Nyilatkozat a kettős állampolgárságról 1) Felkérjük a magyarországi választópolgárokat, hogy a december 5-ei népszavazáson minél nagyobb számban vegyenek részt és mondjanak igent a kettős állampolgárságra. 2) Kijelentjük, hogy a kettős állampolgárság intézménye a határok módosítása nélküli nemzeti újraegyesítés további eszköze. 3) Felkérjük a magyar kormányt, a magyarországi pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy a népszavazási kampányban tartózkodjanak a túlzó kijelentésektől, a demagógiától és minden olyan megnyilvánulástól, amely hangulatot próbál szítani a határon túli magyarsággal szemben. 4) Sikeres népszavazás esetén felkérjük a Magyar Országgyűlést, hogy a nemzetközi példákat követve és a magyar költségvetés realitásait figyelembe véve olyan állampolgársági jogszabályt alkosson, amely egyszerre garantálja a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradását és az akadálytalan kapcsolattartást az anyaországgal. Aláírók: Markó Béla, Romániai Magyar Demokrata Szövetség; Kasza József, Vajdasági Magyar Szövetség; Kovács Miklós, Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség; Jakab Sándor, Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége; Tomka György, Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség; Deák Ernő, Észak és Nyugat-európai Magyar Szervezetek Szövetsége; Bugár Béla, Magyar Koalíció pártja; Gajdos István, Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége; Ágoston András, Vajdasági Magyar Demokrata Párt; Juhász Sándor, Magyar Egyesületek Szövetsége; Hámos László, Hungarian Human Rights Foundation; Dávid Ibolya, Magyar Demokrata Fórum; Orbán Viktor, Fidesz – Magyar Polgári Szövetség; Léh Tibor, Magyarok Világszövetsége Nyugati Régiója. A Latin-Amerikai Magyar Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ), tagszervezetei véleményének kikérése alapján egyhangúlag elhatározta, hogy csatlakozik a fentebb közölt nyilatkozathoz, melyet a MÁÉRT 2004. november 13-i gyűlésén minden tagja aláírt a kormány koalíció pártjainak kivételével. Döntésünk egy elvi álláspontot tükröz, mely szerint nem volt és nem lehet sohasem kétséges, hogy a magyarság, bárhol is lakjon és éljen a világon, a nemzet testének szerves tagja. Sajnálatos, hogy egy egészen más szinten keletkezett vita ezt az elvi álláspontot esetleg gyengítheti. Szükségesnek tartunk egy félreérthetetlen „IGEN” szavazatot a nemzeti egység érdekében. Kunckelné Fényes Ildikó, a LAMOSZSZ elnökasszonya, Caracas /Nyilatkozat a kettős állampolgárságról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Kevesebb képviselője és szenátora lesz a következő parlamenti ciklusban az RMDSZ-nek. A szövetségnek 2000–2004 között 27 képviselői és 12 szenátori mandátum jutott, ez a szám 2004–2008 között feltehetően 22–10-re módosul. A csökkenés oka egyrészt a parlament taglétszámának módosulásával magyarázható. A másik ok: az RMDSZ-listákra leadott szavazatok számának csökkenése. 2000-ben az RMDSZ képviselői listájára 736863 szavazatot adtak le, ez a szám az idén 628125 volt. A szenátusi lista négy évvel korábban 751310 szavazatot kapott, az idén azonban csak 637109-et. Ami pedig az RMDSZ elnökjelöltjére leadott szavazatokat illeti, Frunda György 2000-ben 696989 szavazatot kapott, Markó Bélára az idén 533446-an szavaztak. /Sz. K.: Csökkent az RMDSZ mandátumainak száma. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Háromszéken a választók közel 75%-a RMDSZ-re voksolt. A végleges, de még nem hivatalos adatok szerint az RMDSZ szenátorjelöltjei 72 067, a képviselő mandátumra pályázók 71 447 szavazatot kaptak. A második helyen szereplő PSD-jelöltek a képviselőlistán 11 972, a liberális demokrata szövetség 8559 szavazatot kaptak, a Népi Akció színeiben indulók 3276 vokshoz jutottak. Az államjelöltek listáján Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke 63 853 szavazatot kapott, második helyen meglepetéssel Traian Basescu szerepel. Az RMDSZ több mint hatezer szavazattal kapott kevesebbet Temes megyei képviselőjelölt listájára, mint a 2000. évi parlamenti választásokon, de úgy tűnik, a 15.685 voks ezúttal is elég lesz Toró T. Tibor képviselői mandátumához. A Temes megyei választásokat Traian Basescu és a DA Szövetség nyerte. Kolozs megyében az államelnöki tisztségre pályázók a következő eredményeket érték el: Traian Basescu 35,15%, Adrian Nastase 31,94%, Markó Béla 12,91%, aki 43 976 Kolozs megyei szavazó bizalmát nyerte el, végül Corneliu Vadim Tudor 11, 69%-ot, kapott. A parlamenti listát Kolozs megyében a D.A. szövetség vezeti. Harmadik helyen az RMDSZ szerepel, amely a 16,85%-ot, azaz 56 622 szavazatot kapott képviselőjelöltjeire és 16,66%-ot, 55 866-ot szenátorjelöltjeire. 67 937 szavazópolgárból 41 999-en járultak urnákhoz a november 28-i parlamenti választásokon a Gyergyói-medencében, ami a szavazatra jogosultak 61,82%-a. Az RMDSZ képviselőlistájára összesen 23 215-en voksoltak a medencében, az RMDSZ szenátori listára pedig 23 485-ön. A medence magyar községeiben mindenütt magasan győzött az RMDSZ, ezres számrendű szavazatokkal, míg a román pártokra leadott voksok 40 alatti kétszámjegyűek. A Népi Akció Pártja Gyergyócsomafalván kapta a legtöbb szavazatot, a képviselőlistán 322-őt, szemben az RMDSZ-re leadott 1273 szavazattal, míg Alfaluban 176-an szavaztak az AP-re, s 2178-an az RMDSZ-re, Gyergyóremetén 174 volt az AP szavazat, és 2628 az RMDSZ, míg Ditróban az AP 90 szavazatot összesített a képviselőlistán, az RMDSZ pedig 2454 szavazatot.. Az államelnökjelöltek közül Markó Béla 21 581 szavazatot összesített a medencében, Adrian Nastase 7027-et, Traian Basescu 5354-et, Vadim Tudor 2246-ot, míg Marian P. Milut 838-at. Gyergyószentmiklóson 6180-an szavaztak Markó Bélára. Szilágy megyében az összvoksok közel negyedrészét az RMDSZ jelöltjeire adták. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 26 305, szenátorjelöltjeire 26 970 érvényes szavazatot összesítettek. Az elnökjelöltekre adott szavazatok nagy többségét a kormánypárt jelöltje, Adrian Nastase (43 097) kapta, Markó Béla (24 599) lett a harmadik. Maros megyében a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 60 százaléka (285.612) járult az urnákhoz. Az érvénytelen szavazatok száma igen magas. A legtöbb szavazatot az RMDSZ kapta. A szenátusi jelöltekre leadott voksok 38, a képviselőházi mandátumok esetében a szavazatok 37,03 százalékát szerezte meg a Szövetség. Ennek megfelelően valószínűleg két szenátori és három képviselőházi hely illeti meg az RMDSZ-t. (Eddig két és négy helye volt a szervezetnek.) Az államfőjelöltek közül Markó Béla vezet 32,78 %-kal, a további sorrend: Adrian Nastase (28,45 %), Traian Basescu (21,34 %) és C. V. Tudor (12,39 %). / Erdélyi körkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./ Maros megyében az államfőjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma: Markó Béla (RMDSZ): 93.705 (32,78%), Adrian Nastase (PSD+PUR): 81.311 (28,44%), Traian Basescu (D.A. Szövetség): 61.000 (21,34%), Corneliu Vadim Tudor (PRM): 35.416 (12,31%). Maros megyében a pártokra leadott szavaztok: szenátusi helykért RMDSZ: 106.863 (38,03%), PSD+PUR: 65.640 (23,36%), D.A. Szövetség: 46.861 (16,67%), PRM: 40.855 (14,53%) – Népi Akció Pártja, amelynek listáin a Magyar Polgári Szövetség képviselői is indultak, 1.863 (0,6%). Képviselőház: RMDSZ: 103103 (37,04%), PSD+PUR: 63393 (22,77%), D.A. Szövetség: 44732 (16,06%), PRM: 40164 (14,42%), – Népi Akció Pártja 1.877 (1%-ot sem éri el). /Mózes Edith: Választások 2004. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

