Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Markó Béla
7214 tétel
2004. november 12.
Továbbra is az igent támogatja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazáson – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén számos fontos kérdést kell Budapesten megvitatni. "Ezek közül nem tűr halasztást a kettős állampolgárság ügye, illetve a kérdésről tartott népszavazással kapcsolatos álláspontok egyeztetése, mivel közismert, hogy ebben eltér a véleményünk a magyar kormányétól" – mondta Markó. További fontos kérdés a határon túli magyarok magyarországi költségvetési támogatásának megvitatása. Jónak, de kissé megkésettnek nevezte az RMDSZ elnöke a külhoni magyar útlevél bevezetését. /Az RMDSZ továbbra is az igent támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./
2004. november 12.
Abszurdumnak tartja a külhoni magyar útlevél intézményét a magyar állampolgárság kiterjesztését kezdeményező Magyarok Világszövetsége (MVSZ). Borbély Imre, az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöke szerint amennyiben a külhoni útlevelet a kormány nem egy esetleges külhoni magyar állampolgárság részeként képzeli el, az ugyanolyan szappanbuborék, mint amilyen annak idején a Petőfi–Schiller-egyetem bejelentése volt Romániában. Markó Béla üdvözölte a szülőföldalapot és a gazdaságfejlesztési programot is. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy vélte, aki az állampolgárságra szavaz, az otthon maradásra és az autonómiára szavaz. A püspök a kormány riogatási szándékát látja abban az állításban, hogy 537 milliárd forint többletkiadással járna a magyar állampolgárság kiterjesztése. A magyar kormánypártok kitartanak a népszavazási „nem” mellett. Ezt Pető Iván, az SZDSZ országos tanácsának elnöke és Simon Gábor, az MSZP országos választmányának elnöke közösen jelentette be. Pártjától némiképp elrugaszkodva Szili Katalin házelnök a lelkiismeretük szerinti szavazásra biztatta a magyarországi választókat. /Rostás Szabolcs: Buborék a külhoni útlevél? = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./
2004. november 12.
A Szentmárton Napok nyitórendezvényeként vendégszerepelt nov. 10-én Csíkszentmártonban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Csíki Területi RMDSZ karavánja keretében az együttes eddig tíz előadást tartott a csíki falvakban. Ráduly Róbert Területi RMDSZ elnök az RMDSZ politikusai nevében elnézést kért azért, hogy nem mindig úgy döntöttek a politikusok, ahogy azt elképzelték volna. Csíkkozmáson a helyi közösség erejéből felújított, modern kultúrotthonban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes fellépése is rendhagyó volt, hiszen a hangosító berendezés meghibásodása következtében a közönség a táncok mellett a népdalok szövegeit is élvezhette. Az előadáson az együttes tagjai rímbe is szedték gondolatikat: tulipánra sok stampilla/ kormányfő lesz Markó Béla. /(Daczó Dénes): „Tulipánra sok stampilla”. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
2004. november 13.
Nov. 12-én tartották a 8. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) budapesti tanácskozását, amelynek fő témája a kedvezményes kettős állampolgárság kérdése volt. A tanácskozáson a magyar kormány, a magyar parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői vettek részt, a vita mindvégig feszült légkörben folyt. A magyar kormánypártok /MSZP és SZDSZ/ kivételével a résztvevők elfogadtak egy külön nyilatkozatot, amely a kettős állampolgárságot támogatja. A nyilatkozat, amelynek elfogadását Bugár Béla, a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke kezdeményezte, felkéri a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. A dokumentum aláírói szerint a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. "Sikeres népszavazás esetén felkérjük a magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal" – olvasható a nyilatkozatban. Mádl Ferenc köztársasági elnök a MÁÉRT-en kifejtette: történelmi igazságtétel a kettős állampolgárság, nincs jogi akadálya annak, hogy a határon túli magyarok megkapják a magyar állampolgárságot. Mádl Ferenc álláspontját a határon túli reprezentatív magyar közösségek vezetőivel az elmúlt években folytatott beszélgetései, valamint a kérdés vezető szakértőivel való tanácskozás eredményeként alakította ki. Mádl Ferenc arra szólítaná fel Magyarország választópolgárait, hogy „vállaljanak közösséget azokkal a magyarokkal, akikkel a történelem egy nemzetbe rendezett minket, és akik szeretnék velünk ezt a sorsot osztani, barátságban minden szomszéddal és az egységében erősödő Európával”. