"A Romániai Magyar Könyves Céh (RMKC) immár hetedik alkalommal szervezi meg a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt, idén november 8-10-én. A céh elnöke, a Mentor Kiadó igazgatója, Káli Király István elmondta, hogy több jeles magyarországi író érkezik, akik fellépnek Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Csíkszeredában, köztük van Jókai Anna, Bächer Iván, Márton László, Körösi Zoltán. A hazaiak közül Kányádi Sándor, Szilágyi István, Kovács András Ferenc és Láng Zsolt csatlakozik hozzájuk. A vásár egyik társszervezője az Anyanyelvi Konferencia egész napos kerekasztal-beszélgetést szervez a magyarul olvasás jövőjéről - a Kárpát-medencében. Hegedűs Tünde /Szeged/ festményeinek és bronz kisplasztikáinak kiállítása nov. 8-án nyílik. /(Máthé Éva): Nemzetközi Könyvvásár - meglepetésekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./"

"A Csíkszeredában megjelenő Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztői első ízben 1998-ban, a lap egyéves születésnapján osztották ki a lap nívódíját. Ferenczes István főszerkesztő elmondása szerint évente azoknak adják át a díjat, akik a legjobb írásokat közölték a lapban az esztendő során. 1998-ban Kovács András Ferenc, Tánczos Vilmos, Benkő Levente, 1999-ben Gazda József, Bogdán László, Vincze Gábor, 2000-ben Oláh-Gál Elvira és Kányádi Sándor vehették át a díjakat. Az idei díjátadásra nov. 7-én került sor a lap szerkesztőségében, ahol Máthé Éva, Király László és Lőrincz György részesültek az elismerésben. /(Daczó Dénes): Negyedik alkalommal. Kiosztották a Székelyföld nívódíjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./"

"Három napig tartott a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. Jókai Anna írónő sok más magyarországi és hazai írótársával együtt nov. 8-án nyújtott felejthetetlen élményt egy felolvasóest keretében, ahol a hazai kiválóságok közül Kányádi Sándor, Szilágyi István, Láng Zsolt, Kovács András Ferenc volt jelen. A csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó főszerkesztője, Kozma Mária mutatta be Sütő András: Kalandok könyve című kötetét. Maga az író is jelen volt, dedikált. A Mentor Kiadónál /Marosvásárhely/ jelent meg Németh László Magyarok Romániában című, először 1935-ben napvilágot látott tanulmánya, és annak az akkor szinte egy éven át tartó vitája. Mindezt Nagy Pál irodalomtörténész és kritikus gyűjtötte egybe, rendezte sajtó alá. - A könyvvásárt minden esztendőben a Romániai Magyar Könyves Céh szervezi meg. Az idén a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia volt a házigazdája, társszervezője A magyarul olvasás jövője a Kárpát-medencében című tanácskozásnak. Erre 25 kárpát-medencei magyar kiadót hívtak meg, jelen is volt jó részük. Vitaindító előadást Dávid Gyula irodalomtörténész, a kolozsvári Polis Kiadó vezetője tartott. Mint mondotta: Erdélyben jelenleg 8-10 magyar kiadóból áll az "élboly", de ezen kívül számtalan egyetemi, intézményi, alapítványi kiadó létezik. Tőkeerős erdélyi magyar kiadó nem létezik, mindegyik az anyaországi támogatásra szorul, ugyanakkor ez az összeg szétforgácsolódik, és nem minden esetben a rangos könyvek megjelentetésére megy el. Az új könyvek nem jutnak el vidékre, sőt gyakran még Nagyváradra, Szatmárnémetibe sem. A könyvtárak nem rendelnek, ingyenes példányokat sem kapnak. - Az újvidéki Bordás Győző 14 jugoszláviai magyar kiadóról számolt be. Ezek szintén a magyar Nemzeti Kulturális Örökség (NKÖM) jóvoltából léteznek, a Vajdaságba könyvkiadásra juttatott évi támogatási keret 12 millió forint. Dupka György az ukrajnai-kárpátaljai drámai helyzetről adott számot. A 10 magyar kiadóból csak 4 életképes. A NKÖM évente 5 millió forintot juttat az ukrajnai magyar könyvkiadásra. Ez 10 kiadó fenntartásához nem elegendő. Megnehezíti a magyarországi könyvek beáramlását az, hogy a kiadványokra kirótt ukrán beviteli vám: 55%! Ezért minden úton-módon folyik a könyvcsempészet. A pozsonyi Balázs F. Attila 4 nagyobb szlovákiai-felvidéki magyar kiadóról adott hírt, és arról, hogy igencsak háttérbe szorul Szlovákiában is a valódi jó könyv. A könyvkiadás, -kereskedés kimondottan kommersz-szempontok szerint zajlik. A Kaligramm Kiadó a legsikeresebb vállalkozás, de ennek képviselője nem volt jelen. Komlós Attila jelezte: az általa vezetett Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaság hozzájárul majd az egységes magyar kárpát-medencei könyvpiac szervezéséhez, a támogatási rendszer ésszerűsítéséhez, és ezzel kapcsolatban Marosvásárhelyen néhány érdemleges kezdeményezés is körvonalazódott. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./"

