Politikaiból szakmai kérdéssé minősült vissza a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozati reformjának évek óta húzódó kérdése azután, hogy Markó Béla oktatási ügyekért is felelős RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes és Kötő József oktatásügyi államtitkár a BBTE magyar tagozata képviselőinek értésére adták: a pillanatnyi politikai helyzetben nem tartják érvényesíthetőnek az egyetem vezetői által korábban megfogalmazott célokat. „Az a tervezet, amelyet a BBTE oktatói juttattak el az RMDSZ-hez röviddel a tavalyi választások előtt, olyan célokat fogalmazott meg, amelyeket az RMDSZ a jelenlegi politikai helyzetben nem tart érvényesíthetőeknek” – foglalta össze Salat Levente, a BBTE rektor-helyettese az RMDSZ vezetőivel tartott találkozó konklúzióit. Az RMDSZ-nek döntenie kellett: a kisebbségi törvényt és azon belül a kulturális autonómia kérdését, vagy pedig a Babes–Bolyai ügyét, az egyetem autonóm struktúráinak kialakítását tartja prioritásnak. „Érthető módon ebben a helyzetben a kisebbségi törvény támogatása mellett döntöttek” – összegzett Salat Levente. Salat két tételből álló rendezési javaslatot terjesztett elő, amelyek közül az első pénzügyi vonatkozású. Kérték Kötő Józsefet, járjon közben annak érdekében, hogy a jelenleg alkalmazott 1,5-ös finanszírozási szorzót emeljék meg a magyar nyelvű oktatás esetében kettőre. A javaslat második eleme: a magyar tagozat helyzetének javítása érdekében fölhasználni azokat az érvényes rendelkezéseket, amelyek a döntéshozatali autonómia intézményes kereteinek a kialakítását is lehetővé teszik. Magyar tanszékek létrehozása nem igényel külön kormányhatározatot, egy másik javaslat arra vonatkozott, hogy olyan szakokon, ahol a magyar tagozat személyi állománya, illetve a szakmai tevékenység színvonala ezt lehetővé teszi, önálló tanszékek jöjjenek létre. A rektor-helyettes szerint jó esély van rá, hogy három-négy esetben legalább sor kerüljön önálló magyar tanszék létrehozatalára. Azt is javasolják, hogy a magyar és német nyelvnek a BBTE belső adminisztrációjában, az egyetem belső nyilvános terében történő használata lehetővé váljon. – A rektori arcképcsarnokban jelenjen meg a magyar rektorok arcképe is, és az egyetem bizonyos termeit rangos magyar személyiségekről nevezzék el – tette hozzá a rektor-helyettes. /Salamon Márton László: A kisebbségi törvény háttérbe szorította a BBTE magyar karait. = Krónika (Kolozsvár), márc. 16./

Március 14-én a szenátus ülésén Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás szenátor kifogásolta, hogy Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor kitűzte a kokárdát. „Kellemetlenül érint, hogy Sógor Csaba Románia szenátusában magyar zászlós kokárdát visel a román szenátori kitűző helyett” – jegyezte meg Vadim. Szerinte ugyanis a magyar lobogó színeit felidéző kokárda, zsebkendő egyaránt a magyar sovinizmus megnyilvánulása. Vadim felkérte a D. A. Szövetség és az RMDSZ politikusait, mérsékeljék Sógort. „Alig tudtam megállítani pár nagy-romániás kollégát. Le akarták tépni melléről a magyar jelvényt” – mondta. Markó Béla válaszolt, hangsúlyozva, Magyarország nemzeti ünnepét évről évre méltó körülmények között ünnepli meg a romániai magyarság. A szövetségi elnök kiemelten kezelte azt is, hogy a román politikumban mentalitásváltás történt, ezt igazolja az egymás után következő miniszterelnökök részvétele a március 15-ei ünnepségeken. „Üdvözlöm azt a szándékot, hogy az Európai Néppárt soraihoz szeretnének csatlakozni, de mi teljes jogú tagként garantáljuk, ilyen retorikával nem kerülnek oda” – figyelmeztette Markó Vadimot. Sógor Csaba arra a kérdésre válaszolva, hogy miért viselte a kokárdát, elmondta, amikor bement a szenátusi ülésre, még nem volt rajta, akkor döntötte el, hogy felteszi, amikor Gheorghe Funar a plénum előtt terroristaszervezetnek minősítette az RMDSZ-t. /B. B. E.: Sógor Csaba kokárdája ellen emelt szót Vadim Tudor. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./ Március 15-e jelentőségét az RMDSZ-frakció nevében Németh Csaba szenátor méltatta a szenátus március 14-i ülésén. Ezután Gheorghe Funar szenátor politikai nyilatkozata következett: élesen támadta a magyarságot. Fájlalta, hogy február 28-án Kolozsvár lakossága nem emlékezett meg a Horia, Closca és Crisan vezette román felkelésről, ezzel szemben az RMDSZ Aradon megünnepelheti a „tizenhárom terrorista magyar tábornokot”, de hasonló románellenes tüntetések színhelye lesz több más erdélyi helység is, ahol ráadásul kitűzik Magyarország zászlaját. Kifejezte abbeli reményét, hogy március 15-én a román kormány megakadályozza „a románellenes, terrorista RMDSZ” rendezvényeit. Markó Béla, az RMDSZ elnöke válaszolt C.V. Tudor megjegyzésére, aki kifogásolta, hogy Sógor Csaba kitűzte a kokárdát. Amikor Markó szólásra emelkedett, Tudor tiltakozott: „Az RMDSZ beszélt már 1848-ban!” Markó Béla szenátor azonban nem zavartatta magát: higgadtan beszélt. Emlékeztetett arra, hogy március 15. az összes magyarok nemzeti napja, amelyet évek óta azok is megünnepelnek, akik Romániában élnek. 1997-től kezdődően valamennyi román kormányfő üzenetben üdvözölte nemzeti ünnepünket, emlékeztetett Markó. /Béres Katalin: Nemzeti ünnepünk, kétféle megközelítésben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Csíkszeredában és Marosvásárhelyen is füttykoncert kísérte Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a határon túli magyarokhoz intézett március 15-i üzenetének felolvasását. Erdélybe is begyűrűzött a nemzeti széjjelünneplés. Bögözi Attila, a lap munkatársa a magyarországi politikusokat okolta mindezért: „Az erdélyi meg a vajdasági füttykoncertek kapcsán érdemes – elsősorban a magyarországi politikusoknak – mélyebben elgondolkodni azon, hogy milyen anyaország arcát mutatják felénk, külhoni magyaroknak: hasznos füttyök országáét, vagy a béke, nyugalom országáét.” Az összefogás szükségességre hívott fel Markó Béla, hozzátéve: Mi nem vagyunk senki kiszolgálói, sem itt, sem odaát. A Székely Vértanúk emlékművénél dr. Kelemen Atilla, az RMDSZ Maros megyei elnöke beszédében figyelmeztetett: a magyarság nem magyarkodást jelent. /Bögözi Attila: Füttytolerancia a Postaréten, avagy mit üzen március 15. a mának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

