Románia, Magyarország és Szlovákia tizennégy Szentkirály nevű településéről érkezett mintegy 400 személy részvételével tartották meg aug. 15-én Marosszentkirályon a Szentkirályok 9. találkozóját. Évről évre az államalapító Szent István királyról elnevezett más-más Kárpát-medencei település látta vendégül a többi település küldötteit. Most elsőként Marosszentkirály volt a vendéglátó. A rendezvényen beszédet mondott Markó Béla RMDSZ-elnök és Borbély László képviselő is. "Szent István király üzenete a magyaroknak és mindenkinek: egy ország csak akkor erős, ha tiszteletben tart minden hagyományt és minden kultúrát" – mondta az RMDSZ elnöke. /Szentkirályok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./ Még el sem kezdődött Marosszentkirályon a hasonló nevű, kárpát-medencei települések küldöttségeinek a találkozója, máris támadták a marosvásárhelyi román lapok és a közszolgálati rádió. A Nagy-Románia Párt Maros megyei szervezetének sajtótájékoztatóján az NRP két helyi hangadója: Dumitru Pop szenátor és Adrian Moisoiu parlamenti képviselő bejelentette: bojkottálni fogják a szentkirályi találkozót, mivel a rendezvényre szóló meghívó színei a piros, a fehér és a zöld, és mivel a meghívón a Szent István koronájáról származó ferde kereszt látható. A nagy-romániások azt is kilátásba helyezték, hogy a Számvevőszéknél is feljelentik a szentkirályi önkormányzati vezetőket, amiért közpénzt használtak fel egy magánkezdeményezésből született rendezvény lebonyolítására. – A Szent Király Szövetség nyolc éve él. 1996-ban Csíkszentkirályon azoknak a településeknek a vezetői, amelyek nevében szerepelt a szent király kifejezés, létrehozták a Szent Király Szövetséget, ennek jelenleg 21 tagja van – Magyarországról, Romániából, Ukrajnából és Szlovákiából. Ezek közül az idén 15 volt jelen Marosszentkirályon. /Máthé Éva: Ünnepelt a Szent Király Szövetség. A Nagy-Románia Párt heves támadást intézett a rendezvény ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./

Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője kétségeinek adott hangot az erdélyi magyar televízió beindítása kapcsán. A tévét létrehozó alapítványt öt magánszemély alapította, többek között Markó Béla RMDSZ-elnök, továbbá az RMDSZ egyik alelnöke, a romániai újságírók egyesületének akkori elnöke, majd az RMDSZ kampányfőnökét kinevezték a kuratórium elnökének. Kérdéses, hogyan is képzelhető az el, hogy öt magánember által alapított alapítványba 100 milliós nagyságrendben adjanak magyar közpénzeket. Aggodalomra ad okot, ha a politikusok személyesen tudják irányítani a televíziókat, rádiókat, sajtót, az egész médiát. Ehhez nem lenne szabad asszisztálnia a magyar kormánynak. /Révész: Megkérdőjelezhető az erdélyi tévé célja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18./

A következő négy évben az RMDSZ meg akarja teremteni a kulturális autonómia teljes jogi keretét – jelentette be Markó Béla Kolozsvárt, aug. 17-én tartott sajtóértekezleten. Markó Béla szövetségi elnök közölte, az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetet fog beterjeszteni, amely szabályozza a kisebbségek, valamint a kisebbségi szervezetek jogállását, és előírja minden egyes kisebbség önkormányzatának létrehozását. Ezek hatásköre elsősorban a kisebbségi oktatási, művelődési intézmények felügyeletére terjedne ki. Ugyanakkor az RMDSZ továbbra is céljának tekinti a közigazgatási autonómia elmélyítését. A választási program ugyancsak tartalmazza a székely megyék együttműködésének ösztönzését és a romániai fejlesztési régiók reális alapon történő újraszervezését. /RMDSZ–tájékoztató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./ Markó Béla RMDSZ-elnök javasolni fogja a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT), hogy a szövetség indítson saját államfőjelöltet. Megelégedésére szolgálna, ha Frunda György szenátor lenne az RMDSZ elnökjelöltje, aki a szövetség elsőrangú politikusa és kitűnően teljesítette a magyar nemzetiségű államfőjelölt nem könnyű feladatát. /Elnökjelöltet állít az RMDSZ? = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök megbeszélést tartott Kolozsváron a Nemzetépítő Platform Vekov Károly elnök vezette küldöttséggel. Egyetértettek abban, hogy az előválasztási jelölési rendszernek a lehető legnyitottabbnak kell lennie, és a kampánynak a magyarság minden rétegéhez szólnia kell. Vekov Károly igényelte, hogy az RMDSZ minél előbb fogalmazza meg és hozza nyilvánosságra saját részletes autonómia-elképzelését. /RMDSZ–tájékoztató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 18./