"A hetedik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár talán legszokatlanabb mozzanata az volt, hogy Gyéresi Júlia marosvásárhelyi színművésznő szinte reggeltől estig elmondta Pilinszky János összes verseit. A vásár utolsó napján több kiadó ismertette újdonságait. Az önéletrajzi jellegű Bánffy Miklós trilógiáról Dávid Gyula /a kolozsvári Polis Kiadó vezetője/ elmondta: 1989 előtt a Kriterion Könyvkiadó számtalanszor tett kísérletet arra, hogy Bánffy műveit megjelentesse, de ezt nem sikerült elérni. Az 1904-től 1914-ig terjedő időszakról hírt adó alkotás művelődéstörténeti értékkel is bír. Gy. Dávid Gyula a bonchidai Bánffy-kastélyról írt könyvet. A Kalota Kiadónál /Kolozsvár/ nemrég látott napvilágot Czegei Carla Bözsi című írása, melyhez Marosi Ildikó előszót írt. Megjelent Molter Károly levelezésének második kötete. Igen gazdag volt a csíkszeredai Pallas-Akadémia Kiadó könyvvásári felhozatala. Köztük van Magyari András és Egyed Ákos történészek gondozásában megjelent tanulmánygyűjtemény: A székelység története a 17-19. században. A történészek célja egy korszerű Székelyföld monográfia megalkotása. A Németországban élő Gáll Mátyás Vízválasztók című, románul megírt dokumentumregényét az ugyancsak Németországban élő Hajdú Farkas Zoltán fordította magyarra. Gáll Mátyás egy zsidó kereskedő család gyermekeként látta meg a napvilágot. Bekerült az illegalista kommunista mozgalomba, majd börtönben töltött évei során többek között Nicolae Ceausescuval, Emil Bodnarassal, Gheorghe Gheorghiu Dej-zsel együtt raboskodott. Gáll Mátyás elmondta, azért írta románul, mert együtt dolgozott olyan politikai személyiségekkel, akiknek később igen jelentős szerepe volt Románia történetében, tehát a román közvéleménynek meg kellene ismernie azokat az eseményeket, melyeket ő átélt. A Mentor Kiadó /Marosvásárhely/ jelentette meg Miklóssy Gábor festőművészről szóló monográfiát, a magyarországi művészettörténész, Sümegi György munkáját. /(Máthé Éva): Könyvvásári körséta (2.). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./ Gazdag a kínálata nemzetközi könyvvásáron. Az romániai magyar kiadók közül leggazdagabb kínálattal a Pallas-Akadémia jelentkezett, Tőzsér József igazgató tájékoztatása szerint ebben az évben negyvennégy könyvet jelentettek meg, többségüket támogatás nélkül, saját erőforrásból. A Polis és a Kalota Könyvkiadó közös standján Gy. Dávid Gyula A bonchidai Bánffy-kastély s a Bánffy Miklós-sorozat Megszámláltattál, És híjával találtattál, Darabokra szaggattatol című kötetei - az idei erdélyi magyar könyvtermés talán legjelentősebb filológiai teljesítménye. A vásár színfoltja a kolozsvári Röser Antikvárium standja: többségében a hetvenes-nyolcvanas évek legjobb Kriterion-könyvei sorakoztak a pulton. A kiállításon megjelenő sok kiadó /Károlyi Gáspár Alapítvány, Mentor, Erdélyi Híradó, Juventus, Impress, Koinónia, Glória, Pro-Print Kiadó stb/ könyvei szinte teljesen hiányoznak a hazai nagyvárosok könyvesboltjaiból, jegyezte meg Fábián Imre. Arról sincs meggyőződve, hogy az itt bemutatkozott romániai magyar könyvkiadók könyvei eljutnak a megyei, városi, egyetemi könyvtárakba. /Fábián Imre: Könyvvásárt láttam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./"

"Dec. 15-én a Szovátafürdőn levő Teleki Oktatási Központban megünnepelték azt, hogy tíz éve létesült a Romániai Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége, és felavatták az épület új szárnyát, melyet a központ autóbalesetben elhunyt volt igazgatójáról, Bíró Istvánról neveztek el. Az anyagi támogatás az Illyés Közalapítványtól, az Apáczai Közalapítványtól, a szakminisztériumtól és magánvállalkozóktól érkezett. Az ünnepségen többek között jelen volt a Határon Túli Magyarok Hivatalának képviselője, dr. Kötő József volt tanügyi államtitkár, az EMKE országos elnöke, dr. Gál András magyar oktatási államtitkár, aki Pálinkás József oktatási miniszter üzenetét tolmácsolta, dr. Murvai László, a román oktatási minisztérium vezérigazgatója, dr. Veress László, az Illyés Közalapítvány vezetője, aki Németh Zsolt államtitkár nevében szólalt fel, Lányi Szabolcs, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak dékánja és sokan mások. Kiváló erdélyi tanároknak Ezüstgyopár díjakat adtak át, több jeles személyiség pedig emlékplakettet kapott. /(Máthé Éva): Pedagógusok ünnepe. Felavatták a konferenciaközpontot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ "

"Májusban Tudománytörténeti szenzáció címmel számolt be a lap arról, hogy a marosvásárhelyi jeles matematikus, dr. Kiss Elemér professzor Matematikai kincsek. Bolyai János kéziratos hagyatékából címmel kötetet jelentetett meg. Dec. 19-én tartja meg Budapesten Kiss professzor akadémiai székfoglaló beszédét, és ettől kezdve a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lesz. Előadásának témája az utóbbi években folytatott kutatásának eredményei, Bolyai János mindeddig kiadatlan, feltáratlan kézirataiból. - A külső tag lényegében rendes tagságot jelent, ha valaki külföldi, nem magyar állampolgár, akkor csakis külső tag lehet. - Erdélyből még van egy matematikus tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, Kolumbán József - Kolozsvárról. /(Máthé Éva): Matematikai kincsek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./"

