A hét végén 210 szakdolgozatot terjesztenek elő az orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti pályára készülő erdélyi magyar egyetemisták Marosvásárhelyen, a 12. Tudományos Diákköri Konferencián. Az első konferencián mindössze hat dolgozatot mutattak be a diákok, most pedig számuk meghaladja a 200-at. A házigazda-szervezet, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség (MMDSZ) székhelyén elmondták, hogy idén magyarországi és hazai magyar diákok szerepelnek a 11 szekcióülésen (korábban vajdasági, felvidéki hallgatók is szerepeltek). Hadnagy László, az MMDSZ elnöke elmondta: ez a konferencia az egyetlen olyan romániai fórum, ahol a magyarul tanuló, orvosis, gyógyszerészetis hallgatók anyanyelvükön tarthatnak előadást. A magyar Oktatásügyi Minisztérium a szekciók első helyezetteinek egy hónapos magyarországi szakmai továbbképzési lehetőséget biztosít. /(Máthé Éva): XII. Tudományos Diákköri Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./

A polgármesteri hivatal és a személye elleni izgatásnak tekinti Dorin Florea polgármester az április 17-én, vasárnap rendezett marosvásárhelyi tüntetést, melynek során a református egyház és más felekezetek hívei kiálltak amellett, hogy a Bolyai Farkas Középiskola épülete visszakerüljön a református egyház tulajdonába. A polgármester azt tartotta volna szerencsés megoldásnak, hogyha a líceum épülete fejében az egyház állami kártérítést kapott volna, és az épület a városi önkormányzat tulajdonába kerülne. Szerinte ugyanígy kellene rendezni a marosvásárhelyi Unirea és a Művészeti Líceum épületeinek a sorsát is, melyek a római katolikus egyház tulajdonában voltak. /(Máthé Éva): Harc a Bolyai Farkas Líceumért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

Romániában is virágzik az emberkereskedelem, feltehetően Maros megyében is, bár a hatóságok erről nem nyilatkoztak. Ez a megyében is gond, erre lehetett következtetni abból, hogy Marosvásárhelyen a Táblabíróság szemináriumot szervezett az emberkereskedelemmel kapcsolatban. /(Máthé Éva): Romániában is virágzik az emberkereskedelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Egyre nagyobb az érdeklődés Marosvásárhelyen Belvárosi Szerdák iránt, melyet a katolikus Deus Providebit tanulmányi házban tartanak, szervezője Markó Enikő, aki nem szakfelügyelői minőségében szervezi ezeket a találkozókat, hanem a marosvásárhelyi belvárosi Keresztelő Szent János római katolikus plébánia munkatársaként. Legutoljára a neves iparművésszel, Bandi Katival, a közismert népművész, Bandi Dezső lányával találkozhattak a megjelentek. /(Máthé Éva): Marosvásárhelyi Belvárosi Szerdák. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 29./

Mikházán, a Maros megyei kis római katolikus falu apraja-nagyja ott volt május 22-én, vasárnap a templomszentelési ünnepségen, amelyet abból az alkalomból szerveztek, hogy befejeződtek a csaknem öt éve tartó restaurálási munkálatok. A restaurálást a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma finanszírozta, hathatós segítséget kaptak a hívektől is, főként a Kanadába, Magyarországra, valamint Erdély más településeire elszármazott, tehetősebb mikházi polgároktól. A felújítás irányítását a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány vállalta magára. – A megmaradást, az itthonmaradást jelképezik műemlékeink, mondotta Tamás József püspök. Emődi Tamás műépítész elmondta, hogy az alapító Toldalagi Mihály végrendeletében előírta: a ferences templom, ahová a szerzeteseket behívta, az erdélyi katolikus nemesi családok számára temetkezési helyül szolgáljon. Abban a korszakban a csíksomlyói, kolozsmonostori temetkezési helyek mellett ez volt a legjelentősebb ilyen helyszín. A templom belső berendezése szinte teljes épségében megmaradt az utókor számára. A mikházi ferences templomhoz több olyan épület tartozik, melyekben jelenleg fogyatékos, krónikus beteg férfiakat gondozó szociális, rehabilitációs központ működik. /Máthé Éva: Templomszentelési ünnepség Mikházán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

Borbély László területfejlesztési miniszter adatokkal illusztrálta, hogyan osztják el a közpénz Romániában. A korábbi kormány Botosaninak 200, míg Marosvásárhelynek 20 milliárd lejt adott hőenergia-támogatás címen. A vidéki vízbevezetési és kövezési program keretében a következő a megoszlás egy lakosra számítva: Dobrogea 267 000 lej, Erdély 98 000 lej, Moldva 132 000 lej és Munténia 114 000 lej. A lakásépítési program keretében: Dobrogea – 1 260 000 lej, Moldva 1 094 000, Munténia 902 000 és Erdély 760 000 lej – szintén lakosonként. Romániában el kellene érni, hogy minden terület egyenlő legyen. /(Máthé Éva): Egyesek egyenlőbbek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