Az autonómia gondolata gyökeret ver az erdélyi magyarság nagy részének a lelkében, az RMDSZ vezetőségének fel kell vállalnia az autonómiát. Markó Béla sokszor hangsúlyozta, hogy az autonómiát tulajdonképpen akarják, csak nem éppen most, és nem pont így, hanem ha időszerű lesz. Az autonómia igénylése azért osztotta meg a magyarságot, mert az RMDSZ nem kezeli partnerként a Magyar Polgári Szövetséget, nem ül le vele közös asztalhoz, írta Plesa Vass Magda. Miért nem tud szót érteni Markó és az RMDSZ csúcsvezetése az MPSZ-szel? Jól megértik egymást Nastase pártjával, el egészen a baráti koccintásig, magyar földön, örömmel a magyar gyász évfordulója fölött. – Miért nem méretkezhet meg külön a Magyar Polgári Szövetség és külön az RMDSZ? Sok szó esik arról, hogy minek szólnak bele a romániai magyarság életébe a Fidesz politikusai, nevezetesen Orbán Viktor, aki most már az Európai Parlamentben is előreviheti az autonómia megvalósításának ügyét. Ezek az emberek nem háborogtak, mikor Medgyessy Péter együtt ünnepelt az RMDSZ csúcsvezetőségével, amikor utasításokat adott az itt élő magyaroknak arra, hogy legjobb "helyben maradni", itt kell keresni a boldogulást stb. /Plesa Vass Magda: "Aki szelet vet, vihart arat". = Szabadság (Kolozsvár), aug. 18., 19./

Márton Árpád képviselő, háromszéki MKT-elnök egyetért az SZNT azon ajánlatával, hogy közös előválasztásokat szervezzen az RMDSZ-szel. Megjegyezte azonban: a megválasztott jelöltek valamennyien az RMDSZ képviselői, illetve szenátori listáján kell hogy induljanak. SZNT–RMDSZ választási szövetség bejegyzéséről már csak azért sem lehet szó, mert akkor a parlamenti bejutási küszöb 8 százalékra emelkedik. Hasonlóan nyilatkozott július végén Puskás Bálint Hargita megyei szenátor is. Korábban Markó Béla szövetségi elnök elutasított minden közreműködésre vonatkozó ajánlatot. /Közös előválasztások? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

