSZ Maros megyei szervezetének oktatási felelőse elmondta, erről még nincs döntés. A tanfelügyelőségen nemcsak vezetőváltás lesz, hanem strukturális változások is lesznek. Kevés a magyar szaktanfelügyelő a megyében. Két hete új magyar tanfelügyelő van, aki a menedzsmentért felelős: Illés Ildikó mérnök, akinek menedzsmenti magiszteri diplomája is van. – Évről évre mind kevesebb a magyar iskolás. Például az építészeti líceumban a műépítészeti osztályt sem sikerült betölteni. El kell dönteni, hogy mi jobb: minden iskolában jelen lenni, vagy kevesebb iskolában erőteljesen jelen lenni. Eddig arra törekedtek, hogy lehetőleg minél több iskolában legyenek magyar osztályok. A következő megbeszélés szervezője a frissen bejegyzett Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete. Bármelyik megoldás konfliktushelyzetekkel jár. Évek óta gond, hogy nincsenek magyar közigazgatási szakemberek. Jelenleg Maros megyében nem létezik ilyen osztály és a következő tanévben sem lesz. /Máthé Éva: Oktatási gondok. Egyre kevesebb a magyar ajkú tanuló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2005. február 19.
Marosvásárhelyen több iskolát összevontak. A marosvásárhelyi 6-os és 7-es számú általános iskola összevonásának lett az áldozata az egyetlen magyar igazgató, Andrássy Árpád. Andrássy Árpád a Székely Nemzeti Tanács országos jegyzője (emellett az RMDSZ marosludasi területi szervezetének az elnöke) az utóbbi időben azért harcolt, hogy a 7-es iskolát magyar személyiségről, Vályi Gyuláról nevezzék el. Andrássy Árpád a munkaügyi bíróságon megfellebbezte az eltávolításáról szóló döntést, és első fokon jogerősen pert nyert. Andrássy Árpádot vissza kellett volna helyezni az immár egyesített iskola élére, de ez nem történt meg. /(Máthé Éva): Mennyit ér egy jogerős határozat? Az iskolaigazgató nem tudta érvényesíteni az ítéletet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2005. február 21.
Az RMDSZ nem fogadhatja el, hogy a román kormány prioritáslistájáról lekerüljön az észak-erdélyi autópálya ügye, amely a kabinetben lévő pártokkal való együttműködés egyik sarokköve – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a romániai magyar írott és elektronikus sajtó vezetőivel folytatott megbeszélésen. Markó elmondta, hogy elsődleges fontosságú a kisebbségi törvény kidolgozása, amelyet reményeik szerint még a tavaszi ülésszakban sikerül elfogadtatni a román parlamenttel. Az RMDSZ a romániai gazdasági fejlesztési régiók átalakítását, továbbá az oktatási törvényt is módosítani szeretné úgy, hogy az tegye lehetővé a felekezeti oktatást, valamint a földrajz és a történelem magyar nyelvű oktatását. /(borbély): Az autópálya a kormánykoalíció próbaköve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Az újságírók nehezményezték, hogy a román hivatalok, állami intézmények nem juttatnak reklámpénzt a magyar lapoknak. Többen szóvá tették, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselők nincsenek felkészülve, nem tudnak érdemben beszélni feladatkörükről, nem lehet őket elérni, és gyakran a román sajtót részesítik előnyben – a magyar újságírókkal szemben. Az államtitkárok némelyike teljesen ismeretlen a tagság számára, sokan nem értik, milyen szempontok alapján választották ki őket e jelentős tisztségekre. Markó Béla bemutatta kommunikációs tanácsosát, Stanik Istvánt, a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Riport hetilap eddigi főszerkesztőjét. Lengyel Erika, a kolozsvári televízió korábbi munkatársa szintén a miniszterelnök-helyettes sajtótanácsosa lett. Stanik István közölte: évente körülbelül 80 milliárd lejnyi közpénz van elkülönítve az állami reklámtevékenységre, és ennek legalább a tíz százaléka a magyar sajtót illetné meg. Stanik azon lesz, hogy ezt a hazai lapok, rádió- és tévészerkesztőségek ezt megkapják. /Máthé Éva: Markó Béla párbeszéde a romániai magyar sajtóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2005. február 23.