"Tizedik életévét töltötte be az idén a Project on Ethnic Relations, az USA-ban létrehozott nemkormányzati szervezet, melynek fő célja az, hogy a világ különböző részein, ahol főleg etnikumok közötti konfliktusok körvonalazódnak, illetve robbannak ki, közvetítő szerepet töltsön be az egymással szemben álló felek között. Romániában a PER-nek Bukarestben és Marosvásárhelyen van kirendeltsége. A marosvásárhelyi irodavezető Koreck Mária ismertette a PER tíz éves romániai tevékenységét. A PER részben saját eredményének tekinti, hogy az 1990-es márciusi marosvásárhelyi események után kialakult helyzet közepette hozzájárult ahhoz, hogy a szemben álló felek tárgyalóasztalhoz üljenek. 1993-tól a PER főként a romániai romakérdés vetületeivel foglalkozik. Számtalan kerekasztal- beszélgetést, szemináriumot szerveztek, amelyek témája a romakérdés volt. Kötő József elmondta: Európában végre tisztázni kellene, hogy melyek az újonnan bevándorolt népcsoportok, és melyek az egy országon belül együtt élő államalkotó nemzetek. Az utóbbiaknak - mint a romániai magyarságnak is - joga van nemzetiségi intézményrendszert létrehozni, autonóm módon élni a maga közösségi életét. A PER felállította az etnikai konfliktusok öt általános szabályát: ezek során mindegyik szemben álló fél meg van győződve a maga igazáról; a konfliktus idején a negatív magatartás a korábbi pozitív viszonyulás helyére lép; az előre eltervezett forgatókönyveket általában hamar meghaladják az események; az ördög mindig a részletekben rejtőzik; a kétoldalúnak tűnő etnikumközi konfliktusokban mindig legalább négy szereplővel kell számolni, hiszen az ellentétes oldalakon is több, különböző indíttatású, érdekű csoport található. /(Máthé Éva): A PER romániai tíz éve. Mesterségük címere: a konfliktuskezelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./ "

"Marosvásárhelyen Kányádi Sándor volt a helyi Kemény Zsigmond Társaság vendége, zsúfolásig megtelt a terem. Csíky Boldizsár zeneszerző, a KZST elnöke, beszélgetett a költővel. Saját verseivel (Vannak vidékek; Jövendőmondás Ady Endre lapjaiból; Vagyunk amíg...; Gázkorszak) illusztrált mai helyzetelemzése pesszimistára sikeredett. ("Ha lenni hagynak, szolgálgatunk, mint az ablak"; "nyersen falja föl egymást mind a maradék".) A csángókérdés is terítékre került. Visszaemlékezett arra, hogy Márton Áronnal annakidején beszélgettek erről. A püspök azt mondotta: a Vatikánnak az az érdeke, hogy románul beszélő római katolikus közösségek létezzenek. Tehát nem tesz semmit annak érdekében, hogy a csángók a templomban magyarul hallgassák az igét. Kányádi a költészetről is szólt, "a vers a nyelv szobra" - az ő maghatározásában. /(Máthé Éva): "A vers a nyelv szobra". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./ "

Mióta dr. Ábrám Zoltán lett az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, többet lehet hallani az egyesületről. Az óév egyik utolsó napján Marosvásárhelyen gyűltek össze Ábrám Zoltán hívására mindazok, akik tesznek valamit a közművelődésért. Verseket, dalokat adott elő Bartis Ildikó, Kilyén Ilka színművésznő és Kozsik Ildikó bábszínész. /(Máthé Éva): EMKE-kalács, EMKE-bor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./

Máthé Éva készített interjút Csáky Zoltánnal, akivel kilenc éven át a bukaresti magyar tévészerkesztőségben munkatársak voltak. Csáky Zoltán a Duna Televízióban a Heti Hírmondó főszerkesztője volt, majd el kellett köszönnie a műsortól. Csáky elmondta, hogy a HH hét éven keresztül önálló szerkesztőségként működött, majd besorolták a Hír- és reggeli műsorok főszerkesztőségéhez, tematikája, mondandója egyre inkább a magyarországi nézőkhöz szólt. Időközben jött egy erdélyi körút, hat városban a Hagymakupolás honfoglalás c. dokumentum-filmmel - s a találkozókon a Duna TV és műsorai iránt megnyilvánuló ragaszkodás, aggódás szeretet visszatérítette Csákyt attól, hogy elmenjen a Duna TV-től. Változás történt a Duna TV szemléletében is: a HH 55 percesre bővül, a Határontúli- és Kisebbségi Ügyek Igazgatóságához tartozik, csakúgy, mint a Kárpát-medencei régiókról szóló, újonnan induló Égtájak c. műsor. Havonta egyszer jelentkezik szerkesztésemben a Nemzetközi Sajtóklub, és beindult már a kedvezménytörvény tanácsadói műsora, a Magyar Igazolvány. - A Hagymakupolás honfoglalás film miatt román részről felháborodtak, egyes román sajtónyilatkozatokban, továbbá maga Teoctist pátriárka nyilatkozatban utasította vissza azokat a vádakat, miszerint az ortodox egyház erőszakosan románosítana Hargita és Kovászna megyékben. Csáky hangsúlyozta, hogy tucatnyi ilyen dokumentum-filmet kellene készíteni az elcsatolt területeken lejátszódó társadalmi folyamatokról. Filmre kellene vinni Trianon és a párizsi békeszerződések hordalékát: a csallóközi nevesítetlen földek históriáját, az egyházi ingatlanok vissza nem adásának kálváriáját, a magyarok kiszorítását a privatizációból. Egyébként Pekár elnök javaslatára már készül a Hagymakupolás honfoglalás angol fordítása. Csáky szerint a Duna Televízió a legfontosabb médiafórum a Kárpát-medencében élő magyarok számára, amely a kisebbségben élők létkérdéseivel foglalkozik, s azok megoldásaihoz nyújt segítséget; a nyugaton élők számára tájékozódási pont: hol van és merre tart Magyarország. Csáky kiemelte, hogy a Duna TV elsősorban a határon túli magyarokhoz szól, mert ez a küldetése, s ezzel segíti a nemzetpolitika stratégiailag kiemelt fontosságú céljának elérését: a nemzet kulturális újraegyesítését. /Máthé Éva: "A nemzet kulturális újraegyesítéséért!" (Interjú Csáky Zoltánnal, a Duna Televízió munkatársával). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