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ki kell számolni, mi mibe kerül. Orbán Viktor Fidesz elnök szerint azt kell világossá tenni, hogy az igen szavazat nem jár pluszköltséggel az adófizetők számára. "De csak egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat, úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt még a népszavazás előtt" – mondotta. "Nemzetközi példák alapján kijelenthetjük, hogy semmilyen nemzetközi akadálya nincs egy olyan útlevél megadásának, amely az egész európai unió területére szabadságot ad. A második alapelv, hogy ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek" – tette hozzá. Tizennégymillió magyar útlevél jelentősége a Kárpát-medencében felbecsülhetetlen, kitágítja Magyarország gazdasági határait, Budapest valóságos regionális központtá válik és növekedhetnek a magyar–magyar vegyes vállalatok – jelentette ki. A határon túli magyar szervezetek egyöntetűen az igent szorgalmazzák a kettős állampolgárságról – erősítette meg több szervezet vezetője. Markó Béla, az RMDSZ elnöke úgy nyilatkozott: "Fontos a magyar kormány által bejelentett csomagterv, s értékelem, hogy többlettámogatásról döntöttek néhány fontos területen, mert ez segít a határon túli magyar közösségeknek a szülőföldön való boldogulásban. Viszont ez nem helyettesítheti az igent a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson". Felhívta a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság körében most is tapasztalható az elvándorlási szándék, a kettős állampolgárság legfeljebb újabb eszközt adna egyeseknek a kitelepedéshez. Éppen ennek megelőzésére szolgálna, viszont az a csomagterv, amelyet bejelentett a magyar kormány – tette hozzá. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a mulasztások onnan adódtak, hogy az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. "Konkrétan itt Kovács Lászlóra célzok, aki több ízben kérte, hogy ne nehezítsük az anyaország EU-csatlakozását és várjuk meg május elsejét, majd utána komolyan foglalkoznak ezzel a kérdéssel" – fogalmazott. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke elmondta: a határon túli magyar szervezetek megegyeztek abban, hogy mindannyian felkérik a magyar állampolgárokat, hogy vegyenek részt a kettős állampolgárságról kiírt népszavazáson és szavazzanak igennel. /Feszült vita a Magyar Állandó Értekezleten. Az MSZP és az SZDSZ nem írta alá a kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A MÁÉRT ülésén Orbán Viktor kifejtette: „Mindenik képviselt határon túli magyar szervezet kérte a kormányzó pártokat és a miniszterelnököt, hogy változtassák meg álláspontjukat, és a kettős állampolgárságra mondott nem helyett álljon át az igenek oldalára. (…) Szerintem nincs Magyarországon egyetlen olyan politikai erő sem, a határon túliakról nem is beszélve, akik azt szeretnék, hogy falak épüljenek magyarok és magyarok közé. (…) Azt kell világossá tennünk, hogy az igen szavazat nem jár plusz költséggel az adófizetők számára (…). Egyetlen módon tudjuk eloszlatni ezeket az aggodalmakat. Úgy, hogyha közösen megalkotunk egy törvényt a népszavazás előtt. Nevezzük ezt, mondjuk az európai útlevélről szóló törvényjavaslatnak, amelynek az a hivatása, hogy tisztázza, milyen tartalma lesz a kettős állampolgárságnak. Ennek a törvényjavaslatnak elsősorban azon az alapelven kell nyugodnia, hogy olyan útlevelet kell eredményezzen, mint amilyen nekünk van. (…) Miért adnák kevesebbet, ha többet is adhatunk? (…) A második alapelv az, hogy ez a megoldás, ez az útlevél ne jelentsen egyetlen fillér terhet sem a magyar adófizetőknek. Minden más részletkérdés. Ha ezekben az elvekben egyetértünk, akkor megtaláljuk a jogi megoldást.” Hangsúlyozta, a határon túli magyarok ügye „nem egy probléma, hanem egy lehetőség”, nemcsak erkölcsileg, hisz gazdasági értelemben is komoly lehetőségeket jelentene a Kárpát-medencében Magyarország számára. Egyetlen dokumentum született a MÁÉRT VIII. ülésén: A Magyar Állandó Értekezlet nyilatkozata a kettős állampolgárságról címmel, Bugár Béla – a már EU-tag Szlovákia legnagyobb magyar érdekképviseleti szervezetének, a Magyar Koalíció Pártja elnökének – kezdeményezésére. A Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták kivételével az értekezleten részt vevő határon túli és anyaországi szervezetek, pártok mindegyike aláírta. A nyilatkozatot aláírók felkérik a magyarországi választópolgárokat, hogy a dec. 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt, és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. Kijelentik, hogy kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. Továbbá felkérik a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától. Sikeres népszavazás esetén pedig, felkérik az Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve, olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. /Guther M. Ilona: Konszenzus nélkül ért véget a MÁÉRT VIII. ülése. A meccs állása 14-2. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A konferencián a többi közt megjelent Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Ágoston András, a Vajdasági Demokrata Párt elnöke, Gajdos István, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, valamint a nyugati magyarság képviseletében Léh Tibor, a Magyarok Világszövetsége nyugati régiójának elnöke. /(Guther M. Ilona): Az új nemzetstratégiáról tárgyalt a Máért VIII. ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
2004. november 15.