Június 4-én a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vadonatúj aulájában, Marosvásárhelyen ballagott az 57 végzős hallgató, akik hamarosan állami egyetemen tesznek államvizsgát, mert a Sapientia EMTE egyelőre ideiglenes akkreditációval rendelkezik. Kató Béla, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke emlékeztetett rá, hogy éppen a ballagás napjára esett a trianoni békeszerződés aláírásának 85. évfordulója, amikor az erdélyi templomokban ennek emlékére most megszólaltak a harangok. A végzősöknek megköszönte, hogy elsőkként bíztak egy korábban nem létező, induló egyetemben. Szilágyi Pál rektor szerint nagy a jelentősége annak, hogy immár Erdély négy városában működik az erdélyi magyar szellemű, magyar irányítású egyetem. A megmaradáshoz hazai magyar értelmiségre van szükség, ennek képzése az egyetemeken történik, ezért Erdélyben teljes, átfogó magyar egyetemi hálózatra van szükség, ami magyar irányítás alatt áll, enélkül nem létezik erdélyi magyar kulturális autonómia – figyelmeztetett a rektor. A Sapientia ma három helyszínen működik, 18 szakkal, csaknem 2000 diákkal és 300 tanárral, akiknek döntő többsége fiatal oktató. A Magyar Tudományos Akadémia immár partnernek tekinti az egyetemet, közös kutatási témáik vannak. A tokiói egyetem kutatócsoportja a marosvásárhelyi campus közvetlen szomszédságában kutatóintézetet akar létesíteni, és a Sapientia EMTE munkatársaival együtt olyan tevékenységet akar végezni, ami nemcsak a műszaki, de az orvosi oktatást és a gyógyítást is elősegíti. A Budapesti Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetem az orvosbiológiai kutatás terén szükséges felszerelések megtervezése, ezek koncepciójának a kidolgozása terén tekinti partnernek a Sapientia EMTE-t. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi szakok dékánja is elbúcsúztatta a végzősöket. /Máthé Éva: Ballagtak a „sapientiások”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

Napvilágot látott Gálfalvi Artúr Béla munkája: Makfalva. Rendhagyó monográfia /Kiadja a makfalvi református egyházközség, 2005./ A szerző Erdély felvázolt történetébe építette be Makfalva történetét, mindazt, amit egy évtizedes kutatómunka alatt sikerült megtalálnia. A könyv szerzője a 498 éves Makfalvának 17 évig volt lakosa, de a falu életét azóta is figyelemmel kísérte. Gálfalvi Artúr Béla Marosvásárhely ismert személyisége, köztiszteletben álló tanárember, a vártemplomi gyülekezet presbitere és jegyzője, december 19-én tölti a nyolcvanat. Lemondott az orvosi pályáról és a versenysportról, inkább a tanítást, az oktatást választotta, testnevelő tanári oklevelet szerzett. Tanított, kántorizált és iskolát épített Héderfáján, szervezte a sportéletet. Munkája egy székely falu olvasókönyve, benne a régmúlt történetének szemelvényei, a magyar királyok, az erdélyi fejedelmek, Erdély gubernátorainak, guberniumi elnökeinek és polgári kormányzóinak névtára, jellemzése. Székely önkormányzat, törvénykezés, faluigazgatás. Ez a munka „egyben magyarságunk, erdélyiségünk történelemkönyve”, olvasható a recenzióban. /B. D. [Bölöni Domokos]: Új könyv. Makfalva. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./ A település történetén kívül a monográfia ismerteti a makfalvi dűlők neveit, egyéb földrajzi megnevezéseit és a Makfalváról elszármazottak életét is. /Máthé Éva: Megjelent Makfalva monográfiája.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Marosvásárhelyen Bónis Johanna muzeográfus az alapítványi kuratórium elnökeként bejelentette, hogy idén április 29-én a marosvásárhelyi bíróságon bejegyeztették a Ráth Károly Közgyűjtemény Alapítványt. Ennek a fő célja: létrehozni azt a helyi magyar jellegű múzeumot, mely elsősorban Marosvásárhely és vidéke régészeti, történelmi, néprajzi, népművészeti és egyéb művészeti hagyatékát, a még fellelhető tárgyi emlékeket szeretné összegyűjteni. Az alapítványt az erdélyi magyar történelmi egyházak – a római katolikus, a református, az unitárius és az evangélikus-lutheránus – hozták létre. Eredetileg azt szerették volna, ha a neve Erdélyi Magyar Múzeumért Alapítvány lett volna. Azonban a hatalom közbeszólt, és így arról a Ráth Károlyról nevezték el, aki Marosvásárhelyen egykor megalapította a Székelyföldi Iparmúzeumot. A közvetlen cél most egy megfelelő ingatlan megszerzése. A kezdeményezők szívesen vennék, ha a lakosság jelezné, ha olyan tárgyak birtokában van, melyek e múzeum anyagának a részét képezhetnék. Romániában még nem létezik alapítványi magyar múzeum. /Máthé Éva: Egy rendkívüli kezdeményezés nyomán. Marosvásárhelyi magyar múzeum körvonalazódik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