Március 17-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes fogadta Jan Figelt, az Európai Bizottság oktatási, képzési, kulturális és többnyelvűségi megbízottját. Figel és küldöttsége kétnapos látogatáson vesz részt Romániában. A találkozón részt vett Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője is. /Jan Figelt fogadta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

Önnön hatalmának végleges megerősítése, minden döntési jog kisajátítása, a más hangok, vélemények, nézetek demokratikus köntösbe öltöztetett kirekesztése – erről szól az RMDSZ kisebbségi törvénye, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. A tartalommal kapcsolatban nagy volt a titkolózás. Mostanáig a szűk munkacsoporton és a legfelsőbb vezetésen kívül senki nem ismerhette meg a tervezet tartalmát. Markó Béla több ízben kifejtette, figyelembe veszik a módosító javaslatokat. A kisebbségi törvénytervezet a nemzeti kisebbségek jogállásának rendezése ürügyén teljhatalommal kívánja felruházni a parlamenti képviselethez jutott szervezeteket. Önrendelkezési jogosítványt nem az erdélyi magyarságnak, csak az RMDSZ-nek, és gondoskodik arról is, hogy senki másnak ne legyen esélye bekerülni a jelentős jogkörökkel felruházott Országos Kisebbségi Tanácsba, illetve az autonómiatanácsba. A jogalkotók a kisebbségi törvénybe szóról szóra átemelték a tavalyi választási törvény Velencei Bizottság, Európai Parlament és az Egyesült Államok külügyminisztériuma által elítélt cikkelyeit. Az RMDSZ nem szánt hosszú időt a vitára, március 23-ig tehetik meg módosító javaslataikat a megkérdezettek, az ütemterv szerint március 31-ig a kormány asztalán kell lennie a jogszabálynak. A háromszéki RMDSZ a történelmi egyházak képviselőit, civil szervezeteket hívott meg az első beszélgetésre. A sajtót és a Székely Nemzeti Tanács képviselőjét hívatlan vendégként nem engedték be a terembe. ,,Egy alkotási folyamat zajlik, nem tartozik a közvéleményre” – fejtette ki Márton Árpád képviselő. /Farkas Réka: Jogsértő kisebbségi törvénytervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Még nem lehet tudni, hogy létrejön-e ma a Markó Béla RMDSZ elnök és Tőkés László református püspök közötti találkozó, amelynek helyszínéről napok óta vitatkoznak a felek. Az RMDSZ elnöke, Markó Béla kitart a szövetség marosvásárhelyi elnöki hivatala mellett, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke pedig továbbra is ragaszkodik, hogy semleges helyszínen kerüljön sor a találkozóra. Tőkés László elmondta: az EMNT képviseletében március elsején kezdeményezte a tavaly októberben megszakadt párbeszéd folytatását, szem előtt tartva az autonómia témáját. „Ha tehát meghiúsul ez a találkozás, az nem miattunk történik”, összegezte véleményét Tőkés László. /Köllő Katalin: Köcsög utca kizárva? A helyszínen múlhat a Markó–Tőkés találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

