A szakemberek számára nem volt kétséges, hogy háromszázmillió forintból nem lehet tévét alapítani. A tévé ígéretét az RMDSZ mégis felhasználta kampányában. Azután az év elején Markó Béla is kijelentette, egyelőre nincs realitása a magyar tévének, inkább a román közszolgálati tévé magyar adása bővítését kellene megcéloznia minden erőfeszítésnek. Felmerül a kérdés a háromszázmillió forint elköltésének módozatairól, vetette fel Csinta Samu. /Csinta Samu: Délibáb Tv. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az RMDSZ nevében tisztelettel adózott II. János Pál pápa emléke előtt: „halálával nemcsak a keresztény világ, hanem az egész emberiség egyik legjelentősebb szellemi vezetőjét veszítettük el.” Markó emlékezett arra, hogy a pápával való találkozásakor személyesen is meggyőződhetett arról, hogy „milyen nagy figyelemmel követte a mi sorsunkat is”. /Markó Béla, az RMDSZ elnöke: A szellem szabadságának bajnoka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Lekerült az RMDSZ prioritáslistájáról a Székelyföldi Fejlesztési Régió, az elmúlt időszakban szó sem esett a választási kampányban elsődlegesként meghatározott célkitűzésről, akkor az RMDSZ országos és helyi vezetői ezt fogalmazták meg a területi autonómia RMDSZ által támogatott alternatívájaként. Az április 2-án tartott SZKT-n sem beszéltek a regionális átszervezésről. Markó Béla a lap kérdésére kifejtette, az Európai Unióban nagy az ellenkezés ezzel kapcsolatban. ,,Nekünk most több fontos feladatunk van. Egyik a kisebbségi törvény elfogadtatása, másik az észak-erdélyi autópálya megvédése. Ezek mellett dolgoznunk kell a gazdasági régiók átszervezésén is.”, mondta, hozzátette, hogy a „fejlesztési régiók megváltoztatásáról semmiképpen nem mondhatunk le.” /(-kas): Már nem prioritás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./

A Földes-ügyről eddig is sokan tudtak, legfeljebb hallgattak róla. Jött azonban egy Stefano Bottoni nevű polgár, és föllebbentette a fátylat az erdélyi közelmúltról. Lett erre nagy fejvakargatás. Pedig az ötvenes években csak annyi történt, hogy az egyik kommunista csoport leszámolt a másikkal. A román hatalom meg akarta szüntetni Kolozsvárnak az erdélyi magyar közművelődésben, irodalmi életben és tanügyben játszott központi szerepét. Erre jó volt első lépésként a marosvásárhelyi kártya. Marosvásárhelyre került a Bolyai Egyetem orvosi és gyógyszerészeti kara, a színművészeti egyetem, megalakult a Filharmónia, a Székely Színház, a Székely Népi Együttes, Bukarestbe vitték a Magyar Népi Szövetséget, a Falvak Népét, létrehozták a Művelődést, a rádió magyar szerkesztőségét, a Romániai Magyar Szót, majd az Előrét. Sütő András pályája ekkor kezdett felívelni, és kinevezték (1950-ben) a Falvak Népe főszerkesztőjének. Ugyanakkor, amikor szülei kuláklistára kerülnek, a lapban megjelennek a kulákellenes írások. Amíg Sütőt menti tehetsége és későbbi tettei, addig a Földest feljelentő másik kettő – Hajdu Győző és Gálfalvi Zsolt – ezt nem hozhatja fel mentségéül. Hajdu Győző három évtizedre lett az Igaz Szó főszerkesztője, hosszú évekig a kommunista párt központi bizottságának tagja, majd a diktátor főmagasztalója. Gálfalvi pedig az Igaz Szó főszerkesztő-helyettese, a marosvásárhelyi Állami Magyar Színház igazgatója, az Előre főszerkesztő-helyettese, a Szocialista Művelődési Tanács nemzeti igazgatóságának vezetője, a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsa bürójának tagja, a Hét főszerkesztője, az Írószövetség, majd a Román Televízió vezetőtanácsának tagja. Az 1989-es változás után Gálfalvi Zsolt továbbra is a magas hatalmi szférákban maradhatott. Közben Kolozsvárnak mint az erdélyi magyarság központjának a leépítése folytatódott a fordulat után is. A román hatalom továbbra sem engedélyezte a Bolyai Tudományegyetem újraindítását. Az RMDSZ vezetését pedig kezdetben a bukarestiek ragadták magukhoz. Ma már a döntéshozó kétségen kívül a bukaresti elnökség és a szövetség vezetőségében túlnyomó többségben lévő marosvásárhelyi csoport – Markó Béla, Frunda György, Borbély László, Kelemen Atilla. Kolozsvári nincs benne. /Román Győző: Az ellopott Kolozsvár. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 5./