Brassai Zsombor cikkének /Földcsuszamlás avagy banánhéj, Krónika, aug. 13./ végén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökének nevezte magát. Brassai Zsombor azonban nem elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének, hanem a Maros megyei szervezet dr. Kelemen Atilla által kinevezett ügyvezető elnöke. Fizetett alkalmazott, munkáltatója Kelemen Atilla. Az írás így a munkaadó előtt tett tiszteletkör. Az RMDSZ valójában nem Kelemen Atillának köszönheti a 13-12 arányú fölényét a helyi tanácsban, hanem Doru Opriscannak, aki független tanácsosként jóval több szavazatot szerzett a szükségesnél és a román választási törvény értelmében, a töredékszavazatok visszaosztásánál, az RMDSZ-nek is jutottak román voksok. A marosvásárhelyi kudarcot nem lehet a demográfiai helyzettel magyarázni, mivel a választójoggal rendelkező korcsoportban Marosvásárhelyen a magyarság még mindig 53 százalékot képvisel, csak a teljes népesség szintjén csökkent le aránya a népszámlálás adatai szerint 47,5 százalékra. Román elemzők szerint a magyarság 20 százaléka szavazott Dorin Floreára, s ezért nyerhetett már az első fordulóban. Floreát 48 556-on, Kelement mindössze 34 625-en választották. Fel kellene tenni a kérdést, hány magyar szavazót riasztottak dr. Kelemen Atillának a kampány idején tett Tőkés Lászlót támadó vagy az MPSZ-t (Magyar Polgári Szövetséget) hídon dübörgő egérnek nevező nyilatkozatai. Azt is meg kellene kérdezni, miért zárkózott el az RMDSZ a marosvásárhelyi előválasztások megrendezésétől? Markó Béla, az RMDSZ 1993-ban megválasztott szövetségi elnöke örömmel nyugtázta már az 1996-os helyhatósági választásokon: „Az RMDSZ országos eredményei összességükben felülmúlták az 1992-es szintet, ami a lakosság változatlan bizalmát tükrözi.” (RMDSZ Tájékoztató, 1996. június 5.) Majd 2000-ben ismét az urnák elé járultak, és Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában így értékelt: „Az RMDSZ Erdély-szerte jobban szerepelt a mostani helyhatósági választáson, mint 1996-ban.” (Népújság, 2000. június 20.) Végül a 2004-es értékelés, Markó Béla szavaival: „A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ jobb eredménnyel került ki a helyhatósági választások első fordulójából, mint 2000-ben.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 17.) A második forduló eredményeinek ismeretében már azt is kijelentette: „A mi értelmezésünkben pedig ez egyfajta bizalmi szavazás is volt, és ily módon megerősített bizalommal, sokkal optimistábban nézhetünk az őszi parlamenti választások elé.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 22.) Összefoglalva: az RMDSZ elnökének meglátása szerint a romániai magyarságnak az RMDSZ iránti bizalma 1992-től folyamatosan és rendíthetetlenül növekedett, és nincs ok attól tartani, hogy ez a töretlen felfelé ívelés a jövőben változna. Izsák Balázs az RMDSZ-re leadott szavazatokat táblázatba foglalta. A számok az RMDSZ szavazóbázisának folyamatos sorvadását mutatják. Az RMDSZ-vezetés 8 éve nem meri a nyilvánosság előtt vállalni a kapott szavazatok számának értékelését. Hogyan növekedhetett a megszerzett polgármesteri székek száma? A kérdésre a választ, a 2000 után önállóvá lett községeknél kell keresni. 2000-ben 2957 polgármestert választottak Romániában, míg 2004-ben 3137-et. 2000 óta lett önálló község Csedreg, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Egri, Kálmánd, Kibéd, Koltó, Kökényesd, csak egynéhány a 22 új községből, amelyek az RMDSZ-nek a győzedelmes pluszokat hozták. Ugyanakkor hiba egy kategóriába sorolni egy nagyváros és egy kis település polgármesteri székét. Marosvásárhelyen 2000-ben a polgármester-választást eldöntő, második fordulóban 94 034-en vettek részt a választási névjegyzéken szereplő 137 642-ből. 2004-ben pedig 86 875-en a 133 667-ből. Dorin Florea pedig körülbelül 1000 szavazattal kapott többet, mint 2000-ben. A magyarság tömeges távolmaradása kimutatható. /Izsák Balázs: Mitől hiteles egy közösség? = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Tőkés László püspök nyilatkozatában sajnálatának adott hangot, hogy a júl. 24-i, tusnádfürdői beszéde miatt Orbán Viktort, a Fidesz – MPSZ elnökét "nemtelen támadások érték" mind a magyar, mind a román kormány részéről. "Az előbbieknél is fájdalmasabb azonban, hogy a román nacionál-kommunisták autonómiaellenes kirohanásaihoz felemás magatartásával az RMDSZ hivatalos vezetősége, nevezetesen Markó Béla pártelnök is készséggel asszisztál. Budapest, Bukarest és az RMDSZ eme hármas együttállása a kommunista internacionalizmus alapvető nemzeti érdekeinket sértő, szégyenteljes korszakát juttatja eszünkbe" – áll a nyilatkozatban. "Markó Béla pártelnök szerint az erdélyi magyarság számára végzetes lenne, ha Románia integrációjára nem kerülne sor. A magyar nemzeti erők is támogatják Románia integrációját, viszont ennek demokratikus előfeltételéül szabják az erdélyi magyarság autonómiához való közösségi jogának a biztosítását. Ezt szem előtt tartva, az RMDSZ-nek el kellene ítélnie a román miniszterelnök Orbán Viktort kárhoztató autonómiaellenes kirohanásait" – folytatja Tőkés. Az idei parlamenti választások programtervezetére vonatkozóan Markó Béla kijelentette: a következő négy évben az RMDSZ meg akarja teremteni a kulturális autonómia teljes jogi keretét. "Ez az ígéret merő kampányfogásnak tűnik, amennyiben az RMDSZ vezetősége nem utasítja vissza Adrian Nastase nyilatkozatát" – vélekedett Tőkés László. /Tőkés: Az RMDSZ-nek vissza kell utasítania Nastase kormányfő Orbán-ellenes kirohanásait. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