Nem jött létre a március 19-re tervezett találkozó Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Tőkés László püspök, az EMNT elnöke között, noha mindketten Marosvásárhelyen tartózkodtak, ahol a 15 évvel ezelőtti események évfordulójára rendezett megemlékezéseken vettek részt. /Nem került sor a Markó–Tőkés találkozóra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

Tibori Szabó Zoltán beszélgetett Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. Az RMDSZ kellő súllyal rendelkezik a kormányban és a koalícióban, de az együttműködés nem felhőtlen, jellemezte a helyzetet Markó Béla. Nem látja értelmét az előrehozott választásoknak. – Az észak-erdélyi autópálya építése elkezdődött, az RMDSZ nem egyezne bele abba, hogy az autópálya-építést leállítsák.- A napokban arról beszélt a miniszterelnök, hogy új, átfogó törvényben kell ismét rendezni ezeknek az államosított ingatlanoknak a helyzetét. A kettős állampolgárságra vonatkozó tavaly decemberi népszavazás óta feszültség tapasztalható az anyaországi és az erdélyi magyarság között. Milyen módon képzeli el az RMDSZ ennek a feszültségnek a feloldását? – hangzott a kérdés. Markó a magyar nemzet kettészakítását veszélyes dolognak érzi. Cáfolta, hogy az RMDSZ tisztségviselői országos korrupciós botrányokban érintettek lennének. /Tibori Szabó Zoltán: Markó: Az erdélyi magyarság képviselője vagyok a kormányban Beszélgetés Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

1990 „fekete márciusáról” emlékeztek meg március 19-én Marosvásárhelyen: a Bernády Házban az RMDSZ találkozott az akkori események áldozataival, este a Kultúrpalotában pedig Kincses Előd meghívottai idézték fel a véres napokat. Az RMDSZ meghívta azokat, akik 1990. március 19-én a Bolyaiak terén a szövetség akkori székházának padlásán rekedtek. A találkozón jelen volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. E rendezvényre várták az akkori események áldozatainak – Gémes István, Csipor Antal, Kis Zoltán – leszármazottait, illetve a börtönt megjárt Cseresznyés Pált és Juhász Ilonát, valamint Sütő András írót. Ugyancsak Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében Kincses Elődnek, a márciusi események egyik főszereplőjének a meghívására Schmidt Mária történész, a budapesti Terror Háza Múzeum igazgatója és Gabriel Andreescu, a bukaresti Emberi Jogok folyóirat igazgatója tartott előadást. A megemlékezésen részt vett Tőkés László püspök és Király Károly, az RMDSZ volt elnöke. Tizenöt évvel ezelőtt, Marosvásárhelyen, egy gyógyszertár bejáratán feltüntetett magyar felirat felbőszítette a román tömeget, amely március 16-án randalírozott a városban. Az események 19–20-án tetőztek, amikor a Görgény völgyéből behozott parasztok a város főterén Bolyai és Sütő András életét követelték. Az RMDSZ-székház padlásán rekedt akkor 78 személy. Annak ellenére, hogy a hatóságok biztonságos elvonulást ígértek számukra, fizikai bántalmazás árán hagyhatták el csak az épületet, Sütő András író elvesztette fél szemét. Március 20-án a város magyarságának békés tüntetését a főtéren román falvakból újból behozott, gyűlöletre buzdított csoportok zavarták meg, botokkal felfegyverkezve estek neki az atrocitások ellen tiltakozóknak. Markó Béla beszédében úgy vélte, 15 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen dőlt el, hogy az erdélyi magyarság politikai eszközökkel akarja jogait kivívni, ugyanakkor nem engedi magát erőszakkal elhallgattatni. 1990-ben ez volt a szándék: a román–magyar konfrontációt, egy a boszniai vagy koszovói példához hasonló útra terelni, amelyen a magyarság jogköveteléseit véres erőszakkal akarták eltiporni. A magyarságot nem lehetett olyan útra vinni, amelyet nem akart: ehelyett példás összefogással saját kezébe vette a sorsát, felemelte a fejét és szembe fordult az erőszakkal. /Marosvásárhelyi mementó a „fekete márciusról”. Külön megemlékezést szervezett az RMDSZ és Kincses. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A budapesti Közép-Európai Egyetem (CEU) meghívottjaként Markó Béla miniszterelnök helyettes – Románia integrációja: románok és magyarok a közös Európában címmel – március 22-én előadást tartott Budapesten. Előadásában kifejtette a román kormány álláspontját, majd kérdésekre válaszolt. Markó Béla hangsúlyozta a két ország közötti jó együttműködést, kiemelve az idén őszre tervezett első közös román-magyar kormányülést, melyre Bukarestben fog sor kerülni. /(Guther M. Ilona): Románok és magyarok a közös Európában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes március 23-án sajtótájékoztatón kijelentette: az RMDSZ-szel nem konzultáltak az adótörvényt módosító rendelet kidolgozása során, a szövetség pedig nem ért egyet a kulturális és jótékonysági tevékenység megadóztatásával. /Hazai krónika.= Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén elsősorban a kisebbségi törvénytervezetet, az Adó- és Pénzügyi Törvénykönyv módosításának kérdését, valamint Románia csatlakozási szerződésének aláírását érintették. Markó Béla miniszterelnök-helyettes elmondta: az RMDSZ a múlt hét végén emlékezett meg az 1990. március 19-i és 20-i marosvásárhelyi eseményekről. Mint mondta, 15 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen dőlt el, hogy az erdélyi magyarság politikai eszközökkel, párbeszéd útján akarja jogait kivívni. Márton Árpád képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke ismertette a kisebbségi törvénytervezetet. Elmondta: az RMDSZ konzultál a magyar civil- és ifjúsági szervezetekkel, a történelmi egyházakkal, közéleti személyiségekkel a törvénytervezet ügyében. Márton Árpád hangsúlyozta, a kerettörvény megfelel az alkotmány előírásainak. A tervezet leszögezi a kisebbségi szervezetek státusát. Az RMDSZ kifogásolja, hogy a művelődési szférában, a humanitárius segélyszolgálatokra és az egyházakra vonatkozóan meg kívánnak szüntetni bizonyos adókedvezményeket. /Az RMDSZ az Európai Néppárt tagjaként is lobbizik a csatlakozási szerződés aláírásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