Marosvásárhelyen megtartotta első közgyűlését a nemrég létrejött MAKÖVE, azaz a hazai Magyar Középiskolai Vezetők Egyesülete, melynek elnökévé Dáné Károlyt választották. Dáné Károly elmondta, hogy a harmadik és a tizedik osztályosok számára kellene most új tankönyveket nyomtatni, de a szaktárca még nem adta ki a megrendelést a magyar fordításra, ez késést jelent. Ezért a tankönyvkiadó megbízott egyes tanárokat a fordítással, mintegy elejébe menve a megrendelésnek, szerződéskötésnek. Az idén Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár elérte azt, hogy a harmadik osztályos könyvek esetében már lehetett egyenesen magyar nyelvű könyvekkel pályázni. De a tizedik osztály esetében ez még nem lehetséges. Ősszel tehát ismét az új magyar tankönyvek késésére lehet számítani. /Máthé Éva: Közgyűlést tartott a MAKÖVE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ Elhangzott: az utóbbi tíz évben a magyar nyelvű egyetemi oktatásra fektettek nagy hangsúlyt, míg a középiskolai oktatás nem volt képes annyi diákot felkészíteni, hogy az egyetemek által meghirdetett magyar nyelvű helyek beteljenek. Tavaly ősszel 1800 helyre hirdettek pótfelvételit a Babes–Bolyain és a Sapientián – ismertette a statisztikai adatokat Dáné Károly, hozzáfűzve, ez azzal magyarázható, hogy a középiskolai felkészítés nem elég erős. Ugyanakkor 39 százalékkal kevesebb diák iratkozott magyar nyelvű kilencedik osztályba, mint ahány a nyolcadikat elvégezte. Ez részben azzal is magyarázható, hogy nagyon sok szakot csak románul oktatnak. Kevés jól felkészült, magyar szaknyelvet is beszélő tanár van az oktatási rendszerben, hiszen legtöbbjük még román nyelven tanult, tehát csak a román szaknyelvet ismeri. Ennek megváltoztatása céljából tervezik – magyarországi támogatással – a magyar nyelvű továbbképzőket a tanárok számára. /Antal Erika: Első közgyűlés az MKVE-nél. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

Június 15-én ballagtak az utolsó román tannyelvű osztályok tagjai a Bolyai Farkas Líceumban, a volt Marosvásárhelyi Református Kollégiumban. A marosvásárhelyi magyarságnak, a református egyháznak joga van ahhoz, hogy magyarnak és részben reformátusnak tudja a négyszáz éves iskolát. /(Máthé Éva): Utolsó kicsengetés a Bolyai Farkas Líceumban. Elballagtak az utolsó román tannyelvű osztályok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Szászrégenben a tavalyi helyhatósági választáson valóságos „politikai csoda” történt, a 29 százaléknyi magyar lakossággal rendelkező, Maros megyei városkának Nagy András személyében magyar polgármestere lett. A napokban elkezdődött az az akció ellene. A rendkívüli tanácsülésen a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és az Új Generáció Párt önkormányzati képviselői bojkottálták a közgyűlést. Az Új Generáció Pártja Maros Megyei szervezetének elnöke, Doru Borsan nemrég azt kezdeményezte, hogy Szászrégenben tartsanak népszavazást, mert aberrációnak tartja, hogy egy román többségű településnek magyar nemzetiségű polgármestere legyen. /(Máthé Éva): Botrány Szászrégenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Nem ildomos emlegetni Marosvásárhelyen azt, hogy hányadik alkalommal kerül sor a Marosvásárhelyi Napok nevű egyhetes programra, mert akkor kiderül, hogy ennek elindítása nem a jelenlegi polgármester, Dorin Florea érdeme, márpedig ő csakis azt tartja fontosnak, amit ő talál ki. Marius Pascan sajtótájékoztatóján főként arról szólt, hogy mennyire nemzetközivé vált immár a program: lesz nemzetközi karikatúraverseny, nemzetközi gyermekfolklór-fesztivál, román-angol teremfoci meccs, de hogy a program június 20-án a harmadik Nemzetközi Fotóművészeti Szalon megnyitásával kezdődik, arról egy árva szó sem esett. A Marosvásárhelyi Fotóklub tagjainak zöme ugyanis magyar. A polgármester kitalálta, hogy ő is tiszteletbeli marosvásárhelyieket jelöl. A városi tanács paritásos alapon ugyanannyi magyar, mint román személyiséget javasol a címre, addig a Dorin Florea listáján hét román, két magyar és egy arab név szerepel. A magyar önkormányzati képviselők nem tudták elérni azt, hogy a Vártemplom szomszédságában levő várudvar mentesüljön a hangos koncertektől. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok – szépséghibákkal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

Haller István, a Pro Europa Liga emberjogi szakértője kimondta, a Marosvásárhelyen 1990 márciusában történtekért máig nem vonták felelősségre a szervezőket, értelmi szerzőket. Egyes helyi újságírók erre sopánkodnak, hitetlenkednek. Az utóbbi 15 évben számtalan helyen hazai magyar politikusok, írók hangoztatták, hogy a marosvásárhelyi összetűzés alapja nem a helyi magyar–román viszály volt, hanem azt mesterségesen kreálták, és arra szolgált, hogy létrehozzák a volt Szekuritátéból az új Hírszerző Szolgálatot. Haller azt is szóvá tette, hogy a romániai történelemkönyvekben teljesen eltorzítva jelenik meg a marosvásárhelyi „fekete március” története, háttere. /Máthé Éva: Itt és most. Az a bizonyos spanyolviasz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