A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozatot fogadott el a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezeteinek többsége Budapesten. A dokumentumot a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége nem írta alá. A nyilatkozat szövege: A Magyar Állandó Értekezlet alábbi tagszervezetei a kettős állampolgárságról szóló népszavazással kapcsolatban a következő nyilatkozatot teszik. 1. Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-i népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2. Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3. Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4. Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláíró szervezetek: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség Bugár Béla, Magyar Koalíció Pártja Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation Deák Ernő, Észak- és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége Léh Tibor, Magyarok Világszövetségének Nyugati Régiója Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum /A kettős állampolgárságot támogató nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./
2004. november 15.
Hiller István, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke nov. 13-án kijelentette, pártja elvárja a kormánytól, hogy alkossa meg a "nemzetpolgárság" fogalmának jogi intézményét, és lehetőleg már a jövő héten nyújtsa be az Országgyűlésnek a határokon túli magyarok korlátlan, szabad beutazását biztosító úti okmányról szóló törvényjavaslatát, és azt vigye négypárti egyeztetésre. A nemzetpolgárság intézménye egyesítené a határokon túli magyarság jogos igényeit, illetve Magyarország lehetőségeit. A Máért-on elhangzottakat kommentálva Orbán Viktor Fidesz-elnök úgy nyilatkozott: a Kárpát-medencében csak Magyarország nem tudja nemzeti érdekeinek megfelelő módon rendezni a kettős állampolgárság ügyét. Hiller István a Máért-ülésből azt a következtetést is levonta, hogy a Fidesz és annak elnöke "visszavonulót fúj", nem a kettős állampolgárságot támogatja, hanem az útlevél megadását. Kuncze Gábor, a Szabaddemokraták Szövetségének (SZDSZ) elnöke úgy nyilatkozott: egyetért annak a programcsomagnak bizonyos elemeivel, amit az MSZP a szülőföldön maradás elősegítése érdekében készül benyújtani. A kettős állampolgárságról szóló december 5-i népszavazás a magyarság erkölcsi minőségét is meghatározó referendum – mondta Orbán Viktor. Szerinte biztató, hogy akik a Máérton a kettős állampolgárság ellen szóltak, azok "szava merő magyarázkodás volt". Ez – tette hozzá – azt mutatja, hogy létezik lelkiismeret. Orbán élesen kritizálta, hogy kormányzati szinten pénzben mérik az embert, kilóra mérik a határon túli magyarokat. A magyar kormány sodródik, se programja, se stratégiája nincsen a határon túli magyarok dolgában – hangoztatta Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke (EMNT) nyilatkozatában. A kormánynak ebben a vétkes mulasztásában – többekkel együtt – cinkos szerepet vállalt a RMDSZ – vélte Tőkés László, emlékeztetve: Markó Béla elnök még nem is olyan régen váltig hangoztatta, hogy a kettős állampolgárság és az autonómia egymással összeférhetetlenek. /Magyar helyett nemzetpolgárságot? Újabb Hiller-találmány kompromisszumra. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2004. november 15.
Meggyőződésem, hogy sikerül elfogadtatnunk Magyarországgal a kettős állampolgárság megadását, azonban ennek romániai alkalmazásához a státustörvényhez hasonlóan a bukaresti kormányt is rá kell bírnunk – nyilatkozta nov. 14-én Markó Béla. Az RMDSZ elnöke fontosnak nevezte a magyar kormánynak a Máért ülésén bejelentett csomagtervét, és úgy értékelte, a beígért többlettámogatások elősegítik majd a határon túli magyar közösségek szülőföldön való boldogulását. „A magyar–magyar csúcs a konszenzus intézményes kerete, eszköze. Azáltal, hogy a 8. Máérten nem született egyöntetű zárónyilatkozat, éppen az értekezlet lényege, rendeltetése került veszélybe, és ha rövidesen nem történik változás, a csúcs a pártpolitikai harcok áldozatává válhat” – kommentálta a Máért nov. 12-i ülésén történteket Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Hozzátette: a magyarországi kormánypártok háttérbe szorították a nemzetpolitikai alapérdekeket, amikor a határon túli magyar szervezetek közakaratával ellentétben nemre buzdítják szavazóikat a kettős állampolgárság ügyében. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnöke úgy vélte, elmozdulást jelentene, ha a népszavazást megelőzően sikerülne valamiféle törvényjavaslatban megállapodni. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint az MSZP túl hosszú időt hagyott kihasználatlanul ennek a kérdésnek a megoldására. /A határon túliak véleménye. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2004. november 15.