Winkler Gyula külkereskedelemért felelős miniszter arról tájékoztatott, hogy az adótörvénykönyv tervezett módosításai közül kikerültek azok a passzusok, amelyek hátrányosan érintették volna a művelődési szférát, a humanitárius szervezeteket és az egyházakat. Előzőleg az RMDSZ kifogásolta, hogy az eddigi szabályok értelmében adókedvezményeket élvező intézmények ezentúl nem igényelhetnék vissza a hozzáadottérték-adót (TVA-t). Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Mona Musca művelődési tárcavezető érvelése hatott a leginkább. /Marad a művelődési intézmények és az egyházak illetékmentessége. = Krónika (Kolozsvár), márc. 25./

Eugen Nicolaescu liberális képviselő, a PNL szóvivője sajtótájékoztatón kijelentette: az észak-erdélyi autópálya ügyét a kormány az idén levette napirendről, mivel nincs pénz rá. Legkorábban 2006-ban beszélnek majd róla. A képviselő elmondta, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök Brüsszelben tárgyalt Philippe Maystadttal, az Európai Beruházási Bank (BEI) igazgatójával ebben az ügyben, illetve arról, hogy csökkent a pénzintézet által Romániának folyósított kölcsönök volumene. Az észak-erdélyi autópálya az RMDSZ választási programjának része volt, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke azóta is több nyilvános szereplésen hangsúlyozta, hogy az RMDSZ ragaszkodni fog a dologhoz, és mint legutóbb Marosvásárhelyen is mondta: „lesz erdélyi autópálya”. /Mózes Edith: Veszélyben az észak-erdélyi autópálya ügye! = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

A Romániában akkreditált nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott március 25-én Markó Béla miniszterelnök-helyettes Bukarestben. Markó Béla kifejtette, tisztázódott az új kormány struktúrája, amelyben a romániai magyarság az RMDSZ révén súlyának megfelelő mértékben van jelen. Annak ellenére, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok között létezik koalíciós szerződés, időnként akadozik a kommunikáció, az együttműködés. Markó Béla leszögezte: az RMDSZ programjában az észak-erdélyi autópálya megépítése fő helyen szerepel, sőt, ez a kormányprogram része is. Az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy az autópálya építési folyamatát leállítsák. /A nemzetközi sajtó képviselőivel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 26./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére a kormány megerősítette, hogy a magán-, illetve az állami szektorban dolgozó, nyugati rítusú keresztények, azaz katolikus, protestáns és római-katolikus hívek számára, akik most ünneplik a húsvétot, hétfő, március 28-a munkaszüneti napnak minősül. /Hétfő hivatalos munkaszüneti nap. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

A román sajtó is felfigyelt arra, hogy a kisebbségi törvénytervezet nem nyerte el a Magyar Polgári Szövetség s a magyar lakosság egy részének tetszését. Az MPSZ vezetői a Cotidianul című lapnak elmondták, Markó Béláék a választások alatt kulturális, területi és személyi elvű autonómiával hódították el választóikat, s tették adminisztratív eszközökkel lehetetlenné az MPSZ választásokon való részvételét. Rámutatnak: Markó Béláék, akár tavaly, most is kihasználják a hatalommal való szoros kapcsolatukat, a kisebbségi törvénytervezetbe beépítették a választásokat szabályozó diszkriminatív cikkelyeket. Szilágyi Zsolt elmondta, a Fidesz máris nemzetközi fórumokhoz fordult ez ügyben. Az MPSZ pedig az államelnököt fogja kérni: ha a parlament elfogadja a törvénytervezetet, ne hirdesse ki azt. /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 26./