Megújult szaktestületek és kuratórium bírálja el a Communitas Alapítvány 2005-re kiírt pályázatait. A magyar közösségnek szánt román költségvetési támogatásokat elosztó alapítvány kuratóriumának átalakítását az tette szükségessé, hogy a testület 13 tagja közül öten miniszteri vagy államtitkári tisztséget nyertek el a Tariceanu-kabinetben, a korrupcióellenes jogszabályok pedig összeférhetetlenséget állapítanak meg a két tisztség között. Markó Béla volt kuratóriumi elnök mellett Borbély László, Nagy Zsolt, Winkler Gyula, Kötő József és Porcsalmi Bálint távozott a kuratóriumból, amelynek irányítását Takács Csaba ügyvezető elnök vette át. Az RMDSZ ügyvezető elnöksége javaslatára a testület Veress Emőddel és Lakatos Andrással egészült ki. Idén a sporttevékenységek támogatása számít újdonságnak az alapítvány működésében. A sport szaktestület 700 millió lejes keret elosztásáról dönt. A Communitasnál a szaktestületek összetétele is megváltozott. A sajtószaktestületben Csép Sándor és Papp Sándor Zsigmond helyét Ambrus Attila és Szűcs László vette át, a könyvkiadási pályázatokat elbíráló testületből lemondott Domokos Géza, Kovács András Ferenc és Selyem Zsuzsa helyére Horváth Andor, Balázs Imre József és Fekete Vince került. Az ifjúsági szaktestületben Asztalos Csaba, Korodi Attila, Szabó Ödön és Porcsalmi Bálint helyét Deák Ferenc, Becze István, Szabó József és Bodor László vette át. Az ösztöndíjbizottságban és az utazási támogatásokat elbíráló testületben egy-egy taggal kevesebb tevékenykedik majd. Az egyikből Kötő József, a másikból Nagy Zsolt távozott. Kibővült viszont a művelődési szaktestület, amelynek a soraiba felvették Kovács Leventét. A Nastase-kormány által kidolgozott 2005-ös költségvetési törvény 264,434 milliárd lejt irányozott elő a kisebbségek támogatására, ebből a Communitas Alapítványnak 58,52 milliárd lej, az összeg több mint egyötöde jut. Takács Csaba elmondta, a sport mellett a magyar házak létesítésének a programját kezelik prioritásként 2005-ben, emellett 1,2 milliárd lejt különítettek el egyes művelődési egyesületek normatív támogatására. A szaktestületek által elosztott pénzkeretek (milliárd lej): Sajtó 4,5 (2004) – 5,2 (2005); Könyvkiadás 2,3 (2004) – 3 (2005); Művelődés 3,5 (2004) – 3 (2005); Ifjúság 2,5 (2004) – 2,5 (2005); Szórvány 2,5 (2004) – 3 (2005); Alkotói ösztöndíjak 1 (2004) – 1,4 (2005); Utazás 0,7 (2004) – 0,7 (2005); Sport – (2004) – 0,7 (2005). Összesen 17 (2004) – 19,5 (2005). /Gazda Árpád: Módosultak a testületek a Communitas Alapítványnál. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 6./

II. János Pál pápa halála az egész kereszténység, és az egész világ számára hatalmas veszteséget jelent – mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes szövetségi elnök április 6-án, az RMDSZ bukaresti sajtóértekezletén. Helyénvalónak tartja azt, hogy április 8-a, a pápa örök nyugalomra helyezésének napja Romániában is gyásznap legyen. Markó Béla ismertette a Nemzeti Koalíciós Tanács (NKT) ülésén érintett kérdéseket, külön kiemelve a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatos részeket. Hangsúlyozta, jelen időszak legfontosabb célkitűzése, hogy a kormány elfogadja a jogszabály-tervezetet. /Erdély gazdasági, infrastrukturális fejlesztése prioritás. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./