Sajtótájékoztatón tiltakozott Marosvásárhelyen a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSZDP) vezetősége az általuk etikátlannak minősített egyes sajtóközlemények ellen. Főként azt sérelmezték, hogy a Népújságban december végén Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke azt nyilatkozta: a Maros megyei városi és községi tanácsokban levő képviselőik akadályozzák a munkát, nem hajlandók a köz érdekében együttműködni az RMDSZ-es tanácsosokkal és nem a köz javát szolgálják. Kiss Kálmán, az RMSZDP elnöke, Molnár István, az RMSZDP főtitkára és a jelenlevő önkormányzati tanácsosok azt is állították, hogy lejárató kampány folyik ellenük a helyi magyar sajtóban. Az RMSZDP Maros megyében 17 tanácsost juttatott be az önkormányzati testületekbe. A legtöbbet Szovátán, ahol a 19 tagú testületből 6 a szabaddemokrata alakulatot képviseli. Gáll Ferenc szovátai, Lokodi Ernő nyárádremetei és Sipos Attila gernyeszegi RMSZDP községi tanácsosok saját rátermettségüket bizonygatták. - Virág György, a Maros Megyei Tanács elnöke a vádakról elmondta, hogy az RMDSZ-en belül az önkormányzati tanács elnöke , ilyen minőségemben elemezte a községi és városi tanácsok tevékenységét. A szovátai és a községi polgármesterek hozzá eljuttatott elemzéseiből indult ki. - Kiss Kálmán elnök a magyar kedvezménytörvényről kifejtette: nem tud egyetérteni, "hogy effektív ezek a kiajánlások", szerinte nem kell deklarációval bizonyítani magáról, hogy magyar. "Ez megalázó. Ezzel nem értünk egyet." Szerinte inkább a kettős állampolgárságra lenne szükség, Kiss szerint a státustörvény hatalmas gazdasági megerőltetés az anyaországnak, s nem biztos, hogy célba jutnak ezek az elképzelések. /(Máthé Éva): Etikátlan sajtóközlemények? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat novemberi számában Kányádi Sándor költővel Oláh János beszélgetett a Halottak napja Bécsben című verse keletkezésének körülményeiről, megjelenéséről és egykori fogadtatásáról. A Bolyai-év kapcsán Máthé Éva dr. Kiss Elemér marosvásárhelyi matematikus-professzorral, Bolyai-kutatóval beszélgetett a világhírű matematikus hagyatékának feldolgozásáról, a kutatások jelenlegi állapotáról. Dr. Veress Albert és dr. Vadas Gyula a Hargita megyei öngyilkosság 6 éves (1991–1996) epidemiológiai felmérésének néhány vonatkozását mutatta be. /Székelyföld/november. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

Jan. 17-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban megnyílt az a háromnapos rendezvény, melynek fő szervezője, házigazdája Csató Béla főesperes-plébános és Puskás Bálint, RMDSZ-szenátor. A rendezvényen romániai magyar politikusok találkoztak egyházi vezetőkkel, előadókkal. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, több más RMDSZ-szenátor és képviselő, illetve a helyi megyei, városi önkormányzatok vezetői és sokan másokAz előadók között volt dr. Sulyok Elemér bencés biblikus professzor, a Pannonhalmi Szemle főszerkesztője, dr. Holló László, gyulafehérvári morálteológus a Bolyai Egyetemről. A tanulmányi napok keretében hittudományi, teológiai, gazdasági, szociális kérdésekről és a sajtóról is tárgyaltak. Az RMDSZ-en belüli kereszténydemokrata mozgalom tagjai, vagy az ahhoz közelállók voltak jelen. /(Máthé Éva): Kereszténység és közélet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

A marosvásárhelyi, Bernády György által épített városházra homlokzatára egyelőre nem kerülnek ki a kétnyelvű feliratok. Ioan Toganel kormánymegbízott egyszerűen nem akarja! Ő, aki a törvények betartásának felelőse Maros megyében. Tonagel prefektus szerint a 215-ös helyhatósági törvény értelemében a prefektúrákra nem kell kitenni a kétnyelvű táblát, ami nem igaz, a táblák nem felelnek meg a hivatalos előírásnak, ez sem igaz, másrészt nem is látta azokat. /(Máthé Éva): Prefektusi NEM! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./

Jan. 27-én Marosvásárhelyen az unitárius templom tanácstermében megnyílt tárlaton Nagy Albert azon 17 alkotását mutatták be, melyek az unitárius egyház tulajdonában vannak. A művész karakteresen magyar jellegű képeket festett. A tárlat Nagy Albert születésének a századik évfordulóját köszöntötte. Nagy Albert Tordán született, gyermekkorát Kolozsváron töltötte. Nagy Albert festőművész 1970. febr. 24-én hirtelen elhunyt. Nagy Albert Budapesten előbb műszaki egyetemen tanult, majd képzőművészeti akadémiára járt, Itáliába utazott, ott 11 évet élt. Visszatért Kolozsvárra, testvérénél, Nagy Ernőnél húzódott meg a már rokkant festő (súlyos tüdőműtét után). Szerény padlásműtermének szomszédja, feltétlen híve volt a nagy költő: Szilágyi Domokos, aki felismerte művészetének értékeit, verseket írt festményeiről. /(Máthé Éva): Nagy Albert képei Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