Romániában is lesz népszavazás a kettős állampolgárságról – jelentette ki a hét végén Markó Béla, az RMDSZ államelnökjelöltje kalotaszegi kampánykörútján, mert a kettős állampolgárság megszerzéséhez is erős, befolyásos parlamenti képviselet szükséges. Markó Béla kampánykaravánja Kalotaszentkirályon, Bánffyhunyadon, Kőrösfőn, Magyarlónán, Tordaszentlászlón és Várfalván haladt végig. /B. T.: Markó: November 28-án lesz "romániai népszavazás". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./
2004. november 16.
A nagybányai, november 10-i kampánynyitó nagygyűlés után – amelyen Markó Béla államelnök-jelölt és az országos kampánystáb is részt vett – dr. Bónis István, a Máramaros megyei parlamenti képviselőjelölt és a helyi kampánystáb egy része folytatta a vidéki magyarlakta települések választóival való találkozást. Szinérváralján, a kultúrházban beszélgetett el dr. Bónis István és a máramarosszigeti Váradi László szenátorjelölt a helyi választókkal, Nov. 13-án szombaton Magyarlápos szórványvidéken folytatódott a kampány. /Farkas E. Zoltán: RMDSZ-kampány Máramaros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
2004. november 16.
Tőkés László püspök, az EMNT elnöke a Magyar Állandó Értekezlet nov. 12-i ülése kapcsán nyilatkozatot adott ki. A magyar kormány sodródik. Se programja, se stratégiája nincsen a határon túli magyarok dolgában. A kormány mulasztásában cinkos szerepet vállalt az RMDSZ. Markó Béla elnök nem is olyan régen még azt hangoztatta, hogy a kettős állampolgárság és az autonómia egymással összeférhetetlenek. A Markó-féle pártvezetőség a román kormánnyal együttműködött abban, hogy a kettős állampolgárságot képviselő Magyar Polgári Szövetséget valósággal letörölje a politikai palettáról, az autonómia ügyét hordozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot és a Székely Nemzeti Tanácsot pedig ellehetetlenítse.  /Tőkés László püspök, az EMNT elnöke: ... nemzeti egységre jussanak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 16./
2004. november 17.
Kézdivásárhelyen a Vigadó zsúfolásig megtelt nov. 15-én, a Népi Akció színeiben induló Magyar Polgári Szövetség és a Székely Nemzeti Tanács választási jelölt- és programbemutató kampánygyűlésén, melyre meghívták Bayer Zsolt budapesti újságírót, Szabó Csilla, Sasvári Sándor, Beregszászi Olga és Homonyik Sándor anyaországi előadóművészeket, akik erdélyi körútjuk első állomására érkeztek. Bayer Zsolt elmarasztalta Markó Bélát és az RMDSZ csúcsvezetőségét, mondván, félrevezetik a magyar közösséget, nem mondanak igazat, visszautasították az SZNT népszavazási kezdeményezését. Ha most az RMDSZ bejut a román parlamentbe, mondotta, a következő négy évben ismét lekerül napirendről az autonómia ügye. Elmondta: a kommunista diktatúra éveiből, a nyolcvanas évekből három nevet ismert: Doina Cornea, Smaranda Enache és Tőkés László – ők nyíltan szembe mertek szállni a Ceausescu-diktatúrával. Bayer a kettős állampolgárság kérdésére is kitért, lélekkufároknak nevezve a mostani magyarországi kormányzó pártokat.  Ezt követően bemutatkoztak a Népi Akció színeiben induló MPSZ-es szenátor- és képviselőjelöltek: dr. Csapó József, Benkő Emőke, dr. Fekete Károly, Benedek Barna József, valamint Bereczki Kinga, Sánta Imre, Benkő Árpád Jenő, Cseh Béla és Gazda Zoltán. Szász Jenő, az MPSZ országos elnöke, Székelyudvarhely polgármestere az RMDSZ tizenöt éves kudarcait, megvalósítatlan választási ígéreteit vette számba. /Iochom István: Főrészvényesek Magyarországon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./
2004. november 19.
Az RMDSZ arra kéri a magyar állampolgárokat, hogy igennel szavazzanak a december 5-i népszavazáson, a magyar kormánypártokat pedig felszólítja arra, hogy vizsgálják felül a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontjukat, olvasható az RMDSZ nov. 18-án kiadott közleményében. A közlemény felszólítja a magyar kormánypártokat, hogy "ne folytassanak az anyaországi választókat és a határon túli magyarokat egymással szembeállító kampányt". "Meggyőződésünk ugyanis, hogy minden magyar közös érdeke azoknak a jogszabályoknak az elfogadása, amelyek hozzájárulnak a magyar nemzet tagjainak akadálytalan együtt-éléséhez". Az RMDSZ a november 28-i romániai parlamenti választások után a rendelkezésére álló politikai eszközökkel kész mindent megtenni annak érdekében, hogy Romániában a kormánnyal elfogadtassa a kettős állampolgárság gyakorlásának feltételeit – szögezte le közleményében Markó Béla és Takács Csaba. /RMDSZ: Vizsgálják felül a kettős állampolgársággal kapcsolatos álláspontjukat a magyar kormánypártok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2004. november 19.