Az MSZP elkötelezett híve Románia 2007-es európai uniós csatlakozásának – mondta Hiller István, a párt elnöke április 11-én, miután megbeszélést folytatott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel, az RMDSZ elnökével. Hiller közölte: a párt európai parlamenti képviselői szavazatukkal támogatni fogják a jövő héten az Európai Parlament elé kerülő román csatlakozási szerződést. Hiller István elmondta: a Szülőföld-programot az MSZP továbbra is támogatja, és azt akarják, hogy a nemzeti vízum bevezetésre kerüljön, és hogy mielőbb lehetőség nyíljon kedvezményes honosításra a határon túli magyarok számára. Szeretné, ha Sepsiszentgyörgyön létrejönne a bukaresti magyar kulturális intézet fiókintézménye. A politikus közölte: létre kell hozni a szórvány magyarság kollégiumát Déván. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette, nemcsak Románia számára fontos az uniós csatlakozási szerződés, hanem az erdélyi magyarság számára is. Markó az MDF és az MDNP egyesülési kongresszusára érkezett Magyarországra. Kifejtette: az alapvető véleménykülönbség továbbra is fennáll a kettős állampolgársággal kapcsolatosan. /Budapest támogatja EU-csatlakozásunkat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Április 9-én tartották a tisztújítást az RMDSZ Kolozs megyei szervezetében. A küldöttek 56 százalékának támogatásával László Attila lett az új elnök, aki hat év után váltotta fel Kónya-Hamar Sándor képviselőt. Az új elnök a számon kérhetőség bevezetését és a szakmaiság megteremtését ígérte. Első elnöki teendőjeként Tőkés László református püspököt és Markó Béla RMDSZ-elnököt hívja meg az RMDSZ Kolozs megyei székházába. Kónya-Hamar Sándor beszámolt kétéves mandátumáról. A megyei szervezet tagsága meghaladja a 41 ezret. A Kolozs megyei parlamenti képviselő a későbbiekben egyik legvitatottabb kijelentése az volt, hogy az országos szervezettel rendeződött a viszonyuk. Mátis Jenő szerint a Kolozs megyei szervezet megítélése a szövetség országos vezetősége részéről továbbra is rossz. A testület ellenvetés nélkül fogadta el Kónya-Hamar beszámolóját. Kónya-Hamar Sándor programbeszédében magyar bank létrehozását, a településfejlesztés és útjavítás fontosságát hangsúlyozta. Vekov Károly elsősorban a kolozsváriak támogatására számíthatott. A szavazás eredményeként a megyei szervezetben csupán a tavalyi helyhatósági választások előtt megjelent László Attila vállalkozót bízták meg, hogy a megyei szervezetet a következő két évben vezesse. /Borbély Tamás: Új elnök a Kolozs megyei RMDSZ élén. László Attila számonkérhetőséget és szakmaiságot ígért. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Április 8-án került sor a Project on Ethnic Relations (PER) romániai szervezete által immár második alkalommal megrendezett tárgyalás-sorozatra, melynek témáját az új romániai kisebbségi törvény, a Közép-Európában elfogadott kisebbségi jogok törvényes kerete képezte. A PER rendezvényének moderátori szerepét Gabriel Andreescu, a Román Helsinki Bizottság (APADOR-CH) elnöke töltötte be. A megbeszélésen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Markó Attila, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője is. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a kulturális autonómia jogi kereteinek megteremtése óriási előrelépés a román társadalom számára. Ennek támogatására kérte fel a jelenlévőket Markó Béla. /Óriási előrelépés a kulturális autonómia jogi kereteinek megteremtése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Markó Béla szövetségi elnök képviselte az RMDSZ-t a Magyar Demokrata Fórum április 9-i XX. Országos Gyűlésén, amelynek legjelentősebb eseménye a Magyar Demokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum újraegyesülése volt. Markó Béla beszédében hangsúlyozta: Románia mielőbbi csatlakozása az Európai Unióhoz azért fontos nekünk erdélyi magyaroknak, mert a határok megszűnése révén együtt lehet magyar a magyarral. Kifejtette: „Mi Erdélyben a tavaly leckét kaptunk megosztásból is, szolidaritásból is. A megosztásból szűklátókörű politikus kollégáink adták a leckét határon innen és túlról, az összefogásra pedig magától az erdélyi magyarságtól kaptuk a példát. Ha egyik-másik politikai vezetőtől függött volna, ma nemhogy a román kormányban nem lennénk ott, hanem a parlamentben sem. Ha tőlük függött volna, akkor ma tényleg nem épülne tovább az észak-erdélyi autópálya, mert nem lenne, aki felszólaljon érte, és nem kellene arról vitáznunk, hogy nagy lépés vagy kis lépés lesz-e a kisebbségi törvény, mert nem lenne semmilyen esély az elfogadására, sőt, az sem lenne, aki benyújtsa a parlamentbe.” – mondta a miniszterelnök-helyettes. Markó Béla április 9-én találkozott Hiller Istvánnal, az MSZP elnökével. A két pártelnök egyaránt hangsúlyozta, Románia EU-s csatlakozási szerződésének április 13-i megszavazásának és április 25-i aláírásának sorsdöntő jelentőségét. Az RMDSZ és az MSZP kapcsolataira vonatkozóan a szövetségi elnök elmondta, hogy kedvező fordulatot jelent a kedvezményes honosítás bevezetése és annak mielőbbi alkalmazása. A kettős állampolgárság problémájának megítélésében azonban továbbra is megmaradtak a nézetkülönbségek. Az MSZP elnöke tájékoztatta Markó Bélát arról, magyar részről semmi akadálya sincs annak, hogy a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókja elkezdje működését, és biztosította arról is, hogy a magyar kormány támogatja a dévai Szórványkollégium befejezését. /Markó Béla az MDF Országos Gyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