Brassó megyében Traian Basescu 134.583, Adrian Nastase 87 478, Corneliu Vadim Tudor 32.797, Markó Béla pedig 16.343 szavazatot kapott. A képviselő házra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetség 120.062, az SZDP-RHP Szövetség 74.170, a NRP 32.981, az RMDSZ pedig 22.042 szavazatot tudhat magáénak. A szenátusra adott szavazatok közül az NLP-DP Szövetségé 119.946, az SZDP-RHP Szövetségé 75.569, a Nagy-Románia Párté 32.643, az RMDSZ-é pedig 22.197 szavazat. /Végleges választási eredmények Brassó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Arad megyében 13.563 szavazatot kapott az RMDSZ államfőjelöltje, Markó Béla. A megyében a szenátorlistákon a DA 70.318, az SZDP 54.076, az NRP 38.187, az RMDSZ 18.025 szavazatot kapott. A képviselőjelölt-listák megoszlása: a DA 70 241, az SZDP 53 597, az NRP 30 160, az RMDSZ 17 731. /(Balta): Megvannak a végeredmények. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Hunyad megyében az érvényesen leadott szavazatok összeszámlálását követően a következő a megoszlás. Az államelnökjelölteknél Adrian Nastase vezet, Markó Béla pedig 6.241 szavazatot szerzett. A képviselőház esetében az SZDP+RHP vezet, az RMDSZ 10.194 szavazatot kapott. A szenátus esetében az SZDP+RHP az első, 10.095 szavazatot megszerzett RMDSZ. /(GBR): Országos leosztásra várva. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Temes megyében Markó Béla, az RMDSZ államfő-jelöltje 9142 szavazatot kapott, ez a szavazatok 2,82%-t jelenti. A szenátorjelöltek listáján az RMDSZ tulipánjára 16 217-en nyomták a pecsétet (5,08%). A képviselőházi jelöltekre az RMDSZ 15.685 szavazatot kapott (4,92%). /(Sipos): Nem vitatják az eredményt. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 2./

Jó kezekben, hiteles és erős kézben van a romániai magyarság képviselete – jelentette ki dec. 1-jén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki gratulált a Romániai Magyar Demokrata Szövetség sikeres választási szerepléséhez. A magyar kormányfő a Parlamentben fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki a nap folyamán részt vesz a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföld-programról szóló határozati javaslat országgyűlési vitájában. Markó Béla elmondta, hogy a vasárnapi törvényhozási választás eredményei megerősítik az erdélyi magyarság egyértelmű akaratát, miszerint, hogy ezt az egységet tovább kell vinni. Az eredmény visszautasítása volt mindenfajta megosztási, pártalapítási kísérletnek – tette hozzá. /Gyurcsány-Markó találkozó Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 2./