Sokakat meglepett a hír, hogy Tőkés László és Markó Béla után harmadik erdélyi magyarként Frunda György is megkapta a legmagasabb magyar állami elismerést, a köztársasági érdemrend nagykeresztjét. Maga Frunda is meglepődhetett, hiszen nem szakította meg egyiptomi nyaralását azért, hogy átvegye az alapesetben csak államfőknek, kormányfőknek járó kitüntetést. Tőkés és Markó esetében megérdemeltnek érezhettük a nagykeresztet, Frundánál aligha van ez így, írta Gazda Árpád. Ezen az sem változtat, hogy az RMDSZ szenátorát a legnépszerűbb erdélyi magyar politikusként jelzik a felmérések. Frunda – ha érdekei úgy kívánják – a demokrácia alapértékeivel is szembemegy. Az emberi jogokra hivatkozva érvel a képviselők és szenátorok vagyonnyilatkozatainak a nyilvánosságra hozása ellen, a magyarországi kisebbségek sanyarú sorsának a felemlegetésével próbálja azt bizonygatni Strasbourgban, hogy teljesen rendjén való volt a Magyar Polgári Szövetség kiszorítása a helyhatósági választások versenyéből. Egy újabb államfőjelöltséghez kellett az imázsjavító anyaországi hátszél. /Gazda Árpád: Frunda hátszele. = Krónika (Kolozsvár), aug. 24./

Aug. 24-én tartott megbeszélést Adrian Nastase kormányfő és Markó Béla. Elégedett az idei együttműködéssel is az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt – hangzott el a két párt vezetőinek megbeszélése után. A tanácskozás témája az SZDP–RMDSZ közti protokollum kiértékelése volt. Borbély László elmondta: mindkét fél civilizált választási kampányt óhajt. Szó esett az RMDSZ elnökjelölési szándékáról is, amelyet a kormánypárt természetesnek tart. A választások utáni együttműködés nyitott kérdés marad, egyelőre mindenki a választásokra koncentrál, a kormánypárt szeretné folytatni az együttműködést. Markó Béla hangoztatta: folytatni kell a decentralizációt az oktatásban, a kultúrában, az egészségügyben és a gazdaságban, így lehetséges a közeledés a magyar kisebbség által kért autonómiához. /(köllő): Elégedett egymással az SZDP és az RMDSZ. November után is folytatnák az együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

A prefektúra pert indított a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal ellen, mivel – úgymond – törvénytelenül állíttatták fel a város központjában levő parkban a tizenegy magyar történelmi nagyság és két szimbolikus alak, Csaba királyfi és a „vándor székely" alakját megörökítő szobrokat. A pert Borbáth István udvarhelyi magyar RMDSZ-es városi tanácsos, RMDSZ-frakcióvezető feljelentése alapján indították el. Az RMDSZ csúcsvezetése sem örült a szoboravató ünnepségnek. Markó Béla fanyalogva nyilatkozta, hogy a szobrok száma tizenhárom, ami pontosan annyi, mint az aradi szoborcsoporté, mégiscsak bántó a vértanúk szemszögéből nézve. Hargita megye újonnan megválasztott tanácselnöke, Bunta Levente pedig kijelentette a marosvásárhelyi RMDSZ SZKT-ülésen, hogy Székelyudvarhelyen nincs szükség olyan szoborparkra, ahol Csaba királyfi Orbán Viktorhoz hasonlít. A szobor valójában egy csöppet sem hasonlít a Székelyföldön nagy népszerűségnek örvendő volt magyar kormányfőhöz. /Papp Kincses Emese, Csíkszereda: Szobor-per és igazság. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 25./

Horváth István költőknek alapítvány viseli nevét, ápolja hagyatékát. Évről évre megemlékeznek róla. A költő szülőfalujában születésének kilencvenötödik évfordulója alkalmából Magyarózdi Fórum elnevezésű rendezvényt tartanak aug. 28-án. Markó Béla költő Pálfy G. István közíró, dr. Keszeg Vilmos néprajzkutató és dr. Tánczos Vilmos néprajzkutató tart előadást. /Nagy Botond: Emlékfórum Magyarózdon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 25./

Az RMDSZ Operatív Tanácsa (OT) aug. 25-én ülésezett Marosvásárhelyen. Párbeszéd az autonómiáért címet viseli az RMDSZ választási programja – jelentették be az RMDSZ vezetői. Frunda György bejelentette: harmadszorra nem vállalja az államfő-jelöltséget, így egyelőre csak az biztos, hogy az RMDSZ-nek lesz jelöltje a novemberi államelnök-választáson. Az RMDSZ OT ülése után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla RMDSZ-elnök leszögezte, hogy a következő parlamenti ciklusban jó esélyeket lát a kulturális autonómia megvalósítására, amelynek egyes elemei már léteznek, és a romániai közigazgatás decentralizálásával a területi autonómia is létrehozható. Elfogadták az előválasztásokra vonatkozó szabályzatot is. Markó Béla hangsúlyozta: az új szabályzat lehetővé teszi, hogy minden magyar beleszólhasson abba, hogy ki képviseli az erdélyi magyar közösséget a bukaresti törvényhozásban. Most nem csak az RMDSZ-tagok szavazhatnak a képviselő- és szenátorjelöltekre, hanem a magyarigazolvánnyal rendelkezők is részt vehetnek a belső előválasztásokon. Frunda György szenátor elmondta: nem volt semmilyen politikai üzenete annak, hogy nem vette át személyesen aug. 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést. Markó Béla elmondta: még nem tudják, hogy mikor tartják meg a magyarországi és a határon túli magyar szervezetek találkozóját (MÁÉRT), hiszen az ülés a magyarországi kormányválság miatt várhatóan tolódni fog az eredeti időponthoz képest. /B. T.: Magyarigazolvánnyal is lehet szavazni az előválasztásokon. Frunda György harmadszor nem vállalja az államfő-jelöltséget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 26./