- Ahogyan a történelemben, úgy ma is minden magyarnak, minden székelynek össze kell fognia: november 28-án ugyanis önmagunkról, eredményeink megőrzéséről, a kettős állampolgárságról, Székelyföld autonómiájáról döntünk – hangsúlyozta nov. 18-án Markó Béla, az RMDSZ államfőjelöltje székelyföldi kampánykörútjának első napján. Markó mintegy 8 megyét érintő, több hetes kampánykörútját folytatva az RMDSZ Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltjeinek társaságában számos székelyföldi település magyarságával találkozott. A székelyföldiek lelkesen fogadták a piros-fehér-zöld RMDSZ-lobogót, és a magyarság egységét jelképező RMDSZ ernyőt. – Az RMDSZ üzenete: Székelyföld, Erdély fellendítése – hangsúlyozták az RMDSZ vezetői a Székelykeresztúron tartott választási fórumon. /(Csernik Attila): RMDSZ-karaván a Székelyföldön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2004. november 20.
Nekünk nem fél Székelyudvarhely, nekünk nem fél Székelyföld támogatására van szükségünk – fogalmazott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nov. 18-án a Székelyudvarhelyen tartott választási rendezvényen. Markó számos Udvarhely-környéki településen találkozott a helyi magyarsággal. Markó Béla szövetségi elnök, államelnök-jelölt Székelyudvarhelyen is átadta az RMDSZ szimbolikus ernyőjét, amely alatt – mutatott rá – megférnek egymás mellett Verestóy Attila és Sógor Csaba szenátorjelöltek is. Markó arra is kitért, hogy azok, aki román párt listáin jelöltetik magukat, veszélyeztetik az egységes magyar érdekképviseletet. Dr. Verestóy Attila szenátor rámutatott: csakis a közösség iránti felelős és alázatos munka lehet eredményes az elkövetkező időszakban is. Markó Béla nov. 19-i Kovászna megyei körútját Vargyason kezdte meg. Hídvégen az RMDSZ elnöke és a szövetség Kovászna megyei vezetői átadták a település első magyar polgármesterének az RMDSZ támogatásával beindított új magyar iskola kétnyelvű névtábláját. /(Csernik Attila): Nem egy fél, hanem egész Udvarhelyre van szükségünk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2004. november 22.
Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ államelnök-jelöltje beszédet mondott a Csíkszeredában rendezett választási fórumon. – Minden magyar felelős minden magyarért. Csíkszereda felelős Szatmárnémetiért, Vajdahunyad Gyergyószentmiklósért, minden székely minden székelyért, és minden magyar minden magyarért. Az összefogás a garanciája annak is, hogy a kettős állampolgárságot itt Romániában is el tudjuk fogadtatni – mondta Markó Béla. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere mutatta be az RMDSZ Hargita megyei szenátor- és képviselő-jelöltjeit: Verestóy Attilát, Sógor Csabát, Korodi Attilát, Becsek Garda Dezső Kálmánt, Kelemen Hunort, Antal Istvánt és Asztalos Ferencet. /Markó Béla székelyföldi kampánykörútja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./
2004. november 22.
Első alkalommal szervezte meg nov. 20-án a Hargita megyei önkormányzat a civil szervezetek konferenciáját, melyet Borboly Csaba, a megyei tanács alelnöke nyitott meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke üdvözölte a kezdeményezést. A konferencián előadások hangzottak el a környezetvédelemről, a politika és a civil szféra együttműködéséről, az EU-elvárásokról a civil szférával szemben, a közösségfejlesztésről, a kihívásokról stb. /Szüszer-Nagy Róbert: Civil szervezetek konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 22./
2004. november 23.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a vele készített interjúban kiemelte, hogy az RMDSZ-nek oda kell figyelnie a szociális és gazdasági problémákra. Sokan elfordultak a politikától. Az RMDSZ komoly szórványprogramja van, sorra nyitják meg az iskolákat. Markó a kettős állampolgársággal kapcsolatban leszögezte: élesen szemben állnak a magyar kormánypártok, a magyar kormány véleményével. A kitelepülés megelőzésére olyan helyzetet kell teremteni Erdélyben, hogy innen ne akarjanak elmenni az emberek, de főleg a fiatalok. Markó úgy fogalmazott, hogy „nálunk november 28-án lesz a népszavazás a kettős állampolgárságról, mint ahogy az autonómiáról is/Gyarmath János: Mi már vasárnap „kettős igennel” szavazunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./
2004. november 24.