Magyar és román politikai elemzők szerint az RMDSZ-nek az erdélyi magyarok lelkiismeretére kellene bíznia azt, hogy kire szavazzanak az államelnök-választások második fordulójában. Többen úgy értékelik: az RMDSZ-nek – egyelőre legalábbis – nem kellene elköteleznie magát Adrian Nastase mellett, ezért Markó Béla nyilatkozata, amelyben alátámasztja a szociáldemokratáknak a választások tisztaságára vonatkozó elméletét, nem volt a legszerencsésebb – vélik. Bányai Péter politikai szakértő szerint ameddig nem világos, milyen irányban alakul a helyzet, semmiképpen sem szabad felszólítani a magyarokat arra, hogy szavazzanak Nastaséra. Gabriel Andreescu szerint az lenne a legelőnyösebb, ha az RMDSZ egyetlen jelöltet sem támogatna. Markó Bélának nem kellett volna Nastase segítségére sietnie. Bodó Barna, a BBTE politológia tanszékének előadótanára szerint az RMDSZ abban az előnyös helyzetben van, hogy megkérheti a támogatásnak az árát. Most van itt az alkalom, hogy Székelyföld számára valamiféle külön státust szerezzen az RMDSZ. /Székely Kriszta: Bízzák a magyarok lelkiismeretére a második fordulót – ajánlják az RMDSZ-nek a politikai szakértők. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Dec. 1-jén Budapesten a Szülőföld Alapról beterjesztett törvény- és a szülőföldprogramról szóló határozati javaslatról tartottak országgyűlési vitanapot. Az Országházban felszólaltak a határon túli magyar szervezetek vezető politikusai is, egybehangzóan magyar állampolgárságot kérve az anyaországtól.  A magyar kormány a nemzetpolgárság megteremtésével, egymilliárd forintos kezdőtőkéjű Szülőföld Alap létrehozásával, húszmilliárd forintos hitelprogrammal, valamint az akadálytalan Magyarországra utazást lehetővé tevő úti okmány biztosításával kívánja segíteni a szomszédos országokban élő magyarság szülőföldön való boldogulását – mondta Petrétei József igazságügy-miniszter. A kormány szülőföldprogramja nem helyettesítheti a kettős állampolgárság megadását – ezt az álláspontot fejtették ki a határon túli magyar szervezetek képviselői a Szülőföld Alapról szóló törvényjavaslat vitájában.    Németh Zsolt (Fidesz) közölte: a kormány téved, ha azt hiszi, hogy a szülőföldcsomag eltereli a figyelmet a népszavazásról, és téved abban is, hogy ,,néhány milliárddal megvásárolhatja a határon túli magyarokat”. Eörsi Mátyás, az SZDSZ vezérszónoka közölte: miközben a „szegény” határon túli magyarok azt gondolják, hogy róluk van szó, addig ez a vita valójában a magyar politikáról szól, arról, hogy ,,ki hogyan gyűri le a másikat”. Eörsi Mátyás szerint a népszavazásért nagymértékben Orbán Viktor a felelős azzal, hogy aláírta az arról szóló kezdeményezést. Csapody Miklós (MDF) közölte: a népszavazás előtt bejelentett tervezet ,,propagandisztikus”, de végre kézzelfogható javaslatokat tartalmaz, ami jelzi, hogy a cselekvés sürgető kényszerét mindenki érzi. Markó Béla, az RMDSZ elnöke felszólalásában kijelentette: a kormány szülőföldprogramját – a vitás kérdések tisztázása után – támogatják, ugyanakkor a program nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke azt mondta, hogy minden olyan programot támogatnak, amely a szülőföldön való megmaradást segíti elő, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kormány törvényjavaslatát nem ismerhették meg időben, arról nem kérték ki a véleményüket. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hangsúlyozta: a szülőföldön való megmaradás feltétele a kettős állampolgárság, a szülőföldprogram és az autonómia megvalósítása. /Magyar állampolgárságot kérnek a határon túli vezetők (Budapesti vita a Szülőföld programcsomagról). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 2./ Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szerint a magyarok egyek voltak és egyek lesznek. A nemzet erőszakkal szétszakított részeit senki nem kérdezte, akarnak-e idegenként élni szülőföldjükön. Rólunk ismét mások döntenek, az anyaországi testvérek. Kikérjük magunknak, hogy élősködő, haszonleső hordaként állítsanak be minket, akik romba döntjük Magyarország gazdaságát – hangsúlyozta Kasza József. A délvidéki politikus emlékeztetett arra a szórólapra is, amely a határon túli magyarok betelepítésével riogatja az anyaországi polgárokat, s mint fogalmazott, ez a sárga cédula a zsidó csillagra emlékeztet, majd a kormánypárti padsorok felé fordítva fejét, kijelentette: ,,szégyen, de nekünk szántátok”. Kasza is azt mondta: a kettős állampolgárságot nem helyettesítheti a kormány által beterjesztett Szülőföldprogram. Hozzátette: idegenekké még egyik nemzet sem nyilvánította saját testvéreit. A kettős állampolgárság elutasítása a megsemmisülés útjára küldené a határon túli magyarokat, s megkezdődne az anyaországi magyarság sorvadása is. – Ha így lenne, visszaköveteljük teljes jussunkat, Adyt, Mátyás királyt, Zrínyit, az aradi vértanúkat és az Országház nekünk járó részét. Ez csupán annyira képtelenség, mint a nemzetegyesítés megtagadása – vélekedett Kasza József. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Ágoston András, a vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke úgy vélte, a kettős állampolgárság eszköz ahhoz, hogy Magyarországból új típusú demokratikus nemzetállam jöjjön létre, Jakab Sándor, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének ügyvezető elnöke pedig azt fejtette ki, a kettős állampolgárság intézményét egyfajta belső „indíttatásból kérik, amely abból fakad, hogy Horvátország a saját nemzettársainak ezt már megadta.” Radda István, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének főtitkára javasolta, hogy a törvényjavaslatba „be kellene venni a Nyugat-Európában élő magyarokat is.” Pozsonec Mária, a Szlovén Köztársaság parlamentjének képviselője szerint „a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson az igennek kell győzni. A nem nagyon fájna“ – tette hozzá. Szintén a kettős állampolgárság megadása mellett érvelt Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke. Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Országos Tanácsának elnöke úgy fogalmazott: a kormány Szülőföld-programja „kizárólag kiegészítője lehet a kettős állampolgárság megadásának.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke „reményét fejezte ki, hogy legközelebb már a magyar állampolgárságról szóló törvény vitájában vehet részt a magyar parlamentben, miután a kettős állampolgárságról szóló népszavazás sikeres lesz.” /Igen, igen, mindörökké! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Németh Zsolt /Fidesz/, a külügyi bizottság elnöke kifejtette: pártja elutasítja a tervezetet, ez nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. Mint mondta, inkább a rossz lelkiismeret dolgozik a kormányban, mint a felfokozott érzékenység a határon túliak irányában. Hangsúlyozta: Gyurcsány Ferenc azon hazug kijelentését akarják ellensúlyozni, hogy 539 milliárd forintba kerül majd az anyaországiaknak a 800 000 betelepülő. /(sylvester): Forr a világ bús tengere). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ Markó Béla kifejtette: úgy adódott, hogy 630 ezer szavazattal a hátuk mögött nem Budapesten, hanem Bukarestben folytathatnak hamarosan koalíciós tárgyalásokat, amelyek valószínűleg erős befolyással lesznek az erdélyi magyarság sorsára; hogy a román parlamentben bármikor megszólalhat jog szerint, a magyar parlamentben pedig csak egészen kivételesen, a házszabálytól való eltérés szerint. „Valójában nem adottság, nem elrendelés, nem történelmi fátum hozta így – mondta –, hanem a Trianon előtti és utáni rövidlátás, magyar politikusoké és másoké is. Eleink hibáiból is vagyunk, ahol vagyunk, és éppen ezért egy pillanatig sem hiszek abban, hogy amit elrontottunk, azt nem lehet kijavítani. A XX. században ez nem sikerült, de sikerülnie kell a XXI.-ben.” Leszögezte, a Szülőföld Alap nem helyettesítheti a kettős állampolgárságot. /Guther M. Ilona: A Szülőföld Alapról szóló vitában Határon túliak is felszólalhattak a magyar parlamentben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A Népszabadság tudósítása szerint megdöbbenésükben és felháborodásuk miatt levegőért kapkodtak a kormánypárti képviselők Kasza József hozzászólása közben: a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a zsidócsillag színére asszociált egy sárga szórólapról, s azt sugalmazta, hogy azt az MSZP osztogatja. /Rányomta bélyegét a népszavazási kampány a Szülőföld-programcsomag vitájára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