A Református Teológia, illetve az Erdélyi Református Egyházkerület székhelye Kolozsváron található, ezért mindig ott volt papszentelés. Idén azonban Marosvásárhely adott otthont a 18 fiatal lelkész (2 lány és 16 fiú) felszentelésének, és az egyházkerület közgyűlésnek. Június 21-én a templomban Kató Béla püspök-helyettes hirdetett igét, majd 18 kispap letette az esküt, ezután idősebb társaik, köztük a püspök és helyettese, megáldották őket. Az Erdélyi Református Egyházkerületben az 500 lelkipásztorból körülbelül hetven a nők száma. A rendszerváltás előtt korlátozták a lelkészi évfolyamok létszámát, hat tagú évfolyamok is voltak. Évtizedekig többen mentek nyugdíjba, mint ahányat föl lehetett venni. 1990 után egyszerre mindent be akartak pótolni. Volt olyan évfolyam, ahol százan voltak. A „százas évfolyam” – így nevezik az 1995-96-ban végzetteket. Sikerült feltölteni a hiányt. A püspök nem a lelkészhiánytól, hanem a hívek fogyatkozásától tart. /Máthé Éva: Eskütétel a marosvásárhelyi Vártemplomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 23./

Marosvásárhelyen a városi önkormányzat által kiválasztott magyar és román kimagasló személyiségek lettek a város díszpolgáraivá, illetve Pro Urbe-díjasok azok, akik sokat tettek Marosvásárhelyért. Idén a magyar nemzetiségű értelmiségiek közül Kirsch Márta nyugalmazott matematika-tanárnőre és Hollanda Dénes professzorra, a Sapientia Egyetem marosvásárhelyi karainak dékánjára esett a választás. Kirsch tanárnő 34 éven át tanított matematikát, ebből 27 évet megszakítás nélkül a Bolyai Farkas Líceumban. Évtizedeken át ingyenesen olyan érettségi-felkészítő különórákat tartott, melynek nemcsak iskolájában, hanem a városban is híre ment. Hollanda Dénes professzor előbb a brassói műszaki egyetemen, majd a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemen fejtett ki jelentős oktatói és kutatói tevékenységet, jelentős találmánya is van. Egyetemépítő tevékenységével elévülhetetlen érdemeket szerzett. Idén három személyiség kapott post mortem díszpolgári címet. Trózner Erkel Sarolta, Erkel Ferenc dédunokája a város jeles személyisége volt, aki nagyban hozzájárult a helyi zenei élet fellendítéséhez, valamint a jelenleg is működő művészeti középiskola beindításához. További magyar post mortem díszpolgárok: Grün László kiváló röplabdaedző, aki egy éven át koncentrációs táborban volt, és a közelmúltban számtalan iskolában, más helyeken, itthon és a nagyvilágban előadásokat tartott a holokausztról és Simon László szabadfogású birkózó, aki 1974-ben világbajnok volt. Pro Urbe-díjas lett Durszt György kiváló producer, dramaturg, rendező, számos művész-, dokumentum- és kísérleti film készítője, aki a Duna Műhely vezetőjeként 1994-ben létrehozta a Duna Műhely Díjat, mellyel a határon túli, fiatal filmes alkotókat támogatja. /Máthé Éva: Marosvásárhelyi Napok. Díszpolgárokat avattak, Pro Urbe-díjakat adományoztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

Marosvásárhelyen a Hunyadi László Baráti Köre Társaság (HLBKT) elérte: évente legalább egyszer sokan emlegetik az elhunyt barát, a kiváló színművész, Hunyadi László nevét, aki alig 52 évesen hagyta itt családját, pályatársait. Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának évadzáró előadása (Cseresznyéskert) előtt a HLBKT kiosztja a Hunyadi László díjakat. A két fiatal színészt évről-évre a társulat tagjai választják ki maguk közül – titkos szavazással. Idén ők: Darabont Mikold és Bodolai Balázs. A nyugalmazott színészek közül a társaság kuratóriuma, illetve a színház vezetősége választja ki a jelöltet, idén ő Tamás Ferenc. A műszakiak közül ezúttal Kovács Zoltán fénymestert jutalmazzák, és továbbra is folyósítják a tanulmányi támogatást a művész lányának, Hunyadi Zsuzsának, aki teatrológia-hallgató. Napokon belül jogi személyiség lesz a HLBKT, és akkor pályázhat annak érdekében, hogy jelentősebb összeggel jutalmazzák az arra érdemes kollegákat. Idén július 1-3-a között rendezik meg Mikházán a harmadik Csűrszínházi Napokat. Ennek keretében a Csíki Játékszín mutat be két előadást – ingyen. A faluban pazar motel épült az utóbbi időben, ezt a csíki színi társulat fogja felavatni. /(Máthé Éva): Szép gesztus. Emlékeznek és díjaznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./ Hunyadi László (Kolozsvár, 1951. okt. 30. – Csíkszereda, 2001. okt. 2./