Jan. 29-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit katolikus tanulmányi házban zajlott le a két és fél órás eszmecsere, ahol a romániai magyar napi- és hetilapok, illetve rádió- és tévéadások szerkesztőségeinek vezetői, munkatársai voltak jelen. Markó Béla elnök időről időre kötetlen beszélgetésre kéri fel a médiumokat, most is ez történt. A kedvezménytörvény kapcsán Markó Béla a magyar-román egyetértési nyilatkozatot szükséges és jó kompromisszumnak nevezte, és hangsúlyozta: jó, hogy annak vitája nem gyűrűzött be Romániába, és jóval a magyarországi parlamenti választások előtt létrejött, tehát szerinte a státustörvény erdélyi kihatásai nem befolyásolják a magyar választás kimenetelét. (Ezzel több jelen levő újságíró nem értett egyet, úgy vélték - a kedvezménytörvény a magyar választásokat igencsak befolyásoló tényező.) Az elnök ismételten aláhúzta: az RMDSZ nem bírálja el senkinek a magyar tudását, mikor magyar igazolványért folyamodik. Ezt iratokkal lehet bizonyítani. A PSD-RMDSZ megállapodásról elmondta: aláírása előtt széles körű egyeztetés folyt, a területi elnökökkel, az egyházakkal is tárgyaltak erről. Az elnök szerint a korábbi dokumentumhoz képest az idei szigorúbb kötelezettségvállalásokat tartalmaz. A legpozitívebb hozadéknak azt tartja, hogy a PSD-nek ezután mindenben konzultálnia kell az RMDSZ-szel, mármint a törvénytervezetekről, és csakis az RMDSZ támogatásával vihet keresztül törvényeket. Tehát - szerinte - nem történhet meg, hogy ha az RMDSZ nem ért egyet valamivel, akkor azt a PSD megszavaztathatja más párttal. Arra kérdésre: miért nincs benne az egyezményben az, hogy rendezni kell a csángómagyar oktatás kérdését, Markó kifejtette: az egyezményben van olyan általános passzus, mely alapján elméletileg rendezhető ez a kérdés, de az valóban alku tárgya volt, hogy szó essen-e kifejezetten a csángókról. "Ez is hozzátartozott a kompromisszumhoz" - ismerte be. Természetesen szóba került a Verestóy-ügy is. Markó Béla elutasította azt, hogy bárki azt firtassa, kiváltotta-e a magyar igazolványt. "Ez magánügy. Mindamellett én igenis ki fogom kérni igazolványomat. Ne osztályozzuk a hazai magyarokat aszerint, hogy kell-e nekik az igazolvány vagy sem. Innen már csak egy lépés lenne odáig, hogy vércsoport-nézegető akcióba kezdjünk. Ilyesmit tett a kommunizmus és a fasizmus is, de nekünk nem szabad ebbe a csapdába esnünk" - vélekedett Markó. A sajtó képviselői felvetették, hogy a Partiumban a kábeltévé-társaságok nem a regionális műsorokat sugározzák, hanem a központit, így a kolozsvári megújult és sokat bővült magyar adás nem jut el a magyar nézőkhöz. Dénes László főszerkesztő szóvá tette: Markó Béla nem volt hajlandó interjút adni az Erdélyi Naplónak. Az elnök kifejtette: "Tudom, hogy vannak itt olyanok, akik nem értenek egyet velem. Elismerem, nem szeretem a kritikát, dehát ki szereti? Viszont ha az elvszerű, és ha talál, akkor elismerem, hogy talál, hogy az illetőnek, aki nekem ellentmond, igaza van. De a kritikában ne legyen csúsztatás, igaztalan vád. Mert ha egy véleményben ilyesmit fedezek fel, akkor az egész bírálat érvényét veszti. Márpedig az Erdélyi Naplóban többször jelentek meg csúsztatások. Egy olyan újságíró, akinek közismert a kommunista újságírói múltja, engem ne kommunistázzon." /(Máthé Éva): Az RMDSZ és a sajtó. Markó Béla korrekt, elvszerű kritikát igényel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./ A romániai magyar újságok, egy-két időszaki kiadványt leszámítva, nem RMDSZ-lapok, nem a szövetség pénzén jelennek meg, szögezte le Borbély László, egyetlen laptól sem várható el, hogy kizárólagosan az RMDSZ szócsöve legyen. A kritikai hang, a megalapozott bírálat jogosságát az RMDSZ vezetősége elismeri, egyes esetekben mégis zokon veszi a szókimondást, amit aztán éreztet a renitenskedő lapokkal. A szerkesztőségek képviselői többek közt ezt a megkülönböztető bánásmódot rótták fel Markó Bélának. – Közös a cél. "A Hargita Népe elleni decemberi orvtámadás, mely az RMDSZ egyik meghatározó vezetőjének tudtával történt, semmiképpen sem szolgálja ezt a közös célt." – szögezte le Borbély László. /Borbély László: RMDSZ és a sajtó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 1./