Traian Basescu államfő kijelentette, hogy egyelőre „félreteszi” az észak-erdélyi autópálya ügyét az úgynevezett IV. páneurópai korridor hazai szakaszának megépítése javára. Nem mondta ki, hogy ezzel végleg lemondana a (Bukarest)-Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Bors autópályáról, de jelezte, arra egyelőre nincs pénz. Markó Béla miniszterelnök-helyettes határozottan leszögezte: az RMDSZ programjában az észak-erdélyi autópálya megépítése főhelyen szerepel, az RMDSZ nem érthet egyet azzal, hogy az autópálya építési folyamatát leállítsák. /Gyarmath János: Észak-Dél háború a láthatáron? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Egri István, a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke nyílt levében fordult Markó Bélához, az RMDSZ elnökéhez a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban. Egri István hangsúlyozta, az önrendelkezés létszükséglet. A kisebbségi lét elsősorban közösséghez kötött. A társadalom működésének elengedhetetlen feltétele, hogy a társadalmat szervező szereplők, a kormányzat/politikum, a gazdasági és civil szféra egymástól függetlenül cselekedhessenek. Ezért a kisebbségi törvénytervezet módosításra szorul. A törvénytervezet véleményezésére szánt idő (3 munkanap) nagyon rövid ahhoz, hogy a civil szervezetek az ügy jelentőségéhez mérten felelős módosító javaslatokat dolgozhassanak ki. Ahhoz pedig végkép nem elegendő, hogy a véleményezés során a társadalmi részvétel is megvalósuljon. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége (MCSZESZ) kötelességének tekinti a társadalmi vita kibontakoztatását és megszervezését, ezért kérik, hogy a javaslatok beküldési határidejét módosítsák május 31-re. /Felelősen, egymást tisztelve.= Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

Március 25-én Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában három biológia témájú szakkönyvet mutattak be. Markó Bálint, az EME Természettudományi Szakosztályának elnöke kiemelte, ritkaság magyar nyelven egyszerre ennyi új kiváló tudományos kötettel, egyetemi jegyzettel szembesülni. Fodorpataki László A növények fotoszintézise című könyvében a szerző a szakirodalmat kiegészítette saját kutatásából eredő ismereteivel. Bartók Katalin A növénykórtan alapjai hézagpótló könyv, melyből a kiadó utánnyomásra kényszerült. Kiss Szidónia Humángenetika című kötete főleg pszichológus és pedagógus egyetemi hallgatók számára készült. /Ö. I. B.: Három új biológiakönyv. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

Március 31-én a kormány elé terjesztik a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, de az egyeztetések a leendő jogszabály tökéletesítése érdekében a tervezet benyújtása után is folytatódnak – döntötte el március 30-án az RMDSZ és a többi nemzeti kisebbség képviselője a kormánynál lezajlott egyeztető tanácskozáson. A nem magyar nemzeti kisebbségek még nem fejtették ki nyilvánosan álláspontjukat a tervezettel kapcsolatban. Március 30-án érkezett az erdélyi protestáns egyházfők intő nyilatkozata a szerkesztőségbe is. Markó Béla szövetségi elnöknek címzett nyílt levelükben, a püspökök azon véleményüknek adtak hangot, miszerint nem célszerű jelen formájában a parlament elé terjeszteni a tervezetet, hiszen ezt nem előzte meg széleskörű szakmai és társadalmi vita. A nyílt levelet aláíró négy püspök úgy ítéli meg, hogy a dokumentum több tekintetben is visszalépés az 1993-ban elkészített, a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezethez képest, mert nem tesz különbséget az autonóm nemzeti közösségek és a nemzeti kisebbségek között. Ugyanakkor nem ismeri el az egyházak és civil szféra szerepét kisebbségi közösségeink fennmaradásában. Az aláírók szerint „a törvénytervezet súlyos demokrácia deficitet statuál azzal, hogy a reprezentativitás kérdését a politikai monopóliumra törekvés szándékának rendeli alá, amikor a kisebbségi politikai szervezetek bejegyzési kötelezettségeit rögzíti.” A püspökök szerint az autonómiatanácsot a belső választásokon elért eredmények alapján, tehát nem csak a belső választásokat megnyert szervezet képviselőiből kellene összeállítani. Hiányolják, hogy a tervezet nem tartalmazza a nemzetiségek önálló állami egyetem alapítási jogát, valamint az állami támogatást ezek, illetve a felekezeti oktatási intézmények számára. Az Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus, Pap Géza református, Szabó Árpád unitárius és Tőkés László református püspökök által aláírt dokumentum szerint a tervezetnek a magyar nemzeti közösség számára valódi megoldásokat kell tartalmaznia. Kolumbán Gábor, egyetemi tanár (Sapientia) véleménye szerint, amennyiben a törvény jelenlegi formájában elfogadást nyer, ez csakis az RMDSZ egyeduralomra törekvését szolgálná, szervesen folytatná a klientúra építés eddigi gyakorlatát. A Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdemenyezés RMDSZ-platform szerint a kisebbségi törvény-tervezet munkapéldánya jóval alatta marad a szórványban, illetve számbeli kisebbségben élő nem román nemzeti közösségei folyamatos asszimilálását bár lelassító, megmaradását elemi szinten biztosító nyugat- és közép-európai követelményeknek. Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője megjegyezte: pozitívum, hogy mielőtt a dokumentum előterjesztésre került volna, az RMDSZ vitára bocsátotta a tervezetet. Ez viszont nem mondható el azokról az autonómiastatútumokról, amelyek az elmúlt években benyújtottak a parlamentben. Markó szerint az RMDSZ egyetért azzal, hogy mellőzzék azt a diszkriminatív kitételt, miszerint csak azon kisebbségi szervezetek számára kötelező a bejegyzési kritériumoknak eleget tenni, amelyeknek nincs parlamenti képviseletük. A törvénytervezet úgy módosult, hogy minden kisebbségi szervezet, tehát az RMDSZ is köteles újra bejegyeztetni magát. Az RMDSZ felvállalta azt a javaslatot is, hogy alkalmazzák a nemzeti közösségek fogalmát a törvényben, azzal a megjegyzéssel, hogy ott, ahol a törvény a nemzetközi jogi értelemben vett kisebbségekről beszél, ezt a terminológiát használja továbbra is, de ott, ahol közösségi jogérvényesítésről van szó, a közösségi kifejezés hangsúlyosan szerepeljen. /Sz. K.: Ma terjesztik a kormány elé a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./