Komoly érdeklődés övezi azt a három hétvégen zajló képzéssorozatot, amely Marosvásárhelyen kezdődött, a Református Diakóniai Központban. A Korszerű gerontológiai ismeretek című tanfolyamot 12. alkalommal szervezte meg a salgótarjáni Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCSSZI) Képzési Központja. Bár a képzés tandíjköteles, az nem fedezi a költségeket, tehát a NCSSZI anyagilag is hathatósan támogatja az első határon túli képzést. Az erdélyi tanfolyam házigazdája a Fülöp. G. Dénesné Ilona tiszteletes asszony által fenntartott Diakóniai Központ, mely előadótermet, szálláshelyeket, ellátást biztosít az előadóknak, résztvevőknek. /Máthé Éva: Anyaországi közvetítéssel. Idősgondozás – francia mintára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

1993. szeptember 20-án a Maros megyei Hadréven 18 roma család házát felgyújtották, ezek közül 14 porrá égett. Az azóta eltelt időszakban több per zajlott ezzel kapcsolatban. Végül a marosvásárhelyi Pro Europa Liga és más emberjogi szervezetek segítségével a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordultak. Július 5-én precedens értékű, jogerős ítéletet hozott a nemzetközi igazságügyi fórum. Első ízben mondták ki hivatalosan, hogy Romániában olyan jogsértés történt, melynek alapja az etnikai, faji megkülönböztetés. A román állam első ízben elismerte, hogy valóban faji diszkrimináció állt a hadrévi események mögött. Az állam kártérítést fizet a sértett feleknek. Így 15 hadrévi roma lakos 11-25 ezer eurónyi kártérítésben részesül. További hét sértett személy nem fogadta el ezt a fajta jóvátételt. Ők azt szeretnék, ha tételesen olyan törvényszéki ítélet születne, mely kimondja, hogy igenis megtörtént a faji diszkrimináció. Tehát ebben az esetben nem lenne szó békés kiegyezésről, hanem az Európai Emberjogi Bíróság kötelezné a román államot a kártérítésre. Újabb ítélet július 12-én várható. /(Máthé Éva): Strasbourgi ítélet a hadrévi romák ügyében, = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

A jövőben a Romániából az EU-tagországokba történő beutazáshoz, tehát Magyarországra is, rendelkezni kell az ott tartózkodáshoz szükséges napi 100 euróval, és a közjegyzőnél hitelesített meghívó levéllel. A rokoni látogatásra utazónak például a magyarországi rokonnak magyar meghívó levelet kell írnia és azt hitelesíttetnie kell magyarul, majd az elküldött levelet hivatalosan le kell fordíttatni románra, és újra hitelesíttetni kell közjegyzőnél. Ez a legrövidebb levél esetében is, Romániában körülbelül 5-700 ezer régi lejbe kerül. A határon fejenként legkevesebb 500 eurót kell felmutatni. Magyarán ez „a csóró erdélyi magyarnak azt jelenti, hogy a határok záródnak! Vissza a diktatúrába!” – írta Máthé Éva, a lap munkatársa. A szabály alóli kivételek elenyészőek: arra nem vonatkoznak az előírások, aki orvosi kezelésre megy, aki szimpóziumra, konferenciára, tanulmányútra, sport vagy kulturális rendezvényre vagy temetésre, illetve külföldön megbetegedett családtagja gondozása érdekében utazik. Azonban hitelesített igazoló dokumentummal akkor is rendelkeznie kell, de nem kötelező a pénzfelmutatás. Az RMDSZ kezdeményezte, hogy a rokoni látogatások esetében se legyen kötelező a valuta. Azonban a meghívólevél kötelező lesz. Kerekes Károly azt is elmondta, hogy a Nyárádmentén felháborodtak, amiért az egyes településeket a peres ügyek intézése szempontjából Marosvásárhely helyett a Segesvári Bírósághoz csatolták, amivel jelentősen megnő az a távolság, amit a lakosoknak meg kell tenniük ügyeik intézésekor. Tehát ahelyett, hogy megengedték volna az erdőszentgyörgyi, régen beígért bíróság működését, olyan átszervezést eszközölt a Bírák Legfelső Tanácsa, ami igen hátrányosan érinti Maros megye magyar lakosságát. A képviselő szerint az RMDSZ megpróbálja rendezni a helyzetet, de ha ez nem sikerül, akkor referendumot kell szervezni az igen hátrányos intézkedés ellen. /Máthé Éva: Figyelem: a határok záródnak! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

Harminchat nő vall magáról, pályájáról, élete sorsfordító eseményeiről, helyzeteiről, nőiségéről, emberségéről. Az újságíró, Máthé Éva kérdéseire válaszolnak, vállalják a nyilvánosságot. Szerkesztőségi feladatot teljesített a szerző, amikor elkészítette interjúit, később rájött, hogy a beszélgetések egybegyűjtve, könyvbe menekítve jóval túllépik a napi aktualitás kereteit, ennek köszönhető a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó új kötete. /N.M.K.: Kötetben a Százszorszépek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 16./