Nov. 23-án Bukaresten Wilfried Martensszel, az Európai Néppárt (EPP) elnökével, Konstantine Sasmatzoglouval, az EPP politikai tanácsadójával, valamint Antonio Costanzóval, a Kereszténydemokrata Munkavállalók Európai Szövetségének (EUCDA) főtitkárával találkozott Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és államelnök-jelöltje. /Markó Béla az EPP elnökével találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./
2004. november 24.
Kuszálik Péter ajánlotta, érdemes elővenni régi újságokat. „Borbély Imre, aki köztudottan egyik legnagyobb ellensége az RMDSZ-nek és a szövetségi elnöknek, kezdetben még így vélekedett: Markó Béla »a jelenlegi nehéz időkben« ideális elnöke lesz az RMDSZ-nek. (Orient Expressz, 1993. febr. 12.)” Borbély Imre – és eszmetársai számára – az „ideális elnök” rövid idő alatt átváltozott „leváltandó elnökké”. Az erdélyi magyarság nagyobbik része elfogadja Markót, írta Kuszálik. Sokan próbálták eltávolítani az RMDSZ vezérkarát. Bitay Ödön, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete vezető tanácsának tagja például kijelentette, hogy az RMDSZ egy megcsontosodott, működésképtelen szervezet. (Magyar Hírlap, 1993. ápr. 26.) Bitay azóta revideálta az álláspontját, az RMSZ 2004. nov. 4-i számában a Demokratikus Újbaloldali Fórum elnökeként ítélte el a „romániai magyarság politikai megosztására irányuló – kívülről sugallt és céljainktól távol álló – kísérleteket”, s arra figyelmezteti a Polgári Szövetséget: felelősséggel tartoznak az egységbontásért. Katona Ádám 1993-ban úgy látta, hogy „még sohasem állt olyan közel a teljes széthulláshoz az RMDSZ, mint most” (Pesti Hírlap, 1993. máj. 26.); Nagy Béla, korábbi Bihar megyei elnök szerint az RMDSZ hajója süllyedőben van (Bihari Napló, 1993. jún. 1.). Borbély Imre 1996-ban úgy vélte: azért halogatják a belső választások megszervezését, mert az a „bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetné” (Erdélyi Napló, 1996. jún. 12.). /Kuszálik Péter: Morfondír. Egy kis lapszemle! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
2004. november 25.
Az idei elnökválasztás második fordulója előtt az RMDSZ ajánlást fogalmaz majd meg a romániai magyar választók számára, jelentette be Markó Béla, az RMDSZ elnökjelöltje. Hozzátette: a Szociáldemokrata Párt + Román Humanista Párt (SZDP–RHP) szövetséggel, illetve a liberális-demokrata szövetséggel egyaránt elképzelhető a választás utáni együttműködés, mindkét formáció tett ugyanis ajánlatot ez irányban. Markó kifejtette: a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megpróbálja megakadályozni az RMDSZ parlamentbe való bejutását, jelöltjeinek azonban, akik közül néhányan a Népi Cselekvés listáin indulnak a választásokon, nincs esélyük. – Két koncepció áll szemben: az RMDSZ-é, amely a román pártokkal kollaborálva akarja elérni célkitűzéseit, beleértve az autonómiát is, illetve az MPSZ-é, amely szerint az RMDSZ jelenléte a parlamentben nem volt hatásos, ezért parlamenten kívüli eszközöket kellene használni – fejtette ki Markó. /Markó: Mindkét szövetséggel elképzelhető az együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2004. november 25.
Híveinek lelkiismeretére bízza a hétvégi romániai választásokon való részvételt és a szavazást a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, amely súlyosan elmarasztalta az RMDSZ politikáját – derült ki Tőkés László püspök nov. 24-én tartott nagyváradi sajtóértekezletén. Az Erdélyi Nemzeti Tanács (EMNT) elnöki tisztét is betöltő püspök ismertette nyilatkozatát a választásokról, az autonómiáról és a kettős állampolgárságról. A dokumentumban Tőkés keményen bírálta az RMDSZ vezetőségét. Úgy vélte: október végén Markó Béla az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) közötti közvetítésre vonatkozó kísérletek elutasításával végképp elszalasztotta annak a lehetőségét, hogy a romániai magyarság választási egysége megegyezés útján létrejöjjön. Az RMDSZ ezzel együtt "megakadályozta" az erdélyi magyar nemzeti közösség "plurális egységének megteremtését", s "ugyanakkor a magyarság parlamenti képviseletének a fenntartását is felelőtlen módon kockára tette, ezzel pedig súlyos dilemma elé állította az erdélyi magyar választókat: ha részt vesznek a választásokon és az RMDSZ-re szavaznak, hitelesítik a szövetség elhibázott politikáját, ha pedig nem mennek el szavazni és nem adják voksukat az RMDSZ-re, az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét veszélyeztetik, ami szintén sajnálatos és fájdalmas fordulat volna" – vélekedett a püspök. /Tőkés híveinek lelkiismeretére bízza a szavazást. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./
2004. november 25.