Nagy figyelmet szentelt az aug. 25-i román sajtó a Szociáldemokrata Párt (PSD) és az RMDSZ megbeszélésének. A PSD és az RMDSZ továbbra is együtt kíván maradni, az RMDSZ kész alkuba bocsátkozni az őszi választások utáni támogatását illetően mind a most kormányon levő PSD-vel, mind a feljövőben levő liberális és demokrata pártkoalícióval – írták a román lapok. A Cotidianul azt írta, hogy a magyar szövetség már most alkuba bocsátkozott esetleges kormányzati részvételéről, pedig a legfrissebb közvélemény-kutatások a parlamenti küszöböt jelentő 5 százalék körüli eredményt jósolnak számára. Közben az erdélyi magyar közösségen belül növekvőben van az elégedetlenség "a Markó-Verestóy-Borbély-Frunda csoporttal szemben". Ebben a pillanatban – a reformerek táborával történt szakításon túl – az RMDSZ nagy gondja saját államfőjelöltjének kiválasztása – írta a Cotidianul. A lap szerint a Markó Béla trónörökösének tekintett Kelemen Hunor, Hargita megye RMDSZ-képviselője is számításba jöhet a szerepre. /A román sajtó az RMDSZ választási és kormányzási esélyeit latolgatja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 26./

A határon túli magyarok számára is nagy jelentőséggel bír a Magyar Szocialista Párt rendkívüli kongresszusán a kormányfőjelölt kérdésében hozott döntés, hiszen a határon túli magyar közösségeknek is fontos, hogy Magyarországnak minél előbb stabil kormánya legyen – mondta Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. Kijelentette: „Ami a személyi döntést illeti, Gyurcsány Ferencet ismerjük, többször járt Erdélyben. Fiatal, dinamikus politikus, aki jól ismeri a határon túli magyar közösségek helyzetét is. Meg vagyok győződve ilyen szempontból, hogy kapcsolatainkat a folytonosság fogja jellemezni.” /Markó Béla a kapcsolattartás folyamatosságát várja a kormányfőjelölttől. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

Elmarad a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) szeptember 11-ére tervezett ülése. Szabó Vilmos államtitkár aug. 27-én Budapesten úgy nyilatkozott, Medgyessy Péter megbízásából levélben tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit a halasztásról. A Máért ülését a kabinet többször elhalasztotta már, kiváltva ezzel a határon túli vezetők egy része és a magyar parlamenti ellenzék bírálatát. Az RMDSZ Operatív Tanácsának legutóbbi ülésén Markó Béla szövetségi elnök is úgy nyilatkozott: reméli, nem tolódik ismét nagyon el a betervezett találkozó. Szabó Vilmos elmondta azt is: a Máérttal ellentétben a magyarországi és a szomszédos országok parlamentjei magyar képviselőinek szept. 10-ei találkozóját az eredeti menetrend szerint megtartják. /Elmarad a Máért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

Horváth István költészete a sajátos erdélyi léthelyzet, a közösségi küzdelem, a kitartás, a folytonos újrakezdés ma is érvényes üzenetét hordozza – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke aug. 28-án, Magyarózdon, a neves erdélyi költőre emlékező ünnepi rendezvényen. Horváth István egyik legismertebb verse, a Tornyot raktam az erdélyi lét problematikájának lényegét ragadja meg. "A történelemben a magyarság tornyai sokszor összeomlottak, a közösség sokszor látszott elemeire szétesni, ám újból és újból képes volt újraépíteni tornyait" – hangsúlyozta a szövetségi elnök. A résztvevők felavatták a Horváth István nevét nemrégiben felvett helyi magyar általános iskola új névtábláját. /A torony mindig újraépíthető. Horváth Istvánra emlékeztek Magyarózdon. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./