Október 24-én a KözPont néven megjelenő Maros megyei hetilap munkatársai sajtótájékoztatón ismertették elképzeléseiket. A két éve a standokon jelen levő Punctul román nyelvű hetilap tulajdonosai abban reménykednek, hogy vállalkozásuk néhány hónap múlva már kifizetődővé válik. /Új lap a piacon. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./ Lehetőleg politikamentes, kiegyensúlyozott hetilapot ígért lapbemutatón a Marosvásárhelyen megjelenő Központ főszerkesztője, Farczádi Attila. A közeljövőben négy-négy oldalas szovátai és nyárádszeredai melléklettel jelentkeznek. A Központ nem a Punctul magyar nyelvű fordítása lesz. A román tulajdonos kijelentette, vegyes házasságból származik, és semmiféle előítélete nincs a magyarsággal szemben. Nem kívánnak beleszólni a szerkesztésbe, ezt Farczádi Attilára és Máthé Évára bízzák. /Szucher Ervin: Új hetilap indult Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./

Kevés a gyógyszer, a betegek egy része otthonról viszi be a gyógyszereket, a kötszer és a kézmosáshoz szükséges mosdószappan is hiánycikk a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban. A napokban az Asszisztensek és Bábák Országos Szövetségének Maros megyei fiókja beadványt juttatott el a szaktárca vezetőjéhez, valamint Traian Basescu államelnökhöz. Az aláírók a rossz körülmények mellett azt is nehezményezték, hogy Ovidiu Butuc diktatorikus módszerekkel irányítani a kórházat, és nem szervez versenyvizsgát, amikor megüresedik egy-egy poszt valamelyik osztályon. Ovidiu Butuc válaszlevelet tett közzé a helyi sajtóban, amelyben megalapozatlannak és rosszindulatúnak tartja az asszisztensek és bábák beadványát. Eugen Nicolaescu miniszter elítélte azt, hogy nyilvános vita zajlik a kórház belső ügyeiről. Azt állította: nemrég ellenőrzést végzett a kórházban, és szerinte is megalapozatlanok a vádak. Hamarosan ketté válik a megyei kórház és a sürgősségi klinika. Marosvásárhelyen számos neves, kiváló magyar nemzetiségű orvos él és tanít az orvosi egyetemen, a vezetők kinevezésekor nyilvánosan nem merült fel az, hogy ők is tisztségbe kerülhetnének. /Máthé Éva: Kórházi adok-kapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

A Marosvásárhelyen élő Kolozsvári Puskás Sándor szobrászművész igazi polihisztor: most jelent meg néhány éve napvilágot látott szakácskönyvének – Varázspálcám fakanál – bővített változata. Az immár 80 éves Kolozsvári Puskás Sándor 64 éve szobrászkodik. „Nem érzem a koromat. Legfeljebb az a baj, hogy kicsit fáradékony vagyok” – mesélte. Kolozsváron született, ott élt – idézte a múltat. „Mátyás Mátyás professzor segített a világra, a Szent Mihály-templomban kereszteltek, és mikor Márton Áron egyéves püspök volt, akkor bérmált engem. ” A Kolozsvári nevet 1955-ben vette fel, mert nem tudta kiharcolni, hogy magyarosan írják a Puskás nevet. Újabb kötete a szobrairól fog szólni, több mint kilencven szobor reprodukciója lesz a kötetben. Több műve Bukarestben a Nemzeti Galéria gyűjteményét gazdagítja, a kolozsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, székelykeresztúri, zetelaki, nagyszalontai múzeumokban is találhatók szobrai. Bethlen Gábort ábrázoló szobrát Gyergyószárhegyen, a Bethlen-bástyában helyezték el. A csodálatos Székely madonna egyik példánya egy csíksomlyói gyűjtemény része, a másik pedig a Zetelaki Múzeumban várja látogatóit. /Máthé Éva: Szakács, művészi szinten. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