Április 13-án az Európai Parlament képviselői megszavazták, hogy Románia és Bulgária csatlakozzon az Európai Unióhoz. Az EP képviselők 497 igen, 93 nem szavazattal, 71 tartózkodás mellett fogadták el Pierre Moscovici jelentését, amely Románia 2007. január 1-re kitűzött csatlakozását sürgeti. Bulgária 522 igen, 70 nem szavazattal, 69 tartózkodás mellett kapott bizalmat. A határozat figyelmezteti a két országot, hogy a felkészülésben nem szabad megtorpanniuk, és vállalt kötelezettségeiket teljesíteniük kell, különben 2007 legelején esedékes belépésük egy év halasztást szenvedhet. Markó Béla, RMDSZ-elnök és Takács Csaba, a szövetség ügyvezető elnöke által aláírt nyilatkozatban a két politikus üdvözölte az EP döntését. Kifejtették: alapvető érdeke a romániai magyarságnak, hogy Románia és Magyarország ugyanazon politikai-gazdasági intézményhez tartozzék, hiszen a csatlakozás révén a magyar közösségek határok nélkül, akadálytalanul együtt lehetnek majd az Európai Unióban. /Kényelmes többséggel kapott Románia zöld jelzést. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./

Április 13-án az Országgyűlés külügyi bizottságának küldöttsége Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes vendége volt. Markó Béla fogadta Németh Zsolt képviselőt, a külügyi bizottság elnökét és Kocsi László képviselőt, akiket elkísért Terényi János magyar nagykövet. A tárgyalás után Markó Béla kifejtette, az együttműködés módozatairól beszélgettek. Németh Zsolt rámutatott: a román integráció támogatása a magyar politika számára 1990-től egy egészen egyértelmű prioritás. A magyarságnak határváltoztatás nélküli nemzeti egyesítése az EU keretei között történhet meg. /Béres Katalin: A külügy – a nemzetpolitika letéteményese. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

„Tárgyalópartneremmel megállapodtunk abban, hogy a rendszerváltás óta nem állt ilyen mélyponton a magyar–magyar kapcsolatrendszer, mint ma, ezért elemi érdek áthidalni a magyar kormány és a határon túli magyarok között tátongó szakadékot” – nyilatkozta április 13-án Németh Zsolt, miután bukaresti látogatása keretében megbeszélést folytatott Markó Béla RMDSZ-elnökkel. A fideszes politikus az Országgyűlés külügyi bizottságának delegációja élén tárgyalt a Tariceanu-kabinet kormányfő-helyettesével, Adrian Nastase képviselőházi elnökkel, valamint Stefan Glavannal, az alsóház külügyi bizottságának elnökével. Németh Zsolt elégtelennek és pótcselekvésnek nevezte a magyar kormány ez idáig tett erőfeszítéseit, éppen ezért Markó Bélával megegyeztek a magyar–magyar párbeszéd intézményes kereteinek újraindítása és a Magyar Állandó Értekezlet mihamarabbi összehívása szükségességében. „Noha az EP külügyi bizottsága nemrég határozatban is szorgalmazta, Románia mindeddig nem rendezte az erdélyi magyarság helyzetét a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján” – nyilatkozta Németh. A magyarországi politikus Bukarestben felvetette a kolozsvári magyarellenes incidensek ügyét is, amelyek kapcsán Adrian Nastase és Stefan Glavan, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke egyaránt úgy nyilatkozott, hogy a hazai rendészeti és igazságszolgáltatási szervek készen állnak arra, hogy elejét vegyék az etnikai indíttatású incidenseknek. /Rostás Szabolcs: Németh autonómiát követelt. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 14./

Tőkés László püspök elfogadja László Attila indítványát, a Kolozs megyei RMDSZ-szervezet székházában találkozna Markó Bélával. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleménye idézett Tőkés Markóhoz írt válaszleveléből. „A párbeszéd és annak tárgya – az autonómia – fontosságának tudatában továbbra is szorgalmazom a megbeszélést” – írta a püspök, aki egyházi és EMNT-elnöki kettős minőségben kíván Markóval tárgyalni. Azt javasolta, hogy mindkét fél fogadja el az egy héttel ezelőtt megválasztott László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök helyszínre vonatkozó indítványát, s „a párbeszéd tárgya legyen az erdélyi magyarság autonómiája – a kisebbségi törvénytervezet összefüggésében”. /Tőkés találkozna Markóval Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./