Rendkívül súlyos vádakkal illette sajtótájékoztatóján dr. Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere Virág Györgyöt, a Maros megyei tanács elnökét főként azért, mert mindenképpen a város "nyakába akarja varrni" a nemzeti színházat, de nemcsak azért. "Virág György politikai zsarolás, olcsó kompromisszum révén lett megyei tanácselnök, s azóta alapvető hibákat követett el" – állította. Florea hangsúlyozta: a város túl szegény a színház fenntartásához. Az RMDSZ-PSD megállapodásról kifejtette: a román partnereknek fogalmuk sincs az erdélyi valóságról. Olyan ígéreteket tettek, melyek már létező dolgokra vonatkoznak, mint például a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar részlegének létesítése. /(Máthé Éva): Újabb NEM színház-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Adrian Nastase kormányfő a febr. 22-i videokonferencián több kérdést érintett: A Nemzetközi Valutaalap illetékeseivel tárgyalva kiegészítő memorandumot kötnek, melynek főbb pontjai a költségvetési bevételek növelése, az állami alkalmazottak számának csökkentése, a privatizálás felgyorsítása, a veszteséges vállalatok átalakítása, a hátralékok törlesztése lesznek. - Szerinte nem jó, ha a tanárok és csak a tanárok étkezési jegyeket kapnak. Részletesen beszámolt törökországi és oroszországi útjáról, az utóbbit rendkívüli jelentőségűnek tartotta. Kifejtette: mivel nem mondhatunk le az orosz földgáz behozataláról, feltétlenül fokozni kell az exportot orosz relációban, másként Románia nyugati hitelre szorul. Hosszasan beszélt a Moldova Köztársaságban kialakult helyzetről, s hogy ezzel kapcsolatban mit tárgyalt Moszkvában. A Nastase-álláspont lényege: Moldova Köztársaság szuverén állam, senki ne szóljon bele a belügyeibe, a nép és a moldáv kormány kell hogy megoldja a problémákat. Az orosz nyelv viszont ne legyen állami nyelv ott, ahol a lakosság kétharmada román, hanem csak ott használják, ahol az orosz vagy ukrán lakosság többségben van, az EU-normáknak megfelelően. /(Máthé Éva): Miniszterelnöki figyelmeztetés: fokozni kell az orosz exportot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Fülöp G. Dénes református lelkipásztor /Marosvásárhely/ negyven éves szolgálat után nyugdíjba vonul. Fülöp G. Dénes a református teológia hallgatója lett. - A szekuritáté beépült a teológiai intézetbe. Az országosan létrejött a diákszövetség gyűlést tartott Kolozsváron, 1956. október 23-án. Ezen jelen volt Fülöp G. Dénes, s meg se szólalt. Három esztendő múlva pereket indítottak, a megtorlás kiindulópontja ez a gyűlés volt. Őt három év múlva szedték elő, ellene a fő vád az volt, hogy az "ellenforradalom" mellé állt. A vádiratban felrótták azt is, hogy Fülöp G. Dénes megjelent Páskándi Géza perén és jegyzeteket készített. Marosvásárhelyen 1959-ben segédpap volt, amikor letartóztatták, lelkésszé szentelése után egy nappal. Tizenegy év börtönre, teljes vagyonelkobzásra és tíz év teljes társadalmi jogvesztésre ítélték, de csak négy évet töltött le. A szamosújvári börtönben volt, majd kivitték a Duna deltába. Sok társa teljesen tönkrement. Rendkívüli megpróbáltatások voltak. A megsemmisítésükre törtek, kegyetlenkedtek velük. Sokan meghaltak. Van olyan barátja, aki most is fél, ha a főtéren találkoznak és suttogva beszél. Ő viszont lelkileg épségben jött haza, hitében megerősödött. Borzasztó volt a rizses tó. Reggeltől estig hideg vízben álltak. Most jönnek elő az ízületi fájdalmak. - 1960-tól kezdődött a politikai foglyok rehabilitálása, de ő csak 1963-ban szabadult. Románia nem amnesztiát adott, hanem kegyelmet gyakorolt, ami azt jelentette, hogy feltételesen helyezték szabadlábra. Akármikor visszavihették volna. A büntetés arányában szabták meg a jogi feltételeket. Szabadulása után nem lehetett pap, a cukorgyárban volt munkás, zsákokat kellett emelgetni. 1965-ben lehetett újra pap, Gegesen. A marosvásárhelyi Vártemplomban 18 évig szolgált. a nyelviskolát is. Állandóan legalább 300 hallgatója van. A Kántortanító-képző Főiskola fenntartása a Vártemplom pénztárkönyvén keresztül történik, termeket biztosítanak. Államilag nem ismerték el ezt a főiskolát, de úgy működik, hogy négy év után a hallgatók magyar oklevelet kapnak, végzősei tanítók, kántorok lehetnek. A diplomát Bukarest elfogadja - egy nyelvvizsga letétele után. /Máthé Éva : Búcsúzik a Vártemplom lelkésze. Negyven évnyi közösség- és intézményépítés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., folyt.: febr. 25./

A Magyar Iparszövetség Oktatási Központjának mára az anyaország legnagyobb magánoktatási hálózatává nőtte ki magát. Dr. Kiss István főigazgató elhatározta: lépni kell Erdély felé. Ennek eredményeképpen az elmúlt héten dr. Kiss István aláírta az első együttműködési szerződéseket. Székelyudvarhelyen a Spiru Haret Iskolaközpont igazgatónőjével, Erdős Ildikóval jutottak egyezségre. A Magyarországról érkező segítség abban áll, hogy - minimális részesedésért - a MIOK teljes programokat, know-how-t, vizsgaanyagot, oktatási segédeszközöket hoz az erdélyi partnereknek, és besegít az oktatók tudásának tökéletesítésébe. MIOK-támogatással egyelőre Udvarhelyen a következő szakmákat oktatják majd a MIOK programja szerint: virágkötés, szőnyegszövés, falusi vendéglátás, épületszigetelés, épületkarbantartás. Csíkszeredában a Laguna Kft. tulajdonosaival, Fülöp Árpáddal és Gidró Évával írt alá szerződést a MIOK, ott pincérek, szakácsok, bolti eladók, ácsok, kőművesek képzése kezdődik el. Mindkét helyszínre a MIOK számítógép-parkot is telepít. /Máthé Éva: Ígéretes együttműködés. Beindult a MIOK Erdély- programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

Lejárt le a határidő, a kétnyelvű táblákat ki kellett volna helyezni. Marosvásárhelyen eddig háromnyelvű táblák virítottak: fent nagy betűkkel a román, alatta kisebbekkel a magyar és német megnevezés. Most a városgazda "egynyelvűsített": eltűnt a magyar és német felirat. Még mindig kizárólag román nyelvű felirat van a kormányhivatal, a megyei tanács épületén, a kultúrpalotán, az iskolákon, a többi hivatalon, sőt a legtöbb utcán is. /Máthé Éva: Eltűnt a magyar és német felirat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

Márc. 14-én veszi át Csíky Boldizsár marovásárhelyi zeneszerző Budapesten az Erkel-díjat. Ez a magyar kormány által létrehozott kitüntetés, zeneszerzőket tünetnek ki Erkel-díjjal. /(Máthé Éva): Csíky Boldizsár Erkel-díjat kap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