Megalakult Marosvásárhelyen a Sütő András Baráti Egyesület Nagy Pál irodalomtörténész elnökletével, melyre Kolozsvárról, Sepsiszentgyörgyről és Debrecenből is érkeztek értelmiségiek. A szervezetet az elnökkel együtt Borbély László politikus, Demeter József szászrégeni református lelkész, Gálfalvi Zsolt publicista, Kincses Előd ügyvéd, Szalkay József közgazdász és Székely Emese tanár, iskolaigazgató hozta létre. „Minden eszközzel támogatni szeretnénk a mezőségi gyerekek magyar nyelvű oktatását, és azt is kezdeményezzük, hogy utcákat, iskolákat nevezzenek el az íróról, szobrot állítsanak neki a magyarlakta településeken” – mondta Demeter József lelkész, az író unokatestvére, az egyesület kezdeményezője. Az író emlékére létrehozott egyesületnek bárki tagja lehet, aki elfogadja annak célkitűzéseit. Bertha Zoltán debreceni egyetemi tanár, irodalomkritikus Sütő András sajátos látásmódú, biblikus stílusú, világirodalmi jelentőségű színdarabjait és műfajteremtő szerepét emelte ki. Cs. Nagy Ibolya debreceni szerkesztő, irodalomkritikus beszámolója szerint a magyarországi Helikon Kiadó elkezdte a teljes életmű kiadását, az első kötet már megjelent. Cs. Nagy Ibolya Ablonczy Lászlóval, a Sütő-monográfia írójával szerkesztette Sütő András utolsó, a Hétvégi hajrában című publicisztikakötetét. Először Debrecenben neveztek el utcát a pusztakamarási íróról, Advent a Hargitán című drámáját pedig hamarosan bemutatják Írországban. Nagy Pál szerint az író népszerűsége nem csökken, bár életében és halála után is lejárató kampányok folytak ellene. A közgyűlésen bemutatták Székely Ferenc, az erdőszentgyörgyi iskolaközpont könyvtárosa, Sütő András unokatestvére által összeállított Nyolcvan nyugtalan esztendő /Mentor Kiadó/ című kötetet is, amely az író nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett megemlékezésen elhangzott méltatásokat tartalmazza. /Máthé Éva: Az író hagyatékát ápolják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./ – Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön – hangsúlyozta dr. Bertha Zoltán. „Ha porból lettünk is, emberként meg nem maradhatunk az alázat porában”. Sütő András szállóigék seregét hagyta ránk: A fű lehajlik a szélben, és megmarad. Addig élünk, amíg módunkban áll visszafelé tekinteni. Nyelvéből kiesve létének céljából is kiesik az ember. A szabadság nem külsőség, hanem a belső ember. Ott kezdődik az ember, amikor összetéveszti magát mindazzal, amitől megfosztották. Úgy cselekedjünk, hogy megmaradjunk. Maradok, másként nem tehetek. Vagyunk, akik voltunk, leszünk, akik vagyunk. Maradunk, ahol voltunk, és leszünk, ahol vagyunk. Népének, közösségének halhatatlan szószólója volt. Azt jelenti számunkra Sütő András, hogy a XXI. században, a harmadik évezredben is folytatódik az a klasszikus nemzeti sorsirodalom, amely – csak a XX. században – Adytól Németh Lászlóig, Illyés Gyuláig, és tovább, Kányádi Sándorig és Csoóri Sándorig ívelt. Sütő András életműve folytatás is, a nagy elődök folytatása, és további példa, útmutatás, intelem, közösségi, kollektív parainesis. – Sütő munkássága temploma lesz a magyar önismeretnek és önszemléletnek – fejtette ki dr. Bertha Zoltán. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, hogy milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Nagy Pál ismertette az itthon és Magyarországon megjelent Sütő-könyveket, kiemelve a Helikon Kiadó által gondozott életműsorozat elindítását, majd bemutatta a Sütő emlékének adózó legfrissebb kiadványt, a Nyolcvan nyugtalan esztendő című kis kötetet, amely a Mentor Kiadó jóvoltából az író 80. születésnapján (tavaly) a marosvásárhelyi emléktábla-avatáskor és a pusztakamarási emlékezésen elhangzott beszédeket, előadásokat, leveleket, üzeneteket foglalja magába, Székely Ferenc szerkesztésében. Az író rádiós vallomásait, interjúit tartalmazó hangtár létesítését javasolta Jászberényi Emese. Dáné Tibor Kálmán országos EMKE-elnök a kolozsvári Szabédi-ház példájára hivatkozva ajánlotta föl segítségét az írói hagyatékok feldolgozásában, amennyiben létrejön a Sütő András-emlékház és művelődési központ, melynek létesítését Tófalvi Zoltán is szorgalmazta. Tófalvi felajánlotta a Sütővel készített filmanyagot a Háznak. Vetési László tolmácsolta az amerikai magyarság támogatási szándékát a hagyaték és az életmű ápolásában és megőrzésében. Papp Kincses Emese Sütő András-prózadíj létrehozását javasolta. /Bölöni Domokos: Megalakult a Sütő András Baráti Egyesület. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