Ünnepélyesen felavatta Temesváron Székely László mellszobrát, Szakáts Béla szobrászművész alkotását a város magyar közössége, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ szervezésében tizedik alkalommal megrendezett Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Trianon óta nem állítottak szobrot magyar személységnek Temesváron. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Ovidiu Draganescu prefektus, Gheorghe Ciuhandu polgármester, Marossy Zoltán alprefektus, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor parlamenti képviselő is. “Életem nagy vágya teljesült az emlékmű felállításával – kezdte a hivatalos beszédek sorát Szász Enikő –, s a Nőszövetség alapvető célkitűzésének újabb sikerét ünnepeljük. Ez a civil szervezet vállalta fel a város múltjának kutatását, nagy személyiségei életművének közismertté tételét és emlékük méltó ápolását. Székely Lászlóról néhány évvel ezelőtt csak a kutatók tudtak, most már az egész város. Fotókiállításon mutattuk be az általa tervezett épületeket, életművéről albumot és tanulmányt adtunk ki három nyelven, emléktáblával jelöltük főművét, a Piarista Főgimnázium épületegyüttesét.” Markó Béla, aki jelentős mértékben hozzájárult a szoborállítás költségeihez, beszédében kifejtette: számára a kivételes alkalom kettős üzenetet hordoz. Bánság és Erdély különböző nemzetiségek közös térsége, múltunkat és jelenünket közösen kell megélnünk. A Magyar Házat, amely Székely László utolsó alkotása volt, s a magyar közösségnek ajándékba tervezett, még nem tudták visszaszerezni. Szekernyés János helytörténész méltatta Székely Lászlónak a város modern arculatának kialakításában betöltött meghatározó szerepét. /Szekernyés Irén: Főhajtás az építő ember szobra előtt. Felavatták Székely László emlékművét. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./ Székely László 1903 és 1922 között volt Temesvár főépítésze, számos, középület, lakóház és templom építése fűződik nevéhez. /Székely László- szoboravató Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

Április 15-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Temesváron részt vett Székely László köztéri szobrának avatóünnepségén, előtte Ovidiu Draganescu liberális párti prefektussal tárgyalt a négypárti koalíció megyei szintű működéséről. Markó találkozott a Temes megyei magyar polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, községi és városi tanácsosokkal, RMDSZ-es tisztségviselőkkel és civil szervezeti vezetőkkel. /(pataky): Kapós lett Markó Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

Április 15-17-e között Bukarestben tartották az Országos Ifjúsági Hatóság és a Regionális Ifjúsági Fórum szervezésében az Ifjúság, etnikumközi párbeszéd, és a béke promoválása a régióban című előadássorozot. Markó Béla szövetségi elnök, miniszterelnök-helyettes a résztvevőkhöz írt levelében hangsúlyozta: az RMDSZ 1989 óta szoros kapcsolatot tartott fenn az ifjúsági szervezetekkel. A romániai és a magyarországi ifjúsági szervezetek közötti partnerkapcsolatokról szólva kiemelte: nemcsak a fiatalok számára, hanem mindannyiunk számára hasznosak és tanulságosak voltak. A rendezvényen Borbély Károly, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke tárgyalásokat folyatott többek között Peter Lauritzennel, az Európa Tanács ifjúsági főosztályának vezetőjével. /Szükség van a fiatalok újító szellemére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./

Április 20-án Brassóban lelkészkonferenciát szervezett az evangélikus-lutheránus egyházközség Az erdélyi magyar nemzetközösség helyzete az európai integráció folyamatában címmel. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta, hogy olyan Európát kívánunk magunknak, amelyben a „különlétek együttléte” valósulna meg. Reményét fejezte ki, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban megszületik a kerettörvény a kisebbségi törvénytervezetről. /A kisebbségi törvény az integráció tükrében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./ A konferencia vendégelőadója Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke volt, aki szerint a magyar külpolitika és a romániai magyarság megtette a dolgát Románia uniós csatlakozása ügyében, most már a román kormányon a sor. Németh Zsolt kijelentette: az Európai Unión belül meg kell teremteni a nemzeti piacot, hiszen egy 13 milliós lélekszámú nemzet gazdaságilag is igen jelentős egységet képez. Németh elengedhetetlennek tartja a fejlesztési régiók újraszabását a természetes adottságok, a közös történelem és hagyományok figyelembevételével. Markó Béla szerint bármilyen átszervezés csakis uniós beleegyezéssel válik lehetővé, s erre 2007 előtt aligha nyílik mód. /Csinta Samu: A különlét joga az együttlétben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 21./