Készül az erdélyi magyar érdekeltségű falusi ingatlanok listája, tájékoztatott Csomós Attila, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Maros megyei szervezetének elnöke. Az Új Kézfogás Közalapítvány és az RMGE országos vezetősége indította ezt a felmérést annak érdekében, hogy megvizsgálják: jelenleg azoknak a községeknek, falvaknak a területén, ahol tömbmagyarság él, de nemcsak ott, hanem szórványban is - milyen a földterületek kihasználása. Tudni kellene - az adatok ismeretében -, hogy mi a teendő: iskolát kell indítani vagy gazdálkodni kell tanítani az embereket? Budapesten, május végén kárpát-medencei ingatlanbörze is lesz. Ennek az a célja, hogy újra benépesüljenek a most kihasználatlan régi gazdasági épületek. Jó lenne falura befektetőket csalogatni. Máthé László, az RMGE Maros megyei szervezetének alelnöke közölte: a parlagon heverő földek felmérését már korábban megkezdték. - A birtoklevelek kiadása azért késlekedik, mert a magyaroknak nem akarják visszaadni a földeket. Maros megyében is a magyar lakta vidéken van nagy lemaradás. Az 1991/ 1-es törvény szerint azokat is földhöz juttatták, akiknek nem járt semmi, mert a kollektivizálás előtt nem volt földjük. E bevándorlók, leginkább a romák, akik a legjobb földekből kaptak. Ezekkel kapcsolatban rengeteg vita van. /Máthé Éva: RMGE- felmérés. A budapesti ingatlanbörzére készülnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

Marosvásárhelyen a magyarság önérzetét sértő, az utcák és terek nevét kizárólag román nyelven feltűntető, sárga színű táblák jelentek meg az útkereszteződéseken. Emiatt a márc. 28-i tanácsülésen a két marosvásárhelyi magyar alpolgármester és a magyar városi tanácsosok aláírásával ellátott tiltakozást kapott kézhez Dorin Florea polgármester, melyben kérték a kétnyelvű utcaneveket. /(Máthé Éva): Beadvány utcanévtábla-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Márc. 28-án Marosvásárhelyen, AZ RMDSZ- székházban a fő szervezők: Farkas András, a romániai PONT pályázatfigyelő rendszer főkoordinátora, az Impulzus XXI szervezet alelnöke; Brassai Zsombor, a Pro Regio Egyesület elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke; valamint Kádár Magor, szakmai vezető, a PONT pályázati tanácsadója - bemutatták a TÁMPONT 2002 programot. Ennek célja: a Maros megyei fiatal civil vezetők és önkormányzati képviselők ismereteinek és képességeinek a fejlesztése. A program első szakaszában megyei szintű képzéssorozatot és hat képzést tartanak Maros megye fontosabb településein. /Máthé Éva: Indul a TÁMPONT 2002 program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

Az RMDSZ Maros megyei szervezetének vezetősége és a kormányzó Szociáldemokrata Párt helyi vezetősége még nem írta alá a megyei szintű együttműködési egyezményt. Dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke elmondta: vita van arról, hogy az állami intézmények élén hány vezető állás illeti meg a marosvásárhelyi magyarság érdekképviseleti szövetségét, továbbá, hogy a szövetség követeli: minden tanintézetben, ahol magyar nyelven is folyik oktatás, az igazgató vagy az aligazgató magyar anyanyelvű tanár legyen. Az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a Petru Maior Tudományegyetem keretében a magyar szakok kialakításával kapcsolatban Kelemen kijelentette: egyelőre hagyják, hogy a tanári karok döntsék el, mit szeretnének. Márc. 30-a volt a határidő, ameddig a megyei egyezményeknek létre kellett volna jönniük. Maros megyében a kormánypárti vezetők nem sietik el a dolgokat. /(Máthé Éva): Maros megyei protokollum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

Aki azt gondolja, hogy a magyarországi országgyűlési választás bizonyos szempontból nem a mi ügyünk is, az nagyon téved, szögezte le Máthé Éva. Nálunk, Romániában, sőt Európában is fontos az, hogy a leendő magyar miniszterelnök kinek, minek nevezi magát. Néhai Antall József egyszerre 15 millió magyart ölelt keblére, majd Horn Gyulára ?hűvösen eltaszított minket magától?. Nagy a valószínűsége annak, hogy Medgyessy Péter alakít majd kormányt. És Medgyessy csak tíz millió magyar ember miniszterelnöke akar lenni. A ?következő kormánytól nagy érzelmi kilengésekre irányunkba nem számíthatunk.? Egy-két szocialista politikuson kívül (lásd: Tabajdi Csaba) ?a korábban négy évig hatalmon levők részéről nem tapasztalhattunk túl sok empátiát irányunkba.? Az SZDSZ hűvös egykedvűséggel figyelt. ?Az a közeljövőben derül majd ki, hogy az uniós csatlakozás oltárán milyen státustörvény adta jogainkat nyirbálja majd meg az újonnan létrejövő magyar kormány.? A választás hatása az RMDSZ-en belüli erővonalak alakulásnál lesz figyelemreméltó. /Máthé Éva: Itt és most. Ismét mostoha gyerekek leszünk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