Markó Béla RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levélben ismételte meg javaslatát Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke: a két politikai alakulat szervezzen közösen belső választásokat a nov. 28-án esedékes parlamenti választások előtt. Szász javasolta az RMDSZ és az MPSZ közötti politikai tárgyalások mielőbbi elkezdését. Az MPSZ névre szóló, személyes levéllel keresi meg mindazokat, akik idén tavasszal aláírásukkal támogatták az MPSZ választásokon való indulását. A borítékok Szász Jenő elnök és a helyi vezetők levele mellett tartalmaznak egy belépési nyilatkozatot is, amelyet ha kitölt és eljuttat a helyi szervezethez a megszólított, tagjává válik az MPSZ-nek. Háromszéken több mint 11 ezer, Sepsiszentgyörgyön 2700 levelet juttattak el a címzettekhez. /Farkas Réka, Zilahi Imre: Nyitás a tagok felé. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

Gál Éva Emesének az RMDSZ Etikai Bizottsághoz címzett levelére nem Melles Elődnek kellett volna válaszolnia, hanem az érintetteknek. Időközben Markó Béla is megígérte, hogy közbenjár az RMDSZ erkölcsi tisztaságát felügyelő szervezet tagjainál a válasz elküldése érdekében. Melles Előd éveken át akadályozta az erdők visszaadását és Gál Éva Emese ellen csak azért indított pert, mert az újságírónő vállalta a tények megírását, szögezte le Garda Dezső. Az RMDSZ által kiharcolt erdővisszaadási törvényt még most is „rossznak és vitathatónak" nevezte akkor, amikor az ő magatartásának köszönhetően a gyergyói emberek százai erdő helyett csutakost kaptak vissza, mivel ő és munkatársai 30 évre előre kitermelték a vágási lehetőségeket a Gyergyói-medencében. Melles Előd „beteges, közönséges jelentgetőnek" nevezte Garda Dezsőt, aki a parlament korrupciót kivizsgáló bizottságának tagjaként vállalta a famaffia elleni küzdelmet. Melles Elődöt visszaélése miatt leváltották a Gyergyói Erdőgondnokság vezető tisztségéből, sőt ügyészségi kivizsgálást kértek Melles Előd és egyes munkatársai ellen. Mindezek ellenére Melles Előd 2004-ben is különleges védettséget élvez Dézsi Zoltán területi RMDSZ-elnök részéről. Kik támogathatják Melles Elődöt az RMDSZ részéről a háttérből? /Dr. Becsek Garda Dezső parlamenti képviselő: Adalék az Etikai Bizottsághoz benyújtott Gál Éva Emese-levélhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./ Garda Dezső mellékelt egy rendőrségi iratot, mely szerint nyomozást kezdtek Melles Előd, Csibi Ferenc, Györfi Dénes és Incze József ellen az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt: „hivatali visszaélés személyek érdekei ellen" és „okirathamisítás saját aláírással". Továbbá Melles Előd, Ferencz Károly és Ferencz Dénes ellen a következő bűncselekmények elkövetése miatt: „munkahelyi visszaélés személyek érdekei ellen", valamint „bűnrészesség munkahelyi visszaélésben személyek érdekei ellen". Mindezek után áll a főszerkesztő megjegyzése: a lap az elkövetkezőkben a kérdéssel csakis a hivatalos információk közlésének szintjén foglalkozik, az egymással vitatkozó feleknek, még a replika szintjén sem biztosít teret. /Gyarmath János főszerkesztő: Ha már kár a Magyar Szóért! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

Szept. 3-án ülésezett az RMDSZ legmagasabb vezetőiből álló Operatív Tanács (OT), délután pedig a megyei elnököket tömörítő Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) egyeztetett. Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét javasolta az RMDSZ államelnök-jelöltjének mind az OT, mind a TEKT. A Transindex értesülései szerint a javaslat elfogadása előtt Horváth Andornak, a Korunk című havilap szerkesztőjének neve is szóba került lehetséges államelnökjelöltként. A neves fordító csak abban az esetben vállalta volna a versenyt az államelnöki székért, ha nem Markó Bélával kellett volna megmérkőznie. Az RMDSZ-nek eddig majdnem féltucat államfő-jelöltje van. /B. T.: Markót javasolja államfőjelöltnek az OT és a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Markó Béla szövetségi elnök elfogadta a jelölést, ő lesz az RMDSZ államelnökjelöltje. Több személy neve felmerült, Markó Attila helyettes államtitkár hozzátette: „mindannyian éreztük: legalkalmasabb személy még mindig valahol a háttérben van”, továbbá bevallotta, örvend Markó Béla jelölésének, hiszen „a szövetségi elnök érdeme az is, hogy az RMDSZ-ben ma is töretlen az egységépítő politika vonala.” /Markó Attila: És mégis elvállalta... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