A volt kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt tisztújító kongresszusán nagy meglepetésre Mircea Geoana volt külügyminisztert választották elnöknek. Geoanát előzőleg Iliescu bukottnak, agyalágyultnak nevezte. Az Iliescu-korszaknak immár vége, 15 évig ő vezette, ő határozta meg a pártot. /Székely Kriszta: Szociáldemokrata korszakváltás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./ Fölényes győzelmet aratott Mircea Geoana, volt külügyminiszter a Szociáldemokrata Párt kongresszusán. A küldöttek közül 964-en adták rá voksukat, míg Ion Iliescu volt államelnök, a párt alapítója mindössze 530 szavazatot kapott. Adrian Nastase volt kormányfőt a párt ügyvezető elnökének választották meg. Az új főtitkár Miron Mitrea lett. Előzőleg Iliescu a pártelnöki tisztség biztos várományosának tűnt. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint Mircea Geona megválasztása nyomán nő az esélye annak, hogy ez a párt korszerű és európai szociáldemokrata politikai erővé alakuljon. /Mircea Geoana lett a Szociáldemokrata Párt elnöke. Nem kell már a pártalapító Iliescu elvtárs. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Április 22-én ülésezett az RMDSZ Maros megyei szervezetének Területi Képviselők Tanácsa. Két elnökjelölt indult: Borbély László eddigi elnök és Benedek Imre. Benedek Imrét, a városi tanács RMDSZ frakciójának vezetőjét választották meg a TKT élére. A két alelnök: Nagy András és Szakács János, a TKT titkára Bán Mózes és Török Gáspár lett. Markó Béla politikai tájékoztatójában bejelentette, az autópálya-ügyben a munka megy tovább, igaz, kevesebb pénzzel. Kelemen Atilla megyei elnök elmondta, hogy lezárultak a tárgyalások a megyei tisztségek elosztásáról. Az RMDSZ a 38%-os jelenlét mellett 48%-ot kapott, egyelőre „döcögnek a kinevezések”. Frunda György szerint nem használják ki a jogi lehetőségeket Florea polgármester törvényszegéseivel szemben. Felrótta, hogy a megyei tanács „nem szinkronizál az elnökkel”, hogy a városi tanácsban „egy-kettő mindig másként szavaz”. /Mózes Edith: Benedek Imre a TKT elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./

Schneider Márta, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkára Bukarestbe utazott, április 22-én találkozott Markó Béla miniszterelnök-helyettessel és Mona Musca kulturális és vallásügyi miniszterrel. A kulturális intézményekre vonatkozó kétoldalú egyezményt szeretné módosítani Románia és Magyarország, lehetőséget biztosítva ezáltal mindkét ország kulturális intézetei számára, hogy fiókintézeteket nyithassanak. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókjának megnyitása régóta várat magára. /Kulturális egyezmény módosításáról tárgyaltak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