Érvényesül egyfelől az összetartás és egység ereje, de körülötte máris ott a megosztottság. Még a kis kárpátaljai magyar közösség két magyar politikai szervezete is két különböző ukrán elnökjelöltet támogat. Markó Bélának, az RMDSZ elnökének felszólalása Budapesten, dec. 1-jén az Országgyűlésben a kettős állampolgárság iránti érvelés hatékony példáját jelentette, állapította meg Balló Áron főszerkesztő. De mi a helyzet a kérdés jelenlegi fogadtatásával Magyarországon? Mi lesz, ha a kettős állampolgárság gondolatát elutasítják? Miért került ennyire lealacsonyító módon az anyagi kérdés szintjére a kettős állampolgárság kérdése? A kettős állampolgárság kérdését régen törvénnyel lehetett volna rendezni az igényeknek megfelelően például úgy, ahogy Románia feltűnéskeltés nélkül évek óta besszarábiaiak százezreinek nyújt román állampolgárságot. Nem számít, hogy a másik ország alaptörvénye ezt megengedi, vagy sem, vagy hogy mit szól Európa. Adrian Nastase miniszterelnök annak a tudatában ítéli el a magyar kettős állampolgárság-nyújtási kísérletet, hogy szemet huny saját országa moldovaiakkal szembeni fenti gyakorlata fölött. /Balló Áron: A nehezebb, de jobb igenért. Mit ér a magyar, ha nem élhet megosztottságban? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A kettős állampolgárság kronológiája – 1996–2004 1996. június 13–18.: A Magyarok Világszövetségének (MVSZ) IV. világkongresszusa ajánlást fogalmaz meg a magyar állampolgárság kiterjesztésére vonatkozóan. 2000. május 22–23.: Az MVSZ V. világkongresszusa határozatba foglalja a brit mintát követő külhoni magyar állampolgárság célját. 2000. augusztus 20.: A magyar állampolgárság kiterjesztéséről szóló tervezetet küld az MVSZ az ország legfőbb közjogi méltóságainak (szerzői: Borbély Imre, dr. Géher József, dr. Váradi Vilmos és dr. Zétényi Zsolt). 2000. ősz: Az RMDSZ a Frunda György elnökjelöltségéhez szükséges aláírásgyűjtés során aláírásokat gyűjt a kettős állampolgárságért is. 2000. október 16.: Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, hogy összegyűlt több mint 80 ezer aláírás a külhoni állampolgárság támogatása érdekében, az október 19-ei megbeszélésen a magyar kormány a státustörvényt tekintette időszerűnek. 2001. október 5.: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke nyilatkozatban fejtette ki, hogy a státustörvényt a Magyarok Világszövetsége a kettős állampolgárság felé tett első lépésnek tekinti. 2003. május: Módosították a román állampolgársági törvényt. A törvény szerint kérésre akár romániai lakcímmel, akár más országban lévő lakhellyel is megadható a román állampolgárság azoknak a személyeknek, akik egykor román állampolgárok voltak. 2003. július 22.: Aláírásgyűjtés kezdődött a vajdasági magyarok körében a kettős állampolgárságért. 2003. augusztus 1.: Bársony András magyar külügyi államtitkár szerint az etnikai hovatartozás Magyarországon nem lehet az állampolgárság kritériuma. 2003. augusztus 14.: Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csatlakozott a vajdasági és a kárpátaljai magyar szervezetekhez, és kérte a magyar kormányt, biztosítson kettős állampolgárságot a romániai magyaroknak. 2003. augusztus 18.: Az MVSZ elnöksége úgy döntött, népszavazást kezdeményez arról, hogy a külhoni magyarok, kérelem alapján, magyar állampolgárságot nyerhessenek. 2003. augusztus 20.: Frunda György RMDSZ-szenátor irreálisnak nevezte az MVSZ elképzelését. 2003. augusztus 25.: Mádl Ferenc köztársasági elnök konzultációt kezdett neves jogtudósokkal a kettős állampolgársággal kapcsolatos lehetőségek megvizsgálásáról. 2003. augusztus 29.: Az RMDSZ a kettős állampolgárság kérdését vizsgáló szakbizottság felállításáról döntött, ennek tagjai: Varga Attila, Tokay György és Székely István. 2003. szeptember 10.: Az Országos Választási Bizottság (OVB) formai okokra hivatkozva elutasította az MVSZ kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezését. 2003. szeptember 12.: Szent-Iványi István SZDSZ-es képviselő a brit nemzetközösségi állampolgárságot tekinti az egyik lehetséges mintának a kettős állampolgárság kérdésében. 2003. szeptember 18.: Az OVB határozattal hitelesítette a határon túli magyarok kettős állampolgárságának megadását célzó népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő íveinek mintapéldányát. A népszavazási kérdés a következő: „Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással magyar állampolgárságot kapjon az a nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a magyar igazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?” 2003. szeptember 22.: Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke bejelentette: október 23-án kezdődik az aláírásgyűjtés. 2003. szeptember 26.: Dávid Ibolya pártelnök bejelentette: a Magyar Demokrata Fórum parlamenti képviselőcsoportja benyújtja az Országgyűlésnek az állampolgársági törvény módosításáról szóló javaslatát. 2003. október 25.: A Székely Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el, amelyben 700 ezer székelyföldi lakos nevében igényli a nemzetiségi alapon nyújtandó kettős állampolgárságot. 2003. november 3.: A magyar Országgyűlés plenáris ülése elutasította az MDF javaslatának tárgysorozatba vételét. 2003. november 18.: Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a Krónikának azt nyilatkozta, hogy bár még egyszer sem ült össze, dolgozik az RMDSZ állampolgárság-bizottsága. 2003. december 1.: A Mádl Ferenc magyar államfő által felkért szakértők szerint a magyar állampolgárság megszerzésének egyszerűsítése a szerbiai és horvátországi magyarok számára nem ütközik kényszerítő jogi akadályba. 2004. március 1.: A magyar Alkotmánybíróság jóváhagyta az OVB határozatát a népszavazás kiírására vonatkozóan. 2004. április 25.: Orbán Viktor a Kossuth Rádióban kifejtette: a határon túli magyarok számára a továbbiakban nem a státustörvény, hanem a kettős állampolgárság jelenthet megoldást. 2004. július 2.: A Magyarok Világszövetsége átadta az Országos Választási Bizottságnak a kettős állampolgársági népszavazást támogató 320 858 magyar állampolgár aláírását. 2004. augusztus 12.: Ficzere Lajos, az OVB elnöke bejelentette: az MVSZ által összegyűjtött aláírások közül legalább 274 332 megfelel a feltételeknek. 2004. szeptember 13.: Az Országgyűlés elrendelte az ügydöntő népszavazást a kettős állampolgárság ügyében. Összeállította: Bakk Miklós /Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