Az anyaország körüli államokban élő magyar közösségek életének is fontos, bizonyos szempontból meghatározó jellegű eseményei az anyaországi választások, szögezte le Máthé Éva. Az a kérdés is megfogalmazódott, mi lesz az ősszel magyar állami támogatással beindított Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem sorsa? Megkapja-e a további, elengedhetetlenül szükséges támogatásokat, vagy az első tanév után csúfosan kimúlik Antall József- 15 millió magyar vezetőjének tekintette magát - még ha csak lélekben is. Horn Gyula már csak tízmillió magyarban gondolkozott. Orbán Viktor négy évvel ezelőtti kijelentésére, miszerint az ország határai nem azonosak a nemzet határaival - Romániában felszisszentek a vezető politikusok. Medgyessy Péter "közjogilag" ismét elengedte a határon túli magyarok kezét. Helyes és értelmes kijelentés az, hogy közjogilag csakis tízmillió magyar miniszterelnöke lesz. De most, 2002-ben nekünk már nem elég azt mondani: természetesen a mindenkori magyar kormány felelősséggel tartozik az elszakadt nemzetrészeknek, hogy tevőlegesen hozzá kell járulnia életünk jobbításához. Ezen túl valami más is kell. Talán egy kevés érzelmi töltet, talán ígéret arra, hogy a kedvezménytörvény érvényben marad, s a Sapientia egyetem tovább járja a maga göröngyös, de biztos útját.? ?? sem Szili Katalinról, sem Lendvai Ildikóról nem tudom (sajnos) elképzelni, hogy álmatlan éjszakáik vannak a mi sorsunk sanyarúsága miatt.? ?Az MSZP nyilvánvalóan melléfogott akkor, amikor nemcsak több százezer, de több millió romániai munkavállaló várható beözönléséről papolt a kedvezménytörvény kapcsán. Jó lenne, ha kiegyensúlyozott, de nem elhidegülő nemzeti, nemzetiségi politikával maga mellé állítaná a határon túli magyarságot, nem csak a magyar választópolgárok felét. Az, hogy a pártnak nincs is szüksége ránk, mit se változtat azon, hogy a magyar nemzethez tartozunk. Valamit kezdeni kell velünk, még akkor is, ha egy más államnak (is) lojalitással tartozunk.? /Máthé Éva (Marosvásárhely): Értünk? Ellenünk? = Magyar Hírlap, ápr. 10./

A bukaresti magyar tévéadás brassói munkatársa, Balázs János fáradhatatlanul járja Erdély útjait, hírt ad Isten háta mögötti településekről. Viszont riportjai gyakran beleszürkülnek a tájba. /Máthé Éva: Itthon - színesebben! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Ápr. 10-én tüntetést szerveztek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum román tagozatos diákjai, akik trikolorszínű karszalagokkal és az órákon való részvétel megtagadásával tiltakoztak az iskola "elmagyarosítása" ellen. Az RMDSZ és a kormánypárt között aláírt protokollum értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum a következő tanévtől kezdődően kizárólag magyar nyelvű tanintézménnyé válik. A kérdés igen kényes, mivel éppen az iskola ügye jelentette a fekete március eseményeinek kiváltó okát. Akkoriban a tanárok és a diákok tüntetései mély érzelmeket kavartak fel, de amint kiderült, ez most sincs másként. A diákok tiltakozó akciója éppen azon a napon zajlott, amikor Ovidiu Natea, a megye újonnan kinevezett prefektusa nyilvánosan bemutatta a protokollum szövegét. Natea kijelentette: az egyezmény Románia integrációs törekvéseinek a politikájához tartozik, neki kötelessége alkalmazni. A Transilvania Jurnal tudósítója magyar nyelvű diákoktól megtudta, a nap folyamán a magyar nemzetiségű tanárok türelemre intették őket, figyelmeztették, hogy ne válaszoljanak semmilyen fajta provokációra. Az egyik magyar diák arról panaszkodott, hogy a tüntető román diákok megfenyegették, és a román zászló megcsókolására kényszerítették. Jelenleg 13 román osztály működik a Bolyaiban, amelyeket más iskolákba helyeznének át, osztálycsere folytán. Kelemen Attila képviselő azt nyilatkozta: "Erről az oszálycseréről nem beszélni kellene, hanem cselekedni. Én elhiszem, hogy érzelmeket kavar fel ez, de mindenféleképpen egy európai megoldást szeretnénk keresni. Ebben az európai megoldásban a szociáldemokratákkal meg is egyeztünk, tulajdonképpen az 1960-ban felborított rendnek a visszaállításáról lenne szó. Én remélem, hogy előbb vagy utóbb a kedélyek le fognak higgadni, és meg tudjuk oldani ezt a gondot." Emil Boc demokrata képviselő elítélően nyilatkozott az SZDP-RMDSZ protokollum alapján a Marosvásárhelyen folyó "etnikai szegregacionizmusról". A másik "Bolyai-ügyben" BBTE magyar karainak a létrehozásáról Kelemen hangsúlyozta: minden esély megvan arra, hogy a következő tanévtől megalakuljon a két új kar. Azonban arra figyelmeztetett: fennáll annak a veszélye, hogy nem lesz elegendő számú diák a helyek betöltésére. Kása Zoltán rektor-helyettes a Szabadságnak nyilatkozva határozottan cáfolta Kelemen Attila képviselő feltételezéseit, hiszen csupán a most működő tanszékeknek az átcsoportosításáról van szó, tehát helyek száma ezáltal nem is fog növekedni. /Borbély Tamás: "Múltidézés" Marosvásárhelyen? Tüntettek a román diákok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Ápr. 10-én mederben folyt az oktatás, csend volt a Bolyai Farkas Líceumban. Annál "hangosabb" a helyi és a bukaresti román sajtó, a román tévék, a román rádióadások. Munkatársaik tiltakozást hoztak a tegnap nyilvánosságra, amiért négy órán át a Bolyai kapuján kívül tartották őket. A ferdítés természetesen nyilvánvaló. Azt ugyanis nem írták meg, hogy az iskola vezetősége a prefektusnál volt, visszatértét és a főtanfelügyelő odaérkezését kellett megvárniuk. A román lapok szerint a bolyais román diákok beadvánnyal fordultak a kormányhoz iskolájuk "magyarosítása" ellen, s ha nem teljesítik kérésüket, miszerint abban az iskolában akarnak érettségizni, ahova felvételiztek, akkor utcára vonulnak, és tüntetni fognak. /Máthé Éva: Negatív sajtókampány - Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./