Az RMDSZ jó súllyal, aránnyal van jelen a kormányban, kormányfő-helyettese, három további minisztere, kilenc államtitkára van, és több államtitkári rangú vezetője dolgozik különböző országos hivatalok és hatóságok élén. Ezzel az RMDSZ valóra válthatja mindazokat az ígéreteket, amelyeket a választási kampányban tett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes április 23-án a Marosvásárhelyen rendezett sajtótalálkozón. A találkozóra – amelyet moderátorként Stanik István, a szövetség új kommunikációs tanácsosa vezetett – a hazai magyar írott és elektronikus sajtó képviselőit hívták meg. Az RMDSZ elnöki hivatalának sajtóirodája pedig erre az alkalomra elkészítette a Jelenlét című füzetet, amely – a sajtó munkájának megkönnyítése végett – az RMDSZ valamennyi szervezeti, kormányzati és parlamenti tisztségviselőjének címét és telefon-elérhetőségét is tartalmazza. Markó leszögezte: az erdélyi autópálya építése folytatódik. A kisebbségi törvénytervezetnek a kormány által történt halasztását az elnök a kabineten belüli ellenzéssel magyarázta. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-es médiatalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A kisebbségi törvénytervezetből kikerültek azok a rendelkezések, amelyeket a Velencei Bizottság és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa diszkriminatívnak talált, így az RMDSZ nem látja okát annak, hogy az említett szervezetek ne véleményezzék pozitívan a tervezet szövegét – jelentette ki Márton Árpád képviselő a marosvásárhelyi médiatalálkozón. A változtatás után 15 helyett a kisebbség összlétszáma 10 százalékának kell aláírnia a támogatólistát, illetve a 15 megyés területi megoszlásból kikerült a kötelező bukaresti taglista; a 25 ezres taglétszám felső határként érvényben maradt. A sajtóval fenntartott kapcsolatáról Markó Béla elmondta, politikusi pályafutása alatt soha nem perelt be egyetlen újságírót sem, a replika jogával is mindössze két-három esetben élt. „Szélsőséges pártokhoz közel álló lapoknak nem is replikázom” – jelentette ki Verestóy Attila szenátor, aki szerint nagyon sok alaptalan támadás érte személyét. /Salamon Márton László, Szucher Ervin: Nem diszkriminál a kisebbségi törvény? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Noha ismét Marosvásárhelyen tartózkodtak, nem történt meg a tervezgetett Markó Béla–Tőkés László találkozó. Markó Béla az RMDSZ elnöki hivatalába hívta meg Tőkést, aki azonban csak „semleges” pályán hajlandó asztalhoz ülni az RMDSZ elnökével. Tőkés László püspök szerint Markó Béla „cinikusan, hatalmi arroganciával” elutasítja a párbeszédet, hiszen a választási kampánnyal ellentétben az RMDSZ-nek most már nincs szüksége dialógusra Április 23-án tartotta Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács közös tanácskozását. Tőkés László, EMNT elnöke sajnálattal vette tudomásul, hogy a tanácskozásra meghívott számos erdélyi magyar személyiség közül kevesen jelentek meg a fórumon. A tanácskozáson a püspök kifejtette: háttérbe szorították azokat „a szervezeti kérdéseket, amelyek szembe állíthatnák a két nemzeti tanácsot”, és az autonómiára összpontosítottak. A mintegy 150 résztvevő előtt Tőkés élesen bírálta az RMDSZ-t és az általa kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet, amely figyelmen kívül hagyja az autonómia iránti igényt. Toró T. Tibor, az EMNT alelnöke, RMDSZ-es képviselő úgy vélte, hogy noha vannak vállalható részei a tervezetnek, ez a dokumentum nem használja ki a szubszidiaritás és az önkormányzatiság által biztosított mozgásteret. Csapó József, SZNT-elnök rendkívülinek nevezte az Európai Parlament Romániára vonatkozó jelentését, amely a kisebbségek általános védelmének javulása ellenére további intézkedéseket ír elő a romániai magyarság védelmének biztosítására, tiszteletben tartva a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvét. A küldöttek által elfogadott egyik határozat Románia csatlakozását egy évvel elhalasztó uniós védzáradék életbe léptetését kérte, ha a román parlament nem hagyja jóvá a székelyföldi autonóm közigazgatási régió törvény általi létrehozását és az erdélyi magyar nemzeti közösség személyi elvű önkormányzásának statútumát. Egy másik határozatban a résztvevők az EMNT, SZNT, illetve a Magyar Polgári Szövetség szakértőiből álló csoport létrehozásáról döntöttek, amely kapcsolatba lépne az RMDSZ-szel az autonómia kérdésében. /Borbély Tamás: Ismét füstbe ment a Tőkés–Markó találkozó terve. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ Szilágyi Zsolt szerint a kisebbségi törvénynek valós önkormányzati jogosítványokat, kellene tartalmaznia. Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezete folklorisztikus szintre zülleszti az autonómiát. Ez a törvénytervezet nem nyerte el a romániai magyarság demokratikus támogatását. /(Bögözi Attila): A Nemzeti Tanácsok szerint: Folklorisztikus szintre zülleszti az autonómiát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./