Sajtótájékoztatót tartott Marosvásárhelyen Kincses Előd ügyvéd, aki korábban az RMDSZ Maros megyei szervezetének az elnöke volt. A megyei szervezet vezetői korábban azt állították: volt elnökként ő és a volt marosvásárhelyi polgármester, Fodor Imre tehet arról, hogy hamarosan ismét székház nélkül marad a Maros megyei RMDSZ. Kincses szerint ő azért nem lehet felelős a történtekért, mert 1999-ben a marosvásárhelyi tanács segítéségével éppenséggel ő szerezte a házat az RMDSZ-nek. A törvény viszont, aminek értelmében az államosított ingatlanokat csak a pártok tarthatják meg, 2001-ből származik. /(Máthé Éva): Kincses Előd pontosít. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2005. február 23.
Marosvásárhelyen, a Bernády Házban, ahová Dáné Károly, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tanügyi megbízottja hívta meg a pedagógusokat, bemutatták a frissen létrejött Magyar Középiskolai Vezetők Egyesületét (elnöke Dáné Károly). A Romániai Magyar Pedagógus Szövetséget (RMPSZ) többek között Tőkés András képviselte, aki a Magyar Polgári Szövetség vezetőségi tagja. Tőkés András szerint az újonnan létrejött egyesületre semmi szükség nincs, a középiskolás gondokat meg lehet vitatni az RMPSZ-en belül, nem érti, hogy miért szervezik rá erre a középiskolai vezetők egyesületét. Dáné Károly azt sérelmezte, hogy őt nem szokták meghívni a pedagógus szövetség tanácskozásaira. A hozzászólásokból kiderült: csak a múlt iskolai évben Maros megyében 800 gyermek „veszett el”, akik elvégezték a 8. osztályt, de kilencedikbe már nem jutottak be. Vita volt arról, hogy mi a jó: ha néhány erős magyar központ jön létre a városban, megyében, vagy arra törekednek, hogy minden iskolában legyen magyar részleg. /Máthé Éva: Létrejött a Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./
2005. február 28.
Február 28-án első ízben lépték át hivatalosan a Sapientia EMTE új marosvásárhelyi székházának a küszöbét az egyetemi hallgatók. Az épület környéke merő sártenger, egyelőre nem iható a csapvíz, még büfé sincs az új épületben. Az előző napon még javában dolgoztak a munkások, hogy némileg rendbe tett épületben kezdődhessen el az oktatás. Hivatalos megnyitót azért nem tartottak, mert még sok a tennivaló. Az épület átadása nem történt meg, viszont a tanítást el kellett kezdeni. Egyelőre a közszállítás sincs megoldva. Hollanda Dénes dékán elmondta, még 138 millió forint hiányzik az építkezésre szánt összegből. Ha azt megkapják, elkészül a tereprendezés, eltűnik a sár, leaszfaltozzák a bekötő utat. A kuratórium márciusi értekezletén bizonyára jóváhagyják ezt az összeget. A laboratóriumi felszerelést a korábbi székházból, a Deus Providebit Tanulmányi Központból és a Szakszervezetek Házából átszállították. A Deus Providebit Ház egy részét továbbra is bérelik, ott maradt a humán tanszék központja. Az egyetemnek még nagyon sok taneszközre, felszerelésre lenne szüksége, de egyelőre arra nincs pénze. Körülbelül 3 millió euróra lenne szükségük ahhoz, hogy a gépészeti, villamosmérnöki, kertészeti laboratóriumok világszínvonalon legyenek. Dávid László prorektor, az automatizálás és számítástechnika tanszék vezetője elmondta: körülbelül 130 számítógéppel rendelkeznek, amiből negyven olyan masina, amit mások már nem használtak, azokat ők javították fel. Nekik 200-250 gépre lenne szükségük. Ígéretük van további hatvan gépre. Egyelőre a Deus Providebit Házban marad a körülbelül 13-14 ezer kötetes könyvtár. Ez majd az új épület torony részébe költözik át, amely május 31-re készül el. A campusnak nem lenne bútorzata, ha nem kaptak volna segítséget egy holland egyetemtől, mely műszerekkel is segítette a Sapientia Egyetemet. A Sapientia Egyetem nyolcszáz diákjából hatszáz az új helyszínen kezdte el a második félévet. A Sapientia EMTE magánegyetem, ezért a hallgatókat nem illeti meg az ötven százalékos utazási támogatás, a vasúti kedvezményt sem vehetik igénybe. A Sapientia EMTE kettős (magyar-román) állami finanszírozásával kapcsolatban Hollanda elmondta: „A román tanügyminiszter közleménybe foglalta azt a véleményét, miszerint mivel nem vagyunk akkreditált egyetem, nem jár nekünk román állami támogatás.” /(Máthé Éva): Első oktatási nap a Sapientia-campusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2005. február 28.
A marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban Csegzi Sándor alpolgármester, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) marosvásárhelyi szervezetének az elnöke a sajtónak is bejelentette: elkezdődik Bolyai János, majd később Bolyai Farkas kéziratos hagyatékának digitális hordozóra való felvitele. A könyvtárban létrejött a digitalizáló műhely. A kéziratos lapok fényképmásolata felkerül az internetre, hogy ezzel bárhol a világon hozzáférhetővé váljon a mintegy 14 ezer lapot kitevő anyag. Sebestyén Spielmann Mihály, a Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője elmondta: később a könyvtár többi anyagának a digitalizálására is sor kerülhet. /(Máthé Éva): A világhálóra kerül Bolyai János kéziratos hagyatéka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./
2005. március 1.
A Marosvásárhelyi Nemzeti Színházban Ion Caramitru színművész, a Román Színházi Szövetség /UNITER/ elnöke átadta a 81 éves Lohinszky Lórándnak a Románia Csillaga Érdemrend tiszti fokozatát. A művész megtiszteltetésnek veszi azt, hogy a legmagasabb rangú állami elismerésben részesült. /(Máthé Éva): Magas rangú állami kitüntetés Lohinszky Lórándnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./
2005. március 5.
Marosvásárhelyt lázban tarja, hogy bezárhatják az Azomures vegyipari kombinátot. Marosvásárhely lakosságának körülbelül a fele azért drukkol, hogy a kombinátot zárják be, a másik fele pedig azért, hogy fennmaradjon. A magyarok (kivéve talán azokat, akik – kevesen – a kombinátban dolgoznak) azt szeretnék, hogy írmagja se maradjon a vegyi kolosszusnak. Ez volt a város elrománosításának fő eszköze, szennyezi a levegőt, a folyóvizeket. Viszont a vállalatnak több mint 3000 dolgozója van. A helyi román sajtó azt szajkózza, hogy az egész mögött maga Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke áll, mert ő adta ki a jelszót: be kell zárni a kombinátot. Holott csak az történt, hogy egy tanácskozáson ilyesmit mondott: közeledik az uniós csatlakozás, az Azomures tulajdonosainak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy valóban csökkentsék a kibocsátott szennyező anyagok mennyiségét, ellenkező esetben – az uniós elvárások alapján – megtörténhet, hogy be kell zárni a vállalatot. /Máthé Éva: Valami bűzlik... a kombinátban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2005. március 5.