Az RMDSZ színeiben mandátumot szerzett szenátorok és képviselők: Szenátus: PETE ISTVÁN – Bihar; ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER – Kolozs; PUSKÁS VALENTIN ZOLTÁN – Kovászna; NÉMETH CSABA – Kovászna; VERESTÓY ATTILA – Hargita; SÓGOR CSABA – Hargita; MARKÓ BÉLA – Maros; FRUNDA GYÖRGY – Maros; FEKETE SZABÓ ANDRÁS – Szilágy; SZABÓ KÁROLY – Szatmár;Képviselőház KIRÁLY ANDRÁS – Arad; LAKATOS ANDRÁS – Bihar; SÓKI BÉLA – Bihar; KOVÁCS ATTILA – Brassó; KÓNYA-HAMAR SÁNDOR – Kolozs ; MÁTÉ ANDRÁS – Kolozs; ANTAL ÁRPÁD – Kovászna; TAMÁS SÁNDOR – Kovászna; MÁRTON ÁRPÁD – Kovászna; SZÉKELY LEVENTE – Galac; KELEMEN HUNOR – Hargita; ANTAL ISTVÁN – Hargita; BECSEK-GARDA DEZSŐ – Hargita; ASZTALOS FERENC – Hargita; BÓNIS ISTVÁN – Máramaros; KEREKES KÁROLY – Maros; BORBÉLY LÁSZLÓ – Maros; KELEMEN ATTILA – Maros; SERES DÉNES – Szilágy; VARGA ATTILA – Szatmár; ERDEI-DOLOCZKI ISTVÁN – Szatmár; TORÓ TIBOR – Temes /Czédly József: Képviselőink és szenátoraink Románia parlamentjében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

A töredékszavazatokkal Galac megye RMDSZ-szervezetének vezetője, dr. Székely Levente képviselői mandátumot kapott. Székely Levente állatorvost is meglepetésként érte a hír. Székely Levente 1990-től aktívan részt vesz a helyi RMDSZ munkájában. A legutóbbi népszámláláson 275-en vallották magukat magyarnak Galac városában, ennek ellenére, az RMDSZ képviselői listája 413, a szenátusi listája 495, Markó Béla elnökjelölt pedig 395 szavazatot kapott a városban. A helyhatósági választásokon az RMDSZ tanácsosi listájára 1380-an voksoltak. A "plusz" voksok természetesen a román választóktól származnak. /Sz. K.: Kárpátokon túli magyar képviselő a bukaresti parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

A parlamenti választáson a nyolcéves gyakorlattal bíró Böndi Gyöngyike helyett dr. Bónis Istvánra szavaztak, ő lesz a jövőben Máramaros képviselője. A régi kisebbségi gondok nem rendeződtek. A Máramaros megyei magyarok Markó Béla államelnökjelöltre 12.915-en szavaztak, az RMDSZ szenátorjelöltjére 18.624-en, a képviselőjelöltre pedig 18.349-en. /Farkas E. Zoltán: Új időszak, új képviselet… régi gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

Eredménytelen lett a dec. 5-én Magyarországon tartott országos ügydöntő népszavazás a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról és a kórházak privatizációjáról. A szavazóhelyiségek bezárását követően közölt adatokból kiderült: a szavazati joggal rendelkezők kevesebb mint 40 százaléka jelent meg az urnáknál. A kettős állampolgárság ügyében a szavazók kevéssel több mint fele voksolt igennel, ez azonban a népszavazás érvényességéhez nem volt elegendő. Mádl Ferenc köztársasági elnök szerint biztosan felelős döntés született a kettős népszavazáson. Közölte: a népszavazás mindenképp érvényes, "legföljebb nem lesz eredményes, a szónak jogi értelmében". Markó Béla, az RMDSZ elnöke elmondta: a népszavazás a nemzetpolitikai konszenzusra való törekvés kudarca. Pártpolitikai harcok prédájává vált ez a kérdés, és ebben nagyon nagy felelősségük van a kormánypártoknak. Kifejtette: az eredmény rendkívül rossz lélektani hatással lesz az erdélyi magyarokra, ennek csökkentésében óriási felelősség hárul az RMDSZ-re. Azt hangoztatta, hogy a következő időszakban tovább kell folytatni a kettős állampolgárságról szóló vitát, és meg kell próbálni egyetértésre jutni ebben a kérdésben. Markó szerint ettől a pillanattól kezdve a kettős állampolgárság ügye már nem söpörhető a szőnyeg alá. /Győzött a megosztottság a népszavazáson. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./ Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke kijelentette: ahhoz képest, hogy a kormányzat a távolmaradásra buzdított, az eredmény fantasztikus, s arra is enged következtetni, hogy ha nem lett volna kormányzati ellenkampány, akár 60 százalékos is lehetett volna a részvétel. Hozzátette: választási csalásnak minősül, hogy a kormány közpénzeket is felhasználva az igen szavazatok és a voksolás ellen folytatott kampányt. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint a kettős állampolgárságról feltett kérdésnél kiegyenlítettek az eredmények, ez valószínűleg arra utal, hogy az ország kettészakadt, amiért a kezdeményezőket terheli a felelősség. Gyurcsány Ferenc kormányfő: „A népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak“. Hiller István, az MSZP elnöke: „Értem, hogy az emberek nemet mondanak az indulatokra, a nacionalizmusra és a szociális populizmusra”. Szerinte a markáns többség nem engedte, hogy a nemzet nagy kérdéseit igenné vagy nemmé silányítsák. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szerint erkölcsi és politikai tény, hogy a népszavazáson az igenek kerültek többségbe. Arra kérte a határon túli magyarokat, hogy értsék meg, egyetlen éjszaka alatt nem sikerült befejezni azt a munkát, amit elkezdtek, és tartsák szem előtt azt a tényt, hogy a magyarok többsége támogatta a kettős állampolgárság ügyét. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 6./