A Trianon filmmel kapcsolatban az új kormány tagja, Mona Musca művelődési miniszter asszony intézkedett, járjanak el a filmmel kapcsolatban. A miniszter asszony elmondta, figyelmeztették. Hajdu Győző volt, aki a feljelentést tette, ő volt a figyelmeztető. Van-e olyan helyzet Európában, tette fel a kérdést Bodó Barna, mint ami itt történt, az egyik oldalon a kultúrát a miniszter asszony feletteseként, miniszterelnök-helyettesként magyar felügyeli /Markó Béla/, a másik oldalon az állami költségvetésből támogatást kap lapkiadásra Hajdu Győző. Ha ma Romániában a magyarok képviselői kormányon lehetnek, akkor kinek kell olyan lap, amelyet Hajdu Győző szerkeszt? Ő és lapja semmit sem tett a román-magyar kapcsolatok ügyéért. Kérdés: a román kormány részére ki a partner, a magyar miniszter vagy a Ceuasescut is kiszolgáló csatlós? /Bodó Barna: A kultúra csatlósai és csapdái. = Irodalmi Jelen (Arad), márc./

Nagyváradon az Ady Endre Múzeumnak félszáz éve otthont adó Mülleráj kávéházat az ortodox püspökség tulajdonába helyezte az ítélőtábla. Az Ady-emlékházat működtető Körösvidéki Múzeum mostanáig a városi önkormányzattól bérelte a vármegyeháza előtti ingatlant. Március 31-én a Nagyváradi Ady Társaság tiltakozó nyilatkozatot adott ki, amelyben a magyar és román művelődési tárca, Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ, a városi és megyei önkormányzat, a Magyar Írószövetség és minden jóérzésű magyar támogatását kérik az Ady-múzeum megmentésének érdekében. /(Lakatos Balla Tünde): Mülleráj nélkül maradhat az Ady Endre Emlékmúzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke április 1-jén Borbély László területrendezési miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormányülésen bemutatták a kisebbségi törvénytervezet első változatát, és remélhetőleg két hét múlva elfogadják és a parlament asztalára teszik. Az elnök fontosnak nevezte a törvényt, mert meghatározza a kisebbségi közösségek státusát. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem mond le az erdélyi autópályáról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsával akarja elfogadtatni Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor azt a határozattervezetet, amely arra kötelezné az RMDSZ vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az észak-erdélyi autópálya megépítésének az ügyéért. A szenátor cáfolta azt az értesülést, miszerint az RMDSZ kilátásba helyezte volna a partnereinek, hogy távozik a kormánykoalícióból, ha nem folytatják az építési munkálatokat. Markó Béla miniszterelnök-helyettes az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek legutóbbi tanácskozásán megerősítette: az észak-erdélyi autópálya megépítését feltétlenül folytatni kell. /Nem lép ki a kormányból az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

Az a hír járja, hogy most már nem lesz erdélyi magyar televízió, holott erre a Medgyessy-kormány állítólag pénzeket is kiutalt. Markó Béla miniszterelnök-helyettest kiejtette, valóban kaptak egy ígéretet az előző magyar miniszterelnöktől. Ez az ígéret nem teljesült, csak részben. Kaptak 300 millió forintot, ez az összeg azonban nem elegendő. A magyar kormánytól nem kaptak semmiféle garanciát újabb összegekre, ezért az erdélyi magyar televíziót nem tudják beindítani. Esély van viszont arra, hogy a román televízió keretén belül a területi adók kiszélesítik, illetve új területi adókat hoznak létre. Júniusra ígérik, hogy Kolozsvár és Marosvásárhely számára is rendelkezésre áll majd a külön frekvencia. /(mózes): Füstbe ment terv. Nincs pénz erdélyi magyar televízióra. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