Nov. 24-én zsúfolásig megtelt a marosvásárhelyi sportcsarnok az RMDSZ kampányzáró rendezvényén. Nagy Zsolt, a kampánystáb vezetője arra kérte a magyarságot, hogy legyenek ott nov. 28-án a választáson, hogy az RMDSZ erős maradjon a következőkben is. Dr. Kelemen Attila Maros megyei RMDSZ-elnök után Markó Béla államelnökjelölt szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, hogy Vásárhelytől Vásárhelyig (Kézdivásárhelytől Marosvásárhelyig), közösségtől közösségig, magyarságtól magyarságig folyt a kampány. „Az RMDSZ ernyője 15 éve véd minket, és még sokáig kell védenie, mert nem mindig süt a nap. Mindenki befér az RMDSZ ernyője alá.” Koncz Zsuzsa és Bródy János adott koncertet, majd színpadra léptek az RMDSZ képviselő- és szenátorjelöltjei az egész országból. /Nagyálmos Ildikó: Kampányzáró Marosvásárhelyen. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 25./
2004. november 26.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke, államfőjelöltje a vele készült interjúban rámutatott, az lenne a siker, ha elérnék, de legalább megközelítenék a 2000-es választási eredményt. Az RMDSZ parlamenti befolyása az utóbbi időben enyhített az etnikai feszültségeken. Fél évvel ezelőtt még nyilatkozatban jelentette ki az RMDSZ-frakció, hogy a választási évben benyújtott autonómia-törvénytervezet a szélsőséges román nacionalisták malmára hajthatja a vizet. Most meg az RMDSZ is az autonómia jelszavával kampányolt, jegyezte meg Gazda Árpád, a lap munkatársa. Fél évvel ezelőtt sem az autonómia ellen nyilatkozott a frakció, csak nem értett egyet egy olyan szimbolikus gesztussal, amelynek akkor semmiféle eredménye nem lehetett. Ha pedig az eddig ellenzékben lévők úgy érzik, hogy most az RMDSZ az ő céljaikat is felmutatja, akkor ezt elégtétellel kellene tudomásul venniük, fejtette ki Markó Béla. /Gazda Árpád: Együttműködési feltétel lesz az autonómia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./
2004. november 29.
Örömmel fogadták az RMDSZ marosvásárhelyi "főhadiszállásán" az exit poll-eredményeket, Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta, sikernek tekinthető ez az eredmény, hiszen több hónapos megosztási kísérletek után az erdélyi magyarság letette a voksát a politikai egység mellett. /B.T.: Pezsgőbontás az RMDSZ marosvásárhelyi főhadiszállásán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
2004. november 29.
Nov. 26-án az RMDSZ bukaresti szervezete új székházba költözött. A legutóbbi népszámlálás szerint mintegy 9000 főt számláló magyar közösség az évek során kinőtte a Petőfi Házban rendelkezésére bocsátott irodáit, ezért az RMDSZ vezetőségének közbenjárására megkapta az egykori Mezőgazdasági Bank épületének egyik emeletét. A házavatásra eljöttek az RMDSZ-honatyák, a történelmi egyházak képviselői, egyetemi oktatók, művészek, újságírók, diákok. Jelen voltak a bukaresti magyarság listavezető parlamenti jelöltjei: dr. Kövér György sebészorvos (szenátus), valamint dr. Cihó Miron történész, a Bukaresti Tudományegyetem tanára (képviselőház). Az ünnepséget Budai Richárd, a bukaresti RMDSZ elnöke nyitotta meg, majd Markó Béla, az RMDSZ vezetője összefoglalta a kampánykörútjának tapasztalatait: összesen húsz ezer kilométert tett meg, ez idő alatt fölkereste eldugott falvak szórványközösségeit éppúgy, mint a tömbmagyar vidékek városait. Mindenütt szeretettel fogadták. /(Barabás István): Bukaresti magyar ünnep. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
2004. november 30.
Az erős kampánynak, az erdélyi értelmiségiek, egyházak és civil szervezetek támogatásának, valamint a magyar közösség megfelelő létszámú részvételének köszönhető, hogy az RMDSZ fenntarthatja a jövőben is parlamenti képviseletét – mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A választási eredmény az erdélyi magyar összefogás eredménye. „Hajlandóak vagyunk mindenkivel együtt gondolkodni, aki az RMDSZ-en belül keresi politikai jövőjét” – mondta. Markó Béla emlékeztetett arra, hogy Románia jövendő parlamentjében az RMDSZ szeretné megvalósítani programjának három fő célkitűzését: az integrációt, az autonómiát és a jólétet. /Markó Béla szerint: Magyarságunk elutasította a megosztó törekvéseket. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./
2004. december 1.
Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSZ nem kapott a választások meghamisítására utaló jelzéseket azokban a térségekben és megyékben, ahol megfigyelőket delegált a választásokra. /Markó: az RMDSZ nem kapott a választások meghamisítására utaló jelzéseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 1.
Az RMDSZ kész vállalni a kormányzás feladatát, mivel a romániai magyar közösségnek érdeke, hogy aktív szerepet vállaljon a döntéshozatalban is – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a szövetség Operatív Tanácsának bukaresti ülése után. Nem fognak támogatni egy olyan kormányt, amely akár csak hallgatólagosan is együttműködik a Nagy-Románia Párttal. /B. T.: Nincs döntés még arról, melyik elnökjelöltet támogatja az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./
2004. december 2.
Magyarországi kampánytémának nevezte a kettős állampolgársággal kapcsolatos vitát dec. 1-jén Gyulafehérvárott Adrian Nastase miniszterelnök, aki szerint semmiféle nemzetközi jogi és politikai alapja nincs az elképzelésnek. Nastase őrültségnek minősítve az "ötletet", amely szerinte a XIX. század végének, illetve a XX. század elejének szemléletét idézi. Ha a kettős állampolgárság megadásáról szóló elképzelés valóra válna, Nastase értelmezése szerint a romániai magyarok kollektív formában, nem pedig egyénileg jutnának állampolgársághoz. E magyarok ráadásul 2007-ben "hármas állampolgársággal" is rendelkeznének majd, mivel egyben az Európai Unió állampolgárai is lesznek – mondta. Nastase azt állította, hogy a kettős állampolgárságot "Orbán úr és csapata" kezdeményezte, így akarván újból vitát nyitni a kisebbségi kérdésről, hogy kedvező helyzetbe hozza a Fideszt a két év múlva esedékes magyarországi választásokon. Románia keményen fog válaszolni minden olyan kísérletre, amely etnikai alapon próbálja bevezetni a kettős állampolgárságot a romániai magyarok számára – szögezte le Adrian Nastase. Kilátásba helyezte, hogy ez esetben kész az európai intézményekhez fordulni, "szövetségesre" találva az Európa Tanács, a Velencei Bizottság és az unió több képviselőjében. – Az RMDSZ-t is aggodalommal tölti ez el, mert vezetői tudják, hogy ha a romániai magyarok megkapják a kettős állampolgárságot, tömegesen emigrálnak majd Magyarországra. Jelenleg 1,7 milliónyi magyar etnikumú román állampolgár él Romániában, de ha ez a terv valóra válik, jóval kevesebben maradnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke ez utóbbi állításra azt felelte: a román kormányfő ezek szerint nem ismeri a magyarok érdekképviseleti szervezetének álláspontját, miszerint igen szavazatra ösztönzi a magyar állampolgárokat a vasárnapi népszavazáson. /Adrian Nastase ellenzi a kettős állampolgárságot. Románia kész ismét a Velencei Bizottsághoz fordulni. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./
2004. december 2.
„Nekünk nem tetszik, ha a Fidesz vagy bármely magyarországi párt Románia területén játszadozik. Ha választósdit akarnak játszani, tegyék, de egyetlen román állampolgárt se keverjenek bele, nemzetiségtől függetlenül” – jelentette ki Nastase miniszterelnök újságírók előtt. Közben közel százezer moldovai állampolgár kapott román állampolgárságot! A Fidesz szerint Geoana külügyminiszter levele nem más, mint „a román szocialisták kampánytámogatása a magyar elvtársaknak”. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke a román külügyminiszter levelét Magyarország belügyeibe történő nyílt beavatkozásnak tekinti, amit a magyar kormánynak szerinte vissza kell utasítania. Székely Ervin RMDSZ-es parlamenti képviselő elmondta, csodálkozna rajta, ha Bukarest betiltaná a kettős állampolgárság bevezetését. „Románia nem mérhet kettős mércével, hiszen moldovai honfitársai ezreinek adott állampolgárságot, akiket elvileg most meg kellene fosztania ettől” – nyilatkozta. Markó Béla RMDSZ-elnök ugyancsak leszögezte: semmilyen román törvény nincs, ami kizárná, hogy kettős állampolgárságot kapjanak az Erdélyben élő magyarok. Traian Basescu, a D. A. Szövetség második fordulós államfőjelöltje a Krónikának adott múlt heti interjúban leszögezte: nincs kifogása a kettős állampolgárság ellen. /Rostás Szabolcs: Nastase az állampolgárság ellen. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./