Érvénytelen volt a népszavazás Magyarországon a kettős állampolgárság kedvezményes megadásáról a határon túli magyaroknak, mivel mintegy 40 százalékos részvétel mellett az igen szavazatok aránya csak néhány százalékkal volt több. Nem gyűlt össze az egyik válasz érvényességéhez szükséges kétmillió voks. A határon túli magyar vezetők kudarcnak minősítették a népszavazást, és a kormányoldalra hárították felelősséget. Markó Béla RMDSZ-elnök a Duna Televíziónak kifejtette: le kell vonni a tanulságokat. „A pártpolitikai érdekek miatt kudarcot vallott egy fontos nemzetpolitikai konszenzus, és ez a kormány felelőssége is. Az igen szavazatok többsége ugyan erkölcsi győzelem, de az érvénytelen szavazás rendkívül rossz hatással lesz az erdélyi magyarság lelkivilágára. Nagyon hamar tovább kell folytatni a vitát a kettős állampolgárságról” – jelentette ki Markó. Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége nemzetstratégiai bizottságának elnöke fontos eredménynek tartotta, hogy ha csak hajszálnyival is, az igen szavazatok voltak túlsúlyban, úgy vélte, az alacsony részvételi arány azt jelzi, hatott a kormány és a kormányoldal elbizonytalanító kampánya. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint az eredmény megrázó. „A referendum arra azért jó volt, hogy ezek után ezzel a kérdéskörrel foglalkozni kell, és a kormányoldalnak megoldást kell nyújtania. Nem szoktam sokat dicsérni Romániát, de meg kell tennem, hiszen Bukarestben és bárhol máshol a világon népszavazás nélkül megoldották a kérdést.” Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a nemzet szenvedett vereséget most, így az ügy lezárult. A végleges eredményt az Országos Választási Bizottság (OVB) azt követően állapítja meg, hogy a külképviseletekről megérkeznek a szavazóurnák. /K. Cs.: Érvénytelen volt a referendum. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

Az RMDSZ a legmagasabb szinten kíván jelen lenni a kormányban. Takács Csaba ügyvezető alelnök közölte, hogy a szövetség kormányzati részvételéért cserében miniszterelnök-helyettesi tisztséget kér, amelynek betöltésére legalkalmasabbnak Markó Bélát tekinti. A leendő tárcák várományosainak listáján egyelőre Winkler Gyula, Frunda György és Borbély László neve szerepel – tette hozzá. Az RMDSZ egyebek mellett az önálló állami magyar egyetem létrehozását, Kovászna megyében magyar prefektust, Kolozs megyében pedig magyar alprefektust követel. /Miniszterelnök-helyettest adna az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Nem sok dilemmát okoz az RMDSZ-nek a kormányzati szerepvállalás Nastaséék oldalán. Nem merül fel, mi a társadalompolitikai következménye annak, hogy az RMDSZ a romániai korrupcióért leginkább felelős párthoz köti jövőjét. A PSD-vel való együttműködés ára esetleg az lehet, hogy elmarad az ellenzékkel való kiegyezés. Ez a koalíció ismét a Verestóy- és Borbély-féle irányvonal megerősödését jelenti, amely gyorsan erodálja Markó Béla ama politikai tőkéjét, amelyet a sikeres kampánnyal, az RMDSZ parlamentbe juttatásával szerzett. /Bakk Miklós: Megfogalmazatlan dilemmák. = Krónika (Kolozsvár), dec. 6./

A magyar kormány szerint a felelősség győzött, az ellenzék vezetője szerint "az igenek győztek, a nemek pedig alulmaradtak" a vasárnapi kettős népszavazáson. Mind a kórházprivatizáció, mind a határon túli magyarok kedvezményes honosítása ügyében eredménytelenül zárult népszavazás, mivel kevesebb mint kétmillió választópolgár válaszolt igennel egy-egy kérdésre. Az eredményt kommentáló határon túli magyar vezetők kijelentették: nem mondanak le a kettős állampolgárság problémájának megoldásáról. "A népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak, a választók a felelős hazafiságot választották" – mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Szerinte az ország új nemzetpolitikát kíván, több felelősséggel és több lehetőséggel. "Annak érdekében, hogy könnyebb legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében, a kormány kezdeményező lesz a nemzetpolitika és az egészségügy megújításában" – tette hozzá. Hiller István, az MSZP elnöke úgy vélekedett: a népszavazáson az MSZP felelős politikája győzött. "Az MSZP felelős, hazafias politikát folytat. A népszavazáson ez a felelősség győzött" – jelentette ki. Vannak felelősök, akik kényszerpályára akarták állítani Magyarországot. "Magyarország ezt nem akarta, és nem engedte" – fogalmazott. Orbán Viktor szerint a népszavazás érvényes volt, amelynek során "az igenek győztek, a nemek pedig alulmaradtak". A kettős állampolgárság ügyében Orbán Viktor a Magyar Állandó Értekezlet összehívását kezdeményezte, ahol szerinte fel kell állítani a kettős állampolgárságról szóló törvényt előkészítő bizottságot. A népszavazat tapasztalatait összefoglalva úgy fogalmazott: Magyarország polgárai számára jelenleg a létbizonytalanság a legfontosabb kérdés. Az emberek nem fogadták el azt, hogy olyan kérdésekben akarnak velük döntést hozatni, amelyek rosszak, és következményei nehezen mérhetők fel – jelentette ki Kuncze Gábor, az SZDSZ. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint "higgadtan és azonnal" hozzá kell látni a kettős állampolgárság megadásának megoldásához. Az eredménytelen népszavazás nem jelent lemondást a határon túl élőkről. Hozzátette: "Fontos, hogy az igazságtalan következtetéseket elkerüljük, fontos, hogy a határon túl élők ne kerüljenek szembe az anyaországgal, fontos, hogy tanuljunk ebből az elrontott népszavazásból". Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke leszögezte, esélye van annak, hogy az Országgyűlés mégis meghozza a kettős állampolgárságról szóló törvényt. "Ha nem tenné, akkor még mindig megvan egy újabb népszavazás kezdeményezésének lehetősége" – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy ugyan eredménytelen a népszavazás, de létező népakaratról van szó, "a többségi igen győzött a nem fölött". Patrubány Miklós a Kossuth téren összegyűlt tömeg előtt azt mondta, hogy "holnap újrakezdjük és folytatjuk". Ha az Országgyűlés nem veszi figyelembe ezt a népszavazást, "akkor majd megtaláljuk annak módját, hogy újult erővel, legyőzve a hazugságok áradatát, győzelemre vigyük a magyar nemzet egységét" – jelentette ki. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ továbbra sem mond le az a kettős állampolgárság problémájának megoldásáról, a MÁÉRT-ban helyet foglaló többi határon túli magyar szervezettel együtt mielőbb megpróbál olyan egyeztetés-sorozatot kikényszeríteni, amely végül elvezethet a konszenzusig. Az erdélyi magyarság eddig is számított, ezután is számítani fog Magyarország segítségére. A népszavazás végeredményét nem szabad úgy értelmezni, hogy a magyar nép eltaszította a határon túli magyarságot – fűzte hozzá. "Másrészt viszont minden pillanatban képesnek kell lennünk önállóan cselekedni, önálló döntéseket hozni, sorsunkat magunknak kell intézni, Trianon óta erre vagyunk ítélve" – mondta Markó. /Sikertelen magyarországi népszavazás – lemondás a határon túli magyarokról? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Kormánykoalíció létrehozásáról kezdett tárgyalásokat dec. 6-án a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a Szociáldemokrata Pártból (SZDP) és a Román Humanista Pártból (RHP) álló választási szövetséggel. Borbély László képviselő a tárgyalás legfontosabb eredményének azt tartja, hogy a három fél parlamenti többséget tud kialakítani, a nemzeti kisebbségek támogatásával. Borbély László kifejtette: a megyei RMDSZ-elnökök igényelték, hogy a szövetség világosan mondja el, kit támogat. Az RMDSZ aktív szerepet akar játszani a következő négy évben. Elhamarkodott lenne arról beszélni, hogy milyen szaktárcákat fog elfoglalni az RMDSZ. /Köllő Katalin: Adrian Nastasét támogatja az RMDSZ. Elkezdődtek a kormányalakítási tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./ Nastase szerint az RMDSZ kap kormányfő-helyettesi tisztséget, mert a majdani koalíció mindhárom pártjának miniszterelnök-helyettesi szinten is képviseltetnie kellene magát a kormányban, ezáltal nem a kormányon kívül, hanem azon belül folyna a koalíciós egyeztetés. /Farkas Réka: Nastase támogatására buzdít Markó Béla. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