Nyílt levélben javasolt tárgyalásokat a közös előválasztásokról Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke Markó Bélának. Markó Béla az MTI-nek elmondta: e levélben semmi újat nem talált ahhoz képest, ahogyan az RMDSZ az előválasztásokat megtervezte. Gyakorlatilag minden romániai magyar szavazhat, a szövetség azt javasolja, hogy ne csak RMDSZ-tagsági könyvvel, hanem magyarigazolvánnyal is joga legyen bárkinek részt venni az előválasztásokon – hangoztatta Markó. "Természetesen a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség nevű csoportosulás tagjai is jelöltethetik magukat az előválasztásokon" – hangsúlyozta Markó. Markó leszögezte: nem "közös előválasztásokról" van szó, hanem az RMDSZ-nek a teljesen nyitott, minden magyar számára részvételi lehetőséget biztosító előválasztásairól. /Szász Jenő közös szervezésű előválasztásokat javasol. /Markó: Bárki jelöltetheti magát, de indulni csak RMDSZ-listán lehet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke válaszolt Szász Jenőnek, az MPSZ elnökének Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett levelére. Leszögezte, bárki részt vehet az RMDSZ előválasztásán. Az RMDSZ sajnálattal értesült Szász Jenő álláspontjáról, miszerint ez a nyitottság "csak porhintés". Az RMDSZ, az SZKT határozata révén szavazati jogot biztosít minden magyarnak: akik RMDSZ-tagok, vagy valamely társult szervezet tagjai, vagy magyarigazolvánnyal rendelkeznek, illetve eleget tesznek a magyarigazolvány megszerzése feltételeinek. Amennyiben két szervezet, az RMDSZ és az MPSZ közös listát állít, az választási koalíciónak vagy politikai szövetségnek minősül, így a bejutási küszöb 8 százalékra emelkedik, ez a megoldás tehát már csak ezért sem lehetséges. Az RMDSZ előválasztásain mindenki vegyen részt, méretkezzék meg, így az MPSZ tagjai is. /Nagy Zsolt, ügyvezető alelnök, az Országos Kampánystáb vezetője: Nyílt levél Szász Jenőhöz, az MPSZ elnökéhez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./ Szász Jenő nyílt leveléről: Szabadság, szept. 4.

A szept. 4-én Marosvásárhelyen ülésező Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) öt ellenszavazattal elfogadta Markó jelölését. Markó Béla, az RMDSZ elnöke lesz a szövetség államelnökjelöltje az év végi általános parlamenti választásokon. Gyakorlatilag minden magyar részt vehet az előválasztásokon azokban a megyékben, ahol a területi szervezetek úgy döntenek, hogy urnás szavazást szerveznek. A novemberi választások kampányfőnökévé Nagy Zsoltot választották. Markó Béla elmondta: az RMDSZ-nek azért van szüksége saját államfőjelöltre, hogy hatékonyabban tudja kifejezni üzenetét, azt, hogy olyan társadalmat kell felépíteni Romániában, amelyben a különböző autonómiaformák helyet kapnak. Az SZKT eldöntötte, csak azokban a területi szervezetekben kötelező urnás előválasztást rendezni, ahol a magyar lakosság számaránya eléri a 40 százalékot. Az urnás előválasztás kötelezettségéhez Maros megye is közel állt, azonban itt a magyarok a lakosság mindössze 39 százalékát teszik ki. Az SZKT elfogadta, hogy azok szavazhatnak, akik eleget tesznek a magyar igazolvány megszerezéséhez szükséges feltételeknek. Ilyen egyik feltétel, hogy a kérvényező magyarul beszéljen. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden magyar szavazhat majd ott, ahol közvetlen választásokat szerveznek. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke, aki az RMDSZ belső ellenzékét képviseli, gratulált az RMDSZ választási programjához, amelyben megtalálható az eddig a dokumentumokból kimaradt közösségi autonómia kérdése. Kijelentette: örömmel tölti el, hogy a Párbeszéd az autonómiáért című programban tételesen rögzítették a magyar–magyar párbeszédet is, amelyre nagy szükség van. Hozzátette: azt szeretné, ha valós párbeszéd jönne létre az RMDSZ és a Szász Jenő vezette szervezet között. /Borbély Tamás: Markó Béla az államelnökjelölt. Marosvásárhelyen ülésezett az SZKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