Indulatokat szított az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetében a választási kampány. Az RMDSZ tíz marosvásárhelyi körzeti vezetője írta alá azt a beadványt, amelyikben kifogásolják Borbély László polgármesterjelölt kampánystratégiáját. A választási versenyben alulmaradt Borbély úgy vélte, az aláírók a hozzá nem értésüket próbálják leplezni a beadvánnyal. „Nem tartom jónak, hogy a sajtó nyilvánossága előtt zajlik a választási kampány visszásságainak a megvitatása. Fogalmam sincs, hogy került ki a levelünk a sajtóba” – nyilatkozta Gál Éva, a marosvásárhelyi VIII. RMDSZ-körzet vezetője arra a beadványra utalva, amelyet az RMDSZ országos és megyei vezetőihez intéztek, és amelyben Borbély László marosvásárhelyi polgármesterjelölt kampányát bírálták. A június 8-án kelt levélben az aláírók állítják: a körzetek egyes jelöltállító gyűlésein minősíthetetlen dolgok történtek. „Szervezett csoportok terrorizálták a gyűléseket, a fizikai fenyegetéstől sem riadtak vissza, s egy esetben tettlegesség is történt, amikor a III-as körzetben meglökdösték a házigazda református lelkészt és a körzeti elnököt. A VIII-as körzet választmánya – tartva a választásokra kiható negatív következményektől – levélben tájékoztatta mindezekről Markó Béla szövetségi elnököt, a levélre azonban nem érkezett válasz. ” Azt is kifogásolták, hogy Borbély László és kampánycsapata követelte a választási biztosok lecserélését. Az aláírók szerint Borbély László független jelöltként viselkedett. A tanácsosjelölteket nem vonta be a kampányába, kizárólag egyéni plakátjai voltak. Mi több, bírálta is a városi tanácsot, holott abban az RMDSZ-t képviselte a többség. A levelet dr. Benedek István, Klementisz János, Zöld István, Papp Mária, Gráma János, Gál Éva, Török Gáspár, Szász Lajos, Szakács János és Szilágyi László írta alá. „Nekem nincs szükségem közleményekre. A megyei képviselők gyűlésén vizsgálat indítását fogom kérni az ügyben” – nyilatkozta minderre Borbély László. /Máthé Éva: Borbély Lászlót hibáztatják. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

A korábbi évekhez hasonlóan idén is június utolsó napjaiban szervezik meg a 6. Csűrszínházi Napokat a ferences templomáról és kolostoráról híres Mikházán. A június 27-én rajtoló mulatság nemcsak színházi, bábszínházi előadásokkal, hanem lovasbemutatóval, képzőművészeti kiállításokkal is várja a látogatókat. Szélyes Ferenc marosvásárhelyi színművész, a rendezvény kezdeményezője a magyarországi Művészetek Völgye mintájára álmodta meg mindezt. A Csűrszínházi Napok képzőművészeti kínálatát Kákonyi Csilla festőművész és férje, Bálint Zsigmond fotóművész közös tárlata biztosítja. A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar Kodály Háry János című daljátékát adja elő, majd a marosvásárhelyi Szivárvány Alapítvány együttese és a budapesti Erkel Ferenc Néptáncegyüttes lép fel, végül a Gruppen Hecc társulat kabaréja következik. Másnap a magyarországi Forrás Színház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház művészei lépnek fel. Az utolsó napon, vasárnap a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház Haragos úr a bábszínházban című előadása zárja a rendezvényt. /Máthé Éva: Csűrszínház – hatodszor. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./

„Szerintem profi volt a kampány!” – így reagált marosvásárhelyi választási veresége utáni első sajtótájékoztatóján Borbély László a kampányát bíráló marosvásárhelyi körzeti RMDSZ-elnökök beadványára. A beadványról Borbély a Krónika kérdésére elmondta, az eddig átvizsgált adatok azt bizonyítják, kampánycsapata kapcsolatban volt a körzetekkel. Elismerte, konfliktust váltott ki, hogy a kampánystábja fiatal tagjai szerettek volna helyzetbe kerülni a körzetekben. Arra a kérdésre, hogy miért nem készültek olyan plakátok, amelyeken a polgármesterjelölt együtt van a tanácsosjelöltekkel, Borbély visszavágott: „Én is elvártam volna, hogy a városi tanácsosjelöltek meghívjanak egy közös fotó elkészítésére. ” /Máthé Éva: Borbély elutasítja a vádakat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 27./

Július 2-án Marosvásárhelyen megállapodást írnak alá a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a budapesti Semmelweis Egyetem képviselői a posztgraduális képzésről és a tanárcseréről, a rezindenscseréről és a doktorátusi dolgozatok vezetéséről. A posztgraduális képzés során 3–6 hónapos időtartamú részképzésekről lehet szó. A MOGYE-n a diákok fele magyar anyanyelvű, a tanári karnak azonban csak 30 százaléka magyar, nagy szükség van felkészült magyar oktatókra, vendégtanárokra. /Máthé Éva: Számítanak a magyarországi tanárokra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság öt évvel ezelőtt kérte meg a Duna Televízió vezetőségét: engedélyezze, hogy időnként „bitorolják” a Lyukasóra irodalmi fejtörő műsor címét és ötletét. Azóta már képzőművészeti és színháztörténeti tárgykörben is tartottak vetélkedőt. Az idei évad irodalmi Lyukasórával zárult július 1-jén, a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. A „vizsgabizottság” elnöke, Kovács András Ferenc költő és tagjai – Balási András dramaturg, író, Gyéresi Júlia színművész, Kovács Levente professzor, színházi rendező, Farkas Ernő magyar szakos tanár, Káli Király István kiadóigazgató és Láng Zsolt író, költő – rendre versfeladványokat adtak a közönségnek. Akiknek sikerült megfejteniük az irodalmi talányokat, azok a Káli Király István vezette Mentor Kiadó jóvoltából könyvjutalomban részesültek. /Máthé Éva: Évadzáró Lyukasóra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./