Az egymás lejáratására irányuló negatív kampány mélyre süllyedt az államelnök-választás előtt egy héttel. Basescu védelmébe véve a homoszexuálisokat. Erre a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elárasztotta az internetet olyan hamis plakátokkal, amelyek Basescut egy férfival csókolózva ábrázolták. A liberális-demokrata ellenzéki sajtó visszavágott, újból előkerítette a már 1992-ben felkapott, de azóta se bizonyított témát, Adrian Nastase férfiak iránti vonzalmát. Ezután Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy semmilyen szexuális botránytól nem tart, és kész "kipróbálni" a nyíltan ellenzéki Evenimentul Zilei munkatársainak feleségeit /!/. A magyar kérdés is kampánytéma. A nacionalista húrokat – a többszöri kettős állampolgárság elleni állásfoglalásával – először Nastase pengette meg. Erre a másik államfőjelölt, Traian Basescu azzal vádolta meg a kormányfőt, hogy Markó Béla RMDSZ-elnökkel Marosvásárhelyen a szövetség támogatásáért cserében Székelyföld területi autonómiájával üzletelt. /Borbély Tamás: Lejárató kampányplakátok. Homokosokkal, rablókkal, kommunistákkal asszociálnak. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

A magyarországi népszavazás eredménytelen volt. Czédly József szerint a népszavazáson feltett kérdések átgondolatlanok voltak, lényegükről és következményeikről nem tájékoztatták megfelelően a magyar állampolgárokat. Sok kérdést előzőleg tisztázni kellett volna. Okozna-e Magyarország költségvetése számára többlet kiadást a külföldön élő magyarok számára megadandó kettős állampolgárság, biztosítana-e a kettős állampolgársággal járó magyar útlevél szabad beutazást az Európai Unió országaiba, hogyan fogadná ezt a döntést az Európai Unió stb. A magyarországi politikai erők bizonyára rájöttek arra, hogy ezt a problémát meg kell oldani. Markó Béla, az RMDSZ elnöke máris kijelentette, az „RMDSZ nem kíván lemondani a kettős állampolgárság kérdésének megoldásáról, a MÁÉRT-ban helyet foglaló többi határon túli magyar szervezettel együtt megpróbálnak mielőbb kikényszeríteni egy olyan egyeztetés sorozatot, amely végül is elvezethet a konszenzusig.” /Czédly József: Népszavazás és ami utána következik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

Az RMDSZ és a kormánypárt vezetői Bukarestben találkoztak. Az SZDP+RHP pártszövetség képviseletében a találkozón részt vett többek között Adrian Nastase miniszterelnök, Viorel Hrebenciuc, Mircea Geoana és Gabriel Oprea. Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta, ahhoz hogy az integráció folyamata sikeres legyen, politikai stabilitásra és erős parlamenti többségre van szükség. /Elsősorban a romániai magyarság sajátos problémáinak megoldására összpontosítanak. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 8./

A kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazásnak az a legnagyobb baja, hogy egyáltalán megtartották, hiszen nem ez volt a legmegfelelőbb eszköz a kérdés megoldására – ezt fejtik ki a dec. 7-i romániai magyar napilapok. A román lapok közül az Adevarul kifejtette: a népszavazáson a magyarok "józanságról" és európai érettségről tettek tanúbizonyságot. Az újvidéki Magyar Szó azt írta, hogy felmerül a felelősség kérdése "a népszavazás kiíratásáért, illetve annak kinyíratásáért, az anyaországba vetett hit gyújtogatásáért és az elromantizált nemzetbálvány imádatára való bujtogatásért". "A mai Magyarországon nincs kétmillió magyar, aki fontosabbnak tartja a nemzetet, mint saját egyéni (mégoly kisszerű) boldogulását. Ezt meg kell hallanunk, meg kell értenünk, és ennek tudatában kell cselekednünk". A pozsonyi Új Szó szerint sokakban joggal kelt visszatetszést, hogy Magyarország miniszterelnöke a "legsötétebb szociális demagógia érvrendszerével" a "nem" mellett tette le voksát a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson. Új időszámítás kezdődik a magyar–magyar kapcsolatokban. Az "anyaország" ugyanis most egyértelműen tudtunkra adta: nem kér belőlünk" – olvasható a lapban. A magyar kormánypártok: "Aljas (bel)politikai játszma eszközeivé tettek bennünket, pártpolitikaivá silányítva a nemzetpolitikai ügyet, majd – sokadszor – rólunk, de nélkülünk döntöttek", amikor azzal riogatták a választópolgárt, hogy "csapatostul fognak beözönleni ezek a jöttmentek, és felzabálják a szociális ellátórendszert". A belgrádi Politika is úgy értékeli: a magyar kisebbség kettős állampolgárságáról szóló magyarországi népszavazás az anyaország pofonja volt a határon túl élő nemzettársaknak. A lap szerint a népszavazási kampány során a magyarországi médiákban a demagóg pragmatizmus és a nemzeti populizmus csapott össze, s úgy tűnik, hogy inkább választási kampányról volt szó, nem a szomszédságban élő kisebbségről való gondoskodásról. A Frankfurter Allgemeine Zeitung címben is idézte Markó Bélát, az RMDSZ vezetőjét, aki szerint a határokon túli magyarok nagy része csalódott, mivel "a pártpolitika legyőzte a nemzetpolitikát". A Neue Züricher Zeitung konzervatív svájci napilap Hidegzuhany a Fidesz számára, az eredménytelen népszavazás a szocialistákat erősíti címmel elemezte a népszavazás kimenetelét. /"Aljas belpolitikai játszma eszközeivé tettek bennünket!" Lapvélemények a magyarországi referendumról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