Március 5-én Marosvásárhelyen, a Bernády György Művelődési Központban dr. Sipos Pál, az Magyar Televízió tudományos, nevelési és ifjúsági főosztályának a vezetője mutatta be a Magyarországon elindult Nagy Könyv mozgalmat az erdélyi könyvtárosoknak, tanfelügyelőknek, tanároknak, újságíróknak. A Nagy Könyv Program célja az, hogy a magyar nyelvet beszélő fiatalok, felnőttek a jövőben többet olvassanak. A program március 1-én indult, és 2005. december 17-ig tart. Március 15-én este a Magyar Televízió az anyaországi, és határon túli nézőke kéri, hogy nevezzék meg kedvenc magyar és kedvenc külföldi regényüket. Április 23-án mutatja majd be a Magyar Televízió kettes csatornája azt, hogy melyik ötven magyar, és ötven külföldi regény került fel a százas listára. Ezt követően a százas listán szereplő regényekre lehet majd szavazni, és június 11-ig ezekből alakul ki az első 12 helyezett. A nyári szünet után ősszel folytatódik a program. Tájékozódni lehet: w.anagykonyv.hu, info@anagykonyv.hu. /(Máthé Éva): A Nagy Könyv Program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
2005. április 11.
Dr. Csiha Kálmán 2000. januárjában nyugalomba vonult református püspök több önéletrajzi és egyházi tárgyú kötet szerzője. Nyugalomba vonulása óta rója a Kárpát-medence útjait, és a nagyvilág más térségeiben is evangelizációs körutakat tesz. Tavaly például Kijevben járt, ahol szintén él egy magyar református közösség. Idén többek között a Krim-félszigetet is felkereste, ott is él 200 magyar. Kijevben nincs templom, de létezik az úgynevezett Magyar Ház, amit egy 24 emeletes toronyépület 24. emeletén rendeztek be. Általában a Kárpátaljáról kerültek magyarok Kijevbe. Kijevben létezik egy Magyar-hegy... Azért nevezik Magyar-hegynek, mert 800-ban a honfoglaló magyarok nyolc hónapig ott táboroztak. És ez 1200 éven át ez megmaradt a tudatukban. Utazásai mellett Csiha Kálmán írja a könyveit, most jelent meg a tizennyolcadik. Visszaemlékezéseket is közölt. Először a Fény a rácsokon című börtönnaplóját adták ki. Most jelent meg a Börtöntől a püspökségig című kötete. Most írja a harmadik visszaemlékezés-kötetet, gyerekkoráról. – Magyarországon egymillió azoknak a száma, akik reformátusnak vallották magukat, de nem szerepelnek az egyházi nyilvántartásokban. Erdélyben a magyarországihoz képest sokkal jobb a helyzet. Erdélyben vezetik az úgynevezett családkönyvet, ahová a család minden tagja be van írva. Követni tudják, hogy a családtagokat mikor keresztelték, konfirmálták-ésatöbbi. Magyarországon nem működik ilyen rendszer. Erdélyben kötelező szolgálati naplót vezetni, s számon kell tartani, hogy hányan járnak templomba. – Evangelizációs újain az a célja, hogy rádöbbentse a magyarországi lakosságot saját helyzetére. Magyarországon ötször több az abortusz, mint Nyugaton. Lelkileg is halálos helyzetben van a nemzet. Ha a nemzet elveszti lelkületét, lakossággá válik, és széthull. Magyarországon a nemzetben gondolkodók kisebbségben vannak. – Csiha Kálmán nemrég több társával együtt egy egyesületet is létrehozott. Neve Templom és Iskola. A gyülekezeteket és a református iskolákat szeretnék segíteni. /Máthé Éva: „A nemzet, mely elveszti a lelkét, lakossággá válik”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./
2005. április 16.
Marosvásárhelyen milyen autonómia fog megvalósulni, hisz régen székely főváros volt: Novum Forum Siculorum néven, kérdezte Máthé Éva, a lap munkatársa. Pierre Moscovici, az EP francia tagja olyan jelentés írt, ami állítólag azt kéri Romániától, hogy a csatlakozásig területi autonómiát adjon a Székelyföldnek, és perszonális autonómiát minden erdélyi magyarnak. Az RMDSZ tervezete azt sugallja – elég egyelőre a kulturális autonómia. A román társadalom azt mondja: na ebből legyen elég! Bozgorok: pofa be! Máthé Évát inkább az foglalkoztatja, hogy az erdélyi magyarság egyre híguló jövedelméből hogyan fogja megfizetni az uniós energiaárakat, gyógyszerárakat? /Máthé Éva: Egy gondolat bánt engemet... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./