„A Románia EU-csatlakozásával kapcsolatos védzáradékot csak akkor lehet megnyitni, ha azok a kritériumok nem teljesülnek, amelyek benne vannak a csatlakozási szerződésben. Ezt azok is nagyon jól tudják, akik ezt a dokumentumot megfogalmazták” – szögezte le a Krónikának Markó Béla RMDSZ-elnök az EMNT és az SZNT Marosvásárhelyen megfogalmazott követelésére utalva. „Ez csak egy hangzatos megfogalmazás, de ami nekik jól hangzik, az nekem egyáltalán nem – folytatta Markó –, hiszen Románia EU-integrációja szerintem nagyon is sürgős.” Markó nem ért egyet olyan – a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, Sebestyén Csaba és Gál Kinga magyar EP-képviselő által megfogalmazott – vélekedésekkel sem, miszerint Románia sok szempontból jobban járna, ha később csatlakozna az Unióhoz. /Szucher Ervin: Markó Béla szerint képtelenség az autonómiatanácsok követelése. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Április 25-én Luxembourgban ünnepélyes keretek között írta alá Románia és Bulgária az uniós csatlakozási szerződést. Ezek értelmében a két ország 2007. január 1-jével nyer teljes jogú tagságot az Európai Unióban. – A második világháború óta ez az első olyan jelentős dokumentum, amelyet Románia aláír, és amelynek célja a románok életének a javítása – jelentette ki Traian Basescu államfő. Romániából népes küldöttség /politikusok és feleségeik, összesen 57 fő utazott Luxembourgba, Bulgáriából mindössze heten érkeztek a jelentős eseményre. „Az elmúlt tizenöt esztendő legfontosabb pillanata Románia számára az EU-csatlakozási szerződés aláírása, 1989 után most vált teljessé és visszafordíthatatlanná a rendszerváltás ebben az országban” – mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes, aki szintén jelen volt Luxembourgban. – Magyarország a kétmilliós magyar kisebbség sorsának jobbítását reméli Románia uniós csatlakozásától – mondta László Boglár kormányszóvivő Románia csatlakozási szerződésének az aláírásáról. Emlékeztetett, hogy Románia esetében magyar kezdeményezésre született olyan védzáradék, amely szigorú követelményeket fogalmaz meg a csatlakozással összefüggésben. /Románia és Bulgária aláírta a csatlakozási szerződést. Tízéves várakozás előzte meg a történelmi pillanatot. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült beszélgetésben cáfolta a liberális berkekből származó értesülést: azért szorgalmazzák az északi autópályát, mert még mielőtt nyilvánosságra hozták volna a pontos útvonalat, az SZDP és az RMDSZ elöljárói telkeket vásároltak ott, s az államosítással lenne valamilyen spekuláció. Kijelentette: nincs tudomása ilyesmiről. Arra a kérdésre, hogy milyen szempontok alapján történt a kormánytisztségek betöltése, Markó leszögezte: szakmai hozzáértés és egy politikai program vállalása, az RMDSZ, illetve a közös kormányprogram vállalása. Ez volt a két szempont. Az újságíró megjegyezte, Hunyad megyében – még helyi RMDSZ-körökben is – értetlenséggel fogadták Borbély Károly ifjúsági államtitkár kinevezését, aki Takács Csaba ügyvezető elnök unokaöccse. Markó azt válaszolta, hogy tudomása szerint nagyon jól felkészült szakember. /Chirmiciu András: A tömb és a szórvány egyaránt fontos. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

A tiszteletbeli elnökségi tisztség megszüntetésével, Tőkés Lászlónak az RMDSZ-ből való kiszorulásával következett be az a törés, amelyet elsősorban az erdélyi magyar közösség sínylett meg, hiszen azóta minden politikai terv kivitelezésére rányomja a bélyegét a megosztottság, állapította meg Borbély Tamás, a lap munkatársa. Olyan ördögi kör alakult ki, ami amúgy teljesen normális embereket irracionális vélekedésekre és cselekvésre késztet. Jó lenne, ha Tőkés László és Markó Béla félretennék személyes sértődöttségüket és a magyarság iránti alázatukat helyeznék előtérbe. A hét végi marosvásárhelyi tanácskozáson Juhász Tamásnak, a Protestáns Teológiai Intézet rektorának javaslatára kerültek ki az elfogadott Tőkés-féle határozatból a Markó személyét érintő személyeskedő jelzők. A kormányzati problémák megoldása nem jelenthet mentséget a belső konfliktusok elhanyagolására. Az RMDSZ-nek közös hangot kellene keresni a nemzeti tanácsokkal. /Borbély Tamás: Alázat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./

Április 26-án, az RMDSZ sajtóértekezletén Markó Béla miniszterelnök-helyettes, illetve Niculescu Tóni külügyi államtitkár leszögezte: az elmúlt évtizedek legfontosabb történelmi pillanat az volt, hogy Románia aláírta a csatlakozási szerződést, ezzel teljessé és visszafordíthatatlanná vált a rendszerváltás. Az Európai Unióhoz való csatlakozásig fennmaradó időszak nehéz lesz, számos feltételnek kell eleget tenni. „Zsarolásnak engedni nem lehet” – szögezte le Markó Béla a túszul ejtett román újságírók sorsával kapcsolatosan, hozzátéve: a csapatokat akkor vonják ki, amikor a helyi demokratikus intézmények kellő módon megerősödnek. /(Márton Adél Evelin): A zsarolásnak nem engedhetünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes roma szervezetek képviselőit fogadta, akik a megyei irodák tevékenységének hatékonyabbá tételét szorgalmazták. Javasolták, hogy a Roma Kultúra Országos Központja területi szervezeteket is működtessen. Markó Béla elmondta, az elmúlt 15 év alatt szemléletváltás történt Romániában a nemzeti kisebbségek kérdésében, ma már vannak roma osztályok az iskolában, tanítják a roma nyelvet. /Markó Béla roma szervezetek képviselőivel találkozott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

Az RMDSZ felhív mindenkit arra, hogy adományaival támogassa az árvíz következményeinek felszámolását, a hajléktalanok ellátását, a megsemmisült lakóházak, gazdasági épületek újjáépítését. A felhívást Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke írta alá. /Felhívás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./