Dec. 9-én sajtótájékoztatót tartott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke Marosvásárhelyen, a frissen megválasztott RMDSZ-parlamenti képviselőkkel és szenátorokkal folytatott megbeszélést követően. Varujan Vosganian kijelentette, hogy az RMDSZ egy velejéig korrupt politikai formációt támogat. Markó Béla leszögezte, hogy az RMDSZ mindig határozottan fellépett a korrupció ellen. A kettős állampolgárságról szóló referendum eredményére és a romániai magyarok körében kialakult ellenérzésekre reagálva Markó kijelentette: Azt gondolom, jól meg kell értenünk, mi történt Magyarországon. Lehet haragudni a magyar kormányra, lehet haragudni a magyar kormánypártokra, kell is haragudni rájuk. De nem szabad haragudni a magyar nemzetre, nem szabad haragudni a magyar népre, mert annak mi is részei vagyunk. /Mózes Edith: Az RMDSZ parlamenti frakciói támogatják a koalíciós tárgyalásokat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./

Dec. 11-én tette közzé a Magyar Országos Választási Bizottság a dec. 5-i eredménytelen népszavazás hivatalos végeredményeit. A kettős állampolgárság kérdésében 1521143 igen, és 1428736 nem szavazat volt. Érvénytelenül voksolt 61093 választópolgár. Közben Erdélyben folytatódnak az elkeseredett hangú tiltakozások. Marosvásárhelyen az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ bemutatott egy "feketelistát", amelyen ott szerepel Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. Szerintük a felsorolt politikusok a kettős állampolgárság kérdésében félrevezették a magyarországi szavazókat, ezért a szervezet bojkottálni fog valamennyi, a magyar kormánypártok népszerűségét Erdélyben helyreállítani próbáló kísérletet. MPSZ nyilatkozata szerint nem szabad túldramatizálni a magyarországi népszavazáson történteket. "A december 5-i referendum bizonyíték arra, hogy az erdélyi magyarok számára az autonómia az egyetlen megoldás, melynek segítségével itt Erdélyben megtarthatjuk az őseink által megőrzött és ránk hagyott magyarságtudatot. Ezért hát tegye félre szívéből mindenki a gyűlöletet, az elkeseredést és fogjunk össze, legyen mit továbbadjunk mi is utódainknak." Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnök leszögezte, joggal lehet haragudni a magyarországi politikai pártokra, a magyarországi közéletre, mert engedtek népszavazásra kerülni egy olyan fontos nemzetpolitikai kérdést, amelyről a magyarországi társadalom nem megfelelő, vagy gyökeresen ellentétes tájékoztatást kapott. Ezért a magyar politikumra lehet, a magyar nemzetre viszont nem lehet haragudni – mutatott rá. – Éppen a karácsonyi befogadás maradt el advent idején a vasárnapi sikertelen népszavazással – nyilatkozta Tőkés László református püspök. Véleménye szerint a voksolás óriási hullámokat vert fel a határon túli magyarság körében, amelynek tagjai ezekben a napokban mostohanemzetként néznek az anyaországra. "Én azonban nem dramatizálnám túlságosan ezt a helyzetet, a 84 év óta tartó szétfejlődés, valamint a nemzetietlen propaganda, amely Károlyi Mihálytól Rákosi Mátyáson keresztül Kádár János időszakáig tartott, mind megtette a maga hatását, viszont felhívnám a figyelmet arra, hogy olyan veszély fenyeget minket, hogy ellenségeink még inkább szembe akarnak állítani bennünket egymással." Úgy véli, óvakodni kell attól, hogy az erdélyi magyarság bármely provokáció áldozatává váljon, és még jobban szembe kerüljön az anyaországgal. /Markó: ne a nemzetre, a politikumra haragudjunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./ A Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a szavazatok újraszámolását kéri azokban a szavazókörökben, ahol felmerül annak a gyanúja, hogy a kettős állampolgárság kérdésében leadott szavazatok összeszámolásánál az igen és a nem voksokat felcserélték – mondta Partubány Miklós, az MVSZ elnöke dec. 12-én vasárnap, a szervezet budapesti nagygyűlésén. Partubány szerint 1.139 szavazókörben tévesen számolták össze a szavazatokat az igen voksok rovására. /A magyarországi népszavazás hivatalos végeredménye. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 13./

Egyik elnökjelöltet sem támogatta az elnökválasztáson a Magyar Polgári Szövetség, amely arra kérte híveit, hogy amennyiben elmennek szavazni a demokratikus változás mellett elkötelezettebb és az erdélyi magyarság szempontjából hitelesebb jelöltnek szavazzanak bizalmat. Az MPSZ közleményében kifejtette: zsákutcának tartják azt a "diadalmenetet", mellyel az RMDSZ belesétál az SZDP-s kormányzás csapdájába és azt, hogy Markó Béla és az RMDSZ vezetősége ennyire elkötelezte magát a korrupcióval átszőtt SZDP kormány mellett. "Kíváncsian várjuk, Markó Béla betartja-e azon választási ígéretét, mely szerint a koalíció kizárólagos feltételeként szabja meg a területi autonómiát. A választási eredmények tükrében elvárjuk további feltételnek az állami magyar egyetem létrehozását és az egyházi vagyon záros határidőn belüli teljes körű visszaszolgáltatását. Ideje volna, hogy ne csak az RMDSZ felső vezetése húzzon hasznot a kormányzásból, hanem az erdélyi magyarság egésze." /MPSZ: Zsákutca a kormányzás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Dec. 13-án Bukarestben megtartotta első plenáris ülését a szenátus és a képviselőház. Megalakultak a parlamenti frakciók, bejelentették a tisztségeket. Az RMDSZ szenátusi frakciójának tíz tagja: Eckstein-Kovács Péter (Kolozs megye), Fekete-Szabó András Levente (Szilágy megye), Frunda György (Maros megye), Markó Béla (Maros megye), Németh Csaba (Kovászna megye), Pete István (Bihar megye), Puskás Bálint (Kovászna megye), Sógor Csaba (Hargita megye), Szabó Károly (Szatmár megye) és Verestóy Attila (Hargita megye) – egyetértett abban, hogy az előző parlamenti ciklus frakció-vezetősége – Verestóy Attila elnök és Szabó Károly alelnök – és mellettük Sógor Csaba titkár, kapjon megbízatást a teendők ellátására a parlamenti csoport új vezetőségének hamarosan következő megválasztásáig. A mandátumigazoló bizottságba Puskás Bálint Zoltán szenátort javasolták, a plénum pedig megszavazta a javaslatot. /Parlamenti alakuló ülések. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 14./