Nem tűzték napirendre a kisebbségi törvénytervezet megvitatását az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának április 2-i marosvásárhelyi ülésén, ennek ellenére a legtöbb felszólaló érintette ezt a témát Az észak-erdélyi autópálya megépítésének tervét a testület egyhangúlag támogatta. Markó Béla RMDSZ-elnök határozottan kiállt az észak-erdélyi autópálya meg építése mellett. Az SZKT állásfoglalást is elfogadott az ügyben. Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács együttes ülése megbízta Markó Bélát, hogy a parlament, kormány, a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt támogassa a Brassó–Marosvásárhely–Kolozsvár–Nagyvárad–Bors nyomvonalon haladó autópályát. Kónya-Hamar Sándor képviselő a kisebbségi törvénytervezet kapcsán emlékeztetett, hogy az Európa Parlament külügyi bizottsága a Romániáról szóló jelentés védzáradékába foglalta a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvére vonatkozóan. A politikus szerint Európában még soha nem figyeltek ennyire az erdélyi magyarságra, ezért ki kellene használni a lehetőséget, és a kisebbségi törvénytervezetben is tükröződnie kell annak, ami Brüsszelben történt. Toró T. Tibor Temes megyei parlamenti képviselő szerint, a tervezetbe a szubszidiaritás fogalmát is bele kellett volna foglalni, emellett kötelezni kellett volna a települési autonómiatanácsok létrehozatalát. A politikus ezenkívül azt is kifogásolta, hogy nem tűzték az SZKT napirendjére a jogszabálytervezetet, ami a romániai magyar közösségre jellemző demokráciadeficitet tükrözi. /Borbély Tamás: Kiáll az RMDSZ az autópálya terve mellett. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./ Mózes Edith, a lap munkatársa szerint nagyotmondások jellemezték az SZKT ülését, volt aki a kisebbségi törvénytervezetet a „magyar narancshoz” hasonlította, vagy: a szövetségnek már nem RMDSZ kellene legyen a neve, hanem RMASZ vagy RMESZ, azaz az elitek vagy arisztokraták szövetsége, mások demokráciadeficitről beszéltek. /Mózes Edith: Markó Béla: A török kamionok kedvéért nem mondhatunk le Erdély jövőjéről. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Az SZKT-n az autópálya szükségességével mindenki egyetértett, a kisebbségi törvényről néhányan kritikus véleményt is megfogalmaztak, a hozzászólók többsége jelentős előrelépésként, vívmányként ünnepelte a jogszabály-tervezetet, és akadt, aki egyenesen ellenségként határozta meg azokat, akik ellenzik a törvény RMDSZ által kidolgozott formáját. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ betartja választási ígéreteit, az autonómiát vállalták, ennek érdekében kidolgozták a kisebbségi törvénytervezetet. Rámutatott: „furcsállva figyelem, hogy egyeseknek megint savanyú a szőlő, és attól félnek, hogy a törvény úgymond bebetonozza az RMDSZ-t, nem lehet bejegyeztetni egy másik szervezetet, és emiatt együtt kell maradnunk, és a végén még 2008-ban is meg találjuk nyerni a választásokat. Ennél nagyobb baj ne legyen, szőlő savanyúságán kesergő róka urak!” Kelemen Kálmán a Kereszténydemokrata Fórum vezetőjeként a konzultációt hiányolta a kisebbségi törvénytervezet esetében, de a különböző vezető funkciók betöltésekor is. Névváltoztatást javasolt, ha néhány ember döntésén múlik minden, jobb lenne, ha Romániai Magyar Elitszervezetnek vagy Romániai Magyar Arisztokrata Szervezetnek neveznék a szövetséget. Kónya Hamar Sándor arra hívta fel a figyelmet, az Európai Parlament két nappal ezelőtt korszakalkotó záradékot fogalmazott meg az erdélyi magyarság védelmében, ez politikai dimenzióváltást jelenthet, és oda kell figyelni rá – hangsúlyozta. ,,Hihetetlenül nagy áttörésnek” nevezte annak lehetőségét Varga Attila, hogy a nemzeti kisebbségek és az autonómia meghatározását az általuk megfogalmazott módon fogadja el a román parlament, ehhez képest másodrangúnak nevezte azt, ki, hogyan, mikor szervezi meg a belső választásokat. Toró T. Tibor szerint a tervezet kísérletet sem tesz arra, hogy felszámolja a kisebbségi társadalmon belüli demokráciadeficitet. Toró szerint a létrehozandó autonómiatanácsokat nem megyei, hanem helyi szinten kell megszervezni. Javasolta, a parlamenti képviselet illessze be az erre vonatkozó módosításokat. Mátis Jenő szerint a kerettörvény csak abban az esetben tölthető fel tartalommal, ha megalkotják a romániai magyarság statútumáról szóló törvényt. Javasolta, hozzanak létre egy bizottságot, amely szeptember 30-ig megalkotja ezt a jogszabályt. Az SZKT mindkét javaslatot elvetette, a Toróé kommentár nélkül maradt, Mátis azt a választ kapta, hogy a kisebbségi törvény alapján létrehozandó Nemzeti Kisebbségi Tanács feladata lesz kijelölni a törvényalkotó bizottságot. Az SZKT elfogadta a sepsiszentgyörgyi kezdeményezésű Nemzeti Szabadelvű Kör platformként bejegyzését, az új mozgalom a liberális frakcióhoz tartozik majd. /Farkas Réka: A kisebbségi törvény – ,,kicsi, savanyú, de a miénk”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./Elmulasztotta napirendjére tűzni az RMDSZ kormányra lépéséről hozott operatív tanácsi döntés elfogadtatását a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT). Az SZKT és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) hétvégi marosvásárhelyi együttes ülésén csak Markó Béla politikai beszámolójában került szóba a kormányra lépés. A kormányra lépésről december 26-án döntött az RMDSZ Operatív Tanácsa. A szövetség alapszabálya szerint a döntést az SZKT következő ülésén, tehát most kellett volna szavazásra bocsátani. Az RMDSZ-en belüli demokráciadeficit szóba is került, és meg is mutatkozott a testületek ülésén. Frunda György például úgy tűzte szavazásra két nemrég kinevezett ügyvezető alelnök, Veress Emőd és Lakatos András tisztségében való megerősítését, hogy a két tisztségviselő nem kapott alkalmat a bemutatkozásra. Mátis Jenő emlékeztetett arra, hogy 1993-ban még az SZKT vitatta meg és fogadta el a kisebbségekről és autonóm közösségekről szóló törvénytervezetet. A mostani kisebbségi törvény tervezete viszont csak azt követően került az SZKT elé, hogy azt első olvasatban már a kormány is tárgyalta. A törvénytervezet olyanok is bírálták, akik korábban mindig kiálltak az RMDSZ vezetősége mellett. Kelemen Kálmán hiányolta, hogy nem volt lehetőség érdemi vitát folytatni a szövegről. Kifogására Borbély László válaszolt, aki úgy vélte, 13 év alatt mindenki kialakíthatta a véleményét az autonómiáról, úgyhogy szükségtelen volt több időt szánni a közösségen belüli vitára. Kónya-Hamar Sándor az Európai Parlament külügyi bizottsága múlt heti Románia-jelentésére figyelmeztetett, melybe azt is belefoglalták, hogy a magyar kisebbség védelmét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság jegyében kell biztosítani. Úgy vélte, a törvény kevesebbet kér, mint az Európai Unió. A brüsszeli ajánlásra hivatkozva javasolta Toró T. Tibor is, hogy az SZKT bővítse a törvénytervezetet a helyi autonómiatanácsokra és a sajátos státusú településekre vonatkozó cikkelyekkel. Asztalos Ferenc nagy tévedésnek tartotta azt, hogy a törvényt az SZKT-nak kellene megvitatni. Verestóy Attila úgy vélte, aki a székelyföldi területi autonómiát is ebbe a törvénybe szeretné beiktatni, az olyan személygépkocsival akarna haladni, amire előzőleg rátettek egy úthengert. Az SZKT elutasította, hogy megvitassák az erdélyi magyar gazdák helyzetét. Az elutasítás elégedetlenséget váltott ki a jelen lévő gazdák körében. Márton István kijelentette, nincsenek olyan jó traktoraik, hogy Bukarestig mehessenek velük, de egy SZKT-ülésig csak eljutnak. /G. Á.: Hiányolt demokrácia. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