Javaslattal fordult a Bihar megyei RMDSZ-hez, és a megyei tanács elnökéhez Szilágyi Zsolt, független parlamenti képviselő, a levélben Lakatos Pétert és Kiss Sándort arra kérte, hogy közös előválasztásokon jelöljék ki a megye magyar képviselő és szenátor-jelöljeit. Közvetlen állóurnás, titkos és egyenlő előválasztást szorgalmazott. Hasonló levéllel fordult Markó Béla szövetségi RMDSZ elnökhöz Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Pécsi Ferenc, az MPSZ szatmári vezetője Ilyés Gyula RMDSZ-elnök polgármesterhez juttatott el hasonló javaslatot. Szilágyi Zsolt képviselő kifejtette aggályait a választási törvénnyel szemben, amely megszabja, hogy milyen kisebbségi politikai szervezetek jelölhetnek, ezzel az MPSZ-t újabb sérelem érte. /(Balla Tünde): Közös előválasztásokat az RMDSZ-szel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./

Marosvásárhelyen, a Bernády Házban szept. 3-án megnyílt Haller József grafikáinak kiállítása. Írók, költők és mítoszok ihlette illusztrációiból mutat be válogatást. A tárlat megnyitását, a kiállító méltatását Markó Béla vállalta el. A megnyitón bemutatták az Arany-alapra arannyal /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című albumot, mely Haller József huszonnégy versillusztrációját tartalmazza. /N.M.K.: Költészet képekben. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

Hetedik alkalommal tartottak falunapokat Szilágykrasznán, többek között a helyi Cserey Farkas Társaság és a Krasznai Magyar Fiatalok Klubja szervezésével. Ökumenikus istentisztelet után több művelődési és sportesemény várta az érdeklődőket. A meghívottak kézhez kapták a Krasznát bemutató színes, gazdagon illusztrált, román, magyar, angol, német nyelvű kiadványt. A Kovács András vezényelte rétyi fúvószenekar szolgált zenével. Kraszna főutcáján huszárok vonultak, majd néptáncosok, népzenészek. Tárlaton mutatkozott be az Ipp Art művészcsoport. Sikeres volt a VII. Krasznai Nemzetiségi Néptánctalálkozó. Szeptember 5-én, vasárnap felavatták Petőfi Sándor bronz mellszobrát, a kolozsvári Lőrincz Lehel képzőművész alkotását a művelődési ház előtti közkertben. Az eseményen Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Ludányi Horváth Attila, a magyar főkonzulátus tanácsosa is megjelent. Lőrincz Lehel márványból készült Báthory István-szobra Szilágysomlyón, Ady Endre fekete gránit mellszobra pedig Szilágylompérton áll. Markó Béla rámutatott, az elmúlt másfél évtizedben sok valós és jelképes alapkövet tettek le. A krasznai Petőfi-szobor legyen tanúság, mondta, miszerint érdemes bizakodni. /Fejér László: Krasznai Napok. Petőfinek állítottak emléket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készült interjúban az államelnök jelöltségével kapcsolatban kifejtette: ő szerezte a legnagyobb tapasztalatot abban, miként kell egyensúlyt teremteni egy szervezeten belül, hogyan kell integráló üzeneteket megfogalmazni a közösség felé. Székelyföld területi autonómiáját a mostaninál sokkal céltudatosabb decentralizációval, a székely megyék régiófejlesztési együttműködésével és a gazdasági fejlesztési régiók mostani határainak a megváltoztatásával kell elindítani, szögezte le Markó. A Székely Nemzeti Tanács népszavazást kezdeményezett a területi autonómia érdekében. Markó szerint ezt az alkotmány és a törvény nem teszi lehetővé. /Gazda Árpád: Markó: önámítás a székely népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 8./

Azt üzenem majd a választóknak, amit egy erdélyi üzenhet Romániának: Erdélynek az ország "mozdonyává" kell válnia az integrációs folyamatban – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, majd hozzátette: úgy tűnik, egyedüli erdélyi államfő-jelöltként indul az őszi választásokon. Az SZKT elfogadta az RMDSZ választási programját: "Párbeszéd az autonómiáért" címmel. /Amit egy erdélyi üzenhet az országnak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 8./

Az idei, IV. Szilágybagosi Bánffy Napokon Markó Béla RMDSZ-elnök is megjelent. Szept. 4-én a híres Birtalan József és zenekara népviseletbe öltözött fiúk és lányok csapatával minden útkereszteződésnél megállt, és friss talpalávalóval, tánccal hívogatott a rendezvényekre. Sportvetélkedőn vettek részt a falu fiataljai. Másnap, vasárnap az istentisztelet utána megkoszorúzták a református templomkertben lévő emlékművet, Lőrinc Lehel szobrász munkáját. Délután hat néptánccsoport mintegy kétszáz táncosa ropta a szabadtéri színpadon. /J. L.: Bánffy Napok Szilágybagoson. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 8./