Az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa, Marosvásárhelyen új ügyvezető alelnököket választott, miután Takács Csaba ügyvezető elnök a szavazójoggal rendelkező 110 küldött előtt felsorolta a kormányzati tisztséget vállaló ügyvezető alelnökök nevét. Az Ügyvezető Elnökség személyi összetétele a következőképpen módosult: ügyvezető elnökhelyettes és kormányzati alelnök: Borbély László, gazdasági és európai integrációs alelnök: Kerekes Gábor, szórvány, szociális és ifjúsági alelnök: Kovács Péter, oktatási alelnök: Lakatos András, művelődési és egyházügyi alelnök: Szép Gyula, önkormányzati alelnök: Veress Emőd. “Nincs összeférhetetlenség aközött, hogy Borbély Lászlót kormányzati kapcsolattartásért felelős ügyvezető alelnökké választották, és hogy ő maga is a kormány tagja” – nyilatkozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Új RMDSZ-alelnökök. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

Markó Béla az RMDSZ elnöke kijelentette, hogy az RMDSZ nem mond le a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről. Liviu Radu közigazgatási államtitkár sajtótájékoztatóján kijelentette, az előző kormányzat által aláírt megállapodások miatt minimális az esélye annak, hogy Románia uniós csatlakozásáig módosuljon a régiók szerkezete. /Az RMDSZ nem mond le a régió-átszervezésről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

Frunda György szerint nem történt mulasztás azáltal, hogy az Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) nem tűzte mostani ülésén napirendre az RMDSZ kormányra lépéséről szóló határozat elfogadását. Markó Béla szövetségi elnököt egy héttel korábban, december 18-án hatalmazta fel az SZKT arra, hogy a D. A. Szövetséggel folytasson koalíciós tárgyalásokat. /Gazda Árpád: Frunda nem ismeri el a szabálytalanságot. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./